A határvonalak meghúzásának fontossága. Antiszemita jelenségek Magyarországon 1998 és 2006 között

Átírás

1 Csőke Zoltán A határvonalak meghúzásának fontossága. Antiszemita jelenségek Magyarországon 1998 és 2006 között II. rész Az összeesküvő, összetartó, világuralomra törekvő zsidó A zsidó világ-összeesküvés hívei szerint a kulisszák mögött mindig a zsidót kell keresni. A látszat ellenére is. A zsidók ugyanis minden körülmények között összetartanak. Éljenek bárhol a világon, tartozzanak a társadalom bármelyik csoportjához. Az ugyanis nem lehet véletlen, hogy az események úgymond rendszerint az ő érdekeiknek megfelelően alakulnak. Lovas István hosszú ideig a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának állandó jegyzetírója volt. A legnagyobb figyelmet az a jegyzete keltette, amelyben azon közszereplők neveit sorolta föl, akik, megítélése szerint, az ország lejáratásán munkálkodnak: Soroljuk fel tehát az elhangzott neveket: Vámos Miklós, Tamás Gáspár Miklós, Haraszti Miklós, Herczog Edit, Fischer Iván, Eörsi István, Fehér Klára, Vásárhelyi Mária, Tom Lantos, Kertész Imre és Bródy János. Azok a polgárok, akik mindezt végképp megunták, kezdenek mind hangosabban egy furcsa kérdést feltenni és a lehetséges válaszon töprengeni. Mely kérdés így hangzik: mi ezekben az emberekben a közös? A Vasárnapi újság a választ keresi. Persze meglehet, a hallgatók talán tudják. Netán a szél is susogja már. 1 Aczél Endre Lovas módszerét hangos kurziválásnak nevezte, nyilvánvalóan A frankfurti zsarnokság című írásra utalva Csurka István a frankfurti könyvvásárról írott cikkében dőlt betűkkel szedte az általa zsidónak nyilvánított írók neveit. Közös származás, közös gonoszság, közös bűn. Amely abban összegezhető, hogy [az] összeesküdött zsidók mindenáron az antiszemitizmus bélyegét akarják rásütni a mai Magyarországra, ilyképpen aknázva alá önnön hazájuk megítélését a külső világban. ( ) Hát nem különös, hogy Magyarország antiszemitizmussal hírbe hozása ellen éppen egy olyan ember emel szót, aki leplezetlenül zsidózik? 2 Elek István úgy ítélte meg, hogy Lovas, akit szerinte gyakran vádolnak méltánytalanul antiszemitizmussal, ezúttal túl messzire ment, a jegyzetében elhangzottak ugyanis egyértelműen zsidózásnak tekinthetők: Ha van értelme ennek a kifejezésnek: zsidózás, ez az. Nem nyílt zsidózás ( ), hanem csupán áttételes, lebegtetett, sejtetésben, célzásban megnyilvánuló. De kétségtelenül az, zsidózás, vagyis a zsidóság rovására elkövetett téves általánosítás, jellegzetes logikai hiba. 3 Elek ugyanakkor azt is Lovas szemére veti, hogy teljesen fölöslegesen provokálja a liberalizmus szélsőséges képviselőit, akik csak arra várnak, hogy fölnagyíthassák az antiszemitizmus jelentőségét: Ha megkérdeznénk Lovas Istvánt, hogy valóban azt hiszi-e: származási okokkal magyarázható a felsorolt urak és hölgyek joggal kifogásolható magatartása, meggyőződésem szerint visszautasítaná a feltételezést. Épp ezért indokolt föltenni a költői kérdést, hogy mi értelme a méltánytalan vádakra válaszul heccelődni a nyelvpolitikai erőtérrel. 4 Lovas a későbbiekben természetesen tagadta, hogy antiszemita lenne: 1 Lovas István jegyzete a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában május 14-én. 2 Aczél Endre: Közszolgálati zsidózás. Népszabadság, május Elek István: A teljes magyarság kulturális integrációja. Magyar Nemzet, május 20. 4

2 Amikor arra gondoltam, hogy a felsoroltakban van valami közös, ösztönösen egy olyan jelzőre gondoltam, amit nem akartam kimondani ( ). (Ennek az írásnak a kedvéért: az összetett szónak van egy tagja, amelyik az»árulásról«szól.) A másik, amire gondoltam velük kapcsolatban, nem igazán elegáns általánosítás, ezért csupán annyit mondtam, tán a szél susogja. Általánosítás ugyanis, de mivel perelhetetlen, a balliberálisokra gondoltam. 