Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenõ Felsõpetény Keszeg Kosd Legénd Nézsa Nógrád. Nógrádsáp Nõtincs Õsagárd Penc Rád Rétság Szendehely Tereske Tolmács

Átírás

1 Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenõ Felsõpetény Keszeg Kosd Legénd Nézsa Nógrád Nógrádsáp Nõtincs Õsagárd Penc Rád Rétság Szendehely Tereske Tolmács

2 2014 Készült az Innoland Khe. megbízásából. Szerzõ: Dr. Nacsa János Márta Attila Grafikai terv: Q-Print Kft Gödöllõ, Remsey krt. 25. Tel./fax: (+36 28) Mobil: (+36 20) Minden jog fenntartva. A mû egészének vagy bármely részének mechanikus, illetve elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása tilos! Minden a mûhöz kapcsolódó, az elõzõekben megfogalmazott tevékenység a kiadó/a mû tulajdonosának elõzetes írásbeli engedélyéhez kötött.

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Az elsõ lépések Háttér-munkálatok Az esettanulmányok szövegelemzéseinek és modelljeinek legfontosabb üzenetei füzet füzet füzet füzet füzet füzet füzet füzet füzet füzet füzet füzet füzet füzet Összefoglalás Mellékletek Lista a projekt keretében készült kiadványokról Lista a projekt keretében megrendezett workshop-okról Lista a projekt keretében megszólítottakról Lista a projekt aktív közremûködõirõl

4 BEVEZETÉS A ban az INNOLAND Khe. vezetésével a Börzsöny térség terület-, vidék-, gazdaságfejlesztését érintõen számos 1 tanulmány került kidolgozásra és workshop került megrendezésre, amelyek szakma tartalma egy teljes kiadványsorozatban került összefoglalásra. Ez a kiadvány ennek záró, összegzõ dokumentuma. A folyamatban magától értetõdõen szinte minden releváns érintett megszólításra került és ezek jelentõs része aktívan együtt is mûködött 2. Ezen együttmûködések eredménye a Börzsöny-komplex címet viselõ stratégiai terv, avagy a Börzsöny Hegység as komplex területfejlesztési stratégiája. Jelen összefoglaló tanulmány célja, hogy a manapság még természetesen és alapvetõen asszociatív, intuitív módon kommunikált és kreált Börzsöny-komplex dokumentum gondolatai mentén ismételten rámutasson arra, hogy végre minden feltétel adott egy kazohin (vö. fenntartható, egyensúlyi, objektivitásra és konzisztenciára törekvõ) gondolkodásmód térnyeréséhez. A Kazohinia címû könyvre való utalás szépirodalmi szinten foglalja keretbe a stratégiaalkotás hátterében munkáló gondolatokat, míg a projekt kutatási rétege a filozófiai gondolatok operacioanlizálását tûzte ki célul, hiszen mit érnek azok az elvek, melyeket nem lehet tetszõleges mértékben apró pénzre váltani?! 1 1. és 2. melléklet: Lista a projekt keretében készült kiadványokról és megrendezett workshop-okról 2 3. és 4. melléklet: Lista a megszólított szereplõkrõl, ill. az aktív közremûködõkrõl 4

5 AZ ELSÕ LÉPÉSEK Az érintettek tömeges megszólítása decemberétõl folyamatosan zajlott a DIPO Khe. közremûködésével. Az Európai Unió tagállamaiban készül a as idõszak fejlesztési stratégiái elõkészítése. Ennek során nálunk is valamennyi megyében különféle megbeszélésekre, tájékoztatásokra került sor. Az elõkészületek során kiderült, hogy az EU-ban között a helyi területfejlesztési források felhasználása is már LEADER-szerûen történik, errõl több elõadás szólt, az EU irányelvek ezt rögzítik. Az elmúlt ciklusban az EU már más területeken is kipróbálta a LEADER-szerû fejlesztést, de eddig nálunk csak a vidékfejlesztésben alakultak LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS). Az is közismert, hogy a helyi akciócsoportok ahhoz, hogy források pályáztatását végezhessék Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát (HVS) készítettek, és ha ezt az EU által megerõsített Irányító Hatóság is elfogadta, akkor kerülhetett sor a pályázatok kiírására. Ma még nem teljesen ismert, hogy az EU milyen elõírásokat foganatosít a Helyi Területfejlesztési Akciócsoportokkal (HTACS) kapcsolatban. Azt azonban már most is tudjuk, hogy az állami és az önkormányzati szektor az adott HACS-ban nem érheti el az 50%-os arányt, és a vállalkozói- és a civil szektornak is képviseltetnie kell magát az akciócsoportban, viszont egyik szektor sem haladhatja meg az50 %-os szavazati arányt. Az õsszel megtartott megyei önkormányzati fórumon alkalmam volt javasolni a megyei vezetésnek, hogy a Börzsöny Hegység komplex területfejlesztési stratégiája kerüljön beépítésre az érintett megyék as stratégiai tervezetébe. Miután kedvezõ fogadtatásra talált akkor a javaslat, most már meg kell kezdeni a kivitelezést is. A Nógrád Megyei 5

