Magyar gyermekek és serdülők testfejlettségi állapota. Body developmental status of Hungarian children and adolescents

Átírás

1 Magyar gyermekek és serdülők testfejlettségi állapota Országos Növekedésvizsgálat Body developmental status of Hungarian children and adolescents Hungarian National Growth Study Éva B. Bodzsár Annamária Zsákai

2 Magyar gyermekek és serdülők testfejlettségi állapota Országos Növekedésvizsgálat Body developmental status of Hungarian children and adolescents Hungarian National Growth Study Éva B. Bodzsár Annamária Zsákai Budapest, 12

3 A tanulmány teljes terjedelmében elérhető az alábbi URL címen This volume is available at the following URL address Bodzsár É.B., Zsákai A. 12 Plantin Kiadó, Budapest

4 TARTALOMJEGYZÉK CONTENTS 1. A KUTATÁS TUDOMÁNYOS HÁTTERE ÉS ELŐZMÉNYEI A VIZSGÁLT SZEMÉLYEK ÉS AZ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK A vizsgálati minta Az alkalmazott módszerek A vizsgálatokat végző személyek A MAGYAR GYERMEKEK ÉS SERDÜLŐK BIOLÓGIAI STÁTUSZA ÉS ÉLETMÓDJA A testi és fiziológiai fejlettség referencia-értékei A mentális egészség és a pszicho-szomatikus fejlődés A gyermekek és serdülők életmódja tényezőinek hazai jellemzői A testösszetételt, a tápláltsági és egészségi állapotot befolyásoló környezeti, életmódbeli, egészségmagatartáshoz kapcsolódó tényezők INTRODUCTION SUBJECTS AND METHODS The characteristics of the studied sample Applied methods The study team THE BIOLOGICAL STATUS AND LIFESTYLE OF HUNGARIAN CHILDREN AND ADOLESCENTS Body and physiological development references Mental health and psycho-somatic development The lifestyle characteristics of Hungarian children and adolescents Body composition, nutritional and health status vs. external influences (environmental, lifestyle and health behavioural factors) A 3 18 ÉVES MAGYAR GYERMEKEK ANTROPOMETRIAI TESTMÉRETEINEK ÉS VÉRNYOMÁSÁNAK REFERENCIA ÉRTÉKEI ÉS CENTILIS-MINTÁZATAI REFERENCE TABLES AND CENTILES OF ANTHROPOMETRIC DIMENSIONS AND BLOOD PRESSURES IN HUNGARIAN CHILDREN AGED BETWEEN 3 18 YEARS IRODALOMJEGYZÉK REFERENCES

5

6 1. A KUTATÁS TUDOMÁNYOS HÁTTERE ÉS ELŐZMÉNYEI A növekedésvizsgálatokat igazolták, hogy minden normális, egészséges, jól gondozott gyermek nemtől és genetikai eredettől függetlenül ugyanazt a növekedési mintát követi a születéstől a szexuális érés befejezéséig (Falkner és Tanner 1986). A növekedés tempója és mértéke valamint a különböző fejlődési szakaszok időzítése és időtartama viszont a populáció- és környezet-függő Így egy-egy populáció gyermekei növekedésének és testi fejlődésének mintázata a környezeti változásoknak megfelelően dinamikusan változik. E változás amelyet szekuláris növekedésváltozásnak neveznek iránya és sebessége az adott populáció biológiai, vitális státuszát jellemzi. Ez az oka annak, hogy a gyermekek növekedési adatai alkalmasak mind a teljes populációnak, mind pedig a populáció egyes alcsoportjainak gazdasági helyzetében bekövetkezett, időbeli változások jellemzésére (Bodzsár és Susanne 1998). A szocio-ökonómiai tényezők és a gyermekek növekedése, ill. érése közötti összefüggésre vonatkozó vizsgálatok alapján fejlődött ki az ún. epidemiológiai auxológia, amelynek alaptétele, hogy egy adott populáció különböző generációihoz tartozó, ill. különböző szocio-ökonómiai feltételek között élő szubpopulációk gyermekei növekedési mintázatának különbözőségeit a környezeti, alapvetően a szocio-ökonómiai tényezők idézik elő (Eiben 1985, 1989, Bodzsár 1975, 1991, 01, Eveleth és Tanner 19, Bielicki és Welon 1982). Az epidemiológiai auxológia nem magukat a növekedési és érési folyamatokat tanulmányozza, hanem a növekedési és érési adatokat eszközként használja fel az emberi különösen a gazdaságilag markáns különbségeket mutató közösségek szociális és gazdasági státuszának vizsgálatához (Falkner and Tanner 1986, Tanner 1992, Bodzsár és Susanne 1998). Az epidemiológiai auxológia a gyermekek növekedési adatainak elemzésével olyan adatokat szolgáltat, amelyek jelzik egy adott közösség szocio-ökonómiai helyzetét, ill. egy-egy populáción belül a szociális egyenlőtlenségeket. A mindenkori környezet hatásai a családon keresztül jutnak el a gyermekekhez. A család, mint mikroklíma, ellátja mindazokat a gazdasági és gondozási funkciókat, amelyek alapvetők a gyermekek fizikai léte szempontjából. A család szerepe, vagy éppen szerephiánya jelenik meg a sérült (hátrányos helyzetű és veszélyeztetett) gyermekek fejlődésbeli elmaradásában is, amelynek hatásait a környezet modulálni tudja. Az adott régiókra vonatkozó fejlesztési koncepciók, a bio-demográfiai viszonyok, a szociálpolitika, a foglalkoztatási szerkezet, a régiók településeinek jellege, urbanizáltságuk foka, az egészségügyi és kulturális ellátottság, a közoktatási intézményrendszer, mint makroklíma szintén nagymértékben meghatározza a gyermekek testi, szellemi fejlődését és a szocializáció folyamatát. Ezért tekinti a WHO (1995) a közösségek egészségi, higiénés és tápláltsági állapotának jellemzésére a gyermekek és ifjak növekedési adatait a legalkalmasabbnak, és ezért fontos a gyermekek testfejlettségi állapotának időről időre való monitorozása és a vizsgálatok összehasonlító elemzése, hiszen ezek szolgáltatnak adatokat a szuboptimális egészségi állapot okainak feltárásához és a mindenkori kormányzat szociális stratégiáinak a kidolgozásához. Mivel a gyermekek fejlődési szakaszainak időzítése, a fejlődés tempója és időtartama a populációtól és a környezettől függ, így egy-egy populáció gyermekei növekedésének és testi fejlődésének mintázata (a genetikailag meghatározott minta megvalósulása a fenotípusban) az idővel, a környezeti változásoknak megfelelően dinamikusan változik. E mintázat változásának nyomon követése több szempontból is igen fontos, mert (1) bizonyított tény, hogy az iparosodó, ill. iparosodott országok demográfiai mutatói (pl. a mortalitási és morbiditási adatok, a várható élettartam, a születési ráta) a növekedési mintázat irány- és tempóváltozásához hasonlóan módosulnak, tehát mind az országos, mind a regionális növekedési és érési adatok felhasználhatók a társadalom egészségi állapotának indikátoraiként; (2) annak megítélése, hogy egy gyermek növekedése, érése normális-e, csak azzal a növekedési mintázatstandarddal hasonlítható össze, amely arra a populációra vonatkozik, amelyhez a gyermek tartozik; (3) a növekedésre vonatkozó mennyiségi adatok egyrészt a pedagógusoknak, a gyermek- és iskolaorvosoknak nyújtanak segítséget a testfejlettség becslésére, másrészt az ilyen típusú adatokat ergonómiai szempontból is figyelembe kellene venni, továbbá a biológiai felnőttkor kezdete korábbra vagy későbbre tolódásának, az érési mintázat irány- és tempóváltozásának az iskolarendszerben, a jogalkotásban és jogalkalmazásban is tükröződnie kell. A magyarországi növekedésvizsgálatok nagy múltra tekintenek vissza, már a 19. század végén elkezdődtek az ilyen irányú kutatások, de e vizsgálatok reprezentativitásukat tekintve regionálisak voltak. Igen jelentős vizsgálati eredményekkel rendelkezünk az ország különböző régiójában élők biológiai állapotáról az 19-as és a 19-as évekből (Bodzsár 00). Az első országos reprezentatív növekedésvizsgálat Eiben Ottó nevéhez fűződik, aki a vizsgálatot munkatársaival között végezte (Eiben és mtsai 1991): 18 testméretet vett fel és adatokat gyűjtött a menarche és az az oigarche bekövetkezésére, valamint a család szocio-demográfiai hátterét meghatározó néhány mutatóra vonatkozóan. E vizsgálat óta hazánkban igen jelentős társadalmi és gazdasági változások zajlottak, hatásuk részben kedvező, részben kedvezőtlen volt. A gazdasági mutatókban a társadalmi

