A következő fejezetben kívánok szólni azokról a jogfosztó, jogkorlátozó jogszabályokról és intézkedésekről, amelyeket Hitler és az NSDAP léptettek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A következő fejezetben kívánok szólni azokról a jogfosztó, jogkorlátozó jogszabályokról és intézkedésekről, amelyeket Hitler és az NSDAP léptettek"

Átírás

1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 I. A jogfosztó és jogkorlátozó rendelkezések megszületésének előzményei A gazdasági világválság Az NSDAP Hitler hatalomra jutása A náci ideológia II. Jogfosztó és jogkorlátozó rendelkezések Rendelkezések a kultúra és oktatás területén Agrárpolitikai intézkedések Jogsértés a politika terén Igazságszolgáltatás a náci Németországban Emberi jogok megsértése III. A nácik élet elleni bűncselekményei Koncentrációs táborok A tömeggyilkosságok kezdete, az eutanáziaprogram A zsidók sorsa a Harmadik Birodalomban A romák, mint a német társadalom aszociális elemei A homoszexuálisok gyötrelmei IV. Ki tudott a holokausztról? Akik tudtak róla, mégis tétlenül vártak Embermentők V. Kitekintés Összegzés Irodalomjegyzék Internetes források Jogszabályjegyzék... 46

2 Bevezetés Már iskolás koromban érdeklődtem ezen érdekes történelmi korszak után. A televízióban látott, erről szóló dokumentumfilmek és a holokausztot túlélő áldozatok visszaemlékezéseit látván mindig mély szomorúságot és dühöt éreztem. Szerintem ilyen képek és videók láttán minden jó érzésű ember ugyanezt érzi. Egyre inkább azok a kérdések jártak a fejemben, hogy: Miként lehetséges, hogy Németország civilizált nemzet létére ilyen szörnyűséget kövessen el? Hogyan tudott egy modern állam kiirtani szinte egy egész népet mindössze azért, mert zsidók voltak? Hogyan nézhette tétlenül ezt a pusztítást a világ? Ezekre a kérdésekre próbálom megtalálni a választ a dolgozatom írása során. Megdöbbentő számomra, hogy az a nemzet, amely Goethe-t, Beethovent, Schillert és Schumannt adta a világnak, hogyan adhatta Auschwitzot, Dachaut vagy Treblinkát? Hogy vette Hitler magának a bátorságot, hogy eldöntse, ki élhet és kinek kell meghalnia? Egyetlen ember vagy nemzet sem hozhat ilyen döntést. Történelmünk során korábban egyetlen nép sem irtott ki egy másikat egy ideológia nevében, melynek megvalósításakor a cél ugyanaz volt, mint az eszköz. A történelem persze számos rettenetes vérengzést jegyzett fel, más népeket is elpusztítottak, de bármilyen kegyetlenek és megbocsáthatatlanok is voltak ezek az esetek, mindnek gyakorlati célja volt (például földszerzés), nem a gyilkolás volt maga a cél. Egyszerűen felfoghatatlan számomra, hogyan lehetett a 20. században az emberiség történelmének legsúlyosabb bűneit elkövető Harmadik Birodalom legitim. A legszomorúbb viszont az, hogy a nácik csak azért nem semmisítették meg Európa egész zsidó lakosságát, mert mielőtt még a zsidókérdést véglegesen megoldhatták volna, elvesztették a háborút. A dolgozatom első fejezete, melynek címe: A jogfosztó és jogkorlátozó rendelkezések megszületésének előzményei, azt mutatja be, hogy milyen szerepet játszott a világgazdasági válság a nemzetiszocialista párt születésében és német kormánypárttá válásában. Továbbá kiderül belőle, hogy Hitler miként tudott egy demokratikus államból totális diktatúrát formálni. Ezután a náci ideológiáról ejtek szót, mivel ezek a nézetek és megrögzött téveszmék indítottak el egy olyan visszafordíthatatlan folyamatot, amely örökre megbélyegezte nem csak az európai zsidóság, hanem az egész emberiség történelmét. 2

3 A következő fejezetben kívánok szólni azokról a jogfosztó, jogkorlátozó jogszabályokról és intézkedésekről, amelyeket Hitler és az NSDAP léptettek életbe a Harmadik Birodalomban. Ezekkel a német állam jogsértést valósított meg a kultúra, a gazdaság, a politika, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok területén. A nácik élet elleni bűncselekményei című fejezetben bemutatom a tömeggyilkosságok és népirtás helyszíneit, a koncentrációs táborokat. Ezután leírom, hogy a Hitler által halálra ítélt népekkel és embercsoportokkal milyen szörnyű módon bán el a náci Németország. A következő fejezetben arról írok, hogy kik voltak azok, akiknek félelmein felülkerekedett az erkölcs és emberiesség, és így több ezer zsidót mentettek meg a deportálástól és a biztos haláltól. Továbbá ebben a fejezetben szólok azokról a nagyhatalmakról, akik tudták, vagy legalábbis erős sejtésük volt arról, hogy mi történik Németországban és Lengyelországban a zsidókkal. Ennek ellenére mégis tétlenül nézték, hogy Hitler több millió embert ölt meg a haláltáborokban. 3

