Márton Adrienn: Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód - közoktatási diszkrimináció a roma gyerekek körében

Átírás

1 Márton Adrienn: Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód - közoktatási diszkrimináció a roma gyerekek körében - 1 -

2 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA TÖRTÉNELEM, KÖZOKTATÁSI DISZKRIMINÁCIÓ, ESÉLYEGYENLŐSÉG A roma történet és történelem A magyarországi romák Közoktatási diszkrimináció Az iskolai szegregáció három alapvető oka Közoktatási diszkrimináció-magyarországi példák Jászladány Miskolc Nyíregyháza Szeged Esélyegyenlőség a közoktatásban A koragyermekkori fejlesztés felelőssége A roma szülők szerepe Szülő-tanár viszony LEHETSÉGES JAVASLATOK, FEJLESZTÉSEK, MODELLEK MAGYARORSZÁGI ROMÁKAT ÉRINTŐ DISZKRIMINÁCIÓS PROBLÉMÁK ENYHÍTÉSÉRE A roma gyerekek eltérő szocializációja Az iskola és a roma családok közötti konfliktusok kialakulásának háttere A pedagógus feladata Megoldási lehetőségek A tanulási motiváció növelése A multikulturális nevelés Cigány felzárkóztató programok

3 3.4 A roma oktatás példaértékű modelljei Dzsumbuj Egyesület Ferencvárosi Tanoda A Kedves-ház program BEFEJEZÉS, ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK A roma- nem roma ellentétek befolyásoló tényezői A legfontosabb célkitűzések IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLET

4 Ábrák jegyzéke 1.ábra: A cigány és a nem cigány életvitelű népesség nemek és korcsoport szerinti eloszlása 2007-ben Forrás: Heves Megyei Munkaügyi Központ 2.ábra: A roma lakosság eloszlása Forrás: Heves Megyei Munkaügyi Központ 3.ábra: A szülők és a pedagógusok véleménye arról, hogy hogyan kellene a cigánygyerekek általános iskolai oktatását megoldani, 2003 (%) Forrás: Esélyegyenlőség-vizsgálat, ábra: Iskolai végzettség a borsodi romák körében Forrás: http--epa_oszk_hu _files-image006_gif.htm 5.ábra: Szegregáció kistérségi szinten (2006) Forrás: http--epa_oszk_hu _files-image006_gif.htm 6.ábra: Cigányok lakásai és lakóhelyi elkülönülés napjainkban Forrás: MAGYAR AGORA 2005 projekt 7. ábra: A roma szülők iskolához való viszonyának megítélése a települések lélekszáma szerint (%) Forrás: 8.ábra: A pedagógus-előítéletesség problémájának megítélése a települések lélekszáma szerint (%) Forrás:

5 9. ábra: A roma népesség aktivitása Forrás: MAGYAR AGORA 2005 projekt 10.ábra: A roma munkanélküliség alakulása Forrás: MAGYAR AGORA 2005 projekt - 5 -

6 1. BEVEZETÉS, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA És tudjátok, hogy honnan jöttetek, Mert ha tudjátok, hogy honnan jöttetek, Valójában akárhová eljuthattok. 1 James Baldwin Diplomamunkám központi témája a roma gyerekeket érintő közoktatási diszkrimináció. Ezt a problémát vizsgálom közelebbről az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításának szempontjából. Egy 2003-ban készült PISA vizsgálat szerint Magyarország az egyetlen a felmérésben részt vevő OECD-országok között, ahol egyszerre megfigyelhető az oktatási szektor mindkét súlyos válságtünete. Egyszerre mutatkozik az alacsony minőség, valamint az oktatási rendszerben megjelenő jelentős társadalmi egyenlőtlenség is. 2 Ma Magyarországon a diákok tudásbeli különbségét sokkal kisebb mértékben befolyásolják az egyéni képességeik. Elérhető lehetőségeikre sokkal nagyobb mértékben hat társadalmi helyzetük eltérése. Világ-viszonylatban nálunk a legnagyobb az iskolák közötti egyenlőtlenség, és az országok azon csoportjába tartozunk, ahol a szülők társadalmi helyzete a legerősebben befolyásolja a gyermekek iskolai teljesítményeit. Sokak szerint iskolarendszerünk a legkevésbé képes kiegyenlíteni az otthonról hozott különbségeket. A rendszerváltáshoz kapcsolódó gazdasági-társadalmi folyamatok egy legalább 700 ezres olyan embertömeget eredményeztek, akik tartósan nagyon nagy szegénységben élnek. A különböző generációk ismétlődve válnak úgy felnőtté, hogy, ugyanúgy ahogy szüleik, ők is aluliskolázottak lesznek, és így halmozottan csökken esélyük a munkavállalásra idézetek 2 Kertesi Gábor diája, MTA Közgazdaságtudományi Intézet