7 rétegek közötti és a regionális különbségek jelentősen nőttek. E változások a gyermek növekedési és érési mintázatára kifejtett hatásának kellő elemzése szükségessé tette, hogy ne csupán megismételjük az I. Országos Reprezentatív Növekedésvizsgálat protokollját, hanem a kibővített antropometriai programon ( testméret felvételén) túl a növekedésre és érésre közvetlenül, vagy közvetve ható tényezőket: táplálkozás mennyiségi és minőségi jellemzőit, a fizikai aktivitást, a gyermek mikro- és makro környezetének mutatóit is vizsgáljuk. Ma Magyarországon a gyermekek szocializációs folyamata számos kívánni valót hagy maga után, különösen, ami az egészségmagatartás és az egészség értékként való elfogadását jelenti. Magas a szenvedélybetegek aránya, az egészségtelen táplálkozás és a mozgáshiány miatt jelentősen megnőtt a túlsúlyos és kövér emberek száma. Az elhízás igen súlyos kockázati tényezőt jelentő krónikus betegség, amelyhez a pszicho-szociális következményeken (önértékelés és szociális ügyesség hiánya) kívül igen nagyszámú betegség társul. Az ismételt (sajnos csak az ország néhány településére vonatkozó) humánbiológiai kutatások azt mutatják, hogy az utóbbi tíz-tizenöt évben a fiatalok nagyobb mértékű tömeggyarapodása a zsírszövet arányának növekedésével jár együtt. E vizsgálatok azt is jelezték, hogy gyermekeink fizikai állapota (erő- és állóképessége) sem megfelelő. A mozgásszegény életmód mellett a testösszetétel szabályozásában a táplálkozásnak van nagy jelentősége. A gyermekek táplálkozásának mennyiségi és minőségi mutatóira igen kevés és nem reprezentatív adattal rendelkezünk. Ezért is tartjuk fontosnak a táplálkozás és a testösszetétel kapcsolatának minél sokoldalúbb feltárását. A szociális átrétegződés és a leszakadás következtében az ellenkező póluson a kóros soványság prevalenciájának fokozódása is prognosztizálható, előfordulási gyakoriságának valós becslésére ez idáig még nem végeztek adekvát vizsgálatokat. Az egészség fontos jelzője a gyermekek szomato-pszichés állapota. Hazánkban kevés az olyan vizsgálat, amely a gyermekek biológiai fejlettsége és pszichés státusa közötti kapcsolatot elemzi. E vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a testi fejlettség és a szellemi érettség között szoros a kapcsolat, a testileg fejlettebb gyermekek pszichés érése is gyorsabb és kiegyensúlyozottabb a szocializálódásuk. Az 19-es években végbement és jelenleg is zajló igen jelentős társadalmi, szociális változások hatásának országos reprezentatív vizsgálata ez ideig nem történt meg. Az évek óta tartó jelentős gazdasági és társadalmi változások hatásai eltérő mértékben érvényesülnek a különböző társadalmi rétegekben. Alapvető fontosságú annak felderítése, hogy e változások hatása milyen irányban módosította a gyermekek és ifjak biológiai státusát. A Népegészségügyi Programhoz kapcsolódó, között végzett országos reprezentatív növekedésvizsgálatunk során a 3 18 éves gyermekek testfejlettségi és tápláltsági állapotának valamint pszichoszociális státusának referencia-értékeit kívántuk megállapítani (Bodzsár és Zsákai 07, 08a, b). Részletesebb vizsgálati céljaink: 1) Adatbázis létrehozása a 3 18 éves magyar gyermekek legfontosabb testfejlettségi, tápláltsági és fizikai státusának mutatóira a WHO (1995) ajánlásai alapján. 2) A növekedési és érési mintázat szekuláris változásainak elemzése az között végzett I. Országos Reprezentatív Növekedésvizsgálat (Eiben és mtsai 1991) eredményeivel való összehasonlító analízis alapján. Arra kerestük a választ, hogy az elmúlt húsz év alatt bekövetkezett jelentős szociális és gazdasági változások hatására módosult-e a 3 18 éves magyar gyermekek növekedési mintázata; a múlt század nyolcvanas éveiben még kimutatható pozitív szekuláris trend folytatódott, leállt, vagy megfordult az elmúlt húsz év alatt. 3) A testi fejlettség legfontosabb mutatói alapján kidolgozott referencia értékeket megjelenítő térképek, görbék konstruálása a gyermek- és iskolaorvosok számára a gyermekek testfejlettségi, tápláltsági állapotának becslésére. 4) A gyermekek testösszetételére, testalkatára vonatkozó referencia értékek megállapítása. 5) A pubertáskori szexuális érés mutatói kialakulási idő-intervallumainak megállapítása. 6) A gyermekek tápanyag-ellátottságának, táplálkozási szokásainak feltérképezése, különös tekintettel a tápanyag- és energiabevitel nemi különbségeire és életkori trendjeire. 7) A gyermekek fizikai aktivitásának és a családok szociális jellemzőinek a gyermekek testfejlettségére gyakorolt hatásának elemezése; és annak megállapítása, hogy az ország különböző régióira jellemző sajátos szociális és gazdasági különbségek hogyan tükröződnek vissza a gyermekek testfejlettségi státusában. 8) A 7 18 éves gyermekek lelki egészségének, pszichés stabilitásának szintjének, a stressz-tűrési és stresszkezelési stratégiák felderítése. 9) A testi fejlettség és a mentális egészség közötti kapcsolat elemzése. Vizsgálati eredményeinket e monográfiában foglaljuk össze röviden. Vizsgálati eredményeink az ország szociálpolitikai, valamint népjóléti és egészségügyi tervezéshez nyújtanak megbízható adatokat. Az életszínvonal és az életmód változása a gyermekek testi és szellemi fejlődésére gyakorolt hatásának egzakt vizsgálata ui. lehetővé teszi a felnőttkori fizikai és pszichés terhelhetőség előrejelzését. 6

