ROBBANTÁSTECHNIKA. A Magyar Robbantástechnikai Egyesület tájékoztatója A TARTALOMBÓL

Átírás

1 ROBBANTÁSTECHNIKA A Magyar Robbantástechnikai Egyesület tájékoztatója május 27. szám A TARTALOMBÓL Elnöki felhívás Beszámoló az eltelt 3 év munkájáról A Magyar Robbantástechnikai Egyesület Alapszabálya A MARE új weblapja A "Blasting Techniques 200 7" (Stará Lesná május ) konferenciára bejelentett magyar előadások Szemelvények robbantási szabályzatainkból Vasbeton híd robbantásos bontása Robbanóanyag-vizsgálatok Barlangok körüli védőpillér kijelölése

2 Tisztelt Tagtársak! Csaknem pontosan négy éve, a Szlovák Robbantástechnikai Egyesület konferenciáján, Sta rá Lesnán fogalmazódott meg a gondolat: a korábbi két robbantástechnikai szervezet helyett, melyek a két nagy szakmai tömörüléshez, az Építéstudományi Egyesülethez és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülethez tartoztak, alakítsuk meg önálló egyesületünket. A hazai robbantástechnika képviselői addig is szaros kapcsolatban álltak egymással, hiszen legtöbben tagjai voltak, voltunk mindkét szakosztálynaklszakbizottságnak. A gondolatot tett követte, és jelen lévő tagtársaink az alapszabály elfogadásával december 18-án.,de facto" megalapították a Magyar Robbantástechnikai Egyesületet, mely az illetékes bíróság fonnai k(fogásait korrigálva, a megismételt alakuló ülést követően, március 2-án,.de jure" is megszületett. Az azóta eltelt három év munkája, eredményei bizonyították, hogy az elgondolás jó volt. A hazai robbantótársadalom tagjainak szakmai együttműködését biztosító, egymás munkájának megismerését, segítését biztosító szervezetté vált Egyesüle tünk. A szakmai rendezvények (bemutatók, nemzetközi konferenciák) szervezése mellett létrehoztuk a kiemelkedő te~jesítmények elismerésének lehetőségeit is, egyesületi okievezünk és díjunk megalkotásával. "Robbantástechnika" című szakmai kiadványunk is nagykorú lett. Az országos ISSN szám kiadása nem egyszerű bürokratikus aktus, egyben a szakmai tartalom színvonalának elismerése is. Honlapunk megújult, számosértékes információval áll tagságunk rendelkezésére. Alapszabályunk értelmében, a 2004-ben megválasztott első vezetőség hároméves mandátuma lejárt. Munkájukról e kiadványunk lapjain kaphatunk átfogó képet, beszámolójuk alapján. Úgy gondolom, hogy az újonnan megválasztott vezetőség szánuíra magasra került a mérce. Az Egyesület első elnöke, dr. Bohus Géza docens úr irányításával összeforrott sz.akmai közösségé vá/tunk. Olyan közösséggé, melynek takjai ha kell, vitáznak egymással, ha kell, segítenek szakmai tanácscsal, ha pedig lehetőség adódik, fehér asztal me!lett osztják meg egymással gondjaikat és tapasztalataikat. Mindez pedig aztjelenti, hogy az Egyesiilet működik. Az új vezetőség ezt a munkát kívánja tovább folytatni. Ehhez kér további támogatást tagjaitól. Mert eredményeket, sikereket csak együtt tudunk elérni. Az Egyesület mi vagyunk. Az egyes tagok, akik külön-külön hozzáteszik tudásukat, munkájukat, szakmai tapasztalataikat a közös eredmények eléréséhez. Ehhez kívánok mindannyiunknak Jószerencsét! Dr. Lukács László

3 A Magyar Robbantástechnikai Egyesület elnökségének választási ciklust lezáró beszámolója Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Robbantástechnikai Szakbizottságának, valamint az Építéstudományi Egyesület Robbantástechnikai Szakosztályának december 18-án kimondott egyesülésével és az Alapszabály elfogadásával megalakult a Magyar Robbantástechnikai Egyesület (MARE) Az Egyesület hejegyeztetésekor az illetékes bíróság formai hibákra hivatkozva megismételtette az alakuló közgyűlést, amire március 2-án került sor. Az alakuló közgyűlésen jelen lévő 36 alapító tag elfogadta egyesületünk Alapszabályát, megválasztotta az elnökséget és a tisztségviselőket. A MARE elnöksége: elnök: Dr. BOHUS Géza alelnök: Dr. LUKÁCS László titkár: NEMES József elnökségi tag: FORRAl György JÁVOR Géza ROZSNYÓI Péter TUMBÁSZ András A Felügyelő Bizottság elnöke: VOLSZKY Géza tagjai: NOVOTNY Csongor RÁZSÓ Sándor SZABÓ Péter TÓTH József 2

4 Az Etikai Bizottság A Díj Bizottság elnöke: tagjai: elnöke: tagjai: Dr. GÁL József DIÓSZEGI Imre, LENTE Miklós KÁNNÁR Tibor (akit visszalépése után BÖSZÖRMÉNYI István váltott fel) BIACSI Sándor, Dr. HARALYI László, MOLNÁR Sándor, SZŰCS Attila A bemutatott összetételű vezetőség megkezdte az Alapszabályban rögzített szervezőfeladatait, melyek - az Egyesület építését, - rendezvények szervezését, - szakmai továbbképzést, - a robbantástechnika iránti figyelem felkeltését, -más egyesületekkel és külföldi szakemberekkel való kapcsolatépítést, - kiadványok megjelentetését, - tagtársaink rendszeres tájékoztatását - és az Egyesület pénzeszközei fölötti őrködést jelentették. Mindezen feladatainknak az alábbi módon tettünk eleget: 2004.évben Részt vettünk 4 előadással a Stará Lesná-i Nemzetközi Fúrás- és Robbantástechnikai Konferencián. Szeptember 7. és 9. között megrendeztük a Miskolci Egyetemen a 8. Nemzetközi Fúrás- és Robbantástechnikai Konferenciát. 3

5 Kiadvány, 16 előadás, szakmai kirándulás, rektori fogadás. A résztvevók: száma: 80 hazai és 18 külföldi szakember. Évzáró taggyűlés Budapesten december 17-én évben Az I. negyedévben Szakmai Napotrendeztünk a 191/2002. sz. Kormányrendelet értelmezéséről, és összegyűjtöttük a felmerült problémákat. Ismét részt vettünk a Stará Lesná-i konferencián, ahol BOHUS, DIÓ SZEGI, LUKÁCS és NEMES kolléga tartott előadást. A Nemzeti Szakképzési Intézet felkérésére számos tagtársunk segítette a robbantómesteri szakma megújítása érdekében tett kezdeményező lépéseket A ZMNE Bolyai János Katonai Műszaki Karának könyvtárában kialakításra került dr. MUELLER Othmár hagyatékából a "MUELLER Othmár Szakkönyvtár". Június 8-án Izsák térségében az l. Magyar Tűzszerész Zászlóalj robbantástechnikai bemutatójára került sor Szakmai Nap keretében. A résztvevők száma: 71 fő. Szeptember 13-án a KŐKA Kft. komlói bányaüzemében Szakmai Napot tartottunk az INICIÁTOR-M Bt. segítségével a robbantástechnológia és környezetvédelem érdekében végzett fejlesztések eredményeinek bemutatására. A résztvevők száma: 66 fő. Évzáró taggyú1és Budapesten december 12-én. Erre az alkalomra megjelentettük a ROBBANTÁSTECHNIKA periodika 23. számát, mely kötet Alapszabályunkat is tartalmazza évben Május 16-án Szakmai Napot szerveztünk Ócsa térségében a ZMNE bázisán a NONEL-rendszerek polgári és katonai változatainak összehasonlítása témakörben. 4

6 A Szakmai Nap előadásait az ene az alkalomra megjelentetett ROBBANTÁSTECHNIKA 24. száma tartalmazza. A résztvevők száma: 58 fő. A májusi Stará Lesná-i konferencián BOHUS, BŐHM, DIÓSZEGI, LU KÁCS, NEMES és TÓTH J. kollégák tartottak előadást. Szeptember napokon ugyancsak a Miskolci Egyetemen tartottuk a 9. Nemzetközi Fúrás- és Robbantástechnikai Konferenciát. A résztvevők száma: 104 fő, közülük 21-en külföldró1 jöttek. A konferenciát taxtalmas kiadvány, 22 érdekes előadás és a megszakott kiegészítő program (kirándulás, fogadás, egyesületi taggyűlés stb.) minősítette. A konferenciát a nemzetközileg is jól ismert magyar szakember, dr. KÓTA József születése too. évfordulójának tiszteletére rendeztük. Nagy elődünkről külön kiadványt (ROBBANT ÁS TECHNIKA 25. szám) jelentettünk meg. A konferencián került első ízben átadásra a WEINDL Gáspár díj. December 4-én évzáró taggyűlést tartottunk Budapesten, a ZMNE Bolyai Katonai Műszaki Karán. (Ezen a taggyűlésen fogadtuk el az idei, évi munkatervet, melynek teljesítéséhez még további programajánlatokat várunk.) A vezetőség negyedévenként rendszeresen ülésezett vagy a Bolyain vagy a Magyar Bányászati Hivatalban. Aktuális témák, ad hoc munkabizottságok beszámolói és rendezvényeink elók.észítése volt a meghatározó napirendje a vezetőségi üléseknek. Az Egyesület munkájáról, hírekről, szakirányú továbbképzésről és konferenciákról az Egyesület w3.netelek.hu/robbing címen elérhető honlapjáról tájékozódhat minden érdeklődő. 5

7 "Hírújságunk" frissítését titkárunk, NEMES József végzi. A honlap megújításán, még áttekinthetőbbé tételén DIÓSZEGI Imre éppen most munkálkodik. Természetesen híranyagot, véleményt a tagságtól is örömmel fogadunk. Mi magunk régen meg vagyunk győződve arról, hogy sorainkban számos kiváló tehetségű, nagy munkabírású innovatív szakember van. Nem kis megelégedésünkre szolgál, hogy erről a külvilág is mindinkább megbizonyosodik. Ezeket a tagtársainkat meg kell becsülnünk, ki kell tüntetnünk Alapszabályunk lehetővé teszi Elismerő Oklevél adományozását mindazon személyeknek- akkor is, ha nem tagjai Egyesületünknek -, akik munkásságukkal nemcsak a maguk munkájának jó hírét, hanem szakmánk külső elismerését is erősítették Eddig a következő személyek kaptak Elismerő Oklevelet: DÁRDAI Pál fizikus- a robbantóanyagok több évtizedes hatásvizsgálatában és robbanóanyagok kifejlesztésében elért eredményeiért, HARTA László robbantásvezető - több évtizedes kiemelkedő mélyművelési és felszíni robbantástechnikai munkája elismeréseként, HEGYI Tamás robbantásvezető - a korszeru mélyfúrási rétegmegnyitási eljárások iparszerű alkalmazásában végzett eredményes munkájáért, HORVÁTH László bányamérnök - magas szintű szakmai, különösen szakirodalmi tevékenységéért (posztumusz), KISS Róbert mérnök őrnagy - a katonai, valamint a tűzszerész robbantási eljárások fejlesztésében elért kiemelkedő tevékenységéért, 6

