DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA"

Átírás

1 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA DEBRECEN, 2009.

2 BEVEZETŐ...4 I. DEBRECEN, ILLETVE A RÉGIÓ KÖRNYEZETKÖZPONTÚ BEMUTATÁSA...4 I/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS...4 II. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME...14 III. TERÜLETHASZNÁLAT...17 IV. VÍZGAZDÁLKODÁS...20 IV/1. A JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA...20 IV/2. GEOLÓGIA...23 IV/3. HIDROGEOLÓGIA...26 IV/4. HIDRODINAMIKAI JELLEMZŐK...27 IV/5. TALAJ, FELSZÍNALATTI VÍZ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE...28 IV/6. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS...30 IV/7. A KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉS, - GYŰJTÉS, ELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS...31 IV/8. AZ IVÓVÍZELLÁTÁS...37 V. KÖZLEKEDÉS...40 V/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS, A JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA...40 V/2. MEGKÖZELÍTHETŐSÉG, ÖSSZEKÖTTETÉS...40 V/3. DEBRECEN KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE...51 V/4. A FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE...52 VI. ENERGIAGAZDÁLKODÁS...53 VI/1. DEBRECEN VÁROS JELENLEGI ENERGETIKAI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA...53 VI/2. A VÁROSI ENERGIAFELHASZNÁLÁS JÖVŐJE...55 VII. LEVEGŐVÉDELEM...61 VII/L. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS...61 VII/2. ÁGAZATOK LEVEGŐKÖRNYEZETI HATÁSAI...64 VII/3. A JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA...72 VIII. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM...81 VIII/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS...81 VIII/2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS ZAJA...84 VIII/3. VASÚTI KÖZLEKEDÉS...94 VIII/4. LÉGI KÖZLEKEDÉS, A DEBRECENI REPÜLŐTÉR...97 VIII/5. IPARI ÜZEMEK ZAJTERHELÉSE VIII/6. SZABADIDŐS, KULTURÁLIS, SPORT ÉS SZÓRAKOZTATÓ TEVÉKENYSÉGEK IX. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IX/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS IX/2. KOMMUNÁLIS HULLADÉKKEZELÉS IX/3. VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSE X. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA XI. ZÖLDFELÜLET-, ZÖLDTERÜLET GAZDÁLKODÁS XI /1. JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA

3 XII. KÖRNYEZETI NEVELÉS XIII. KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGY XIV. RENDKÍVÜLI KÖRNYEZETVESZÉLYEZTETÉS ELHÁRÍTÁSA, A KÖRNYEZETKÁROSODÁS CSÖKKENTÉSE XV. TERMÉSZETVÉDELEM XVI. MELLÉKLETEK XVII. CÉLPROGRAMOK XVII/1. VÍZGAZDÁLKODÁS XVII/2. LEVEGŐVÉDELEM XVII/3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS XVII/4. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM XVII/5. ZÖLDTERÜLET, ZÖLDFELÜLET GAZDÁLKODÁS XVII/6. ENERGIAGAZDÁLKODÁS

4 BEVEZETŐ A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény értelmében készíthetők átfogó-, tematikus- és egyedi környezetvédelmi tervek. Az átfogó környezetvédelmi terv lehet országos, területi (regionális, megyei és települési) környezetvédelmi program. A hivatkozott környezetvédelmi törvény 48/B. (2) pontja előírja az átfogó környezetvédelmi terv tartalmát. Meghatározó első fázis a környezeti elemek állapotának bemutatása és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelés. A környezetvédelmi törvény 48/A. (2) pontja előírja, hogy a tervezés során az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű környezetvédelmi tervekkel össze kell hangolni. Erre tekintettel a környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP). A legújabb NKP (NKP3) tervezetét a KvVM elkészítette. I. DEBRECEN, ILLETVE A RÉGIÓ KÖRNYEZETKÖZPONTÚ BEMUTATÁSA I/1. Általános jellemzés Debrecen elhelyezkedése A települést, mint környezeti rendszert tárgyiasult közlekedési kapcsolataival, településszerkezetével, infrastrukturális hálózataival, jellegzetes gazdasági adottságaival jellemezhetjük. Debrecen Hajdú-Bihar Megye székhelye. A város területe ha, lakossága fő (2008.). Debrecen hazánk legnagyobb vidéki városa. Debrecen megközelíthető közúton: Budapestről a 4-es úton Hajdúszoboszlón keresztül, a 47-es úton Berettyóújfalu felől, a 33-as úton Tiszafüred felől, a 35-ös úton Hajdúböszörmény felől, a 48-as úton Érmihályfalva (Románia) felől, a 471-es úton Mátészalka felől, vasúton: a Budapest- Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, a Nagykereki-Sáránd-Debrecen, a Létavértes-Sáránd- Debrecen, a Füzesabony-Debrecen, a Tiszalök-Debrecen, a Mátészalka-Nyírbátor-Debrecen vonalon. Növekvő jelentőségűek légi kapcsolatai: a Debreceni Repülőtér Kelet-magyarország legjobban felszerelt ilyen létesítménye. Debrecenből rendszeres távolsági buszjárat összességében nyolc megyeszékhelyre indul. Debrecen Budapesttől való távolsága (közúton): 240 km, amely már autópályán is elérhető. A legközelebbi határátkelőtől való távolsága: 35 km. A városon áthalad egy jelentős nemzetközi útvonal is, a Kassáról induló, Miskolcon keresztül Nagyvárad felé haladó folyosó. A IV-es számú páneurópai folyosó, ami Bécset és Budapestet köti össze a román határral viszonylag közel halad Debrecen városához. Debrecen Erdélyt a Felvidékkel és Lengyelországgal összekötő kereskedelmi útvonal mentén terül el. A város története Debrecen évszázadok óta a térség természetes központja, a trianoni döntés (1920. június 4.) nyomán fokozatosan átvette a Romániához csatolt Nagyvárad szerepkörét is. A történelmi szerepkört átveszi az EU peremvárosaként. A térségi kapcsolatok mellett meghatározóak a területi viszonyok. A földrajzi helyzet sokáig meghatározta a város fejlődését, ezért a továbbiakban is fontos a kapcsolatok kiterjesztése. 4

