A közoktatási feladatellátás államosítása

Átírás

1 Nagykanizsa, május 7. A közoktatási feladatellátás államosítása Változások a szakképzésben Környei László Studiorum Consulting szakmai igazgató

2 Chart B7.3. Contribution of various factors to salary cost per student as a percentage of GDP per capita, at primary level of education (2007) Contribution of estimated class size Contribution of teaching time Osztályméret Contribution of instruction time Contribution of salary as % of GDP/capita Difference with the OECD average Kötelező óraszám 8 6 Percentage points Költség a GDP %-ban Portugal Greece Denmark Spain Belgium (Fl.) Italy Switzerland Belgium (Fr.) Korea Germany Luxembourg Japan New Zealand Hungary Austria Australia Netherlands Finland Czech Republic Iceland United States Poland United Kingdom Norway France Turkey Mexico Chile Éves óratervi óraszám Pedagógus bér Countries are ranked in descending order of the difference between the salary cost in percentage of GDP per capita and the OECD average. Source: OECD. Table B7.1. See Annex 3 for notes ( ).

3

4

5 A nemzeti köznevelésről szóló törvény A közoktatás ellátása alapvetően a Magyar Állam feladata, joga és kötelessége. Az intézményrendszer fenntartója az állam. Az állam a kormányhivatalokon (?) keresztül látja el feladatait. Az állam határozott időre szerződéssel átadhatja a működtetést a települési önkormányzatoknak. Az állam ez esetben is érvényesíti a jogait az szakmai és fenntartói jogok egésze területén. Az állami feladatellátásban egyházi és magán szereplők is közreműködhetnek.

6 A működtetés átvállalása A települési önkormányzat az alábbi köznevelési feladatokat ellátó intézmények működtetését a 75. (1) bekezdés szerinti köznevelésfejlesztési tervben foglaltakkal összhangban az államtól köznevelési szerződéssel átveheti: a) általános i nevelés-oktatás, b) középi nevelés-oktatás, c) alapfokú művészetoktatás, d) kollégiumi ellátás, e) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, i, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt

7 Az elérendő célállapot Az állam átveszi a feladatot 1. Az intézmények állami fenntartásba kerülnek, és a működtetés is ott marad 2. Az intézmények egy másik része állami fenntartásba kerül, de a működtetés visszakerül a jelenlegi fenntartóhoz 3. Az állami feladatellátásban egyházi és magánintézmények is közreműködnek

8 A feladat- és intézmény-átadás lépései 1. A közfeladat-ellátás áttekintése megyei / járási szinten, ésszerűsítési koncepció készítése ( fejlesztési terv ) 2. Újratervezés (tankerületek? Körzetek? Járások? 168 db.) Budapest 23 körzet 3. Az átvételre kerülő intézmények felmérése 4. Intézményfenntartói jog átvétele 5. Vagyon átvétele 6. Az állami fenntartású intézmények fenntartói, üzemeltetési feladatok ellátási kompetenciáinak kiépítése MIK, Tankerület? 7. Az egyházi és magánfenntartók közreműködésének kontrollálása + 1: folyamatos: fenntartói kompetencia felépítése ( hálózat )

9 Széll Kálmán Terv 1.0 A középfokú struktúra átalakulása A jelenlegi struktúra: szak 23,8% ( tanuló) szakközép 41,6% ( tanuló) gimnázium 34,6% ( tanuló) A 2015-re prognosztizált struktúra: szak 35% ( tanuló) szakközép 40% ( tanuló) gimnázium 25% ( tanuló)

10 A szaki képzés megújítása Jelentősen átalakul a szakmunkásképzés. A képzési idő általában 3 évre rövidül, és mindhárom évfolyam szakképzési évfolyamként fog működni. Nagyobb hangsúlyt kap a képzés elejétől a szakmai gyakorlati képzés. A tanulókat minél szélesebb körben kívánjuk a kamarákkal együttműködve valós munkahelyi gyakorlathoz juttatni a duális képzés keretében.

11 A szakközépi képzés átalakítása A szakközépiskolákban kötelező lesz a komplex szakmai érettségi. Ez önmagában is munkakörök betöltésére jogosít. A szakközépiskolák 9. évfolyamra történő beiskolázása ágazatonként történik (maximum 23 ágazatra).

12 A TISZK-ek átalakítása Megyénként 2 3 holland modell szerint működő TISZK jön létre. (Összesen 50-55) Teljes egészében állami fenntartásba kerülnek az intézmények finanszírozása az új modellben fejkvóta helyett intézményfinanszírozás szerint kerül kialakításra, az egyházi fenntartású TISZK-ek teljes finanszírozásra tarthatnak igényt, az egyéb fenntartású TISZK-ek csak kiegészítő támogatásban részesülhetnek szakképzési megállapodás szerint, a finanszírozás mértéke, a beiskolázás irányainak és arányainak meghatározása az RFKB javaslata alapján központilag történik.

