Tájékoztató a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságának tevékenységéről

Átírás

1 Tájékoztató a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságának tevékenységéről Taskó József Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Elnöke

2 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdasági termelésére vonatkozó adatok A megye agrárökológiai adottságai: az összes termőterület átlagos aranykorona értéke 10,2 AK/ha, a szántóterületé 17,5 AK/ha. A megye termőhelyi adottságai rendkívül differenciáltak, megtalálható a kiváló adottságokkal rendelkező Dél-Borsodi-mezőség és a szerényebb adottságú észak-borsodi területek. B.-A.-Z. megye földterületének műveléságankénti megoszlása Művelési ág ha % Szántó: ,2 Kert: ,4 Gyümölcsös: ,5 Szőlő: ,7 Gyep: ,5 Mezőgazdasági terület összesen: ,3 Erdő: ,9 Nádas: ,2 Halastó: 658 0,1 Termőterület összesen: ,5 Művelés alól kivett terület ,5 Összes terület: ,0 A megye földterületének 55,3 %-án mezőgazdasági termelés folyik. Az összes terület 84,5 %- a termőterület. Az erdősültségi arány 28,9 %-os, amely az országos átlagot meghaladja. A mezőgazdaságban alkalmazott munkaerő a megyei alkalmazottak arányában 3,1 %. Az agrárágazat főbb termelési tendenciáit elemezve megállapítható, hogy a növénytermesztési termékek termékkibocsátásából származó bevétel meghaladja a 65%-ot, a 35%-os állattenyésztési arány mellett. 2/1. Szántóföldi növénytermesztés 2. Mezőgazdasági ágazatok helyzete A megye összes termőterületéből ha a szántó művelési ágba tartozik, a hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelem 17,5 AK. A földhasználat mértéke az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek vonatkozásában nagy eltérést mutat. Az egyéni gazdaságok 53,5 %-a 100 ha alatti területen gazdálkodik, a 100 1

3 és 1000 ha közötti részesedés 46,5 %, 1000 ha feletti birtoknagyság egyéni gazdaságok művelésében nincs. A gazdasági szervezetek birtokhasználata pont fordított képet mutat, 100 ha alatt 5,1 % a birtokhasználat, 100 ha és 1000 ha között 39,7 %, míg 1000 ha felett 55,2% a földhasználat. Az elmúlt évtizedben a termelésszerkezetben meghatározóvá vált a kalászosok (őszi búza, tavaszi árpa, tritikálé, zab) és az ipari növények (káposztarepce, napraforgó) aránya. A takarmánynövények (kukorica, szója) vetésterülete folyamatosan növekszik, a szántóföldi zöldségfélék termesztése minimálisra csökkent. A évben elvetett őszi kalászosok a kedvező időjárási viszonyok hatására és a megfelelő agrotechnikai fegyelem betartása miatt kiváló állománysűrűséggel, fejlettséggel mentek be a télbe, de ugyanígy megemlítendő az őszi káposzta repce esetében is, ami rendkívül igényes a hőmérséklet, csapadék, tápanyag és agrotechnikai viszonyokra. A év csapadékos időjárása következtében a talajok víztelítettsége elfogadható. Nyári betakarítású növények terület- és termésadatai évben: Növényfaj Összes terület (ha) Termésátlag (kg/ha) Összes termés (tonna) Őszi árpa Őszi búza Rozs Triticale Tavaszi árpa Zab Repce Magborsó Összesen: /2. Kertészet Megyénkben a szőlő művelési ágba ha terület tartozik. A termő szőlő terület a Tokaji borvidéken ha, a Bükki borvidéken ha. A fennmaradó ha területét a borvidéki szőlőkataszteri besorolással rendelkező, de jelen pillanatban nem szőlőtermesztéssel hasznosított földrészletek, valamint a két borvidéken kívül található szórvány ültetvények adják. A év csapadékos időjárása következtében a szőlőtermés mennyisége a sokévi átlagtól lényegesen alacsonyabb szintet ért el, a minősége sem volt kiemelkedő. 2