6 Önkormányzat elnöke ( ) kihangsúlyozta, hogy Nógrád Megye stratégiai tervében célszerû önálló részként elkészíteni Nyugat-Nógrád és Kelet-Nógrád fejlesztési stratégiáját. Természetesen az a kérdés is felmerül, hogy hol húzódjanak Kelet- és Nyugat-Nógrád között a határok. Mielõtt ezt a kérdést érzelmi síkra terelné bárki is célszerû a Rétsági - és a Balassagyarmati Járások polgármestereit megkérdezni arról, hogy bekapcsolódnak-e egy ilyen jellegû munkába? Természetesen a Pest Megyei érintett járásokat: a Szobi és a Váci Járások polgármestereit is megszólítjuk, hiszen a Börzsöny Hegység mindkét megyét érinti és a négy járás érintettsége sem vitatható 3. A mi szervezetünk a DIPO KHE, mint jelenleg is aktív LEADER HACS készíti a as HVS-t. Belátható, hogy nem készülhet egymástól független vidékfejlesztés és területfejlesztés. A területfejlesztés, mint nagyobb kategória céliránya mindig meghatározza a vidékfejlesztés irányát is. Természetes az is, hogy a területfejlesztés, településfejlesztés, turizmusfejlesztés, a vidékfejlesztés stb. egy összehangolt rendszert kell, hogy alkosson. Az ebben a rendszerben érintett szereplõket célszerû megszólítani, igényelni bekapcsolódásukat, hogy egy komplex fejlesztési stratégia kerüljön elõkészítésre. Nap, mint nap találkozunk a vidék és a térség népesség eltartó- és megtartó-képességének kérdéseivel. Azt tapasztaljuk, hogy míg a Börzsöny déli lábánál ez pozitív folyamatként zajlik, addig a többi térségben csökken a térség lakosság megtartó-képessége és az eltartó-képessége is. Hogyan lehet ezt a folyamatot megfordítani? Erre kell megtalálni a választ, ezért kell komplex fejlesztési stratégia megcélozásával elõsegíteni a tervezést között, amikor a as fejlesztési stratégiák készültek abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a Szent István Egyetem képviselõjeként részt vehettem a Közép-Magyarországi Régió stratégia elõkészítõ munkacsoportjának munkájában. Az elmúlt 5 évben pedig elnökeként közremûködhettem a LEADER HACS tevékenységében. Tisztában vagyok a LEADER-szerû helyi területfejlesztés kihívásaival, az érdekek összehangolásának jelentõségével, az érintettek bekapcsolásának jelentõségével. Elsõ körben az általunk ismerteket szólítjuk meg, de mindjárt hozzá is teszem, adjanak jelzést arra, hogy részt kívánnak-e venni egy ilyen munkában és tudnak-e olyanokról, akiket ugyan még nem szólítottunk meg, de szívesen részt vennének a tervezésben. Miután 4 járás lakóit érintõ ügyet vázoltunk valószínû, hogy több helyszínen fogjuk az egyeztetéseket végezni. Kérjük, hogy viszont válaszban jelezzék, hogy az elõkészítõ munkába be kívánnak-e kapcsolódni? Az is elképzelhetõ és erre is adjanak jelzést, hogy csak a tervezetek vitájában kívánnak részt venni. Aki nem utasítja el megkeresésünket, azt a továbbiakban is tájékoztatjuk a különbözõ tervezetekrõl. Tisztelt Címzett! A levél elején még egyes szám elsõ személyben fogalmaztam, az utolsó mondatokban már többes számot használok. A visszajelzések alapján ki fog derülni, hogy milyen formában is készül a Börzsöny Hegység as komplex fejlesztési stratégia és ezt kik fogják személyesen is megjeleníteni. Most még csak az indulásnál tartunk, hogy ebben a nehéz kihívásnak megfelelõ folyamatban kivel fogunk együtt utazni még nem tudjuk, a válaszokból kiderül, de bízunk abban, hogy a térség érdekében eredményesek leszünk. Induljunk el! Dr. Nacsa János 3 vö. 3. és 4. melléklet 6

7 HÁTTÉR-MUNKÁLATOK A kazohin gondolkodásmód egyik jellemzõje, hogy egyszerre akarja és képes adott kérdéskör téziseit és antitéziseit vizsgálni. Példaként álljon itt az elsõ lépéseket felvázoló dokumentum egy bekezdése: Azt tapasztaljuk, hogy míg a Börzsöny déli lábánál ez pozitív folyamatként zajlik, addig a többi térségben csökken a térség lakosság megtartóképessége és az eltartó-képessége is. Hogyan lehet ezt a folyamatot megfordítani? Erre kell megtalálni a választ, ezért kell komplex fejlesztési stratégia megcélozásával elõsegíteni a tervezést. Ha felismerni véljük egy-egy jelenség létét, s ennek kapcsán potenciális akciók merülnek fel (vö. Hogyan lehet ezt a folyamatot megfordítani? ), akkor fel kell merni tenni azt a kérdést is: Meg kell-e fordítani egy adott folyamatot? A kazohin gondolkodásmód tehát egyszerre legalább két irányból illik, hogy értelmezze a problémaként kezelni kívánt jelenséget. Az emberi (intuitív és szubjektív) világértelmezés jelen képzettségi és kulturális szinten lehet kazi (azaz potenciális téves, önzõ, egyoldalú, fenntarthatatlan, stb.). Amennyiben azonban az egyéni és a közösségi tudás meglévõ elemei alapján (publikus adatvagyonok, összefüggések) megvizsgáljuk, lehete minden megközelítés egyformán logikus (azonos értékû), akkor nem illik elkötelezõdni zászlót lengetve. Az elemzési módszertanok nem csak a fuzzy jellegû igazságokat, hanem ezek speciális változatát, a nem tudom választ is ismerik, mely egy fajta kivárást, vagy egy fajta többségi/véletlenszerû döntés sejtet, amennyiben létrejön ezen konklúzió. Jelen példában, vagyis a népességeltartó képesség kérdéskörében a valódi kérdés tehát az, a szocio-ökonómiai keretfeltételek függvényében a rendelkezésre álló adatok által leírt idõszakban mely térségben alakult norma alatt, norma körül és norma felett az adott területen létezõk/élõk száma? 7

8 Ha ugyanis folyamatosan közel annyian élnek adott területen, mint amennyi logikus, akkor ezt a folyamatot akkor sem kell befolyásolni mesterségesen, ha adott területekrõl elvándorlás, más területekre odavándorlás figyelhetõ meg az abszolút számok szintjén. Az egyensúly tehát egy sok-dimenziós és dinamikus kérdés, melyben az abszolút változások önmagukban értelmezhetetlenek. Az pedig, hogy masszív spontán erõterekkel szemben akarjon egy stratégia célokat definiálni a további kataklizmákhoz vezetõ erõtérépülés tipikus esete lenne. Az erõterek (vö. eltartóképesség) látszólag személytelen/spontán alakulása mellett az aktív emberi/közösségi/képviseleti döntések esetén is felmerülnek kazohin kérdések: mindenkitõl elvárható, hogy úgy cselekedjen a saját helyzetében, ahogy másoktól elvárja hasonló helyzetben. Így a fentebb aláhúzással kiemelt kérdés (kívánnak-e egyes megszólítottak kooperálni) csak látszólag rendelkezik korlátlan szabadságfokkal. A különféle korábban vagy párhuzamosan készült/készülõ stratégiai dokumentumok összehangolt rendszert kell, hogy alkossanak. Ennek az összehangoltságnak az ellenõrzése nem egyszerû kérdés. Módszertanilag az egyes (robot) szakértõi vélemények hitelességének ellenõrzésétõl a többrétegû konzisztencia-vizsgálatokig nyúló folyamatról van szó: pl. Hitelesség-vizsgálat után fennmaradó fehér foltok ( 9. oldal) 8

9 AZ ESETTANULMÁNYOK SZÖVEGELEMZÉSEINEK ÉS MODELLJEINEK LEGFONTOSABB ÜZENETEI 1. FÜZET Az elsõ füzet (Helyi gazdaság, helyi termék Stratégiaalkotás Bánk-Borsosberény- Rétság-Tereske-Tolmács 4 ) egy fajta ars poetica megfogalmazására mindenképpen teret kellett, hogy adjon: Annak érdekében, hogy cselekedeteink hosszú távra érvényes irányát meghatározzuk, elsõdlegesen merni kell felvállalni értékeink beazonosítását. Az értékek beazonosítása nem más, mint bármely tényezõ esetén annak megadni tudása, akarása, mi is lenne jobb, ha az adott (jól megfigyelhetõ, mérhetõ) tényezõ értéke csökkenne, vagy nõne a jövõben. Más megfogalmazásban azt kell tudni meghatározni, honnan, hová akarunk tartani és azt is, hogy miért éppen arra. Mivel a világban számos jelenség kapcsán lehetnek elvárásaink, az elsõ probléma a több-szempontú értékelésre való képességünkkel szokott lenni. Ezen belül is azzal, vajon hajlandók vagyunk a minden(ki) másként egyforma elvet megérteni? Ez az elv azt fejezi ki, hogy az esetek nagy részében közel azonos értékûnek illik tartani két helyzetet, melyben egyelõre önkényesen kitûzött céljaink hol itt, hol ott nem teljesülnek maradéktalanul. Köznyelvileg kifejezve, illik leszokni arról, hogy a más rétjét mindig zöldebbnek lássuk. a fenntartható boldogság, az maga a felismert szükségszerûség, A tény-alapú (szak)politizálás (vö. data-driven policy making) egy olyan világnézet, melyben a közhasznú statisztikai adatokra és megfelelõ módszerekre alapozva, minden egyes potenciális döntéshozó (pl. szavazó) képes spontán és akaratlagosan arra, hogy saját intuícióit és a mindenkor rendelkezésre álló adatok és módszerek által a világról megrajzolt képet folyamatosan összevesse egymással

