Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenõ Felsõpetény Keszeg Kosd Legénd Nézsa Nógrád. Nógrádsáp Nõtincs Õsagárd Penc Rád Rétság Szendehely Tereske Tolmács

Átírás

1 Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenõ Felsõpetény Keszeg Kosd Legénd Nézsa Nógrád Nógrádsáp Nõtincs Õsagárd Penc Rád Rétság Szendehely Tereske Tolmács

2 Crew-Pa Kft. RTDM Nonprofit Kft Készült az Innoland Khe. megbízásából. Szerzõ: Dr. Pitlik László Márta Attila Grafikai terv: Q-Print Kft Gödöllõ, Remsey krt. 25. Tel./fax: (+36 28) Mobil: (+36 20) ISBN Minden jog fenntartva. A mû egészének vagy bármely részének mechanikus, illetve elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása tilos! Minden a mûhöz kapcsolódó, az elõzõekben megfogalmazott tevékenység a kiadó/a mû tulajdonosának elõzetes írásbeli engedélyéhez kötött.

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Adatvagyon Elemzések Konklúziók Érzékenység-vizsgálat Összefoglalás

4 BEVEZETÉS A történelmi hagyományok, a táj adta lehetõségek, a fenntartható (pl. a növénytermesztéshez és a talajmûvelés igényeihez képest megfelelõ állatlétszámot jelentõ) mezõgazdaság, a magasabb hozzáadott értékû turisztikai feladatok irányába való törekvés mindmind azt sejtetik, hogy a lovas-turizmus hazánkban általában megfontolandó eleme kell, hogy legyen a TDM szervezetek által felölelt turisztikai szolgáltatók portfóliójának. Hogy a felsorolt érvek (vö. hagyományos SWOT erõsségei/lehetõségei) valóban igazolhatóke, ahhoz például szükség lenne arra, hogy a tájat leíró pl. felszín-borítottsági adatok és a lovas aktivitásokat jelzõ engedélyezési adatok Európa minden egyes (lehetõleg minél kisebb, pl. NUTS3) térségére adottak legyenek. Ebben az esetben fel lehetne tenni a kérdést: milyen összefüggés van a lovas aktivitásokat jellemzõ engedélyezett szolgáltatók száma és a környezeti adottságok között? Az elemzés eredményeként a hazai térségekre (pl. megyékre) felismerhetõ lenne, hogy (különösen a szomszédos régiókhoz képest) a táj okszerû használatában milyen szinten tartunk (pl. túlhasználat?, egyensúly?, alulhasználat?). Természetesen a táj adta lehetõségek mellett egy aktivitás volumenét számos más (pl. gazdasági, kulturális) tényezõ is befolyásolhatja (pl. állatvédelmi rendelkezések szigora és az adóterhek nagysága valószínûleg csökkenti az állattartási hajlandóságok, míg a diszkrecionális jövedelem nagysága, ill. pl. az ünnepek, szabadságok, szünetek egyenletes szerkezete és mennyisége növeli a szabadidõs programok, ill. a természeteshez közelibb életformák kialakulásának esélyét.) 4

5 ADATVAGYON Sajnos egy európai szintû adatvagyon nem áll az eddigi felmérések alapján rendelkezésre. Ellenben a magyar közhasznú adatszolgáltatás keretében mûködõ TEIR-ben 1 adott egyrészt 2000-re és 2006-ra a felszín-borítottsági adatok település-bontású adatsora (CORINE), ill re letölthetõ a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal jóvoltából (MKEH) a Nyilvántartásba vett lovas szolgáltatók száma székhely szerint 2012 (település), ill. Nyilvántartásba vett lovas szolgáltatók száma telephely szerint 2012 (település) mutató. Mivel a lovaglás térigényes, így a települések határán mindenképpen túlnyúló aktivitási formáról illik beszélni. Ezért a település helyett a kistérségi adatok kerültek feldolgozása 2. A felszín-borítottság kapcsán 29 mutató állt rendelkezésre: Állóvizek 2006 (település), Átmeneti erdõs-cserjés területek 2006 (település), Elsõdlegesen mezõgazdasági területek jelentõs természetes formációkkal 2006 (település), Építési munkahelyek 2006 (település), Folyóvizek és vízi utak 2006 (település), Gyümölcsösök, bogyósok 2006 (település), Homokos tengerpartok dûnék homok 2006 (település), Ipari vagy kereskedelmi területek 2006 (település), Kikötõk 2006 (település), Komplex mûvelési szerkezet 2006 (település), Lerakóhelyek (meddõhányók) 2006 (település), Lomblevelû erdõk 2006 (település), Nem öntözött szántóföldek 2006 (település), Nem összefüggõ település szerkezet 2006 (település), Nyersanyag kitermelés 2006 (település), Összefüggõ település szerkezet 2006 (település), Repülõterek 2006 (település), Rét, legelõ 2006 (település), Ritkás növényzet 2006 (település), Rizs földek 2006 (település), Sport

