Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenõ Felsõpetény Keszeg Kosd Legénd Nézsa Nógrád. Nógrádsáp Nõtincs Õsagárd Penc Rád Rétság Szendehely Tereske Tolmács

Átírás

1 Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenõ Felsõpetény Keszeg Kosd Legénd Nézsa Nógrád Nógrádsáp Nõtincs Õsagárd Penc Rád Rétság Szendehely Tereske Tolmács

2 Crew-Pa Kft. RTDM Nonprofit Kft Készült az Innoland Khe. megbízásából. Szerzõ: Dr. Pitlik László Márta Attila Grafikai terv: Q-Print Kft Gödöllõ, Remsey krt. 25. Tel./fax: (+36 28) Mobil: (+36 20) ISBN Minden jog fenntartva. A mû egészének vagy bármely részének mechanikus, illetve elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása tilos! Minden a mûhöz kapcsolódó, az elõzõekben megfogalmazott tevékenység a kiadó/a mû tulajdonosának elõzetes írásbeli engedélyéhez kötött.

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Az adatvagyonról Az elemzés-sorozat Konklúziók Idõsoros adatok Mellékletek HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS 3

4 BEVEZETÉS A turizmus kapcsán közismert szófordulatok: rohanó világ, stressz, ill. elvágyódás, kikapcsolódás, pihenés, természetesség, stb. Statisztikai értelemben ezen jelenségeket többek között az idõmérleg fogalma dolgozza fel részletesen 1. Az idõmérlegen belül a szabadidõ eltöltésének egyik változata a horgászat (vö Kirándulás, strandolás, természetjárás, horgászat). Sajnos ez a tevékenység nem értelmezhetõen önállóan. Ha egy turisztikai koordinációs szervezet (vö. TDM) egy adott tevékenységet szeretne értelmezni, természetesen át kell tekintenie a területén mûködõ objektumokat (a horgászat kapcsán: elsõdlegesen a horgászatra alkalmas, alkalmassá tehetõ tavakat). Ezek adatai (felület, vízmélység, halfajok száma, jellege, belépõk ára, stb.) lehetõvé teszik, hogy a vizsgált térségen belül, ill. nagyobb kitekintés esetén egyéb benchmark objektumokkal összevetve lehessen beszélni az ideális tóról, a legjobb ár/teljesítmény arányt mutató tóról, a ráfordítások kapcsán tógazdasági eredménytényezõk tervezésérõl (vö. szimulációs modellek). Akciótervek/üzleti tervek szintjén további releváns kérdések tehetõk fel: milyen honlapok milyen módon hatnak egyes szolgáltatások igénybe vételére? milyen (a honlapokon túli) egyéb marketing üzenetek, akciók (vö. turisztikai kártyák 2 ) milyen várható hatással bírnak, azaz adott ráfordítás milyen módon elköltve biztosítja a legnagyobb hasznosságot? 1 ill HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS

5 milyen hal-portfólió hogyan hat a tavak üzemeltetésének gazdaságosságára? milyen környezeti kialakítása milyen vendégszerkezetet és mekkora vendégszámot vonz? stb. Jelen tanulmány célja, hogy a 2009/2010-es országos idõmérleg adatai alapján magát a horgászatot (azt ezt befogadó szabadidõ-eltöltési kategóriát) igyekezzen abból a szempontból elemezni, mennyire illeszkedik bele a horgászat a családi, vállalati, azaz társas/közösségi turizmus logikájába, ill. ennek ellentettjeként: mennyire magányos/különc tevékenység a horgászat. A fentebb jelzett további kérdések más tanulmányokban, dolgozatokban kapnak helyet (pl. BA Turizmus és Vendéglátás szak szakdolgozat). A horgászat+kirándulás+természetjárás+strandolás a Börzsöny térség relatív érintetlenségébõl kiindulva egyszerre/aggregáltan is releváns fogalomkör, melyet lehet magányosan és csoportosan ûzni. A magányos tevékenységek marketing szempontból különleges stratégiákat, speciális kommunikációt igényelnek. A kisebb létszám, a sporadikus információterjedés, vagyis már a közösségi hálózatok esetén is fellépõ hatásossági és hatékonysági problémák kapcsán a magányos célcsoportok kockázatosabbak. Ezzel ellentétben vélelmezhetõ, hogy minél inkább alkalmas egy szabadidõs tevékenység konfliktusmentesen csoportos kivitelezésre, annál nagyobb gazdasági erõvel bír turisztikai szempontból. HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS 5

