A KULTÚRA ÉS A TUDOMÁNY SZABADSÁGA AZ EMBERI JOGOK EGYETEMES TÖRVÉNYÉBEN HORVÁTH PÁL
|
|
- Alajos Bognár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp A KULTÚRA ÉS A TUDOMÁNY SZABADSÁGA AZ EMBERI JOGOK EGYETEMES TÖRVÉNYÉBEN HORVÁTH PÁL A művelődéstörténet újabb és régi keletű eredményei nyomán láthatjuk az emberi jogok kiteljesedésének a történelmi folyamatát, amely a legújabb kori történelem szerves alkotóelemeként áll elénk. Nagy árat fizetve érte, végre a mi XX. századi történelmünk eljutott ugyanis a droits de l homme egyetemes üggyé válásához. Két világháború megaláztatásain és szenvedésein okulva így váltak az Egyesült Nemzetek ismert 213. számú határozatában (1948) foglalt ajánlások (az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata) az emberi jogok egyetemes törvényének az alapjaivá. A világszervezet ezzel tette meg az első lépést egy jogi és erkölcsi erővel rendelkező nemzetközi törvény kidolgozása és egyre szélesebb elfogadtatása felé. Teljesen nyilvánvaló, hogy az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának az elfogadása a hármas egység, vagyis a tulajdonképpeni polgári (politikai), a gazdasági-szociális, illetve a kulturális jogok együvé tartozandóságának az akceptálását jelentette. A droits de l homme egyetemes üggyé válásához tehát az (emberi) jogok triászának a megjelenésére volt szükség. Ezt a tényt konstatálva inkorporáltatott most már az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a világszervezet alapokmányába kifejezetten azzal a nemes célkitűzéssel, hogy az így teljessé lett emberi szabadságjogok mindenki számára biztosíttassanak. Mindez persze továbbra is csupán morális erőként hatott a tagállamokra. Ezért is döntött az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága eleve az emberi jogok egyetemes törvényének a létrehozása mellett, amely majdan (minimum 35 tagállam csatlakozása által) nemzetközi jogi megerősítéssel hatályba is léphetett. Az ügy iránti odaadás tehát nem zárult le az emberi jogok napjának (dec. 10.) a meghirdetésével. Ellenkezőleg, céltudatos munka kezdődött el egy továbbra is morális tényezőként akceptálható deklaráció (alapelvek), illetve az azokat elfogadó államok számára már jogilag is kötelező egyezségokmány, illetve a végrehajtási rendelkezések megalkotása tárgyában. DR. HORVÁTH PÁL professor emeritus ELTE ÁJK, Egyetemes Jogtörténeti Tanszék 1053 Budapest, Egyetem tér 1.
2 32 Horváth Pál Az alapelvek adottak (és elfogadottak) voltak, a konkrét egyezségokmányok, illetve a végrehajtási rendelkezések kimunkálására és az idevágó legkülönbözőbb érdekek egyeztetésére azonban mint ismeretes közel két évtizednek kellett eltelnie. Végtére is l966-ban azonban három történelmi jelentőségű okmány elfogadására került sor a világszervezet közgyűlése (dec. 16.) által, nevezetesen a gazdasági, szociális és kulturális, valamint az ún. fakultatív jegyzőkönyv nyilvánítására. Végérvényesen megnyílt tehát az út az emberi jogok egyetemes törvényének a megszületése felé, amely az egyezségokmányok legalább 35 állam által történt megerősítése által egy évtizeddel később (1976) perfektuáltatott. Azt hihetnénk, hogy az emberi jogok egyetemes nyilatkozatiban csupán a sokféle nép, vallás, kultúra és ideológia számára egyaránt elfogadható, elvont jogelvek lerögzítésére került sor. A kultúra, illetve a tudomány szabadságának a szerepét illetően azonban már az egyetemes nyilatkozat preambuluma rácáfolt erre a vélelemre: Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon, tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét felrázó barbár cselekményekhez vezetett és, hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz, tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön, tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejlődésének előmozdítása, tekintettel (továbbá) arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyes szabadság és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg, tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és az alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletben tartását (végül pedig), tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítése szempontjából a közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen nyilatkozatot oktatás és nevelés útján is
