KOMMENTÁR TARTALOM LELET Alexis de Tocqueville: Emlékezések (Bevezetõ és fordítás: Ádám Péter) 13

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOMMENTÁR TARTALOM 2008 4. LELET Alexis de Tocqueville: Emlékezések (Bevezetõ és fordítás: Ádám Péter) 13"

Átírás

1 KOMMENTÁR KÖZÖSSÉG HAGYOMÁNY SZABADSÁG TARTALOM HITEL MA Szalai Ákos: THM? Többszáz százalék 3 LELET Alexis de Tocqueville: Emlékezések (Bevezetõ és fordítás: Ádám Péter) 13 Mándi Tibor: VITA Miért volt Hayek konzervatív? Kiegészítés Balázs Zoltán válaszához Békés Mártonnak 26 INTERJÚ fönntartás és megõrzés nyilvánvalóan csak új értékek teremtésével lehetséges Beszélgetés Szegedy-Maszák Mihállyal 34 MÛHELY Egedy Gergely: Calhoun és az egyetértõ többség elve 41 Megadja Gábor: A kreatív osztály szárnyalása? 54 Baranyi Márton: Alekszandr Szolzsenyicin Szív és szögesdrót 61 MAGYAR ALAKOK Balázs Péter: Apologétából istentagadóvá? Martinovics Ignác egy korai filozófiai értekezésérõl 67 Filep Tamás Gusztáv: Baltazár Dezsõ a hármasúton 76 HONI FIGYELÕ Bata Tamás: A harmadik út a magyar oktatási reformban 89 MESSZELÁTÓ Ablaka Gergely: A Nagy Sátán és a Törvényen Kívüli kapcsolata 102 RE:CENSOR Böszörményi Nagy Gergely: A szkepszis az új lázadás Copenhagen Consensus Center 117

2 K O M M E N T Á R T A R T A L O M SZEMLE Csunderlik Péter: Lukács 23,18 (John Lukacs könyvérõl) 120 Viczián Zsófia: Hit, hagyomány, humorérzék (Széchenyi Kinga könyvérõl) 123 Számunkat Ablaka Gergely 2008 tavaszán, Iránban készült képeivel illusztráltuk. Lapunk megjelenését Tombor András, a Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda, a Barankovics István Alapítvány, az E-On Hungária Zrt., az ERP Consulting Kft., a Nézõpont Intézet Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. KOMMENTÁR kéthavonta megjelenõ közéleti és kulturális folyóirat Szerkeszti a szerkesztõbizottság: Ablonczy Balázs (fõszerkesztõ), Czibere Károly, Hatos Pál, Mike Károly, Ötvös István, L. Simon László Fõmunkatárs: Pesti Sándor és Benkõ Levente Csongor Olvasószerkesztõ: Csillag István Kiadja a Kommentár Alapítvány (1364 Budapest, Pf.: 78.) Szerkesztõségi titkár: Zsumbera Árpád Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. Lapterv: Artinpress Tördelés: Syrena Bt. Nyomdai elõállítás: Kapitális Nyomda, 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 14. A lap megvásárolható a Lapker Rt. elárusítóhelyein. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága VIII. kerület Budapest, Orczy tér 1. Elõfizethetõ postán, kézbesítõnél, ben: faxon: (06-1) ISSN

3 K O M M E N T Á R H I T E L M A Szalai Ákos THM? TÖBBSZÁZ SZÁZALÉK * Sokan szidják az adósokat kizsákmányoló hitelintézeteket. Persze mindig és mindenhol így volt ez. Amerikában az ún. subprime piacok (a viszonylag magas kamatozású jelzáloghitelek) válsága, illetve a hitelkártya-adósság került az érdeklõdés középpontjába. Az Európai Unió idén fogadta el a fogyasztói hitelezést szabályozó rendelkezését. Magyarországon az ombudsman a hitelintézetek magas kamataival, illetve a jelzálog-hitelezési gyakorlatával kapcsolatban fogalmaz meg szakpolitikai javaslatokat: a magáncsõd, illetve a kamatplafon bevezetését sürgeti. 1 A kormánypártok szegénybank felállítását szellõztetik meg. 2 Ezzel szemben a klasszikus közgazdaságtan egyértelmûen a hitelezõk védelmének fontosságát hangsúlyozza. 3 Hasonlóképp: ha abból indulunk ki, hogy a jogrendszer legfontosabb feladata a kölcsönösen elõnyös megállapodások elõsegítése, ahogyan azt jelen sorok írója kollégájával néhány hónapja ugyanezen lapban javasolta, 4 akkor szintén viszonylag könnyû az egyoldalú hitelezõvédelem csapdájába esni. A hitelszerzõdést mindkét fél elfogadta, tehát kölcsönösen elõnyös volt, mi okunk lenne beavatkozni és az adóst védeni? A célunk, hogy érveket találjunk a hitelpiac szabályozása, az adósvédelem mellett. A leggyakoribb hivatkozás az, hogy a magas kamat, a magas fedezeti igény méltánytalan. Azonban ha végiggondoljuk alkalmazásának gazdasági következményeit, akkor vélhetõen etikai szempontból sem találjuk majd elfogadhatónak ezt. Kínálunk ehelyett két másikat: a szükséghelyzet-érvelést és az adósok korlátozott racionalitására hivatkozó érvet. Ugyanakkor megelõlegezhetjük: egyik sem perdöntõ. Nincsenek a kezünkben megfelelõ közgazdaságtani ( szakmai ) válaszok. Ha valaki az adósvédelem vagy éppen a hitelezõvédelem mellett kíván szólni, nem kerülheti meg azt, hogy politikai, etikai, ideológiai alapállására hivatkozzon. Az írás második részében látjuk majd, hogy a még olyan tisztán * A cikk létrejöttében nagy szerepet játszott Homolya Dániel (MNB), aki a szerzõt jó néhány pénzügytechnikai kérdésben eligazította. Amennyiben a cikkben mégis tévedés maradt, azért a felelõsség természetesen egyedül a szerzõt terheli. 1 A magáncsõdrõl például: Segíthet-e a magáncsõd? Az ombudsman a gyorshitelek áldozatairól, HVG június 11. (http://hvg.hu/velemeny.interju/ _szabomate_gyorskolcson_pszaf.aspx). A kamatplafonról: SZA- BÓ Máté ombudsman: Közlemény a hajléktalanná válás pénzügyi okairól, május 29., allam/aktualis/htm/kozlemeny _1.htm. 2 Lásd SZALAY Tamás Lajos: Bank a szegényeknek Magyarországon is? Szociális mikrohitelekkel segítenék a leszakadókat A kölcsön kamatának csak a kezelési költséget kellene fedeznie, Népszabadság július 30. (http://nol.hu/cikk/ ). 3 Lásd például a viszonylag új jog és pénzügy (law and economics) irányzatot: LA PORTA LOPEZ-DE-SILANES SHLEIFER 2006, LA PORTA LOPEZ-DE-SILANES SHLEIFER 2008, LA PORTA LOPEZ-DE-SILANES SHLEIFER VISHNY 1998, DJANKOV GLAESER LA PORTA LOPEZ-DE-SILANES SHLEIFER 2003, DJAN- KOV MCLIESH SHLEIFER SZALAI SZEPESI

4 K O M M E N T Á R H I T E L M A technikainak tûnõ kérdésekben is, mint amilyen a kamatplafon bevezetése vagy a magáncsõd megteremtése, sem adhatunk tisztán szakmai válaszokat a megoldást nem várhatjuk a szakértõktõl, a közgazdaságtantól, rászorulunk politikai, etikai érvekre. Mi a baj a magas kamatokkal, magas biztosítékokkal? Az angolszász szerzõdési jogi tananyagok szinte kötelezõ hivatkozása a Williams kontra Walker-Thomas Furniture Co. ügy, mint a súlyos méltánytalanság (unconscionability) iskolapéldája. Az adós, aki egyébként egy iskolázatlan, egyedülálló anya volt, többször is hitelre vásárolt a kereskedõtõl. A hitel feltétele az volt, hogy amennyiben bármelyik hiteltörlesztésével késik, a hitelezõ (az eladó) felmondhatja az összes hitelt, és visszaveheti az összes még teljesen ki nem fizetett árut. Amikor ez bekövetkezett, akkor a súlyos méltánytalanság sokak szerint nyilvánvaló volt, hiszen egy viszonylag kis késedelem, viszonylag kis adósság fejében jelentõs vagyont foglalt le a hitelezõ. A jog-gazdaságtani érvelés általában éppen ezt a méltányossági, elosztási érvelést használja fel arra, hogy a jogra (a disztributív igazságosságelméletekre) gyakran jellemzõ ex post és a közgazdaságtanra jellemzõ ex ante szemlélet különbségét megvilágítsa. Kétségtelen, amennyiben a bíróság megakadályozza, hogy a hitelezõ elvegye az adós többi vagyontárgyét is, akkor ezzel Ms. Walker helyzetét javítja. De milyen hatása lenne egy ilyen lépésnek a többi hiteligénylõre? Ha a hitelezõk nem kérhetnek magas fedezetet, akkor vélhetõen csak magasabb kamatért lesznek hajlandóak hitelt nyújtani. Például a többi iskolázatlan egyedülálló anya is csak magasabb kamatra kaphat majd hitelt. Persze ez a kép nem is leegyszerûsített. Pontosabb képet kapunk a hitelpiac mûködésérõl, ha figyelembe vesszük azt, amit Stiglitz és Weiss a hitelek adagolásá -nak nevez. 5 Más piacokon, legalábbis a tankönyvek szerint, amennyiben a kereslet nagyobb, mint a kínálat, akkor az ár addig emelkedik, amíg a kereslet le nem csökken, a kínálat fel nem nõ a másik szintjére. A klasszikus bankok piacán azonban az ár nem emelkedik az egyensúlyi szintig. A jelenség alapvetõ oka az, hogy az adósok nem egyformák: nem egyforma az esélyük arra, hogy a hitelt vissza is tudják majd fizetni. Közbejöhet betegség, baleset, családi vagy munkahelyi probléma stb. Azok, akik nagyobb valószínûséggel fizetik vissza a hitelt, a jó adósok. Õk, tudva magukról, hogy kisebb a bukás kockázata, nem hajlandók olyan magas kamatot fizetni, mint a rossz adósok. A hitelintézetek két stratégia közül választhatnak: vagy emelik a kamatot, és tudomásul veszik, hogy csak rossz adósaik lesznek, vagy annyival alacsonyabban tartják a kamatot, hogy még a jó adósoknak is megfeleljen. Utóbbi esetben viszont valahogy meg kell szûrni a hitelt kérõket, el kell dönteni, hogy ki kaphat és ki nem. Ilyen szûrési módszer lehet az adósvizsgálat, illetve a biztosíték. A két stratégia mentén több szegmensre szakad a piac. A klasszikus bankok alacsonyabb kamattal adnak hitelt a jó, kellõ biztosítékkal rendelkezõ, hitelképesnek látszó adósoknak. 5 STIGLITZ WEISS