13 A HÍD programok HÍD I. pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető kompetenciákat, ismereteket (számolás, szövegértés, kommunikáció, stb.), megtanít tanulni, motiválja a tanulást, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, HÍD II. (az általános iskolát elvégzi de nem akar továbbtanulni) megtanít tanulni, motiválja a tanulást, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben részszakképesítés megszerzésére készít fel. HÍD III. Az általános iskolát el nem végző, de a tankötelezettségi kort betöltöttek számára, akik (3-as szintkódú) OKJ-s szakképesítés megszerzését szolgáló képzési programokba kívánnak beiratkozni. E program a felnőttoktatás keretében szervezhető meg és kombinálható foglalkoztatással is.

14 A fenntartói jogok gyakorlása? Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Oktatási Hivatal KORMÁNYHIVATAL Fenntart ó Osztály? Oktatási Főosztály

15 A fenntartói jogok gyakorlása? Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium működtetés Oktatási Hivatal? Üzemelte tési Főoszt. MIK Oktatá si Főoszt. KORMÁNYHIVATAL Oktatási Főosztály szakmai irányítás ellenőrzés

16 A fenntartói jogok gyakorlása? Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Országos Intézményfenntartó Központ Megyei Tankerület Oktatási Hivatal Járási Tankerület KORMÁNYHIVATAL Oktatási Főosztály Járási hivatala Szakszolgálat Szakmai szolgálat TISZK

17 Széll Kálmán Terv 2.0 Az állam az óvoda kivételével átveszi a köznevelési intézmények szakmai feladatellátását. Az ágazati miniszter a felelős a szakmai feladatok (alapfeladatok) ellátásához szükséges pedagógusok és a pedagógusok munkáját segítők foglalkoztatásáért, a pedagógiai munkához szükséges taneszközök, anyagok biztosításáért, az ezekhez kapcsolódó bérek és dologi kiadások kifizetéséért, és a mindezekhez szükséges források megteremtéséért.

18 Széll Kálmán Terv 2.0 Az óvodai ellátás továbbra is a települési önkormányzat feladata marad, ebben az esetben az állam csak a szakmai feladatok ellátásához szükséges pedagógusok és az őket segítők foglalkoztatásáért valamint az ehhez kapcsolódó bérek kifizetéséért illetve a szükséges források biztosításáért felelős

19 Széll Kálmán Terv 2.0 A pedagógusok a Nemzeti Pedagógus Kar tagjaivá válnak! (Nem az igazgató lesz a munkáltató!)

20 Széll Kálmán Terv 2.0 A települési önkormányzat felel a köznevelési intézmény infrastruktúrájának működtetéséért, a köznevelést szolgáló intézmények biztonságos üzemeltetéséért, a gyermek étkeztetésért és mindezekkel járó kifizetésekért. Az ehhez szükséges személyzet önkormányzati alkalmazott. A köznevelés biztosítását szolgáló ingó és ingatlan vagyon önkormányzati tulajdonban marad, így a vagyonnal kapcsolatos felújítási és felhalmozási kiadások is önkormányzati kiadások maradnak.

21 Hozzászerződés A köznevelési szerződés speciális esete a hozzászerződés intézménye. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy az önkormányzat oktatás-szervezési döntéseket hozzon. Ennek megfelelően az önkormányzat akkor kapcsolódhat be ezekbe a döntésekbe, ha az államilag garantált és fizetett oktatási ellátási színvonalat meghaladó többletszolgáltatásokat igényel, valamint a többletszolgáltatás árát meg tudja fizetni. Ha pedagógust, vagy szakmai személyzetet kíván alkalmazni pl. emelt szintű nyelv, informatika, vagy más szaktárgy oktatásához, műszakiszakmai háttér javításához, az önkormányzat foglalkoztathatja saját alkalmazottként, saját költségvetése terhére.

22 TÁMOP Mrd Ft. Oktatási Hivatal + Educatio Kiemelt projekt

23 A közfeladat-ellátás áttekintése megyei / járási szinten, ésszerűsítési koncepció készítése Megyei / járási statisztikai, elemzési feladatok meghatározása Adatgyűjtés, adatok elemzése Cél: megfelelő mennyiségű adat az alábbiakhoz A tanulólétszámok és az oktatási tartalmi szabályozók alapján a közoktatási alapszolgáltatás definiálásához Az optimális intézményszerkezet megtervezéséhez Az így megtervezett intézményrendszer finanszírozási igényének rögzítéséhez A fejlesztési irányok felvázolása (vitás kérdések)

24 Az állami feladatellátást támogató informatikai rendszerek Helyzetfelmérés Indikátorfejlesztés Hatékonyság Méltányosság Eredményesség FELFIN IAR (Magiszter, Aromo, Taninform, Főkir)