10 Konkrét idézetek nélkül, de kiemelendõ, hogy a közpénzen elvégezett statisztikai adatvagyon-építés (pl. KSH.HU, TEIR.HU), ill. a globalizáció elõnyeként elérhetõ adatbázisok (pl. Google Trends információ-keresleti rétegei és a Google Search információkínálati rétegei) vagy megváltoztatandó és/vagy átalakítandó, de a mindenkor rendelkezésre álló adatok minden kérdés kapcsán kérdõre vonandók! A tény-alapú szakpolitizálás kijózanító, óvatosságra ösztönzõ lehet, amennyiben az ösztönös életérzésekkel, a cselekvési kényszerekkel szemben érték-neutralitásra mutat rá (pl. A hiteles eredmény szerint: minden egyes objektum fejlõdése, szerkezete tekinthetõ a többi tükrében racionálisnak. Vagyis közvetlen beavatkozási pont nem azonosítható be a 2000-es pillanatfelvétel alapján. ) A filozofikus megalapozás mellett már az elsõ füzet kiemeli a gondolkodás támogatásának operacionalizálását, vagyis pl. a SWOT módszer évtizedek óta téves önkényességének leválthatóságát feszes, önellenõrzõ számítási algoritmusokkal. A filozófia és a matematika nyelvén is érvényes gondolatokat a köznyelv szintjén is meg kell tudni fogalmazni: pl. Operatív szinten: minden egyes település esetén érdemes átgondolni az elemzési eredmények alapján, vajon van-e olyan üzenete az elemzéseknek, melyek triviálisak, ill. amelyek újszerûek: pl. Nõtincs általános leszakadása a többi településtõl a benchmark (település, kistérség, megye, régió, ország) objektumok alapján meglepõ-e? Rétság és Nógrád relatíve erõs pozíciója megnyugtató-e? Érdemes-e Bánkon borkészítést fontolgatni, ha Szendehely és Nézsa (mint térségi versenytárs?!) jó pozíciókat mutat fel? Érdemes-e a fuvarozás fellendítésében gondolkodni Bánkon és Legénden, ha Tolmácson már figyelemre méltó kapacitás van (pontosabban volt 2000 táján)? A füzetekben megfogalmazott gondolatok minden részletre nem terjedhettek ki, csak példaértékûen adhattak figyelemfelkeltõ jelzéseket pl. arra, hogy a települések egyedi optimumainak összege nem azonos egy térségi optimum által kínálható sikerességgel A látszólag elvi szintû vészjelzések a mélyben konkrét adatok és világosan megfogalmazott számítási eljárások eredményeként fogalmazzák meg a spontán marketing kontra-produktivitásának gyanúját. Az elemzések eredményétõl függõen a helyi termékek értékesítésekor azon elõnyös tulajdonságokat kell kiemelni, melyek bizonyíthatóan felismerésre kerültek a konkurensekkel folytatott összevetés alapján (pl. magas minõség, jó ár/teljesítmény-arány, kifejezetten márkaértékkel bíró exkluzív termék, stb.). Ennek hiányában bármilyen bizonyítatlan, bizonyíthatatlan érvrendszer nem, hogy segít, hanem hosszabb távon (akár más, hasonló jellegûnek kikiáltott termékek minõségi hiányainak tényleges felismerésekor) a visszájára is fordulhat. A helyi termékeken túl kiemelt további témakörök (vö. Mezõgazdasági alapanyagtermelõk, Turizmus, Vendéglátás, Kézmûvesség, Termékforgalmazás, Stratégiai fejlesztések) az elsõ füzetben csak ráhangoló, szemléletváltást megalapozó módon kerültek újragondolásra. Az elsõ füzet második nagy gondolati blokkja a szövegelemzés körül alakult ki: a szövegelemzés, mint ahogy azt már a bevezetõ gondolatok és a mellékletként közölt pest megyei területfejlesztési tervezés értelmezõ háttéranyaga is tükrözi nem más, mint a spontán és intuitív gondolatok nyelvi lecsapódásainak objektív mércék mentén való értelmezése, 10

11 minõségbiztosítása. Keresve az egyes értékelések (pl. jelzõk, igék, határozók) bizonyítottságát, feltárva az önkényesség potenciális mértékét, kockázatát. (vö. A szövegelemzés lényege, hogy a többnyire spontán vagy tudatosan/jelzésértékûen használt szavak, szófordulatok mögött hol és milyen formában lehet tetten érni azt a szakértõi intuíciót, mely bizonyítottságát a meglévõ adatvagyonon azért érdemes megkérdõjelezni, hogy az esetleges ellentmondások esetén az intuitív szakértõk új fényben, új megvilágításban, új szemszögbõl legyenek képesek az adott kérdés felülvizsgálatára. ) Az elemzésekhez szövegkorpuszként pl. a települési honlapok hasznosíthatók triviális alapanyagként. Bánk esetében már az is kérdésként merülhet fel, vajon szabad-e le-kis-településezni egy települést ennek múltját más települések (fejlõdés)történeti adataival összevetve. Amennyiben stratégiai (jelentõs minõségi változást jelentõ) kérdések kerülnek elõ, úgy ezeket a maguk komplexitásának megfelelõen illik kezelni: pl. A vasúti szárnyvonalak fel-fellángoló bezárási hullámai kapcsán mindenképpen érdemes lehet felkészülni arra a stratégiai fejlesztési kérdésre, vajon a hazai vasútvonalak melyik része tekintendõ leginkább veszélyeztetettnek, a megszüntetés racionális valószínûségét vizsgálva. A Börzsöny-Komplex 5 tehát helyesen beszél fenntartható közlekedés-fejlesztésrõl, hiszen csak ott és csak olyan mértékben érdemes a pl. a vasutat fejleszteni, ami az összes közlekedési alternatíva rendszerszintû értékelése alapján a vizsgált elemek emergens kölcsönhatásának optimumát közelíti: Fenntartható közlekedés Célunk a vasúti kapcsolatok fejlesztése, helyreállítása, a vasúti közlekedésés és szállítás dominanciájának erõsítése közös határon átnyúló fejlesztési programok segítségével, megszüntetett kapcsolatok és a hozzá tartozó közúti, vasúti kapcsolatrendszer komplex kezelése, közös megvalósítása (pl.: Drégelypalánk - Ipolyság között). Kiemelt feladatnak tartjuk a vasúti fejlesztésekkel párhuzamosan a szükséges kapcsolatok, parkolók, kerékpárutak párhuzamos fejlesztéseinek elkészítését. A határmente mellékúthálózatának korszerûsítése, felújítása, határkapcsolatok bõvítése a gazdasági és kulturális kapcsolatok révén nagyban hozzájárulhat az érintett térségek dinamizálásához. A nemzetiségi, asszimilációs kérdések nehéz, fajsúlyos kérdések. A nemzetiség szó a Börzsöny-Komplex esetében összesen 4 alkalommal kerül említésre: pl. A program során azt kellene erõsítenünk, hogy nekik úgy kell ápolniuk hagyományaikat, hogy abban természetes szimbiózisban legyen a magyar és a nemzetiségi kultúra. Legyenek büszkék õsi kultúrájukra, s ismerjék meg annak értékeit! 4 A BÖRZSÖNY HEGYSÉG as KOMPLEX TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 11