5 S Z A L A I Á K O S: THM? T Ö B B S Z Á Z S Z Á Z A L É K A rossz adósok azonban, akik a magasabb kamatot is megfizetnék, ezen az úton nem jutnak hitelhez. Létrejön az õ hitelpiacuk is, magas kamatokkal. Ha tehát korlátozzuk a kamatokat, akkor éppen a rossz adósok, a szegényebbek nem jutnak majd hitelhez: a méltánytalanságra hivatkozó érvelés épp a rossz helyzetûeket fosztja meg a hiteltõl. Lássunk inkább egy másik érvet a szükséghelyzet problémáját. Eszerint a baj nem az, hogy a megállapodás az egyik fél számára elõnytelen, hanem az, hogy a másik fél az õ szükséghelyzetét kihasználva jut viszonylag nagy nyereséghez. Ez az érv nem tagadja, hogy a hitelfelvétel annak idõpontjában kölcsönösen elõnyös volt. Az érv jog-gazdaságtani alapja nem a szükséghelyzettel való visszaélés, mint a méltánytalanság esetén lenne, hanem az ösztönzés (lásd SHAVELL 2004). Lássuk elõször a szükséghelyzet egyik klasszikus esetét, majd alkalmazzuk ennek logikáját a hitelezésre. A klasszikus helyzet egy bajba került hajóé, amelyet egy másik csak akkor hajlandó megmenteni, ha a rakományát ingyen vagy nagyon olcsón átadja. Az ösztönzési hatás lényege: miképpen reagálnak a hajósok arra, ha tudjuk, hogy baj esetén csak drágán kaphatnak segítséget? Vélhetõen minél többe kerül a segítség, annál többet tesz majd azért, hogy lehetõleg ne kerüljön ilyen helyzetbe. A magas költség tehát óvatosságra ösztönöz. Ugyanez igaz a hitel esetére is: tehetünk azon problémák elkerülése érdekében, amikor hirtelen hitelre szorulunk. Ha ilyenkor csak magas kamatért, elõnytelen feltételekkel vehetünk fel hitelt, akkor megpróbálhatjuk minimalizálni az ilyen gondok esélyét. A szükséghelyzet-érvelés kapcsán tehát két kérdés vár megválaszolásra. Az elsõ: a rossz kockázatúak hiteligénye olyan események következménye, amelyek ellen jó lenne, ha védekeznének? Vagy épp ellenkezõleg: sokkal nagyobb baj a túlzott óvatosság? A szükséghelyzet-érvelést a közgazdaságtan ezen utóbbi esetekre tartja fenn. Hasonlóképp: adósvédelem mellett akkor érvelhetünk, ha úgy gondoljuk, hogy a segítség árának korlátozásával is elõ kell segíteni a nagyobb kockázatvállalást. 6 Ha azonban úgy gondoljuk is, hogy a kockázatvállalás ösztönzése fontos, akkor is szembe kell néznünk a második dilemmával. Mit tekintünk rosszabbnak: azt, ha az emberek a hiteligényektõl való félelmük miatt túlzottan óvatosak, vagy azt, ha bajba kerülve nem találnak segítséget? Láttuk ugyanis az elõzõ érv kapcsán: amennyiben korlátozzuk a kamatlábat, a biztosítékot, akkor kevesebb hitelintézet lesz, amely ilyenkor a pénzzavart segítene felszámolni. A szükséghelyzet-érvelés speciális esete az ún. elõreláthatatlan események problémája. Ilyenkor az adós nem tudhatja, hogy olyan szorult helyzetbe kerülhet, amikor rossz adósként hitelre szorul. Ha pedig nem tudhatja, akkor az elõzõ ösztönzõkre sem fog reagálni: hiába próbáljuk akár a magas kamattal óvatosságra, akár a hitelfeltételek könnyítésével kockázatvállalásra ösztönözni, nem változik a magatartása. Ha ilyen ösztönzõ hatás nincs, akkor a szükséghelyzetre alapozva nem érvelhetünk az adósvédelem mellett. 7 6 WHITE 2007 hívja fel a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban a magáncsõdök jó része annak köszönhetõ, hogy a hitelt felvevõ valamilyen kisvállalkozásba fogott, amely sikertelennek bizonyult. 7 Tegyük hozzá gyorsan, hogy az ösztönzési hatás a másik oldalon is gyenge lehet. Elképzelhetõ, hogy a magas kamat ellenére sem nõ az ilyen hitel kínálata: hiába fizetünk magas árat, alacsonyabb ár mellett is elérhetnénk ugyanazt a kínálatot. 5

6 K O M M E N T Á R H I T E L M A A harmadik érv az adósok korlátozott racionalitása. Az utóbbi években talán ez az érv bukkan elõ leggyakrabban a jog-gazdaságtani irodalomban. 8 A korlátozott racionalitás fogalmának két értelmezésével találkozhatunk. Tágabb értelemben akkor beszélünk errõl, ha a döntéshozó, az adós nem ismer minden fontos információt. Ez az információhiány esete. Szûkebb értelemben pedig akkor, ha hiába áll rendelkezésre minden információ, a döntéshozó mégis rossz döntést hoz. Elképzelhetõ, hogy az adós egyszerûen nem érti meg az információt, annak jelentõségét. Elképzelhetõ, hogy rövidlátó (nem szentel elég figyelmet a nem azonnali hatásoknak például a késõbbi kamatterheknek), hogy akaratgyenge (ha valaminek a terheit el lehet tolni, akkor ezt mindig meg is próbálja megtenni még akkor is, ha tudja, hogy emiatt késõbb lényegesen magasabb költséget kell fizetnie). 9 Persze nem minden hitelkérelmezõre igaz az, hogy idegenül mozog a hitelpiacon. Sokan tudatosan gyûjtik az ajánlatokat, válogatnak közöttük. Fent azt írtuk, hogy a piac azért válik ketté, mert a hitelezõk vagy a jó, vagy a rossz kockázatú adósokat célzó stratégiát követik. De a piac kettéválik azért is, mert a tájékozott, racionális és a tájékozatlan, csak korlátozottan racionális adósok is más és más üzletpolitikát tesznek lehetõvé. Utóbbiak már nem csak azért fognak magas kamatot fizetni, mert esetükben magasabb a hiteltörlesztési problémák esélye, hanem azért is, mert tájékozatlanságukat, téves döntéseiket a hitelek kínáló intézmények kihasználhatják. 10 Bár abban majdnem mindenki egyetért, hogy az adósok közül jó néhányan valóban nem racionális döntéseket hoznak, de tisztán közgazdasági, szakmai választ itt sem adhatunk. 11 A rövidlátásra és az akaratgyengeségre kétféle választ adhatunk. Nevezzük az 8 Például a The University of Chicago Law Review 2006-ban az egyik számának fõ témájává tette ezt pontosabban a Chicagói Egyetem Symposium: Homo Economicus, Homo Myopicus, and the Law and Economics of Consumer Choice címmel rendezett konferenciájának anyagait közölte le. 9 Vö. JOLLS SUNSTEIN THALER ENGEL MCCOY 2002 alapján öt olyan eszközt azonosíthatunk, amelyek révén ezt a racionalitási problémát ki lehet használni. 1) Ilyen a hitelt felvenni szándékozók sürgetése: az ügynökök, hitelezõk az ajánlataikat akciósnak tüntetik fel, amelyek csak nagyon rövid ideig érhetõk el. 2) Félretájékoztatják a hitelt felvenni szándékozókat: tipikus példa erre a jutalékért dolgozó ügynökök esete, akik elsõsorban abban érdekeltek, hogy a lehetséges hitelkonstrukciók közül a legnagyobb jutalékot hozót, és nem abban, hogy az adós számára legkedvezõbbet ajánlják. 3) Ráveszik az adóst, hogy váltogassa a hiteleit (loan flipping): az adóst úgy menekítik ki az adott kölcsön terhe alól, hogy egy másikkal váltja azt ki, viszont ennek érdekében elõ kell törlesztenie az elõzõt, amelynek az elõtörlesztési díja hozzáadódik a tõketartozáshoz, így az adósságállománya folyamatosan nõ. 4) Kifejezetten a vagyon megszerzését célzó hiteleket kötnek (asset-based lending): ingatlan vagy egyéb fedezet mellett olyan szerzõdést, amelynek visszafizetését a hitelezõ sem tartja valószínûnek, de a fedezetül szolgáló vagyon kellõ fedezetet nyújt. 5) Negatív értékcsökkenést (negative amortization) érnek el: az éves törlesztés nem fedezi a kamattartozást sem, amely így hozzáadódik a tõketartozáshoz, és a tartozás összege folyamatosan nõ. 11 Az információhiány ellen általában a kötelezõ információadást javasolják, de ez sem problémák nélkül való. Ennek hatásait most nem elemezzük részletesen (lásd pl. HYNES POSNER 2001; ENGEL MCCOY 2002). A politika azért lehet kifejezetten veszélyes, mert ha a hitelfelvevõk túlzottan megbíznak benne, akkor téves biztonságtudat alakul ki. Magyar példát idézve ilyen téves biztonságtudat lenne, ha a hitelt keresõk megbíznának abban, hogy pusztán a THM összehasonlítása révén megtalálhatják a legjobb hitelt miközben az nem jelzi az összes hitellel járó terhet (például az ügyvédi, közjegyzõi, értékbecslési költségeket, vagy az elõtörlesztés esetén fizetendõ díjat). 6

7 S Z A L A I Á K O S: THM? T Ö B B S Z Á Z S Z Á Z A L É K egyiket paternalista, a másikat pedig tanító stratégiának. A paternalista stratégiai azt célozza, hogy védjük meg a polgárokat döntéseik rossz következményeitõl: ha túl magas kamatra is hajlandóak lennének hitelt felvenni, akkor saját érdekükben akadályozzuk meg õket ebben. A tanító stratégia ezzel szemben abból indul ki, hogy kísérleti eredmények szerint amint egy kérdés fontosabbá válik, akkor a döntések (és az információszerzés) is megfontoltabbak lesznek. 12 Eszerint tehát éppen hogy rontunk a helyzeten, ha csökkentjük a rossz döntések következményeit, ha például megpróbáljuk olcsóbb hitelhez juttatni az irracionális döntéseket hozó adósokat. Ha nagyobb lenne a tét, ha megtapasztalják (vagy a környezetükben valaki megtapasztalja), hogy mivel járnak az ilyen hitelek, akkor jobban megfontolják, hogy valóban szükségük van-e rájuk. 13 Milyen eszközöket használhatunk? Tegyük fel, hogy az elõzõ politikai, ideológiai, etikai kérdéseket úgy döntöttük el, hogy inkább az adósokat akarjuk védelmezni. Általában a fogyasztói hitelek, illetve speciálisan a magas kamatozású hitelek szabályozására, Hynes és Posner hat eszközt különböztet meg: 14 (i) a kamatplafon megállapítását (az ún. uzsoratörvénykezést); (ii) a hitelbiztosítékok körének korlátozását (vagyis annak szabályozását, hogy a hitel bedõlése esetén milyen vagyontárgyakból, milyen jövedelmekbõl próbálhatja behajtani az adósságot a hitelezõ); (iii) a magáncsõdöt; (iv) a hitelezõk információadási (igazmondási) kötelezettségét; (v) a diszkriminációellenes politikát; illetve (vi) a harmadik fél szerepének szabályozását (tipikusan a hitelre vásárolt áru eladójáét, aki egyben a hitelt is közvetíti). A hazai javaslatokban, mint láttuk, ezek közül kettõ kap nagy hangsúlyt: az uzsoratörvénykezés, illetve a magáncsõd. (A hitelbiztosítékok körét a magyar jog a végrehajtási eljárás szabályain keresztül ma is szabályozza, illetve a rendszer információadási kötelezettséget is tartalmaz.) Ezen túl egy nem szabályozási eszköz is megjelenik: a szegény és ezért rossz kockázatú adósokra specializálódó bank ötlete. A kamatláb korlátozása kapcsán mind az elméleti, mind az empirikus irodalom egybehangzó állításokat tesz: a kamatláb korlátozása vagy hatástalan, vagy ha hat, akkor éppen a legszegényebb csoportokat sújtja. Hatástalan lehet, mert könnyû megkerülni. Ha csak a kamatlábat korlátozzák, akkor az egyéb díjakat fogják emelni, és ebbõl próbálják fedezni a magasabb kockázatú adósok bedõlt hiteleit. Ha az összes díjtételt szabályozzák (ez szinte lehetetlen), akkor megkerülhetik a szabályozást, hasonlóan ahhoz, ahogy a ka- 12 Példákért lásd GLAESER A két stratégia színvonalas ütköztetésérõl lásd BAR-GIL 2006; BAR-GIL EPSTEIN 2007; EPSTEIN HYNES POSNER