8 2. A VIZSGÁLT SZEMÉLYEK ÉS AZ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK 2.1. A vizsgálati minta A reprezentatív minta kiválasztását, figyelembe véve az ország közigazgatási egységeit (főváros és 19 megye), gazdaságföldrajzi viszonyait (a 7 tervezési-statisztikai régió a hozzájuk sorolt megyékkel: Dél-alföldi régió: Bács-Kiskun, Csongrád, Békés; Dél-dunántúli régió: Somogy, Tolna, Baranya; Észak-alföldi régió: Jász- Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg; Észak-magyarországi régió: Nógrád, Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén; Közép-dunántúli régió: Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér; Közép-magyarországi régió: Pest, Budapest; Nyugat-dunántúli régió: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) a KSH Mintakiválasztási Főosztályának munkatársai végezték. Az 2%-os minta nemre, életkorra és a települések négy nagyságkategóriája (00-nél kisebb lélekszámú települések, lakosú települések, lakosú települések és 0000 vagy annál több lakosú városok) szerint lett rétegezve, hasonlóan az években végzett első országos növekedésvizsgálat (Eiben és mtsai 1991) mintaválasztásához. A vizsgálatokat a fővárosban és az ország 19 megyéjében, összesen 117 településen (37 városban és községben) végeztük el (1. ábra). A tisztított minta (n: 25181, 3 18 éves fiú és leány) életkori és nemi megoszlását az 1. táblázat mutatja. 1. ábra: A 03 és 06 között végzett vizsgálat helyszínei Fig. 1: Overview of the investigated settlements 2.2. Az alkalmazott módszerek Vizsgálatunk interdiszciplinális jellegű, az antropometriai vizsgálati adatokon kívül demográfiai módszerekkel kombinált adatgyűjtést is végeztünk. A család ill. a vizsgált személy szocio-ökonómiai jellemzőinek, életmódjának, szabadidős tevékenységének, táplálkozási szokásainak felmérésére ankét módszert alkalmaztunk. Az antropometriai vizsgálatokat általában tornateremben végeztük. A testméreteket (Bodzsár és Zsákai 04) a Martin-féle technikát (Martin és Saller 1957) követve és az IBP/HA ajánlásait (Tanner és mtsai 1969) figyelembe véve, nemzetközileg standardizált eszközökkel vizsgáltuk. Az egyedi abszolút hosszúsági testméretekből a törzs és a végtag-szegmensek hosszúsági testméreteit becsültünk. A szexuális fejlettség vizsgálata az antropometriai vizsgálattól elkülönítetten történt, a vizsgálatot mindig ugyanaz a személy (a témavezető) végezte. A szexuális érettségi státuszt a menarche, ill. a spermarche megléte vagy hiánya, valamint a másodlagos jellegek fejlettségi állapota alapján becsültük. A menarchéra, ill. spermarchéra vonatkozó adatokat status quo módszerrel gyűjtöttük (Wilson és Sutherland 19, Weber 1969). A másodlagos nemi jellegek, a leányoknál az emlő, a hónalj- és a szeméremszőrzet, a fiúknál pedig a külső genitáliák, a szemérem-, a hónalj-, az arc- és a testszőrzet fejlettségi szintjét Tanner (1962), ill. Zeller (1964) módszerével állapítottuk meg. Az antropometriai és szexuális jellegekre vonatkozó adatokat az Antropometria adatlapon (2. ábra) rögzítettük.

9 A tápláltsági állapotot a testtömeg-index alapján becsültük. A gyermekeket a Cole és munkatársai (00, 07) által ajánlott életkortól függő BMI határértékek segítségével soroltuk be alultáplált, normál, túlsúlyos és kövér tápláltsági állapotú alcsoportokba. A testösszetevő komponenseket (csont-, izom-, zsír- és reziduális tömeg) a Drinkwater Ross - féle (19) négykomponensű antropometriai modell segítségével becsültük. A 9,5 évesnél idősebb gyermek testösszetevő komponenseit műszeres technikával, BIA NutriGuard M típusú bioelektromos impedancia analizátor segítségével is vizsgáltuk. Ez a módszer alkalmas a sovány testtömeg (LBM) és zsírtömeg (FM), valamint a test teljes víztartalmának (TBW), ezen belül az extra- (ECW) illetve intracelluláris víztömeg (ICW) arányának becslésére. A gyermekek testalkatát szomatotípusukkal jellemeztük. Az egyedi szomatotípusokat a Heath Carter - féle antropometriai módszer (Carter és Heath 19) segítségével becsültük. A fiziológiai paraméterek közül a szisztolés és a diasztolés vérnyomást, ill. a pulzust Omron HEM-7 típusú félautomata vérnyomásmérővel (a vérnyomás és a pulzus értékeit mindig nyugalmi állapotú, ülő helyzetű gyermekeken mértük a jobb felkaron, és három egymást követő mérés eredményének átlagát regisztráltuk); a tüdő funkcionális jellemzőit (vitál kapacitást, erőltetett vitál kapacitást, stb.) Clemente Clarke VM1 típusú mini spirométerrel mértük. A maximális kéz szorítóerőt Aesculap típusú dinamométerrel becsültük. A gyermekek mindegyike egy számazonosítót kapott, amely feltüntetésével és szüleik segítségével töltötték ki a gyermekek szocio-ökonómiai helyzetére vonatkozó Szocio-demográfiai (3. ábra), Fizikai aktivitás, Szabadidő, Közérzet (4. ábra), és a Táplálkozási (5. ábra) adatlapokat, és írták le az ún. háromnapos táplálkozási adatfelvételi lapon a gyermekek által két hétköznap és egy hétvégi napon elfogyasztott összes táplálék és folyadék nevét és pontos mennyiségét. Az antropometriai vizsgálatban részt vett 9,5 évesnél idősebb gyermekek random módszerrel szelektált mintájába kerültekkel a Cattell-féle (1949) non-verbális intelligencia tesztet, a Junior Immunkompetencia, a Stressz-kezelési, Megküzdési Stratégiák kérdőíveit (Oláh 04; amelyek a személy stresszel való megküzdésének hatékonyságát befolyásoló személyiségtényezőket méri), a Tennessee-féle önértékelési adatlapot (amely alapján a testi és lelki egészségi állapotát, a testkép és az énkép; Fitts 1964, Dévai és Sipos 1986) töltettünk ki. E speciális pszichológiai kérdőívek segítségével azt kívántuk elemezni, hogy a testfejlettségi státus milyen hatást gyakorol a gyermekek pszichés fejlődésére. 1. táblázat. II. Országos Növekedésvizsgálatban (03 06) részt vett gyermekek életkor és nem szerinti megoszlása Table 1. Distribution of children in the 2nd National Growth Study (03 06) by age and gender Fiúk Boys N Leányok Girls N

10 T E S T MA G A S SÁ G Életkor (év ) Életk or (év ) TE S T S ÚL Y ORSZÁGOS NÖVEKEDÉSVIZSGÁLAT ANTROPOMETRIA ORSZÁGOS NÖVEKEDÉSVIZSGÁLAT Sorszám Fiú Leány Iskola Születési idő Vizsgálati idő 0 Testtömeg, kg Mellkaskerület, cm Lábhossz, mm Derékkerület, cm Ülőmagasság, cm Haskerület, cm Testmagasság, cm Felkarkerület ny., cm Vállmagasság, cm Felkarkerület h., cm Ujjmagasság, cm Alkarkerület, cm Csípőmagasság, cm Csuklókerület, cm Térdmagasság, cm Kézkerület, cm Bokamagasság, cm Combtőkerület, cm Vállszélesség, cm Combközépker., cm Mellkasszélesség, cm Alszárkerület, cm Cristaszélesség, cm Bokakerület, cm Mellkasmélység, cm Bicepszredő m m K ö n y ö k s z é l e s s é g, m m T r i c e p s z r e d ő m m Csuklószélesség, mm Alkarredő m m T é r d s z é l e s s é g, m m L a p o c k a r e d ő m m Bokaszélesség, mm Hónaljredő m m L á b s z é l e s s é g, m m M e l l k a s r e d ő m m V / Z H a s r e d ő m m Kezesség Jobb Bal Csípőredő m m S z o r í t ó e r ő J o b b C o m b r e d ő m m B a l A l s z á r r e d ő m m H a j l é k o n y s á g Men/Pol Helyből távolugrás cm Ciklus V H Z B/G PH AH Vérnyomás s/d FH Mut. 2. ábra: Az antropometriai és szexuális jellegeket tartalmazó Antropometria adatlap Fig. 2: The Anthropometry data sheet with anthropometric dimensions and sexual characteristics