8 MIKUS Ferenc veszélymémök - több évtizedes robbantóanyag - vizsgálati munkássága elismeréseként, MOLNÁR Sándor nyá. mk. ezredes- a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek hatástalanításában végzett szakmai és vezetői munkájáért, TURBUCZ Gergely robbantásvezető-több évtizedes kiemelkedő gyakorlati robbantástechnikai munkássága elismeréseként, VINCZE József bányamémök - a sújtólég- és gázkitörésveszélyes bányákban végzett robbantási munkák biztonságos irányításáért. Csak későbbi elhatározás volt a WEINDL Gáspár Díj, melyet Egyesületünk legnagyobb kitüntetésének kell tekinteni. A plakett művészi megformálását BEREK Lajos szobrászművészre bíztuk. Első alkalommal a 9. Nemzetközi Fúrás-robbantástechnikai Konferencián, Miskolcon került átadásra. A díjazottak: Dipl. Ing. Eduard MÜNCNER a Szlovák Robbantástechnikai Egyesület (SSTVP) elnöke Dr. MOLNÁR László a hadtudomány kandidátusa NOVOTNY Csongor bányamérnök, bányahatósági főmérnök. Az Egyesület tagjai több más szakmai egyesületben is tevékenykednek és viszik el oda is a robbantástechnika alkalmazásában járó előnyök gondolatát. Az "anyaegyesületeken", az OMBKE-n és az ÉTE-n kívül a Magyar Alagútépítők Egyesületében, a Szilikátipari Egyesületben és a Magyar Hadtudo- 7

9 mányi Társaságban, illetve ezen egyesületek rendezvényein is gyakran szerepelünk. Önzetlen munkájukért ezúton mondok tagtársainknak köszönetet. Az Egyesület nemcsak programokban, kiadványokban, de létszámában is gyarapodott. Az alapító 36 főhöz sokan csatlakoztak és ma már 126-an vagyunk. Az Egyesületet 22 jogi tag segíti az egyéni tagdíj nállényegesen nagyobb befizetésekkel és egyéb anyagi természetű támogatásokkal Büszkén nevezem itt meg a szakma kiváló társasági résztvevőit, Egyesületünk szponzorait: AGRICOLA- 94 Bt. - AZIMUT- 90 Kft. - BASALT Középkő Kőbányák Kft. - BÚVÁR Kft. - CALAMITES Kft. - CALLMIX Kft. - COLAS ÉSZAKKŐ Kft. -DRILL-KER Kft. - HÍDÉPÍTŐ SPECJÁL Kft. - HOLCIM HUNGÁRIA Zrt. - INICIÁTOR-M Bt. - Ipari Robbanó Kft. - KÖTÉS Kft. - KŐ- és KA VICSBÁNY ÁSZATI Kft. - MÁT-ER Kft. - MECSEKÉRC Zrt. - MIKEROBB Kft.- ROBOTEK 2000 Kft.- SKUBLICS és TÁRSAI Kft.- S-METALLTECH Kft.- TÜV Rheinland Intereert Kft.- VENTO Bt. Az élet rendje, hogy időről időre itthagy valaki bennünket. Még Egyesületünk megalakulása előtt, február 28-án búcsúztunk Tatabányán PAPP József barátunktól a ma élő robbantási szakemberek nagy támogatójától De tovább gyengített bennünket. BOTH Gábor, az ÁBKSZ robbantásvezetője, DOMA István robbantástechnikai szakmérnök, HORVÁTH László, több szakkönyv társszerzője és KISS Róbert, a kiváló tűzszerész korai halála. Távozásuk nem törhet meg bennünket. Át kell vállalnunk azokat a feladatokat is, amiket ők már nem tudnak megoldani. 8

10 A Magyar Robbantástechnikai Egyesület vezetősége az elmúlt 3 esztendóoen sok feladatot vállalt magára, és a tagság aktív közremú'ködésével ezt legtöbbünk megelégedésére meg is oldotta. A tagság létszáma megháromszorozódott, a továbbhaladás útját kitapostuk. Az új vezetőségnek van rnire támaszkodnia, van honnan elindulnia. Ránk továbbra is számíthat. Minden, Egyesületünk munkáját segítő tagtársunknak ezúton mondunk köszönetet önzetlen közreműködéséért. Valamennyiüknek további sikereket kívánunk szakmájukban és magánéletükben. Kérjük, támogassák az új vezetáséget is! Javaslat a ROBBANTÁSTECHNIKA c. periodika szerkesztó'bizottságára: Felelős kiadó: a Magyar Robbantástechnikai Egyesület elnöke Főszerkesztő: Dr. BOHUS Géza kandidátus, egyeterni docens A szerkesztőbizottság tagjai: BŐHM Szilvia környezeti mérnök, doktorandusz Dr. FÖLDESI János kandidátus Dr. GÁL József kandidátus Dr. LUKÁCS László kandidátus, tszv. egyeterni docens Dr. MOLNÁR László kandidátus NEMES József robbantástechnikai szakmérnök A szerkesztőség címe: Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Dr. BOHUS Géza elnök 9

11 A Magyar Robbantástechnikai Egyesület Alapszabálya A Magyar Robbantástechnikai Egyesület alakuló közgyűlésén az alapszabályát a következőkben állapítja meg: l. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Az Egyesület neve Magyar Robbantástechnikai Egyesület Rövidítése: MARE Angolul: HUNGARIAN SOCIETY FOR BLASTING TECHNOLOGY Franciául: SOCIÉTÉ HONGROISE DE LA TEHNIQUE D'EXPLOSION Németül: ONGARISCHER VEREIN FÜR SPRENGTECHNIK 1.2. Székhelye: 1051 Budapest, V. ker. Arany János u Működése kiterjed Magyarország egész területére Az Egyesület a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének keretei között, az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján mú'ködő, önszerveződés s ellétrejött szakmai tudományos egyesület, továbbá a szakmagyakorl ás szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. Az Egyesület, mint független tudományos szakmai szervezet, pártpolitikai tevékenységet nem folytat és nem támogat, pártoktól támogatást nem kap. Orsz á ggyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. Az Egyesület a robbantástechnikai szakterületen, a robbantóanyag-előállítás, -forgalmazás és -felhasználás, továbbá a védelem és rendvédelem szakirányú területein, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó oktatásban, fejlesztésben és kutatásban, illetve a szakterület igazgatásában dolgozó, ez irányú tanulmányokat folytató, a fenti szakterületekról nyugdíjba vonultak, valamint jogi személy tagok önkéntes tagságon alapuló szervezete. 10

12 Tevékenysége a szűkebb körű szakmai munka mellett kiterjed: Tudományos tevékenységre, kutatásra Nevelésre, oktatásra, képességfejlesztésre, ismeretterjesztésre A kulturális örökség megóvására Műemlékvédelemre Környezetvédelemre Katasztrófavédelemre Munkavédelemre és munkabiztonságra, valamint Az Euroatlanti integráció segítésére. Munkája során az alábbi közfeladatokat látja el: a szakterületéhez kötődő országos hatáskörű szervekkel kötendő együttmú'ködési megállapodások alapján részt vesz az ágazati feladatok véleményezésében, társadalmi elfogadtatásában az Egyesület eszközeinek és lehetőségeinek felhasználásával. Az Egyesület vállalkozói tevékenységet csak az alapszabálynak és közfeladatainak megfelelően - azt nem veszélyeztetve - végez. Az éves tevékenység alapján létrejövő - esetleges - adózás utáni eredményét tagjai között nem oszthatja fel, hanem azt az alapszabály szerinti tevékenységeire fordítja Az Egyesület: Körbélyegzője: Magyar Robbantástechnikai Egyesület 2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE 2.1. Az Egyesület célja: Az Egyesület elsősorban a robbantástechnikával foglalkozó szakemberek szakmai összefogását tekinti céljának. Alapvetőerr érdekvédelmi, érdekképviseleti céllal alakult meg. E cél érdekében felvállalja, hogy segít a szakterületen megismerhető új információk terítésében, a célirányos továbbképzések megszervezésében, a nemzetközi gyakorlatban előforduló új technológiák, kutatási eredmények terjesztésében, a szakembergárda összefogásában, igény szerint a szakterületet érintő jogszabályok előkészítésében, véleményezésében. További célja a kapcsolatépítés a hazai és a külföldi szakmai szervezetekkel. Az Egyesület kiemeit célja a szakmai hagyományok őrzése, vábbadása. ápolása, to ll

13 Az Egyesület együttműködésre törekszik a robbantástechnikával kapcsolatos feladatokat ellátó: Állami és önkormányzati intézményekkel Gazdálkodó szeevezetekkel Közép- és felsőfokú oktatási intézményekkel Hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel, tömörülésekkel 2.2. A célok megvalósítása érdekében az Egyesület mindenkori vezetése éves programot dolgoz ki, melyet a megelőző év évzáró Közgyűlése fogad el. 3. AZ EGYESÜLET TAGJAI. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETT SÉGEI 3.1. Az egyesületnek Rendes, Tiszteletbeli, Örökös és 3.2. A rendes tag Jogi személy tagjai vannak Az Egyesület rendes tagja lehet minden cselekvőképes magyar, vagy külföldi állampolgár, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, valamint a) Az Egyesület céljait, és alapszabályát elfogadja, munkáját annak szellemében végzi és b) Egyetemi, főiskolai diplomával, technikusi oklevéllel, vagy egyéb középfokú szakmai végzettséggel rendelkezik, vagy ennek megszerzése érdekében tanulmányait végzi. c) Az alapszabályban meghatározott határidőig egyéni tagdíjának befizetésével hozzájárul az egyesület tehervállalásához A rendes tag felvételéről az Elnökség dönt, tagsága a jelentkezés napjától kezdődik. A kérelem elutasítása esetén az érintett a Közgyűléshez fellebbezhet. 12

14 Jogai: a) Részt vehet az Egyesület tevékenységében és annak rendezvényein. b) Egyesületi tisztségekre választható. c) Véleményt nyilváníthat, észrevételt és javaslatot tehet az Egyesületet érintő bánnely kérdésben. Az Egyesület Közgyűlésénél, vagy felügyeleti szervénél kezdeményezheti az Egyesület alapszabályába vagy jogszabályba ütköző határozatainak megsemmisítését. d) Az Egyesületben kifejtett tevékenységéhez részesülhet az Egyesület által biztosítható segítségben, támogatásban. e) Felkérésre jogosultságának megfelelően szakértői munkát végezhet, és szakmai konzultációkan vehet részt. f) A tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja A tiszteletbeli, és örökös tag A Közgyűlés tiszteletbeli tagjává választhatja a szakterületén kiemelkedő munkásságot végző hazai vagy külföldi személyt. A tiszteletbeli tag jogosult részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein A Weindl Gáspár Díj kitüntetettje és valamennyi 70. életévét betöltött rendes tag az Egyesület örökös tagja. Ajogi személy tag Az Egyesületbe jogi személyek is beléphetnek. Jogi személy tag lehet a politikai pártok kivételével valamennyi jogi személy, aki a jogitagdíj-minimum -Alapszabályban meghatározott határidőre történő-befizetésével hozzájárul az egyesület anyagi tehervállalásához Jogi személy tagnak az a szervezet vehető fel, melynek jegyzésére jogosult tisztségviselője belépési szándékát nyilatkozatban közli A jogi személy felvételéről az Elnökség dönt A jogi személyt jegyzésre jogosult tisztségviselője, vagy annak meghatalmazoltja (továbbiakban választott képviselő) képviseli az Egyesületben. Az a jogi személy, aki a minimális jogi tagdíj többszörösét fizeti be, azzal arányos számú képviselőt delegálhat az Egyesületbe.!3