5 * Miután kiderült, hogy 2002-ben Kertész Imre kapja az irodalmi Nobel-díjat, a legtöbben büszkék voltak és örültek, hogy végre egy magyar írónak ítélték oda a világ legtekintélyesebb irodalmi elismerését. A legtöbben, de nem mindenki. Akik kifogásolták a döntést, azok vagy Kertész magyarságát vonták kétségbe, vagy a tehetségét, esetleg mindkettőt egyszerre, illetve annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a zsidó lobbi keze van a dologban. Szőcs Zoltán szerint egyáltalán nem véletlen, hogy Kertész Imre sokáig ismeretlen volt a nagyközönség számára, művei ugyanis a legkevésbé sem indokolják ennek ellenkezőjét. Kertészt persze bárki tarthatja Nobel-díjra érdemtelen írónak, de Szőcs egyetlen komoly érvvel sem tudja alátámasztani állítását, írásában talán ezért foglalkozik irodalmi kérdések helyett elsősorban Kertész személyével. [ ] életművében más gondolat nincs Auschwitzon, na meg a magyarság zsigeri gyűlöletén kívül. Gyaníthatóan, önként vállalt berlini emigrációja is ide vezethető vissza: jobban érzi magát egykori rabtartóinak világában, mint idehaza. Meg aztán ott a nosztalgiázás is könnyebben megy, hiszen Magyarországon nem voltak koncentrációs táborok. 6 Szőcs tehát azt állítja, hogy Kertész nosztalgiával gondol a haláltáborokra. Írását azzal a kérdéssel fejezi be, hogy [ ] vajon mikor és ki lesz az első magyar Nobel-díjas író? 7 Ezt valószínűleg úgy kell érteni, hogy Kertész Nobel-díjas ugyan, magyarnak azonban nem tekinthető. Szőcs Zoltánnal ellentétben Hering Józsefnek már minőségi kifogásai is vannak, szerinte ugyanis Kertész eddigi regényeiben még csak nem is egyetemes, az egész emberiséget érintő gondokat és gondolatokat jelenít meg, hanem szinte kizárólag a zsidó sors és sorstalanság életérzését. 8 A holokauszt tehát nem az egész emberiség számára jelentett megrázkódtatást, hanem kizárólag a zsidóságnak. Hering írásában következetesen zsidó holokausztról ír. Szőcshöz hasonlóan egyébként ő sem tartja Kertészt teljes mértékben magyarnak, hiszen magyarországi íróként emlegeti, később pedig úgy fogalmaz, hogy Régen vágyunk már az első magyar irodalmi Nobel-díj megszületésére. Pontosabban: továbbra is vágyunk rá [ ]. 9 Franka Tibor valóságos összeesküvés-elméletet dolgozott ki annak megmagyarázására, hogy miért éppen Kertésznek ítélték oda a Nobel-díjat. Megosztja az olvasókkal azt az értesülését, hogy egyre nehezebben lehet vevőt találni a skandináv országok termékeire. Ezért volt annyira fontos, hogy Magyarország az amerikaiak helyett a svédektől vegyen katonai repülőgépeket. Ugyanakkor egyes köröknek az óhaját, miszerint [nálunk] is büntethetővé kell tenni a holokauszttagadást [ ], szintén ki kell szolgálni, érzelmileg elő kell készíteni [ ]. A repülőgép svéd, a Nobel-díj svéd, Kertész Imre pedig Németországban élő magyar származású zsidó ember. 10 Franka kénytelen ugyan elismerni, hogy bizonyítani nem tudja az összefüggéseket, de ez nem is különösebben fontos számára, hiszen Kertészt sem emberileg, sem művészileg nem tartja méltónak a Nobel-díjra, amelyet szerinte csak azért kapott, mert a világ így akart bocsánatot kérni a zsidóságtól. Franka a magyarsággal szembeni gyűlöletkeltéssel vádolja meg Kertészt, majd azon bánkódik, hogy a magyar kultúrát, de az európait is, olyan csoportok tartják a kezükben és irányítják a médiákkal (sic!) együtt, amelyeknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy a nemzetek értékeit elismerjék vagy kitüntessék Lovas István: Válasz Aczél/Acsádi Endrének és Elek Istvánnak egy jegyzet ügyében. Magyar Nemzet, május Szőcs Zoltán: Auschwitz Nobel-díjat kapott. Magyar Fórum, október Hering József: Sikeres téma, sikeres író. Magyar Fórum, 2002, október Franka Tibor: A Nobel-díj az utcán hever. Magyar Demokrata, január 9. 11

3 Csurka István meglehetősen sokat foglalkozott azzal, hogy mi lehet Kertész Imre sikerének titka, abban ugyanis egészen bizonyos, hogy írói képességei önmagukban kevésnek bizonyultak volna. Ezeket a díjakat, különösen az irodalmiakat és a békeharcért odanyomottakat helyileg ugyan Stockholmban és a norvég fővárosban bizottságolgatják (sic!) oda, de New Yorkból és Tel-Avivból érkező cédulák alapján.. 12 Kertész tehát a nemzetközi zsidóság eredményes lobbizásának köszönheti az elismerést, 13 Csurka azonban úgy látja, hogy a díjat valójában nem is ő kapta, hanem [ ] a magyar legfelsőbb uralkodó réteg [ ], amelynek túlnyomó része [ ] zsidó kötődésű. 