3 A kultúra és a tudomány szabadsága az Emberi Jogok Egyetemes Törvényében 33 (kiemelés tőlem), előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletben tartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló testületek népei között. Mert minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek (pedig) ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek. Az emberi méltóság és jog ebben az alaptételben tehát az ésszel bíró ember nevelésével került szoros és elszakíthatatlan összefüggésbe. Mintha csak az enciklopédisták, Diderot, illetve D'Alambert eszméit idéznék fel ezek az axiómák az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában (1. c.). A tudatos emberi gondolat (az ész) elidegeníthetetlen szabadsága tehát egyfajta kiinduló tétele az emberi jogoknak. Ebből fakadnak alább a cikkelyek egymásba fonódó rendelkező szakaszai: Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog (pedig) magában foglalja a vallás és a meggyőződés megválasztásának a szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának a jogát (is). A tétel második összetevője (a 19. c.) azonban már a racionálisan kifejlett vélemény (gondolat, illetve eszme) útjában álló akadályok elhárításának a kötelezettségével idézi fel azt a heroikus küzdelmet, amely a megvalósult polgári társadalmak tapasztalatai nyomán maradt örökül ránk. Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához mondja az emberi jogok egyetemes nyilatkozata amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt (senki) ne szenvedjen zaklatást és, hogy (állam) határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvehessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya két évtizeddel később még tüzetesebben precizírozta az idevágó elvárásokat. Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára mondja a nyilatkozat szövegével egybehangzóan az egyezségokmány 18. cikkelye. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy meggyőződését vallásos cselekmények és szertartások végzése útján akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa, gyakorolhassa és taníthassa. Íme, itt pedig már a maga teljességében előttünk áll a tanítás, illetve a tanulás szabadsága. Senkit sem lehet olyan kényszernek alávetni, amely csorbítaná azt a szabadságát, hogy saját meggyőződése legyen, vagy hogy ilyent elfogadjon A meggyőződés kinyil-
4 34 Horváth Pál vánításának a szabadságát pedig csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, a rend, a közegészség, az erkölcs, vagy mások alapvető jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek (18. c. 2-3). A gondolat szabadságához visszatérve fel kell idézni még a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának a 19. cikkelyét, miszerint: 1. Nézetei miatt senki sem zaklatható. 2. Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, ez a jog (pedig) magában foglalja mindenfajta adat és gondolat határokra való tekintet nélküli szóban, írásban, nyomtatásban, művészi formában vagy bármilyen más tetszése szerinti módon történő keresésének, megismerésének és terjesztésének a szabadságát is. A kulturális jogok illetve a kultúra és a tudomány szabadságának a garanciáit illetően még határozottabb (illetve konkrétabb) megfogalmazásokat találunk; az emberi jogok egyetemes törvényében par excellence a nevelés ügyéhez kapcsolódva. Már az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának a 26. cikkelye azt mondja például, hogy (1) Minden személynek joga van a neveléshez, melynek alapfokon kötelezőnek és ingyenesnek kell lennie. Mert,, a nevelésnek (2) az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. (Vagyis) a nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot. Ilyen értelemben joga van tehát minden személynek a tudomány haladásában való részvételhez (illetve), mindenkinek joga van az általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek a védelméhez (27. c. 1-2). Ebből az alaptételből fakad nyilván, hogy a gazdasági szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya ab ovo a megvalósulás feltételeire helyezte át a hangsúlyokat. Mert az egyezségokmányban részes államok felismerték, hogy a félelemtől és a nélkülözéstől mentes szabad emberi lények eszménye csak akkor valósítható meg, ha olyan feltételeket hoznak létre, amelyek révén mindenki élvezheti gazdasági, szociális és kulturális jogait. Ezért is az egyezségokmányban részes államok elismerik, hogy mindenkinek joga van a művelődéshez. Egyetértenek (továbbá) abban, hogy az iskolai nevelésnek (valóban) az emberi személyiség és az emberi méltóság érzetének teljes kifejlesztésére, az emberi jogok és alapvető szabadságok iránti tisztelet megerősítésére kell irányulnia. Egyetértenek továbbá a részes államok abban is, hogy az iskolai nevelésnek minden személyt képessé kell tennie arra, hogy hasznos szerepet töltsön be a társadalomban, előmozdítsa a megértést, türelmet és