5 Debrecen szerepénél fogva 1876 óta Hajdú megye, 1950 óta pedig Hajdú-Bihar megye székhelye. A város szuburbanizációs övezete, az agglomerációt is figyelembe véve, mintegy 350 ezer ember ellátását, oktatási, közlekedési, szolgáltatási kapcsolódását öleli fel 20 km-es sugarú körben. A kezdeti fellángolást követően mérséklődött az érdeklődés a Debrecenhez tartozó lakóövezetek iránt: Bellegelő, Dombos, Ondód, Szepes, Pallag, Nagysándor-telep, Kismacs, Nagymacs, Nagycsere, Haláp, Bánk, Pac, Józsa. Mind között Józsa őrizte meg vonzerejét, a Pallagi lakóparkok szervezése megkezdődött. Az elmúlt években Debrecen körül fokozatosan egy agglomerálódó térség alakult ki, amely kezdetben előbb a megyeszékhelyekből kitelepülő lakosság, a későbbiekben pedig a gazdasági tevékenységek elsődleges célterületévé vált. Ezek a térségek központjaikkal, egységes gazdasági, munkaerő-piaci teret alkotnak. Debrecen agglomerálódó térségének települései: Balmazújváros, Bocskaikert, Ebes, Hajdúbagos, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nagyhegyes, Nyírmártonfalva, Sáránd, Téglás, Újléta, Vámospércs. Az agglomeráció belső gyűrűjében 6 község található. A külső gyűrű 11 településének területe a település-együttes 63%-át fedi le, népességének pedig mintegy harmada él itt. A település szerkezete Tényezői: Beépített terület: területfelhasználás, HÉSZ kategóriák, építési övezetek Gazdasági szerkezet: ipari/mezőgazdasági és üzemi területek Infrastruktúra: áram-, földgáz-, hő-szolgáltatás Közlekedés-szerkezet: úthálózat, közlekedési ágak, forgalmi adatok. Debrecen telepítésszerkezete történeti folyamatok eredményeként alakult ki. Több tűzvész után, illetve a szocialista városfejlesztések során sem módosították jelentősen. Ezt tükrözi az úthálózat. A múlt század 60-as éveiben bérházas, as éveiben lakótömbös jellegű lakótelepek alakultak ki többnyire az átszellőzési viszonyok mellőzésével. Fokozatosan felszámolódtak a D-Ny-i peremek kertségei. A házgyári lakótelepeken a zöldövezetek és játszóterek nem tudták betölteni ökológiai és regenerációs szerepüket. A 90-es évektől felgyorsult a társas, és családi-házas építkezés gyakran funkcionális zavarokkal. Spontán lakóparkok jöttek létre gyakran előnytelen zsúfoltsággal. Több D-i, ÉK-i, illetve a Nagy Sándor telepen alkalomszerűen megújultak a családi házak. Természetföldrajzi adottságok A város három kistáj, a Dél Nyírség homokkal fedett hordalékkúp síksága, a déli, illetve nyugati futásirányú eróziós völgyek tagolta, egykori hordalékkúp síkság, a Hajdúhát, valamint a löszös iszappal fedett, ármentes, enyhén hullámos, gyengén szabdalt hordalékkúp síkság, a Dél Hajdúság találkozásánál fekszik. Az alsó pleisztocén elején az É-i - Kárpátok és az Északi - Középhegység felől érkező folyók É-D-i irányban folytak át a Hortobágy - Hajdúság - Nyírség területén a Tiszával való egyesülésig. A Tisza Szamos futásiránya a Nyírség területén DNy-i irányba húzódott. 5