7 Csak egy gyertyánk van, és szeretnénk, ha a gyerekek itthon tanulnának, de ez nagyon hamar elég ". 4 Ezek az életviszonyok a születés pillanatától súlyosan negatív hatást gyakorolnak a kisgyerekek szocializációjára, és már az első életévekben olyan hátrányok kialakulásához vezetnek, amelyeket a későbbiekben még optimális intézményes viszonyok esetén is nagyon nehéz csökkenteni. Nap, mint nap egyre többet hallunk a különböző médiákban arról, hogy az etnikai szegregáció égető problémája a hazai közoktatásnak. Országszerte rengeteg roma gyermek kerül még mindig speciális iskolákba és szellemi fogyatékkal élő és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára kialakított osztályokba, vagy olyan közoktatási intézménybe, ahol csak roma gyerekek tanulnak. Ez nem egyszerűen diszkrimináció következménye, hiszen képtelenség megnevezni a kialakult probléma okát. 5 A roma kutatásoknak Magyarországon több mint százéves hagyománya van. Szakdolgozatom áttekintést ad a roma tanulók kisgyermekkori nevelésétől egészen a felsőfokú oktatásukig. Vizsgálatom során feltételeztem, hogy a szülői befolyás és a családi háttér mellett, az iskolának és a tanároknak is kiemelt befolyásuk és "hatalmuk" van a roma gyerekek belső értékeinek, képességeinek fejlesztésében és kibontakoztatásában. Hipotézisem: A roma gyerekeket érintő iskolai szegregáció nem független a roma családok kulturális-anyagi hátterétől. Véleményem szerint a kialakult helyzeten nemzeti összefogással, tájékoztatással, terápiás módszerekkel változtatni lehetne. A vizsgálatom célja: Szakdolgozatomban bemutatom a magyarországi romák történelmét, életkörülményeit és kapcsolatukat a nem roma emberekkel. Szeretném feltárni az okait annak a megállapításnak, hogy közoktatásunk jelentősen növeli az öröklött társadalmi egyenlőtlenségeket és szeretnék rávilágítani arra a tényre, hogy nemzetközi viszonylatban Magyarországon miért is kimagaslóan erős a gyermekek családi háttere és általános iskolai eredményessége közötti kapcsolat. A szabad iskolaválasztás ellenére Magyarországon egyre felerősödik az iskolai szegregáció. Ez a megállíthatatlan folyamat a roma gyerekeket szigorúan megfosztja esélyegyenlőségüktől Beszámoló a magyarországi roma népesség helyzetével foglalkozó október és Februárja között végzett kutatásról, MTA Szociológiai Intézet, A kutatást vezette: Kemény István, Havas Gábor, Kertesi Gábor - 7 -

8 A magyarországi romákhoz fűződő attitűdök a szocializáció során alakulnak ki már gyermekkorban. Választ keresek arra a kérdésre, hogy milyen hatással van az érzelmek kialakulásában a roma szülőknek, a nevelőknek, a tanároknak és az iskolának, mint intézménynek? Mit tud tenni az előítéletek megelőzéséért hazánk közoktatása, mely működésének alapeszméjeként zászlajára tűzte a demokratikus állampolgári nevelés megvalósítását? Vizsgálatom során szeretnék választ találni arra, hogy mi emberek mit tehetünk, hogyan támogathatnánk, segíthetnénk a Magyarországon élő hátrányos helyzetű roma gyerekeket abban, hogy a 21. század elején végre egyenlő bánásmódban részesüljenek, és lehetőséget kapjanak arra, hogy tanulhassanak. A szabad iskolaválasztás, vagy legalább az iskolák részben szabad tanulóválasztásának korlátozása nélkül képtelenség megfékezni a roma gyerekek növekvő iskolai elkülönítését. A roma gyermekek egyéni képességeiktől függetlenül a norma alatti szinten részesülnek oktatásban a szegregált osztályokban, ez akadályt jelent jövőbeli foglalkoztatásukat illetően, és fokozza a romák kirekesztődését és elszegényedését. Az érintett magyarországi iskolák tanárai sok mindent megpróbálnak, hogy javítsanak a kialakult helyzeten. Alternatív pedagógiával és különböző technikai berendezésekkel próbálják behozni a hátrányokat, de munkájukkal sajnos nem sikerül oldaniuk a feszültséget. Több város úgy döntött, hogy megszüntetik a többnyire roma tanulók által látogatott iskolákat, és a gyerekeket szétválasztva különböző belvárosi iskolákban helyezik el, hogy együtt tanuljanak a többiekkel