8 K O M M E N T Á R H I T E L M A mattilalmat is megkerülik azokban az országokban mint például Magyarországon, ahol a kamatot magánszemélyek egymás között nem köthetnek ki: az adós egy vagyontárgyát vásárolja meg a hitelezõ, hogy aztán az adós azt drágábban vásárolja vagy bérelje vissza. Még ennél is egyszerûbb következménye a tilalomnak a feketepiac, az uzsorások iránti kereslet növekedése. De a probléma nem is csak az, hogy akik eddig nyilvánosan adtak kölcsönt, azok innentõl titokban fogják ezt tenni. Jól tudjuk, hogy ilyenkor átalakul a kínálati oldal: a megnövekvõ keresletet azok fogják kielégíteni, akiket az illegalitás nem zavar a fõ technológiai kérdés a bûnözõi szaktudás lesz. Amennyiben a korlátozás mégis hatásos, akkor a disztribúciós, méltánytalanság-érvek kapcsán bemutatott folyamat indul be, és éppen a rosszabb helyzetû adósok helyzete romlik emiatt. A jó adósokra specializálódó, erõs adósminõsítési rendszerrel mûködõ elsõdleges piacra õk nem tudnak belépni a szabályozás viszont megszünteti azokat a lehetõségeket, amelyek számukra elérhetõek voltak. A kamat- illetve díjkorlátozás tehát nem azért megfontolandó, mert ennek révén a kamatot, a költségszintet csökkenteni lehet. A szabályozás legfontosabb haszna akkor jelentkezik, ha sikerül ennek révén bizonyos díjakat kiiktatni a rendszerbõl. Láttuk: az adósok nem mindig értik, nem mindig tudják összehasonlítani a különbözõ hitelkonstrukciókat. Ennek oka az, hogy a hitelek sok szempontból eltérhetnek egymástól: nemcsak a kamatszintben (THM-ben), hanem az egyéb díjakban (például az elõtörlesztés esetén fizetendõ díjban), az adósok és a hitelezõk jogaiban és kötelezettségeiben. Minél több szempontot kell figyelembe venni, a racionális mérlegelés annál nehezebb. A kamat illetve a díjkorlátozás fõ elõnye ezért akkor jelentkezik, ha egyes díjfajtákat, és ezzel egyes szempontokat sikerül kiiktatni a rendszerbõl. Persze az ilyen standardizálás, homogenizálás mindig maga után vonja azt is, hogy olyan megoldásokat veszünk ki a rendszerbõl, amely bizonyos fogyasztók, adósok számára kedvezõek. 15 A magáncsõd megítélése már bonyolultabb kérdés. Elsõsorban azért, mert nem tudhatjuk, hogy pontosan mit is kell alatta értenünk. 16 Mindenesetre annyit leszögezhetünk: a közgazdasági elmélet, illetve az empirikus vizsgálatok szerint a magáncsõd léte vagy nemléte alig hat, amennyiben a csõdön kívül is erõteljesen korlátozzák a hitel fejében elvonható vagyon körét. Ha a csõdön kívül is jelentõs védelemben részesül az adós, akkor viszonylag kevés értelme van csõdöt is jelenteni. A magáncsõd legfõbb ösztönzõ hatása az, hogy az 15 A legtöbb vitát általában az elõtörlesztésért felszámolt díj váltja ki. Ezt a THM sem tartalmazza. Ugyanakkor ha ezt kivesszük a rendszerbõl (betiltjuk, maximális szintjét minimálisra csökkentük), akkor emiatt ismételten csak a kamatok vagy más díjak fognak emelkedni. Vagyis miközben azok valóban jobban járnak, akik az eredeti szerzõdésnél gyorsabban akarnak törleszteni, addig azok, akik tartják magukat az eredeti szerzõdéshez, a magasabb kamatok miatt rosszabbul járnak. 16 Például az Egyesült Államokban kétféle magáncsõd létezik a csõdeljárás elsõ lépése, hogy a csõdöt kérõ választ közöttük. Az ún. fresh start rendszerben (7. fejezet szerinti csõd) az adós vagyonából lefoglalják és értékesítik mindazt, amit lehet, viszont a jövedelmét teljes mértékben megtarthatja, és a lefoglalt vagyonból ki nem elégíthetõ hiteleket elengedik. A másik (13. fejezet szerinti) rendszerben pont fordítva, a csõd a vagyon lefoglalását akadályozza meg, viszont az adósság egy-két kivételtõl eltekintve megmarad, azt csak átütemezik. Törlesztési tervet dolgoznak ki, amelynek alapján az adós a késõbbi jövedelmébõl fizetheti azt meg. 8

9 S Z A L A I Á K O S: THM? T Ö B B S Z Á Z S Z Á Z A L É K adósok számára idõnként akkor is megéri csõdöt jelenteni, és ezzel az adósság elengedését, csökkentését, átütemezését elérni, ha képesek lennének azt megfizetni. (A magáncsõd hatásait vizsgáló empirikus vizsgálatok legteljesebb áttekintése WHITE 2007.) Maga a csõd tehát nem, csak az elvonható vagyon és jövedelem korlátozása hat. Ezt azonban a méltánytalanság kapcsán már tárgyaltuk: ha ezeket korlátozzuk, akkor a kamat fog nõni. Empirikus vizsgálatok szerint azokban az amerikai államokban, ahol a vagyon nagyobb része elérhetetlen a hitelezõk számára (Texasban például a lakások teljes egészében mentesülnek), ott magasabbak a kamatok. Persze a magasabb kamat önmagában még nem probléma: mivel a vagyonunkat nem tudjuk elbukni, így a hitelfelvételi kockázat is csökken, vagyis magasabb kamatot is hajlandóak lennénk megfizetni az ilyen biztonságosabb hitelekért. Melyik hatás az erõsebb: a kamatemelkedés, vagy a hitelfelvételi kedv növekedése? Ha a teljes hitelmennyiséget vizsgáljuk, akkor nincs egyértelmû válasz a különbözõ vizsgálatok eltérõ eredményre jutnak. Ezzel szemben az elosztási hatásokban, úgy tûnik, már tisztább a kép. A mentesség kiterjesztése esetén a jobbmódúak több, a szegényebbek kevesebb hitelhez jutnak. A gazdagabbak esetén a kereslet növekedése a fontosabb, a nagyobb kamat mellett is többen kívánnak hitelt felvenni. Ezzel szemben a szegényebbek számára a kamatemelés a fontosabb. 17 A harmadik javasolt eszköz, a szegények bankja, a csoportos hitelezés, a mikrohitelezés. (A legtöbbet emlegetett, mintául szolgáló bank Bangladesben jött létre ez a Grameen Bank.) Ezekben a programokban az adósokat kiscsoportokba szervezik, és minden tagja viszonylag kis összegû és rövid lejáratú hitelt kap, viszonylag alacsony kamatra. Az alapszabály: amennyiben a csoport egyik tagja nem fizeti vissza a hitelt, akkor a csoport egyetlen tagja sem kaphat több hitelt. A csoportos hitelezés ösztönzõ hatása abból származik, hogy nem egyetlen, egyszeri hitelrõl, hanem folyamatos hitelezésrõl van szó: az adós folyamodhat, és folyamodik is újabb hitelért. Ha valaki a csoportból nem fizet, akkor ennek az új hitelnek a lehetõségétõl esik el. Éppen ezért érdemes a csoporttagoknak a vélhetõen nem fizetõ csoporttagot kizárni. Az irodalom (például MURDOCH 1999, SCHREINER 2003) a rendszer sikerét azzal magyarázza, hogy végsõsoron nem a hitelezõ, hanem a többi adós végzi el az adósvizsgálatot. Márpedig az adósok általában jobban ismerik egymást, hiszen egy helyen, egy közösségben élnek. Tegyük hozzá: nemcsak az adósminõsítést szervezi ki a bank, hanem a behajtást is. Ha valaki a csoportból nem fizet, akkor a többieknek megéri helyette megfizetni az adósságát, és azt késõbb valamilyen módon behajtani rajta. 18 Az ilyen bankok általában nemcsak hitelintézeti szerepet játszanak, hanem valamiféle nevelõ, szociális funkciót is felvállalnak. A hitel megfizetésén túl általában további elõírá- 17 Az empirikus vizsgálatok áttekintését lásd HYNES POSNER 2001; WHITE Csoportos hitelezés Közép-Európában is régóta ismert. Itt hitelszövetkezetek, takarékszövetkezetek jöttek létre, amelyben a tagoknak valóban meg kellett téríteniük a többiek bedõlt hiteleit. A Grameen-jellegû bankoknál azonban a szó jogi értelmében nincs szó csoportos felelõsségrõl: a bank nem kéri a többiektõl az adósság megtérítését. Más kérdés, hogy a késõbbi hitel lehetõsége miatt a csoporttagok akkor is fizetnek, ha erre jogilag nem kötelezi õket a bank. (A két rendszer összehasonlítására, valamint a Grameen kritikájára lásd COOTER SCHAEFER 2008.) 9

10 K O M M E N T Á R H I T E L M A sokat is megfogalmaznak az adósokkal szemben. A Grameen Bankban például a hitelt kérõknek elõször részesedést, részvényt kell vásárolniuk (minimális összegért), majd betétet is el kell helyezniük. Ezt követõen minden hónapban kötelezõ a hitel visszafizetésén túl minimális összeget megtakarítani, és azt a bankban elhelyezni. Az adósok számára kötelezõ a heti találkozókon megjelenni. Ezek nem csak arra szolgálnak, hogy a csoporttagok megtudhassák, hogy társaik valóban fizetnek-e, de nem is csak arra, hogy a különbözõ csoportok találkozzanak. A bank ezeket a rendezvényeket használja fel arra is, hogy az általa megfogalmazott etikai, életviteli elvárásokat propagálja. A Grameen Bank ilyen rendezvényeirõl ismert, hogy az adósok számára meglehetõsen szokatlan és szigorú elvárásokat fogalmaz meg: szigorú az ülésrend, a résztvevõknek tisztelegniük, énekelniük kell, különbözõ gyakorlatokat végeznek. Ilyenkor próbálják megértetni az adósokkal a bank által fontosnak tartott társadalmi üzeneteket is például a túlzottan sok gyerek vállalása vagy a gyerekházasság ellen, illetve az oktatás, a higiénia fontossága mellett emelnek szót. Nyilvánvalóan azt várják a bank vezetõi, hogy az adósok az így megszerzett tudás, képességek birtokában kisebb valószínûséggel kerülnek fizetési zavarba. Az ilyen intézményeknek ugyan általában viszonylag jó a politikai, etikai megítélése, 19 ugyanakkor a hátrányaikról sem szabad megfeledkezni. Mindenekelõtt le kell szögeznünk: az ilyen hitelezés sem önfenntartó. Hiába jobb ezen intézetek esetén a visszafizetési arány, mint amit a rossz adósoknak adott egyéb hitelek esetén látunk, az alacsony kamatot általában csak komoly állami támogatással sikerül fenntartani. Abban ugyan egyetértenek az elemzõk, hogy ez a megoldás még mindig hatásosabb, mint az egyszerû segélyezés, de az már nem biztos, hogy mindenki számára elfogadható, ha az állami támogatást a segélyek rovására teremtjük elõ mint ahogy az sem, ha emiatt más programokról mondunk le, vagy adót emelünk. Ráadásul az adósminõsítés hatása itt is ugyanúgy mûködik, mint a normál hitelpiacokon: a legrosszabb adósokon ez a rendszer sem segít, a csoportok õket fogják kizárni, nekik továbbra is marad a fekete uzsorahitel. Hasonlóképp ismerni kellene, hogy a csoporttagok milyen módon próbálják kikényszeríteni egymástól a fizetést. Nem kizárt, hogy a hatóságok és a közvélemény által eleve erõs gyanakvással figyelt, a nyilvánosság elõtt mûködõ hitelintézetek kényszerítõ eszközei még mindig humánusabbak, mint amikkel a csoporttársak élnének. Hasonlóképpen sokak számára megkérdõjelezhetõ a szervezet nevelõmunkája. Sokak számára már azok az elvárások sem elfogadhatóak, amiket egy-egy önkormányzat a segélyezettek számára feltételként szab, holott nyilvánvaló, hogy itt a szegények autonómiája még erõsebben sérülhet. Összefoglaló A cikk talán legfõbb állítása az, hogy nincsenek közgazdasági érveink a magas kamatozású (vagy magas biztosítékot követelõ) hitelek korlátozása mellett. Igaz, ellene sincsenek. 19 Ezt támasztja alá a Grameen alapítójának, Muhammad Yunusnak ítélt Nobel-békedíj is. 10