11 T E S T MA G A S SÁ G Életkor (év ) Életk or (év ) TE S T S ÚL Y ORSZÁGOS NÖVEKEDÉSVIZSGÁLAT SZOCIO-DEMOGRÁFIAI ADATOK (kitöltése önkéntes) ORSZÁGOS NÖVEKEDÉSVIZSGÁLAT Kérjük, hogy ezt a kérdőívet gondosan töltse ki gyermeke nevében! A számokat külön négyzetekbe írja, vagy jelölje meg ( X) a gyermekre, illetve a szülőkre jellemző adatokhoz tartozó négyzeteket! Sorszám Fiú Leány Születési idő é v hónap nap Kivel élsz közös háztartásban? csak szülők nagyszülő(k) és szülők egy szülő n a g y s z ü l ő ( k ) é s s z ü l ő m á s T e s t v é r e i d s z á m a K ö z ü l ü k h á n y é l v e l e t e k k ö z ö s h á z t a r t á s b a n É d e s a n y á d v a g y t ö b b e d i k g y e r m e k e k é n t s z ü l e t t é l. Ó v o d á d / i s k o l á d é s l a k h e l y e d u g y a n a z o n a t e l e p ü l é s e n v a n - e? I g e n Ha nem, a lakhelyeden élők száma: k e v e s e b b, m i n t f ő f ő Nem fő több, mint fő Budapesten lakom Lakásotok komfort nélküli (nincs fürdőszoba, sem központi fűtés) fél-komfortos (fürdőszobás, nincs közp. fűtés) komfortos (fürdőszobás, közp. fűtéses) Lakószobák száma Édesapád születési ideje 1 9 Édesapád testmagassága cm Édesapád testsúlya kg Az apa (ha nevelőapáddal élsz, rá gondolj) foglalkozása munkanélküli vállalkozó nyudíjas GYED, GYES fizikai munkás - ipari - mezőgazdasági - kereskedelemben, szolgáltatásban dolgozó irodai munkakörben dolgozó felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozása van e g y é b s z e l l e m i f o g l a l k o z á s ú Az apa (ha nevelőapáddal élsz, rá gondolj) iskolai végzettsége 8 osztálynál kevesebb 8 osztály szakmunkásképző középiskola egyetem/főiskola Édesanyád születési ideje 1 9 Édesanyád testmagassága cm Édesanyád testsúlya kg Az anya (ha nevelőanyáddal élsz, rá gondolj) foglalkozása munkanélküli vállalkozó nyudíjas GYED, GYES fizikai munkás - ipari - mezőgazdasági - kereskedelemben, szolgáltatásban dolgozó irodai munkakörben dolgozó felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozása van e g y é b s z e l l e m i f o g l a l k o z á s ú Az anya (ha nevelőanyáddal élsz, rá gondolj) iskolai végzettsége 8 osztálynál kevesebb 8 osztály szakmunkásképző középiskola egyetem/főiskola 3. ábra: A családok szocio-ökonómiai helyzetét felmérő Szocio-demográfiai adatlap Fig. 3: The Socio-demographic data data sheet with data on the socio-demographic characteristics of the families

12 T E S T MA G A S SÁ G Életkor (év ) Életk or (év ) TE S T S ÚL Y ORSZÁGOS NÖVEKEDÉSVIZSGÁLAT FIZIKAI AKTIVITÁS, SZABADIDŐ ÉS KÖZÉRZET (kitöltése önkéntes) ORSZÁGOS NÖVEKEDÉSVIZSGÁLAT Kérjük, hogy ezt a kérdőívet gondosan töltsed ki! Jelöld meg ( X) a Rád jellemző adatokhoz tartozó négyzeteket! Sorszám Fiú Leány Születési idő é v hónap Az iskolai testnevelési órákon kívül végzek olyan fizikai tevékenységet (sport, munka, tánc, stb.), melynek során megizzadok vagy kifulladok. naponta hetente 2 4 alkalommal hetente egyszer kevesebbszer Gondolj az elmúlt 7 napra, és próbáld összeszámolni, hogy hány olyan napod volt, amikor legelább percig kiadósan mozogtál! (Ha pl. egy napon délelőtt is és délután is mozogtál percet, akkor az egy napon percnek számít.) 0 nap 1 nap 2 nap 3 nap 4 nap 5 nap 6 nap 7 nap A testnevelés órán kívül sportolsz-e? igen nem Ha sportolsz, hány órát edzel egy héten? Tagja vagy-e valamilyen sportegyesületnek? nem iskolai sportkörnek vagyok tagja iskolán kívüli sportkörnek vagyok tagja Milyennek tartod az állóképességedet/teherbíró képességedet? (Mennyire vagy fitt?) nagyon jónak jónak átlagosnak nem kielégítőnek Szüleid sprotolnak-e? édesapád igen nem édesanyád igen nem Naponta általában hány órát töltesz tv- vagy videónézéssel? tanítási napokon hétvégén semennyit semennyit kevesebbet, mint napi 1 órát kevesebbet, mint napi 1 órát napi 1 órát napi 1 órát 2 3 órát 2 3 órát több, mint 3 órát több, mint 3 órát Naponta általában hány órát számítógépezel szabadidődben (játék, levelezés, chat, Internet)? tanítási napokon hétvégén semennyit semennyit kevesebbet, mint napi 1 órát kevesebbet, mint napi 1 órát napi 1 órát napi 1 órát 2 3 órát 2 3 órát több, mint 3 órát több, mint 3 órát Hány számítógépe van a családodnak? egy sincs egy kettő órát t ö b b, m i n t k e t t ő Az elmúlt 6 hónapban milyen gyakran érezted a következőket? (Soronként egy válasz adható!) Szinte Hetente Kb. Kb. Ritkábban naponta többször hetente havonta vagy soha Fájt a fejem Fájt a gyomrom vagy a hasam Fájt a hátam Kedvetlen, rossz kedvű voltam Ingerlékeny, indulatos, veszekedős voltam Féltem Ideges voltam Nem tudtam elaludni Többször felébredtem Szédültem Fáradt, kimerült voltam Hányingerem volt vagy hánytam Szerinted milyen az egészséged? jó kitűnő m e g f e l e l ő Itt van előtted egy tíz fokozatú skála. (A. fokozat a lehető legjobb életet jelöli, a 0. fokozat a lehető legrosszabb életet jelöli.) Gondolj a magad életére, és jelöld be egy X-szel, milyennek tartod a saját életedet! 1. A lehető legrosszabb A lehető legjobb nap rossz 4. ábra: A fizikai aktivitás/inaktivitás, ill. a szubjektív egészségi állapot felmérésére szolgáló Fizikai aktivitás, szabadidő és közérzet adatlap Fig. 4: The Physical activity, leisure time and well-being data sheet with data on physical activity/inactivity and subjective health status

13 T E S T MA G A S SÁ G Életk or (év ) TE S T S ÚL Y ORSZÁGOS NÖVEKEDÉSVIZSGÁLAT TÁPLÁLKOZÁSI ADATLAP (kitöltése önkéntes) ORSZÁGOS NÖVEKEDÉSVIZSGÁLAT Kérjük, hogy ezt a kérdőívet gondosan töltsed ki! Jelöld meg ( X) a Rád jellemző adatokhoz tartozó négyzeteket! Soronként csak egy X szerepelhet! Sorszám Fiú Leány Születési idő é v hónap nap Milyen gyakran fogyasztasz Soha Ritkán Gyakran Naponta Naponta (havonta 1-3) (hetente 1-3) egyszer többször Tej, tejes italok (kávé, kakaó) Tejtermékek (pl. sajt, túró) Egyéb tejtermék (joghurt, kefír) Tojás Sertéshús Marhahús Belsőségek (pl. máj, tüdő, vese) Baromfihús Hal, halkonzerv Felvágottak, húskészítmények Szárazkolbász, szalámi Szalonna, tepertő, disznósajt Vaj Sertészsír Margarin Friss gyümölcs, mirelit gyümölcs Nyers zöldség, saláta, savanyúság Bab-, borsó-, lencsefőzelék Egyéb főzelék (mélyhűtöttből is) Burgonya Rizs Főtt tészták, tarhonya is S ü l t t é s z t á k ( f á n k, p a l a c s i n t a, l á n g o s ) S ü t e m é n y e k ( t o r t á k, p i t é k ), k e k s z C u k o r k a, c s o k o l á d é, n á p o l y i Befőttek, dzsemek Fehér kenyér, péksütemények Barna kenyér (rozs) Hamburger, hot dog, csirkefalatok Sós magvak, ropi, chipsek Gyümölcs- és zöldséglevek (rostos) Ice tea és szűrt gyümölcslevek Szénsavas üdítők* Szörpök Energia italok Pezsgőtabletták * ásványvizeket és a light üdítőket kivéve 5. ábra: A táplálkozás minőségi összetételének felmérésére szolgáló Táplálkozási adatlap Fig. 5: The Nutrition data sheet with data on the quality of diet (frequencies of food consumptions) 12