14 Arról nem ír, hogy miért Nobel-díjjal jutalmazták ezt az állítólagos uralkodó réteget, ahogy arról sem, hogy miért éppen Kertészre esett a választás, hiszen bizonyára könnyen találhattak volna helyette más zsidó származású írót is. Szerinte A Nobel-díjjal [ ] a hegemónia kérdése lett rátelepítve a magyar társadalomra. [...] nyilvánvalóvá akarják tenni, hogy az a zsidó elit, amelyik eddig is uralkodó helyzetben volt a magyarság felett, de eddig ezt a mivoltát nem hangsúlyozta [ ], most ezt az uralkodói mivoltát nyilvánvalóvá akarja tenni. 15 Csurka a szeptember 11-i terrortámadások és Kertész díjazása között is összefüggést lát, a Világkereskedelmi Központ elleni merényletet szerinte ugyanis csak megrendezték, mégpedig ugyanazok, akik elintézték Kertésznek az irodalmi Nobel-díjat. Úgy gondolja, a sajtónak meghatározó szerepe volt abban, hogy a közvélemény elfogadta a hivatalos változatot, vagyis azt, hogy egyik esetben sem a zsidóság irányította az eseményeket a háttérből. Figyelmet érdemel Seszták Ágnes: Baljós árnyak, mélyülő árkok című publikációja is. Az írást Csáki Judit azért nem vette be Egy percre eső auschwitzozás Kertész Nobel-díjának hazai recepciója az antiszemita közbeszéd tükrében 16 című tanulmányába, mert annyira alacsony színvonalúnak tartotta, hogy nem akarta elemzéssel túlértékelni. Az egész Nobel-díj körüli felhajtásnak van egy [ ] magyarellenes felhangja. Kertész Imre [ ] [leszólja] a magyarokat, simlis, sunyi nemzetté degradálva minket, akik még mindig nem néztek szembe Auschwitz örökségével. 17 A vészkorszak során történtekért viselt felelősség vállalása nem könnyű. A rendszerváltás óta történtek ugyan előremutató kezdeményezések, a folyamat vége azonban még messze van. Németországban, ahol érthető okokból a miénknél élénkebb társadalmi párbeszédet folytattak a témáról, hosszú évtizedeket vett igénybe a múlt kibeszélése, Kertész ennélfogva joggal vetheti szemünkre, hogy az Auschwitz örökségével való szembenézés még nem történt meg maradéktalanul. Nem magyarellenességről, vagy a magyarok lenézéséről van tehát szó valamiféle zsidó felsőbbrendűségből adódóan. Kertész csak arra szeretne figyelmeztetni, hogy a múlttal el kell számolni. A tetszés és nemtetszés még ez idáig nem üldözött és ellenőrzött érzés, engedjék meg, hogy nekem nagyon ne tessen Kertész Imre. Főképp azok után, amilyen véleményt rólunk, magyarokról a világban terjeszt. 18 Kertész díjának természetesen nem kötelező örülni, ám egy álláspontot mégis illik megindokolni. Seszták ezzel adós marad, Kertész jellemének támadása nem tekinthető érdemi magyarázatnak; különösen nem úgy, hogy közben a műveiről (hiszen mégiscsak irodalmi elismerésről van szó) teljesen megfeledkezik. Miért ne mondhatná el bárki adott esetben akár lesújtó véleményét is az országról? Nehéz nem arra gondolni, hogy Sesztákot valójában az zavarja, egy zsidó járat le bennünket ami annak ismeretében legalábbis meglepő, hogy Kertészt a világon mindenütt az első Nobel-díjas magyar íróként tartják számon. * 12 Csurka István: Magyar szemmel. Magyar Fórum, október Ahogy egyébként Shirin Ebadi, az iráni rezsim emberi jogokat korlátozó magatartását kritizáló ügyvédnő is. Csurka meg van róla győződve, hogy azoknak, akik [ ] a világ sorsát intézik [ ], és nagy befolyással rendelkeznek a díjkiosztó bizottságokban (Csurka István: Magyar szemmel. Magyar Fórum, október 16.) sikerült elérniük, hogy ne II. János Pál, hanem ő legyen a díjazott, a pápa jutalmazása ugyanis nyomatékot adott volna annak a követelésnek, hogy az Európai Unió készülő alkotmányában szerepeljen az Európa keresztény gyökereire való utalás. 14 Csurka István: Magyar szemmel. Magyar Fórum, január In Antiszemita közbeszéd Magyarországon ban. B nai B rith Első Budapesti Közösség, Budapest, Seszták Ágnes: Baljós árnyak, mélyülő árkok. Magyar Demokrata, december