6 A hegységkeret felől érkező folyók a medence területén nagy vastagságban rakták le hordalékukat, és kiterjedt hordalékkúp-síkságokat halmoztak fel. A hordalékkúp síkságok épülése klimatikus és tektonikus okok miatt nem volt folyamatos a negyedidőszak folyamán. A folyóvizek ekkor részben bevágódtak hordalékkúpjukba, részben elhagyták azoknak egyes részeit, így kiterjedt területeken szünetelt a folyóvízi elöntés, és az ármentessé vált térszíneken megindult a folyóvízi üledékek áthalmozása és a talajképződés. A pleisztocén végén a Nyírség centruma emelkedni kezdett, aminek következtében a Tisza és a Szamos lecsúszott hordalékkúpjáról, majd azt megkerülve a Hajdúság Ny-i peremén, a Hortobágy területén keresztül folyt déli irányba a fő erózióbázisa felé. A hideg száraz glaciális éghajlaton megindulhatott a folyóvízi üledékek eolikus átformálása. A felszíni formákat és a talaj adottságokat, a területet felépítő hordalékkúpok anyaga és jellegzetes formái határozzák meg. Éghajlati jellemzők A tájhatáron fekvő város éghajlatáról elmondható, hogy a szomszédos tájak éghajlata is itt találkozik, így a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán elterülő, mérsékelten száraz, helyenként száraz, vízhiányos területről beszélhetünk. Az évi napsütéses órák száma 2000 óra körüli, az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 C. A csapadék eloszlása változatos, az évi csapadékmennyiség mm közötti. Az uralkodó szélirány ÉK-i, a második és a harmadik helyen majdnem azonos értékkel az É-i és a D-i szél áll. Terület felszíni vízfolyásokban szegény, a város területén csak a kis vízhozamú és rossz vízminőségű Tócó - patak található, amely a táj geológia fejlődéstörténete szempontjából jelentős szerepet játszó nyírvízvölgyek egyikében fut. Erdőgazdálkodás, természetvédelem A megyében itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű, összefüggő erdők, amelyek korábban elsősorban gazdasági (fakitermelés) szempontból voltak jelentősek. Az 1970-es évektől kezdődően azonban egyre inkább előtérbe kerül az erdők rekreációs és környezetvédelmi funkciója szeptember 1.-én a Debreceni Nagyerdő területén hozták létre Magyarország első természetvédelmi területét, amely ekkor még gyöngyvirágos tölgyesként érdemelte ki a védelmet. A Nagyerdő a Nyírséget egykor összefüggően borító tölgyes maradványa. Mára a talajvíz mélyre süllyedése és a vízhiány miatt sokat veszített természetes növény- és állatvilágából, őshonos vegetációjába több tájidegen flóraelem is keveredik. Debrecent délről-délkeletről öleli körül az Erdőspusztáknak nevezett táj, amely ma jelentős kirándulóhely tanösvényekkel, kilátókkal. A terület a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része, valamikor a kocsányos tölgy volt az uralkodó fafajta, a Nagyerdőhöz hasonlóan itt is a gyöngyvirágos tölgyes volt jellemző. Mára csak kisebb nagyobb foltokban maradt meg az egykor összefüggő erdő. A mélyebb fekvésű részeken nyír- és fűzlápok jellemzőek. Az Erdőspuszták keleti nyúlványai egészen az országhatárig húzódnak, északkeleten a Guti-erdő a folytatása, de jelentős összefüggő erdőket találunk a Debrecen és Hajdúhadház közötti térségben, Nagycsere, Haláp, és Bánk környékén. A város természeti értékei közül kiemelkedik a jó termőföld, és a kiváló gyógyhatású termálvíz. Előbbi a környék mezőgazdaságát, utóbbi pedig az idegenforgalmat alapozza meg. 6

7 Infrastrukturális hálózatok Plánum 97 Kft. Az infrastrukturális hálózatok az anyag-, energia-, információ áramlását és a közlekedést (szállítást) hivatottak biztosítani. Működőképességük, illetve más hálózatokkal kialakított kapcsolatuk a fejlődés dinamizmusát és minőségét is meghatározza. Lényeges szerepük van a város üzemeltetésében (közmű) és a környezeti hatások továbbításában. Hálózatok jellemzői: Hálózat Hossza (km) Háztartási fogyasztó (db) Kisf. villamos hálózat 1.486, Vezetékes gáz 923, Távfűtés 85, Vízcsőhálózat 708, Közcsatorna 420, Villamos sín 12,7 - Trolibusz felső vezeték 31,5 - A hálózatot üzemeltetők: - E-ON Zrt. - TIGÁZ Zrt. - Debreceni Hőszolgáltató Zrt. - Debreceni Vízmű Zrt. - DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Gazdasági jellemzők A város szuburbanizációs övezete az agglomerációt is figyelembe véve mintegy ember ellátását, oktatási, közlekedési, szolgáltatási kapcsolódását öleli fel 20 km-es sugarú körben. A város természeti értékei közül kiemelkedik a jó termőföld, és a kiváló gyógy-hatású termálvíz. Debrecen tradicionális iparágai a gyógyszergyártás, műanyag feldolgozás, orvosi műszerek, gyógyászati eszközök előállítása, továbbá a híradás-technikai berendezések, villamos- és háztartási készülékek gyártása. Az élelmiszeripar, biotechnológia, taneszköz-gyártás, valamint környezetvédelmi ipar is több évtizedes hagyománnyal rendelkezik. Regisztrált vállalkozások száma: (KSH) Idő Debrecen Megye Idő Debrecen Megye

8 A vállalkozások közül az egyéni vállalkozások száma meghatározó. Részarányuk Debrecenben az összes vállalkozáshoz viszonyítva 60,1 % (20164 db). A regisztrált gazdasági szervezetek 52 %-a tekinthető működőnek. A külföldi tőke ágazati megoszlására az ipar dominanciája jellemző (97 %). Megyénkben a külföldiek között legjelentősebb összegekkel német és olasz befektetők vannak jelen. Az utóbbi időben jelentős részben megszaporodott a kínai befektetők érdekeltsége is. Ipar Debrecen ipari struktúrájában a hagyományos, elsősorban élelmiszeripari feldolgozó cégek jelentőségét emeljük ki. Jelentős bázist képviselnek a gyógyszergyártás, a csapágygyártás, valamint az orvosiműszer-gyártás, könnyűipar, elektronika, műanyagipar. Sajnálatosan több megszűnt ipari vállalat (pl. Kefegyár, Bútorgyár, Dohánygyár, Házgyár (ÁÉV), Bőrgyár, BHG, Barnevál) gazdasági szerepét nem pótolták. A hazai érdekeltségű ipari vállalatok/vállalkozások gazdasági szerepe sem jelentős. A külföldi tőke ágazati részvételi aránya 97 %. Ipari parkok Debrecen ipari parkjai: Debreceni Nyugati Ipari Park Debreceni Egyetemi Ipari Park (Agrár Park) Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park (DELOG) Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park. A város nyugati részén található Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park betelt. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. újabb területeket biztosít a Debrecenben befektetni szándékozóknak. A Debreceni Déli Ipari területe 350 ha lesz, az első ütemben 87 ha-t kívánnak beépíteni. Ezen kívül több vállalkozói park is gyarapítja a cégek megtelepedési lehetőségeit december 07-én megvásárolta az Airport Invest Kft-től a közel 87 hektáros területet, majd július 11-én további 26 hektáros területet vásárolt, így a Déli Ipari Park teljes területe 113 hektár. A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park koordinálja az ipari fejlesztéseket: I. National Instruments II. Bumet Hungary Kft. III. Lasselsberger Hungária Kft. IV. Újhelyi Autó II. Kft. V. Hajdúsági Sütödék Zrt. VI. M.E. Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. VII. ESTATE Park Ingatlanfejlesztő Kft. VIII. DIP Invest Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft. (Regionális és Innovációs Technológiai Központ) IX. Faktor Hungary Kft. X. Reichert Hungary Kft. 8