6 AZ ADATVAGYONRÓL Az idõmérleg adatai sokféle bontásban állnak rendelkezésre (pl. regionális, kor szerinti, élethelyzet szerinti, végzettség szerinti, háztartások szerinti), de minden bontás esetén ismert a férfiak és nõk idõtöltésének szerkezete. Az adatok a éves korosztályokat fedik le. Egyéb módszertani részletek a korábban hivatkozott KSH kiadványában találhatók, mely PDF-állomány nehezen feldolgozható táblázatos mellékletei az kérését követõ 24 órán belül megküldésre kerültek táblázatkalkulációs formátumban! Részletes nézetek 3 : A regionális bontás elemei: Budapest, Megyeszékhely, Egyéb város, Község, Együtt A kor szerinti bontás elemei: 10 14, 15 19, 20 29, 30 39, 40 49, 50 59, 60 74, 75 84, Együtt A vizsgált élethelyzetek: Foglalkoztatott, Nyugdíjas, Gyermekgondozási ellátáson lévõ és háztartásbeli, Tanuló, Munkanélküli, Egyéb okból nem dolgozik, Együtt A vizsgált végzettségek: 8 általános és alacsonyabb, Szakiskola (szakmunkásképzõ), Középiskola, Fõiskola, egyetem, Együtt A háztartások típusai: Egyszemélyes, Többszemélyes gyermek nélküli, Többszemélyes gyermekes, Együtt Aggregációs szintekkel együtt 34 fogalomkör áll rendelkezésre a szabadidõs tevékenységek kapcsán, melybõl az utolsó (egyéb) kategória nem került elemzésre ennek értelmezhetetlen jellege folytán HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS

7 Mivel tehát a férfiak és a nõk eltérõ szabadidõ-hasznosítási adatai minden egyéb bontás esetén rendelkezésre állnak, s a magányos tevékenységet a csoportostól nagy valószínûség szerint az különbözteti meg alapvetõen, ha a csoportban a nemek is keverednek (vö. családi programok), így a nyers statisztikai adatok feldolgozása kapcsán elõször a minden egyéb tekintetben azonos értelmû (vö. ceteris paribus) adatok eseté férfi és a nõi idõszerkezet abszolút különbségének az átlagos/nem-független értékhez képesti arányát vettük annak érdekében, hogy méret-függetlenül összehasonlítható nyers konfliktus potenciál-értékeket képezzünk. A szabadidõ szerkezete emellett három megközelítésben állt rendelkezésre: A Napi átlagos idõráfordítás; (perc/fõ) B A tevékenységet végzõk aránya; (%) C Tevékenységet végzõk idõráfordítás; (perc/fõ) HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS 7

8 1. ábra: Az idõmérlegek teljes fogalmi rendje (forrás: KSH) 8 HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS

9 AZ ELEMZÉS-SOROZAT Annak feltárása érdekében, hogy hitelesen feltárható legyen, vajon melyik tevékenységi körök milyen mértékben, mennyire fenntarthatóan (mennyire kockázatmentesen) alkalmasak közösségi/csoportos tevékenységként való kivitelezésre egy modellsorozat kellett, hogy elkészüljön. Ebben az 5 felbontás (régió, kor, helyzet, végzettség, háztartás) és a 3 megfigyelési mód (A,B,C) 15 becslés kellett, hogy készüljön két-két egymást ellenõrzõ futtatással a 33 szabadidõ-kategória csoportos mûvelésre való alkalmasságáról (zöld: rel. alkalmas, sárga: nem jellemzõ, piros: rel. nem alkalmas). A becslések maximalizálása mellett ezek ingadozásának (szórásának) minimalizálása is szempontként kerül figyelembe vételre. A 2. ábrán jól látható, hogy egyes tevékenységek szinte homogének az értékelés szempontjából bármilyen bontás szerint is vizsgáljuk a férfi vs. nõi idõfelhasználás szerkezetét. Ezzel szemben akadnak olyanok is, amelyek erõsen heterogének. Az alapvetõen homogén tevékenységek közé tartozik a horgászatot is magába foglaló tevékenységcsoport (a piros zónából) a kocsmázás mellett, míg tévénézés vagy a beszélgetés inkább az ellenpontot testesíti meg. Erõsen heterogén (vö. szórás-oszlop) pl. a könyv, a vallásgyakorlás és a mozi! (Itt érdemes megjegyezni, hogy a rész-modelleket hitelessége szinte teljeskörû). Az elvárásoknak megfelelõen az aggregáltabb idõ-felhasználási fogalomkörök (pl. olvasás = újság+könyv) kevésbé szórnak, azaz jobban elfedik a férfi és a nõi attitûdök közötti eltéréseket, mint ezek elemei (súlyozatlanul figyelembe véve). Két kivétel figyelhetõ meg: A TV-videó-internet triplet együtt kevésbé homogén, mint külön-külön. Hasonlóan különc módon viselkedik maga a szabadidõs tevékenység, mint aggregáció. Ezen furcsaságok okának feltárása további elemzéseket igényel majd a jövõben. HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS 9

10 10 HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS 2. ábra: Aggregált modell-eredmények (forrás: saját számítások)

11 3. ábra: Csoportos tevékenységként alkalmas szabadidõ-eltöltési módok (forrás: saját számítások) A 3. ábra alapján egyszerûen megállapítható, hogy A szabadidõ társas eltöltése nem csak fogalmilag, hanem a válaszadók következetessége folytán is a leginkább csoportos szabadidõ-eltöltési kategória. Hasonlóképpen intenzív zöldkódokat kapott a tévénézés (vö. sport-események csoportos követése), ill. a beszélgetések. Általában véve a kultúra-fogyasztás közösségi tevékenységnek minõsül. A séta, kirakat és városnézés szintén elõkelõ helyet foglal el az együttes mûvelhetõség skáláján. Maga a szabadidõ-eltöltés is inkább közösségi, mint magányos kategória. Az újságolvasás alapvetõen magányos mûfaj, de itt még viszonylag elõkelõ helyre kerül, lévén a férfiak és nõk igénye hasonló szerkezetû a többi tevékenységhez képest. A mozi is csoportos idõtöltésként jelenik meg a felmérések és a modellek alapján. A növényápolás és állatgondozás is azonos mértékben és/vagy éppenséggel együttesen is végezhetõ tevékenység. A sport, a vallás, a zenehallgatás, a vendégeskedés semleges zónába került. A piros zóna vezetõ helyén áll a horgászat. HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS 11

12 KONKLÚZIÓK A legnagyobb egyetértés férfi és nõ között a társas programok kapcsán mutatható ki és kell, hogy kimutatható legyen. Egy ökológiai érdeklõdési kört lefedni akaró TDM és táborhelynek nem kell félnie a TV-n keresztüli ismeretközvetítéstõl, noha ez koncepcióidegen (természetidegen), de lehetõvé teszi veszélyes és dinamikus folyamatok bemutatását is (pl. lóval végezhetõ mezõgazdasági munkálatok eszközeinek bemutatása statikusan kiállításként, ill. dinamikusan film-részletekkel). A beszélgetés elõkelõ helye a csoportos (nem-független) szabadidõ-eltöltésben kiemeli az interaktivitás fontosságát. Itt természetesen téma-függõen mégis csak lehet férfi és nõi csoportokat kialakítani, de a beszélgetések volumene a két nem számára együttmozgóként értelmezhetõ. A környezeti kultúra csoportos átadása és terjesztése nem csak gazdasági értelemben racionális, hanem a befogadást is erõsítheti. Ha a séta, kirakat- és városnézés ilyen elõkelõ helyet kapott, akkor még egy ökológiai orientáltságú programcsomagba is érdemes lehet ilyen jellegû tevékenységet illeszteni, vagy a kirakat szóra fókuszálva a tanösvények rendszerét lehet ennek analógiájaként kínálni. Az, hogy a szabadidõ eltöltése karakterisztikusan társas, közösségi élményként értelmezhetõ, megengedi a gazdasági értelemben is hatékonyabb csoportos programszervezést - általában. 12 HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS

13 Az újságok nem-függetlenül hasonló élvezete feltételezni engedi, hogy az ökológiai nevelés a táborokon túlnyúlóan otthon is folytatódhasson: megfelelõ tartalmú és kivitelû kiadványokkal (melyek elõzetesen és/vagy utólag is) értékes ismeretközlést, szórakoztatást jelenthetnek az érdeklõdõk számára. A mozi-élményt egy ökológiai orientáltságú közegben a természetfilmek közelíthetik meg a legjobban, melyek esõprogramként értékes menekülõ utat kínálhatnak a szervezõk és a résztvevõk számára. Ehhez megfelelõ minõségû, méretû vetítõfelület és jó hangtechnika illik, hogy társuljon manapság. A növények és állatok szeretete közösségteremtõ erõ: ezt az ökológiai szemlélet csoportos terjesztésekor több mint triviálisan ki kell (tudni) használni. A sport, a vallás, a zenehallgatás, a vendégeskedés kapcsán, melyek nem tûnnek a férfiak és nõk számára egyértelmûen közösen és/vagy azonos mértékben fontosnak, elmondható/feltételezhetõ, hogy az ökológiai karakteren keresztül itt is van esély közösségi szemléletformálásra: a vendéglátás kapcsán a helyi termékek, specialitások más-más módon, de mindenkit képesek lehetnek megmozgatni. A horgászat magányosságot sejtetõ, ill. a férfi és a nõi idõszerkezet jelentõs eltérésére rámutató jellege formálisan nem újdonság: egy ökológiai szemléletû közösségben azonban keresni kell annak módját, hogy a horgászat kapcsán kialakult sztereotípiák feloldása irányába lépéseket tegyenek a TDM-ek. Emellett természetesen el kell tudni fogadni ezt a fajta speciális jelleget, s az érintetteket ezen tradicionálisan létezõ világnézet-különbség alapján állva elfogadó módon kell megszólítani. HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS 13

14 IDÕSOROS ADATOK A következõ három ábra (táblázat) az idõfelhasználást mutatja be idõsorosan (1986/2010 között): 4. ábra: Idõsoros adatok (napi átlagos idõráfordítás, perc/fõ) Forrás: KSH 14 HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS

15 Jól látható a szabadidõs tevékenységek kapcsán a 4. és a 6. ábrán, hogy a nyolcvanas évek után a kilencvenes években a szabadidõ mennyisége jelentõsen megnõtt (pl. férfiak esetén: 304>250), majd az új évezredre ismét jelentõsebb mértékû növekedést lehet megfigyelni (pl. 250<289). 5. ábra: Idõsoros adatok (tevékenységet végzõk aránya, %) Forrás: KSH Az 5. ábra/táblázat szerint az arányok érdemben nem változtak az idõ múlásával. HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS 15

16 6. ábra: Idõsoros adatok (tevékenységet végzõk idõráfordítása, perc/fõ) Forrás: KSH 16 HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS

17 MELLÉKLETEK 7. ábra: Nógrád megyei horgásztavak néhány fontosabb adata (Zrufkó Viktória) HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS 17

18 8. ábra: Horgásztavak idealitási sorrendje (forrás: saját számítások) Amennyiben azt értékeli egy horgász, ha egy tó esetében a víz felülete és mélysége minél nagyobb, ha a halfajok száma minél több, ill. ha minél többet említik a Google találatok között, akkor a fenti idealitási sorrend áll elõ. Vagyis az egyes jellemzõkkel kapcsolatos elvárások alapján, minden horgász testre szabott preferencia-sorrendet állíthat elõ. 18 HORGÁSZ TURIZMUS STRATÉGIAALKOTÁS

19

20