14 A testméretek statisztikai paramétereit (elemszám: n, átlag: x, medián: M, szórás: SD, átlag hibája: SE, variancia koefficiense: CV, minimum és maximum: V min, V max ) éves és féléves korcsoportonként az SPSS v szoftverrel számoltuk ( SPSS Inc., ). A centiliseket (3.,., 25.,., 75.,. és 97.) az LMS centilis-illesztő módszerre (Cole és Green 1992) épülő lmschartmaker Pro 2.3 szoftverrel illesztettük ( Medical Research Council, UK ; Cole és Pan 04) a fiúk és leányok testméreteinek adathalmazaira. Mind az 1983 és 1986, mind pedig a 03 és 06 között vizsgáltak egyedi adatainak felhasználásával történt az illesztés. A görbék megrajzolásához a KaleidaGraph 3.5 adatelemző és grafikus adatmegjelenítő szoftvert használtuk ( Synergy, ) A vizsgálatokat végző személyek A terepvizsgálatokat végző csapat állandó tagjainak, Prof. Dr. Bodzsár Éva témavezetőnek és Dr. Zsákai Annamária adjunktusnőnek, munkáját segítette Dr. Pápai Júlia a NUPI tudományos főmunkatársa, Dr. Németh Ágnes, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet kutatási referense és a témavezető PhD tanítványai: Jakab Kristóf, Szmodis Márta, Karkus Zsolt, Tóth Katalin, Vitályos Gábor Áron és Hornyák Gábor. A Somogy megyei vizsgálatok jelentős részét Dr. Suskovics Csilla a Kaposvári Egyetem tanársegédje végezte. Munkájukat e helyen is köszönjük. A vizsgálat szervezői szintén köszönetüket fejezik ki a vizsgálatba bevont intézmények vezetőinek, munkatársainak, hogy intézményeikben sokszor a napi munkájukat megzavaró vizsgálatok elvégzéséhez hozzájárultak, és munkájukkal segítették a vizsgálatok gördülékeny lebonyolítását, továbbá a gyermekek szüleinek a vizsgálatok elvégzéséhez adott hozzájárulását, és nem utolsósorban természetesen maguknak a vizsgálatban szerepelt gyermekeknek is a vizsgálatokban való aktív részvételt. A vizsgálat lebonyolításához szükséges anyagi támogatást köszönjük az Oktatási Minisztériumnak (63), az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak (139-5/ , /06), az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramoknak (OTKA K473) és a Pázmány-Eötvös Természettudományi Információs Alapítványnak (2827/2/03).

15 14

16 3. A MAGYAR GYERMEKEK ÉS SERDÜLŐK BIOLÓGIAI STÁTUSZA ÉS ÉLETMÓDJA 3.1. A testi és fiziológiai fejlettség referencia-értékei A növekedés mintázata és a mintázat szekuláris változása A teljes vizsgálati minta antropometriai jellemzőinek, összesen abszolút testméretnek, 2 relatív testméretnek, ill. indexnek meghatároztuk a statisztikai paramétereit (elemszám: n, átlag: x, medián: M, szórás: SD, átlag hibája: SE, variancia koefficiense: CV, minimum és maximum: V min, V max ; centilisek; táblázat) nemenként és életkoronként. A ábrák a 3 18 éves fiúk és leányok vizsgált testméreteinek 3.,., 25.,., 75.,. és 97. centilis görbéit jelenítik meg. A növekedési mintázat szekuláris változásainak elemzése az között végzett I. Országos Reprezentatív Növekedésvizsgálat (Eiben és mtsai 1991) eredményeivel való összehasonlító analízis alapján történt. Vizsgálatunkkal arra kerestük a választ, hogy az elmúlt húsz év alatt bekövetkezett jelentős szociális és gazdasági változások hatására módosult-e a 3 18 éves magyar gyermekek növekedési mintázata; a múlt század nyolcvanas éveiben még kimutatható pozitív szekuláris trend folytatódott-e, vagy leállt, ill. megfordult az elmúlt húsz év alatt. A 7. ábrákon azoknak a testméreteknek a centilis eloszlását mutatjuk be, amely testméretek az első országos növekedésvizsgálat során is felvételre kerültek. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar gyermekek növekedési mintázatában jelentős változások következtek be az 19-as évek, illetve a 00-es évek első évtizede között: (1) A testméretek közül a hosszúsági méretekben, a testtömegben, bőrredővastagságokban a növekedés trendje mutatható ki, a korcsoport mediánok növekedése a pubertás idején a legnagyobb. A testmagasság mediánok növekedését nagyobb mértékben okozta az alsó végtag hosszának proporcionális növekedése, mint az ülőmagasság mediánjainak növekedése. (2) Bár a törzs abszolút szélességi méretei közül a csípőszélességben is pozitív trend volt kimutatható, de proporcionálisan a medence régió gracilizálódott. (3) A testmagasság növekedését nem kísérte a testtömeg arányos mértékű változása, (4) a teljes testtömeg zsírkomponensének növekedése nagyobb mértékű volt, mint a sovány tömegé, így a gyermekek nemcsak nehezebbek, de zsírosabbak is, mint húsz évvel korábbi kortársaik, amely tendencia abban is megnyilvánult, hogy a 00-es évek elején felnövő gyermekek átlagos szomatotípusa endomorfabb, illetve a túlsúlyos/kövér gyermekek aránya körükben nagyobb, mint egy generációs idővel korábban felnövő kortársaiké volt (Bodzsár és Zsákai 08a, b, Bodzsár és mtsai 09). A magyar gyermekek növekedési mintázatában az 19-as és a 00-es évek eleje között bekövetkezett változások az iparilag fejlett országokban az elmúlt évtizedekben lejátszódott szekuláris változásokkal megegyezőek (Tanner és mtsai 1982, Susanne és Bodzsár 1998, Vercauteren és mtsai 1998, Cole 03), hiszen a magyar gyermekek esetében is a testmagasság szekuláris növekedését az alsó végtag hosszának növekedése eredményezi, azzal a különbséggel, hogy míg számos nyugat-európai országban a lineáris testméretek pozitív szekuláris változása trendjének lassulásáról, ill. néhány országban napjainkban a trend megtorpanásáról számoltak be (Vercauteren és Susanne 1985, Liestol és Rosenberg 1995, Hauspie és mtsai 1997, Cole 03, Webba és mtsai 08, Gohlke és Woelfle 09), addig hazánkban a kelet-európai régió országaihoz hasonlóan (Bielicki és Hulanicka 1998, Godina 1998, Bielicki és mtsai 05, Tutkuviene 05, Koca Ozer 08, Webba és mtsai 08) a lineárisabb alkat, a magasabb termet, a hosszabb alsó végtag felé mutató trend még a 00-es évek elején is megfigyelhető volt (Bodzsár és Zsákai 08a, b). A nemi érés mintázata és a mintázat szekuláris változása A nemi érés kezdetének első látható jele a leányoknál az emlők (B2, bimbózó mell: emlőbimbó udvarának megnagyobbodása), a fiúknál pedig a herék megnagyobbodása (G2). Ennek a két jellegeknek az első puberális fejlettségi stádiumai (B2, G2) kialakulását nagyon szorosan követi a szeméremszőrzet megjelenése is (PH2), amelynek teljes kifejlődése viszont mind az emlők, mind pedig a genitáliák fejlődésénél rövidebb időt vesz igénybe. Az azonos korú leányok és fiúk nemi fejlettségét összehasonlítva megállapítható, hogy a leányok általában érettebbek, mint a fiúk. A puberális fokozatok teljes kifejlődéséhez szükséges időtartamban viszont nincs jelentős nemi különbség. A menarche a mellek és a szeméremszőrzet 4. (B4, PH4) fejlettségi stádiuma idején következik be, míg a spermarche a G4 és G5, ill. a PH3 és PH4 stádiumok között következik be.