9 Szolgáltató ipar Az utóbbi években Debrecen visszanyerte kereskedelmi központ szerepét a régióban, amit kereskedelmi- és bevásárlóközpontok, áruházak és több kiskereskedelmi cég megtelepedése jelez. A városban 1115 vendéglátóhely van. A pénzintézetek száma kb. 30 db. A jelentősebb bevásárló (szórakoztató) központok is külföldi érdekeltségűek. Bár gazdasági hatásuk megítélése eltérő, kedvezően befolyásolták a városképet és a közlekedési szokásokat. A szállító és építőanyag-forgalmazó vállalkozások kissé megerősödtek. Az ipari parkokhoz és a repülőtérhez szükséges logisztikai cégek szerepe még nem meghatározó. Mezőgazdaság Debrecen kiterjedt területe és termőföldje a legfontosabb természeti erőforrás. A természeti adottságok döntően befolyásolják a művelésági szerkezetet. A legjobb termőföldek a Tócótól Ny-ra találhatók: a Tócótól K-re erdő a domináns művelési ág, rekreációs területekkel. A város belterületén, elsősorban a peremövezetekben az intenzív kertkultúra volt meghatározó. A nagyvárosi területhasznosítás miatt ezek piacgazdasági szerepe, illetve a hobbikertek jelentősége csökkent. Sajnálatosan kevés a biogazdálkodók köre és hatása. A mezőgazdaság nem/kevésbé látta el a város feldolgozó/élelmiszer iparát. Energetikai növény termesztése nem történik. A (belterületi) állattartás sem jelentős. Míg a 90-es évek előtt a mezőgazdasági termelés főként a szövetkezetekben zajlott, addig év végén a debreceni település-együttesben összesen 7260 regisztrált vállalkozás végezte tevékenységét ebben a gazdálkodási formában. A debreceni település-együttesben egyéni gazdálkodó folytatott mezőgazdasági tevékenységet, akik közül an Debrecenben, a hozzá tartozó belső gyűrűben an, a külső övezetben pedig an gazdálkodtak. A debreceni település-együttesben az egyéni gazdálkodók használatában összesen hektár földterület volt, amelynek 72 %-a szántó, majd nagyságrendben a gyep és a kert következett 9, illetve 8 %-kal. Idegenforgalom, turizmus Debrecen jellegzetes alföldi tájon fekszik, környéke turisztikai szempontból jelentős. A város keleti határában kezdődő és mintegy 15 km hosszúságban 4-5 km szélességben északkelet felé húzódó Nagyerdő és Guthi-erdő területén van néhány jelzett turistaút. Sétautak találhatók a monostori csőszházhoz, Nagycserealjára, a Belső-erdő, a Zeleméri-templomrom, a Bodaiszőlők és a Guthi-erdő felé. Debrecen egyre inkább jelentős úti céllá válik. A szálláshelyek mennyisége és minősége is jelentős javulást mutat. A konferencia- és üzleti turizmus az utóbbi években egyre nagyobb intenzitású lett. A gyógyturizmus központja a debreceni Nagyerdőn meglévő és évtizedek óta működő Gyógyfürdő év júniusában átadásra került a nemzetközi igényeknek megfelelő 9