12 Akár milyen fajsúlyos és érzékeny is egy-egy kérdés, ezen valóságelemek sem vonhatják ki magukat az elemzések objektivizáló törekvései alól. Vagyis az absztrakciók tetszõleges szintjén támogatásért lehet fordulni a tényekhez és ezek együttállásának anomáliáit feltárni képes képalkotó eljárásokhoz: MAGYAROSODÓ: Nem elemzési, inkább szemléleti kérdés. A marketing stratégiák kialakításakor érdemes-e a political correct tendenciák érvényesítése? Illik-e, kell-e asszimilációs utalásokat tenni olyan esetekben, amikor geo-politikailag ez kényes kérdés, ill. a szlovákiai potenciális turisták egy része számára elvi kérdés, valamint a tájház és a nemzetiségi sokszínûség (másság) értékeinek kiemelésekor esetlegesen kontra-produktív üzenet lehet. Elemzési oldalról az asszimiláció ütemének alul-, ill. felülértékelését kimondani tudni olyan stratégiai üzenet, mely adott élethelyzetben jelentõs ütõkártya lehet. Az elsõ füzet harmadik logikai egységét a dinamikus SWOT-elemzés adja. Amennyiben dinamikus adatok állnak rendezkezésünkre, akkor már nem csak az egyes jelenségek értelmezhetõségét, s az értelmezések mentén feltáruló statikus elõnyök és hátrányok rendszerét lehet vizualizálni, hanem a fejlõdés irányát is: nem mindegy ugyanis, hogy a sok statikus elõnyösség sugallta megnyugtató pozíció milyen ütemben amortizálódik (T) a versenytársak mozgásai következtében. De egy fenntartható közösségnek arra is vigyáznia kell, hogy az elõnyök tartós halmozása (O) csak úgy történhet meg egy közlekedõ edény-jellegû rendszerben, ha máshol tartós és indokolatlan hátrányok, leépülések érhetõk tetten. A Börzsöny-Komplex 6. fejezete részletesen foglalkozik a SWOT elemzéssel: (S = 59, W = 80, O = 32, T = 46 réteg). Ezen áttekintés azonban sajnos még nem tudhatott visszanyúlni a több száz elemzési kérdés kapcsán ezek tételes bizonyítására. Ennek oka egyszerû: a magyar terület-, térség-, vidék- és gazdaságfejlesztés módszertana, adatvagyon-gazdálkodása ma még nem áll készen ilyen tömeges elemzések támogatására. Mint minden 12

13 komplex jelenség esetén itt is igaz tehát: ahhoz, hogy a rendelkezésünkre álló erõforrásokat hatékonyabban tudjuk hasznosítani magát a tervezés módszertanát kell megújítani mihamarabb (vö. melléklet a pest megyei területfejlesztési terv értelmezési lehetõségeirõl.) Összegzésként elmondható az elsõ füzet kapcsán, hogy széles spektrumban (elméleti és gyakorlati oldalról) igyekszik megágyazni a következõ füzetek gondolatvilágának. 2. FÜZET A klasszikus politikai üzenetek szintjén az intézményfejlesztés ígérete szinte mindenkor és mindenhol megjelenik ehhez igazodva a Börzsöny Komplex is állást foglal ezzel kapcsolatban: A Kohézios politika célkitûzései Kapcsolódva az Európa 2020 stratégiához a következõ as tervezési ciklusban a kohéziós politikát a közös programozási eszközként az ún. Közös Stratégiai Keret határozza meg. Ennek célja, hogy 11 tematikus célkitûzésen keresztül stratégiai iránymutatást adjon ra vonatkozóan. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erõsítése; az innovációs és kommunikációs technológiák hozzáférhetõségének, használatának és minõségének javítása; a KKV-k, mezõgazdasági és halászati ágazatok versenyképességének javítása; az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történõ elmozdulás támogatása mindnen ágazatban; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázati-megelõzés és -kezelés ügyének támogatása; Klímaváltozással kapcsolatos átállás, továbbá kockázatmegelõzés és -kezelés; a környezetvédelem és erõforrás hatékonyság elõmozdítása; a fenntartható közlekedés elõmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a fõbb hálózati infrastruktúrában; továbbá megoldások a fõbb hálózati infrastruktúrák szûk keresztmetszeteire; a foglalkoztatás elõmozdítása és a munkaerõ mobilitásának támogatása; a társadalmi befogadás elõmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. (Nemzeti Fejlesztés 2020 OFK és OTFK ) 13

14 14

15 Az állásfoglalás lényege a minden lehet másként egyforma elvbõl táplálkozhat: ahol a cél a rendelkezésre álló adatok és a megfelelõ módszertan alapján a relatív elõnyök és hátrányok objektív feltárni tudása. A mindenkori intézkedéscsomagok monitoringja egyszerû: minden objektum (település) legyen másként egyforma! A módszertani fejlesztések mára automatizáltan képesek a piros-sárga-zöld jelzésrendszerben az objektumokra vonatkozó relatív becslési távolságok feltárására a megfelelõ módszertani hitelesítés mellett. A politikai hermeneutika azonban még nem jutott el arra a szintre, hogy értelmezni legyen képes a felismert egyensúlyvesztések (jelen esetben kb. +/- 10 idealitás pontnyi) intervallumának szignifikáns/nem szignifikáns jellegét, ahol a matematikai statisztika szignifikancia elvei és a hasonlóságelemzés hitelesítési elvei kell, hogy egymásra találjanak a politikai eszköztárakban. A hasonlóságelemzés egyértelmûen jelzi, hogy akkor van egyensúly, ha legalább egy megoldás létezik a mindenki másként egyforma elv megvalósulására (mely önmagában is toleráns, azaz egy fajta mennyiségi védõzónával együtt képes értelmezni a minõségi kijelentést. A matematikai-statisztika szignifikancia elve esetében szintén igaz, hogy a mennyiségi változások átcsaphatnak minõségi változásba, de a két fogalomrendszer ma még nem kezelõdik egyben az intuitív döntéshozók ösztöneinek szintjén a megfelelõ képzés híján a tudatos szinteken sem. A problémát továbbszínesíti az objektumok térbeli kapcsolata: ha pl. az egyik (pirosjelet-elnyert) település a másik (zöld-jelet-kapó) település szomszédja, akkor a kettõ együtt nincs-e máris egyensúlyban? 3. FÜZET A döntés-elõkészítés nem csak minõségi impulzusokkal, hanem mennyiségi finomhangolásokkal is támogatható. Ami a Börzsöny-Komplex esetében látszólag még csak egy fajta ráérzés-szerû javaslatnak tûnhet, az a modellezésben már, mint szimuláció kellett, hogy megalapozásra kerüljön: 15