17 Az egyes nemi jellegek (G: külső genitáliák, B: emlők, PH: szeméremszőrzet, AH: hónaljszőrzet), ill. a spermarche/menarche bekövetkeztének kormediánjai és 95%-os konfidencia intervallumai (év) a következőkben foglalhatók össze: Fiúk M 95% konf. int. Leányok M 95% konf. int. G2 11,62 11,46 11,78 B2 9,44 9,15 9,73 G3 12,82 12,74 12,89 B3,93,87,99 G4 13,76 13, 13,82 B4 12,64 12,63 12,65 G5 15,46 15, 15,57 B5 13,71 13,66 13,76 PH2 12,25 12,18 12,32 PH2,68,49,87 PH3 13,22 13,16 13,28 PH3 11,96 11,92 12,01 PH4 14,09 14,03 14,15 PH4 12,96 12,93 12,98 PH5 14,95 14,83 15,07 PH5 13,56 13,48 13,64 AH2 12,74 12,66 12,82 AH2 11,02,93 11, AH3 13,87 13,83 13,92 AH3 12,44 12,41 12,46 AH4 14,85 14,76 14,94 AH4 13,49 13,45 13,53 Spermarche 13,92 13,51 14,34 Menarche 12,79 12,78 12,81 Az első Országos Növekedésvizsgálat során csak a menarche-, ill. spermarche bekövetkeztére vonatkozóan történt adatgyűjtés, így a nemi jellegek puberális fejlődési stádiumainak kialakulásához szükséges mediánkorokban az elmúlt húsz év során bekövetkezett szekuláris változások nem elemezhetők. Az első és a második országos vizsgálat adatgyűjtéséből becsült menarche-, ill. spermarchekor mediánértékeket összehasonlítva megállapítható, hogy a menarchekor lényegesen nem változott ( ; kormedián: 12,83 év, 95% konfid. int.: 12,76 12,91 év), míg az első magömlés bekövetkeztének mediánkora korábbra tolódott ( ; kormedián: 14,13 év, 95% konfid. int.: 13,93 14,38 év; Bodzsár és Zsákai 07, 08a, b). A testforma szekuláris változásaiban Európa nyugati és keleti régiói között mutatkozó különbséggel ellentétben a nemi érés szekuláris változása esetében megfigyelhető az elmúlt évtizedekben a nemi érés korábbi életkorokra való tolódása pozitív szekuláris trendjének lassulása, illetve megtorpanása mind a nyugat-, mind pedig a kelet-európai országok népességeiben, amely tendencia hazánkban is igazolódott (Vercauteren és Susanne 1985, Susanne és Bodzsár 1998, Cole 00, Bodzsár és Zsákai 07, 08a, b). A gyermekek és serdülők vérnyomásának és a pulzusának hazai referencia-értékei A vérnyomás (szisztolés és diasztolés), illetve a pulzus referencia-értékei és centilis-mintázatai ( táblázat, ábra) a korcsoportonként megadott értékek mellett minden esetben a testmagasságra, ill. testtömeg-indexre vonatkoztatott értékeket is feltüntettük. A hipo-, prehiper- (emelkedett, de még nem kórosan magas vérnyomás, ami egy későbbi életkorban kialakuló hipertenziót jelezhet előre) és hipertenzió, illetve a magas és kórosan magas pulzus életkori és nemi határértékeit a vérnyomás, pulzus paramétereinek centilis-mintázatát és a klinikai gyakorlatban használt felnőttkori kritikus értékek (Julius és mtsai 00) együttes figyelembe vételével határoztuk meg a hipo- (szisztolés férfiak: 1 Hgmm, nők: 0 Hgmm), ill. a hipertenzió (prehipertenzió: szisztolés férfiak: 1 Hgmm, nők: 1 Hgmm; diasztolés 85 Hgmm; hipertenzió: szisztolés férfiak: 1 Hgmm, nők: 1 Hgmm, diasztolés Hgmm), és a magas és kórosan magas pulzus ( és 0 ütés/perc) szűréséhez. 16

18 3.2. A mentális egészség és a pszicho-szomatikus fejlődés A serdülők énképének hazai referencia-értékei A Tennessee-féle énképskála hazai referencia-sorozatait a évesek korcsoportjaira határoztuk meg (Karkus és mtsai 07). A serdülők teljes énképében nem mutatható ki jelentős nemi dimorfizmus, mindkét nem esetében igaz, hogy a teljes énkép pubertásban negatívabbá válik, majd a posztpubertásban pozitív irányba változik. A teljes énképbeli nemi dimorfizmus hiánya magyarázható: (1) a fiúk testképe és individuális énképe a leányok önértékelési szintjét a vizsgált éves korintervallumban meghaladja, (2) ezzel szemben viszont a leányok morális és szociális énképe lényegesen jobb, mint a fiúké. A családi énkép mindkét nemben éves kor között negatív hatást fejt ki a teljes énképre. A serdülők emocionális fejlődésének és szubjektív egészségi állapotának hazai referencia-értékei A leányok megküzdési stratégiái között gyakrabban szerepel a támaszkeresés, mint az azonos korú fiúk esetében, amely stratégia alkalmazásának gyakorisága mindkét nemben jelentősen fokozódik az életkor előrehaladtával. A prepubertáskorú fiúk és leányok önkritikája azonos mértékű. A fiúk önkritikája erről a prepubertáskori szintről nem mozdul el lényegesen, míg a leányok egyre gyakrabban kritizálják saját magukat 12 éves kortól az életkoruk előrehaladtával. A gyermekek jelentős része egészségi állapotát jónak, illetve kiválónak minősítette. A leányok gyakrabban panaszkodnak pszicho-szomatikus tünetekre, mint a fiúk, ráadásul a leányok körében a panaszok gyakorisága az életkor előrehaladtával még fokozódik is és 18 éves kor között (Kern és mtsai 06) A gyermekek és serdülők életmódja tényezőinek hazai jellemzői A magyar gyermekek és serdülők táplálkozási szokásai A leányok és fiúk tápanyag-fogyasztása, illetve energia-bevitele nagyon hasonló mintázat mentén tér el a korra és nemre megadott hazai ajánlásoktól (Bíró és Lindner 1999): szénhidrát-, D-vitamin-, kalcium-, vas-, élelmi rost-fogyasztásuk lényegesen elmarad, míg fehérje-, zsiradék-, B 12 -vitamin-, C-vitamin-, nátriumfogyasztásuk meghaladja a korcsoportjukra és nemükre meghatározott mennyiséget végig a vizsgált 3 18 éves korintervallumban (Zsákai és mtsai ). Ezzel szemben kálium-, magnézium-fogyasztásuk és energiabevitelük éves korig meghaladja, 11 éves kortól viszont elmarad az ajánlott mértéktől mindkét nemben. A makro- és mikro-tápanyagok napi átlagos fogyasztása az ajánlott bevitel (Bíró és Lindner 1999) százalékában (%) kifejezve a következőekben foglalható össze (átlag és SE): Fehérje Zsiradék Szénhidrát Energia Protein Fat Carbohydrate Energy Fiúk Leányok Fiúk Leányok Fiúk Leányok Fiúk Leányok Age (ys) Boys Girls Boys Girls Boys Girls Boys Girls 3 142,6 (3,5) 137,4 (3,4) 136,7 (3,8) 134,8 (4,1) 113,2 (3,1) 7,9 (2,5) 121,8 (2,9) 117,6 (2,6) 4 138,5 (1,6) 1,1 (1,7) 1,7 (2,1) 132,3 (2,1) 113,3 (1,5) 1,6 (1,4) 121,0 (1,5) 118,1 (1,5) 5 142,5 (1,5) 132,1 (1,5) 142,7 (2,1) 1,6 (1,9) 116,9 (1,5) 1,2 (1,4) 125,6 (1,5) 117,0 (1,4) 6 142,7 (1,5) 139,6 (1,5) 144,3 (2,0) 139,7 (1,8) 115,8 (1,4) 113,3 (1,3) 125,5 (1,3) 122,3 (1,3) 7 114,8 (1,5) 8,1 (1,5) 118,7 (2,1) 9,5 (1,7) 94,0 (1,3) 87,6 (1,2) 2,1 (1,4) 94,9 (1,2) 8 116,5 (1,6) 113,9 (1,5) 122,6 (2,0) 118,3 (1,7) 95,6 (1,6) 91,9 (1,3) 4,3 (1,5) 0,6 (1,3) 9 1,5 (1,6) 113,1 (1,7) 126,9 (2,0) 115,5 (2,1) 99,2 (1,5),0 (1,4) 8,1 (1,5) 98,7 (1,5) 116,6 (1,6) 112,6 (1,4) 121,9 (2,1) 117,6 (1,8) 93,8 (1,4) 91,7 (1,4) 3,1 (1,5) 0,1 (1,3) 11 98,9 (1,5) 4,1 (1,5) 4,7 (2,1) 112,2 (2,2) 79,9 (1,3) 84,7 (1,7) 87,9 (1,4) 93,7 (1,6) 12 98,2 (1,7) 3,6 (1,4) 3,5 (2,0) 9,1 (1,7) 77,5 (1,4) 82,6 (1,4) 86,1 (1,5) 91,6 (1,3) 13 1,5 (1,6) 6,2 (1,7) 1,0 (2,1) 112,8 (2,2) 81,6 (1,5) 83,7 (1,5),7 (1,5) 93,6 (1,6) 14 7,2 (2,3) 3,6 (2,4) 112,8 (2,6) 112,3 (3,1) 84,0 (1,8) 84,4 (2,4) 93,6 (1,9) 93,5 (2,4) ,9 (2,3) 111,9 (2,2) 118,0 (2,7) 116,9 (2,6) 84,8 (1,8) 88,9 (1,9) 95,5 (1,9) 98,4 (1,9) ,8 (2,3) 7,2 (2,3) 123,9 (3,1) 112,3 (2,9) 89,2 (2,1) 84,7 (1,9) 99,8 (2,2) 94,1 (2,1) ,5 (2,9) 7,9 (2,7) 124,4 (3,4) 113,1 (3,4),6 (2,6) 85,5 (2,3) 1,4 (2,5) 94,9 (2,4) ,7 (3,9) 3,9 (2,6) 129,1 (4,6) 7,3 (3,2) 91,2 (3,0),5 (2,4) 3,7 (3,1) 89,9 (2,4) C-vitamin D-vitamin B 12 -vitamin Élelmi rost