5 A kultúra és a tudomány szabadsága az Emberi Jogok Egyetemes Törvényében 35 barátságot valamennyi nemzet, valamint minden faji, népi és vallási csoport között (13. c. 1). Ezért az elemi oktatást mindenki számára kötelezővé és ingyenessé kell tenni, a középfokú oktatást minden megfelelő eszközzel általánossá és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, a felsőoktatást pedig a képességek alapján (de ugyancsak) egyenlő feltételekkel kell biztosítani. A megvalósulás feltételeihez újfent visszatérve deklarálták ezek a rendelkezések, hogy az iskolai hálózat fejlesztését minden szinten tevékenyen elő kell mozdítani, megfelelő ösztöndíjrendszert kell kialakítani és a tanszemélyzet anyagi életfeltételeit állandóan javítani kell (13. c. 1/e). Garantálták ezek a rendelkezések a szülőknek, illetve a törvényes gyámoknak azt a jogát is, hogy az adott nevelési-oktatási intézmények között szabadon választhassanak. Hogy pedig ez utóbbi igény valóban kielégíthető legyen, biztosítandónak tekintik az egyezségokmány idevágó rendelkezései, hogy az egyének és a jogi személyek egyaránt az állam által meghatározott követelmények figyelembevételével szabadon létesíthessenek oktatási-nevelési intézményeket. Végül mintegy összegező rendelkezéseket találunk a gazdaságiszociális, illetve a kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányában arra vonatkozóan, hogy a részes államok e jog(ok) teljes érvényesítése érdekében teendő lépéseinek ki kell terjedniük a tudomány és a kultúra megőrzését, fejlesztését és terjesztését biztosító intézkedésekre is; hogy az államok kötelezzék magukat, továbbá a tudományos kutató és alkotó tevékenységhez nélkülözhetetlen szabadság tiszteletben tartására, illetve a tudomány és a kultúra területén történő nemzetközi kapcsolatok és együttműködés (15. c ) előmozdítására. Önként vállalt jelentéstételi kötelezettség járul mindehhez az emberi jogok nemzetközi törvényében, 1 illetve a polgári jogok egyezségokmányának a 2. cikkelyében foglalt kötelezettség, hogy a részes államok alkotmányos eljárásukkal és az egyezségokmányok rendelkezéseivel is összhangban gondoskodnak olyan törvényhozási és egyéb intézkedések meghozataláról, amelyek az imigyen elismert jogok érvényesüléséhez szükségesek. A csatlakozó államok tehát akár a speciális végrehajtási rendelkezések (az ún. Fakultatív jegyzőkönyv) elfogadása nélkül is sokoldalú garanciát vállaltak a kulturális jogok, illetve a tudomány szabadságának a megvalósítására. Ilyen értelemben csatlakozott a felidézett két egyezségokmány rendelkezéseihez Magyarország is elsők között az évi 8. illetve 9. tvr. útján, 2 hogy valóban mindenki részeltessék a tudomány haladásában. Azt a kötelezettséget is magunkra vállaltuk ezzel, hogy országunkban a jövőben is olyan rendszer uralkodjék, 1 Ld. Egyetemes Nyilatkozat 16. c. 2 Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. I. köt. Budapest, pp.
6 36 Horváth Pál amelyben a (felidézett) jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhetnek, 3 melyben miként az egyezségokmányok 1. cikkelyeit idéztük a népek valóban szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket. Az idevágó nemzetközi kötelezettségeinket is számba véve jó tudni tehát, hogy éppen a kulturális jogok, illetve a tudomány szabadságának az alapozásában tiszteletre méltó történelmi hagyományokkal is rendelkezünk. Sokat tettek minálunk az elméleti (újabban az államjog illetve a politológia körébe sorolt) tudományok azért hogy a gazdasági-szociális jogok problematikájának a történelmi hátterét feltárják, de mindmáig sporadikusan jelentkezett azoknak az elemző vizsgálódásoknak az eredménye, amelyek a kulturális jogok szerepének, illetve az idevágó társadalmi tapasztalataink útvesztőinek a feltárását szolgálták volna. Pedig éppen ez az a terület, amelynek úgymond a történelmi felfedezésében némi részünk volt. Ezt bizonyíthatja a magyar tanszabadság-rendszer kialakulásának a feltárása, illetve az abban, felhalmozódó társadalmi tapasztalatoknak az általánosítása is. Mindezt persze nem l'art pour l'art tesszük csupán a nagy történelmi évforduló emlékének adózva, hanem azért, hogy a tudomány fölszabadításának a tapasztalataiból merítsünk. Mindazok a népek haszonnal forgatják ugyanis a polgári jellegű, tanszabadság írott történelmi emlékeit, amelyek a megkésett polgári forradalmak régiójába soroltak be egykoron. Mert még a típusjegyeket hordozó porosz német Lehrfreiheit-szisztéma jóval életerősebb fáján sem érhettek be a gyümölcsök, az újabb korban, de ez ma már egy szélesebben ható történelmi törvényszerűségként ismeretes. Azokat az intézményformákat, azokat a haladó eszmeáramlatokat azonban, amelyeket helyi eltérésekkel az egy-másfél évszázados történelmi tapasztalatok is igazoltak, soha nem tagadta meg a kontinens ugyanezen régiójában kifejlődő modern tudományos gondolkodás. Múlhatatlanul szükséges tehát, hogy a polgári jellegű magyar tanszabadság egész intézményrendszerét a maga valóságában láttassuk. Miért ilyen későn tesszük ezt, kérdezheti az olvasó. A konkrét elemző vizsgálataink nem rejtik véka alá azonban, hogy az idevágó részletkutatás immár több mint egy évszázada teszi ezt. A modern egyetem kiteljesedésének az újfent jelentkező problémái pedig ugyancsak késztetik a konkrét történelmi előképek, illetve intézményformák módszeres vizsgálatát, nehogy megint csupán a sok üres formaság maradjon örökül ránk. Ezen túlterjedően pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy hajdan a Lehrfreiheit-szisztéma kialakulását az a 3 Ld. Egyetemes Nyilatkozat 28. c.