9 2. TÖRTÉNELEM, KÖZOKTATÁSI DISZKRIMINÁCIÓ, ESÉLYEGYENLŐSÉG Vizsgálatomat 3 fő témára osztottam fel. Először is megvizsgálom a romák történetét és történelmét. Ez a kutatási terület a magyarországi romák eredetével, vándorlásával, magyarországi letelepedésével foglalkozik, többnyire írásos dokumentumok alapján. Idetartoznak a nyelvészeti kutatások; a népszámlálási adatok, a romák különböző csoportjainak jellemzői. Ezután a magyarországi közoktatási diszkrimináció példáira és következményeire térek át az érintett témakörrel kapcsolatos tudományos források segítségével. Ebben a részben kitérek az esélyegyenlőség, a szülő-tanár kapcsolat, a koragyermekkori szocializáció elengedhetetlen fontosságára. Ide tartozik az iskoláztatásról szóló irodalom, például a szegregált cigányosztályok helyzetéről, vagy a cigányok iskolai teljesítményének társadalmi meghatározottságáról szóló szociológiai tanulmányok (Népszabadság cikkei; Hann Endréék 1979-es vizsgálata, Lázár Guy 1996-os összefoglaló tanulmánya, KERTESI Gábor, MTA Közgazdaságtudományi Intézettől és KÉZDI Gábor, Közép-Európai Egyetem Közgazdaságtani Tanszék és MTA Közgazdaságtudományi Intézettől tanulmánya, Zolnay János írása az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványtól ) Végezetül olyan lehetséges javaslatokat, pedagógiai módszereket és oktatási modelleket mutatok be, melyek alkalmazása nagymértékben segítené a roma gyerekeket érintő közoktatási diszkrimináció megfékezését, megelőzését. A pszichológia tudománya ma még kevés érdeklődést mutat a roma népcsoport közösségi és egyéni problémái iránt. A szociálpszichológusok csupán érintőlegesen foglalkoztak a roma kérdéssel Magyarországon. Figyelmüket a cigánykérdés elsősorban az előítéletek problematikája miatt kelte fel. Tudomásom szerint a felsőoktatásban tanuló roma diákokra vonatkozó kiterjedt kutatás ma Magyarországon sem szociológiai, sem pszichológiai szempontból nem folyik

10 2.1 A roma történet és történelem A vizsgálat elején fontosnak tartom, hogy tisztázzam a cigány szó definícióját. A szociológusok között is több nézőpont alakult ki arról, hogy ma Magyarországon ki is számít cigánynak. A kutatók legnagyobb része önbesorolás alapján tekint valakit cigánynak. Kemény István mégis, mélyreható kérdőíves kutatásai során a környezet meghatározását tartja mérvadónak. Az 1996-os Kemény-Havas-Kertesi kutatásban ellenkező esetben gyakorlatilag nem tudtak volna kivel adatfelvételt végezni, mivel egy hivatalos kérdőíves kutatás során nagyon kevesen tartanák magukat cigánynak. Kemény István 1991-es kutatása alapján cigánynak nevezi azt a személyt, akit a nem cigány környezete annak tart". Más kutatók, mint például Ladányi János vagy Szelényi Iván ezzel szemben azt a személyt tartja cigánynak, aki önmagát annak vallja. Eddigi tanulmányaim és tudásom alapján az én elképzelt definícióm szerint cigány az, aki annak vallja magát. A vizsgálatom során, együttesen használtam Kemény István által megfogalmazott definíciót az általam elképzelt definícióval A magyarországi romák A magyarországi romák alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert nemzetiségét. A hazai nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket. A 2004 évi népszámlálás szerint Magyarországon fő volt a roma vagy cigány lakosság lélekszáma. A népszámlálás szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek cigányok. Vidéken a három északi megyében legnagyobb a népességük. A fővárosi cigányság lélekszámát 90 ezer körülire becsülik. 6 A cigány elnevezés több külföldi országban és sokak szerint hazánkban is negatív megnevezés, ezért vannak, akik a közéletben kerülik ezt a szót. Magyarországon jelentős csoportok továbbra is cigányoknak nevezik magukat, és az elnevezés a romák céljait támogató egyes szervezetek nevében is tovább él, pl. Országos Cigány Önkormányzat