4 Az antiszemiták több mint egy évszázada óta a világuralomra törő zsidó rémképét festik a falra. Meggyőződésük szerint a zsidók a többi nép fölötti irányítást akarják megszerezni (esetleg már meg is szerezték), céljuk elérése érdekében pedig nem riadnak vissza semmitől még a szeptember 11-i merényletek megszervezésétől sem. Ismerve a merényleteket megelőző hónapok világpolitikai történéseit, semmiféle arab vagy iszlám ügyet nem szolgálhatott a 2001 szeptemberében elkövetett terrortámadás. Akkoriban zajlott ugyanis a dél-afrikai Durbanban a rasszizmus elleni világkonferencia, ahol igen kemény kritikát fogalmaztak meg a fajgyűlölő izraeli politikával szemben. Az Egyesült Államok és Izrael képviselői ki is vonultak a konferenciáról a szerintük ott tapasztalható antiszemitizmus miatt. Amerika és a zsidó állam nemzetközi tekintélye mélyponton volt. A világ felfigyelt hatalmi törekvéseikre és tiltakozott. Ebben a helyzetben az Egyesült Államok és Izrael számára a lehető legjobbkor jött az iszlám fanatikusok által elkövetett brutális merénylet. Egy olyan időpontban, amikor a világ közvéleménye soha nem látott mértékben bírálta az Izraelnek elkötelezett amerikai politikát, a merénylet ideális ürügyet szolgáltatott az ellencsapásra. Teljes összhangban az amerikai olajtársaságok és a zsidó állam érdekeivel. Ennek alapján joggal merülhet fel a gyanú, hogy a terroristák mögött felbujtóként az iszlám, az arab és a palesztin törekvésekkel szembenálló országok titkosszolgálatai állhatnak. 19 Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az eseményeket a Moszad (meg természetesen a CIA) irányítja a háttérből. Az Egyesült Államok is persze azért támadta meg Irakot, mert a befolyásos cionista zsidók meggyőzték az USA kormányát arról, hogy Szaddám Husszein fenyegetést jelent a világra, akit tehát el kell mozdítani a hatalomból. És persze a zsidók gazdasági érdekeiket szolgálta (ez) a háború (is): Az amerikaiak tekintélyes része ( ) már összefüggést lát az ottani cionista lobbi és az Irak megtámadását szorgalmazó féktelen uszítás között. Más szóval: az USA polgárai közül sokan fölismerték, hogy hadseregük valójában cionista zsidó érdekekért támadja meg Irakot, s követ majd el népirtást. 20 Juhász László a Magyar Jelen hasábjain tette föl költői kérdéseit, amelyek mindegyikére nyilván a zsidó a válasz: A világ legerősebb hatalma az USA, melynek titkosszolgálatát talán csak a MOSZAD múlja felül. Kinek van módja fenyegetni bárkit is? Kinek a kezében vannak a nagy bankok? Ki uralja a világgazdaságot, a hírközlést? Ki ural mindent, és ki nem tűr semmiféle kritikát? Ki akarja a szólásszabadságot korlátozni? Melyik nemzet biztonságára vigyáz az NBH? Kit szolgál és kit véd a rendőrség? A magyarokat? Nem, hanem azokat, akik azt skandálják izraeli zászlót lengetve, hogy»mi vagyunk a magyarok«, akik a békéről énekelnek, s közben még a halottakkal sem tudnak megbékélni. 21 A zsidókat természetesen a kommunisták segítik világuralmi törekvéseikben. Az összeesküvés-elméletek híveit a nyilvánvaló ellentmondások sem zavarják logikájuk szerint ugyanis a zsidó értelemszerűen kapitalista, aki a piacnak köszönheti vagyonát, a kommunisták viszont korántsem a kapitalizmus és a piac barátaiként szereztek hírnevet maguknak. Az utóbbi idők»elszólásai«világosan mutatják, hogy a kereszténység, és legfőképp a katolicizmus egyre jobban útjába áll egy világuralomra törekvő, gátlástalan, óriási tőkekoncentrációval rendelkező érdekszövetségnek. Ők azok, akik rezzenéstelen arccal robbantanak ki helyi háborúkat, céljaik elérése végett gyilkolnak gyilkoltatnak halomra embereket. A világ sejti, hogy milyen mögöttes indulatokkal mozgatják a napjainkban is számos helyen dúló háborúkat. A kommunizmus ateista, keresztényellenes képviselői hiába nevezik ma szociáldemokratának magukat, minden vonalon dühödt támadást indítanak a szeretet ideológiája ellen, és teljes erővel kiszolgálják világuralomra törő szövetségeseiket A kegyetlen zsidó Az antiszemiták manapság is gyakran hangoztatott vádja szerint a zsidók hajlamosak a kegyetlenségre, nem túlzás tehát azt állítani, hogy a vérvádak óta alig változott valami. Erről egyébként bárki meggyőződhet, csak el 19 Varga Imre: Gyilkosok világrendje. Magyar Fórum, március Hering József: A zsidók orruknál fogva vezetik az amerikaiakat? Magyar Fórum, március Juhász László: Zavarkeltők. Magyar Jelen (forrás: 22 Hankó Ildikó: Keresztényüldözés a harmadik évezredben. Magyar Demokrata, április 22.