11 S Z A L A I Á K O S: THM? T Ö B B S Z Á Z S Z Á Z A L É K A méltányossági, disztribúciós érvelés komoly ösztönzési (és végsõsoron etikai) problémákat vet fel. A szükséghelyzet kihasználását tiltó jogelvek Achilles-sarka az, hogy fontosnak tartjuk-e, hogy az adósokat a szükséghelyzet elkerülésére ösztönözzük. A korlátozott racionalitás kezelése pedig az adósokat oltalmazó paternalista vagy a döntéseikért a felelõsséget rájuk terhelõ nevelõ stratégia közötti választáson múlik. Ezen sorok szerzõje ugyan inkább hajlik az adósokat erõsebben ösztönzõ (és kevésbé védelmezõ), a hitelezõk jogait, a megkötött hitelszerzõdések komolyabban vevõ megoldások felé, 20 de politikai realitáskánt elfogadja, hogy mostanában (is) inkább az adósvédelem a népszerû értelmiségi, politikai álláspont. Éppen ezért talán nem volt felesleges áttekinteni azokat az eszközöket sem, amelyek az adósok védelmében szóba kerültek Magyarországon. De a végkövetkeztetés itt is ugyanaz: szakmai, szakértõi alapon még ilyen szakpolitikai kérdéseket sem lehet megoldani. Szakmai alapon csak azt mutathatjuk be, hogy egy-egy megoldás milyen jó és rossz hatásokkal jár. A lehetséges alternatívákat össze tudjuk vetni. Választani azonban szakmai alapon nem tudunk, ahhoz etikai, politikai, ideológiai preferenciák kellenek: ezek alapján tudjuk eldönteni, hogy számunkra a jó vagy a rossz következmények tûnnek-e fontosabbnak. Hivatkozott szakirodalom BAR-GILL 2006 Oren BAR-GILL: Bundling and Consumer Misperception, The University of Chicago Law Review 73. (2006), BAR-GILL EPSTEIN 2007 Oren BAR-GILL Richard A. EPSTEIN: Consumer Contracts. Behavioral Economics vs. Neoclassical Economics, New York University Law & Economics Research Paper Series No (2007). COOTER SCHAEFER 2008 Robert D. COOTER Hans Bernd SCHAEFER: Law and the Poverty of Nations, DJANKOV GLAESER LA PORTA LOPEZ-DE-SILANES SHLEIFER 2003 Simeon DJAN- KOV Edward GLAESER Rafael LA PORTA Florencio LOPEZ-DE-SILANES Andrei SHLEIFER: The new comparative economics, Journal of Comparative Economics 31. (2003), DJANKOV MCLIESH SHLEIFER 2007 Simeon DJANKOV Caralee MCLIESH Andrei SHLEIFER: Private credit in 129 countries, Journal of Financial Economics 84. (2007), ENGEL MCCOY 2002 Kathleen C. ENGEL Patricia A. MCCOY: A Tale of Three Markets. The Law and Economics of Predatory Lending, Texas Law Review 80. (2002), EPSTEIN 2006 Richard A. EPSTEIN: Behavioral Economics. Human Error and Market Corrections, The University of Chicago Law Review 73. (2006), GLAESER 2006 Edward L.GLAESER: Paternalism and Psychology, The University of Chicago Law Review 73. (2006), SZALAI

12 K O M M E N T Á R H I T E L M A HYNES POSNER 2001 HYNES, Richard Eric A. POSNER: The Law and Economics of Consumer Finance, University of Chicago John M. Olin Law & Economics Working Paper No. 117., JOLLS SUNSTEIN THALER 1999 Christine JOLLS Cass R. SUNSTEIN Richard THALER: A Behavioral Approach to Law and Economics, Stanford Law Review 50. (1999), LA PORTA LOPEZ-DE-SILANES SHLEIFER 2006 Rafael LA PORTA Florencio LOPEZ- DE-SILANES Andrei SHLEIFER: What works in securities laws?, Journal of Finance 61. (2006), LA PORTA LOPEZ-DE-SILANES SHLEIFER 2008 Rafael LA PORTA Florencio LOPEZ- DE-SILANES Andrei SHLEIFER: The Economic Consequences of Legal Origins, Journal of Economic Literature 46. (2008), LA PORTA LOPEZ-DE-SILANES SHLEIFER VISHNY 1998 Rafael LA PORTA Florencio LOPEZ-DE-SILANES Andrei SHLEIFER Robert VISHNY: Law and Finance, Journal of Political Economy 106. (1998), MORDUCH 1999 Jonathan MORDUCH: The Microfinance Promise, Journal of Economic Literature 37. (1999), SCHREINER 2003 Mark SCHREINER: A Cost-Effectiveness Analysis of the Grameen Bank of Bangladesh, Development Policy Review 21. (2003/3.), SHAVELL 2004 Steven SHAVELL: Foundations of Economic Analysis of Law, Belknap Harvard UP, Cambridge (Mass.), STIGLITZ WEISS 1981 Joseph E. STIGLITZ Andrew WEISS: Credit Rationing in Markets with Imperfect Information, American Economic Review 71., SZALAI 2008 SZALAI Ákos: A kapitalizmus magánjogi alapintézményei. Közjó és Kapitalizmus Intézet Mûhelytanulmányok, megjelenés alatt. SZALAI SZEPESI 2008 SZALAI Ákos SZEPESI Balázs: Mit nem tudunk a magyar kapitalizmusról?, Kommentár 2008/1., WHITE 2007 Michelle J. WHITE: Bankruptcy Law = Handbook of Law and Economics, II. szerk. A. Mitchell Polinsky Steven Shavell, Elsevier, Amsterdam,

13 K O M M E N T Á R L E L E T TOCQUEVILLE ÉS AZ 1848-AS FORRADALOM Alexis de Tocqueville életében több szempontból is törés a negyvenes ötvenes évek fordulója kora tavaszán ismét kiütköznek nála a tüdõbaj jelei. Váratlanul ágynak dõl, és amikor vért köp, belátja: vissza kell vonulnia a politikai életbõl. A hirtelen tétlenség azonban egy sor fájdalmas kérdéssel szembesíti. Mindössze negyvenöt éves, de már öregnek érzi magát. Úgy látja, eljött az ideje a mérlegkészítésnek. Annál is inkább, mivel egyre erõsebb benne a felismerés: az utolsó tíz-egynéhány év, amelyben minden idejét és energiáját a politikának és a közéletnek szentelte, nem volt más, csak illúziók és csalódások sorozata. Még az 1830-as forradalom megítélésében is tévedett, azt gondolva a darab végének, ami csak az egyik felvonásnak volt befejezése A kényszerpihenõ alatt Tocqueville-nak könnyû szellemi elfoglaltságra van szüksége. Ezért határoz úgy, hogy feljegyzi a közelmúlttal kapcsolatos emlékeit és gondolatait. Az emlékirat három részbõl áll: az elsõ 1850 júliusában, a normandiai pihenés alatt készül, a másik kettõ pedig 1850 decembere és 1851 márciusa között, az olaszországi Sorrentóban, ahová orvosai tanácsára gyógyulni utazott. Tocqueville így beszél a készülõ mûrõl barátjához, Louis de Kergorlayhez december 15-én intézett levelében: akármilyen gyönyörû helyen vagyunk is, egykettõre elunnám magam, ha nem gondoskodnék hasznos idõtöltésrõl. Elhatároztam, újra elõveszem azt a kis írást, amelybe még Tocqueville-ban fogtam bele nagy lendülettel és nem kis élvezettel; ebben azokat az eseményeket igyekeztem feljegyezni, amelyeknek az 1848-as forradalomban és közvetlenül utána voltam tanúja 1 Tocqueville, mint látható, nem tartotta komoly mûnek a visszaemlékezést, amelyet jellemzõ módon befejezetlenül is hagyott, sõt írása csak puszta idõtöltés, szórakozás volt a szemében, míg bele nem fog új könyvébe, amelynek szintén ekkortájt keresi a témáját. Furcsa, hogy ezt az írást így lebecsüli, hiszen korántsem igénytelen, összecsapott mûrõl van szó. Jóllehet a szerzõ elsõsorban emlékezetére hagyatkozik, használ dokumentumokat is, újraolvassa a korabeli sajtót, és korántsem éri be az események puszta felidézésével: az Emlékezések tulajdonképpen nem én-központú memoár, hanem politológiai esszé, értelmezési kísérlet, amelyben a szerzõ saját élményeivel és tapasztalataival támasztja alá elemzéseit és általános megállapításait. 2 Meglehet, annak a gondosan átgondolt szerkezetnek is ez a magyarázata, amely az 1848-as forradalom teljes ívének megrajzolása helyett néhány kulcsfontosságúnak ítélt eseményre összpontosít. Tocqueville a véletlenszerû és esetleges felszín mögött lenyûgözõ éleslátással fedezi fel a lényegest, mutatja fel a mélyebb történelmi és társadalmi öszszefüggéseket, leplezi le a dagályos szólamokat, lát át a teátrális pózokon. Semmi kétség, az 1848-as forradalomnak nincs nála mélyebben gondolkodó, higgadtabb, hitelesebb megfigyelõje. 1 Alexis de TOCQUEVILLE: Lettres choisies, Souvenirs, , IV., kiad. Françoise Mélonio Laurence Guellec, Gallimard, Paris, 2003, Az Emlékezések elsõ ízben Tocqueville halála után negyedszázaddal, 1893-ban jelent meg a szerzõ unokájának, Christian de Tocqueville-nek a szerkesztésében. A szöveg kritikai kiadása Luc Monnier munkája Tocqueville összes mûveinek XII. kötetében található (Oeuvres complètes d Alexis de Tocqueville, Paris, Gallimard, 1964). Míg a könnyebben hozzáférhetõ zsebkönyvkiadások közül a Robert Laffont-féle az 1893-as szöveget közli (Alexis de TOCQUEVILLE: De la Démocratie en Amérique, Souvenirs, L Ancien Régime et la Révolution, szerk. Jean-Claude Lamberti Françoise Mélonio, Laffont, Paris, 1986), a Folio a kritikai kiadást veszi át (Alexis de TOCQUEVILLE: Souvenirs, elõszó Claude Lefort, s. a. r. Luc Monnier, jegyzetek J. P. Mayer B. M. Wicks-Boisson, Gallimard, Paris, 1999), ahogyan a Gallimard másik népszerû sorozata, a Quarto is (Alexis de TOCQUEVILLE: Lettres choisies, Souvenirs, , kiad. Françoise Mélonio Laurence Guellec, Gallimard, Paris, 2003). A fordítás során a Françoise Mélonio-féle szöveget is figyelembe vettem (TOCQUEVILLE: Oeuvres, III., Gallimard, Paris, 2004). 13