4 Megyénkben a gyümölcstermesztésnek ( ha) évszázadokra visszamenően tradíciója van, és az agrárgazdaságban meghatározó jelleggel bír. A mezőgazdasági terület 3 %-án található gyümölcsültetvény. Jelentős területtel bír az alma (2.458 ha), kajszibarack (1.180 ha), a körte (672 ha), a szilva (555 ha) és a meggy (507 ha). A többi területeken főként csonthéjasokat (cseresznye, őszibarack, nektarin), bogyós gyümölcsöket (ribizli, málna, szeder, bodza) és héjasokat (dió, mogyoró) termelnek. Jelentős a régi művelésmódú vegyes fajszerkezetű szórvány gyümölcsösök aránya is. A év kedvezőtlen időjárása a gyümölcstermesztésben is éreztette hatását. Az enyhe tél nem gyérítette kellőképpen a kártevőket és a kórokozókat, ennek következtében a tenyészidőszak alatt a többlet növényvédelmi munkák a termelési költségeket jelentősen megnövelte. A termés mennyisége alatta maradt a sokévi átlagnak. A zöldségtermesztés a frissáru tároló helyek és a feldolgozó kapacitások hiányában az utóbbi években minimálisra csökkent, pedig a folyóvölgyek jó vízgazdálkodású öntéstalajai kiváló termőhelyül szolgálnak az ágazat tevékenységéhez. Őszi betakarítású növények terület- és termésadatai évben: Növényfaj Összes terület (ha) Termésátlag (kg/ha) Összes termés (tonna) Napraforgó Szója Kukorica Burgonya Megyénk vetőmagtermesztése: Kalászos (búza, ő. árpa, t. árpa, homoki zab, tritikálé, pohánka) Mustár, olajretek, mézontófű, repcék,tarlórépa Szója, bükköny, borsó Lucerna, vöröshere Kender Zöldség (z.borsó, bab) Hibridkukorica 2253 ha 1162 ha 233 ha 765 ha 4,9 ha 66 ha 91 ha 2/3. Állattenyésztés A megye állattenyésztését évtizedekre visszamenőleg a természeti adottságokból eredően az extenzív legelőgazdálkodásra alapozott állattartás határozza meg. Az itt található mintegy 120 ezer hektár gyepterület kiváló lehetőséget teremt a szarvasmarha- és juhtenyésztésre. Napjainkban valamennyi állatfajra jellemző, hogy mindegyikük létszáma jelentősen alatta 3

5 marad a terület állattartó képességének. A megye állattartással foglalkozó gazdasági szervezeteinek száma 87. A szarvasmarha tenyésztésben több évtizede kialakult kettős hasznosítás ma már nem meghatározó, helyét a speciális szakosodott fajtahasználat vette át (tej, hús). A húshasznú szarvasmarha tenyésztésben az extenzív, gyepre alapozott állattartás a meghatározó. A sertéstenyésztés terén a jelenlegi kormányzati intézkedések a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtenek az állatállomány ismételt növekedésének. A feldolgozóipar a minőségbiztosítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek bevezetésével a termelőktől is megköveteli az alapanyag-előállítás dokumentált nyomonkövethetőségét. Napjainkban 5 szakosított sertéstelep működik megyénkben. A juhállomány létszáma a támogatásoknak köszönhetően az elmúlt években stabilizálódott. Az állatállományban jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe, hiszen az egyéni és családi gazdaságokban található az állomány 90%-a, s ez a tendencia még tovább folytatódik. A juhágazaton belül a tejelő típusú állományok létszáma nem számottevő, mivel a feldolgozóipari háttér megszűnt, de a kistermelői gomolya, juhtúró, sajt gyártása a törvényi szabályozás és a jobb jövedelmezőség reménye okán terjedőben van. Az ágazatra jellemző, hogy kimondottan exportorientált, az élő vágóállatok több mint 90%-ban külföldre kerülnek. A juhtenyésztés jövedelmezősége javult, részben az agrár-környezetgazdálkodási, illetve egyéb közösségi támogatásoknak köszönhetően. A vágóbaromfi tartás (brojler) lényegesen nem csökkent, de a tojóállomány a tojás változó keresleti viszonyai miatt nagy létszámmal csökkent. A baromfi tenyészállat előállítás nagy kapacitással rendelkezik, de a termelési igény nem követi azt. A baromfifélék a több alkalommal előforduló baromfivírus-járvány miatt nagy létszámveszteséget szenvednek. A legnagyobb állománycsökkenés a víziszárnyasokat érte. Megyénk mintegy ezer méhészetében 75 ezer méhcsalád található. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, hogy megyénkben működik az ország egyik legnagyobb méhész szövetkezete, több mint 300 taggal, mely államilag elismert termelői csoportként a beszerzés és értékesítés területén integrálja a termelőket. Borsod-Abaúj-Zemplén megye főbb állatfajainak létszámváltozása 2013-tól 2016-ig: Mutatók Mutatók Állatállomány Állatállomány nagysága Állatállomány nagysága (1000 db) (1000 db) Ló 3,1 3,51 Juh, élő 41,7 56,9 Sertés, élő 89,8 90,4 Tyúkféle, élő 1692, ,3 Szarvasmarha 44,4 46,4 4