5 kell látogatnia a Kuruc.info-ra, ahol rendszeresen és minősíthetetlen hangnemben foglalkoznak a zsidók rémtetteivel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 15-i beszéde alatt kezdődött dulakodást követően például valóságos zsidóüldözés vette kezdetét, egy a nyakában Dávid-csillagos medált viselő fiatalember ugyanis állítólag (a Hír Tv helyszínen készült felvételei ennek ellentmondanak) megütött egy tizenhárom éves kislányt. A Kuruc.info a következőképpen számolt be a történtekről a Kokárdáért ütött a zsidó című összeállításban: ( ) a nyakában arany zsidócsillagot viselő férfi ( ) egy 13 éves honleány, Könnyű Alexandra kokárdáját próbálta leszakítani: Mi ez itt?! felkiáltással. A bátor zsidó ütésétől vérezni kezdett a kislány szája, amire a rasszista sajátos fintorral reagált. ( ) A csőcselék e képviselője tehát gyermekkorút, még csak nem is fiatalkorút ütött meg, meggyalázta nemzeti jelképünket, azonosítása és törvény elé állítása elemi igény. 23 Néhány nappal később, március 18-án, a Kuruc.info-hoz közel álló Tomcat (Polgár Tamás) az alábbi bejegyzést tette közzé blogjában ( Ezt a zsidót össze kell verni, meg kell alázni, ki kell herélni. Azért, hogy a fajtája végre észbe kapjon: ez itt nem az õ országa. Az még nem jött el, és nem is fog. ( ) Mit képzel ez, hol él?! Te nagypofájú, mocskos zsidó! Fel fogjuk forgatni utánad egész Budapestet! Megtalálunk, ha a föld alá bújsz is, és leverjük a veséd! Egy tizenhárom éves kislánnyal szemben lehet, hogy nagy a pofád, de amikor felhúzunk az elsõ fára, utolsó gondolatod az lesz, hogy talán jobb lett volna, ha meghúzod magad. Szerzünk egy szép, hosszú nemzetiszín szalagot, arra fogunk fellógatni. Úgy, ahogy még a nagyapádat se 56-ban, mert neki csak egy sima kötél jutott. Ugyanúgy a szádba tömjük az összes pénzedet, mint akkor neki. És a varjú se fog károgni utánad, az biztos. Hamarosan örömmel számoltak be a Kuruc.info-n arról, hogy Megvan a kislányverő dávidcsillagos neve! 24, akinek egyébként a nevén kívül a fényképét, a címét és a telefonszámát is nyilvánosságra hozták. A gyors azonosításban minden bizonnyal szerepet játszott az a forint is, amelyet a nyomravezető(k)nek ajánlottak fel. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a mai antiszemita közbeszédben hogyan jelenik meg, mennyire eleven az annak idején rendkívül nagy hírverést kapott tiszaeszlári vérvádper 25 emléke. Több mint egy évszázad múltán azért kell ezzel foglalkozni, mert sokan még ma is elhiszik a zsidókkal szemben felhozott vérvádakat. A tiszaeszlári vérvádnak 2003-ban volt a százhuszadik évfordulója. A MIÉP ebből az alkalomból megkoszorúzta Solymosi Eszter síremlékét, ami nyilvánvalóvá tette, hogy a párt vezetői mit gondolnak a vádlottak fölmentéséről, Csurka István pedig többször is véleményt nyilvánított a perről. A bíróság [ ] Tisza Kálmán miniszterelnök közvetlen nyomására felmentette a tiszaeszlári zsidókat a vérvád alól. A szerencsétlen kislány [ ] holtteste azonban nem került elő. 26 Csurka mindkét állítása téves. Egyrészt még a vérvádat képviselő Bary József sem állította, hogy Tisza Kálmán megpróbálta volna nyomás alá helyezni a bíróságot. Tisza csak a sajtója és ügyésze útján igyekezett befolyást gyakorolni a per kimenetelére, azonban közvetlenül nem is mert volna a bírósági ítélkezésbe beavatkozni. 27 Másrészt Solymosi Eszter holttestét megtalálták. Aki ebben kételkedik, lényegében elfogadja, hogy a lányt a zsidók gyilkolták meg. Csurka egyébként úgy tudja, hogy Tisza Kálmán azért tett meg mindent a vádlottak fölmentése érdekében, hogy Európa akkori legnagyobb bankháza, a Rothschild, ne tagadja meg annak a nagy összegű államkölcsönnek a folyósítását, amelyre az országnak akkoriban nagyon nagy szüksége volt. 23 Kokárdáért ütött a zsidó ( 24 Megvan a kislányverő dávidcsillagos neve! ( 25 Mikszáth Kálmán a Pesti Hírlap olvasóit naponta tudósította a perről, de később a vádlottak védője, Eötvös Károly (A nagy per, mely ezer éve folyik), Bary József vizsgálóbíró (Tiszaeszlári bűnper) és Krúdy Gyula (A tiszaeszlári Solymosi Eszter) is könyvet írt a történtekről. 26 Csurka István: Magyar szemmel. Magyar Fórum, szeptember Idézi: Dési János: Vérvádtörténet a MIÉP-től. In: Dési János Gerő András Szeszlér Tibor Varga László (szerk.): Antiszemita közbeszéd Magyarországon ban. B nai B rith Első Budapesti Közösség, Budapest, 2004, 130. oldal)