6 szabadidõ- és üdülõ területek 2006 (település), Szárazföldi mocsarak 2006 (település), Szõlõk 2006 (település), Természetes gyepek és természetközeli rétek 2006 (település), Tõzeglápok 2006 (település), Tûlevelû erdõk 2006 (település), Út- és vasúthálózatok és csatlakozó területek 2006 (település), Városi zöldterületek 2006 (település), Vegyes erdõk 2006 (település) A felszínborítottság nem változik túl gyorsan és jelentõsen, így a 2006-os (befolyásoló tényezõként értelmezni kívánt) adatokat össze lehet vetni a 2012-es következmény-változókkal. Amennyiben valaki egy fajta érzékenységvizsgálat formájában elvégzi a 2012-es következmények és a 2000-es tájhasználati adatok összevetését, majd a 2006-os adatokkal és a 2000-es adatokkal nyert elemzési eredményeket egymással összeveti, kirajzolódik annak mértéke, mennyi mozgástere van 5-10 év alatt annak, hogy egy kistérség a többiekkel szemben jelentõs átértékelésre kerülhessen? Az európai összehasonlítási alap helyett vett/vehetõ magyar merítés esetén azok a kistérségek, melyek (úgy tûnik) jobban hasznosítják a rendelkezésre álló erõforrásokat, mint mások, nemzetközi összehasonlításban még lehetnek gyengébbek. Azok a térségek, ahol már van olyan belsõ, magyar konkurens, aki jobban hasznosítja az erõforrásait, uniós kitekintésben ezeknél jobb már nem lehet. A nemzetközi benchmarkok azonban még lehetnek gyengébbek, mint azok a magyar térségek, melyek más magyar kistérségekhez képest gyengébb pozíciókat vettek fel. A felszín-borítottsági adatok értelmezésekor az érintetlenebb tájhasználati kategóriák növelték a lovas aktivitások mértékét, míg az masszív emberi beavatkozásokként értelmezhetõ kategóriák a csökkentés irányába hatottak. Az érintetlenség gyanúja azért illik, hogy növekedést indukáljon, mert a táj szépségének élvezetét sejteti. Az iparszerû mezõgazdaság jelenléte vélelmezhetõen pedig azért csökkentõ hatású, mert már eleve elveszi a teret a lovas aktivitásoktól azzal, hogy pl. egy silókukorica állományban nem illik, de nem is lehet lovagolni. 6

7 1. ábra: A fókuszban lévõ kistérségek rangsorpozíciói a 175 kistérség 18 csoportba osztása után (forrás: saját számítások) 7

8 ELEMZÉSEK A 2006-os hazai adatok alapján 2-2 elemzés készült. Egyrészt a székhely szerinti aktivitások száma került nagyító alá, másrészt a telephelyek száma. Minden elemzés esetében természetesen elkészült a kötelezõ önellenõrzõ vizsgálat is, mely célja a rendelkezésre álló adatok alapján elemzésre nem alkalmas objektumok (vö. nem hitelesíthetõ elemzési részeredmények) kiszûrése volt. A székhely és a telephely szerinti elemzés esetében a korreláció relatíve alacsony és mintegy azonos volt ( ). Úgy a nyers nézetek (amikor is a nulla aktivitás helyett negatív aktivitás is felmerülhetett becslési értékként, ill. töredék regisztráció is lehetséges volt), mint a racionalizált nézetek esetében (ahol már nem volt megengedett a negatív aktivitás és a törtként elõálló becslések is kerekítésre kerültek annak érdekében, hogy egész értékû székhelyeket és/vagy telephelyeket hasonlítsunk össze a tényadatokkal). A relatíve alacsony korreláció kapcsán és a fókuszált térségek relatíve kevés engedélyezett aktivitásának láttán (pl. rétsági kistérségben egyetlen egy kiadott engedély van nyilvántartva) felmerült az elemzõkben, hogy esetlegesen nem minden ténylegesen létezõ aktivitás került eddig engedélyezésre, így az adatvagyon helyessége területi szinten akár jelentõsen is eltérhet egymástól, ill. a kívánatostól. Ez önmagában is azonnali hatállyal ahhoz a javaslathoz vezet, hogy a TDM értesítse tagjait, vizsgálják meg/felül az engedélyezési hatósággal való kapcsolatuk részleteit. A székhely és telephely szerinti elemzések egymással való további összevetését érdemes a becsült és a tényértékek eloszlásával folytatni: minél nagyobb mértékben tér el 8