6 4/ Halgazdálkodás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország vizekben egyik leggazdagabb megyéje. Közel ha vízfelület található itt, amelyből ha halgazdálkodási vízterület. A megyében hozzávetőleg 285 ha halastó felület található, amelyből jelenleg 278 ha üzemel, 6 haltermeléssel foglalkozó egység gazdálkodik a megyében, közülük a legjelentősebb a geleji Dél-Borsodi Agrár Kft., termelését a pontyos gazdálkodás jellemzi, a tavakon elért hozamuk az országos átlagnak megfelelő. Egy intenzív telep is található a megyében, Garadnán, termelése az adottságokhoz képest kimagasló, t/ha. 5/. Borsod-Abaúj-Zemplén megye élelmiszer-feldolgozásának rövid bemutatása Kiemelendő a HELL Energy 2011 tavaszán Szikszón megnyílt, csúcstechnológiával felszerelt modern palackozóüzeme, mely energiaitalokkal piacvezetőként látja el a hazai valamint a bővülő exportpiacokat. A gyártó részt vett Európa legnagyobb élelmiszeripari kiállításain, így Kölnben az Anuga-n, Párizsban a SIAL-on és a moszkvai World Food kiállításon is. Négy nagyobb tejtermelő tehenészet működik a megyében, a tej nagy részét helyben dolgozzák fel (Miskolcon a Naszálytej Zrt., Forrón az Abaújtej Kv., Gelejen a Sajt Kft.). Az állattenyésztési ágazatok (szarvasmarha, marha, sertés, juh, baromfi) termékeinek nagy része jellemzően élőállat formájában elhagyja a régiót és gyakran az országot is. Hagyományos ágazat még a megyében az édességgyártás, malomipar, gyümölcsfeldolgozás, mirelitzöldség, -gyümölcs előállítás. Speciális termékekkel jelennek meg a kistermelők (lekvár, sajt, kecskesajt, aszalt gyümölcs, édesség, hal, húskészítmény, savanyúság, tésztafélék), de ezek volumene még nem mindig éri el a kívánt piacképes méretet. Az uniós pályázatok során további gyümölcsfeldolgozó, konzervgyár, húsfeldolgozó, borászati kapacitás épülhet ki a megyében. Számszerűen: - Az összes borászat, pince, pincészet: kb. 700 db. - A napi élelmezést segítő termékek gyártása: kb. 90 db, melyek kenyér, friss pékáru, tésztafélék gyártásával, húsfeldolgozással, tartósítással, tejtermék gyártásával foglalkoznak. - Italgyártás: kb. 110 db (üdítőital, ásványvíz, szikvízkészítés, sörgyártás, desztillált szeszes ital gyártás, párlat illetve pálinkakészítés. - Egyéb élelmiszer gyártása: kb. 40 db (édesség gyártás, savanyúságkészítés (saját termelésű alapanyagból), egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, tartósítás, friss cukrásztermékek készítése, olajgyártás, malomipari termék gyártása, mézeskalács-készítés, tea, kávé feldolgozás, tartósított lisztes áru gyártás, fűszer, ételízesítő gyártás, egyéb élelmiszer gyártása, csomagolás illetve dohánytermék gyártása. Hagyományosnak és országosan ismertnek mondható termékeink: - Tokaji aszú, Tokaj-hegyaljai borok - Borsodi sör - Szerencsi csokoládé - Miskolci Likőrgyár termékei - Gönci barackpálinka - Sátoraljaújhelyi dohánygyár termékei - Hell energiaital - Geleji sajtok, tejtermékek 5