15 J ogosultságai: a) Jogosult az Egyesület munkájában és rendezvényein részt venni. b) Igényelheti az Egyesület közreműködését szakmai rendezvények megtartására az általa képviselt szervezetnél Az Egyesület tagjainak kötelezettségei Az Egyesület Alapszabályának betartása. A választott testületek határozatainak végrehajtása A tagsági díj befizetése tárgyév június 30-ig Az egyesületi gazdálkodási rend betartása, az egyesületi vagyon megóvása Az Egyesülethez méltó etikai és szakmai magatartás Az egyesületi tagság és annak megszűnése Az Egyesületbe való belépés önkéntes. Az Egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet, tagjait tagsági dokumentummallátja el, tiszteletbeli, örökös és az Egyesületet kiemelkedően támogató jogi tagjainak oklevelet adományoz. Az oklevél megnevezése: "A Magyar Robbantástechnikai Egyesület Örökös Tagja", "A Magyar Robbantástechnikai Egyesület Tiszteletbeli Tagja" és "A Magyar Robbantástechnikai Egyesület Kiemelkedő Támogatója" Az egyesület tagság megszűnik: a) Kilépés b) Törlés c) Kizárás d) Elhalálozás esetén Az Egyesület minden rendes tagjának joga van a kilépésre, ha az egyesületi életben nem kíván tovább részt venni. Szándékát írásban kell bejelentenie A jogi személy tag tagsága a szervezet bármilyen okból történő megszűnésekor, vagy a jegyzésre jogosult tisztségviselő írásos nyilatkozatával, legkésóbb az adott naptári év végén szűnik meg Azt a rendes tagot vagy jogi személyt, aki (amely) egy évi tagdíjjal hátralékban van, és a hátralékát felszólítás ellenére sem rendezi, törölni kell a tagok sorából, amiről írásban értesíteni kell A tagot az Egyesületbó1 csak jogerős fegyelmi határozattallehet kizárni. 14

16 Az elhunyt tagok emlékét az Egyesület kegyelettel ápolja. A tagsági viszony az elhalálozás napján megszűnik. 4. AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVI SELŐK 4.1. A Közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok öszszessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívák elküldése és a Közgyűlés napjaközött legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A meghívó a nyilvántartás szerint elektronikus levelezési címmel rendelkezó'k esetében formában is kiküldhető Évente egyszer rendes (évzáró) Közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyú1ést kell tartani, ha a tagok egyhannada azt - az ok és a cél megjelölésével- igényli, vagy a tisztségviseló'k bármelyike azt szükségesnek tartja A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Ha a meghirdetett időpontban a Közgyűlés nem határozatképes, akkor a megismételt Közgyűlés még azon a napon- rninimálisan fél órával későbbi időpontban - az eredeti meghívóban is - meghirdethető. A megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes és annak programja semmiben sem térhet el az eredetileg meghirdetettől, arnire a tagok figyeimét a meghívóban is fel kell hívni Ha a két Közgyűlés egy napon kerül lebonyolításra, az eredeti és az új időpont közötti időben rninden olyan program (tájékoztató, szakmai előadás stb.) napirendre kerülhet, amelyhez nem kötődik szavazással együtt járó döntés A Közgyűlés döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok 50%-a, plusz egy szavazati arányával hozhatja. A Közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg. 15

17 A Közgyú1és kizárólagos hatáskörébe tartozik: a tisztségviselők, és éves beszámolójának elfogadása, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása az Egyesület éves munkatervének elfogadása az Alapszabály és az Etikai kódex jóváhagyása és módosítása, az évi költségvetés megállapítása és az Egyesület más Egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása Az Alapszabály módosításához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a jelenlévő tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges A Közgyűlés határozatairól jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a jogszabályban meghatározott ideig meg kell őrizni Az Egyesület tisztségviselői: Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott, 7 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az ugyancsak közgy(ílés által megválasztott elnök, alelnök, titkár és négy elnökségi tag. A Közgyú1és az arra érdemes volt elnököt Tiszteletbeli Elnöknek választhatja A Közgyűlés az Elnökség és a Bizottságok tagjait 3 évre választja Két Közgyűlés közötti idó'ben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiró1 a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogokvállalásáról-a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni Az Elnökség az elnök, vagy az általa megbízott személy (alelnök, vagy titkár), plusz három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest- de legalább évente négyszer- tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni (lehetőség szerint úgy, hogy a meghívák elküldése és az ülés napjaközött legalább 10 munkanap idó'köznek kell lennie). Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. 16

18 Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazara dönt Az elnök, az alelnök és a titkár Az Egyesület felelős személyének az elnök minősül, aki az Egyesület képviseletére jogosult Az elnök jogai és kötelességei: a Közgyűlést bármikor összehívhatja az Egyesület pénzér61 a kezelőt (-ket) elszámoltatja a kiadások számláinak ellenőrzése megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez harmadik személyekkel való szerződések megkötése a Közgyűlés határozatainak megfelelően megtennie kell az intézkedéseket a tagságtól, illetve harmadik személyektól bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell, az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése Az alelnök jogai és kötelességei: az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt, az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskö1ű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájámiása is szükséges Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli. A titkár jogai és kötelességei: az Egyesület pénzállományának kezelése, a számlák kezelése és nyil vánta~tása, a pénztárkönyv vezetése, mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése, a számlák hitelességének ellenőrzése. 17

19 4.4. Mind a Közgyűl és, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelen lévő minden tagja, Közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag (hitelesítő) A Közgyú1ést levezető elnök a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe. A bejegyzést, a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé Az elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni A titkár részére a Közgyűlés által, évente szabályozott tiszteletdíj állapítható meg Az Egyesület bizottságai A Felügyelő Bizott-,ág a) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviseló1ctől jelentést kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság tagja az Egyesület Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. b) A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról, hogy: Az Egyesület mú1cödése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető döntését teszi szükségessé; A vezető tisztségviseló1c felelősségét megalapozó tény me1ült fel. c) A Közgyú1ést a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétó1 számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén, a Közgyú1és összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. d) Ha a Közgyú1és a törvényes mú1cödés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul éltesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. e) A Felügyelő Bizottság, munkájának elősegítésére könyvvizsgáját bízhat meg. 18

20 f) A Felügyelő Bizottság 5 főből áll, tagjait a Közgyűlés választja, 3 évre. Tagjai sorából maga választja meg elnökét. Működési rendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság évente legalább egy ülést tart. Az üléseket a Bizottság elnöke hívja össze, de két tag- az ok és a cél megjelölésével - azt kezdeményezheti. A Felügyelő Bizottság elnöke ekkor az ülést nyolc napon belül köteles összehívni. Az ülés akkor határozatképes, ha öt tagjábóllegalább három jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. g) A Felügyelő Bizottság tevékenységéről a Közgyűlésnek tartozik beszámolással Az Etikai Bizottság a) Az Etikai Bizottság feladata: Az Etikai Kódex kidolgozása az etikai norrnasértések kivizsgálása. vizsgálat lefolytatása olyan egyesületi tag ellen, aki az Egyesület Alapszabályát nem tartotta be, a Közgyűlés határozatainak végrehajtását megtagadja, vagy egyesületi taghoz méltatlan magatattást tanúsított, és ezzel az Egyesületnek erkölcsi, vagy anyagi kált idézett elő b) Az Etikai Bizottság 3 főbó1 áll, tagjait a Közgyűlés választja meg, elnökét a tagjaiból maga választja. c) Az Etikai Bizottság tevékenységéről a Közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel d) Az Etikai Bizottság - vizsgálat alapján - figyelmeztetést alkalmazhat. Súlyos esetben javasolhatja a tag kizárását, melyről az Elnökség dönt. A döntés ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni. Kizárás esetén az érintettől az egyesületi kitüntetés (cím ei) visszavonásáról is intézkedni szükséges A Díj Bizottság a) A Díj Bizottság tesz javaslatot a robbantástechnikában és kapcsolódó területein kifejtett kiemelkedő munka és teljesítmény elismeréseként az egyesületi díj (-ak) odaítélésére. A javaslatról az Elnökség dönt. b) A Bizottság 5 tagból áll, akiket a Közgyűlés választ meg, elnökét a tagjaiból maga választja. A döntésekhez legalább három fő szavazata szükséges. 19

21 Eseti Bizottság a) Az Elnökség jogosult meghatározott feladatokra, a cél és a felhasználható költségkeret meghatározásával Eseti Bizottságokat létrehozni. Ezek tagjait az Elnökség kéri fel, és működésüket felügyeli. b) A feladat végrehajtásával az Eseti Bizottság megszűnik Az Egyesület kiadványai Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében a Robbantástechnika c. periodikát, továbbá a szakmai tájékoztatást segítő más kiadványokat készít és ad ki A szerkesztésért felelős személyt, valamint a szerkesztó'bizottság tagjait az Elnökség kéri fel. A szerkesztésért felelős személy a Közgyűlésnek is köteles beszámolni a kiadvánnyal kapcsolatos szakmai, jogi és gazdasági kérdésekről Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezés szabályai Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez minden esetben két -képviseleti joggal felruházott - személy aláírása szükséges. (Ennek érdekében a számlát vezető banknál be kell jelenteni az elnök, az alelnök és a titkár utalványozási és pénzfelvételi jogát.) 5. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA 5.1. Az Egyesület önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját bevételeivel és vagyonával felel Az Egyesület bevételei: A rendes tagok és jogi tag szervezetek által fizetett tagdíjak Az egyesületi rendezvények bevételei Jogi személyek és egyéb szervezetek felajánlásai, hozzájárulásai A megbízásos munkáké1t befolyó díjak Pályázatok útján elnyert pénzek vagy adományokból kapott bevételek Befektetésekból származó bevételek Egyéb bevételek. 20

22 5.3. Az Egyesület az érvényes jogszabályokban meghatározott gazdálkodási és vagyonkezelési rend alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg Az Egyesület bevételeit elsősorban a felmerülő fenntartási és ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról az Alapszabály, vagy a Közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezó'k kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani Az Egyesület mú"ködéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutalást készít. 6. VEGYES RENDELKEZÉSEK 6.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre és az Alapszabályszerint működik Az Egyesület megszűnik, ha a) Feloszlását a Közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel kimondja b) Más egyesülettel egyesül c) A bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja Az Egyesület Szervezeti és MúK.ödési Szabályzatát az Elnökség dolgozza ki a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról szóló évi II. tv. rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyú1ési határozatok az irányadók Az Alapszabályt az Egyesület év december hó 18. napján összehívott közgyú1ésen fogadta el, március 20-án módosította. Kelt Budapesten, év március hó 20. napján. 21

23 A MARE új weblapjának története és felépítése Diószegi Imre nyugállományú mk. alezredes A MARE vezetősége 2006-ban tervbe vette a szervezetet működéséhez jobban illeszkedő, önálló tárhelyre felrakott honlap kidolgozását. Három feladatot kellett elvégezni a megvalósítás érdekében. a.) Önálló tárhely bérlése. b.) MAREdomain-név kiválasztása és vásárlása. c.) Megalkotni egy új, a régihez képest látványosabb és több információt tartalmazó weblapot A tárhely Tárhelyet olyan szerverszolgáltatónál kellett keresni, amely reklámmentes és nem köt feltételeket a webhellyel kapcsolatban. A szolgáltatók ajánlatai közül végül az 1500 MB tárkapacitást és nem korlátozott számú t kínáló, saját szerverekkel rendelkező Webserver Kft. -t vála<>ztottuk. Előnye a választásnak az is, hogy a szolgáltató egyben kijelölt domain-regisztrátor is, továbbá a tárhelybérléssel együtt a domain-regisztrációt és -fenntartást térítésmentesen vállalta. Tárhelyünk így 1500MB, amely magában foglalja a web-tárhelyet (honlapot) és az e mail-tárhelyet is. A domain-név A tárhelybérléssel együtt kerestünk a MARE névhez illeszkedő domain-nevet. A "mare.hu" domain-nevet egy magánember már 2006 nyarán regisztrálta. körlevélben kértem a MARE-tagokat, a lehetőségek közül tegyenek javaslatot a domainnévre. Néhányan visszaírtak, így a a "mare.info.hu" még szabad domain-névre esett a választás. A MARE-tagok -ja A MARE-nak jelenleg 128 egyéni tagja van, lehetőség van minden tagnak saját e mailt biztosítani, felhasználónév@mare.info.hu címmel. A "korlátlan" számú lehetőségnek korlátot szab a tárhely mérete. Ha a weblapra 400 MB-t számolunk, akkor ll 00 MB marad közel 130 tag levelezési helyére. Ha minden tagnak., tele van" a levelesládája, akkor 8,4 MB a levelesláda maximális megengedett mérete. Ez persze nagyon ritkán fordul elő, így ideiglenesen egy-egy tag akár több tíz MB -fájlt is fogadhat. Az egyes -ekhez tartozó felhasználónevet és jelszót a tárhelyért felelős tag, jelen esetben Diószegi Imre küldi ki annak a tagtársnak, aki kéri. A felhasználónevet és jelszót-a tárhely felépítéséből adódóan- csak a "webmester" oldalróllehet módosítani. Az -jelszó fontos, mert ugyanezen jelszó lesz alkalmazva az egyes korlátozott hozzáférésű, azaz jelszóval védett weboldalainkhoz. A weblap A MARE bejegyzett domain-nevévellétrehozott weblap szerkesztésekor az alábbi fó'bb szempontok domináltak 22