11 A magyarországi romáknak hat nagy csoportja különböztethető meg: 1. a magyar cigányok 2. az oláhcigányok 3. a beások 4. a romungrók 5. a szintók (kárpáti cigányok) 6. a román cigányok Régebben sokan úgy hitték, hogy a romák Egyiptomból érkeztek hazánkba. Sok legenda és mese övezi a történelmüket. Igazából, Indiából származnak, a roma nyelv pedig újindai eredetű. A romák ősei egyes kutatók szerint valamikor a III. és XI. század között keltek útra. 7 Az első roma csoportok a 15 és 17. század között érkeztek Magyarországra. Ők voltak a mai magyar cigányok elődei. A különböző európai országokban a romák megjelenését dokumentumok is igazolják. Gh. Sarău kutatásai alapján az alábbi körképet kapjuk: 1387 Szlovénia Csehország 14o7- Németország 1414 Svájc 1418 Franciaország 1419 Belgium 142o Hollandia Olaszország 1423 Szlovákia Spanyolország Dánia Bosznia15o1 Lengyelország 15o1 Oroszország 15o5 - Skócia 1512 Svédország Anglia 1522 Albánia 1526 Portugália154o Norvégia 1559 Finnország 8 A magyar cigányok csoportjába tartozik a magyarországi romák többsége, kb. kétharmada. A magyar cigányok ma Magyarország szinte minden jelentősebb településén élnek. A Kárpátmedence több magyar lakta településein is laknak. Külföldön önmagukat magyarnak vallják, míg szülőföldjükön általában romák vagy cigányok. A magyarországi cigányság döntő többségét nem a cigány anyanyelvű, hanem a magyar anyanyelvű cigányok teszik ki. De nincsenek olyan nyelvi, kulturális és etnikai vonások sem, amelyek a cigány anyanyelvű cigányságot nyilvánvaló nemzeti jelleggel ruháznák fel, sőt még olyanok sincsenek, amelyek

12 őket a magyaroktól, valamint a nem cigány környezettől élesen elhatárolnák. A romák Európába vándorlásuk során szinte az összes nyelvből, amellyel utazásaik során kapcsolatba kerültek, átvettek szavakat: perzsa, pl: tover - fejsze; osszét, pl: vurden - kocsi; kurd, pl: vesh - erdő; örmény, pl. morchi bőr. Ezek egy része a mai romaniban is megtalálható. A különböző nyelvek közül a görög nyelv hatása volt a legnagyobb. A mai európai cigány nyelvjárások számos görög jövevényszót tartalmaznak. Az ősi szókészlet és a jövevényszavak alkotják a mai cigány nyelv stabil szókészletét. Ez a szókészlet a többi európai nyelvhez képest igen kisszámú. Becslések szerint elemből áll. Ezekhez a szavakhoz kapcsolódik a romák mobil szókészlete. A mobil szókészlet elemeit a cigány nyelv attól az európai nyelvtől kölcsönzi, ahol éppen az adott közösség tagjai a már európai vándorlások során tartózkodtak (pl.: magyar, román német, szláv). A mobil szókészlet így nyelvjárásonként változó. Szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy a különböző nyelvjárást beszélő roma közösségek tagjai nem, vagy csak nehezen értik meg egymást. 9 A 2001 évi népszámlálás roma, illetve cigány lakost mutatott ki az országban, ami a korábbi népszámlálások adataihoz képest elég nagy csökkenés, mivel a magukat romának, cigánynak vallók száma 20 év alatt a felére csökkent. A szociológiai felmérések adatai azt igazolják, hogy a mintegy félmillió magyarországi cigány lakos közül valójában sokan magyarnak tartják magukat. A felgyorsult asszimiláció következtében a magyarországi cigányok többsége elhagyja a hagyományos roma életformát. Az oláhcigány és beás származású cigányok nagyobb része elődei nyelvét az utóbbi évtizedekben a magyarral cserélte fel. A legújabb felmérések szerint ma már a magyarországi cigányok 90%-a magyar anyanyelvű, és csak 5%-uknak a roma nyelv és szintén 5%-uknak a román az anyanyelve A magyarországi cigány lakosság által beszélt nyelvek, Heltai János Imre