9 egy becslés egy tényértéktõl, annál irracionálisabb maga a megértett jelenségkör. Ennek alapján kijelenthetõ, hogy a székhelyekhez kötõdõ engedélyek megérthetõsége 2-3-szor kevésbé értelmezhetõ (székhely-eltérések: 11, ill. -16, valamint telephely-eltérések 5, ill. -6), mint a telephelyhez kötõdõ engedélyek és a felszínborítottság összefüggése. Ez formál logikai szinten is racionális: hiszen az, hogy adott engedélyt milyen székhelyen jelenti be valaki, a legkevésbé sem kell, hogy kötõdjön ahhoz a tájhoz, ahol maga a telephely van az a telephely, mely valódi élmény-potenciállal kecsegtet. A továbbiakban tehát már csak a telephelyenként kiadott engedélyekre vonatkozó modell eredményei kerülnek értelmezésre. A modellben a Börzsöny térsége és Nógrád megye kistérségei közül (azaz összesen 8 objektumból) csak a rétsági és a salgótarjáni kistérség volt hitelesen elemezhetõ. A 175 kistérségbõl 88:87 volt az arány a hitelesség javára, mely relatíve alacsony korrelációs értékek mellett akceptálható. A következõkben (a hitelességtõl függetlenül) már csak a számszerû modelleredmények kerülnek bemutatásra. Jelen elemzés hátterében már két további elemzés is rendelkezésre áll: az ÖKOCSÚCS-elemzés ( és egy mezõgazdasági potenciált feltáró elemzés ( Az ÖKOCSÚCS kapcsán felismert ökológiai érintettlenségi potenciál adatokat jelen elemzés is felhasználta annak érdekében, hogy felismerhetõ legyen, mely kistérségek melyektõl illene, hogy képesek legyenek átvonzani kapacitásokat a lovas-aktivitásokra vonatkozóan. 9

10 2. ábra: Kistérségek értékelése (forrás: saját számítások) 10

11 2. ábra: Kistérségek értékelése (forrás: saját számítások) - folytatás 11

12 KONKLÚZIÓK A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal lovas-adatai és a felszíni érintetlenség (vö. ökocsúcs direkt értelmezése szerinti irányokkal) összevetése alapján a mellékelt eredmények láttathatók: a telephely szerinti elemzés racionálisabb, mint a székhely szerinti a telephely szerinti elemzés alapján a Börzsöny-régió kisebb belsõ átcsoportosítástól eltekintve kiegyensúlyozott mint ahogy az ö-ko-nkurens esztergomi kistérség is Nógrád megye hasonlóan kiegyensúlyozott, de a belsõ aránytalanság alapvetõen nagyobb, mint a Börzsöny-régióban átvonzási zónák (ahol ma relatíve sok a lovas és mind ez a Börzsöny térség környékén van és relatíve gyenge a kistérség öko-potenciálja) lehetnek: Budapesti, Veresegyházi, Pilisvörösvári, (Pásztói), Dunakeszi, Budaörsi, Aszódi kistérségek. 12

13 ÉRZÉKENYSÉG-VIZSGÁLAT Amennyiben a 2006-os felszínborítottság adatai mellett a rendelkezésre álló 2000-es adatokkal is azonos modellezési lépéseket hajtunk végre, akkor kirajzolódik annak képe, mennyivel képes a tájhasználat spontán (azaz nem a lovas aktivitások által vezérelt átalakulása) hatni a lovas aktivitások engedélyezett vetületének logikusságára. 3. ábra 2006-os (balra) és 2000-es (jobbra) értékelések összehasonlítása (forrás: saját számítások) A 2000-es állapot alapján az esztergomi (az ökocsúcs kérdéskör során, mint konkurens) kistérség jelentõsen el lett volna maradva az ökológia adta lehetõségektõl a többi kistérség tükrében, míg 2006-ra az esztergomi kistérség tájhasználata annyira átalakult, hogy már nem lett volna indokolt további engedélyek kérése lovas aktivitások számára a 2012-es engedélyek számát alapul véve. Az ökocsúcs elemzések alapján konkurensnek vélt kistérség komparatív elõnye tehát mintegy elolvadt más gazdasági kényszerek hatása alatt a többiek versenypozíciójának egyidejû változása mellett. 13