7 A kultúra és a tudomány szabadsága az Emberi Jogok Egyetemes Törvényében 37 körülmény is motiválta, amikor a gazdasági-politikai megújhodás hiányzó lehetőségeit a szellemi (gondolati) építkezéssel kellett helyettesíteni. Ma sem vagyunk gazdagok, de a legértékesebb intellektuális munka hatóerejének a megfelelő szinten tartása a jövőt illetően ma is némi jogos reményt ébreszthet számunkra. Eleink ezt a reményt származtatták egykoron a szabadság magna chartájától, vagyis a magyar polgári átalakulás által először legiszlált tanszabadságtól. 4 Pál Horváth Freedom of science and culture in the Universal Bill of Human Rights Summary There are specific statements concerning cultural rights and regarding guarantees of freedom of culture and science in the Universal Bill of Human Rights. Article 26 of the Universal Declaration of Human Rights states, for instance, that (1) everyone has the right to education that shall be free and compulsory at least in the elementary stages. Because education (2) shall be directed to the full development of the human personality and to the strengthening of respect for human rights and fundamental freedoms, that is, it shall promote understanding, tolerance and friendship among all nations, racial or religious groups In this sense everyone has the right to participate in scientific advancement and everyone has the right to the protection of the moral and material interests resulting from any scientific, literary or artistic production of which he is the author. [Art. 27 (1), (2)] Evidently it is a result of this axiom that international bills of economic, social and cultural rights ab ovo placed the emphasis on the conditions necessary to achieve this status. The States Parties to the Covenant recognized that the ideal of free human beings enjoying freedom from fear and want can only be achieved if conditions are created whereby everyone may enjoy his economic, social and cultural rights. 4 Ld. Horváth Pál: A tanszabadság Magyarországon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1989., Uő.: A tudomány szabadságának a történelmi szerepváltásai. Mundus Kiadó, Budapest, Kútfőként ld. Az emberi Jogok Nemzetközi Törvénye. A Magyar ENSZ Társaság Kiadványa, Budapest, 1987.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,
RészletesebbenAz Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,
Részletesebben3 cikk Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
FORRÁS 16 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948 Egyszerűsítette az Amnesty International 1 cikk Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel
Részletesebben»MINDEN emberi lény szabadon születik és egyenlô méltósága és joga van « SIEGRIST FOGSÁGBAN ÉLÔ GORILLA ÚJSZÜLÖTT KICSINYÉVEL JÁTSZIK
44 SIEGRIST FOGSÁGBAN ÉLÔ GORILLA ÚJSZÜLÖTT KICSINYÉVEL JÁTSZIK ABASELIÁLLATKERTBEN.Svájc, 1961»MINDEN emberi lény szabadon születik és egyenlô méltósága és joga van « AZ EMBERI JOGOK egyetemes nyilatkozata
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenEmberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3
Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK 2016-17. tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3
Részletesebben1976. évi 9. törvényerejű rendelet
1976. évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről (A
Részletesebben1964. évi 11. törvényerejű rendelet. az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény kihirdetéséről
1964. évi 11. törvényerejű rendelet az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele az Egyesült Nemzetek
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés november 28.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2016. november 28. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenSZKC207_10. A világ gyermekei I.