13 1.ábra: A cigány és a nem cigány életvitelű népesség nemek és korcsoport szerinti eloszlása 2007-ben Forrás: Heves Megyei Munkaügyi Központ A magyarországi romák az egész ország területén szétszóródva élnek, de eloszlásuk nem egyenletes. Az elhelyezkedésük nagyjából hat régióba osztható: 1. Kelet- Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Békés megye: Ebben a három megyében lakik a romák 25%-a, vagyis ezren. Ebben a régióban a legkedvezőtlenebbek a kereseti, a jövedelmi és a lakásviszonyaik. Az iskolázottságuk is a legalacsonyabb fokon van. 2. Alföld- Csongrád, Bács és Szolnok megye: A romák16%-a él itt, kb. 50 ezren. Az össznépességhez viszonyított arányuk 3% alatt van. Életviszonyaikat tekintve középső helyzetet foglalnak el a kelet régió és a budapesti iparvidék cigányai között. 3. a budapesti iparvidék- Budapest, Pest, Fejér és Komárom megye: A romák 19%-a lakik ebben a régióban, számuk 60 ezer körül van. Jövedelmi és lakásviszonyaik itt a legkedvezőbbek. 4. Észak- Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye: Ebben a három megyében lakik a romák 20%-a, számuk kereken 65 ezer. Fejlettség szempontjából ők szintén az elmaradottabb keleti régió és a fejlettebb budapesti régió között állnak. 5. Nyugat- Vas és Győr-Sopron megye: A roma lakosok száma a nyugati megyékben

14 elenyésző. Az összlakosság 1, 3 %-a cigány, összesen 5 ezer fő. 6. a hatodik régióban a lakosok száma igen csekély, itt lakik a magyarországi cigányság 1, 4%-a. 11 A pontosabb eloszlás: (%) magyar anyanyelvű cigány 71,0 cigány anyanyelvű cigány 21,2 román anyanyelvű cigány 7,6 egyéb anyanyelvű cigány 0,2 összesen 100,0 Budapesti iparvidék 19,0 Dunántúl 21,0 ezen belül: Dél-Dunántúl 20,0 Nyugat-Dunántúl 1,4 Északi régió 20,4 Alföld 16,1 Keleti régió 32,1 összesen 100,0 2.ábra: A roma lakosság eloszlása Forrás: Heves Megyei Munkaügyi Központ A cigánytelepek még mindig meghatározóak a roma lakosság lakóhelyeként. Ezeken a területeken az infrastruktúra hiányos, folyóvíz se mindig van. A csatornázás megoldhatatlannak tűnik számukra, és a szemétszállítás is hiányos. 12 A megyei ÁNTSZ-ek legutóbbi adatai szerint Magyarországon 291 telep és 1033 telepszerű képződményen összesen ember él, közülük fő 0-14 éves gyermek. A nem telepen élő romák egy részének az életkörülménye semmilyen mértékben nem különbözik a nem cigányokétól, 11 Kemény István: A magyarországi cigány lakosság 12 %C3%BClm%C3%A9nyei