7 - Szerencsi Mg. Zrt. (tojáslé, tojáspor, húskészítmények) - Borecet Kft. termékei - Gyümölcsért Kft. sárgabarack szállítmányai - BOMBASEI Decor Cukrászati Dekorációs Árukat Gyártó Kft. termékei - EURO BAROMFI Kft. baromfihúsai - Baquette Paris Kft. fagyasztott tésztái - GOODMILLS MAGYARORSZÁG Zrt. malomipari termékei - Mirsa mirelit zöldség-gyümölcs, tésztaféleségei Főleg a megyében ismert termékek: - Sajó-Hús Kft. termékei - Észak-Hús Kft. termékei - AGRÁR-COOP Kft. húskészítményei - Hangony-Hús Kft. kolbászai - Abaújtej termékei - Borsodi ásványvíz - Szinva tejtermékek - Sárospataki szaloncukor - Kenézlői savanyúság - Erdőhorváti perec - Lillafüredi füstölt pisztráng - Bergland Hungária Kft. cukorkái - Vadvilág Bt. feldolgozott vadhúsai. 6./A NAK B-A-Z Megyei Igazgatóságának tevékenységéről A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága önkormányzati és közfeladatokat ellátó ügyintéző szerv. Aktív tagjaink száma a megyében , melyből 2590 szervezeti, jogi formában működő tagunk, pedig személy. Mezőgazdasági őstermelő tevékenysége folytán főt tartunk nyilván, egyéni vállalkozóként et. Földműves nyilvántartási határozattal rendelkezik tag. A megyei szervezet vezető grémiuma a 60 fős megyei küldöttgyűlés által megválasztott megyei elnökség. E testület hivatott a megye agráriumának országos szinten történő érdekérvényesítő képviseletére, többek közt a vidékfejlesztést érintő stratégiai tervekkel, koncepciókkal kapcsolatos helyi álláspont kialakítására. Munkája során folyamatosan figyelemmel kíséri a régió mezőgazdaságában és az élelmiszeriparában zajló folyamatokat és szükség esetén beavatkozási javaslattal áll elő. A NAK megyei szintű szakmai szervezetei a 14 megyei kamarai osztály, melyek részt vesznek az ágazatokat érintő jogszabályok véleményezésében, az őket érintő problémák megfogalmazásában, valamint megoldási javaslatok kidolgozásában. Legkisebb szervezeti egységként működnek a Települési Agrárgazdasági Bizottságok (TABok), a településen lakóhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező kamarai tagok területi egyeztetési és képviseleti fórumai. A megyében 194 TAB vesz részt a kamarai tagok részére nyújtandó tájékoztatási tevékenységben és felkérés esetén véleményt nyilvánít a települést érintő földforgalmi kérdésekben. Az igazgatóság kiemelt feladatainak egyike a termőföldre megkötött adás-vételi szerződések hatósági jóváhagyásához szükséges állásfoglalások kialakítása, ülésenkénti ügy tekintetében. A földügyi referens hatáskörébe tartozik a földügyi folyamatok kezelése, akit 6

8 ezen túlmenően haszonbérleti és más olyan jogi kérdésekkel kapcsolatban is keresnek a gazdálkodók, amik a tevékenységük során előfordulnak. Az elnökség közreműködésével a tavalyi évben db adás-vételi szerződés tekintetében született állásfoglalás. A NAK feladatai között szerepel a szakképzés rendszerének nyomon követése, a duális szakmai képzés erősítése, az új technológiákra történő szakmai felkészítés. Ebben a komplex feladatrendszerben két szakképzési referenst foglalkoztatunk. Nógrád megyével növelt illetékességi területükön 123 gyakorlati képzőhely ellenőrzését végezték el, ezen kívül 577 tanulószerződés és 96 együttműködési megállapodás létrejöttében vettek részt a 2016-os esztendőben. A vidékfejlesztési referens elsősorban a Vidékfejlesztési Program pályázatainak széles körben történő megismertetését végzi. Ebben a tárgykörben tartott előadásainak és publikációinak száma évről évre több tucatra rúg. Ezen kívül feladatkörébe tartozik a megyei mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó statisztikák vezetése, elemzése. Az élelmiszeripari referensi hálózatot az ágazat szereplőivel való szoros kapcsolattartás céljából hoztuk létre. Munkája a kisebb-nagyobb cégek piacra jutását, marketingjét, új termékek és eljárások bevezetését, elterjesztését segíti. Már ebben az évben is több nagy és számos kisebb nyílt rendezvény szervezésében vett részt a termelők bemutatása céljából. A legnagyobb szervezeti egység a falugazdász-hálózat, mely mezőkövesdi, miskolci, edelényi, encsi, szerencsi és sárospataki központokra tagolódik. A 14 legfrekventáltabb településen lévő irodánkban folyamatos ügyfélszolgálati munka zajlik, és további 158 településen heti rendszerességgel vagyunk jelen. A főfalugazdász közvetlen irányítása alatt a körzetközpont vezetőket is beleértve 43 falugazdász dolgozik szerte a megyében. Tevékenységük a gazdálkodók folyamatos információellátása mellett a konkrét segítségnyújtásban is megnyilvánul. Feladatuk mennyiségét jól mutatja, hogy 2016-ban egységes kérelmet (területalapú és közvetlen agrártámogatás igénylése) készítettek el, illetve hogy az elmúlt évben a hatósági tevékenységi körben végzett őstermelői igazolványokhoz kapcsolódóan ügyirat keletkezett. Miskolc, április 18. 7