14 A balassagyarmati kistérség mindkét idõszak szerint a nógrádi és/vagy börzsönyi kistérségekkel szemben stabilan õrzi azon állapotát, miszerint több lovas aktivitásra lenne lehetõség. A 2000-rõl 2006-ra való elmozdulás a tájhasználatban (szerencsére?!) a keretfeltételek relatív javulását sejteti, így az engedélyek hiánya továbbra is (ráadásul növekvõ mértékben) tetten érhetõ. 4. ábra: A telephely szerinti engedélyek elemzése a 2000-re érvényes ökológiai adatok alapján (forrás: saját számítások) 14

15 4. ábra: A telephely szerinti engedélyek elemzése a 2000-re érvényes ökológiai adatok alapján (forrás: saját számítások) - folytatás 15

16 16

17 A salgótarjáni kistérség 2006-ra relatív hiányt mutat, míg 2000-ben relatív többlete volt az engedélyek számát tekintve. Mivel az engedélyezett aktivitás száma (1) nem változhatott az egyszeri (2012-es adatvagyon kapcsán), így a (balassagyarmati kistérség mellett) salgótarjáni kistérség (is) a többi kistérséghez képest relatív elõnybe került a tájhasználat átalakulása kapcsán. Vagyis a salgótarjáni kistérségben további fejlesztések tûnnek indokoltnak. Ilyen jellegû benchmarking elemzések nélkül, ahol objektív adatok alapján értelmezõdik egy-egy problémakör összes releváns erõtere, emberi ráérzésekre alapozva nagyon nehéz lenne hiteles kijelentéseket tenni arról, vajon a saját erõfeszítések miként hatnak a saját versenypozícióra, különösen akkor, ha a saját (salgótarjáni) tájhasználat sem javult volna abszolút értelemben. A többi konkurens kistérséggel való összevetés tehát képes arra is rámutatni: mi történik egy adott régió értékével anélkül, hogy ott bármi is változott volna önmagához képest. Sõt: ha egy lokálpatrióta romlást érzékel saját mikrokörnyezetében, az a globális trendek változásának fényében akár relatív elõnyként is értelmezhetõ. Az emberi intuíciók ezen magas komplexitási szinten nehezen adnak már érdemi támogatást a döntéshozóknak. S itt már a demokratikus szavazások többségi elve sem segít feltétlenül A váci és a rétsági, ill. pásztói és szécsényi kistérség teljesen változatlanul kondíciókat mutat mindkét idõrétegben. Vagyis a rétsági, szécsényi és pásztói kistérség relatív aktivitás többlettel rendelkezik tartósan, míg a váci relatív kapacitáshiányt sejtet. Az egymáshoz mért fizikai és lovas-logikai közelség kapcsán a váci kistérség ilyen értelemben a rétsági közvetlen konkurenseként fogható fel. A bátonyterenyei és a szobi kistérség a 2000-es tájélmény-hiányát spontán (intuitívan) felismerve 2006-ra egyensúlyba került lehetõségeivel a tájhasználat változása révén. A nem fókuszált térségek változásai is hasonló jellegûek. A 2000-es évhez képest is elvonzási hatások értelmezhetõk a börzsönyi/nógrádi térségek által az alábbi szomszédos és turisztikai küldõ-potenciállal rendelkezõ kistérségekkel szemben: budapesti, veresegyházi, pilisvörösvári, dunakeszi, budaörsi, érdi, aszódi kistérség. 17

18 ÖSSZEFOGLALÁS A 2000-rõl 2006-ra bekövetkezett tudatos és/vagy spontánnak minõsíthetõ tájhasználati változások üzenetét egy kistérségek jobban, mások kevésbé ismerték fel. A tény-alapú szakpolitizálás kultúrájának növeléséhez ilyen jellegû vizsgálatokra lehet támaszkodni, melyek onnantól, hogy egyszer felismerésre kerültek, teljesen automatikusan lefuthatnak minden egyes új adat keletkezésekor. Az információs szövetkezés és az országos statisztikai adatgyûjtési program (OSAP), ill. a területi információs rendszer (TEIR) logikái értelmében az adatvagyon immár rendelkezésre áll, a következõ társadalmi szintû fejlõdési lépés (ilyen) egyszerûbb és komplexebb elemzések/jelentések rendszerbe illesztése illene, hogy legyen hiszen ehhez minden lehetõség adott. Vállalati szinten ennek kultúráját a vállalati információs rendszerek már megalapozták (vö. ERP-projektek). A vállalati mérleg tárgyévi és elõzõ évi összehasonlítása ma is szoftveres támogatással történik (vö. beszámoló jelentés). Vagyis immár csak az érintettek akaratának kérdése, lehet-e a XXI. század által feltárt tudásmenedzsment eszközökkel, módszerekkel élni a hatásosabb és hatékonyabb döntéstámogatás érdekében. 18

19

20