24 A weblap csak tisztán szakmai, politikától mentes írásokat, cikkeket, oldalakat tartalmazzon. Az egyes szakterületek "egyenjogúsága" érvényesüljön, de a cikkek és hírek száma a szakterületek felől érkező szerzők "aktivitásától" függjön. AMAREminél szélesebb szakirányú területeit fogja át (kutatás-fejlesztés, bányászat, rendvédelem, katonai, oktatás). Időszerű szakmai híreket szolgáltasson a MARE-tagoknak (események, hírek, oktatás stb.). Szakmai és történelmi szempontból érdekes, és/vagy fontos szakmai-emberi történetek, események, helyzetek minél szélesebb körben való megismertetése, hogy ne merüljön el a feledés homályában. Szaktnai cikkek, előadások, konferenciák anyagainak ismertetése a tagság, vagy szélesebb olvasótábor körében. A weblap főbb részei, oldalai l. ábra A weblap jelenlegi szerkezete A weblap szerkezetéből kivehető, hogy lesznek olyan oldalak, vagy hivatkozások, amelyek csak a szakmai köröknek (MARE-tagoknak) jelszóval hozzáférhet61c A tárhely tartalmaz egy olyan, közvetlenül el nem érhető könyvtárt, ahová a szakmához kapcsolódó adatbázis kerül feltöltésre. A weblap szerkezete a tagok kérésének megfelelően változhat. A weblap oldalait egyrészt a tárhelyszolgáltató védi vírusfigyelővel, másrészt a kulcsfontosságú oldalak forráskódjai titkosítva lesznek, a feltörés elleni védelem érdekében. A weblap tartalma alapvetően a tagság aktivitásától függ, hiszen a feltett anyagok, dokumentumok döntőtöbbségéta tagságtól váljuk Nagyon sok rejtett, vagy elfeledett tudás, tapasztalat van a tagjaink birtokában, melyeket célszerű lenne megosztani. 23

25 SZEMELVÉNYEK A TÉGLA, KŐ, BETON ÉS VASBETON SZERKEZETI ELEMEK ROBBANTÁS! SZABÁLYAINAK FEJLŐDÉSÉBŐL Dr. habil. Lukács László, a hadtudomány kandidátusa tanszékvezető egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Katonai Műszaki Tanszék A cikkben az 1880-as évek kezdetétől fogva áttekintem a tégla, kő, beton és vasbeton szerkezeti elemek robbantási szabályainak fejlődését a katonai robbantástechnikában. Tégla-, kő- és betonfalazatok robbantása Az 1899-ben kiadott Vezérfonal az utászszolgálat oktatásához még nem említi az építési anyagokból készült szerkezeti elemek robbantását Schaffer Antal L 903-ban megjelent, "A gyakorlati robbantó technika kézikönyve" (a továbbiakban Kézikönyv) viszont már bőséges terjedelemben foglalkozik a "falazatok" robbantásával, történeti áttekintést is adva az egyes eljárások kialakulásáról. A falazat teljes áttörésére a Vogl-féle alapképietet alkalmazza, melyet később a földrobbantásnál is alkalmazni fog. A képlet létrejöttének történetéhez tartozik, hogy a belső töltetek problémája (abban az időben "hadi aknáknak" nevezték őket) már régóta foglalkoztatta a katonai szakembereket. A hadi aknák feltalálójának Piedro Navarrot tartják, aki 1503-ban Nápoly ostrománál alkalmazta a "védművek" rombolására. Ennek eredményeként állították fel 1679-ben, Franciaországban 1716-ban pedig Ausztriában az aknászszázadokat Ezt követően a belső töltetek (ebben az idóoen nem tettek különbséget a talajban és a falakban elhelyezett töltetek között) elméleti kérdéseinek tisztázására fordítottak kiemejt figyelmet. A kutatásokban kiemel t jelentőségű a XVIII. század legkiválóbb aknászának trutott Belidornak azon felfedezése, hogy "rninden robbantó töltés bizonyos nyomási gömböt létesít" (175. old.). Újabb előrelépést jelentett 1805-ben Lebrun fellépése, aki Megrigny os kísérleti eredményeit is felhasználva felállította töltési képletét, "mely szelint két hasonló repesztő kúphoz tartozó töltések (T) úgy viszonyjanak egymáshoz, rnint e kúpok köbtartalmai (K) illetó1eg: T: T1 = K: Kl" (175. old.) (l) Ebbó1 eredően "mértanilag hasonló aknatölcsérekre... a robbantó töltések úgy viszonyjanak egymáshoz, mint a megfelelő ellenállások harmadik hatványai", vagyis 24 T: Tl =v :v' (2) ahol /v/ és /vll az l. sz. ábra szerint.

26 .., : - - r-.. ~->-: '.:t l.;... ->: ' l. számú ábra. Hasonló repesztő kúpok ábrázolása (2) A (2) arányból következik, hogy "a töltés és az ellenállás harmadik hatványából képzett hányados állandó; ennek értékét /g/ töltési együtthatónak nevezzük". Ennek alapján a közismert Lebrun-képlet T= g* v' (3) ahol T - a robbanóanyag tömege kg-ban; v - az ellenállási vonal m-ben; g - a töltési együttható. Lebrun elméletét fejlesztette tovább között, Linzben végrehajtott kísérleti falrobbantásai során az Osztrák-Magyar Hadügyi Bizottság, mely azt állapította meg, hogy,,különböző fúrólyukak töltései úgy viszonylanak egymáshoz, mint a megfelelő romboló övek»félátmérőinek«(repesztő sugarak) harmadik hatványai", vagyis: T=c*s' (4) ahol c - töltési együttható; s - a repesztő sugár. A (4) képietet finomította tovább 1874-ben Julius Vogl őrnagy, tekintve hogy ebben a formájában a gyakorlati számítások végrehajtására alkalmatlannak találta. A különféle feladatok végzése során ugyanis rendszerint a legkisebb ellenállás /v/ és a tölcsér sugara /r/ adott (2. sz. ábra), melynek alapján: s = (v' + r'y: (5) 2. számú ábra. A feladat ábrája Vogl szerint (2) 25

27 Az (5) képietet átrendezve bevezette a töltet hatásmutatóját /n/, mely: n= r l v (6) A falrobbantási tapasztalatok alapján Vogl szerint e hatásmutató értéke 0,75 - l,5 között változik. Vogl képletének végső alakja a következő: T= k *(v+ r)' (7) ahol T - a robbanóanyag-töltet tömege kg-ban; k - töltési együttható; v - a legkisebb ellenállás m-ben; r - a tölcsér sugara m-ben. A lg/ és /kl töltési együttható kísérleti meghatározására, valamint néhány gyakorlati értékére vonatkozóan a Kézikönyv oldalain található útmutatás. Az /n/ töltet hatásmutató értékének megválasztása során az alábbiak figyelembevételét ajánlja a Kézikönyv: "minél nagyobb az /n/, annál teljesebb és nagyobb terjedelmű a szerkezeti rész áttörése; minél nagyobbnak vesszük a tölcsér sugarát, annál távolabbra helyezhetjük el egymástól az aknákat, vagyis annál kisebb lesz a robbantandó tárgyhoz szükséges töltések száma és ezzel kapcsolatosan kisebb az előmunka; az /n/ viszonyszám növelésével, a robbantandó építményhez (pl. bizonyos hosszú szabadon álló falnál) szükséges repesztő-szer mennyisége is nagyobbodik s maximumát éri el n= 1,5-nél, midőn is a felével nagyobb, mint /n/legkisebb értékénél, illetve O, 7 5-nél". A szerkezeti elemek- több egymással összefüggően- hatótöltettel való robbantása során, a töltetek egymástól való távolságának megállapításakor a Kézikönyv szerint az alábbiakra kell figyelemmel lenni: "hogy valamely építmény falazatának teljes és összefüggő áttörését elérjük, azaz, hogy az akna-tölcsérek között egyes megbontatlan falrészek ne maradjanak, az aknákat legföljebb a tölcsér-sugár kétszeres távolságában kell egymástól elhelyezni; ha az aknákat ennél kisebb távolságban rendezzük el, akkor a falazatnak áttörése tökéletesebb és terjedelmesebb, a megrázkódtatás pedig erőteljesebb és mélyebbre ható lesz; ha ellenben az aknák egymástól való távolsága nagyobb a kettős tölcsérsugárnál, akkor a robbantandó falazatrétegek csak részben lökődnek ki, s az építmény állékonyságától függ, vajon a helytálló részek megakadályozhatják-e annak teljes beomlását vagy sem?". A Kézikönyv szerint a "kapcsolt aknák" esetén célszerű a tölteteket egymástól a tölcsér-sugár másfélszeres távolságára helyezni. 26

28 Az 1928-ban kiadott Műszaki oktatás a műszaki csapatok számára, 2. Füzet - Robbantások I-II. rész (a továbbiakban Műszaki oktatás), VIII. fejezetében foglalkozik a falak és sziklák robbantásával, és mindjárt a legelső pontban rögzíti: a fal- és sziklarobbantás elmélete ugyanaz, mint a földrobbantásé. A töltetek elhelyezésére vonatkozóan az alábbiakat rendeli el, ugyanebben a pontban: falakat rendesen zárt aknával robbantunk; csak akkor, ha kevés az időnk, alkalmazzunk falrobbantásnál egészen vagy részben beeresztett vagy szabadon fekvő aknát... Az aknák külalakjuk szerint lehetnek összpontosított (ide tartoznak a fúrt töltetek is) vagy nyújtott aknák. A töltetek fojtását, ha lehet, el kell végezni. Az összpontosított töltet tömegének meghatározása: T= c* d* W (8) ahol T- a töltet tömege kg-ban; c - szilárdsági tényező, mely az ellenállási vonal nagyságától és az anyag szilárdságától függ (értékei a képlet után találhatók); d- "lefojtási tényező", melynek értékét az akna elhelyezése és lefojtása befolyásolja (táblázatban adták meg); W - az ellenállási vonal m-ben. A /c/ szilárdsági tényező értékei, ekrazit robbanóanyagra vonatkozóan: kemény szikla és beton esetén, ha W < l,o m c = 5 laza kőzet és falak esetén W= 1,0-1,5 m c= 4 w= 1,5-2,0 lll c= 3,5 w > 2,0 lll c = 3 c=3 Egyéb robbanóanyag alkalmazása esetén a töltet nagysága úgy állapítható meg, ha a kapott é1téket megszorozzuk a Műszaki oktatás, robbanóanyagokkal foglaikozó fejezetében közölt szorzószáinokkal. Erősen terhelt falak (pl. pillérek, boltozatok, állandó erődítési építmények) robbantásánál a /c/ tényező értékét l,3-mal, vasbeton esetén pedig l,5-tel meg kell szorozni. Több (együtt ható) töltet alkalmazása esetén az összpontosított töltetek egymástól való távolsága: terheletlen (szabadon álló) falak esetén 2 W; boltozatok, beton és vasbeton építmények esetén pedig l,5 W. A nyújtott töltet tömegének meghatározása: T = c * d * w: (9) ahol T- az egy folyóméter robbanóanyag tömege kg-ban; c - d - W - a (8) képletnél tárgyaltak szerint. Amennyiben a kapott robbanóanyag-mennyiség nem fejezhető ki teljes szelencesorokban, akkor vagy el kell osztani a hiányos sor szeleneéit a teljes sor( -ok) mentén, vagy a töltetet teljes sorra felkerekítve kell alkalmazni. 27