15 míg a telepek lakossága nyomorúságos körülmények között él. A nagy családok miatt, illetve a cigány családok rokonsági összetartása következtében, legtöbbször egy lakásban nem két, hanem három nemzedék lakik együtt. Roma családok tömegeinek életét teszi kilátástalanná és bizonytalanná a tömeges munkanélküliség. A családok eltartó tagjainak aluliskolázottsága szinte lehetetlenné teszi a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket. A jövedelmeket főként a gyermekek utáni járadékokból kapják. A telepeken élőknek több mint fele gyermek, akiknek sok esetben az alapvető körülmények sem biztosítottak a tanuláshoz, fejlődésüket a gyakori éhezés is gátolja. Nemcsak a szegényes környezet, hanem az alapvető higiénés ellátás hiánya is hátráltatja őket mindennapi életükben. 13 Több felmérés szerint ma Magyarországon a romák mintegy 60%-a fejezi be az általános iskolát. Középiskolába még ennél is kevesebben járnak, és közülük is többen lemorzsolódnak menet közben. Az érettségi bizonyítványt mindössze 1, 8%-uk szerzi meg, míg felsőfokú végzettsége 0, 2%-uknak van. 14 Ez a válságos helyzet egyrészt azért alakult ki, mert a magyarországi roma közösség nagy része még mindig mély szegénységben lecsúszott telepeken él. Másrészt az Oktatási Minisztérium 2000-ben készíttetett felmérésének adatai is bizonyítják, hogy még ma is, a XXI. század első éveiben is, több mint 700 olyan osztály van Magyarországon, ahol elkülönítve oktatják a roma gyermekeket. Egy nemrégiben végzett nemzetközi vizsgálat igazolta azt a tényt, hogy Magyarországon 4 speciális - azaz értelmi fogyatékosokat oktató - iskola elsős és másodikos tanulói közül, kétharmaduk tudta teljesíteni a normál tanterv szerinti oktatás színvonalát. Iskolarendszerünkben igen nagyok az egyes iskolák közötti teljesítménykülönbségek, és igen erősek a települési hátrányok is. De nem csupán az iskola felkészültsége, és a település gazdagsága határozza meg egy-egy kisgyermek sorsát, hanem sok esetben sajnos az is, hogy milyen a bőrszíne, milyen nemzetiséghez tartozik. A roma szülők ugyanúgy jobb és szebb jövőt szeretnének gyermekeiknek, mint bárki más, és tudják, a jobb élethez az út az iskolán keresztül vezet. Az iskolának példát kell mutatnia, lehetőséget kell adnia minden gyermeknek, hogy az egyenlő esélyekkel tegye meg első lépéseit a tudás felé vezető úton Cigánytelepek Magyarországon, Az iskola példa 15 %C3%BClm%C3%A9nyei

16 2.2 Közoktatási diszkrimináció: Az erősödő iskolai szegregáció, azaz a különböző származású tanulók eltérő iskolákban vagy osztálytermi csoportokban történő oktatása, napról napra egyre több roma kisgyermek tanulási esélyét nehezíti meg óta Magyarországon mintegy 700 iskolában működnek párhuzamos cigány osztályok, amelyek többségének indítását a speciális felzárkóztatással indokolják. Homogén cigány iskola, a legfrissebb adatok szerint, 159 működik. 16 A rendszerváltás óta köztudott, hogy hazánkban szabad iskolaválasztás működik. A családok bárhová beírathatják gyermekeiket, az iskolák pedig gyakorlatilag azt vesznek fel a körzeten kívül jelentkezők közül, akit akarnak. A középosztálybeli családok mégis a jobb iskolákba, a szegényebbek a rosszabb iskolába járatják a gyermekeiket. A szabad iskolaválasztás rendszerében minden egyes szülő a legjobbat szeretné gyermekének, de a háttérben megbúvó társadalmi egyenlőtlenségek nagymértékben befolyásolják a gyerekek tanulási lehetőségeit. 17 A 2004-es iskolastatisztikai adatok szerint a magyar közoktatásban a roma tanulók átlagos aránya 7. 12% volt. Az egyes oktatási intézményekben - a cigányság település-földrajzi elhelyezkedése és az egyes településeken belüli szegregációjuk miatt - a cigány tanulók aránya jelentős mértékben eltér az átlagtól: az említett évben a cigány gyermekek több mint hetven százaléka olyan iskolában tanult, ahol arányuk meghaladta a 10%-ot, ezen belül 42%- ot olyan iskolába járt, ahol arányuk meghaladta a 22%-ot. Ma Magyarországon a normál osztályokban 37, a tagozatos osztályokban mindössze 17 százalék a roma tanulók aránya. Ezek a számok azt igazolják, hogy a roma diákok csak nagyon kis arányban kerülnek be a nyelvi vagy a zenei csoportokba. A tagozatok szervezése, a kis létszámú csoportok létrehozása gyakran előmozdítja az iskolán belüli szegregáció kialakulását CSONGOR Anna, Szegregáció az általános iskolákban. Cigány osztályok Magyarországon, Oktatáskutató Intézet, Bp., Az elkülönítés mindenkinek rossz 18 Radó Péter: JELENTÉS a magyarországi cigány tanulók oktatásáról, Bp