10 sportuszoda, mediterrán és látványfürdő kialakítással. Beindult a wellness turizmus. A belváros látványa jelentősen javult. Társadalmi jellemzők Debrecen az ország legnépesebb vidéki városa, jelentős bázis Kárpátalja, a Felvidék és Erdély több milliós magyarsága számára. Demográfiai adatok Debrecen területe 461,65 km², állandó népessége a KSH évi adatai alapján fő (csökken), amely a megye lélekszámának 38 %-a. A területi eloszlása a városon belül jelentős eltéréseket mutat. Debrecen lakosságának 34 %-a, mintegy fő lakótelepi jellegű városrészekben él. Ezen városrészek általános jellemzője, hogy a hagyományos beépítésű városrészek folytatásaként, gyakran egymás szomszédságában helyezkednek el, átlagos lélekszámuk fő között van. (Kiemelhető a tócóskerti és az újkerti városrész, melyek népessége eléri a főt.) A lakótelepek után a kertvárosi lakózónában élnek a legtöbben, mintegy fő, a város népességének 29 %-a. A belváros, ill. az azt övező hagyományos lakógyűrű a lakosság 13 %-át tömöríti, ennél valamivel kevesebb az ún. villanegyedben lakók aránya, ami alig haladja meg a 10 %-ot. (Közülük a Sestakert és a Zákánykert a legnagyobb.) Említést érdemel még az egyéb belterületi lakóhelyek zónája, amely körülbelül állandó lakost számlál. Itt a józsai városrész szerepe meghatározó, amely dinamikus fejlődésének köszönhetően fős lakosságával a zóna népességének csaknem 80 %-át adja. Az elmúlt évtizedben az országos folyamatokhoz hasonlóan Debrecenben is megfigyelhető a népesség elöregedésének folyamata. Ez legjobban a gyermekkorúak számának csökkenésében és az időskorúak számának növekedésében figyelhető meg. Míg a 14 éven aluliak aránya az össznépességhez viszonyítva 1990-ben 21,6 % volt, ez az értek a évi adatok alapján már csak 15,8 %. A népesség korstruktúrája területi elosztásban is változatos képet mutat, a gyermekkorúak aránya a kertvárosokban, az egyéb belterületeken és a lakótelepi övezetekben a legmagasabb (Epreskert, Tócóskert, Nyulas, Veres Péter-kert), míg az idősek aránya a városközpontban, ill. a régebben épült lakótelepeken meghatározó (Libakert). A népesség nemenkénti megoszlását Debrecenben a nőtöbblet jellemzi, férfira nő jut. A népesség iskolai végzettsége Az elmúlt 10 év adatait vizsgálva az iskolázottság szintjében is jelentős elmozdulás figyelhető meg. Míg 1990-ben a 18 éven felüli lakosság 40 %-a rendelkezett legalább középfokú végzettséggel, addig a 2001-es felmérés alapján ez az érték már meghaladta az 50 %-ot. Hasonló növekedés figyelhető meg a diplomások számának és arányának a vizsgálatakor ban a város 25 éves és idősebb népességét alapul véve a diplomások aránya 10 % körül mozgott, 1990-ben 16 %, míg a 2001-es felmérés alapján már csaknem 20 %. A diplomás lakosság területi elhelyezkedése a kertvárosi (Nyulas, Akadémiakert, Úrrétje) és a lakótelepi övezetre is koncentrálódik (a diplomások 60 % ebben a két zónában él). 10

11 Foglalkozási megoszlás Plánum 97 Kft. A város lakóinak száma a kilencvenes évek alatt alig változott, gazdasági tevékenységét vizsgálva viszont lényeges átalakuláson ment keresztül. A foglalkoztatottak száma az 1990-es évhez viszonyítva 15 %-kal csökkent, az inaktív népesség viszont jelentősen megemelkedett. A évi adatok alapján a debreceni lakosok 37 %-a volt foglalkoztatott, az eltartottak és az inaktív keresők aránya megközelíti a 60 %-ot, míg a munkanélküliségi mutató 4 % körül mozog. Az aktív foglalkoztatottak ágazati megoszlásában a szolgáltatási jelleg dominál (72 %), az iparban és építőiparban munkát vállalók aránya 26 %, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma pedig, alig 2 % volt. Egészségügy A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé sorolja az egészségügyi alapellátás biztosítását. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény szerint, a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi, a fogászati alapellátásról, az ezekhez kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői és az iskola-egészségügyi szolgálatról. DMJV Önkormányzata a háziorvosi alapellátást évben 150 területi ellátási kötelezettséggel működő vállalkozó háziorvos közreműködésével biztosítja, összesen 82 telephelyen. Egy háziorvosi körzethez tartozó év feletti lakosok száma átlagosan fő, egy házi gyermekorvosi körzethez tartozó 0-14 éves lakosok száma átlagosan 713 fő és egy fogorvosi körzethez tartozó 0-60 év feletti lakosok száma átlagosan fő. Az alapellátáshoz tartozó ügyeleti ellátás megszervezésével DMJV Önkormányzatának Közgyűlése az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.-t bízta meg. A felnőtt lakosság ügyeleti ellátását a Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft -vel kötött szerződés alapján a FŐNIX CIVIS Kft. végzi. A gyermekek ügyeleti ellátást is a Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. biztosítja a területi ellátási kötelezettséggel működő házi gyermekorvosok közreműködésével a DEOEC Gyermekklinika épületében. A fogászati ügyeletet a Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft biztosítja a területi ellátási kötelezettséggel működő fogszakorvosok közreműködésével pihenőnapokon és munkaszüneti napokon. A város lakosainak járóbeteg szakellátását a Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. végzi. A járóbetegek tizenöt telephelyen harmincöt féle szakellátási szolgáltatást tudnak igénybe venni, beleértve a gondozási tevékenységeket is. A szakellátáson kívül alapellátásként az iskolafogászat (20 fogorvos, összesen 7 telephelyen), az anyatejgyűjtő állomás, az iskola-egészségügyi ellátás (17 iskolaorvos, 34 iskolavédőnő, 66 telephelyen) és védőnői szolgálat (86 védőnő 16 telephelyen) működik. Az önkormányzat nem rendelkezik fekvőbeteg intézettel, kórházi ellátást a Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Kenézy Gyula Kórházban és a Debreceni Egyetem Egészség- és Orvostudományi Egyetem Klinikáin kaphatnak a debreceni betegek. Oktatás és kultúra Debrecen a régió oktatási centruma. Az önkormányzat jelenleg 49 óvodát, 49 általános iskolát és 32 középiskolát tart fenn; ezek mellett több alapítványi és magániskola is működik ben megalakult az ország legnagyobb egyesített egyeteme, a Debreceni Egyetem. A Debreceni Egyetemi Szövetség tagjai: Debreceni Agrártudományi Centrum, Debreceni Orvostudományi Egyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Református Teológiai 11