29 Nyújtott tölteteket legtöbbször szabadon felfektetve, esetleg "beeresztve" kell alkalmazni. Zárt "aknaként" való alkalmazása esetén több robbanóanyag kerül felhasználásra, mint az összpontosított "aknák" esetén. Használatukat beton és vasbeton elemek robbantásakor is ajánlja a Műszaki oktatás, tekintve, hogy elhelyezésük egyszerűbb és az "összefüggő sávok átütése biztosabb". A Műszaki oktatás ezen kívül tárgyalja a "fúrt töltetekkel" való robbantást, ahol 50 cm furatmélységig próbarobbantás alapján kell az alkalmazandó töltet tömegét meghatározni (ha erre nincs idő, akkor a furat 113-1/4 részének robbanóanyaggal való feltöltését ajánlja). Az 50 cm-nél hosszabb furatok töltésére szolgáló robbanóanyag tömegét a (8) képlet szerint kell meghatározni. A furatok egymástól való távolságát 1,5-2,0-szeres "falköz"-ben határozza meg. A II. világháborút követően az 1950-ben kiadott Robbantási segédlet (a továbbiakban Segédlet) volt az első új szakmai szabályzat. Előírásai szerint tégla, kő, beton és vasbeton elemek külső és belső töltetekkel robbanthaták A töltet tömegét "a fal, oszlop vagy gerenda vastagsága szerint kell számítani, nagysága ezen kívül függ a töltet elhelyezésétől (külső vagy belső) és a robbantandó építmény anyagának szilárdságától". Külső töltet alkalmazása esetén, a szerkezetnek a töltet helyénél mért teljes vastagsága az átütendő vastagság. Belső tölteteknél azt a vastagságot kell átütendó vastagságként figyelembe venni, "melyet a töltetnek ki kell robbantania a fal teljes átütéséhez" (pl. ha a falvastagság 113 részének mélységéig helyezünk be egy töltetet, akkor ez a fennmaradó 2/3 rész). A töltet tömege az alábbiak szerint határozható meg: az átütendő vastagság m-ben mért értékét köbre emeljük, majd megszorozzuk a töltet elhelyezésétől és a robbantandó szerkezet anyagától függő (táblázatban megadott) tényezővel; ezáltal az alkalmazandó TNT töltet tömegét kapjuk kg-ban; fojtás nélküli töltet esetén a számított érték dupláját kell venni. A Segédlet ebben az alfejezetben nem említi a tárgyalt szerkezeti elemek nyújtott töltettel való robbantásának lehetőségét. Erre csak a Falak és kisebb építmények robbantása c. alfejezetben kerül sor, mikor 0,5 m-ig terjedő falvastagság esetén ezt a robbantási módot is ismerteti. U gy an csak a fenti alfejezet rögzíti, hogy az összpontosított töltetek egymástól való távolsága a kétszeres falvastagság. A Segédletet követő, E.-mű.l. Ideiglenes robbantási utasítás (1950) már sokkal konkrétabban tárgyalja a kérdést, mint a Segédlet. Kimondja, hogy "tégla-, kő - és betonépítmények robbantása a robbantandó tárgy felületére helyezett külső-, vagy aknakamrába, barázdába, töltővájatokba, csövekbe, fúrt vájatokba, lyukakba helyezett belső töltetekkel történhet. Alakjukat tekintve ezek a töltetek lehetnek összpontosítottak vagy nyújtottak". Az összpontosított töltet számítása: 28 ahol C = a * B * R 3 (l O) C - a TNT töltet tömege kg-ban; a- szilárdsági tényező, az anyag minőségének és IRI értékének függvényében (táblázat alapján);

30 B - fojtási tényező (táblázat alapján); R- rombolási sugár m-ben (a töltet középpontjától szánútva) értékét 0,5-nél kisebbre venni nem célszerű. A nyújtott töltet szánútása: C=u*I3*R 2 *1 (ll) ahol C - u- B- a (l O) képletnél tárgyaltak szerint; R- a robbantás hatósugara m-bcn (a nyújtott töltet hossztengelyétől számítva). Az 1965-ben kiadott Mű.2. Robbantási utasítás két változást vezet be, az E. mű.l.-hez képest: a külső, szabadon felfektetett tölteteknél alkalmazásra javasolja a kumulatív tölteteket is, valamint időhiány esetén a közbehelyezett töltettel való robbantást. Az összpontosított töltetek számítása: ahol C= A* B *R (12) C - az összpontosított TNT töltet tömege kg-ban; A- a robbantandó anyag tulajdonságaitól és az alkalmazott robbanóanyagtól függő tényező (táblázat alapján); B -a töltet elhelyezésétól függő fojtási tényező (táblázat alapján); R - a rombolás sugara m-ben (számítása a fojtási tényezók. táblázatában meghatározottak szerint tö1ténik). Az összpontosított töltetekre vonatkozó további előírások: a tárgyalt építési anyagokból készült lemezekben és falakban való nyílás átlyukasztásához a (12) képlet által meghatározott robbanóanyag-mennyiség szorosát kell venni (a keletkező nyílás átmérője így kb. a falvastagság kétszerese lesz); ha az átlyukasztandó szerkezetben rombolásgátló burkolat található (T- és U tartók, sínek stb.), akkor a (12) képlettel számított töltet hatszorasát kell venni. A nyújtott töltetek számítása: ahol C = 0,5 * A * B * R * l (13) C -A- B -R - a (12) képletnél tárgyaltak szerint; l - a töltet hossza m-ben. Amennyiben a nyújtott töltet hossza nem haladja meg a számított rombojási sugár kétszeresét, a (13) képietet a 0,5-ös szorzótényező nélkül kell alkalmazni. Az építési anyagból készült szerkezetek rombolása fúrt lyukban elhelyezett töltetekkel is történhet, melynek képlete: ahol C= K *h' (14) C - a TNT töltet tömege kg-ban; 29

31 K - a robbantandó szerkezet szilárdságától és vastagságától, valamint az alkalmazott robbanóanyag tulajdonságaitól függő tényező (táblázat alapján); h - a fúrt lyuk mélysége m-ben (3. sz. ábra). z 1 3. számú ábra. Fúrt lyukban elhelyezett töltet (8) l - töltet; 2 - fojtás A Mű/213. Robbantási utasítás (1971) lényegében a Mű.2.-ben foglaltak szerint tárgyalja az építési anyagokból készült szerkezetek rombolását. Az alábbi eltérések találhatók: a "B" fojtási tényező értékeit tartalmazó táblázat kibővült a fal mellett szabadon felfektetett töltetekkel; az építési anyagból készült szerkezeteket abban az esetben kell nyújtott töltettel robbantani, "ha a robbantandó szerkezet szélessége kétszer vagy annál többször nagyobb vastagságuknál"; változtak a "K" tényező értékei is, fúrtlyukas robbantásnál Vasbeton elemek robbantása Először a Műszaki oktatás (1928) foglalkozott a vasbeton szerkezetek robbantásának sajátosságai val. Amennyiben isme1jük a vasbeton tárgy keresztmetszetében a vasalás elhelyezkedését, úgy a vasalt részt (különösen fontos a húzott vasbetéteket) teljes egészében vasnak tekintve robbantjuk át. A (8) képlet szerint kell a töltetmennyiséget meghatározni. ahol v- "a töltet fekvési helyétől a még átütendő legtávolabb eső vasszálig mért távolság cm-ben"; sz- "a két szélső vasbetét külső szálainak egy mástól való távolsága cm-ben". A robbantási keresztmetszetet lehetőleg a gerenda közepén kell megválasztani, mert itt számíthatunk arra, hogy a húzott acélszálak legnagyobb része a gerenda alsó részén van beágyazva. Amennyiben nem állnak adatok rendelkezésre a vasalásról, úgy előrobbantással kell a szerkezetet feltárni. 30

32 A robbantás biztonsága fokozható a gerenda felső részében lévő, nyomott vasbetéteknek az alsó részen található húzott szálakkal egy id6ben történő átütésével A fenti elvek figyelembevételével számított tölteteket ebben az esetben úgy kell elhelyezni, hogy azok az átütendő vastagságnak megfelelő eltolással kerüljenek felerősítésre, a húzott vasalást romboló töltethez képest. A teljes átütést biztosító töltet tömege úgy csökkenthető,,,hogy a töltet fekvési felületén 1-2 sor ekrazittölténnyel a vasbetétig terjedő... betonréteget lerobbantjuk". Amennyiben akár a rendelkezésre álló idő, akár a robbanóanyag kevés, a vasbeton szerkezetek rombolhatók a betonnak a vasbetétek közül való kiütésével Legcélszerűbb a nyújtott töltet alkalmazása, mely a robbantandó keresztmetszetet teljesen átfedi. A töltet tömege a (9) képlettel számítandó, de a /c/ szilárdsági tényező értékét l,5-tel meg kell szorozni. Harmadik módszerként említi a Műszaki oktatás a kettős robbantást, amikor els6 lépésként kiütjük a betont a szerkezetbó1, majd az így szabaddá vált vasalást a vasrobbantás szabályai szerint újból szereljük robbantáshoz. A Robbanrási segédlet ( 1950) szintén a fenti három módszert ajánlja vasbeton elemek robbantására. Kiemeli, hogy a vasalás teljes átütéséhez nagy töltetekre van szükség, ezért meg kell vizsgálni, mely szerkezeteknél indokolt ennek végrehajtása. V élemény e szerint oszlopok esetén csak akkor szükséges a vasbetétek átütése, ha azok "I" vagy "U" vasból készültek. Egyszerű gömbvas betétek esetén a vasalás nem lesz képes megtrutani a rajta nyugvó terhet, ha kiütjük a betont a szerkezetbó1. Vasbeton gerendák esetén viszont általában szükséges a vasbetétek átütése. A töltetet a vasrobbantás szabályai szerint kell számítani, a teljes vastagságot vasnak tekintve. "Az oszlopok és gerendák átütéséhez a tölteteket két oldalt ru ányosan eitolva helyezzük el ugyanúgy, rnint az acélsodranyak robbantásánál". A beton kiütésére "a küls6 tölteteket ugyanúgy számítjuk ki, mint a beton robbantásánál, de vasbeton gerendák és oszlopok robbantásánál a meghatározott töltet kétszeresét vesszük, vasbeton falakon és födémeken való nyílások átütésénél pedig annak hatszorosát". Kettős robbantásnál az alkalmazandó eljárás megegyezik a Műszaki oktatásban tárgyaltakkal Az E.-mű.l. Robbantási utasítás (1950) is a már ismert három módszert ajánlja vasbeton elemek robbantására.,,merev vasalás ú és nem nagy kereszt:metszetű vasbetonszerkezeteknél együtt robbantandó a vas és a beton. A töltetet a va.'> robbantás képleteszerint kell kiszámítani." Erősebb hajlékony vasalás esetén a töltet tömegét duplájára kell növelni, és megosztva (egymáshoz viszonyítva, eltol va) kell felerősíteni a robbantandó elem két szernközti oldalára. A betonkiütés esetén a ( 10) képlet szerint számított robbanóanyag-mennyiséget a duplájára kell növelni, ha négy szabad felülettel rendelkező elemet kell rombolni (pl. oszlop, gerenda). Két szabad felülettel rendelkező építményeknél (pl. erődítési építmények) a számított töltet hatszorasát kell venni, de ez is csak R = l m vastagságig alkalmas a szerkezet átütésére. Betonkiütést csak abban az esetben enged meg az E.-mű.l., ha a vasalások keresztmetszetének összege nem haladja meg a gerenda egész keresztmetszetének 5%-át, valamint a legfeljebb 20 mm átmérőjű gömbvasak közötti távolság legalább 5 cm. 31