4 I. A jogfosztó és jogkorlátozó rendelkezések megszületésének előzményei 1. A gazdasági világválság A weimari demokráciának létrejöttének pillanatától, 1919-től kezdve jelentős gazdasági gondokkal kellett szembenéznie. 1 Az első világháború után szinte minden ország (akár győztes, akár vesztes) pénzügyi hiánnyal zárta le a háborút. A vesztes országoknak ezen túlmenően még hatalmas összegű jóvátételt is fizetniük kellett. 2 Ennek megfizetésére a versailles-i békében kötelezték Németországot. 3 Az antanthatalmak nehezen tudtak megegyezni a jóvátétel összegében, így a döntést a Jóvátételi Bizottságra bízták. Mivel a győztes hatalmak a jóvátételekből kívánták pótolni a háború során elszenvedett pénzügyi veszteséget, a lehető legtöbb pénzt akartak kihúzni a vesztes országok zsebéből. Az májusi határozattal Németország által fizetendő összeget 132 milliárd aranymárkában állapították meg. Ekkor mindenki tisztában volt vele, hogy ilyen hatalmas összegű követelést lehetetlen teljesíteni. Az akkori német kormány nem vállalta ezt a feladatot, viszont a lemondása utáni Wirthkormány úgy döntött, hogy megpróbálja teljesíteni a követelést. Hamar kiderült, hogy ezt Németország nem tudja önerőből teljesíteni, külföldi kölcsönt pedig nem akartak igénybe venni. A visszafizetés esélyeit az is tovább rontotta, hogy Franciaország megszállta a Ruhr-vidéket, ami Németország legfizetőképesebb területe volt. A német ipar teljesítménye is csökkenni kezdett. Nem maradt más megoldás, mint beindítani a bankóprést. Ez viszont a német márka gyors ütemű inflálódásához vezetett. 4 A pénzügyi stabilitás megteremtése érdekében bevezették a birodalmi márkát, amely szerint 1 új márka 1 trillió régi márkával volt egyenértékű re sikerült megfékezni az inflációt. Németországnak évenként kellett fizetnie a jóvátételi összegeket a Dawes-terv értelmében. 5 Németországnak lehetősége nyílt komoly amerikai tőkeforrások igénybevételére, amelyeket a német gazdaság modernizálására és racionalizálására kellett felhasználni. Németországnak 1988-ig 1 Louis Weber: A holokauszt krónikája. Park Könyvkiadó, Budapest, (Továbbiakban: Weber, 2004.) 22. old. 2 Kaposi Zoltán: A 20. század gazdaságtörténete. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, (Továbbiakban: Kaposi, 2004.) 20. old. 3 Weber, old. 4 Kaposi, old. 5 Weber, old. 4

5 kellett volna fizetnie a jóvátételt, azonban az 1929-es világgazdasági válság hatására felfüggesztették a folyamtatot október 24-én ( fekete csütörtök ) a tőzsdén példátlan eladási láz tört ki, az emberek pánikszerűen kezdték eladni értékpapírjaikat. A gondot az is súlyosbította, hogy a részvénytulajdonosok egyszerre akarták felvenni a bankokból a pénzüket. 7 A New York-i tőzsdekrach gazdasági világválságot indított el, és Németország ismét katasztrofális helyzetbe került. Rendkívül sok vállalkozás jelentett csődöt, példátlanul megnőtt a munkanélküliség. 8 Az emberek éheztek, megjelent a nyomor, a német állam egyre nehezebben tudott segélyeket biztosítani. Az embereken úrrá lett az elkeseredettség. 9 Ez volt az oka annak, hogy a nép egyre fogékonyabbá vált a szélsőjobboldali párt, az NSDAP azon állításaira, hogy az ország minden gondjáért a weimari rendszer és a zsidók a felelősek. Hitler azt ígérte az embereknek, hogy ha hatalomra kerül, felrúgja a versailles-i diktátumot, helyreállítja Németország gazdaságát, önbecsülését, és visszahozza a jólétet a nép életébe Kaposi, old. 7 Weber, old. 8 Weber, old. 9 Kaposi, old. 10 Weber, old. 5

6 2. Az NSDAP 1919 januárjában alapították a Német Munkáspártot (Deutsche Arbeiterpartei, DAP), melynek két frontembere Anton Drexler és Karl Harrer volt. A világháborút követően sok ilyen szervezet jött létre. Adolf Hitler 1919-ben a hadsereg számára az ilyen szervezetek felderítését végezte. Az DAP egyik rendezvényének megfigyelése után Hitler a párt tagja lett, és már a párt munkabizottságában is helyet kapott, így a tagtoborzásért és a propagandáért tették felelőssé. Hitler elképzeléseiben a DAP, mint tömegpárt szerepelt. Ennek elérése érdekében mindent meg is tett ben önálló pártirodát nyitott Münchenben, majd sajtótoborzásba kezdett. Pártbürokráciát akart felépíteni, így a munkabizottságot Hitler a bizalmi embereivel a duplájára bővítette ban Hitler vette át párt propagandájának irányítását. Neki is látott a párt történetében valaha látott legnagyobb összejövetel megszervezésének. Az időpontot február 24-ére, a helyszínt pedig a híres Hofbräuhausban lévő Festsaalba tervezte. 12 Harrer ekkor távozott a pártból, mivel nem tudott azonosulni Hitler nézeteivel és céljaival. Így az elnökséget Drexler vette át 1920 januárjában. 13 Hitler számára nagyon fontos volt ez az összejövetel, hiszen ennek az eseménynek a hatására tudott kitörni a párt a klub keretei közül, és döntő befolyást gyakorolt korának leghatalmasabb tényezőjére, a közvéleményre nyarán Hitler úgy látta, hogy a pártnak hiányzik egy embléma, jel, szimbólum, amely kifejezhetné mindazt, amit az NSDAP képvisel, és ami megragadhatná a tömegek képzeletét. Egy olyan zászlót tervezett, melynek háttere piros, közepén kör alakú fehér részben pedig egy fekete horogkereszt található. Ez a jel a náci párt, majd később az egész náci Németország szimbólumává vált. 15 Ezután 11 Vitári Zsolt: Az NSDAP születése. Új párt a köztársaság ellen, (Továbbiakban: Vitári, 2005.) i.btk.pte.hu/files/tiny_mce/publ/ Vitari% 20publ/RubiconNSDAP pdf. Letöltés ideje: William Lawrence Shirer: A Harmad ik Birodalom felemelkedése és bukása. Teleteacher Kiadó, (Továbbiakban: Sh irer, 1995.) 25. old. 13 Vitári, Letöltés ideje: Shirer, old. 15 Shirer, old. 6