6 A gyilkosságot [ ] nem helybeli zsidók, hanem újonnan betelepült kazárok, a határon átszökött idegen kultúrájúak [követhették el]. 28 Vagyis a galíciaiak voltak a bűnösök, nem pedig a mi zsidóink. A lényegen azonban mindez nem változtat, Csurka továbbra is a zsidókat okolja a lány haláláért. Szerinte a trianoni döntésben meghatározó szerepe volt a tiszaeszlári vérvádnak. Magyarország fölött azért lehetett a különösen súlyos, igazságtalan ítéletet kimondani, mert a magyarság [ ] ezt megérdemlőnek volt feltüntetve az európai közvélemény szemében. [ ] a tiszaeszlári vérvád idején [ ] Futótűzként terjedt el rólunk, hogy gonosz, fajgyűlölő, vérvádaskodó nép vagyunk. 29 A per végkimenetele valójában ennek éppen az ellenkezőjét bizonyította, hiszen nem ítéltek el senkit, a vérvádról pedig egyértelműen kiderült, hogy kitalációkra épült. Aztán jött 1919, amikor [bebizonyosodott], hogy létezik az a zsidó kegyetlenség, aminek a gyanúja az eltűnt tiszaeszlári kiscseléd után nyomozókban felötlött. A kommün 133 véres napja [ ] utólag nem igazolta talán, hogy a beözönlöttekben hatalmas magyargyűlölet lángol? 30 Ha el is fogadnánk, hogy a kommün azért volt olyan, amilyen, mert kulcsfiguráinak többsége zsidó származású volt, akkor sem helyénvaló évtizedekkel későbbi eseményekből visszamenőleges következtetéseket levonni. Csurka a tiszaeszlári gyilkosságért és a Tanácsköztársaságért is a Galíciából beözönlötteket okolja. A kommün túlkapásai miatt magyargyűlölettel is megvádolja őket, arról azonban nem tesz említést, hogy Kun Béláék razziákat rendeztek a galíciai zsidó menekültek ellen a fővárosban, júliusában pedig mintegy ezer zsidót deportáltak vonaton a lengyel határig. Arról is megfeledkezik, hogy azok az intézkedések, amelyeket a proletárdiktatúra a polgársággal és a polgári tulajdonnal szemben foganatosított, jóval nagyobb arányban érintettek zsidókat, mint nem zsidókat, előbbiek a magyar polgárosodásban ugyanis jóval nagyobb arányban vettek részt, mint a nem zsidó lakosság. Az 1919-ben történteket a magyargyűlölet és a zsidó kegyetlenség helyett tehát szerencsésebb lett volna a kommunista eszmékben való feltétel nélküli hittel magyaráznia. Csurka egyébként nem 2003-ban foglalkozott először a Tiszaeszláron történtekkel. Három évvel korábban a parlamentben egyik napirend előtti felszólalásában egy olyan eseményről beszélve hozta váratlanul szóba a vérvádról elhíresült falu nevét, amellyel a zsidóságot egyébként senki sem hozta összefüggésbe. Az elég egyértelműnek mondható célzást azonban nehezen lehetne félreérteni. Mi lesz, ha nemcsak ciántól elpusztult halak nyitott halszeme fog vádlóan felmeredni, hanem elkékült hullákat is elénk görget a sors Tiszaeszlárnál és másutt?! Új antiszemitizmus Mivel a nyíltan antiszemita vélemények hangoztatása nem tartozik a szalonképes megnyilvánulások közé, a zsidóellenes előítéletek egyre gyakrabban Izrael-ellenes retorikába csomagolva jelennek meg. Ez a jelenség, amelyet új antiszemitizmusként szoktak emlegetni, azért különösen érdekes, mert a (szélső)jobboldalon és a (szélső)baloldalon egyaránt akadnak képviselői. Az új antiszemitizmus, mely a korábbi előítéletek mellett a baloldali anticionizmusból is táplálkozik, a XX. század jelensége, és azt az Izraelt támadja, mely a zsidók modern nemzetként való önemancipációját és beilleszkedését tűzte ki célul a Vészkorszak után. Izrael éppúgy szimbólum és bűnbak számos előítélet számára, mint a zsidók voltak, ám az euro-atlanti világban kialakult holokauszt-tudatosság következtében a zsidó immár nem lehet céltáblája ezeknek. Az antikapitalista, nyugatellenes erők jobboldaliak és baloldaliak egyaránt a politikai antiszemitizmus ezen új, kifinomult formájában azonban közös nevezőre, még pontosabban: közös nyelvre találnak. 32 A Magyar Nemzetben megjelent egyik publicisztikájában Balavány György így fogalmaz: 28 Csurka István: Magyar szemmel. Magyar Fórum, szeptember Csurka István: Magyar szemmel. Magyar Fórum, szeptember Idézi: Varga László: Fordulat a közbeszédben. In: Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2000-ben. Gerő András Varga László Vince Mátyás (szerk.): Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2000-ben. B nai B rith Első Budapesti Közösség, Budapest, 2001, 17. oldal). 32 Szántó T. Gábor: Új antiszemitizmus (