33 Kettős robbantási módszer esetén először a betont ütik ki a szerkezetből, a (10) képlet szerint számított robbanóanyag-mennyiség 2/3-ával. Ezután a vasrabbantás szabályai szelint kell a második töltet( -ek) tömeg ét meghatározni, az armatúra minden elemének robbantásához. Érdekesség, hogy az E.-mű.l. a fúrt lyukas vasbeton-robbantási módszert is megemlíti, hangsúlyozva azonban annak időigényességét. A tölteteket max. 4 cm átmérőjű lyukakba helyezteti, melyek egymástól való távolsága- a vasalás erősségének függvényében - 0,4-0,8 m. "A lyukakat teljes hosszúságukban töltényekkel kell tölteni. l fm lyukhosszra l kg robbanóanyagat kell számítani." Kiemeli az utasítás, hogy ebben az esetben csak azon vasszerkezetek átszakítása biztosított, melyek közvetlenül élintkeztek a töltetekkel A furatok mélységének néhány cm-rel rövidebbnek kelllenni az elem teljes vastagságánál. A Mű.2. Robbantási utasítás (1965) már az építési anyagokból készült szerkezetek robbantásának tárgyalásánál külön figyelmet fordít a vasbeton szerkezetek rombolására, amennyiben külön "A"-tényezőt állapít meg mind a betonkiütésre, mind a vasalás részleges átszakítására vonatkozóan. Ezáltal betonkiverés esetén a számított robbanóanyag tömege több, mint háromszorosa lesz az építészeti és több, mint 2,5-szöröse az erődítési beton robbantására megállapítottnak. A vasalás részleges átszakítása esetén, ugyanezen építőanyagokhoz viszonyítva a töltetnövekedés mértéke 13-szoros és 11-szeres. Ennek ellenére a Mű.2. kiemeli, hogy még "A"-tényező legnagyobb értéke mellett sem biztosítható a vasbeton elemek egész armatúrájának átszakítása. A teljes átütésre ebben az utasításban is a kettős robbantás módszerét ajánlják, valamint a szerkezet vasrobbantás szabályai szelinti rombolását. A Mű/213. Robbantási utasítás (1971) a teljes szerkezet vasnak tekintését, a kettős robbantástésamegosztott töltetek alkalmazását ajánlja a vasbeton szerkezeti elemek teljes átütésére. Ez utóbbi módszernél a (12) vagy (33) képletekkel, A= 20 értékével számolt robbanóanyag-töltetet két részre osztja, és azokat a robbantandó elem két oldalán, a teherviselő vasaláshoz minél közelebb elhelyezve, egymáshoz viszonyítva, eitolva erősíti fel. A kettős robbantásnál kiemeli az utasítás, hogy az armatúra robbantására elhelyezendő második töltet számításánál csak a keresztmetszeti terület azon részét vegyük figyelembe, amely a vasalás fő tömegét tartalmazza. Erre a feladatra kiválóan alkalmazhatóak a kumulatív nyújtott töltetek is. Tégla-, kő-, beton- és vasbeton elemek robbantása közbehelyezett töltettel A Kézikönyv (1903) az építési anyagból készült szerkezeti elemek robbantásánál nem említi a közbehelyezett töltetek alkalmazásának lehetőségét. Az építmények rombolásának tárgyalás-akor viszont bemutatja a "szabad töltések" alkalmazását, amikor a robbanóanyag tömegét az épület belső térfogata, illetve alapterülete alapján állapítja meg ugyanúgy, rnint ahogy ezt ma is tesszük az adott módszernél. A Műszaki oktatás (1928) szintén csak az épületek, tornyok és kémények robbantásánál tesz említést a "belső helyiségekben elhelyezett aknákról". A Robbantási segédlet (1950) ugyancsak a falak és kisebb építmények robbantási szabályainál foglalkozik a "szabadon elhelyezett töltetek" alkalmazá'lának elveivel. Ugyanez vonatkozik az E.-mű.l. Ideiglenes robbantási utasításra (1950) is. 32

34 Először a Mű.2. Robbantási utasításban (1965) jelenik meg a közbehelyezett összpontosított töltet képlete: C= 10 * A* h *r (15) ahol C - a TNT töltet tömege kg-ban; A - a robbantandó anyag tulajdonságaitól és az alkalmazott robbanóanyagtól függő tényező (23. sz. melléklet); h - a legtávolabbi robbantandó elem vastagsága m-ben; r- a töltet középpontja és a legtávolabbi robbantandó elem tengelyvonala közötti távolság m-ben. "A téglából, kőből és nem arrnatúrázott betonból készült lapokban és falakban készítendő nyílások robbantásához szükséges közbehelyezett töltetek nagysága a (15) képlet szerint számított érték háromszorosa". A Mű/213. Robbantási utasítás (1971) a Mű.2-ben foglaltak alapján tárgyalja az építési anyagból készült szerkezetek közbehelyezett összpontosított töltetekkel való robbantását Tégla-, kő-, beton- és vasbeton elemek víz alatti robbantása A II. világháború előtti utasítások nem tárgyalták külön ezt a kérdést. Először az 1965-ös Mű.2. Robbantási utasításban jelennek meg az építési anyagból készült szerkezetek víz alatti robbantásának szabályai: téglából, kó'bó1 és betonból készült szerkezetek szabadon felfektetett töltetekkel való robbantása esetén, a víz alatt alkalmazandó töltetek tömege megegyezik a szabad levegőn lévő töltetekével; vasbeton elemek víz alatti robbantása esetén (függetlenül a víz alatti mélységtől) a számított robbanóanyag mennyiséget l,5-tel meg kell szorozni; téglából, kó'bó1, betonból és vasbetonból készült szerkezetek, közbehelyezett összpontosított töltetekkel víz alatt történő robbantása esetén, a számított robbanóanyag mennyisége a 2/3-ára csökkenthető, ha a töltet legalább r/2 mélységben van a víz alatt. A Mű/213. Robbantási utasítás (1971) a Mű.2-ben foglaltakkal megegyezően tárgyalja az építési anyagból készült szerkezetek víz alatti robbantását Egyedül a közbehelyezett töltetekkel történő robbantás szabályainál található egy fordítási hiba: a töltet tömegének "másfélszeresére" csökkentését tennészetesen a fenti 2/3-ra való csökkentésként kell érteni. Összefoglalás Vizsgálódásunk eredményeként megállapíthatjuk, hogy a ma alkalmazott robbantási eljárásainkhoz szilárd alapul szalgálnak az elődeink által feltárt szabályok. Már az 1903-as Kézikönyv azonos elméleti alapokra helyezi a szikla-, illetve építési anyagokból készült szerkezetek robbantását, és a földrobbantást. A töltet hatásmutatójának /n/ számítása tökéletesen megegyező a századfordulón alkalmazott (n = r/v) és a mai képlet esetében (n= r/h), a különbség csak annyi, hogy a legkisebb ellenállás vonalát akkor /v/-vel, ma pedig /h/-val jelöljük. 33

35 Ugyancsak felismerik a rombolási sugár és a töltetek száma közti azon összefüggést, hogy minél nagyobb a su g ár értéke, annál kevesebb (de nagyobb tömegű) töltet, vagyis kevesebb eló1cészítési idő szükséges. A töltetek egymástól való távolságának max. kétszeres rombolási sugár értékben való korlátozása is megegyezik mai elveinkkel Az 1928-as Műszaki oktatás elsősorban belső tölteteket javasol alkalmazni. Az elméleti alapokegyezéséta földrobbantáséval itt is hangsúlyozza. A töltet tömegének meghatározásához alkalmazott (8) képlet megegyezik a mai (12) képlettel, csak a betűjelölésekben van eltérés. Már tárgyalja a nyújtott töltettel való robbantást, és a préstest sorok kerekítését egész sorra. Megjelenik a fúrtlyukas robbantás. Az orosz elvek szerinti szabályozás az 1950-es Segédletben még képlet nélkül közli az egyébként addigiakkal megegyező töltetmeghatározást, de az Ideiglenes utasítás már lényegében a mai elveket tükrözi. Változás Szalamahin professzor munkássága eredményeként (10), a különböző együtthaták finomításában található, az ezt követő Utasításokban. A vasbetonrobbantással először az 1928-as Műszaki oktatásban találkozhatunk, akkor viszont lényegében lefektetésre kerülnek azok az alapelvek, melyek mind a mai napig használatosak (kisebb finomításokkal). Három módszert javasol a vasbeton szerkezeti elemek robbantására: a kettős - egymáshoz viszonyítva eltolt- töltetek alkalmazását; a növelt hatású (1,5-szörös) nyújtott töltetekkel a betonkiverést, a vasalás részleges átszakításával; a kettős robbantást (beton kiütése, majd a vasalás robbantása). Ehhez képest az 1950-es Segédlet annyiban hoz újat, hogy bevezeti a teljes keresztmetszet vasnak tekintését, és ezáltal a vasrobbantás képletének alkalmazását. Az Ideiglenes utasítás tárgyalja a fúrtlyukas módszert is, de rögtön hangsúlyozza annak roppant időigényes voltát. Az Utasítások (1965 és 1971) annyiban lépnek előre, hogy az eddigi 1,5-szörös, illetve 2- szeres töltettömeg-növelés helyett, külön tényezőt állapítanak meg A értékeinél a beton kiverésére és a vasalás részleges átszakítására (mely viszont jelentősen megnöveli a robbanóanyag-mennyiséget az addigiakhoz képest). Közbehelyezett töltetek alkalmazásához szükség volt Szalamahin professzornak a robbanási hatás vizsgálatát célzó munkásságára (10), így először az ös Utasítás tárgyalja ezt a kérdést. Ugyancsak 1965-ben találkozunk először a víz alatti töltetekkel, me ly változtatás nélkül kerül tárgyalásra az 1971-es Utasításban. Felhasznált irodalom: l. Vezérfonal az utászszolgálat oktatásához- fordítás (Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1899.) 2. Schaffer Antal: A gyakorlati robbantó technika kézikönyve (Pallas Rt., Budapest, 1903.) 3. H-26. Technischer Unnterricht für die k.u.k. Sappeur-Pionier truppe. Teil; Sprengvorschrift (Aus der Druckerei des k.u.k. Kriegsministeriums, Wien, 1915.)' 4. E-34 (Műsz. okt. műsz.): Műszaki oktatás a műszaki csapatok számára, 2.Füzet- Robbantások I-11. rész+ Mellékletek (M. kir. honvédelmi minisztérium, Budapest, ) ' A fordító jóvoltából a közbehelyezett összpontosított töltetekkel való víz alatti robbantásnál itt is l,5-szeres töltettömeg-csökkentés olvasható, :!13-ra való csökkentés helyett. Az utasítá nak!918-as (a jelzettel me gegyező tartalmú) utánnyomá'a is fellelhető a könyvtárakban. 34