17 2.2.1 Az iskolai szegregáció három alapvető oka: 1. A nem roma közösségben kialakult előítéletek miatt a roma tanulók számának növekedésével a tehetősebb nem roma családok gyerekeiket másik iskolába íratják át. Így próbálják elkülöníteni gyermekeiket a roma környezettől. Az elvándorlással az oktatási intézmények között egyfajta minőségi szegregáció alakul ki. 2. A magasabb iskolai végzettségű nem roma lakosság jobb belső migrációs lehetőségei bizonyos magas munkanélküliséggel sújtott területeken a romák arányának növekedéséhez vezetnek. 3. A roma emberek belső migrációja elsősorban a kialakuló városi gettók felé irányul, ezáltal a városi kerületekben növekszik a roma arány. Tovább növekszik majd azoknak az önkormányzati oktatási intézményeknek a száma, melyeken belüli szegregáció mértéke diszkrimináció ellenes intézkedésekkel és szabályozással nem szüntethető meg. Ez kizárólag egy komplex, a romák teljes problémavilágát" felölelő kormányzati program révén csökkenthető jelentősebb mértékben. 19 A roma gyerekek oktatásáról szóló, az utóbbi években született tanulmányokban a roma tanulók sikertelenségének okaival kapcsolatban két meghatározó felfogás alakult ki. Az egyik szerint a roma gyerekek iskolai nehézségei elsősorban a roma diákok gyenge iskolaérettségében, tehát a családi szocializáció elégtelenségében keresendőek. Ez a magyarázat jelenik meg Farkas Péter és Jakab János tanulmányában (Farkas-Jakab, 1996), Kertesi Gábor és Kézdi Gábor szakértői jelentésében (Kertesi-Kézdi, 1996). Ezzel szemben más kutatók, mint például Réger Zita (Réger, 1984), Radó Péter (Radó, 1995), Liskó Ilona (Liskó, 1996) és Oppelt Katalin (Oppelt, 1996) ezzel egyenlő vagy nagyobb szerepet tulajdonítanak az iskolának, mint amely nincs felkészülve a cigány tanulók oktatására. Az iskolarendszeren belüli egyenlőtlenségek további fontos befolyásoló tényezői a területi különbségek. A roma tanulók aránya éppen a legfejletlenebb megyékben a legmagasabb. Ilyen megye például Borsod, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye. 19 BALOGH GUSZTÁVNÉ-AZ ÓZD KÖRNYÉKI CIGÁNYSÁGÉLETMINŐSÉG JELLEMZŐI, CIGÁNY TANULÓK HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE AZ OKTATÁSBAN

18 Ezek az adatok azt sejtetik, hogy az egyre inkább elcigányosodó" oktatási intézményeket igen nagy arányban olyan önkormányzatok tartják fenn, melyek nem rendelkeznek a megfelelő finanszírozási eszközökkel ahhoz, hogy jobb oktatási körülményeket biztosítsanak a roma tanulók számára. Közoktatásunkban egyértelműen megfigyelhető, hogy felerősödött az iskolai elkülönítés tendenciája. A pedagógusok közül sokan meg vannak győződve arról, hogy csak külön osztályokban lehet az eltérő kultúrájú, szociális hátrányokkal küzdő gyermekeket tanítani. Pedig a pedagógusi munkának döntő hatása van a tanulók fejlődésére. Az előbb említett tanárok kialakult szemléletének az oka az, hogy a mai tanárképzés túlságosan tantárgy centrikus és kevésbé problémaorientált. Nem támogatja a tanárokat abban, hogy a különböző gyerekeket differenciáltan kezeljék ábra: A szülők és a pedagógusok véleménye arról, hogy hogyan kellene a cigánygyerekek általános iskolai oktatását megoldani, 2003 (%) Forrás: Esélyegyenlőség-vizsgálat, 2003 Az oktatásban a hátrányos megkülönböztetésnek megvannak a különböző fokozatai. Az iskolai gyakorlatok közül ilyennek minősül a csökkentett értékű oktatás, a különböző mértékű elkülönítés, mint például a kibuktatás, a felmentés vagy épp a kisegítő iskolába való átirányítás, vagy a roma gyerekektől való megszabadulás. A csökkentett értékű oktatás differenciált óravezetés és értékelés segítségével már könnyen kialakulhat. 20 dr Pándy Mária, Cigány tanulók a magyar iskolákban