7 túl is. 20 A müncheni sörpuccs országosan ismertté, sőt sokak szemében hazafivá és hőssé megtervezték a rohamosztagosok és párttagok egyenruhájára húzandó karszalagot, melyen a zászlóhoz hasonlóan fekete horogkereszt volt júliusában Hitlert választották meg elnökké a rendkívüli taggyűlésen. Így Hitler az új alapszabály értelmében a pártot az elnökség többségi határozatától függetlenül vezette. A párt létszámát tovább tudta növelni agitációs módszereivel, így elegendő támogatottsággal a háta mögött az NSDAP főbb törekvéseit már ő határozhatta meg. 17 Így már megvolt a korlátlan hatalma a pártban, viszont még távol állt attól, hogy az NSDAP-t vezető párttá tegye ban gyűlések és felvonulások sorát szervezték meg, melynek eredménye nem is váratott sokáig magára: 1923 novemberéig a tagok száma 55 ezerre emelkedett. Sőt az anyagi juttatások köre is kibővült, a párt még külföldről is kapott támogatásokat novemberében Hitler és hívei megpróbálták a bajor kormányt megdönteni, ám végül a rendőrség közbeavatkozott, így a nácik forradalmi terve nem járt sikerrel. Az ellenük rendezett per országos figyelmet kapott. Hitler elismerte a teljes felelősséget a cselekedetéért, és kijelentette, hogy az igazi bűnösök a versailles-i békeszerződés aláírói és a Weimari Köztársaság támogatói. A politikai szemléletével rokonszenvező jobboldali bírák 5 év szabadságvesztésre ítélték Hitlert, aki már 1942 karácsonyán szabadlábra került. A börtönben mondta tollba Rudolf Hessnek legismertebb művét, a Mein Kampfot. 19 Ezzel a börtönbüntetéssel Hitler karrierje csupán félbeszakadt, de nem hosszú időre. Rájött, hogy ez a tárgyalás, nem hogy megszégyenítené őt, hanem új lehetőséget nyújt a számára, hogy ismertté tegye nevét Bajorország, sőt még Németország határain avatta Hitlert. A náci propaganda hamarosan a mozgalom egyik nagy legendájává formálta át az eseményt Shirer, old. 17 Németh István- Diószegi István- Harsányi Iván- Krausz Tamás: 20. századi egyetemes történet I. Korona Kiadó, Budapest, (Továbbiakban: Németh-Diószegi-Harsányi-Krausz, 1999.) 270. old. 18 Vitári, Letöltés ideje: Weber, old. 20 Shirer, old. 21 Shirer, old. 7

8 3. Hitler hatalomra jutása A müncheni sörpuccs után alig lehetett valamit hallani Hitlerről és a nácikról. Az május 20-án tartott általános választásokon a náci párt a leadott 31 millió szavazatból csupán 810 ezret szerzett meg, így alig néhány képviselőt küldhetett a Reichstagba szeptembere fordulópontot az NSDAP számára. A náci pártnak az országos választásokon aratott váratlan sikere nemcsak a hétköznapi embereket, hanem az üzleti élet és a hadsereg vezető személyiségeit meglepte. 23 A náci párt az júliusi parlamenti választásokon 13,7 millió szavazattal a legerősebb parlamenti frakció lett. Hitler nem elégedett meg a kormányrészvétellel, egyenesen kancellári posztot akart betölteni. Hindenburg viszont Hitler ezen kérését augusztusban és novemberben is elutasította. Helyette december 2-án Schleicher tábornokot nevezte ki birodalmi kancellárnak. 24 A weimari köztársaság utolsó kancellárja úgy látta, az NSDAP megosztása lenne a legjobb megoldás. Papen azonban a nemzetiszocialisták és német nemzetiek Hitler vezette koalíciós kormányát javasolta Hindenburgnak, aki ezúttal sem tett eleget a javaslatnak fordulóján már befolyásos gazdasági és katonai körök is Hitler kinevezését sürgették. Hindenburg január 30-án birodalmi kancellárrá nevezte ki Hitlert. 25 Az február 1-jén feloszlatott Reichstag új választásait március 5-ére tűzték ki. A választási küzdelmet az NSDAP ügyesen fel tudta használni céljai elérésére. A választók félelmeire és vágyaira hatva próbálta magát megmentőként beállítani. Hitler küzdelme a marxizmus ellen, azaz a két baloldali párt ellen irányult, így még a polgári Németország és a hagyományos hatalmi apparátusok támogatására is számíthatott február 28-án bocsátotta ki Hitler A birodalmi elnök rendelete a nép és az állam védelmére nevezetű elnöki szükségrendeletet, melynek ürügyét a kommunisták általános sztrájkra való felhívása teremtett meg. Ez a rendelet a sajtó- és gyülekezési szabadságot szigorúan korlátozta. 27 Hitler az SA segítségével próbálta meg kiiktatni 22 Shirer, old. 23 Shirer, old. 24 Németh-Diószegi-Harsányi-Krausz, old. 25 Németh-Diószegi-Harsányi-Krausz, old. 26 Németh István: Demokrácia és diktatúra Németországban II. L Harmattan Kiadó, (Továbbiakban: Németh, 2007.) 30. o ld. 27 Németh, old. 8

9 politikai ellenfeleit. Az SA-csapatok megrohamozták a köztársasági pártok választási gyűléseit, és a résztvevőket összeverték. 28 A március 5-i Reichstag-választásokon az NSDAP a német nemzetiekkel együtt enyhe többséget ért el, amellyel már akár parlamenti úton is kormányozhatott volna, Hitler viszont ezzel nem elégedett meg, korlátlan uralmat akart magának. 29 Ezt a korlátlan uralmat meg is szerezte az március 24-én kiadott felhatalmazási törvénnyel. Ennek értelmében: Birodalmi törvényeket a birodalmi alkotmány által előírt eljárásokon kívül a birodalmi kormány is hozhat. [ ] A birodalmi kormány által hozott törvények eltérhetnek a birodalmi alkotmánytól. 30 Ezzel a törvénnyel Hitler szinte kikapcsolta magát a felhatalmazó Reichstagot, s a kormányt jogalkotói jogkörrel ruházta fel. Két és fél hónap alatt a Reichswehr kivételével minden államhatalmi eszközt közvetlenül az ellenőrzése alá vont március 5. és 9. között Hitler egységesítette a tartományokat. Az február 28-án kiadott rendelet 2. cikkére vonatkozva leváltották a tartományi kormányokat, s helyükre rendszerint az NSDAP körzeti egységének vezetőjét nevezték ki. A rendőrkapitány szintén megbízottként látta el feladatát. A március 31-én kiadott ideiglenes törvény (Ideiglenes törvény a tartományok és a birodalom egységesítéséről) felhatalmazta a tartományi kormányokat, hogy a tartományi gyűlés határozata nélkül is bocsáthassanak ki rendelkezéseket. Ezzel újjászerveződött a tartományi közigazgatás, így Hitler az egész birodalmat a kezében tartotta. 32 A Harmadik Birodalomban a jog és az igazságszolgáltatás rendszere összeomlott, többé már nem volt demokrácia. A náci rendszer felszámolta a weimari jogállamot, s hatályon kívül helyezte alapjogait. Hitler számára a pártállam és az önkényuralom létrehozása nem a cél volt, hanem a cél eléréséhez szükséges eszköz. 33 Hitler szerint az állam csupán eszköz, a cél pedig a faji közösség megőrzése. A faji millennium beteljesítését egyetlen tényező akadályozza vagy fenyegeti: a zsidó Németh, old. 29 Németh-Diószegi-Harsányi-Krausz, old. 30 Törvény a nép és az állam nyomorúságának megszüntetésére. Németh, old. 31 Németh-Diószegi-Harsányi-Krausz, old. 32 Németh, old. 33 Németh, old. 34 Lucy S. Dawidowicz: Háború a zsidók ellen Múlt és Jövő kiadó, (Továbbiakban: Dawidowicz, 2000.) 19. old. 9