36 5. E-32 (Műsz. okt.): Műszaki oktatás a nem műszaki csapatok számára+ Ábrafüzet (M. kir. honvédelmi minisztérium, Budapest, 1926.) 6. Robbantási segédlet (Honvédelmi Minisztérium, Budapest, 1950.) 7. E-mű.l. Ideiglenes robbantási utasítás (Honvédelmi Minisztérium, Budapest, 1950.) 8. Mű/2. Robbantási utasítás (Honvédelmi Minisztérium, Budapest, 1965.) 9. Mű/213. Robbantási utasítás (Honvédelmi Minisztérium, Budapest, 1971.) 10. Szalamahin T. M.: Razrusényije vzrívom elementov konsztrukcij (Szerkezeti elemek robbantása) (Kujbisev Katonai-Műszaki Akadémia, Moszkva, 1961.) ll. Lukács László: A magyar honvédségnél alkalmazott robbantási eljárások és robbanóanyagok legfontosabb részterületei fejlődésének vizsgálata és a továbbfejlesztés javasolt irányai - kandidátusi értekezés (Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, Budapest, 1995.) A MARE részvétele a Magyar Szabványügyi Testület által kidolgozott szabványjavaslatok, az MSZT/MB 723 Robbanóanyagok, pirotechnikai termékek, polgári alkalmazásó lőszerek és lőporok nemzeti szabványosító műszaki bizottság keretében való egyeztetése munkájában. Egyesületünk Alapszabályában foglalt célkitűzéseinek megfelelően ismételten felkérést kapott egy, a profiljába eső feladatkör ellátására. A feladat előzményeként egyesületünk több nyelven beszélő tagja, dr. Haralyi László kapott megbízást az EU-ban egységes vonatkozó szabványok honosításának eló'készítésére, szakfordítására, amelynek eleget tett. A fordítási folyamatban- napi munkakapcsolatban - több tagtársunk szakmai véleményét kikérve készültek el az alábbi szakanyagok fordításai: MSZ EN , MSZ EN MSZ EN , MSZ EN , MSZ EN , MSZ EN , MSZ EN , MSZ EN l,MSZ EN Az elkészített nyersfordítások szakmai lektorálá.~ára a közelmúltban az MSZBT titkára (Víg Lajos) megkereste vezetőségünket, mely negyedévi értekezlele alkalmával, örömmel vállalta a feladatot és gyűjtötte be az észrevételeket Az összegzett megjegyzéseket elektronikus fonnában a testület rendelkezésére bocsátottuk, amely két egyeztetési alkalommal, április 25-én és május 4-én pontról pontra elvégezte a konekciókat. Ennek a munkának a sajátossága volt, hogy a testület elé terjesztett, angol szövegú szabványfordítások vitás részeit szakmailag értelmezni kellett és a végleges megfogalmazásokat úgy lehetett rögzíteni, hogy az ellen6rzésképpen visszafordítva az eredeti, idegen nyelvű szöveget eredményezze. Ebből adódik, hogy ezen a fórumon nem volt lehetőség tartalmi változtatásokat eszközölni. A feltárt ellentmondások, esetleg szakszerútlenségek korrekciójának fóruma az EU szabványügyi tanács szakcsoportja. Ebben a munkában egyesületünkből Jávor Géza vezetőségi tag az MBFH, Diószegi Imre tagtársunk a TÜV Rheinland Intercent Kft. és Nemes József, a MARE-vezetőség részéről megbízott titkár vett részt. Ezen emlékeztetővel felhívjuk a figyelmet, hogy a szabványalkotási folyamatban a szakmát érintő területek is érintettek, ugyanakkor a megjelenő új szabványok akkor válnak érvényessé, ha a meglévőket azonos, vagy magasabb szintű jogszabály érvényteleníti, illetve az újat hatályba lépteti. 35

37 A Miskolc - Kassa vasútvonal feletti, vasbeton közúti híd robbantásos bontása Dr.BOHUS Géza kandidátus, egyetemi docens NEMES József robbantástechnikai szakmérnök INICIÁTOR-M Bt. Miskolc 2006 nyarán a 37. sz. f6közlekedési út Miskolcot Szerenecsel összekötő szakaszán, a Miskolc- Kassa közötti nemzetközi vasútvonal felett az 1950-es években épített, méreteiben és teherbírásában nem megfelelő egynyílású, vasbeton közúti híd bontása vált szükségessé. A gépi bontási technológiával szemben - a vasútvonal hosszan tartó lezárásamiatt-a robbantásos megoldás látszott célszerűnek. A javasolt megoldás lehető vé tette, hogy a robbantás idejére alkalmazott vágányzárat menetrendi szünetbe lehessen illeszteni, és az előkészítő munkák során se kelljen korlátozni a vasúti forgaimat Az elektromos felsővezeték kiiktatásával a szerelvények lendületből áthaladhattak a kritikus szelvényen, és a pályatest folyamatos figyelésével és tisztításával el lehetett kerülni a balesetet és a bontási törmelék töltésre, vágányra ketülését. (Sajnos, a gépi bontással járó, hathetesre tervezett forgalomkieséssei szemben ajánlott, a folyamatos vasúti forgaimat biztosító robbantástechnológia gazdasági előnyeit nem sikerült a vállajási árban érvényesíteni.) Az ajánlott robbantástechnológia biztosította a vasúti űrszelvény szabadon hagyása mellett, a forgalom korlátozása nélkül, az elók.észítés, a robbantás és a robbantás utáni ap1ítás, felrakás során a műtárgy balesetmentes és teljes elbontását. A bontandó építmény legfontosabb paraméterei: Támaszok száma: 2 db Legnagyobb szabadnyílás: lom Parti pillérek magassága: 6m 36

38 Szabadnyílás magassága a sínkorona felett: Pályaszélesség: Pályalemez vastagsága: Húzott gömbacélok átmérője: 5,2m 8m 0,6m 20mm A követelményeknek megfelelő technológia fázisai: l. A hídtengelyre merőlegesen, kézi fejtőszerszámokkal (vagy robbantással) technológiai rés készítése a hídlemezben. A szabaddá vált vasalat kivágása lángvágó eszközökkel, a szélső övben található 5-5 db húzott rúd kivételével. 2. A technológiai nyílás visszabetonozása, 35 mm átmérőjű PVC-csövek mint robbantáshoz el6készített töltetterek beépítésével (Ez a megoldás biztosította a szerkezet állékonyságátatovábbi műveletek során.) 3. A parti pillérekhez támaszkodó, a közúti pálya alapját biztosító talajtöltés elbontása gépi eszközökkel, a betonszerkezet szabaddá tétele érdekében. 4. Vasúti sínekből, rögzítőelemekből, fapallóból összeállított, a szabaddá tett támaszokon túl nyúló konzolok kialakítása. 5. A konzolok leterhelése a kitermelt töltésanyaggal, ezáltal a két hídfél majdani kibillentését biztosító egyensúlyi helyzet megteremtése. 6. Speciális hexotol vágótöltetek elkészítése és kísérleti robbantás végrehajtása. 7. A szétborítást biztosító töltetek és a húzott rudak elvágására kialakított kumulatív vágótöltetek elhelyezése, élesítése. 8. A pályatest takarása és a repeszvédelem kialakítása. 9. A sávalapra csuklósan felültetett két hídfél kiborítása robbantással Az elgondolás lényege: a résbe visszatöltött beton biztosítja, hogy az előkészítő munkák során a szerkezet ne bukjon a vasúti pályatestre. A meghagyott, húzott rudak felveszik a konzolok egyenletes terhelése során keletkező, 37

39 szétborulást segítő húzóerőt Az előkészített töltetek hivatottak szétlökni az egyensúlyi "mérleghelyzetbe" hozott szerkezetet a húzott rudak 50 rns-mal korábbi, vágótöltetekkel történő elvágása mellett. A feladat további sajátossága, hogy a hazai robbanóanyag-forgalmazóktól rövid határidőre nem volt beszerezhető az előző évben fémvágásra sikeren alkalmazott ban Stará Lesnán is bemutatott- SEMTEX-l plasztikus robbanóanyag. Ugyancsak nem állt rendelkezésre a célnak jól megfelelő BLADE töltet sem. Ezért lemezes TNT és HEXOGEN l: 2 arányú keverékéből kialakított, 32 mm átmérőjű, hosszában kettévágott és dombomlatával egymásba illesztett PVC-csóoől készített öntőforma segítségével állítottunk elő félhold profilú, kumulatív vágótölteteket A biztos alkalmazás érdekében elvégzett kísérleti próbarobbantás során az így nyert vágótöltetek jól átvágták a 45 mm átmérőjű betonacélt is. Ennek megfelelően 3-3 db 40 cm hosszú, g tömegű kumulatív töltetek kialakításával, többszörös átfedéssel biztosítottuk az 5-5 db húzott, 20 mm átmérőjű gömbacél átvágását. A visszabetonozott résben 45 db töltethelyet alakítottunk ki 35 mm-es PVCcsóoől úgy, hogy a töltetközéppont a pályalemez felezősíkjába kerüljön. A csövekbe a pályasíkba 150 g, a járdaszegélybe 200 g Permon 10 típusú robbanóanyagat töltöttünk. A robbantóhálózatot DeM típusú villamos gyutacsokból alakítottuk ki úgy, hogy első fokozatban a húzott rudakat, majd 50 rns-mal késóob a pályalemezbe süllyesztett tölteteket indítottuk. A konzolokra helyezett földtömegből eredő húzóhatás és a robbanás során kifejtett oldalirányú nyomás együttes hatására a kettémetszett két hídfél szimmetrikusan szétborult. A feladat legfontosabb paraméterei: Konzolnak alkalmazott 8 m-es (leselejtezett) vasúti sín: 2 X 7 db A konzolok leszorítására használt DOKA elemek: 36 db Ellensúlynak felhalmozott földtömeg: 2 x 35 t 38

40 Elvágott hídszerkezet "félkar" betontömege: Felhasznált Pe1mon l O robbanóanyag: Vágótöltetek (hexotol) tömege: DeM villamos gyutacsok száma: Előkészítő munka mennyisége 1+5 fő: 30 t 4,2 kg 5,0kg 50 db 4 nap A robbantás előkészítésében és kivitelezésében föld alatti munkán edzett, kreatív gondolkodású, nagy tapasztalattal rendelkező, valamennyi munkafázisban jól alkalmazható 3 fős, vájár-robbantómester állomány állt rendelkezésre. A feladat sajátosságai, az éjszakai munkavégzés, a vasúti forgalom folyamatos fenntartása, a pálya védelmeszámos olyan követelményt támasztott, melyek eredményes megoldásához szükség volt a bemutatott, egyszerű technikai megoldásra, a hiányosságokat áthidaló szakmai leleményre. l. ábra. A híd helye a 37. sz. főközlekedési út alatt 39

41 Csukló Atü;.\FX': <!t ; ~ 'o'") 111~~~;1.,.,:jW\'J.. &+\ 2. ábra. Hídszerkezet keresztmetszete a konzolokra felhalmozott töltésanyaggal 3. ábra. A hídszerkezet kiborítása robbantással ábra. Lineáris Hexotol vágótöltet PVC-csr5ből kialakított öntőformában a húzott ruciakon