SZKC207_10 A világ gyermekei I. diákmelléklet A VILÁG GYERMEKEI I. 7. évfolyam 61 Diákmelléklet D1 A világ gyermekei Gyermekjogok EGYEZMÉNY A GYERMEK JOGAIRÓL 1989 A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény négy
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
Részletesebben156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról
156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,
Részletesebbenbizottsági módosító javaslato t
Az Országgyűlési képvisel ő Dr. Kövér László az Országgy űlés Elnöke részére Helyben É :-;.ozefi : 2 1 29. Bizottsági módosító javaslat! Tisztelt Elnök Úr! Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenEmberi Jogi tárgyú dokumentumok. Regionális védelem modellje. Amerikai kontinens. 6. Emberi jogok regionális védelme az Amerikai kontinensen
6. Emberi jogok regionális védelme az Amerikai kontinensen Regionális védelem modellje Regionális nemzetközi szervezet Regionális nemzetközi szerzıdés/szerzıdések felsorolja a védendı jogokat (emberi jogi
RészletesebbenHátrányos megkülönböztetés a munkajogban
Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár-és Munkajogi Tanszék Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban Készítette: Rőczei Nóra Ivett Munkaügyi és társadalombiztosítási
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenMÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.
RészletesebbenA ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)
A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és
RészletesebbenA BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE
1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE
RészletesebbenAz Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések
Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések
RészletesebbenII. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
II. rész A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-jén érvényes és kihirdetett állapotának és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 1-jén hatályos
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 291 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezménye (CETS No. 196) Kiegészítő
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenÁrnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről
Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenAz Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)
Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô
RészletesebbenMiskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,
RészletesebbenMegcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
RészletesebbenI. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.
Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes
RészletesebbenIrodalomjegyzék. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.
Irodalomjegyzék ENSZ (hivatalos) dokumentumok Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.} Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya
RészletesebbenA javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése. tansegédlet 2015.
Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja 1108 Budapest, Újhegyi út 9-11. Tel.: 261-7011 Fax: 431-0180 A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése tansegédlet 2015. Tartalom 1.
RészletesebbenEgyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenEgyezmény a Gyermekek Jogairól. Előszó
Egyezmény a Gyermekek Jogairól Előszó A gyermek jogairól szóló egyezményt az ENSZ Közgyûlése 1989. november 20.-án fogadta el : a Magyar Köztársaság képviselõje pedig 1990. március 14.- én írta alá. Az
RészletesebbenCsákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja
Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és
Részletesebben2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.
RészletesebbenAz EURAXESS Rights: Mit nyújt az intézmények számára? Molnár Ádám EURAXESS Magyarország Bay Zoltán Nonprofit Kft.
Az EURAXESS Rights: Mit nyújt az intézmények számára? Molnár Ádám EURAXESS Magyarország Bay Zoltán Nonprofit Kft. 1. Mi az EURAXESS? 2. 3. Az EURAXESS Magyarországon 4. Kapcsolat 1 Mi az EURAXESS? Az EURAXESS
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenA modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
RészletesebbenSectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon
RészletesebbenMAGATARTÁSI KÓDEX PARAT VÁLLALATI CSOPORT
MAGATARTÁSI KÓDEX PARAT VÁLLALATI CSOPORT Kedves Munkatársaink! Társaságunk legfőbb értéke munkatársaink és külső üzleti partnereink cégünkbe vetett bizalma. A bizalom fenntartásához korrekt és példamutató
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenIránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához
Iránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához I. BEVEZETÉS (i) Az Egyesült Nemzetek, többek között a Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában,
RészletesebbenFidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja. Kereszténydemokrata Néppárt 1 S% T/... számú törvényjavasla t
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Képviselőcsoportja 1 S% É e :Zola MM 19. a T/... számú törvényjavasla t a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételr ől Előterjesztő : Budapest, 2010.
Részletesebben182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről
182. sz. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi
RészletesebbenPszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK NOVEMBER 30-AI ÜLÉSÉRE
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
Részletesebben7. LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG
7. LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG 7.1. A lelkiismeret szabadsága 211 7.2. A vallásgyakorláshoz való jog 212 Lelkiismereti és vallásszabadság 211 A lelkiismereti megyőződés megvallása és a vallás szabad
RészletesebbenGödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete
Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 29/2018.(XII.14.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglal szövege Gödöllő Város
RészletesebbenTantervelmélet. Kaposi József
Tantervelmélet Kaposi József A tantervelmélet meghatározása Az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó diszciplína. A tantervekkel, tartalmuk kiválasztásával, elrendezésével, kidolgozásával, funkcióival,
RészletesebbenAz Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről
Peti Wiskemann Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről
RészletesebbenA nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.