10 4. A náci ideológia A náci ideológiában fontos szerepet játszott Hitler antiszemitizmusa. Hitler nem volt szokványos antiszemita. Kevés antiszemita gondolta úgy, hogy a zsidók jelenléte nemcsak problematikus tényező a nemzet számára, hanem a nemzet legfőbb problémája. 35 Hitlerre szemlélete kialakulása során hatással volt Charles Darwin fajelmélete. Darwin elméletét az úgynevezett szocáldarwinisták eleve félreértették annyiban, hogy Darwin a létért való küzdelmet a fajok között éppen nem az állandóság és egy bizonyos genetikai adottság megismétlődő győzelmeiben ragadta meg, hanem e küzdelem során új fajok kialakulásáról és ennek folyamatiról beszélt. [ ] Ehhez járult egy másik téves kiindulási pont: Darwin fajokról beszélt, míg a szociáldarwinisták a létért való küzdelem általuk eltorzított változatát az egységes emberi fajon belüli fajtákra próbálták alkalmazni. 36 Hitler ezek alapján értékrendet határozott meg az emberiségen belül az általa fajokká kinevezett emberfajták között. Az emberiséget kultúrateremtő, kultúramegőrző és kultúraromboló fajokra osztotta fel. Természetesen kultúrateremtőnek kizárólag az árja népeket tartotta. Később viszont ezen belül is rangsorolta ezeket a népeket: legalul helyezkedtek el a latin népek, fölöttük a germánok, a germánok közül magaslottak ki a németek, akik az emberi hierarchia csúcsán helyezkedtek el. Kultúramegőrzőként egyedül a japánokat említette. Nyilvánvalóan minden más nép, amelyik az előbbi két kategóriában nem volt benne, a kultúraromboló fajhoz tartozott. 37 Ők voltak a feketék, az ázsiaiak (nyilvánvalóan a kultúramegőrzőként említett japánok kivételével), a szláv népek, a magyarok, és a rangsor legalján helyezkednek el a cigányok, homoszexuálisok, szellemi- és testi fogyatékosok, elmebetegek és végül a zsidók. 38 Hitler az általa vélt vagy valós bűnök felelősségének megállapításánál az egyéni felelősséggel szemben a faji felelősséget helyezte előtérbe, sőt az egyéni bűnözést is 35 John Lukacs: A történelmi Hitler. Európa Könyvkiadó, Budapest, (Továbbiakban: Lukacs, 1998.) 196. old. 36 Ormos Mária- Krausz Tamás: Hitler-Sztálin. Pannonica kiadó, (Továbbiakban: Ormos-Krausz, old. 37 Ormos-Krausz, old. 38 Ormos-Krausz, old. 10

11 hajlamként fogta fel és elsősorban genetikus alapon magyarázza. Ez képezte az elméleti alapját annak, hogy a zsidókat, mint fajt különítette el a társadalom többi tagjától. 39 Az, hogy Hitler a zsidókat fajjá kikiáltva nem vallási alapon, hanem származási alapon különböztette meg, a zsidók számára elzárt egy lehetséges kiutat a genocídium elől. Mivel ha vallási alapon különböztetné meg a zsidókat, úgy ha egy zsidó eltávolítja magáról a zsidó mivoltára utaló jegyeket (pl. pajesz), megtanulja a befogadó közösség nyelvét, felveszi valamelyik uralkodó vallást, az a személy többé már nem zsidó vallású. A faji megkülönböztetés viszont ezt nem teszi lehetővé. Hitler többször hangsúlyozta, hogy a zsidó meghatározottságtól nemzedékek egész során át sem lehet megszabadulni. 40 Szerinte a zsidók gigantikus ámítás és csalás révén tudtak befurakodni az árják közé. A legnagyobb hazugság pedig az, hogy a zsidóság vallási közösség, miközben valójában egy faj. 41 Hitler 1920 tájékán olvasta a Cion bölcseinek jegyzőkönyveit. Ezt az irományt a cári titkosrendőrség állította össze. A könyv célja az volt, hogy lerántsa a leplet az úgynevezett nemzetközi zsidó összeesküvés titkos világuralmi terveiről. 42 Ezen antiszemita brosúra hatására vált számára nyilvánvalóvá, hogy a nemzetek fajtuberkolózisa, a zsidó felelős az es forradalmakért, Németország háborús vereségéért. 43 Szerinte a zsidók okozták az inflációt is, ami Németországot elszegényítette. 44 Meg volt róla győződve egyrészt, hogy a zsidóság támogatta Angliát akkor, amikor az első világháborút az angolok kirobbantották, mégpedig azért, hogy Németország ne tudja egyesíteni Európát, 45 másrészt pedig, hogy az augusztusi békeajánlatát az angolok a nemzetközi zsidóság háborús propagandája és az üzleti haszon reménye miatt nem fogadták el. Nem étette meg, hogy Anglia elemi létérdekeit sértené, ha Németország Európában megbontaná a hatalmi egyensúlyt. 46 A nácik ideológiájának fontos része volt az élettér-elmélet. Valószínűleg Karl Haushofer hívta fel Hitler figyelmét arra, hogy a hatalom egyik tényezője a mozgástér. A Lebensraum (élettér) gondolatát először Alfred Rosenberg dolgozta ki, mely később a 39 Karsai László- Molnár Judit: Küzdelem az igazságért. MAZSIHISZ Kiadó, Budapes t, (Továbbiakban: Karsai-Molnár, 2002.) 533. old. 40 Ormos-Krausz, old. 41 Dawidowicz, old. 42 Dawidowicz, old. 43 Karsai László: Holokauszt. Pannonica Kiadó, Budapest, (Továbbiakban: Karsai, 2001.) 39. old. 44 Karsai, old. 45 Karsai, old. 46 Karsai, old. 11