42 Az EN szabványsorozat szerinti robbanóanyag vizsgálatok problémái Diószegi Imre TÜV Rheinland lntercert Kft. Előszó Az Európai Unió között léptette életbe az ipari robbanóanyagok vizsgálatára, minősítésére szolgáló szabványsorozatot Magyarországon az ipari robbanóanyagok minősítésére és vizsgálatára régóta nemzeti szabványok voltak érvényben. Az egységesítés szellemében Magyarország is átvette, és a nemzeti szabványainak helyébe léptette az EN szabványsorozatot A robbanóanyagokra vonatkozó régi nemzeti szabványok - hasonlóan az EN szabványokhoz-a kezelésbiztonság és a fizikai-kémiai paraméterek egységes és minél exaktabb meghatározására szolgáltak. Magyarországon a robbanóanyagipari szabványok részletesen kidolgozottak voltak és a katonai szabványok tartalmához, módszereihez nagyon hasonlítottak. Ennek a gyökerei természetesen az egykori Varsói Szerződés tagországaiban egységesített katonai szabványokhoz nyúlnak vissza. A TÜV Rheinland InterCert új, robbanóanyag-vizsgáló és -tanúsító részlegének munkatársai - kijelölésünk alapján - az EN szabványok szerint végezzük a robbanóanyagok és robbanóanyagokat tartalmazó eszközök vizsgálatát, minősítését. Munkánk során a szabványokkal kapcsolatban néhány ponton kételyünk támadt. Alapvető problémánk az a valós, vagy látszólagos ellentmondás, hogy amíg a szabvány a vizsgálóeszközökkel kapcsolatban nagyon szigorú tűrést ír elő, a vizsgálatok végrehajtásának folyamában már nem kellően szigorú, vagy nem határoz meg jól műveleteket és az eredmények kiértékelésénél több ponton szubjektív döntési lehetőséget hagy a vizsgálók számára. A probléma bemutatásához nagyító alá veszek két, az EN és az EN vizsgálati eljárást. l. Az EN vizsgálat problémái Az EN 1363I-3 Determination of sensitiveness to friction of explosives vizsgálat a BAM frikciós berendezés alkalmazásával írja elő a vizsgálatot. A vizsgálat mozgó érdesített porcelánlap és állandó erővelleszorított gömbfelületű álló porcelán közé helyezett, szilárd robbanóanyag reakcióját vizsgálja. A reakció - nincs reakció határozza meg az adott robbanóanyag dörzsérzékenységét. A szabvány előírásai több ponton problémát vetnek fel. a.) A vizsgáló porcelánlap és -henger A szabvány előírásai (6.3 pont és 3. ábra): aa.) Az előírás szerint csak CIII minőségű alapanyagúnak kel/lennie. ab.) A porcelánlapfelületének átlagos érdesség e Ra = 6- : I 6 f.1m, a teljes tartomány 5: I 9 11m legyen. ac.) A porcelánlapon a hosszanti érdességi "csíkokat" szivaccsal kell készíteni kiégetése előtt. Műszakilag szigorú és egyértelmű előírás az, hogy csak egy adott típusú alapanyag használható fel a porcelánhoz. Az is korrekt, hogy a felületi érdességi értéke meghatározott értékek között legyen. 41

43 A probléma akkor lép fel, amikor a szabvány az ac.) szerint meghatározza a gyártástechnológiai módszert is, amely műszakilag nem korrekt, és nem ad állandó, szabályozható felületi minőséget. Elegendő lenne csak a műszaki paraméterek megadása, hisz a porcelánlap gyártója a saját technológiai berendezéseivel fogja biztosítani az előítt érdességet Ez legyen a gyártó feladata és gondja, nem a vizsgálatok feltétele. A Magyarországon mú'ködő kerámiagyártók korszetű berendezésekkel a szabvány szetinti érdességet tudják prezentálni, de a "szivacsos" megoldással nem tudják garantálni, csak egyedi felülvizsgálattal az előírt minőséget, ami a gyártás költségeit - feleslegesen - jelentősen megemeli. A szabvány, amíg a porcelánlapra tűrésezett érdességet ír elő, a porcelánhenger (szabvány 2. ábra) anyagminőségére és érdességére nem ad műszaki feltételt, éttéket. Feltételezhető, hogy a szabványalkoták a porcelánheugene is a lapra vonatkozót értették, de a szabványból kimaradt, ezzel a korrektség és precizitás hiányos. Műbizonylatos porcelánlapot a gyártó a fentiek miatt nem tud kiadni, mert nem a szabvány szerinti "szivacsos" módszerrel állítja elő, még ha minden műszaki paraméterében meg is felel az előírásoknak. b.) A vizsgálatok végrehajtása A szabvány előírásai: ba.) A vizsgálatokhoz csak a 0,5 mm-nél kisebb szemcseméretű anyag használható fel (szabvány 5.1 pont) bb.) A vizsgálatok során reakciónak csak az számít, ha láng, durranás vagy szikraképződés lépfel.(szabvány 3.1. pont) A ba.) pont szerint azok a por alakú robbanóanyagok, amelyekben van 0,5 mm-nél nagyobb méretű anyag (pl. fűrészpor, vagy NaCl), azokat a robbanóanyagból ki kell szitálni. A probléma azonnal adódik, hisz az így előkészített robbanóanya~ összetétele nem azonos az eredetivel. Műszaki szempontból a vizsgálat eredménye így nem korrekt és nem vonatkozhat az eredeti robbanóanyagra. (a példában említett fűrészpor csökkenti, a NaCl pedig növelheti az érzékenységet). A bh.) pont szerint alapvetően csak az számít reakciónak, ha a vizsgálati minta nagy része elég, vagy felrobban. A részleges reakció, amelynél a laza szerkezetű, relatíve kis sűrűsé~ű vizs~álati mintábólle~feljebb füst jön ki. már nem számít reakciónak. A szabvány nem minősíti és nem veszi figyelembe a porcelánlapon hagyott vizsgálati nyomokat. Vizsgáltunk Composite B robbanóanyagot, amelynél az induló 360 N terhelésnél nem következett be "dunanás", láng vagy szik:ra, ugyanakkor a porcelánlapon a vizsgálati minta erősen kormos nyomot hagyott. A korom egyértelműen a kémiai reakció jele. Ha szigorúan a szabvány előírásait vesszük figyelembe, akkor a Composite B dörzsérzékenysége >360 N lenne. Ez aminősítés irreális lenne, ami a felhasználóban veszélyes és hamis biztonságérzetet adna. A katonai és a régi magyar ipari vizsgálati darabszámot előíró szabványok az 50%-os mú'ködési valószínűséghez tartozó vizsgálati darabszámot írták elő, a 6-ból l működési eset szerinti EN vizsgálatokhoz képest. Az alacsony vizs~álati darabszám indokolná a precízebb és e~yértelmúbb "reakció" me&határozását. A szubjektív értékelés a megfelelőségi értékben akár 50%-os szórást is eredményezhet. 42

44 2. Az EN vizsgálat problémái Az EN Determination of sensitiveness to impact of explosives vizsgálat a BAM ejtőkalapács alkalmazásával írja elő a vizsgálatot. A vizsgálat során acélgyűrúoen két illesztett acélhenger közé tett robbanóanyag-rointára adott magasságból szabványos tömeget ejtve a robbanóanyag-miuta reakcióját vizsgáljuk. Az ejtősúly helyzeti energiája, amelynél 6 vizsgálatból l reakció bekövetkezik, a vizsgált minta ütésérzékenysége. Ezen szabványos vizsgálatnál is felvetődik probléma. a.) A vizsgálati minta előkészítése (szabvány 6.1 pont) aa.) A szemcsés anyagokat át kell szitální egy 0,5 mm lyukú szitán. A szitán átfért részt kell felhasználni a vizsgálathoz. ab.) Az összesűrített, öntött vagy egyéb módon megszilárdított anyagokat apró darabokra kell törni és le kell szitálni. Azt a részt kell felhasználni a vizsgálathoz, amely átmegy az l mm lyukúszitán és.fennakad a 0,5 mm lyukú szitán. ac.) Az olyan anyagok szitált részei, amelyek több összetevőjűek, reprezentatívak legyenek az eredeti mintához képest. Az aa.) pont szerint a 0,5 mm-nél nagyobb szemcseméretű összetevőket el kell távolítani a vizsgálati mintából, de ez a dinamit típusú adalékokat tartalmazó robbanóanyagok esetén összetétel-változást jelent az eredeti robbanóanyaghoz képest, mert az adalékok között megengedett a 0,5 mm-nél nagyobb összetevő. Műszaki szempontból az következik, hogy a minta vizs~álati eredménye nem vonatkoztatható az eredeti robbanóanya~ra. Az ab. J pont követelménye ellentmond az ac. J pont szerinti követelménynek. Ha pl. öntött Composite B robbanóanyagat kell vizsgálni, az összetörés során ha a 4%-os oldódást figyelembe vesszük, közel 55%-ban az RDX kristályok, 43% ban a TNT-RDX elegy kristályai lesznek a porban. A két robbanóanyag eltérő szilárdsági tulajdonságainál fogva más méretű szemcsékre, kristályokra törik össze. Ha arányaiban kisebbre törik valamelyik komponens, mint ami a 0,5 mm-es lyukméretű szitán fennakad, már nem tartható az ac.) pont. A vizsgálati eredmény ebben az esetben sem lesz vonatkoztatható az eredeti öntött robbanóanyagra. A szabvány nem veszi fi~yelembe öntött robbanóanya~ esetén a vizs~álandó robbanóanya~ kristályszerkezetét. ha a robbanóanyag átkristályosodás folytán nagykristályossá vált, a szabvány szerint össze kell törni, így a szemcsemérete nem különbözik a normál, vagy át nem kristályosodott, de hasonlóképpen összetört robbanóanyagtól A szakirodalom régóta foglalkozik a robbanóanyagok öregedésével, átkristályosodásával, mely szerint az ütésérzékenysége a fizikai állapot megváltozásával rendszerint növekszik. b.) A vizsgálat végrehajtása ba.) Reakció a durranás, vagy láng megjelenése (szabvány 3.1 pont). bb.) Az ejtősúlyok (l kg, 5 kg, 10 kg) tömege ±0,1%-kal (±l g; ±5 g; ±10 g) térhet el a megadott tömegtől (szabvány 5.3 pont). be.) Az acélgörgőkés acélgyűrű illesztési tűrése l : 15 Jlltl. (szabvány 5.4 pont). A bb.) és be.) pontok alapján a szabvány nagyon precízen és szigorú tűréssel adja meg a vizsgálóeszközök paramétereit. Ha a tömegtűrést vesszük alapul, a mérés O, l %-os pontosságú, azaz ha pl. 7,5 J ütésenergia a mért érték, az eltérés 7,5 mj-ra adódik. 43

45 A ba.) pont "pontossága" nagyságrendekkel kisebb az előzőekhez képest. Ha csak "durranás" hallatszik, annak "nagynak" kell lennie, hiszen az ejtősúly becsapódásakor a fémes ütközés miatt is közel l O cm-ről mérve 90 db zaj keletkezik. A szabvány precízen előírja a minta előkészítését, de nem veszi figyelembe a két acélgörgő közötti robbanóanyagban bekövetkező változásokat, szubjektív emberi fülre bízza a vizsgálat eredményét. Egy rossz technológiával öntött Composite B robbanóanyag vizsgálata során a 4,7 J ütési energiánál a robbanóanyagban nem történt színváltozás, de 5,7 J-nál "durranás" és láng nélkül elkormozódva gyakorlatilag "elégett" a vizsgálati minta. Lehet, hogy volt,,dunanás", de az kisebb volt, mint az ejtőgép becsapódási zaja. Összegzés Az EN szabványsorozatban vannak olyan vizsgálatok, amelynél egyik oldalról túlzott precizitást és műszaki követelményeket ír elő, másik oldalról viszont a kiértékelésnél nem elég precíz, lehetőséget ad szubjektív érzékekre alapozott eredmények meghozatalára. Mi lenne a megoldás a problémára? Természetesen ki kell dolgozni és meg kell határozni azokat a paramétereket, amelyekkel jól összehasonlíthatók a vizsgálandó robbanóanyagban meginduló, vagy teljesen lezajló reakciók. Szubjektív érzékeknek itt is szerepe van (színváltozás, feketedés szabad szemmel érzékelése), de sokkal kisebb mértékben kell függenie tőle a vizsgálati eredményeknek Irodalomjegyzék MSZ EN :2005 Detenninati on of sensiti veness to friction of explosives MSZ EN :2003 Detennination of sensitiveness to impact of explosives K. K. Andrejev-A F. Beljajev: Robbanóanyagok elmélete. Moszkva, ÉRTESÍTÉS Ezúton é1tesítem az érdekelt kollégákat, hogy november 5. és 9. között ú jabb robbantásvezetői továbbképző tanfolyam indul a Miskolci Egyetemen. (Ekkor esedékes a második csoportban végzett robbantástechnikai szakmérnökök továbbképző vizsgája is.) A továbbképző tanfolyam lehetőséget nyújt az új vizsgázók szakmai felkészítésére is. Jelentkezés nálam a 46/ számú faxon. Dr. BOHUS Géza 44