16 16

17 Bevezetett attrakciók bõvítése Már korábban kialakított, a látogatók által ismert és keresett termékeknél az élmény növelését, a szolgáltatások bõvítését szolgáló fejlesztések megvalósítása. Ebbe a körbe sorolandó a bánki víziszínpad rekonstrukciója, azon belül az ülõhelyek cseréje, a nézõtér lefedése. A történelmi emlékhelyek, mindenek elõtt a nógrádi, és a drégelypalánki vár rekonstrukciójának folytatása, a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése. A nógrádi vár méretébõl adódóan számos rendezvény színhelye lehet: várjátékok, középkori piac, térzene, stb. Indokolt a diósjenõi strand rekonstrukciója, a nyújtott szolgáltatások választékának bõvítése. A már meglévõ szálláshelyeken - a szállóvendégek megtartása érdekében - szükséges a szolgáltatások bõvítése (élményprogramok kialakítása, összekapcsolása, wellness, lovaglás, kerékpározás, stb.) Az egyes szolgáltatók által kínált lehetõségek megismerése a szolgáltatók között, és az ezzel kapcsolatosan rendszerszerûen kialakított programok megvalósítása. A színvonalas szolgáltatások nyújtásához sok esetben nem újabbak létrehozatala, hanem a meglévõk rendszerszerû felfûzése, integrálása szükséges. A szolgáltatók közötti párbeszéd kialakítása. A szimuláció lényege, hogy tetszõleges (még soha nem tapasztalt élethelyzetek várható következményeire vonatkozóan képes racionális becsléseket adni, ill. adott helyzetbõl indított akciók várható következményének mennyiségi feltárását képes támogatni. 4. FÜZET Az elsõ öt füzet az 5 mikro-térség kapcsán azonos elemzési célokat követve igyekezett a mindenkor érintett települések leginkább releváns objektumait középpontba állítani. Felsõptény-Nõtincs-Õsagárd tekintetében az egyik ilyen objektum a Seholsziget Élménypark volt. Míg a nemzeti fejlesztés szintjén a stratégia kifejezés olyan absztrakciós szintekkel zsonglõrködik, mint az alább is látható: A Kohézios politika célkitûzései Kapcsolódva az Európa 2020 stratégiához a következõ as tervezési ciklusban a kohéziós politikát a közös programozási eszközként az ún. Közös Stratégiai Keret határozza meg. Ennek célja, hogy 11 tematikus célkitûzésen keresztül stratégiai iránymutatást adjon ra vonatkozóan. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erõsítése; az innovációs és kommunikációs technológiák hozzáférhetõségének, használatának és minõségének javítása; a KKV-k, mezõgazdasági és halászati ágazatok versenyképességének javítása; 17

18 az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történõ elmozdulás támogatása mindnen ágazatban; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázati-megelõzés és -kezelés ügyének támogatása; Klímaváltozással kapcsolatos átállás, továbbá kockázatmegelõzés és -kezelés; a környezetvédelem és erõforrás hatékonyság elõmozdítása; a fenntartható közlekedés elõmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a fõbb hálózati infrastruktúrában; továbbá megoldások a fõbb hálózati infrastruktúrák szûk keresztmetszeteire; a foglalkoztatás elõmozdítása és a munkaerõ mobilitásának támogatása; a társadalmi befogadás elõmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. (Nemzeti Fejlesztés 2020 OFK és OTFK ) Addig a döntéshozó vállalkozók/önkormányzatok stratégiai irányai mögött egészen konkrét, valódi, alternatívák húzódnak meg, melyek egymással való, versengõ összevetése eredményeként illik, hogy egy-egy startégiai irány mellett a voksok letételre kerüljenek. Így skálázható az EU szintû stratégiaalkotás egészen az üzleti tervezést támogatni képes szintekig. 18

19 Ha a stratégiai keret, tervek elkészültek, majd megszülettek a döntések, akkor ezek, fõleg dinamikus hatásának ellenõrzése, visszamérése, monitoringja megkerülhetetlen feladat egy, a közösségek érdekeit valóban szem elõtt tartó rendszerben: Táji és települési környezet fejlesztése: szennyvíz és hulladékkezelési infrastruktúra, természetvédelem (tájértékek, tájsebek), partfalvédelem, felszíni vizek védelme, vízpart-rehabilitáció, településfejlesztés, környezeti menedzsment és monitoring, napenergia hasznosítás, biomassza energetikai feldolgozása, hatékony megújuló energia hasznosítása, a CO 2 kibocsátás csökkentése Intézmény-fejlesztés, tudásbázis fejlesztés, partnerség, LEADER- Program, CLLD; A vidékgazdaság fejlesztése, a helyi gazdaság szereplõinek integrációja, a helyi termék piacának megteremtése, a turizmus fejlesztése; A települések és a helyi közösség identitásának és kapcsolatainak erõsítése, a humánerõforrás fejlesztése; Vidékfejlesztési HACS mûködtetése (monitoring funkció); CLLD, területfejlesztési HACS létrehozása, mûködtetése; Szakértõi bázisok kiépítése (energiaügynökség, TDM, fejlesztõügynökség, kutatóbázis stb.). A monitoring keretében itt példaként a DIPO 18 településének sok-szempontú infrastrukturális helyzete került aggregálásra. A térség kumulált relatív elõrehaladását, ennek megtörését, ill. az egyes települések sajátos fejlõdési ívét a kifejetzetten ilyen célok érdekében kialakított hasonlóságelemzések alapján egyszerûen lehet már vizualizálni. 19

20 5. FÜZET A stratégiai-üzleti és monitoring nézetek aggregáltsága/részletessége a rendelkezésre álló adatok függvénye. A 4. füzet kapcsán kiemelt települési fejlõdéstörténetek pl. az adott jellegû vállalkozások fenntarthatóságának szempontjából is vizsgálhatók, s ez a dinamikus és objektív SWOT-elemzés ismét olyan egyensúlyvesztési gyanúkat tár fel, melyek újra stratégiaalkotási szintre emelik fel a döntéshozatalt. 20