19 Vitamin C Vitamin D Vitamin B 12 Dietary fiber Fiúk Leányok Fiúk Leányok Fiúk Leányok Fiúk Leányok Age (ys) Boys Girls Boys Girls Boys Girls Boys Girls 3 165,0 (7,0) 139,8 (8,0) 17,5 (0,9) 16,7 (0,9) 292,1 (39,9) 325,5 (,2) 93,1 (3,2),0 (3,2) 4 1,0 (4,7) 152,0 (5,5) 16,9 (0,4) 16,8 (0,4) 283,3 (13,0) 285,1 (16,8) 94,9 (1,5) 93,0 (1,5) 5 145,9 (4,5) 155,2 (5,5) 18,5 (0,4) 16,6 (0,4) 3,6 (13,7) 271,7 (12,8) 97,6 (1,3) 94,7 (1,3) 6 142,7 (4,3) 154,3 (4,8) 19,0 (0,5) 18,0 (0,4) 337,8 (,3) 3,8 (17,4) 97,0 (1,2) 99,4 (1,2) 7 162,0 (6,4) 156,6 (6,0) 19,8 (0,6) 18,0 (0,5) 218,6 (14,9) 198,2 (,6) 82,5 (1,5) 76,7 (1,5) 8 158,2 (6,8) 163,6 (6,7),7 (0,6) 19,6 (0,6) 225,3 (13,8) 2,0 (14,8) 81,0 (1,4) 81,4 (1,4) 9 158,3 (6,2) 159,1 (6,9) 21,0 (0,6) 19,4 (0,6) 2,7 (14,7) 223,1 (15,3) 85,1 (1,5) 81,5 (1,5) 147,4 (6,0) 151,4 (5,5) 19,8 (0,6),1 (0,6) 248,8 (18,4) 238,9 (16,5),5 (1,5),6 (1,5) 11 1,8 (5,4) 125,6 (6,9) 21,3 (0,6),7 (0,8) 159,5 (11,2) 126,0 (5,4) 69,6 (1,3) 76,3 (1,3) 12 7,1 (4,6) 119,3 (4,5),5 (0,6) 18,7 (0,5) 137,7 (6,1) 1,7 (9,8) 66,0 (1,3) 75,7 (1,3) ,5 (5,2) 115,0 (5,3) 22,8 (0,7) 19,8 (0,6) 169,8 (14,6) 128,4 (6,5) 69,5 (1,3) 73,9 (1,3) ,7 (6,7) 119,1 (7,0) 22,3 (0,8) 19,9 (0,8) 153,4 (8,3) 1,0 (,5),7 (1,6) 74,2 (1,6) ,0 (5,4) 118,9 (5,7) 25,4 (0,9),5 (0,7) 158,1 (6,7) 144,6 (12,3) 71,9 (1,6) 78,1 (1,6) ,8 (7,0) 118,7 (7,3),2 (1,1) 19,9 (0,8) 162,8 (7,6) 118,3 (11,1) 73,2 (1,8) 75,7 (1,8) ,4 (7,7) 112,6 (6,3) 27,3 (1,2) 19,2 (0,8) 158,3 (7,7) 124,2 (12,7) 76,3 (2,2) 72,5 (2,2) ,2 (7,0) 112,8 (7,5) 28,5 (1,6),2 (1,1) 1,0 (8,7) 113,3 (6,1) 76,3 (3,1),5 (3,1) Kalcium Kálium Vas Nátrium Calcium Potassium Iron Sodium Fiúk Leányok Fiúk Leányok Fiúk Leányok Fiúk Leányok Age (ys) Boys Girls Boys Girls Boys Girls Boys Girls 3 2,6 (3,8) 99,8 (5,6) 192,6 (5,9) 182,2 (4,8) 94,5 (3,4),4 (2,2) 596,1 (8,0) 565,5 (8,0) 4 99,7 (2,1) 96,6 (2,0) 191,0 (2,9) 185,7 (2,6) 89,6 (1,6) 89,1 (1,0) 587,5 (8,9) 578,0 (8,4) 5 0,7 (1,8) 88,6 (1,7) 195,2 (2,7) 183,9 (2,8) 93,8 (1,4) 88,2 (1,0) 3,5 (8,0) 568,8 (7,8) 6 97,9 (2,0) 95,8 (1,8) 192,9 (2,9) 193,9 (3,0) 96,4 (1,6) 93,5 (1,1) 618,8 (6,9) 0,9 (7,7) 7 98,6 (2,1) 92,0 (2,1) 1,9 (2,5) 152,5 (2,4) 3,7 (1,9) 97,0 (1,4) 4,6 (8,8) 476,4 (7,1) 8 96,5 (2,3) 88,4 (1,8) 156,1 (2,4) 154,8 (2,1) 4,1 (2,2) 98,8 (1,3) 5,3 (7,7) 518,4 (7,9) 9 95,4 (2,1) 86,4 (2,0) 161,4 (2,6) 155,0 (2,6) 8,1 (1,9) 0,9 (1,4) 5,3 (8,2) 526,4 (9,0) 91,4 (2,4) 84,0 (1,9) 152,0 (2,7) 1,6 (2,5) 0,1 (2,0) 99,7 (1,4) 536,4 (8,3) 514,7 (6,8) 11 73,7 (1,8) 67,2 (1,7) 82,6 (1,4) 78,9 (1,5),5 (1,8) 82,5 (1,2) 249,0 (4,3) 234,7 (4,1) 12,4 (2,0) 66,3 (1,5) 79,9 (1,6) 76,9 (1,3) 84,6 (1,9) 79,8 (1,2) 247,3 (4,5) 228,5 (3,3) 13 72,9 (1,9) 68,4 (1,9) 82,4 (1,6) 78,4 (1,5) 89,5 (1,9) 79,6 (1,3) 257,2 (4,1) 232,3 (4,3) 14 74,7 (2,2) 68,3 (2,3) 86,4 (2,0) 76,4 (1,9) 91,3 (2,2) 82,0 (1,7) 269,9 (6,1) 229,4 (5,6) 15 76,7 (2,4) 68,4 (2,0) 78,5 (1,6) 71,5 (1,8) 77,7 (1,8) 63,0 (1,2) 295,7 (6,0) 228,2 (4,6) 16 74,4 (2,4) 62,1 (1,9) 79,3 (1,7) 67,1 (1,6) 78,1 (1,7),0 (1,2) 291,1 (6,3) 223,1 (5,1) 17 77,9 (3,1) 63,4 (2,4) 85,9 (2,9) 66,9 (1,9) 79,9 (2,1) 61,5 (1,5) 2,2 (7,8) 222,4 (6,1) 18 72,2 (3,9) 58,3 (2,3) 83,4 (3,2) 64,3 (1,9) 83,1 (3,0) 58,5 (1,8) 317,7 (8,0) 218,4 (6,5) Eredményeink felvetik a napjainkban érvényes hazai tápanyag- és energia-beviteli ajánlások felülvizsgálatának igényét, illetve az ajánlott mennyiségeknek pl. egyéves intervallumokra történő meghatározását, illetve a kronológia koron túl a biológiai életkor-becsléshez használatos valamelyik testfejlettségi mutató, testméret (pl. testtömeg) figyelembevételét is az ajánlások megszerkesztésekor. A magyar gyermekek és serdülők habituális fizikai aktivitásának, inaktivitásának jellemzői Igazolódott, hogy a vizsgált 7 18 éves korcsoportban is egyre inkább a fizikai aktivitás hiánya és az ülő életmód jellemzi a gyermekek szabadidős tevékenységét: a szabadidőben végzett fizikai aktivitás nagyon alacsony mértéket mutatott mindkét nemben végig a vizsgált korintervallumban (7 18 évesek körében átlagosan az inaktívak gyakorisága fiúk: ~%, leányok: ~45%). A testnevelési órákon kívül más tényleges fizikai aktivitást nem végző, azaz gyakorlatilag inaktív életmódú gyermekek előfordulási gyakorisága riasztóan nagy gyakoriságú mindkét nemben: a prepubertáskorú fiúk körében több, mint %, pubertáskorú fiúk körében több, mint %, az inaktív leányok gyakorisága pedig az inaktív fiúk gyakoriságától átlagosan %-al nagyobb. A rendszeresen fizikai aktivitást végzők alacsony gyakorisága mellett a gyermekek inaktivitásának egy másik 18