12 Akadémia, Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kar, Református Tanárképző Főiskola, Debreceni Zeneművészeti Főiskola óta működik a Debreceni Nyári Egyetem. A debreceni felsőoktatás kiemelkedő intézménye a Hittudományi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola mindkettőt a Református Egyház működteti. A közművelődés intézményei a Csokonai Színház, a 32 db könyvtár és a 10 db múzeum ben átadásra került a város és a régió egyik nagyszabású sport és kulturális beruházása a debreceni Főnix Rendezvénycsarnok. A kulturális és rendezvényturizmus alapját a város nagyrendezvényei adják: Tradicionális farsangi programok Debreceni Tavaszi Fesztivál Nyári rendezvények Cívis Korzó Debreceni Virágkarnevál Karneváli hét Debreceni Őszi Fesztivál Karácsonyi Vásár Főnix rendezvények Mihály napi vásár Farmer expo Vekeri-fesztivál Sportrendezvények 12

13 Debrecen általános jellemzői* Plánum 97 Kft. Év x: év lakónépesség (fő) lakásállomány (db) vill.hálózat (km) 1.286, , , , , , ,2 1430, , , , ,3 vill.energia (MWh) háztartási gázhálózat (km) 507,2 526,6 597,8 621,9 657,1 725,4 821,4 889,6 867,3 923,2 923,2 923,2 923,2 gázfogyasztás (em 3 ) háztartási vízhálózat (km) 556,5 560,5 554, ,2 567,7 573, ,4-703,8 707,9 708,1 vízfogyasztás (em 3 ) háztartási csatornahálózat (km) 254,4 256,8 264,7 267,3 288,6 318,7 338,5 344,5 352,4-419,6 420,0 420,0 szennyvíz (em 3 ) háztartási települési sz. hulladék (t) háztartási * forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Környezeti Atlasza, és Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve. 13

14 II. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 48/E. (2) bekezdés ag) pontja Az épített művi környezet a belterületeken elsődleges. Bár ide sorolható az infrastruktúra is, de városüzemeltetési szerepe, illetve hálózati jellege miatt a település részeként kezeljük. Tágabb értelemben az épített környezethez sorolhatók a külterületen átvezetett (közvetett funkcionális feladatokat ellátó) hálózatok (pl.: gázvezetékek, villamos hálózatok, kerülő utak, hidak/felüljárók) is. Természetesen az épített környezetnek sok eleme szoros kapcsolatban van egymással, közösen alakítják ki a városi térszerkezetet és együttműködési tereket. Debrecen városmagja jellegzetes belvárosias jegyeket hordoz: 2-3 emeletes polgári épületek zárt sora alkotja az utcafrontot, széles utcák és nagy kiterjedésű közterületek jellemzik. A történelmi házak átépítése, rekonstrukciója során a homlokzatmagasság egységesítésére törekednek. A belváros, illetve az azt övező hagyományos lakógyűrű övezetben koncentrálódik a városi közigazgatás közszolgáltatás bank jelentős része, amely jelentős forgalomvonzó hatást jelent. A városmag mellett még a belvárosban kisvárosias, falusias jellegű lakó övezetek is találhatók, jellemzően földszintes, kertes lakóházakkal és szűk utcákkal, ahol a forgalom szinte kizárólag a lakóterület helyi forgalmát jelenti. A közterületek, parkszerű zöldterületek mérete a belső városrészekben minimálisak. A külső övezetek zöldfelülete csökkent, illetve funkcióváltás van folyamatban. A lakóépületek után a kertvárosi lakóövezetben (változatos lakásszámú) társasházak és lakóparkok építése, illetve családi paloták építése is történik. Néhány városrész kivételével megújulnak a lakóövezetek. A városmagon kívül jelentős területet tesznek ki a többnyire 10 emeletes panelház-tömbökből álló lakóterületek. Ezeken a területeken a magas épületek között igen nagy kiterjedésű zöldfelületek vannak, azonban a közszolgáltatások az igényekhez képest csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A lakótelepek tehát nagy lakosságsűrűsödést jelentenek igen jelentős mobilitási igénnyel. Kiemelten fontos ezen lakótömbök tömegközlekedésének megfelelő színvonalú ellátása. Lakáshelyzet év végén Debrecen darabos lakásállománya Hajdú-Bihar Megye 40%-át foglalta magába. Bár csökken a lakásépítés üteme, egy év alatt közel 1%-al nőtt az új lakások száma. A lakások jellege: Önálló jellegű lakás 53 % Tömblakás 47 % 14

15 A lakókörnyezet jellege Belváros 14,2 % Lakótelep 31,8 % Kertváros 54,0 % Az épített környezetet a történeti, építészeti, környezetvédelmi és használati szempontok figyelembe vételével kell fejleszteni: Műemlékek Köztéri szobrok Látnivalók Helyi védettségű épületek jegyzéke: HT helyi területi védelem (közterek, parkok, emlékhelyek) 1. Bem tér park 2. Csokonai síremlék park 3. Debrecen-Józsa Árpád kori emlékrom és klastrompark 4. Déri tér park 5. Debreceni Egyetem Orvostudományi Kar területe 6. Egyetem tér park 7. Fazekas Diószegi emlékmű 8. Honvédtemető kegyeleti park 9. Kálvin tér park és romkert 10. Kossuth tér park 11. Kossuth tér, Kossuth emlékmű 12. Köztemető (Sesztina síremlék) 13. Köztemető (Simonffi S. és neje síremlék) 14. Liszt F. tér park 15. Nagyerdei park 16. Ördögárok 17. Petőfi tér park A helyi védettségű köztereket, parkokat és emlékhelyeket bemutató fényképes összeállítást a 8. sz. melléklet tartalmazza. Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet értelmében 274 db HE helyi egyedi védelmű építmény van a városban. Több esetben a fejlesztési (üzleti) és történelmi szempontok ütköznek. Debrecen fontosabb idegenforgalmi nevezettességei: Történelmi belváros Kossuth tér a Református Nagytemplommal Református Kollégium Déri Múzeum MODEM (Modern Művészetek Múzeuma) Csokonai Színház Vojtina bábszínház Nagyerdő és turisztikai létesítményei 15