12 náci ideológia alappillére és Németország egyik legfontosabb külpolitikai célja lett. 47 Hitler következetesen törekedett Kelet-Európa meghódítására, Lengyelország egésze és a Szovjetunió nyugati része Hitler szerint a germánok életteréhez tartozik. 48 Szerinte a kultúrateremtő felsőbbrendű faj jogos követelménye az élettér, amit meg is szerezhet, mivel egyik tulajdonsága az, hogy erősebb a többinél, ennek feltétele azonban a megtisztulás a zsidó befolyástól. 49 A társadalomnak rá kell ébrednie, hogy csak egy erős, fajtiszta nép képes fennmaradni, csak ilyen nép hódíthatja meg életterét, csak ilyen nép biztosíthatja, hogy faja tisztán fennmaradjon Dawidowicz, old. 48 Karsai, old. 49 Ormos-Krausz, old. 50 Karsai, old. 12

13 II. Jogfosztó és jogkorlátozó rendelkezések 1. Rendelkezések a kultúra és oktatás területén Hitler a náci Németországban a szellemi élet szinte minden területét ellenőrzése alá vonta. A szabályozás kiterjedt az oktatásra, a festészetre, az építészetre, az irodalomra, a zenére, a filmekre és a rádiózásra is. Hitler és Goebbels a liberális, demokrata, humanista és pacifista gondolatvilág minden elemétől meg akarták tisztítani a kulturális életet, hiszen minden ilyen modern mozgalmat összefüggésbe hozott a zsidókkal. 51 A múzeumokból például eltávolíttatta a modern festményeket, mintegy 6500 képet, közöttük Cézanne, Van Gogh, Gauguin, Picasso alkotásait. Hitler maga is több alkalommal lépett fel műítészként, ami többnyire nem állt másból, mint a modern művészeti irányzatok elleni vad kirohanásokból, amelyeket kultúrbolsevizmus terjesztésével vádolt. Az új germán művészetnek ezzel szemben heroikusnak, népiesnek és a néphez közelinek kellett lennie. Ennek a fajta művészetnek kívánt otthont adni 1937-ben Münchenben felállított Német Művészetek Háza. 52 Goebbels szerette volna az információáramlást totális ellenőrzése alá vonni: a sajtót, rádiót és egyéb véleménynyilvánítási formát szabályozták, a véleményalkotást monopolizálták, így az információ- és médiabefolyásolást tetszés szerint alakíthatták. 53 Az február 28-i szükségrendelet a nép és állam védelmére bevezette az utólagos cenzúrát, korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát. Betiltották a baloldali lapokat, uniformizálták az egyes sajtószövegeket és a kiadói tevékenységet. 54 Aki pedig ennek ellenszegült, tettével arányosan börtönbüntetéssel, fegyházbüntetéssel, vagy akár halállal büntették. 55 Az október 4-i Szerkesztőkről szóló törvény faji és ideológiai alapon is szabályozta, hogy ki lehet szerkesztő, és hogy miről írhat. 56 A törvény például kikötötte, hogy szerkesztő csak az lehet, aki árja származású, és nem kötött házasságot egy nem árja származású személlyel [ ] A szerkesztők kötelezettsége, hogy távol tartsanak az 51 Németh, old. 52 Németh, old. 53 Németh, old. 54 Németh, old. 55 A birodalmi elnök rendelete a nép és állam védelmére. Németh, old. 56 Németh, old. 13

14 újságoktól mindent: [ ] ami alkalmas arra, hogy a Német Birodalom erejét a külföld felé, a német nép közösségi akaratát, a német harci készséget, kultúrát vagy gazdaságot gyengítse, vagy mások vallásos érzelmeit sértse. Ezek szerint a szerkesztők semmi olyat nem írhatnak, ami megkérdőjelezné a náci Németország szemléletének vagy bármely intézkedésének helyességét április 25-én megszületett törvény a német iskolák és főiskolák túlzsúfoltsága ellen, amely korlátozta a nem árja származású diákok létszámát: Az újonnan felvettek esetében ügyelni kell arra, hogy a német hivatásos tisztviselők visszaállításáról szóló április 7-i törvény értelmében nem árja származású birodalmi németek létszáma összességében ne haladja meg az iskolákban és a karokon beiratkozott árja származású birodalmi németek arányát. Részarányukat az egész birodalmi területen egységesen kell megállapítani. 58 Az szeptember 22-i birodalmi kulturális kamara létrehozásáról szóló törvény értelmében a kulturális élet minden területének irányítására és ellenőrzésére hét alkamarát alakítottak ki: szépművészeti, zenei, színházi, irodalmi, sajtó- rádió- és filmügyi birodalmi kamarákat. Mindenki, aki ezeken a területeken dolgozott, köteles volt belépni a megfelelő kamarába, amelynek határozatai és direktívái a törvény erejével bírtak. 59 A birodalmi irodalmi kamara volt az, amely a németségtől idegen szellem, a felvilágosodás értelmiségi gyökértelensége és a humanitás kábulata ellen vette fel a harcot. Törvényen kívül helyezték és üldözték azokat az írókat, akik a humanizmust, univerzalizmust és kozmopolitizmust képviselték a weimari korszakban. Ezzel szemben a náci írók fő témája volt a parasztság, a faji felsőbbrendűség, a férfiasság, a német hit, a német állam magasztalása. A nemzetiszocialista propaganda meghirdette május 10-én a némettelen szellem elleni akcióját, amely a könyvégetést jelentette. Ezen akció keretein belül hozzávetőlegesen húszezer értéktelennek, vagy erkölcsileg méltatlannak vélt könyvet semmisítettek meg, többek között Heinrich Mann, Siegmund Freud, Kurt Tucholsky könyveit. 60 A nácik a német filmgyártás egyesítését az június 14-i filmkamarai törvénnyel kezdték meg. Ez a törvény főként a zsidó származású producereket, színészeket, rendezőket érintett. Az februári filmtörvénnyel lehetőség nyílt a 57 A szerkesztőkről szóló törvény. Németh, old. 58 Törvény a német iskolák és főiskolák túlzsúfoltsága ellen. Németh, old. 59 Shirer, old. 60 Németh, old. 14