7 Az amerikai elnök a libanoni háború befejezésének hírére azt mondta [ ] szerinte győzött Izrael. Fogalmam sincs, ki hogy van vele: halott gyerekek láttán tartósan rosszkedvű leszek, ha valaki győzelmet kiált, miután gyerekeket ölt ekkora aljasság ritkán fordul elő nos, attól dühös leszek nagyon. 33 A Magyar Nemzet egyébként rendszeresen közöl Izrael-ellenes írásokat. A augusztus 8-án például folytatódó izraeli terrorról lehetett olvasni a címlapon, néhány héttel korábban pedig Sitkei Levente vádolta meg Izraelt, hogy szándékosan vérfürdőt rendezett egy palesztinok által látogatott strandon: Egy izraeli tüzérségi lövedék hét embert ölt meg [ ]. Persze véletlenül. Az izraeli hadsereg mossa kezeit. Mint mondják, céljaik között nem a civil lakosság tagjainak legyilkolása szerepel, s szívmelengető emberbaráti érzelmekről tanúskodik az is, hogy a katonáknak állítólag megtiltották a sűrűn lakott területek bombázását. 34 Mindez természetesen a vizsgálat lezárulta előtt jelent meg, amely korántsem mellékesen később azt állapította meg, hogy a Hamasz terroristái helyezték el a civilek életét kioltó bombát. A cikk hangvétele a továbbiakban is egyértelműen Izrael-ellenes, hiszen Sitkei lényegében azt állatja, hogy az izraeliek úgy kívánják megőrizni országuk zsidó jellegét, hogy a lehető legtöbb palesztint gyilkolják meg: A politikai vezetés és az erőszak bűvöletében élő hadsereg édestestvérekként próbálják elérni ugyanazt a célt, amely messze túlmegy Izrael állam biztonságának szavatolásán. Az alkotmányként szolgáló törvénycikkelyek szerint elsődleges Izrael zsidó jellegének megőrzése, ezért pedig mindent meg is tesznek a jogszabályok megalkotói és az azokat [ ] betartatók. [ ] a cél szentesíti az eszközt. Mint évtizedek óta mindig. 35 A Magyar Nemzet hasábjain még a holokauszt-tagadó és nem titkoltan Izrael-ellenes iráni elnök és az általa képviselt politika iránt is megértést tanúsítanak: Khomeini ajatollah, Irán egykori teljhatalmú, s véres kezű ura bő két évtizeddel ezelőtt szalonképesnek aligha nevezhető kijelentést tett.»izraelt le kell törölni a térképről«szólt a forradalmi jelszó, amely azóta is elengedhetetlen fordulata minden komolyabb teheráni szónoklatnak. Mahmúd Ahmadinezsád [ ] tehát nem tett mást a zsidó állam elpusztítására buzdító szónoklatával, mint követte a»nagy elődök «által kijelölt utat. 36 Néhány mondattal később már a zsidó állam az agresszor, mivel [ ] nem Irán, hanem Izrael az, amely semmibe véve a törvényes államhatárokat, harci gépeivel külföldi objektumokat támadott meg, vagy lőtt le lelkiismeret-furdalás nélkül akár polgári repülőket is. 37 Sitkei Levente a legutóbbi palesztin intifáda kirobbanásáért kizárólag Izraelt hibáztatja, pontosabban Ariel Saront: Egy rosszindulatú politikus akciója indította el teljesen tudatosan, szántszándékkal (kiemelés tőlem Cs. Z.) a vérontást, amelyet Izrael állam azóta ügyesen kihasznál a mindennapi életben. 38 A volt izraeli miniszterelnököt egyébként is válogatott jelzőkkel (tömeggyilkos, mészáros stb.) illetik a szélsőjobboldali médiumokban. Sayfo Omar, a Magyar Demokrata közel-keleti témákkal foglalkozó újságírója például előszeretettel állítja be Saront véreskezű tömeggyilkosként: Következő úti célunk a hírhedt Szabra és Satilla menekülttábor, ahol huszonkét évvel ezelőtt egy Ariel Saron nevű izraeli katonatiszt ma a Palesztinát megszállva tartó Izrael állam nép által választott vezetője pribékjeivel embertelen tömegmészárlást rendezett, kétezer ártatlant, többségében nőket és gyerekeket gyilkolva le. 39 Korábban pedig úgy fogalmazott, hogy 1982-ben Saron fegyveresei helyi milíciákkal karöltve lezárták a 33 Balavány György: George W. Bush az élő erő ellen. A válaszcsapás-effektus végveszélybe sodorhatja az emberiséget. Magyar Nemzet, augusztus Sitkei Levente: Szentföld az erőszak bűvöletében. Magyar Nemzet, június György Zsombor: Agresszorok. Magyar Nemzet, október Sitkei Levente: Négy év szakadatlan vérontás a Közel-Keleten. Magyar Nemzet, szeptember Sayfo Omar: A remény ösvénye. Magyar Demokrata, szeptember 16.