21 A klasszikus SWOT elemzés a vállalkozások szintén még csak durva iránymutatást tudhat adni, s ezt is csak a szakértõi spontán intuíciók alapján. A módszeres alapokon álló SWOT elemzések tételesen és mennyiségi értelemben is képesek iránymutatást adni. Jelen esetben pl. arra vonatkozóan: melyek azok a vállalkozási szegmensek (vö. kereskedelmi, ill. turisztikai), ahol a normánál kevesebb és melyek azok, ahol a normánál több a ma is rendelkezésre álló kapacitás, ill. hogyan alakul a norma körüli ingadozások dinamikája. A norma pedig nem más, mint az a mérték, amit a vizsgált objektumok (jelen esetben DIPO települések) a másik település helyzetében átlagosan tettek volna a körülmények ismeretében. Veszélyek 1. A környezettudatos gondolkodás nem válik általános magatartássá, és növekedik a környezetszennyezés. 2. Az iskoláskorúak számának továbbcsökkenése iskolák megszûnéséhez, és a települések megtartó képességének gyengüléséhez, így végsõ soron a helyi értelmiség arányának csökkenéséhez vezet. 3. A térségi kapcsolatok (pl. Ipoly-hidak) bõvülésével megnövekedõ forgalom fokozott környezetterheléssel járhat. 4. Az elõnyösebb helyzetû kistérségek szolgáltatások kínálatában, minõségi követelmények színvonalában tõkefelszívó képességben versenyelõnyre tesznek szert. 5. Az átgondolatlan tömegturizmust célzó programok társadalmi feszültséget keltenek, és veszélyeztethetik a térség fõ értékeit. 6. A gazdasági válság, és a lakosság megélhetési nehézségei átgondolatlan beruházásokhoz, fejlesztési lépésekhez vezethetnek, amelyek magában hordozhatják a környezet károsításának veszélyét. 7. Az Ipoly felsõbb szakaszain bekövetkezõ esetleges havaria események, szennyezések negatív kihatással lehet az Ipoly alsó szakaszának vízminõségére, turisztikai célú hasznosíthatóságára. 8. A természetvédelmi õrszolgálat esetleges gyengítése veszélyezteti a védett területek megfelelõ szintû felügyeletét, és így végsõ soron a fennmaradását. 9. Az esetleges természeti katasztrófák gyakori ismétlõdése, jelentõs kárt okozhatnak a települési, illetve turisztikai infrastruktúra állagában. 10. A válságnak köszönhetõen erõsödik a vállalkozások közötti konkurenciaharc és viszály, amely akadályát jelentheti az együttmûködéseknek. 11. Növekedik a környezetszennyezés. 12. Helyi értelmiség arányának csökkenése. 13. A térségi kapcsolatok (pl. Ipoly-hidak) bõvülésével megnövekedõ forgalom. 14. Az elõnyösebb helyzetû kistérségek versenyelõnyre tesznek szert. 15. Az átgondolatlan tömegturizmust célzó programok. 16. Átgondolatlan beruházásokhoz, fejlesztési lépések. 17. Az Ipoly felsõbb szakaszain bekövetkezõ esetleges havaria események. 21

22 22

23 6. FÜZET Abban pillanatban, amikor egy spontán szalértõi ötlet felmerül, ennek vizsgálhatóságát, a rendelkezésre álló adattartalmak alapján kialakítható adatok struktúráját ismét csak emberi szakértelem teremti meg (jelenleg). Amennyiben felmerül az ÖKOCSÚCS marketingorientált fogalma, mint az ökológiai érintetlenségi skála szinonimája, s a fogalom megálmodója azt reméli, hogy egy adott térség (jelen esetben a Börzsöny térsége) a versengõ térségekkel összevetni objektíven is a gyõztesek között szerepel, akkor a megfelelõ számítások vagy visszaigazolni engedik a spontán megérzés igazságtartalmát, vagy nem. Ezen vizsgálatok is automatizálhatók azonban, amennyiben a robotelemzõ az ökológiai szóból elindulva szövegbányászati alapon feltárja a leginkább kapcsolódó szavak hálózatát, ezek változásának dinamikáját, majd ezt összeveti a statisztikai fogalomtárral a megfelelõ szinonima-szótárakon keresztül. Így a robotnak is el kell tudnia jutni oda, hogy fellelje a CORINE 2000 és 2006-os felszín-borítottsági adatait, modelleket alkosson az abszolút számok szintjén, ahol az egybefüggõ érintetlen területek nagysága a mennyiség átcsap minõségbe elv mentén értelmezhetõ jó tulajdonságként, ill. relatív adatokkal, ahol egy adott térség felszínborítási adatainak arányaiból preferálódnak az ökológiailag érintetlenebb formák. S végül több év adatai alapján a jó irányba történõ változások felszínborítási kategóriánkénti alakulásának sok-szempontú versenye is modellezhetõ lesz. Legyen minden település határában halastó! Ugyan nem természetes tavakról van szó, de a szennyezõdésmentes víz, a táji értékek, a környezeti adottságok és a tervezetten ökocentrikus használat okán a szlogen jól kifejezi a stratégia és az abból levezethetõ program lényegét. Ezért megítélésünk szerint bátran használható. Azt a célt, hogy hozzunk létre minél több tisztavizû, környezeti és gazdasági értéket hordozó tavat, víztározót. Az öko elõtag értelmezésünkben a környezeti és gazdasági szempontok azonos hangsúlyát, az ökológia és az ökonómia egyensúlyát jelenti a programban. 23

24 Az ÖKOCSÚCS fogalmának aprópénzre váltása ismét egy szimulációhoz vezet, mely megadja, milyen ökológiai értéket képvisel a területek versenyében az, ha a (mesterséges) vízfelületek aránya adott mértékben megnövelésre kerül? A vízfelületek relatíve hangsúlyos szerepe pedig gyorsan felismerhetõ a modellezés részeredményei alapján. 24

25 7. FÜZET Annak érdekében, hogy egy újszerû gondolat értékét azon túl objektíven is értékelni lehessen, vajon hányan képesek beleszeretni, szükség van racionális költségszinten tartható, de már meggyõzésre alkalmas eredményeket produkálni képes adatvagyonokra és elemzési módszerekre A Börzsöny gazdasági lehetõségének összehangolása, jobb kihasználása A helyi termékek elõállítása a térség gazdaságában számottevõ ágazattá váljon. Javuljon a helyi termékek minõségi, és elõállításuk technikai, szakmai színvonala. Jöjjön létre szakmai összefogás és együttmûködések a termékek elõállítói között. Történjen meg a helyi termékek és a turisztikai attrakciók összekapcsolása, közös, illetve egymást erõsítõ marketing alakuljon ki. Jelenjen meg egy térségi helyi termék védjegy. Kísérleti és növénybemutató létrehozása és kutatási keretben történõ technológiai fejlesztése. A Google Trends és az EUR LEX olyan ingyenes erõterek, melyek már ma is pótolni/kiegészíteni képesek a kérdõívezést (vö. információkeresletei, ill. társadalom-lélektani monitor). Az, hogy hazánk a helyi termékek kapcsán vélelmezhetõen jó úton jár a szemléletformálás terén, megnyugtatóan hat akkor, amikor erre vonatkozóan fontos stratégiai pillérek kerülnek beépítésre a Börzsöny-Komplex tervrendszerébe. 25