20 fontos jellemzője, hogy az átlagosan több, mint napi 2 órát televízió előtt, inaktívan töltő gyermekek aránya fokozatosan növekszik pubertáskorig (Vitályos és mtsai ) A testösszetételt, a tápláltsági és egészségi állapotot befolyásoló környezeti, életmódbeli, egészségmagatartáshoz kapcsolódó tényezők A makro-, ill. mikro-környezet tényezőinak hatása a gyermekek fejlődési mintázatára, tápláltsági állapotára Magyarország 7 tervezési-statisztikai régiója gazdasági-társadalmi fejlettségében jelentősen különbözött az ezredfordulón, amely különbségek vizsgálati eredményeink alapján a gyermekek testfejlettségében, tápláltsági állapotában nem tükröződtek. Mindezt a kiindulási feltételezésünknek ellentmondó eredményt magyarázhatja, hogy a régiók kialakítása tervezési-statisztikai szempontok alapján történt, az egymás mellett elhelyezkedő megyék kerültek egy-egy régióba. Így a régiók kisebb területi egységei (megyék, térségek, kistérségek) nem tekinthetők homogénnek gazdasági-társadalmi fejlettségük tekintetében. A régiókon belül gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási, társadalmi és szociális helyzetüket tekintve különböző fejlettségű ún. kistérségek különíthetők el. A hátrányos helyzetű kistérségek közé azokat sorolták, amelyek komplex mutatója lényegesen kisebb az összes kistérség átlagánál (91/11. Kormányrendelet). Az ún. hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő gyermekek testfejlettsége viszont a normál gazdasági fejlettségű térségekben élőkéhez képest retardáltabb: testméreteik kisebbek, tápláltsági státuszuk rosszabb, nemi érésük későbbi életkorban következik be. Az eltérő szocio-ökonómiai hátterű családokban felnövő gyermekek növekedési mintázata, tápláltsági státusza lényegesen eltér: a rossz szocio-ökonómiai hátterű családok gyermekei kisebbek és körükben a kövérség, ill. alultápláltság prevalenciája nagyobb, azonban a szexuális érés időzítésében sem a leányok, sem a fiúk esetében nincs eltérés. A különböző szocio-ökonómiai hátterű családokban felnövő gyermekek életmódjának tényezőit összehasonlítva megállapítható, hogy a rosszabb szocio-ökonómiai helyzetű családok gyermekei körében a testnevelési órán kívül nem sportolók gyakorisága lényegesen nagyobb, mint relatíve jobb szocio-ökonómiai háttérben felnövő gyermekek között (Zsákai és mtsai 09). A különböző szocio-ökonómiai hátterű családokban felnövő gyermekek táplálkozási szokásait, táplálkozásuk minőségi összetételét összehasonlítva megállapítható, hogy a jobb szocio-ökonómiai helyzetű családok gyermekei körében: nagyobb a tejtermékeket gyakran fogyasztók gyakorisága, összességében nagyobb a húst gyakran fogyasztók gyakorisága, azonban a húst szinte soha nem fogyasztók (vegetáriánusok) gyakorisága is nagyobb, kisebb a zsiradékokat gyakran fogyasztók gyakorisága, kisebb a magas szénhidráttartalmú táplálékokat gyakran fogyasztók gyakorisága, mint a rosszabb szocio-ökonómiai hátterű kortársaik körében. A 3 18 évesek energia- és tápanyag-fogyasztásának hatása a testösszetételre Eredményeink igazolták a gyermekek D-vitamin-fogyasztása és csontfejlettsége közötti kapcsolatot: a vizsgált tápanyag nagyobb mértékű fogyasztását a csontozat erőteljesebb fejlettsége kísérte mindkét nemben végig a vizsgált 3 18 éves korintervallumban. A fehérjefogyasztás mértéke és az izomzat fejlettsége között eredményeink hasonló kapcsolatra utaltak, nevezetesen a relatíve sok fehérjét fogyasztók izomzatának fejlettsége lényegesen jobb, mint a relatíve keveset fogyasztó kortársaiké. A relatíve sok és a relatíve kevés zsiradékot, ill. energiát fogyasztók relatív zsírtömegét összehasonlítva a várttól ellentétes eredmények születtek: az összességében átlagosan napi relatíve sok zsiradékot, ill. energiát bevivők zsírtartalma kisebb, mint a kevesebb zsiradékot, energiát fogyasztó kortársaiké. Ennek a látszólagos ellentmondásnak feltételezhetően az lehet a magyarázata, hogy a fizikálisan aktívabb gyermekek megnövekedett energiaszükségletüket fedezik a nagyobb mértékű energia-bevitelükből (Zsákai és mtsai ). A habituális fizikai aktivitás és a testalkat közötti kapcsolat serdülőkorban A gyermekek habituális fizikai aktivitásának/inaktivitásának testalkatukra gyakorolt hatását a fizikálisan aktív és inaktív gyermekek testalkatának összehasonlításával elemeztük: a fiúk esetében az inaktívak testalkata az aktívak átlagos testalkatához képest az endomorfia komponens nagyobb dominanciával jellemezhető testalkati típusok felé tolódott el. Ezzel szemben a leányok esetében a fizikai aktivitás mértéke alapján elkülönített alcsoportok testalkatában jelentős különbség csak a vizsgált korintervallum elején figyelhető meg: az inaktívak endomorfabb testalkatúak, mint az aktív leányok (Vitályos és mtsai ). Mindezekből arra következtethetünk, (1) hogy a fiúk esetében kisebb szerepet kap testük szerkezetének tudatos kontrollálása, azaz az inaktív gyermekek nemcsak fizikai aktivitásuk mértékével, hanem táplálkozásukkal sem törődnek; (2) míg a leányok esetében az inaktív életmódot folytatók legalább arra figyelnek, hogy táplálkozásukkal ne erősítsék inaktivitásuk testformájukra gyakorolt hatását. Talán ez az életmódbeli, egészség-magatartásbeli nemi különbség magyarázza a túlsúlyos és kövér gyermekek előfordulási gyakoriságában az aktív és inaktív alcsoportok között kialakult tendenciában lévő nemi különbséget, miszerint a