14 K O M M E N T Á R L E L E T Az Emlékezéseknek a sohasem sekélyes elemzés mellett a stílus a másik nagy értéke. Tocqueville rengeteget dolgozott tudományos munkáin, újra meg újra átírva, javítva, csiszolva a szöveget. Ezúttal azonban minden írói görcstõl megszabadulva, önfeledten adja át magát az írás örömének, engedi szabadjára máskor elfojtott írói vénáját. Az események leírásában, és fõleg a portrékban (ezek közül alighanem a Lajos Fülöprõl, Lamartine-ról és Napóleon Bonaparte Lajosról készült a leghíresebb) nem kerüli sem a metaforákat, sem a jelzõk halmozását. Az Emlékezések lapjain Tocqueville nem tartja magát a másik két könyvét jellemzõ személytelenséghez. Az amerikai demokrácia szenvtelen és száraz fejtegetéseinek szerzõje ezúttal önmagát is belerajzolja a képbe: nem rejti véka alá az érzelmeit, a kiábrándultságot és keserûséget, a szorongásokat és félelmeket, mint ahogyan azt sem, mennyire hidegen hagyja 1848 eufóriája. Angolosan keserû humora és finom iróniája azonban jól ellensúlyozza borúlátását és kételyeit, a Daumier-ra emlékeztetõ portrék hûvös kegyetlenségét. Az Emlékezések egyszerre emlékirat és korrajz, eseménynapló és történelemfilozófia, politikai helyzetelemzés és a kortársak csúfondáros arcképcsarnoka. A forradalom Tocqueville egész életére kitörölhetetlenül rányomta bélyegét. Szüleit csak a véletlen mentette meg a nyaktilótól, és õbenne is ott motoszkál a szorongás, hogy elõbb-utóbb neki is kijut valami a családi rémálomból. Igaz, Tocqueville generációja ebbõl a szempontból a szülõkénél sokkal edzettebb nemzedék. A 19. század elsõ felében ugyanis elõbb 1830, majd 1848 után lassan megszokott rutinná válik a forradalom traumája. Minket a forradalmak neveltek írja Tocqueville július 21-én, Seniorhoz intézett levelében, nekünk már a vérünkben van, hogy úgy kell élni a forradalmak közepette, mint ahogyan a katona él háború idején: jóllehet másnap ott maradhat a csatatéren, attól még fontos neki, hogy legyen vacsora, legyen hol álomra hajtani fejét, sõt, ha van rá lehetõség, része legyen egy kis mulatozásban is 3 És csakugyan: Tocqueville-t egész életében foglalkoztatta a hirtelen megbokrosodó társadalom menetirányának kiszámíthatatlansága. Kutatta ennek az enigmának a megoldását a térben (az óceán túloldalán), és kutatta az idõben (a francia forradalmat helyezve nagyító alá). Az Emlékezések lapjain viszont a jelent vizsgálja, és a kortárs eseményeket elemezve keresi a választ kétségeire és az igazolást bizonyosságaira. Aligha túlzás azt állítani, hogy az egy Chateaubriand kivételével, aki egyébként távoli rokona egyetlen írója sincs a francia 19. századnak, aki ilyen érzékletesen tudta leírni, úgyszólván a mi szavainkkal, milyen is, amikor egyszercsak megmozdul alattunk a föld Az Emlékezések még nem jelent meg magyarul. 4 Az alábbiakban néhány olyan szemelvényt mutatunk be a mûbõl, melyekbõl egyformán kirajzolódik az éles szemû megfigyelõ, a politikai helyzetelemzõ, a történelemfilozófus és a szépíró Tocqueville portréja. Bármennyire magányosan is, de parlamenti képviselõk közt tölthettem a júliusi monarchia 5 utolsó éveit; hiába: így sem tudom pontosan megrajzolni ezeket a nem is olyan távoli, mégis zavaros eseményeket. Az akkori közszereplõk jelentéktelen incidensek, szûkös eszmék, kicsinyes indulatok, összeegyeztethetetlen nézetek és ellentmondásos tervek közt tengették életüket, nem csoda, hogy ebben az összevisszaságban újra meg újra elveszítem az emlékezés fonalát. Csak a kor általános arculata maradt meg bennem 3 TOCQUEVILLE: Lettres choisies, A mûbõl, amely az Európa Kiadónál fog megjelenni, egy rövid szemelvény már megjelent a Holmi júliusi számában ( ). 5 Az 1830-as júliusi forradalom három dicsõséges napjáról (július 27., 28. és 29.) júliusi monarchiá - nak nevezett politikai rendszer (vagyis Lajos Fülöp uralkodása) 1830 júliusának végétõl 1848 februárjáig tartott. 14

15 T O C Q U E V I L L E É S A Z A S F O R R A D A L O M világosan, más semmi. Ezt viszont félelemmel vegyes kíváncsisággal vizsgáltam, és nagyon is erõs fényben láttam jellegzetes vonásait. Akkoriban úgy gondoltam, ha egységes egésznek veszem mindazt, ami 1789-tõl 1830-ig történt, ez az idõszak, messzirõl nézve, az engesztelhetetlen harc képét mutatja, annak a harcnak a képét, amely negyvenegy évig dúlt egyrészt az arisztokrácia által képviselt régi rend, illetve emennek hagyományai, emlékei és reményei, másrészt a középosztály vezette új Franciaország között. Akkor még úgy láttam, 1830 lezárta a forradalmaknak ezt az elsõ idõszakát, de lehet, hogy inkább forradalmat kellett volna mondanom, utóvégre a változó körülmények és szenvedélyek ellenére is egy forradalom van csak, mindig ugyanaz; bár ez a forradalom még a szüleink életében kezdõdött, nem valószínû, hogy a miénkében véget fog érni. Ami a régi rendbõl megmaradt, örökre lerombolták. A középosztály 1830-ban olyan végérvényes és elsöprõ gyõzelmet aratott, hogy a polgárság minden politikai hatalomra, elõjogra és kiváltságra, sõt az egész államra rátette kezét, és miközben mindent a hadállásai mögött halmozott fel, a hierarchiában alatta levõket ugyanúgy kizárta a kormányzásból, mint azokat, akik fölötte álltak (elõbbieket törvényesen, utóbbiakat ténylegesen). A polgárság lett a társadalom egyetlen vezetõ ereje; fogalmazhatnánk úgy is, egyetlen haszonbérlõje. A polgárság ült be minden pozícióba, azokról a hivatalokról nem is beszélve, amelyeket elképesztõen nagy számban hozott létre, és megélhetését legalább annyira alapozta az államkincstárra, mint tulajdon jövedelmére. Alighogy a júliusi események véget értek, azonnal lecsillapodtak a kedélyek, és valamiféle egyetemes kisszerûség, általános mohóság váltotta fel a politikai szenvedélyeket. Még a kormányzást is a középosztály sajátos gondolkodásmódja jellemezte, a külügyre ugyanúgy rányomva bélyegét, mint a belpolitikára. Ez a nem különösebben becsületes, a kezdeményezést meg a vállalkozást egyként valorizáló, általában a tehetõs többség véleményéhez igazodó, többnyire gyáva és csak hiúságból vagy önzésbõl vakmerõ, a jómódon és kényelmen kívül minden másban mértéket tartó gondolkodásmód, amely maga a megtestesült középszer, a nép vagy az arisztokrácia gondolkodásmódjával vegyítve csodákra képes, egymagában viszont csak olyan kormányzatra telik tõle, amely egyaránt híjával van nagyságnak és emberi tisztességnek. A középosztály akkora hatalomra tett szert, amekkorát az arisztokrácia a múltban sohasem tudhatott és feltehetõen a jövõben sem tudhat soha magáénak, és amikor már teljesen elsáncolta magát a hatalomban és nem sokkal utána tulajdon önzésében, egészen olyan lett, mint egy magánvállalkozás, annál is inkább, mivel tagjai éppen csak annyira tartották fontosnak a közérdeket, amennyire hasznot húzhattak belõle, a néprõl meg a nép elfogadható jólétérõl teljesen megfeledkezve. [ ] Egy dolog hiányzott csak a politika imigyen vezetett világából, de az nagyon: maga a politikai élet. Abban a körben ugyanis, amit az alkotmány legálisan kijelölt, politikai élet ki sem alakulhatott, vagy ha mégis, aligha maradhatott volna fenn huzamosabb ideig: a régi arisztokráciát legyõzték, a nép pedig ki volt zárva a politikából. Minthogy minden ügyet azon egy osztály tagjai vitattak meg egymással, ráadásul mindig saját nézõpontjukból és tulajdon érdekeik szerint, jószerivel csatatér sem nagyon volt, ahol a pár- 15

16 K O M M E N T Á R L E L E T tok megütközhettek volna. Abban a világban, amit Guizot 6 legális Franciaországnak nevezett, az álláspontok, érdekek és nézetek annyira azonosak voltak egymással, hogy ez a különös egynemûség minden eredetiségtõl, minden realitástól és így minden hiteles érzéstõl is megfosztotta a parlamenti vitákat. Tíz évet töltöttem az életembõl csupa rendkívüli férfiú társaságában; és bízvást mondhatom, hogy bár ezek a nagy emberek állandóan nyüzsögtek, egyetlen ügyért sem tudtak igazán lelkesedni, és minden éleslátásukat latba vetve sem tudtak egymás közt komolyabb nézeteltérést találni. De nemcsak errõl van szó; egyformán kihasználva ellenfelei tévedéseit és jellemhibáit, Lajos Fülöp nagyon nagy hatalmi túlsúlyra tett szert a politikai életben, és annak, aki sikerre vágyott, e hatalmi túlsúly következményeképpen nem volt ajánlatos messzire elkalandoznia az uralkodó nézeteitõl mindez a pártok színeit megannyi jelentéktelen árnyalatra, a politikai küzdelmeket pedig közönséges szócsatává degradálta. Nem is tudom, volt-e valaha is parlament (még az alkotmányozó nemzetgyûlést is ideértve, mármint az igazit, az 1789-est), amelyik ilyen sokféle és ilyen sok ragyogó tehetséggel dicsekedett volna, mint ez a mienk, fõleg a júliusi monarchia elsõ éveiben. Ennek ellenére tanúsíthatom, hogy ezek a nagy szónokok semmilyen érdeklõdést sem mutattak egymás beszédei iránt, és ami még nagyobb baj, maga a nemzet is rettenetesen unta õket. Annál is inkább, mivel egykettõre megszokta, hogy a két ház küzdelmei csak szellemi tornák, híján minden komolyságnak, és hogy a különféle parlamenti pártok a többség, a balközép vagy a legitimista ellenzék közti nézeteltérések csak afféle családi perpatvarok, az egymást kisemmizni próbáló testvérek marakodása a közös koncon. Néhány véletlenül napvilágra kerülõ korrupciós ügy után a közvélemény már mindenhol korrupciót sejtett, és többé senki elõtt sem volt titok a hatalmon levõ politikai osztály mélységes romlottsága; a közfelfogás szerint a nemzet bizakodva és elégedetten hódolt be a hatalomnak, holott csak indulatmentes megvetést érzett iránta. Abban az idõben két részre, pontosabban két egyenlõtlen nagyságú övezetre szakadt az ország; a felsõ rész ez lett volna a nemzeti politika színhelye csupa erélytelenség volt, csupa tehetetlenség, tespedés, dögunalom; az alsó részben viszont már könnyen észre lehetett venni az éledezõ politikai élet rendszertelen és zaklatott elõjeleit. Ahogyan én magam is észrevettem, bár legvadabb álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen közeli, ilyen rettenetes a katasztrófa; elég az hozzá, hogy az idõ múlásával egyre nagyobb lett bennem a nyugtalanság, és egyre világosabb a felismerés, hogy megint forradalom felé tart az ország. Ami annyit jelent, hogy revideálnom kellett korábbi álláspontomat; addig ugyanis annak az általános megnyugvásnak és elsilányosodásnak a láttán, amely a júliusi forradalmat követte, jó ideig azt hittem, betegesen bágyadt és apatikus társadalomban fogom leélni hátralevõ éveimet. Ha kizárólag a kormány nagyüzemét nézte az ember, csakugyan minden oka megvolt, hogy mindezt így gondolja. Mintha az egész masinéria csak arra szolgált volna, együtt a szabadság fogaskerékrendszerével, hogy 6 François Guizot ( ) Lajos Fülöp nagyhatalmú minisztere, a júliusi monarchia népszerûtlen politikusa, õ dobta be a köztudatba a legális Franciaország kifejezést, amelyen a szavazati joggal rendelkezõk összességét értette. 16