8 Bejrúthoz közeli Sabra és Satila menekülttáborok kapuit, majd behatolva azok területére, több nőt megerőszakoltak és közel kétezer civilt lemészároltak. 40 Saron közvetett felelősségét valóban megállapították a vizsgálatok során, Sayfo Omar azonban nem tesz róla említést, hogy a mészárlást keresztény arab milicisták követték el, nem pedig izraeli katonák. Az azóta megszűnt Pannon Rádióban Chrudinák Alajos vádolta népirtással Izraelt. A Miért antiszemita a zsidó Saron tábornok? című jegyzetet a Magyar Fórum is érdemesnek tartotta közölni: ( ) mi értelme van annak, hogy Izrael már több mint 34 éve brutálisan leigáz hárommillió palesztint a jogtalanul megszállt területeken, ahol neves zsidó írók és tudósok szerint is a szélsőjobboldal náci, fasiszta önkényuralmat vezetett be. Ezzel az izraeli zsarnoksággal, amit az egész világ és most már Amerika is elítél, a jóravaló, becsületes zsidók sem tudnak egyetérteni márcsak azért sem, mert a népirtás és a könyörtelen katonai megszállás a náci zsidóüldözésre emlékeztetheti őket. Európában ezért idegenkednek egyre többen a háborús bűnös Ariel Saron politikájától. 41 A zsidók a Magyar Fórum szerint mindent megtesznek azért, hogy a közel-keleti eseményekről szóló tudósításokat befolyásolják. Nem véletlen, hogy a különböző sajtótermékek egyre nehezebben tudnak ellenállni a rájuk nehezedő nyomásnak: A világsajtó jelentős része, amelyet nem manipulálnak szélsőséges cionista pénzemberek, tisztességesen és objektíven tudósít a palesztin felkelésről. A Saron-kormány ezért támadja oly fékevesztetten a BBC-t, a CNN-t és több francia, brit és amerikai lapot. Óriási nyomás nehezedik a szerkesztőkre és laptulajdonosokra, mivel emiatt gyakran elmaradnak a hirdetések. ( ) Néhány szűklátókörű izraeli propagandista azt hiszi: erőszakkal arra kényszerítheti a sajtót, hogy azt szajkózza, amivel beetetik. Az izraeli média bírálhatja Izrael politikáját, mert demokrácia van, mondják, de ha a külföldi sajtó teszi ezt, az már antiszemitizmus. Az izraeli szélsőjobboldali új, kirekesztő doktrínája: aki bírálni meri Izraelt, az antiszemita. 42 Chrudinák tudatosan ferdít, Izrael politikájának bírálata ugyanis önmagában még nem jelent antiszemitizmust. Ellenben, ha a bírálat a zsidóellenesség unalomig ismert kliséivel párosul, nehezen lehet jogos kritikáról beszélni. ( ) a hazai sajtóban ( ) hamis és rágalmazó irományok látnak napvilágot a nemzetközi törvényeket és az emberi jogokat évtizedek óta durván megsértő Izrael védelmében. Ezek a filoszemita gyűlölet-megnyilvánulások elhallgatják a tényeket, a megszállás és az elnyomás tényét, mintha nem is létezne, és kifordítják az események és a valóság értelmét: terrorizmusnak nevezik a megszállt lakosság jogos ellenállását és rendfenntartásnak, jogos önvédelemnek a megszálló izraeli katonaság gyilkos erőszakát (kiemelés az eredetiben Cs. Z.). Ezek a lobbisták állandóan kerepeltetik az antiszemita madárijesztőjüket, rágalomhadjáratot indítanak mindenki ellen, aki kétségbe meri vonni azokat a cionista dogmákat és legendákat, amelyek minden nemzetközi jog fölé helyezik Izraelt. 43 Izrael úgymond azért helyezheti magát a nemzetközi jog fölé, mert az ENSZ is a zsidók befolyása alatt áll, (bár ennek az állításnak némileg ellentmond az Izraelt elítélő ENSZ-határozatok magas száma): A kis kedvenc (értsd: Izrael Cs. Z) és az ENSZ nagyjából egyidős, mégsem fordult elő az elmúlt fél században, hogy a kis kedvenc önmagára nézve kötelezőnek tartotta volna akár egyetlen őt bármiben is regulázni próbáló ENSZ-határozat betartását is. Természetesen legyártotta és harcrendbe állította atomfegyverét az összes ezt tiltó ENSZ-megállapodások dacára, természetesen évtizedek óta folytatja háborúját és leplezetlen népirtását a palesztinokkal szemben. ( ) Az ENSZ ( ) nagyüzemi módszerességgel szüli meg azon határozatait, melyek a kis kedvenc érdekeit még fokozottabban védik, lehetőségeit tágítják. Ezek ellen nincs kifogása a kis kedvencnek sem, elfogadja őket, és másokat is elfogadásra buzdítana (szükség esetén kényszerítene), ha létezne olyan tagállam, amelynek volna mersze fenntartással élni ezekkel szemben Sayfo Omar: Izrael: terror. Magyar Demokrata, április Chrudinák Alajos: Miért antiszemita a zsidó Saron tábornok? Magyar Fórum, november Chrudinák Alajos: Izraeli apartheid és hazai védelmezői. Magyar Fórum, szeptember Szőcs Zoltán: A kis kedvenc nagy hatalma. Magyar Fórum, december 13.