A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
RészletesebbenEsélyegyenlőségi szabályzat
MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM 23. sz. melléklet Esélyegyenlőségi szabályzat OM azonosító: 031202 HA2301 2018.03.12 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Fenntartó:
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenTermészet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában
Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A
RészletesebbenHitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben
Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben A református szemléletű pedagógia Bibliai megalapozottságú Az isteni
RészletesebbenEgység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
RészletesebbenA FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ SZEMÉLYEK JOGAI
Use the bookmarks! FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK IX. DISABILITY STUDIES FT DS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ SZEMÉLYEK JOGAI A legfontosabb nemzetközi egyezmények Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv
RészletesebbenTársadalmiság: Erkölcs és nevelés. Előadó: Birher Nándor
Társadalmiság: Erkölcs és nevelés Előadó: Birher Nándor Bevezetés Az ember egyszerre egyén és közösségi létező Nincs önmegvalósítás (kibontakoztatás) a másik nélkül A közösség normái (felügyelete) garantálta
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.
RészletesebbenSzerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között
Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között (Részletek) 2. cikk A Szerződő Felek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési
RészletesebbenEsélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
RészletesebbenA HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA*
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 427-396 A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA* A házassági perek - amelyek magukba
RészletesebbenEsélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör
Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi
RészletesebbenNemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság
Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Közvetlen előzmények 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről Magyar Országgyűlés: 1.
RészletesebbenBudapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól
Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros
RészletesebbenEtikai Kódex az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárai számára
Etikai Kódex az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárai számára Preambulum Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az európai hagyományokra épülő minőségi felsőoktatás és kutatás érdekeit szolgálja, küldetése
RészletesebbenHorizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség
Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését
RészletesebbenKENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK. 8/2008./IX.01./ önkormányzati rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról
KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2008./IX.01./ önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Kengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros
RészletesebbenElőterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 7-i rendkívüli ülésére
Előterjesztés 4. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Testvérvárosi kapcsolat felvétele Jászberény Várossal Az előterjesztést készítette:
Részletesebben1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás
1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós
RészletesebbenHajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális
RészletesebbenTahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.
Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi
RészletesebbenPETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a Nagymágocsi Petőfi Sándor Művelődési
Részletesebben3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem
3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem 2011. február 24. Nemzetközi jog II. 1. Állampolgárság Állam területén tartózkodó emberek: állampolgárok vagy külföldiek Állampolgárság-emberi
RészletesebbenMennyiben veszi figyelembe a Horizont 2020 a gender szempontokat?
Mennyiben veszi figyelembe a Horizont 2020 a gender szempontokat? Dr. Groó Dóra a Nők a Tudományban Egyesület elnöke ERA 2020 Célkitűzés: a nemi esélyegyenlőség és a gender dimenzió integrálása a H2020
RészletesebbenH e g y e s d község Önkormányzata. Képviselőtestületének. a helyi közművelődésről.
H e g y e s d község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2000./III.1./ r e n d e l e t e a helyi közművelődésről. Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990. évi LXV.
Részletesebben1995. évi II. törvény
Tartalomjegyzék Előző lap Következő lap 1995. évi II. törvény a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XLIV. ülésszakán, 1989. december 15-én elfogadott
Részletesebben!!! !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 1!http://vastagbor.atlatszo.hu/2015/10/02/nemzetiszinu]szivecskeket]vittek]a]zakanyi]
JankóSzabolcs elnök ZákányésZákányfaluÓvodafenntartóTársulás 8852Zákány,Május1.utca6. TiszteltElnökÚr 1. Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet(tasz)nevébenapanaszokrólésaközérdekűbejelentésekrőlszóló2013.
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenENELFA PROJEKT. (Entrepreneurship by E-Learning For Adults) Dr. PUCSEK JÓZSEF BGF Tanszékvezető-helyettes
ENELFA PROJEKT (Entrepreneurship by E-Learning For Adults) Dr. PUCSEK JÓZSEF BGF Tanszékvezető-helyettes Együtt a vállalkozásokkal, együtt a vállalkozásokért ELŐZMÉNYEK Igények felismerése más képzések
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenÁltalános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
Részletesebben1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK
Részletesebben20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenTörökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések
Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális
Részletesebben