17 T O C Q U E V I L L E É S A Z A S F O R R A D A L O M ezt a rendkívüli, csaknem korlátlan, sõt despotikus királyi hatalmat létrehozza; tetejébe minden különösebb erõfeszítés nélkül, csupán a gépezet alapfokon való szabályos mûködtetésével. Ráadásul a király annyira büszke volt erre a leleményes masinára, hogy váltig meg volt gyõzõdve, amíg meg tudja állni, hogy tanulva XVIII. Lajos példájából egy ujjal sem nyúl a szerkezethez, vagyis amíg hagyja mûködni önnön szabályai szerint, addig biztonságban van, addig nem fenyegeti veszély. A király csak azt tartotta fontosnak, hogy rendben tartsa a gépezetet, és saját elképzelései szerint mûködtesse, miközben teljesen megfeledkezett a társadalomról, amely mégiscsak talpazata volt ennek a leleményes szerkezetnek; úgy viselkedett, mint aki azért nem hajlandó elhinni, hogy a háza lángokban áll, mert zsebében a kapukulcs. Nekem persze egészen mások voltak az érdekeim, és mások a gondjaim is, meglehet, ez tette lehetõvé, hogy átlássak az intézmények gépezetén, meg a mindennapi események tömegén is, és képet alkothassak magamnak az ország hangulatáról és állapotáról. Ezért vehettem észre nem is egy elõjelét a közelgõ forradalomnak, és körvonalazódhatott bennem a felismerés, hogy amit 1830-ban a darab végének gondoltam, az bizony csak az egyik felvonásnak volt a befejezése. [ ] A júliusi monarchia tehát megbukott, ráadásul a gyõzteseknek még harcolniuk sem kellett, nem csoda, hogy ugyanolyan elképedt ámulattal vették tudomásul a gyõzelmet, mint amilyennel a vesztesek a vereséget. Azóta nem egyszer hallottam, és nemcsak Guizot-tól, de még Molétól 7 és Thiers-tõl 8 is, hogy a februári forradalomra a meglepetés az egyetlen magyarázat, és hogy mindez puszta véletlen volt, szerencsés végû orvtámadás, semmi több. Ilyesmit hallva nekem mindig Molière Mizantrópja jut eszembe, amelyben Oronte ezt mondja: Száz okuk is van rá, hogy így beszéljenek. 9 Lajos Fülöp alatt õk hárman tizennyolc éven át vezették Franciaországot, nem várható el tõlük, hogy belássák, az uralkodó politikai gyakorlata is siettette a katasztrófát, amely végül megfosztotta trónjától. Nekem egészen más a véleményem, annál is inkább, mivel nincs okom önáltatásra. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a véletlennek nem volt szerepe a februári forradalomban; nagyon is volt, de a véletlen nem magyarázat mindenre. Sok olyan irodalmárt ismertem közelrõl, aki minden politikai tapasztalat nélkül írt történelmi mûveket; 10 és sok olyan politikust is, akik csak alakítani akarták az eseményeket, de eszükbe sem jutott, hogy valaha is leírják õket. Gyakran megfigyeltem, hogy míg az elõbb említettek mindenhol általános okokat látnak, az utóbbiak, akik a mindennapi tények szakadozott közegében élik életüket, mindent véletlen incidensekkel akarnak magyarázni, és könnyen ringatják magukat abba az illúzióba, hogy a kezükkel 7 Molé Louis-Mathieu gróf ( ) Tocqueville rokona, Napóleon alatt igazságügy-miniszter, Lajos Fülöp uralkodása idején (1830-tól 1836-ig) külügyminiszter; 1848-tól 1851-ig képviselõ. 8 Adolphe Thiers ( ) történész és államférfi; a júliusi monarchia idején több alkalommal miniszter. Késõbb, a II. császárság bukása után õ lett a III. köztársaság elsõ államfõje. 9 I. felvonás, II. jelenet, 169. sor. 10 Thiers ben adta közre Histoire de la Révolution (A forradalom története) címen a francia forradalom történetének szentelt munkáját. Tocqueville nem volt valami jó véleménnyel sem Thiers parlamenti szerepérõl (machiavellista politikusnak tartotta), sem történetírói munkásságáról. 17

18 K O M M E N T Á R L E L E T mûködtetett kis rugók ugyanazok, mint amik a világot forgatják tengelye körül. Nagy a valószínûsége, hogy mindketten tévednek. Mindig is viszolyogtam azoktól a merev gondolatrendszerektõl, amelyek valamilyen végzetes láncba illeszkedõ nagy elsõdleges okokkal igyekszenek magyarázni a történelmi eseményeket, és amelyek teljesen kiiktatják az embert az emberiség történelmébõl. Minden nagyvonalúságuk ellenére is szûkösnek érzem ezeket a rendszereket, és hazugnak is, bármilyen matematikai egzaktsággal próbálják is igazságukat elõadni. Remélem, e fennkölt teóriák elbizakodott kiagyalói nem fogják tõlem rossznéven venni, de szerintem egyáltalán nem kevés azoknak a jelentõs történelmi eseményeknek a száma, amelyekre kizárólag a véletlen az egyetlen magyarázat, és nem egy olyan jelentõs esemény van, amely örökre magyarázat nélkül marad; egyszóval a véletlen, pontosabban a másodlagos okoknak az a felfejthetetlen gubanca, amit mi képtelenek lévén kibogozni véletlennek hívunk, kétségtelenül jelentõs szerepet játszik a történelemben. Csakhogy szilárd meggyõzõdésem, hogy a véletlenek semmilyen hatást sem gyakorolnának az eseményekre, ha a talaj nem volna elõkészítve a változásra. A véletlen ugyanis nem önmagában hat, az elõzmények, az intézmények sajátos karaktere, a mentalitás meg az erkölcsi szint együttesen biztosítja neki azt a nyersanyagot, amelybõl rögtönözni szokta félelmetes és megdöbbentõ fordulatait. Mint minden ilyen jellegû esemény, a februári forradalom is több olyan általános oknak volt szülöttje, amelyet ha lehet így mondani egy sor véletlen termékenyített meg; és ugyanolyan felületesség volna kizárólag általános okokból levezetni, mint egyoldalúan csak a véletlen rovására írni. Az ipari forradalom, amelynek következményeként az utóbbi harminc évben Párizs lett Franciaország legfejlettebb városa, és amely a kétkezi munkások egész seregét, sõt az erõdrendszer építése óta 11 a munka nélküli földmûvesek tömegeit is a fõvárosba vonzotta; az anyagi javakra való mohó vágyakozás, amely ezt a sokaságot, ráadásul magának a kormánynak az ösztönzésére, egyre jobban hatalmába kerítette; a demokratikus illúziók által gerjesztett rossz közérzet, amelynek kialakulását fõleg a tömeget emésztõ irigység számlájára kell írni; az utóbbi idõben felbukkant gazdasági és politikai elméletek, amelyek megpróbálják elhitetni a tömegekkel, hogy az emberi nyomorúság a mindenkori jogrend következménye, nem pedig a Gondviselésé, és hogy könnyen véget lehetne vetni a szegénységnek, ha más alapokra helyeznék a társadalmat; a társadalom vezetõ osztályát és fõleg a politikai elitet sújtó mély és általános megvetés, amely épp azoknak bénította meg az ellenállását, akiknek pedig leginkább érdekük lett volna a megrendült hatalom fenntartása; a központosítás, amelynek következtében semmi mást nem kellett csinálniuk a forradalmároknak, csak rátenni kezüket a fõvárosra meg az államigazgatás jól kiépített gépezetére; az állandó változás, az intézmények, eszmék, emberek és szokások szakadatlan átalakulása, a szüntelenül mozgásban levõ társadalom, amelyet teljesen feldúlt az utóbbi hatvan év hat nagy forradalma, a megannyi másodlagos utórengést nem is számítva nos, ezek voltak az általános okok, amelyek nélkül a februári forradalom lehetetlen lett volna. Mármost ami 11 A Párizs körüli erõdöket, melyekbõl nem egy ma is megvan, 1841-ben kezdték építeni. 18

19 T O C Q U E V I L L E É S A Z A S F O R R A D A L O M a forradalmat katalizáló véletleneket illeti, ott volt legelõször is a dinasztikus ellenzék 12 ügyetlensége, amely állandó reform-követeléseivel valójában elõkészítõje volt a lázadásnak; aztán ott volt még a kezdetben véres, majd hirtelen meghátráló megtorlás; a volt miniszterek váratlan eltûnése (ezzel ugyanis megszakadt a hatalom láncolata, amelyet az új miniszterek nem tudtak sem megragadni, sem újra összekötni); a zavaros fejû miniszterek sorozatos baklövései, akik ahhoz erõsek voltak, hogy aláássák a rendszert, de ahhoz nem, hogy az így meggyöngített hatalmat újra megerõsítsék; a tábornokok bizonytalankodása, 13 valamint az a tény, hogy az uralkodói család népszerûbb és tettre kész tagjai mert volt azért ilyen is egy-kettõ épp nem tartózkodtak Franciaországban; 14 és fõleg Lajos Fülöp öregkori szenilitása, vagyis az a jellemhiba, amit senki sem láthatott elõre, és amit még az események után is nagyon nehéz tudomásul venni. Nem egyszer feltettem magamnak a kérdést, mi is lehetett az oka a király váratlan és hihetetlen cselekvésképtelenségének. Lajos Fülöp élete java részét forradalmak viharában töltötte, nem volt õ sem gyáva, sem ostoba, sem tapasztalatlan, azon a bizonyos napon mégis csõdöt mondott minden képessége. Azt hiszem, csakis a meglepetés lehetett az oka tehetetlenségének; mire megértette, mi történt, már le is volt teperve. A februári forradalom mindenkit váratlanul ért, de õt aztán különösen. Nem készíthette fel rá semmilyen elõjel, már csak azért sem, mert a király akkor már évek óta valamiféle fennhéjázó magányba húzódott vissza, mint általában azok a sokáig gondtalan nyugalomban élõ uralkodók, akik tehetségükkel magyarázzák szerencséjüket, és minden jó tanácsot eleresztenek a fülük mellett, mert azt hiszik, mindenkinél okosabbak. [ ] Korrumpálni a népet, de kerülni vele a nyílt konfliktust; kiforgatni jelentésébõl az alkotmányt, de aggályosan ragaszkodni a betûjéhez; szembefordítani egymással a franciák káros hajlamait; szép csöndesen belefojtani a forradalmi hevületet az anyagi javak élvezetébe ez lett az õ életének nemcsak legfontosabb, de szinte egyetlen nagy ötlete. Ez az ötlet volt a menedéke, ebben az ötletben élte le egész életét, és úgy eszmélt rá a tévedésére, mint aki földrengésre ébred az éjszaka közepén, és csak néz, néz maga elé a hirtelen jött egyetemes pusztulásban, miközben omladozik körülötte a ház, és lába alatt inog a föld. Ma persze könnyû okosnak lenni, már ami a február 24-i eseményeket illeti, de aznap délután egészen más járt a fejemben; aznap magán az eseményen töprengtem, és az események okainál sokkal jobban foglalkoztattak az események következményei. Az utóbbi tizenhét évben ez már a második forradalom volt, amelynek szemtanúja lehettem. Mindkettõt tragédiának tartottam; de ez a mostani még az elõzõnél is jobban elkeserített. X. Károly iránt mindvégig valami örökletes szeretetfélét éreztem, de mivel a király azért bukott meg, mert lábbal tiporta a legalapvetõbb szabadságjogokat, abban reménykedtem, bukásával nem hogy nem alszik ki, de feléled a szabadság lángja. Azon a 12 Tocqueville a legitimistákat érti a kifejezésen. 13 Bár volt parancs, a hadsereg passzív maradt, nemcsak a trón, de még a képviselõház védelmérõl sem gondoskodott. 14 Tocqueville Lajos Fülöp két fiatalabb fiára céloz, Joinville ( ) és Aumale ( ) hercegekre; a forradalom kitörésekor mindketten Algériában tartózkodtak. 19