26 8. FÜZET A mezõgazdaság kapcsán fel-fellángolnak azon leegyszerûsítõ elképzelések, hogy a magyar adottságok kiválóak és a mezõgazdaságban jelentõs munkaerõ köthetõ le ésszerûen. Hazánk mezõgazdasági termelésre való alkalmassága még csak-csak védhetõ az összehasonlító vizsgálatok alapján bármilyen gyenge lábakon is álljon éppen az agrár-adatvagyon, vagyis azon területe a közös uniós politikának, mely a legnagyobb forrásokat koncentrálja egységes célok érdekében. 26

27 Ami a munkaerõ lekötést illeti, elmondható, hogy óvatosan kell bánni az illúziókeltéssel s nem csak taktikai, kockázatmenedzsment okokból kell a vidék gazdaságában a mezõgazdaság munkaerõ-megtartó képességét óvatos optimizmussal szemlélni: 5.3. A térségi fenntarthatóság gazdasági szempontjai szerint A MUNKAERÕ TÉRSÉGEN BELÜL TARTÁSA: DOLGOZZ HELYBEN A vidékgazdaság megerõsítése segítse elõ a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlõdését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését, támogassa a falusi turizmus, a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerését. A mezõgazdaság a mindenkori természeti adottságokat hasznosítja, így eleve foltszerûen lehet csak róla beszélni. Ennek megfelelõen a vélelmezhetõ munkaerõ-lekötési potenciál is területegységrõl területegységre jelentõsen változhat. 27

28 9. FÜZET A lovas turizmus fejlesztése kapcsán a sodródás, az ad hoc jelleg tetten érhetõsége vetõdik fel a szakértõkben: A lovaglóút hálózat közjóléti fejlesztése Az emberek természethez, az õsökhöz, a sporthoz történõ közeledésének egyik megnyilvánulási formája a lovaglás, lovas kocsizás, melyeknek hazánkban igen jelentõs múltja van. Az utóbbi években egyre több lovas centrum létesült szerte az országban, ahol fokozódó érdeklõdés mellett többek között a lovaglás tanítása és tereplovagoltatás folyik. Közjóléti jelentõsége ezen utóbbi tevékenységnek van, hiszen ez nem marad meg a karámok mögött, ez nagy területeket vesz igénybe. A Börzsöny-hegység vonatkozásában az alábbi helyeken alakultak ki ilyen lovas centrumok: Katalinpuszta, Királyrét, Nagyirtáspuszta, Királyháza, Csitár, Diósjenõ, Kemence, Nagybörzsöny. Ezek környezetében véletlenszerûen sokasodnak a rövidebb-hosszabb lovaglóút nyomvonalak. A fejlesztési program szükségességét egyrészt a rendezetlen lovaglóút nyomvonalak felszámolása, másrészt a lovas centrumok összekötési lehetõségeinek feltárása s ez által lovas vándortúrák alapjainak megteremtése indukálja. A rendelkezésre álló ökológiai (felszín-borítottsági) és ló-létszám adatok alapján, ahol az ökológiai érték, mint az értékes tájban való szimbiotikus (ember-állat) létezés kerül feltételezésre, megállapítható, hogy a lovas kapacitás spontán módon is alapvetõen racionálisan oszlanak el, de a Börzsöny térsége kapcsán valóban vélelmezhetõ egy fajta potenciális vonzerõ a környékbeli gyengébb ökológiai értékû határterületek kapcsán. A tájhasználat már 5-10 éves idõszakok alatt is jelentõs mértékben képes racionalizálódni 28

29 10. FÜZET A horgászturizmus olyan kifejezések és célok mentén jelenik meg a tervekben, melyek homogenitásával szemben kérdõjelek vetõdnek fel azonnal, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jelenségek mélyére nézünk. Támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, melyek a turizmusnak a környezetet nem károsító szolid ágazatát erõsítik. A természetjárás, kerékpározás, horgászat, természeti tárgyak fényképezése, terepi lovaglás úgy szolgálják a szabadidõ kellemes eltöltését, hogy a természeti elemek megismerését is elõsegítik és nevelnek környezetük megóvására is. A térség turizmussal összefüggõ fejlesztéseinek során a Börzsöny jelenlegi arculatának megõrzése érdekében csakis a szelíd turizmus kialakulása engedhetõ meg. Az idõmérlegek feldolgozása kapcsán, ha a nõi és a férfi idõfelhasználást egymással összevetjük és a horgászat helyét keressük a közös, családi idõtöltés rendszerében, akkor a feltárt eredmények óvatosságra intenek: 29

30 11. FÜZET A stratégiai tervezés esetén immár újra és újra kiemelésre kerül, hogy a stratégiák élettel (operativitással) való megtöltése a tény-alapú szakpolitizálás nélkül kockázatos és nehézkes. A Börzsöny turizmus újjászületése: turisztikai marketing és desztináció-menedzsment, turisztikai termékfejlesztés (gyógy-, vízi, öko- és konferencia-turizmus, tematikus park stb.), szálláshelyfejlesztés 9. A szállás-, illetve vendéglátóhelyek promóciója alacsony fokú. Mint azt az itt szereplõ idézetek világosan jelzik: még a rendelkezésre álló adatvagyonok alapján sem egyszerû minden egyes objektum esetében eljutni a hiteles eredményekig. 30

31 12. FÜZET A helyi termékek termelésének és forgalmazásának fellendítése a Börzsöny-Komplex egyik fontos rétege: 7.3. A Börzsöny turizmus újjászervezése Börzsöny hegyvidéki ökoturisztikai mintarégió megalakítása. Az erdõgazdálkodás természetvédelmi/ökoturisztikai prioritású átalakítása. Öko- és aktív turisztikai cselekvési program kidolgozása, Kultúrtörténeti emlékhelyek turisztikai hasznosítása A kisvasútvonalak felújítása, fejlesztése Gumikerekû kisvasút forgalom beindítása A kerékpáros turizmus feltételeinek fellendítése. Az Ipoly-hidak helyreállítása A vízi turizmus feltételeinek javítása az Ipolyon. A télisport feltételek fejlesztése, lesikló utak kialakítása Turistautak/jelzések; tájékoztató táblák; erdei létesítmények fenntartása. A Vác Diósjenõ Drégelypalánk vasútvonal felújítása, A turisztikai célú személygépkocsi forgalom segítése A helyi gazdálkodás, helyi termék értékesítés/feldolgozás fellendítése. A helyi termékek kapcsán vélelmezhetõen az egyik legkisebb befektetést és vélelmezhetõen a legnagyobb hatásmértéket egy web-áruházzal lehet elérni. Ennek elõkészítése a már ismert pozitív és negatív példák elemzését várja el: 31