19 A statisztikák szerint minden ötödik iskolában a roma tanulók nem vesznek részt semmilyen különórában. Nem tanulnak idegen nyelveket, nem tanulhatnak informatikát, nem járnak úszni. Ha erre az iskolában van is lehetőség a szülők szegényes anyagi helyzetük miatt ritkán tudják vállalni a plusz kiadásokat. A szegregáció előfordulásának enyhébb esete az osztálytermen belüli szétültetéses", szélsőségesebb esetben pedig összevont cigányosztályokat jelent ben a 840 általános iskola közül 132-ben működött homogén roma osztály. Más nemzetközi országokkal összehasonlítva Magyarországon kiugróan magas a gyermekek családi háttere és általános iskolai eredményessége közötti összefüggés. Ez a tény arra hívja fel figyelmünket, hogy iskolarendszerünk jelentősen növeli az öröklött társadalmi egyenlőtlenségeket. Véleményem szerint a roma tanulók iskolai sikertelensége nem vezethető vissza egyetlen problémára. A különböző problémák, körülmények egymással összefüggő és egymásból építkező rendszeréről van szó: alacsony tanulási motiváció, más szocializáció, rossz anyagi, egészségügyi helyzet, nyelvi hátrány a más anyanyelv miatt, a cigánysággal szembeni előítéletek, iskolán belüli elkülönítés, az alkalmazott pedagógiai módszerek alkalmatlansága. 2.3 Közoktatási diszkrimináció-magyarországi példák A diszkrimináció tilalma fontos elveket rögzít, csakhogy a beiskolázás jelenlegi gyakorlata fogalmilag kizárja, hogy az iskolai szelekciót diszkriminációnak minősíthessük. Diszkriminációról legfeljebb csak olyan esetekben beszélhetünk, amikor az iskolák saját iskolakörzetükből sem veszik fel a tanulókat, vagy rejtett felvételi vizsgával szelektálnak a kisiskolások közül, de sokszor még ilyen esetekben sem lehet bizonyítani a diszkrimináció tényét. 21 A következőkben néhány magyarországi példán keresztül szeretném szemléltetni a közoktatási diszkrimináció megjelenését: 21 Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban, Műhelytanulmány 16. Zolnay János

20 2.3.1 Jászladány Az elmúlt évek leginkább kirívó közoktatási diszkriminációs esete a jászladányi alapítványi iskola létrehozása és az általános iskola megosztása volt, azért, hogy elkülönítve oktassák a roma és nem roma tanulókat. A kisebbségi ombudsman szerint az alapítványi iskolát alkotmányellenes célra hozták létre, az alapítványi iskola beiratkozási gyakorlatát pedig a megyei közigazgatási hivatal és a megyei ügyészség is jogsértőnek minősítette. Országos botrány robbant ki Magyarországon, amikor Jászladány polgármestere 2002-ben faji alapon szegregáló oktatási intézményt hozott létre. Szándékát november 21-én terjesztette a helyi képviselő testület elé. 22 Dankó István polgármester döntését az intézmény megalapításával kapcsolatban így indokolta: népeket, amelyek kultúrákat hordoznak, nem lehet erőszakosan egybezárni" szeptember eleje óta a településen már legálisan működik az Antal Mihály Alapítványi Iskola. A település polgármestere a tanévnyitón közölte, hogy Jászladányt az országos politika megbélyegzi, s a település ugyanúgy előítéletekkel küszködik, mint a többségi társadalommal szemben a romák. Az alapítványi iskola létrehozása tovább mélyítette a kialakult szakadékot a roma és nem roma tanulók között. Évek óta folynak perek a jászladányi önkormányzati iskola és alapítványi iskola kettéválasztásáról. A kérdés: sérült-e az egyenlő bánásmód elve romák és nem romák között? Az önkormányzat úgy vélte, hogy csak úgy garantálhatja a roma gyerekek és a nem romák elkülönítését, ha az alapítványi iskolában a középrétegek számára megfizethető, de a romákat visszatartó mértékű tandíjat szed. Az új alapítványi iskolába 210 tanuló között 20 roma tanulót vettek fel és így a régebbi önkormányzati iskolában 98%-ban roma diákok maradtak. 24 A jászladányi romák, az oktatási minisztérium, a közigazgatási JRPSZ (Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet): Nyílt levél Sólyom László Köztársasági Elnök Úr részére 23 Sok hűhó semmiért: nem mennek vissza Jászladányra az ingázó iskolások 24 Jászladányi évnyitó