20 K O M M E N T Á R L E L E T napon viszont úgy láttam, a szabadság is odavan; igaz, a menekülõ királyi családhoz nem fûzött semmi, de úgy éreztem, az én ügyem is végleg elveszett. Fiatalságom legszebb éveit olyan virágzó társadalomban töltöttem, amely a szabadsággal mintha régi nagyságát is visszakapta volna. Ebben a társadalomban fogant meg bennem a mérsékelt és megregulázott szabadság gondolata, amely egyformán jelen van a meggyõzõdésekben, szokásokban és törvényekben; ennek a szabadságnak a varázsa teljesen megigézett; ez lett az életem fõ szenvedélye; éreztem, ha egy napon elveszítem, nem fogom soha kiheverni, és lám, mégis úgy alakultak a dolgok, hogy végleg le kell mondanom róla. Túlságosan is jól ismertem az embereket, már csak ezért sem tudtam komolyan venni a nagy szavakat; nagyon is tisztában voltam azzal: ha igaz, hogy egy nagy forradalom megvetheti a szabadság alapjait, az is igaz, hogy több egymást követõ forradalom sokáig lehetetlenné tesz minden konszolidált szabadságot. Arról egyelõre fogalmam sem volt, hogy mi fog ebbõl kisülni, de egyvalamiben biztos voltam: olyasmi semmi esetre sem, ami engem megnyugtatna; és világosan láttam, bármilyen jövõ vár az unokafivéreimre, 15 nekünk immár az a sorsunk, hogy a szabadság és elnyomatás váltakozó idõszakai közepette éljük le nyomorúságos életünket. Megpróbáltam magamban felidézni a mi utolsó hatvan évünk történetét, és keserûen elmosolyodtam, ahogy eszembe jutott, mennyi illúzióba ringattuk magunkat, valahányszor véget ért egy idõszak ebben a hosszúra nyúló forradalomban; ahogy eszembe jutott, miféle elméletek táplálták ezeket az illúziókat; milyen tudományoskodó álmok foglalkoztatták a történészeket, és milyen leleményesen felépített, de megtévesztõ gondolatrendszerekkel próbáltunk magyarázatot keresni a jelenre, amit nem láttunk tisztán, és belelátni a jövõbe, amirõl még elképzelésünk sem volt. Az alkotmányos monarchia a régi rendnek, a köztársaság a monarchiának, a császárság a köztársaságnak, a restauráció a császárságnak lépett örökébe; csak ezután jött a júliusi monarchia. És ebben a láncban valahányszor újabb politikai rendszer váltotta fel a régit, mindig azt lehetett hallani, hogy a francia forradalom, küldetését beteljesítve, befejezõdött: és ezt el is hittük. Bizony én magam is abban reménykedtem, hogy befejezõdött, eleven volt bennem ez a remény a restauráció alatt, és eleven volt még akkor is, amikor a restauráció megbukott. Pedig most megint a francia forradalom kezdõdik újra, mert ez az újabb sem egyéb, mint a régi folytatása. És ahogyan megyünk elõre az idõben, úgy távolodik, és látszik egyre homályosabban, hogy ennek a forradalomnak hol is a vége. Más próféták mellesleg ugyanolyan alaptalanul, mint elõdeik azt állítják, az apáink által elképzeltnél is mélyebb és teljesebb társadalmi átalakulás felé haladunk, olyan átalakulás felé, amelyet még elképzelni sem tudunk; vagy csak afelé az idõszakonként jelentkezõ krónikus anarchia felé, amely mint tudjuk a régi népek gyógyíthatatlan betegsége? Nem tudom én magam sem, mikor fog véget érni a nagy utazás. Csak azt, hogy annyiszor hittem szárazföldnek a csalóka ködöket, hogy néha már azon tûnõ- 15 Tocqueville öccsének, Edouard-nak ( ) a két fiáról van szó, Bernard-Hubert-rõl ( ) és Auguste-Renérõl ( ); Christian de Tocqueville, az Emlékezések elsõ kiadója Bernard- Hubert de Tocqueville-nak volt a fia. 20

Devizahitel-kiváltást

Devizahitel-kiváltást Fórum MI TÖRTÉNIK A HAZAI LAKÁSÁLLOMÁNNYAL? MERRE A KIÚT, VAN-E MEGHATÁROZHATÓ KIÚT A MŰEMLÉKI LAKÓÉPÜLETEKET ÉS AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOKAT EGYARÁNT ÉRINTŐ GAZDASÁGI PROBLÉMÁK KÖRÉBŐL. LETENYEI LÁSZLÓ

Részletesebben

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András Pénzügyi lízing Széchenyi István Egyetem KGYK Sándorfi András Lízing története, fogalma Papok-földművesek Urak-rabszolgák II. Világháború után Amerikában 70-es évektől hazánkban A lízing olyan bérbevételi,

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal

Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal KÖNYVISMERTETÉS Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december (1027 1031. o.) Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal Fertõ Imre könyvének nincs

Részletesebben

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem 1. BEVEZETÉS Feltételezésem szerint egy megfelelően kialakított

Részletesebben

Pénzügyi válság 2008. Vélemények és javaslatok az elefántcsonttoronyból Kondor Péter (CEU)

Pénzügyi válság 2008. Vélemények és javaslatok az elefántcsonttoronyból Kondor Péter (CEU) Pénzügyi válság 2008 Vélemények és javaslatok az elefántcsonttoronyból Kondor Péter (CEU) Bevezető Élénk diszkusszió az elit egyetemek tanszékein Határozott igény a politikai döntések befolyásolására A

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

A PUHA KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT

A PUHA KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT KORNAI JÁNOS Professor of Economics Emeritus Harvard University és Budapesti Corvinus Egyetem A PUHA KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT Háttéranyag: Kornai János, Eric Maskin és Gérard Roland (2004): A puha költségvetési

Részletesebben

Minden esetben egy példahitellel szemléltetjük a törlesztőrészletek rövid- és hosszútávon történő módosulását.

Minden esetben egy példahitellel szemléltetjük a törlesztőrészletek rövid- és hosszútávon történő módosulását. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ MKB Bank fizetést könnyítő konstrukciói fizetési nehézségekkel küzdő illetve tartósan nem teljesítő ügyfelek részére Érvényes: 2015. május 28-tól Az MKB Bank felelősen eljáró hitelezőként

Részletesebben

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Báger Gusztáv A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Összefoglaló: A túlzott eladósodás a háztartások milliói számára teszi szükségessé a rehabilitáció támogatását. Magyarország

Részletesebben

A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle

A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle Mitől parlament egy törvényhozó szerv? SZABÓ ZSOLT Mitől parlament egy törvényhozó szerv? A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle A fenti kérdés kapcsán néhány találó felvetés

Részletesebben

Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda

Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda 5 Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda Ha a magyar gazdaság helyzete tartósan rosszabbra fordul, akkor rögzített árfolyamon sem érdemes forinthitelből végtörleszteni, mert az árfolyam csapdánál

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban

Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban MNB-tanulmányok 44. 2005 CSÁVÁS CSABA ERHART SZILÁRD Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban Csávás Csaba Erhart Szilárd Likvidek-e a magyar

Részletesebben

KONDÍCIÓS LISTA. Aktív üzletág kondíciói (Hitelek) A/1/2013.

KONDÍCIÓS LISTA. Aktív üzletág kondíciói (Hitelek) A/1/2013. KONDÍCIÓS LISTA Aktív üzletág kondíciói (Hitelek) A/1/2013. Érvényben: 2013. július 01-től Aktív üzletág kondíciói 1.) Lakossági üzletág H i t e l e k Éves kamat Kezelési ktg. THM % % % Fogyasztási jellegű

Részletesebben

HIRDETMÉNY BG Finance Zrt. Aktuálisan értékesíthető termékek Hirdetménye

HIRDETMÉNY BG Finance Zrt. Aktuálisan értékesíthető termékek Hirdetménye Hatályos: 2015. április 15-től visszavonásig 1 1 Lakáscélú hitelek (1) 1.1 HUF alapú lakáscélú hitelek HIRDETMÉNY BG Finance Zrt. Aktuálisan értékesíthető termékek Hirdetménye Kamatláb = Referencia Kamatláb

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban

A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. május (408 427. o.) KISS GERGELY VADAS GÁBOR A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban A lakáspiac a monetáris politika alakításának egyre fontosabb tényezõje

Részletesebben

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt.

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. Régió Fiók Lakáselőtakarékossági számla száma:... Kölcsönszám:... Kölcsön számlaszám:... Kölcsönszerződés amely egyrészről

Részletesebben

A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN

A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 03-08 A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN Dr. Buócz Zoltán

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Mi történik akkor, ha a hiteles elhalálozik? Mi lesz a hitelével? A hiteltartozást az örökösök megöröklik, azaz nekik kell teljesíteni.

Mi történik akkor, ha a hiteles elhalálozik? Mi lesz a hitelével? A hiteltartozást az örökösök megöröklik, azaz nekik kell teljesíteni. Mik azok a forrásköltségek pontosan, amire hivatkozva emelik a bankok a kamatokat, miközben a pl. svájci frank kamatok csökkennek? Az árfolyamveszteség pedig az enyém. A hitelintézetek önállóan határozzák

Részletesebben

Önellenőrző kérdések

Önellenőrző kérdések Önellenőrző kérdések 1 I. A hitelintézeti betétesek és a befektetők védelme a szolgáltató csődje esetén 1.) Élveznek-e bármilyen védelmet a hitelintézetek ügyfelei, ha a hitelintézet becsődöl? 2.) Bankcsőd

Részletesebben

Általános tájékoztatás a jelzáloghitelekről

Általános tájékoztatás a jelzáloghitelekről Általános tájékoztatás a jelzáloghitelekről 1. Hitelező/hitelközvetítő adatai Hitelező (név, cím) Mohácsi Takarék Bank Zrt. 7700 Mohács Dózsa György utca 31 2. A jelzáloghitellel kapcsolatos adatok 2.1.

Részletesebben

Zártvégű Pénzügyi Lízingszerződés. MCSL-1402 számú általános lízingfeltételek

Zártvégű Pénzügyi Lízingszerződés. MCSL-1402 számú általános lízingfeltételek Merkantil Bank Zrt. Zártvégű Pénzügyi Lízingszerződés MCSL-1402 számú általános lízingfeltételek forint alapon változó lízingdíjakkal Direkt finanszírozás Hatályos: 2014. március 15-től 2015. január 31.-ig

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

KONDÍCIÓS LISTA. Aktív üzletág kondíciói (Hitelek) A/1/2015.

KONDÍCIÓS LISTA. Aktív üzletág kondíciói (Hitelek) A/1/2015. KONDÍCIÓS LISTA Aktív üzletág kondíciói (Hitelek) A/1/2015. Érvényben: 2015. február 01-től Változás: Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a Dunakanyar Takarékszövetkezet 2015.02.1-től a 2014. évi

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Mikrohitelezés Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel Belső konzulens: Dr. Fellegi Miklós Vonnák Péter Mérnök közgazdász Külső konzulens: Szekfü

Részletesebben

AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE

AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Piaci feltételű hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a Hirdetményben a személyi hitel kamata változott a báziskamat

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE

AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Piaci feltételű hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a Hirdetmény módosítására a 2014. évi LXXVIII. törvény

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében 656 VÁRHEGYI ÉVA Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében (Antal László könyvének érvényessége) A cikk azzal kíván emléket állítani Antal Lászlónak, hogy 2004-ben megjelent könyve két fontos

Részletesebben

Bankó Az OTP Bank ügyfélmagazinja

Bankó Az OTP Bank ügyfélmagazinja Lakásügyeink különszám Bankó Az OTP Bank ügyfélmagazinja XiX. Évfolyam, 4. szám, 2011. augusztus www.otpbank.hu Mentôöv az adósoknak Mi az az Otthonvédelmi Akcióterv? Futamidô hosszabbítás, törlesztéscsökkentés

Részletesebben

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I.

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I. VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE I. Bevezetés A magyarországi 1989-es rendszerváltozás alapvető nyomokat hagyott az

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK A legkevésbé fontos feladat Sok fontosabb feladat van Közepes fontos feladat Fontos feladat A legfontosabb feladat Sokkal szegényebb szegényebb Ugyanolyan gazdagabb Sokkal gazdagabb Sokkal Ugyanolyan jobb

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

BANYÁR JÓZSEF: DRÁGÁK-E A MAGYAR BIZTOSÍTÁSOK?

BANYÁR JÓZSEF: DRÁGÁK-E A MAGYAR BIZTOSÍTÁSOK? BANYÁR JÓZSEF: DRÁGÁK-E A MAGYAR BIZTOSÍTÁSOK? 2013. szeptember 16. Bevezetés 2 A pénzügyi termékek ára 2 Az ár más pénzügyi termékeknél 3 A hitelek ára 3 A betéti termékek ára 4 A befektetési jegyek ára

Részletesebben

A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG

A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG 2004. HARMADIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1 CSIKÓS-NAGY BÉLA A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG Az MTA Doktori Tanácsa 2004. október 26-án nyilvános vitára bocsátotta Tarafás Imre MTA

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉS AZ IFJÚSÁGI MUNKÁBAN A MEDÁCIÓ ÉS A HELYREÁLLÍTÓ SZEMLÉLET

ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉS AZ IFJÚSÁGI MUNKÁBAN A MEDÁCIÓ ÉS A HELYREÁLLÍTÓ SZEMLÉLET ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉS AZ IFJÚSÁGI MUNKÁBAN A MEDÁCIÓ ÉS A HELYREÁLLÍTÓ SZEMLÉLET 9 ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉS AZ IFJÚSÁGI MUNKÁBAN A MEDÁCIÓ ÉS A HELYREÁLLÍTÓ SZEMLÉLET A demokratikus társadalom

Részletesebben

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS. lakáscélú takarékszövetkezeti kölcsönhöz

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS. lakáscélú takarékszövetkezeti kölcsönhöz KÖLCSÖNSZERZŐDÉS lakáscélú takarékszövetkezeti kölcsönhöz 5/2 számú amely a Takarékszövetkezet (székhely: ; cégjegyzékszám:. ; adószám: ; statisztikai számjel: ) képviseletében eljáró:... kirendeltség

Részletesebben

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt.