16 Fancsikai természetvédelmi körzet Erdőspuszák Nagyerdei Gyógyfürdő Mediterrán élményfürdő Főnix Csarnok Debreceni Jégcsarnok A városban megvalósult fő projektek és látványos művi tényezők: Piac utca Kossuth tér ( m 2 térburkolat, térfigyelő rendszer, m 2 zöldterület) Főnix Csarnok (9.600 m 2 multifunkcionális csarnok) Aquatikum Gyógy- és Fürdőközpont (fedett vízcentrum, kupolacsarnok) Kölcsey Kongresszusi Központ ( m 2 alapterület, fő befogadóképesség) Élettudományi Központ Kollégium (Kassai út) Auguszta Kardiológiai Centrum Megyei Könyvtár M35 autópálya Görbeháza Debrecen (35 km) M35 autópálya elkerülő szakasz (8,6 km) és 534. sz. főút (4,1 km) Bartók Béla út felújítása Piac csarnok Fórum Debrecen bevásárlóközpont és Latinovits Színház Intézmények: Kulturális Debreceni televíziók, rádiók Debreceni filmszínházak Stadionok Sportcsarnokok Klinikák Szálláshelyek Debreceni egyesületek, klubok, civil szervezetek Gyógyszertárak Játszóterek Az önkormányzat felújította a tiszta udvar rendes ház pályázatokat. A résztvevők és nyertesek lakókörnyezete példaértékű művi környezeti elemek. Debrecen MJV Önkormányzata megbízásából a Debreceni Egyetem Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék munkatársai felmérték a külterület kultúrtörténeti értékeit; egyedi tájérték katasztert készítettek. Ezek tipizáltak: Településsel kapcsolatos emlékek: Közlekedéssel és szállítással kapcsolatos emlékek: Termeléssel kapcsolatos emlékek: Történelmi eseményekkel kapcsolatos emlék: Értékes kilátópont: 48 db 12 db 22 db 1 db 1 db 16

17 Debrecenben 14 bank és hét takarékszövetkezet közel félszáz fiókjában intézik a pénzügyeket. Több mint húsz debreceni posta található a városban. III. TERÜLETHASZNÁLAT A város tervezett területfelhasználását a természeti és történeti adottságokból kell levezetni. Debrecen központi belterülete hat jellegzetesen eltérő területfelhasználási nagy egységre tagolható: 1.) a történelmi Belvárosra 2.) a nagykörúttól északra eső Nagyerdő közeli városrészre 3.) a nyugati volt kertségi területekre (a nagykörúttól nyugatra eső Debrecen Tiszalök vasútig) terjedő városrészre 4.) a keleti kertségekre és külsőségekre 5.) a déli kertségekre, külsőségekre 6.) a Debrecen Tiszalök vasútvonaltól nyugatra eső külsőségekre Ezt a tagozódást mint Debrecen területfelhasználásának jellegzetességét meg kell őrizni. 1.) A történelmi Belváros területfelhasználása viszonylag egységes. A városközpontot gyűrűsen keretezik a lakóterületek. A Belvárost a városközponti funkciók további befogadására alkalmassá kell tenni. Ennek érdekében a városközpont területén (a meglévő és tervezett kiskörúton belül) a lakó és hozzákapcsolódó alapfokú intézményi funkciók jelenlétét fokozatosan csökkenteni kell. Ugyanakkor nem cél a homogén városi regionális intézményi használat létrehozása. A városi élet sokszínűségét továbbra is meg kell őrizni. El kell érni, hogy a városközpont egyben exkluzív lakókörnyezetként is funkcionáljon (a lakófunkciót elsősorban a lakásszolgáltatás, szálloda, exkluzív bérlakások képviseljék). A vegyes településközponti területfelhasználási kategória bővítésével számolni kell, különösen a vasútállomás térségében, de a tervezett kiskörút belső oldalán is. 2.) A nagykörúttól északra eső Nagyerdő közeli városrészre a lakóterületi, az oktatási és szabadidő intézményi funkció a jellemző. E területen kialakult egyensúlyt, területi arányokat fenn kell tartani. A zöldterületek rovására a beépített területeket növelni nem szabad. A városrészbe, vagy a városrésszel szomszédos területeken kerülni kell minden olyan területhasználatot, amely a Nagyerdő körüli városrész jelenlegi presztízsét veszélyezteti. 3.) A nyugati volt kertségi területre a nagyfokú heterogenitás a jellemző. A heterogenitást fokozta a vasútvonal kihelyezése korábban külön élő városrészek összeolvadása indult el. A lakóterületek intenzitása is sokféle. A lakóterületek intenzitását közelíteni kell egymáshoz. A Hatvan utcai kert és a Széchenyi kert fokozatos átépítését, rekonstrukcióját kell előirányozni. A Tócó völgyi lakótelep mérsékelt kiterjedésű kiegészítése szükségessé válik. A vasút mellett tervezett gyűjtőút mentén a mai rendezetlen állapotokat meg kell szüntetni és a Tócó mente zöldfelületi rehabilitációjával kialakuló véderdő sáv mentén kisvárosias lakóterületeket kell kijelölni. 17