15 nemzetiszocialisták számára, hogy minden olyan filmet betiltsanak, ami szerintük sérti nézeteiket, vagy az árja nép számára nem elég értékes. Így mivel már a filmipar is a nácik teljes irányítása alatt állt, könnyedén felhasználhatták propagandaeszközként. 61 A Harmadik Birodalom éveiben készült s a lakosságot világnézetileg befolyásoló filmeket 11 kategóriába sorolták: ideológiai, történelmi, közösségalakító, ellenségellenes, antiszemita, védelemre nevelő, ifjúsági, hazafias, háborús, kitartásra buzdító, szórakoztató. 62 A német rádiót 1932 novemberében államosították. Goebbels a rádióban mindig is a modern társadalmat befolyásoló fő propagandaeszközt látta. Így a minisztériuma rádióügyi osztályán és a Rádiós Kamarán keresztül teljesen ellenőrizni tudott, és a saját céljainak megfelelőre formált minden adást. Ezekkel a rádiókészülékekkel természetesen külföldi állomásokat nem lehetett fogni. Az évi birodalmi rádiótörvény hatására az üzemek úgy próbálták meg kialakítani a munkaidőt, hogy a dolgozók a szünetekben koncerteket hallgathassanak. Az ellenőrzés újabb formájának megvalósítása érdekében elrendelték, hogy az emberek a munkahelyükön vagy a lakóhelyükön közösen hallgassák az adásokat. 63 Talán a zene volt az a terület, amit a legkevésbé korlátoztak, mivel a zenébe lehetett legkevésbé beleszőni a politikát. A zsidó zeneszerzőket viszont a lehető leghamarabb igyekeztek eltávolítani a zenei életből. Többek között betiltották Mendelssohn és Paul Hindemith műveit is. Aki pedig bármelyik zsidó zeneszerzőt védeni próbálta, a nácik szemében kegyvesztetté vált. 64 Goebbels 1938-ban fogalmazta meg a német zenészek tíz alapelvét, kiemelve, hogy a zsidóság és a zene természetükben élesen ellentétesek ban megalapították a Harci Szövetség a Német Kultúráért nevű szervezetet, amely 1933-ban közismert modernisták, a weimari köztársaság híve, kommunista, szociáldemokrata, külföldi és zsidók zenészek ellen intézett támadást. A birodalmi zenei kamara novemberi megalakulásával a tisztogatások már szervezeti bázison történtek, 1936-tól egyre nyíltabban a rasszizmus jegyében Németh, old. 62 Németh, old. 63 Németh, old. 64 Shirer, old. 65 Németh, old. 15

16 2. Agrárpolitikai inté zkedések Az szeptember 13-án kiadott törvény a birodalmi parasztrend ideiglenes felépítéséről, és az szeptember 29-én kiadott Birodalmi örökbirtoktörvény teljesen átrendezte a termelés és az értékesítés egész rendszerét, magasabb átvételi árakat biztosított a parasztok számára. 66 A birodalmi örökbirtoktörvény meghatározta, hogy ki lehet paraszt, így paraszt csak az lehet, aki német állampolgár, német vagy azonos törzsű vérrel rendelkezik, és tisztességes. Tehát a zsidók kiszorultak a parasztság köréből. 67 A törvény meghatározta az öröklés szabályait, továbbá örökbirtokká nyilvánított minden 125 hektár földterületét meg nem haladó gazdaságot, amely egy család számára kielégítő megélhetést tudott biztosítani. A német gazdák védelmet kaptak az ellen, hogy földjüket feldarabolják, majd szétosszák, és hogy zálogjog érvényesítése miatt elveszítsék földjüket. 68 Az élet és munka minden területét szigorúan szabályozta a Birodalmi Élelmiszer Rend, amelyet az szeptember 13-i keltű birodalmi parasztrend ideiglenes felállításáról szóló törvénnyel hoztak létre. Ez egy óriási szervezet volt, ami ellenőrzése alá vonta a mezőgazdasági termelés, értékesítés és feldolgozás minden részét. A szervezet két fő célkitűzése volt, hogy jövedelmet biztosító árakat szavatoljon a parasztok számára, valamint önellátóvá tegye Németországot az élelmiszertermelés területén Shirer, old. 67 A birodalmi öröktörvény. Németh, old. 68 Shirer, old. 69 Shirer, old. 16

17 3. Jogsértés a politika terén Hitler a felhatalmazási törvénnyel könyörtelen eszközt kapott a kezébe a náci diktatúra kiépítésére. Ezt az április 21-én kiadott paranccsal kezdte a szabad szakszervezetek erőszakos egyesítéséről. Az egész akció az akcióbizottság kezében van. [ ] Lényegében az akció az Általános Német Szakszervezeti Szövetség (Allgemeiner Deutscher Gewerkschaftsbund ADGB) és az Általános Szabad Alkalmazotti Szövetség (Allgemeiner Freier Angestelltenbund Afa-Bund) ellen irányul. [ ] Letartóztatásra kerülnek: minden szövetségi elnök; a kerületi titkárok és a Munkások, alkalmazottak és hivatalnokok Bankja Rt. fiókvezetői. [ ] A Szabad Szakszervezetek átvételének olyan formában kell történnie, hogy a munkás és az alkalmazott úgy érezze, hogy ez az akció nem ellen, hanem egy elavult, a német nemzet érdekeivel nem egyező rendszer ellen irányul június 21-én Hitler betiltotta a németnemzeti front harci egységeit, mivel a németnemzeti front Harci Egységeinek alakulataiban nagy számban nyertek felvételt kommunisták és más államellenes elemek. Így a harcszövetségek nagy veszélyt jelentettek az állam és a lakosság számára. Azért volt szükség ezekre a rendszabályokra, hogy elhárítsák a veszélyt, amit ezek a szervezetek jelentettek a közbiztonságra és a belső békére. 71 Hitler sorra iktatta ki politikai ellenfeleit június 22-én betiltotta a Németországi Szociáldemokrata Pártot, mivel úgy vélte, hogy a német szociáldemokrácia nem riad vissza a felség- és hazaáruló tevékenységtől. Így az SPD-t hasonlóan a Németországi Kommunista Párthoz népellenes pártnak tekintette, amit be kell tiltani július 5-én a Centrum Párt is feloszlott. 73 Ez év július 14-én datált törvény a pártok újjáalakítása ellen értelmében Németországban egyetlen politikai párt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt létezik. Aki más politikai párt szervezetének fenntartására vagy új politikai párt alakítására vállalkozik, három évig terjedő fegyházzal, vagy hat hónaptól három évig terjedő börtönnel büntetendő, amennyiben tettét nem fenyegeti más rendelkezések szerinti magasabb büntetés Parancs az NSDAP számára a Szabad Szakszervezetek erőszakos egységesítéséről. Németh, old. 71 Németh, old. 72 Németh, old. 73 Németh, old. 74 Törvény a pártok újjáalakítása ellen. Németh, old. 17