25 Az átvételre kerülő intézmények felmérése Szempontrendszer megállapítása köznevelési alapfeladatok, finanszírozás, tanuló- és pedagóguslétszám, területi eloszlás, összevonások, körzethatárok, költséghatékonyság Módszertan és eszköz készítése a felméréshez szükséges központilag specifikált és tesztelt szoftvereszköz bevezetése a felméréshez szükséges humánerőforrás betanítása A szoros értelemben vett átvilágítás az átvételre kerülő konkrét intézmények szakmai-tanügyigazgatási leírása és jogi-pénzügyi átvilágítása Fenntartói / intézményi adatszolgáltatás

26 Újratervezés Elérendő célállapot meghatározása A jogszabályok szerinti kötelező minimális feladat-ellátási szint biztosítása Optimális intézményszerkezet Eredményei: A leendő irányítási egységek (járás/tankerület) közigazgatási / földrajzi meghatározása (?) Az önkormányzati, az egyházi és a magánfenntartók szerepének meghatározása megyénként, körzetenként Költségvetés-tervező szoftver kifejlesztése, tesztelése, betanítása A fenntartó központok kialakítása.

27 Az egyházi és magánfenntartók közreműködésének kontrollálása Működési feltételek rögzítése törvényi / jogszabályi szinten Alapító okirat nyilvántartásba vétele Működési engedély kiadása kormányhivatal által OM-azonosító kiadása, bevonása (OH) Működési feltételek folyamatos ellenőrzése Szakmai ellenőrzés megszervezése Feladat-ellátási szerződések megkötése A pedagóguslétszám megállapítása kormányhivatal által Az intézményvezető megbízásához való egyetértési jog gyakorlása

28 Az átszervezés folyamata (nem megyei ök-i fenntartású intézmények esetében) május december január március április május június augusztus Közfeladat-ellátás áttekintése Fenntartói jog átvétele Felmérés Újratervezés Intézményvisszaadások Intézmények működtetése Egyházi és magánf. felügyelete

29 Irányítási rendszer A megyei szint szerepe: a szakképzés új rendszerben történő szakmai irányítása, figyelemmel az ebben részt vevő intézmények méretére, valamint térségi szintű felvevőkörére, a szakszolgáltatások és pedagógiaiszakmai szolgáltatások biztosítása.

30 Irányítási rendszer A járási hivatalok (tankerületek) feladatai: az intézményrendszer szakmai (személyi és dologi) kiadásainak tervezése, a beszerzési igények felmérése, a beszerzések összehangolt (járási szintű) lebonyolítása, intézményenként elkülönített könyvelése, közreműködés humán-erőforrás tervezési feladatokban, létszám és bérnyilvántartások vezetése, a bérfeladások továbbítása a kincstári kifizetőhelynek, a számviteli nyilvántartások vezetése, az államháztartási információszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása. 30

31 Legújabb terv január 1-ével az óvodai feladatellátás kivételével az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények fenntartói feladatai az állam feladatellátási körébe kerül, míg a köznevelési feladathoz kapcsolódó vagyon tulajdonosi joga, valamint az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon működtetésének, fenntartásának és fejlesztésének joga a fenntartó önkormányzatnál marad. A települési önkormányzat az intézmény működtetési jogát a tulajdonjoggal együtt az államnak átadhatja.

32 Fenntartói rendszer A Kormány a köznevelési intézményrendszerrel kapcsolatos, január 1-étől fennálló fenntartói jogait a nemzeti erőforrás miniszter hatáskörében működő országos intézményfenntartó központon, illetve az ehhez kapcsolódó megyei és járási (tankerületi) szintű intézményfenntartói hálózaton keresztül gyakorolja. A nemzeti erőforrás miniszter, a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve 2012 június 30-ig felállítja a fenntartói rendszert. Figyelmet fordít a szakképző intézményekkel, TISZK-ekkel kapcsolatos fenntartói, felügyeleti jogok vonatkozásában a nemzetgazdasági miniszter egyetértési jogköreinek biztosítására.

33 Vegyes intézmények A Kormány a különféle nevelési-oktatási célú intézményeket integráló térségi integrált szakképző központok tekintetében úgy foglal állást, hogy a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési feladatellátás megvalósítása során lehetőleg csak szakképzési feladatot ellátó szakképző intézmények kerüljenek összevonásra, elválasztva az egyéb köznevelési feladatot ellátó intézményektől

34 Változások a szakképzési törvényben A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább - legfeljebb - pontosan harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

35 Változások a szakképzési törvényben A szaki képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. Tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal köthető.

36 Nagykanizsa, június 7.. Köszönöm a figyelmet! Környei László Studiorum Consulting szakmai igazgató