32 A helyi termékek kapcsán akár egy-egy térség örökbe fogadása is felmerülhet, ahol pl. egy, a térségben elemzési oldalról aktív egyetem dolgozói és hallgatói felé az elemzések által érintett térség termékeit közvetíti. Így a térség nem csak tudást vonhat be, hanem új fogyasztókat is. Az egyetemek a kísérleti térhez való hozzáférésen túl, a rel. nagy forgalom kapcsán kedvezményes áron juthatnak általuk (is) ellenõrzött, minõségi termékekhez 13. FÜZET Komplex jelenségek kapcsán, mint pl. a kézmûvesség, ill. a minõség tisztelete, vagy a védjegy-orientáltság, nehéz elvárni a szakértõktõl és lényegében lehetetlen elvárni az üzleti döntések meghozatalára kényszerülõ alkotóktól, hogy tisztán lássák maguk elõtt az egymással összefonódó hatásmechanizmusokat. De a modellezés képessé teheti a közösségeket arra, hogy ne csak spontán sodródjanak Életképes közösség: Azon vidékfejlesztést, ahol az ott élõ közösség nem csupán elszenvedi vagy elviseli a külsõ erõforrást, hanem úgy integrálja, hogy az a saját önidentitását, vagy belsõ elemeinek gyengülését nem okozza, ezt a szakirodalom: a belsõ erõkre támaszkodó, endogén-fejlõdésnek nevezi. Az endogén-fejlõdés egyben a közösség olyan képessége, hogy a különbözõ hatásokra ne pusztán követõ passzív viselkedéssel reagáljon, hanem önkezdeményezõ, önálló, önfejlesztõ, aktív módon. Ahol ez a fejlõdés létrejön, ott, az adott régióban, a kisebb térségben, a településen: a közösség életképes. 32

33 14. FÜZET Akkor, ha a vidéki élettereket feltölti egy társadalom valós robotokkal, melyek az emberi munkát könnyítik meg, váltják ki, helyi termék nem képzõdik vélelmezhetõen, ellenben azok az életterek is vidékivé és élhetõvé válnak, melyek esetleg ma még nem S ez potenciális helyszûke esetén még nagyon is értékessé válhat. A vidéki gazdaság: Vidéki térségben mûködõ ipari termelés. Attól, hogy vidékre telepítenek egy robottechnikával mûködõ nyomdaipari gépsort, még nem lesz vidékgazdaság. A vidéki gazdaság nem helyi terméket állít elõ! Az az üzem, amely ugyan egy kistelepülésen is mûködik, ráadásul több a térségen túlról autóbusszal szállítja a munkásait, nem vállalja fel a település ügyét, a termékével a saját profitját célozza! 33

34 Ha valós robotok helyett/mellett a gondolkodást támogató virtuális robotokkal támogatjuk meg az emberi intuíciót, olyan robotokkal, melyek maguk is az emberi intuíció termékei, hiszen azért jöttek létre, azért álmodták ki magukból intuitív módon a fejlesztõk ezeket a robotokat, hogy az ember legalkotóbb pillanatainak gyakoriságát konzerválni legyenek képesek (a biológiailag kockázatosabbnak vélhetõ agykontroll-folyamatok helyett/mellett, ill. az elkerülhetetlen biológiai leépülés és az élõ állapot óhatatlan feladásának kényszere miatt), akkor érdemes megbarátkozni azzal a tudattal, hogy nem csak a termelés, de maga a turista jelensége is megfogalmazható robotként. ÖSSZEFOGLALÁS A robotturista (és a robotpolgár) az a racionális lény, mely képes felismerni saját szükségleteit és a rendelkezésre álló adatvagyon szakszerû feldolgozása révén adott erõforrás-lekötés mellett a kitûzött élményszerzési célt maximalizálni is képes. Ebben a folyamatban nem kötelezõ mindenkinek részt vennie aktívan, hiszen már a passzív (önkéntelen) adatszolgáltatás is erõforrást jelent az aktívak számára, de üzleti értelemben a magas szinten egymásnak feszülõ célfüggvények nemes harcában talán felesleges úgy alulmaradni, hogy kísérletet sem tett valaki arra, hogy szimbiotikus formában együttgondolkodjon a tények sugallta gondolati erõterekkel. 34

35 MELLÉKLETEK 1. LISTA A PROJEKT KERETÉBEN KÉSZÜLT KIADVÁNYOKRÓL 1. Helyi gazdaság, Helyi termék Stratégiaalkotás Bánk, Borsosberény, Rétság, Tereske, Tolmács 2. Helyi gazdaság, Helyi termék Stratégiaalkotás Kosd, Penc, Rád 3. Helyi gazdaság, Helyi termék Stratégiaalkotás Berkenye, Diósjenõ, Nógrád, Szendehely 4. Helyi gazdaság, Helyi termék Stratégiaalkotás Felsõpetény, Nõtincs, Õsagárd 5. Helyi gazdaság, Helyi termék Stratégiaalkotás Keszeg, Legénd, Nézsa, Nógrádsáp 6. Turisztika Stratégiaalkotás 7. Helyi Termék Stratégiaalkotás 8. Mezõgazdasági alapanyag termelés Stratégiaalkotás 9. Lovas turizmus Stratégiaalkotás 10. Horgász turizmus Stratégiaalkotás 11. Vendéglátás Stratégiaalkotás 12. Helyi termék forgalmazás Stratégiaalkotás 13. Kézmûvesség Stratégiaalkotás 14. Nógrádi vár fejlesztése Stratégiaalkotás 35

36 2. LISTA A PROJEKT KERETÉBEN MEGRENDEZETT WORKSHOP-OKRÓL Idõpont Helyszín Téma Bánk Helyi stratégia alkotás - Bánk, Borsosberény Rétság, Tereske, Tolmács Penc Helyi stratégia alkotás - Kosd, Penc, Rád Nógrád Helyi stratégia alkotás - Berkenye, Diósjenõ, Nógrád, Szendehely Nõtincs Helyi stratégia alkotás - Felsõpetény, Nõtincs, Õsagárd Nógrádsáp Helyi stratégia alkotás - Keszeg, Legénd, Nézsa, Nógrádsáp Diósjenõ DIPO HACS mûködési területére - Turisztika Bánk DIPO HACS mûködési területére - Helyi termék elõállítás Bánk DIPO HACS mûködési területére - Mezõgazdaság Bánk DIPO HACS mûködési területére - Lovas turizmus Bánk DIPO HACS mûködési területére - Horgászturizmus Bánk DIPO HACS mûködési területére - Vendéglátás Bánk DIPO HACS mûködési területére - Kézmûves Bánk DIPO HACS mûködési területére - Helyi termék forgalmazó Nógrád DIPO HACS mûködési területére - Nógrádi vár fejlesztése Bánk DIPO HACS mûködési területére - Összegzõ javaslatok Bánk DIPO HACS mûködési területére - Mikrotérségi helyi termék fejlesztés Nógrád DIPO HACS mûködési területére - Nógrádi vár fejlesztése Bánk DIPO HACS mûködési területére - Civil szervezetek, vállalkozások Nógrád DIPO HACS mûködési területére - Nógrádi vár fejlesztése Bánk DIPO HACS mûködési területére - Kézmûves Romhány DIPO HACS mûködési területére - Civil szervezetek, vállalkozások Bánk DIPO HACS mûködési területére - mikrotérségi helyi termék fejlesztés Bánk DIPO HACS mûködési területére - Civil szervezetek, vállalkozások Bánk DIPO HACS mûködési területére - Nógrádi vár fejlesztése 36