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. Régió Fiók Lakáselőtakarékossági számla száma:... Kölcsönszám:... Kölcsön számlaszám:... Kölcsönszerződés amely egyrészről

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

RÉTKÖZ TAKARÉKSZÖVETKEZET KISVÁRDA HIRDETMÉNY A LAKOSSÁGI FOGYASZTÁSI HITELEKRŐL, FOLYÓSZÁMLAHITELRŐL

RÉTKÖZ TAKARÉKSZÖVETKEZET KISVÁRDA HIRDETMÉNY A LAKOSSÁGI FOGYASZTÁSI HITELEKRŐL, FOLYÓSZÁMLAHITELRŐL RÉTKÖZ TAKARÉKSZÖVETKEZET KISVÁRDA HIRDETMÉNY A LAKOSSÁGI FOGYASZTÁSI HITELEKRŐL, FOLYÓSZÁMLAHITELRŐL ÉRVÉNYES: 2015. április 1-től 1 JELENLEG ÉRTÉKESÍTETT KÖLCSÖNÖK: Érvényes a 2015. február 02-től befogadott

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Kölcsön- és jelzálogszerződés szabadfelhasználású annuitásos devizaalapú kölcsönhöz

Kölcsön- és jelzálogszerződés szabadfelhasználású annuitásos devizaalapú kölcsönhöz 1 Kölcsön- és jelzálogszerződés szabadfelhasználású annuitásos devizaalapú kölcsönhöz számú A szerződő felek, egyrészről: a Kis-Rába menti Takarékszövetkezet, mint kölcsönnyújtó (székhelye: 9343 Beled,

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2008 Feladatok és jellemzőik. szövegértés 10. évfolyam

Országos kompetenciamérés 2008 Feladatok és jellemzőik. szövegértés 10. évfolyam 28 Országos kompetenciamérés 28 Feladatok és jellemzőik szövegértés 1. évfolyam Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési és Értékelési Osztály Budapest, 29 1. ÉVFOLYAM A kompetenciamérésekről 27 májusában

Részletesebben

A BG Magyarország Lízing Zrt. meglévő portfoliójában lévő elszámolással és forintosítással* érintett termékek HIRDETMÉNYE

A BG Magyarország Lízing Zrt. meglévő portfoliójában lévő elszámolással és forintosítással* érintett termékek HIRDETMÉNYE Hatályos: 2015. július 8-tól visszavonásig 1 A BG Magyarország Lízing Zrt. meglévő portfoliójában lévő elszámolással és forintosítással* érintett termékek HIRDETMÉNYE 1 Lakáslízing Kamatláb = Referencia

Részletesebben

Yakov Amihud Haim Mendelson Lasse Heje Pedersen: Market Liquidity. Asset Pricing, Risk and Crises

Yakov Amihud Haim Mendelson Lasse Heje Pedersen: Market Liquidity. Asset Pricing, Risk and Crises Közgazdasági Szemle, LXII. évf., 2015. július augusztus (871 875. o.) Yakov Amihud Haim Mendelson Lasse Heje Pedersen: Market Liquidity. Asset Pricing, Risk and Crises Cambridge University Press, Cambridge,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

BORSOD TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET

BORSOD TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET BORSOD TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET EU-2. számú ELNÖKI UTASÍTÁS 6/1. számú Hirdetmény a lakossági hitelek esetén alkalmazott kondíciókról Hatályba lépési idő: 2013. február 01. Hatályba léptető határozat:

Részletesebben

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. Értékpapír- és tőzsdejog I. Értékpapír Az értékpapír lényege Az értékpapírok

Részletesebben

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó T e r m é k t á j é k o z t a t ó Befektetési Szolgáltatások üzletág 2015 1 T a r t a l o m j e g y z é k I. KÖTVÉNYTERMÉKEK (MIFID besorolása ALACSONY KOCKÁZATÚ) ------------------------------------ 2

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

Nemkonvencionális jegybanki eszközök alkalmazásának nemzetközi tapasztalatai és hazai lehetőségei

Nemkonvencionális jegybanki eszközök alkalmazásának nemzetközi tapasztalatai és hazai lehetőségei Krekó Judit Balogh Csaba Lehmann Kristóf Mátrai Róbert Pulai György Vonnák Balázs Nemkonvencionális jegybanki eszközök alkalmazásának nemzetközi tapasztalatai és hazai lehetőségei MNB-TaNuLMáNyoK 100.

Részletesebben

Szociális tulajdonrészt!

Szociális tulajdonrészt! Fórum MI TÖRTÉNIK A HAZAI LAKÁSÁLLOMÁNNYAL? MERRE A KIÚT, VAN-E MEGHATÁROZHATÓ KIÚT A MŰEMLÉKI LAKÓÉPÜLETEKET ÉS AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOKAT EGYARÁNT ÉRINTŐ GAZDASÁGI PROBLÉMÁK KÖRÉBŐL. LETENYEI LÁSZLÓ

Részletesebben

31/2015. számú Hirdetmény Fogyasztási hitelekről Érvényes: 2015.06.18-tól

31/2015. számú Hirdetmény Fogyasztási hitelekről Érvényes: 2015.06.18-tól 31/2015. számú Hirdetmény Fogyasztási hitelekről Érvényes: 2015.06.18-tól I. Fogyasztási célú hitelek (2015.02.01.) Az éves ügyleti kamat* (%) referenciakamatból és kamatfelárból áll. A referencia kamat

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

KÉTOLDALÚ VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERETSZERZŐDÉS

KÉTOLDALÚ VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERETSZERZŐDÉS ALTEO Nyrt. Üzletszabályzat 3. sz. melléklet KÉTOLDALÚ VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERETSZERZŐDÉS A jelen villamos energia-kereskedelmi keretszerződés (az annak elválaszthatatlan részét képező valamennyi

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

árubemutatók kockázatai

árubemutatók kockázatai Az árubemutatók kockázatai Ön is kapott már meghívót kellemes buszos utazásra ingyenebéddel egybekötve? Esetleg azzal hívták Önt telefonon, hogy nyert egy utazást? Sok esetben teljesen más a megkeresések

Részletesebben

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein*

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* TARDOS KATALIN Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* A szegénységi küszöb alatti bérekkel rendelkezõk részaránya folyamatosan növekedett a kilencvenes évek Magyarországán. A bérszínvonal és az

Részletesebben

Mellékletek jegyzéke

Mellékletek jegyzéke Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: Az expanzív (kiadáscsökkentésen alapuló) fiskális kiigazítás növekedései hatásai 3 2. számú melléklet: A vállalati szektor néhány jellemzıje 7 3. számú melléklet:

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2008 Feladatok és jellemzőik. szövegértés 8. évfolyam

Országos kompetenciamérés 2008 Feladatok és jellemzőik. szövegértés 8. évfolyam 28 Országos kompetenciamérés 28 Feladatok és jellemzőik szövegértés 8. évfolyam Oktatási Hivatal Budapest, 29 8. ÉVFOLYAM A kompetenciamérésekről 28 májusában immár hatodik alkalommal került sor az Országos

Részletesebben

JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek)

JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek) S ZEMELVÉNYEK JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek) 3. fejezet Pénz- és valutaelmélet I. A mennyiségi pénzelmélet Ez alapvető Elmélet. Nem kérdőjelezhető meg a valósággal

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN. Dr. Zoványi Nikolett

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN. Dr. Zoványi Nikolett Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN Dr. Zoványi Nikolett Témavezető: Dr. Szikora Veronika, Ph.D egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

M.4. számú melléklet. Szerződéses minta üzleti ügyfelek részére

M.4. számú melléklet. Szerződéses minta üzleti ügyfelek részére Villamos Energia Kereskedelmi Üzletszabályzat M.4. számú melléklet M.4. számú melléklet Szerződéses minta üzleti ügyfelek részére Villamos Energia Kereskedelmi Üzletszabályzat M.4. számú melléklete 1

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Ügynöki felelősség az értékesítésben. Bánfalvi László Otthon Centrum Hitel Center

Ügynöki felelősség az értékesítésben. Bánfalvi László Otthon Centrum Hitel Center Ügynöki felelősség az értékesítésben Bánfalvi László Otthon Centrum Hitel Center PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁS KÖZVETÍTÉSE FÜGGŐ Közvetítő: ha egynek dolgozik, vagy többnek de nem versengő FÜGGETLEN közvetítő:

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu I. évf. 3. sz., 2012. szeptember

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu I. évf. 3. sz., 2012. szeptember ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu I. évf. 3. sz., 2012. szeptember DEKA Tartalom Ágost: Válságokról 1 Jövő a Szent Korona jegyében 2 A nemzet népjóléti helyzete 3 A népjóléti

Részletesebben

A JELZÁLOGFEDEZET MELLETT NYÚJTOTT LAKOSSÁGI HITELEKRŐL

A JELZÁLOGFEDEZET MELLETT NYÚJTOTT LAKOSSÁGI HITELEKRŐL RÉTKÖZ TAKARÉKSZÖVETKEZET KISVÁRDA HIRDETMÉNY A JELZÁLOGFEDEZET MELLETT NYÚJTOTT LAKOSSÁGI HITELEKRŐL OTTHONTEREMTÉSI JELZÁLOGHITEL ÚJ LAKÁS ÉPÍTÉSÉRE, VÁSÁRLÁSÁRA (1 ÉVES REFERENCIA-KAMATLÁB PERIÓDUS)

Részletesebben

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból MNB Mûhelytanulmányok 36. 2005 PAPP MÓNIKA A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból Papp Mónika A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

HITEL HIRDETMÉNY önkormányzati ügyfelek részére 1. 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre

HITEL HIRDETMÉNY önkormányzati ügyfelek részére 1. 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre HITEL HIRDETMÉNY 1 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre 1 Tartalom 1. Fogalomtár...3 2. Rulírozó-, és folyószámlahitel (VRULIROZÓ; VFOLYÓSZLA)...5 3. Rövid lejáratú hitel (éven belüli) (FORGÓÉBEL1;

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

Nem forgalmazott HUF alapú termékek Hirdetménye Engedményezett jelzálogkölcsönökre vonatkozóan

Nem forgalmazott HUF alapú termékek Hirdetménye Engedményezett jelzálogkölcsönökre vonatkozóan Nem forgalmazott HUF alapú termékek Hirdetménye Engedményezett jelzálogkölcsönökre vonatkozóan Futamidő Jövedelem alapú hitel esetén Egyéb esetben 5-40 év 5-30 év Termékjellemzők Éves kezelési költség

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN Villamos energia Kereskedelmi üzletszabályzat 1. számú melléklet VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS (Minta) VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN Szerződő felek: Szerződésszám: Dátum: Érvényesség:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. K&H hozamlépcső 2 származtatott zártvégű alap

TÁJÉKOZTATÓ. K&H hozamlépcső 2 származtatott zártvégű alap TÁJÉKOZTATÓ a K&H hozamlépcső 2 származtatott zártvégű alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalához a Magyar Nemzeti Bank által kiadott engedély száma: H-KE-III-236/2014. Alapkezelő: K&H Befektetési

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013..február 06. Miskolc

Könyvelői Klub 2013..február 06. Miskolc Könyvelői Klub 2013..február 06. Miskolc Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló

Részletesebben

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam!

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Hivatásunk a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara lapja 2008/1. Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Immár a Hivatásunk harmadik évfolyamával kopogtatunk tagjaink otthonába. Talán nem meglepõ, hogy elsõ

Részletesebben