18 Ezekkel az intézkedésekkel Hitler elérte, hogy egy párt maradt a politikai életben: az NSDAP, amivel Németországban egypártrendszer jött létre. Ám ezzel még nem elégedett meg, pártállamot akart létrehozni, amit az december 1-jén kiadott párt és az állam egységének biztosításáról szóló törvénnyel meg is teremtett Németh, old. 18

19 4. Igazságszolgáltatás a náci Németországban Az január 14-én kiadott irányelvek a bírák jogállásáról és feladatairól jól szemlélteti a totális diktatúra egyik jellemzőjét, hogy a hatalmi ágak nem válnak el egymástól, egy kézben központosulnak, méghozzá a Führer kezében. Ezen irányelvek alapján minden jogforrás alapjának a nemzetiszocialista világnézetet kell tekinteni úgy, ahogyan a pártprogramban és a Führer megnyilatkozásaiban kifejezésre jut. Egyetlen bíró sem rendelkezik vizsgálati joggal Hitler döntéseivel szemben, amelyek törvény, vagy rendelet formájában jelennek meg. A nemzetiszocialista forradalom előtt kiadott jogszabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha ezek nem ellentétesek a Führer akaratával. Hitler szerint a bírák feladata nem az, hogy a népközösség felett álló jogrendet juttassanak érvényre, hanem az, hogy kiirtsák a kártevőket, üldözzék a közösségellenes magatartást és a közösségi rendet őrizzék. 76 Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Harmadik Birodalomban a törvény és a Führer akarata egy és ugyanaz volt Emberi jogok megsértése április 1-jén a nácik megindították az első, tervszerű, egész Németországra kiterjedő akciójukat a zsidóság ellen. Ez az akció a zsidó üzletek bojkottja volt. A náci rohamosztagosok mindenhol plakátokat helyeztek el, amelyek arra buzdították a németeket, hogy ne vásároljanak a zsidó boltokban. Rengeteg bolt ajtajára és ablakára festették a Jude (zsidó) szót, illetve hatágú Dávid-csillagokat. 78 A zsidó orvosok, ügyvédek lakása, és a zsidó üzletek előtt mintegy őrséget álltak, hogy a lehető legkevesebb német vásároljon ezekben az üzletekben. A pogrom közben rengeteg zsidót aláztak meg, bántalmaztak, zaklattak és tartóztattak le. A bojkott kudarcot vallott, mivel Németországban a vártnál több gazdasági kárt okozott és heves érzelmi reakciókat váltott ki. Az sem mellékes, hogy erre az eseményre már a határon túl is felfigyeltek. Bár a bojkottot határozatlan időre hirdették ki, már egy nap után lefújták az akciót. 79 Az július 14-i keltezésű, az örökletes betegségekben szenvedők utódlásának megakadályozásáról szóló törvény a német nép árjásításának részeként jelent meg. A törvény leírja, hogy azok a személyek, akik öröklött betegségben 76 Irányelvek a bírák jogállásáról és feladatairól. Németh, old. 77 Shirer, old. 78 Weber, old. 79 Weber, old. 19

20 szenvednek, sebészi beavatkozással terméketlenné tehetők. A gyakorlatban viszont a legtöbb sterilizált áldozatot beleegyezése nélkül tették terméketlenné. A törvény tételesen felsorolja, hogy mi számít örökletes betegségnek: született gyengeelméjűség, skizofrénia, mániás depresszió, öröklött epilepszia, Huntington-kór, öröklött vakság és siketség, súlyos öröklött testi fejlődési rendellenesség és az alkoholizmus. 80 Az november 12-én kiadott Rendelet a zsidó tulajdonok előtti utcakép visszaállításáról elrendelte, hogy minden olyan kárt, amelyet a nép felháborodása okozott a nemzetközi zsidóságnak a nemzetiszocialista Németország elleni hajszája miatt november 8-án, 9-én és 10-én zsidó ipari üzemekben és lakásokban, a zsidó tulajdonosoknak vagy zsidó iparosoknak kell azonnal felszámolniuk. A helyreállítás költségeit az érintett zsidó ipari üzemek és lakások tulajdonosai viselik szeptember 15-én születtek meg a hírhedt nürnbergi törvények. A birodalmi állampolgárságról szóló törvény meghatározta, hogy ki lehet állampolgár, illetve birodalmi állampolgár. Birodalmi állampolgár (Reichsbürger) csak az a német, vagy azzal rokon vérű állampolgár, aki magatartásával bizonyítja, hogy hajlandó és alkalmas a német nép és birodalom hűséges szolgálatára. [ ] A birodalmi állampolgár a törvények értelmében teljes politikai jogokat élvez. 82 A német vér és a német becsület védelméről szóló törvény a német nemzet jövőjének biztosítása érdekében megtiltotta a zsidók és német, vagy némettel rokon vérű állampolgárok közötti házasságkötést. A tilalom ellenére kötött házasságok semmisek, még akkor is, ha külföldön kötötték őket ezen törvény megkerülésével. Továbbá tilos a zsidók és németek, vagy némettel rokon vérű állampolgárok házasságon kívüli bármilyen kapcsolata. A zsidók nem foglalkoztathatnak háztartásukban 45 év alatti német állampolgárt, és nem vonhatják föl a birodalmi és nemzeti zászlót, csak a zsidó színeket viselhetik, a birodalmi színeket nem. 83 Ezekhez a törvényekhez később több kiegészítést is toldottak. A Birodalmi Állampolgársági Törvény első kiegészítő rendelete határozta meg, hogy ki a zsidó. Eszerint zsidó az, akinek legalább három nagyszülője zsidó vallású volt (ők voltak a teljes vagy háromnegyedes zsidók), félzsidó volt az, akinek két nagyszülője zsidó volt. Zsidónak számított az, aki szeptember 15-én zsidó vallásúak voltak, vagy e dátum után tértek át a zsidó vallásra, illetve azok, akik háromnegyedes vagy teljes zsidóval 80 Németh, old. 81 Rendelet a zsidó tulajdonok előtti utcakép visszaállításáról. Németh, Törvény a birodalmi állampolgárságról. Németh, old. 83 Törvény a német vér és a német becsület védelméről. Németh, old. 20

A NORMANDIAI PARTRASZÁLLÁS

A NORMANDIAI PARTRASZÁLLÁS A NORMANDIAI PARTRASZÁLLÁS A hadművelet az Overlord (hűbérúr) fedőnevet kapta. A hadművelet nagy részben azért lehetett sikeres, mert a németek azt hitték, hogy a partraszállás a Somme folyótól északra

Részletesebben

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek 1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

A kedvenc Nemzeti Szocialistám

A kedvenc Nemzeti Szocialistám Új Rend #109/44 Alapítva 1991 1 / 2016 (127) A kedvenc Nemzeti Szocialistám Ha valaki megkérdezi tőlem ki a kedvenc Nemzeti Szocialistám, akkor azt kell válaszolnom, hogy Hitler felső személyzetéből a

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya EURÓPAI SZEMMEL LAKOS NÓRA Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya A hazai sajtó több héten keresztül foglalkozott az általa Fekete angyal -nak elkeresztelt ápolónõ állítólagos

Részletesebben

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak.

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. 1 Elnök urak, tisztelt emlékezők! Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. Embertársainkhoz, akik arra születtek, hogy megértésre,

Részletesebben

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

4. előadás A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozása Politikai beszéd

4. előadás A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozása Politikai beszéd 4. előadás A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozása Politikai beszéd Politikai beszéd: Ebbe a körbe az adott állam alkotmányos alaprendjének védelmét, az állam külső és belső biztonságát

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban Cím: 1094 Budapest, Páva utca 39. Tel: 1-455-3313 Mobil: +36-70-505-0360 Fax: 1-455-3399 E-mail: korosmezo1941@hdke.hu www.hdke.hu Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Amerikai Nagykövetség, Budapest

Amerikai Nagykövetség, Budapest Nemzetközi jelentés a vallásszabadságról 2005 Kiadta a U.S. Department of State, Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor 2005. november 8-án. http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2005/51556.htm Magyarország

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak.

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. 112 adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Családfa Apai nagyapa Katz Icik 1870-es évek 1939 Apai nagyanya Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944 Anyai nagyapa Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Anyai nagyanya Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9.

rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9. rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9. Ifjú Kutasi József, szül. 1936.07.26. Budapest, római-katolikus hitvallású, keresztelve: 1936.08.02.-án Budapest-rákosfalvai r. k. templomban, cím:

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24.

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/115/EK IRÁNYELVE (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

A jóvátételben nem volt kegyelem

A jóvátételben nem volt kegyelem 2014 június 16. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1945. június 15., esti órák, szürkület. Két küldöttség készülődik a

Részletesebben

A fekete és a fehér árnyalatain túl

A fekete és a fehér árnyalatain túl KÁNTÁS BALÁZS A fekete és a fehér árnyalatain túl Értékelés Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből című tanulmánykötetéről Ungváry Krisztián válogatott

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a. Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956

A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a. Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 című kiállítás megnyitójára és Sára Sándor GULÁG témájú filmjeiből készült DVD-k ünnepélyes átadására

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? 1944. Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max (1890 1934)

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? 1944. Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max (1890 1934) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Lövith??? Pardesz?? 1930-as évek Pardesz?-né (szül.?)? 1944 Apa Lövith Max (1890 1934) Anya Lövith Berta (szül. Pardesz Berta) 1896 1944

Részletesebben

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

Vámosszabadi Községi Önkormányzat. Segédletek, javaslatok Kommunikációs Operatív terveihez

Vámosszabadi Községi Önkormányzat. Segédletek, javaslatok Kommunikációs Operatív terveihez Vámosszabadi Községi Önkormányzat Segédletek, javaslatok Kommunikációs Operatív terveihez Tartalom Tartalom... 1 Segédletek, javaslatok... 2 1.számú segédlet: Kommunikációs felelősségi- és szerepkörök...

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT MISKOLC 2015. Bátki Andrea

SZAKDOLGOZAT MISKOLC 2015. Bátki Andrea SZAKDOLGOZAT MISKOLC 2015 Bátki Andrea MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK / RÓMAI JOGI TANSZÉK ZSIDÓELLENES RENDELKEZÉSEK MAGYARORSZÁGON 1938-1944 KÖZÖTT SZERZŐ: BÁTKI ANDREA

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Családfa. Kornfeld Lipótné (szül. Breuer Terézia)?? Grűnwald Izidorné (szül. Fleischmann Fanny) 1872 1944. Grűnwald Izidor? 1936

Családfa. Kornfeld Lipótné (szül. Breuer Terézia)?? Grűnwald Izidorné (szül. Fleischmann Fanny) 1872 1944. Grűnwald Izidor? 1936 Családfa Apai nagyapa Kornfeld Hirsch Lipót?? Apai nagyanya Kornfeld Lipótné (szül. Breuer Terézia)?? Anyai nagyapa Grűnwald Izidor? 1936 Anyai nagyanya Grűnwald Izidorné (szül. Fleischmann Fanny) 1872

Részletesebben