18 4.) A keleti kertségi területek és külsőségek területhasználata egységes, jellemzően kertvárosias lakóterület. E lakóterületek presztízse közepes az infrastrukturális hiányosságok miatt. A keleti városrészhez kiskertek, majd távolabb az Erdőspusztai erdőterületek csatlakoznak. A Kondoros a város keleti határának hajdani jellegzetes, zöldfelületekkel kísért élőhelyi sávja volt. A környezeti adottságok a lakóterületi fejlesztéseknek kedveznek. Ezért új kertvárosias lakóterületek számára a bővítés irányaként elsősorban a keleti vasúton túli külsőségeket kell megjelölni. 5.) A déli kertségek és külsőségek területhasználata heterogén, az ipari és lakóterületi használat keveredik. E lakóterületek presztízse alacsony az üzemi használatból eredő nagy teherforgalom, zaj- és porszennyezettség, illetve az infrastrukturális hiányosságok miatt. A déli városrészben a lakóterület fejlesztést mérsékelni kell, azok csak a legszükségesebb kiegészítésekre szorítkozzanak. A gazdasági területek bővítésének egyik fontos iránya a repülőtér környéke. A gazdasági és lakóterületek határterületeit véderdősávokkal kell egymástól elválasztani. A véderdősávok kialakíthatók magán területeken (telkeken) belül is. 6.) A Debrecen Tiszalök vasúttól nyugatra eső területek jelenlegi területhasználatát a lakó és ipari területek keveredése és a nagy kiterjedésű használaton kívüliség jellemzi. A gazdasági területfejlesztés egyik fontos területe. A lakóterületek bővítését itt is mérsékelni kell, különösen ha azok a lakóterületek mozaikos jellegét tovább erősítik. A Nagysándor telep északi kiegészítése nem indokolt. A meglévő és tervezett lakóterületeket és iparterületeket zöld (erdő) sávval egymástól el kell választani. E városrész 33. sz. főúttól északra eső részén, mivel az a város északnyugati szektora, környezetet szennyező területfelhasználás nem tervezhető. Itt kell megemlíteni, hogy az e területen agráripari park kialakítása problémákat okozhat. A Debreceni Egyetem megalakulásának következtében ma már egyre kevésbé csak az agrárjellegű üzemi felhasználásról, mindinkább az egyetemi profilok mindegyikének megfelelő tevékenységről van szó. A területfelhasználás szerkezetében ma is jelentős súlyt képviselnek az erdőterületek. Jövőben az erdőterületek súlya növekedni fog, döntően a nyírségi rossz termőhelyi adottságú területeken. A városi területek és az Erdőspuszták közötti kertes sávot ütköző (átmeneti) zónaként fenn kell tartani. Nem cél a kiskertek lakóterületté fejlesztése, mert ez esetben a város aránytalanul nagy kiterjedésű lenne és zavart okozna a városrész működésében. A települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében a területhasználat kapcsán fontos a város zöldterületeinek és erdőterületeinek rendezése. A településrendezési tervek készítése során ki kell jelölni az elsődlegesen pihenési célokat szolgáló zöldterületeket, erdőket a környezet- és természetvédelmi célú erdőket. 18

19 A városkörnyék zöldfelületben gazdag erdőterületeit összekötő zöldfolyosókkal összefüggő zöldfelületi rendszerré kell fejleszteni. Ennek érdekében: a volt szovjet gyakorlóterület északi és keleti részén a természet közeli területhasználatot fenn kell tartani, hogy a Nagyerdő és az Erdőspuszták közötti élőhelyi összeköttetés megmaradjon, illetve fejleszthető legyen; a Tócó és Kondoros élőhelyi zöldfelületi rehabilitációját elő kell irányozni; a város nyugati határán a mezőgazdasági területek porszennyeződésének mérséklésére összefüggő véderdősávot kell létesíteni; a város belső közparkjait utcafásításokkal esetleg további közparkok, erdőterületek kialakításával össze kell kapcsolni a település határa menti zöldfelületekkel; a keleti, Kondoroson túli kiskerteket (a volt zártkertek) nem beépített területként fenn kell tartani, mert így ütköző (átmeneti) zónaként funkcionálhatnak az urbanizációs és természeti területek között; a tervezett kertvárosias lakóterületeket úgy kell kialakítani, hogy ne alakuljanak ki nagy összefüggő telektömbök. Azokat közparkokkal, elválasztó erdősávokkal tagolni kell. Az így kialakuló zöldfelületeket be kell kapcsolni a város zöldfelületi rendszerébe; a meglévő iparterületeket és lakóterületeket véderdősávokkal egymástól el kell választani, hogy az üzemi területek lakóterületeket zavaró hatása csökkenjen. A véderdősávokat ugyancsak össze kell kötni a városi zöldfelületekkel; a kertvárosias lakóterületeken belül a telkek beépítésénél törekedni kell arra, hogy a tömbbelsőkben a telkenkénti zöldfelületek összefüggő felületet adjanak. A Belváros közparkjait különös gonddal és igényességgel rehabilitálni kell, az idős növényállomány megőrzésével. A várost elkerülő tervezett gyorsforgalmi utak méteres védősávját legalább a város felé eső oldalon fásítani kell. Ezzel a nyugati porszennyezés elleni védelem hatékonyabbá tehető. A további erdőtelepítés elsődleges területei a rossz termőhelyi adottságú nyírségi területek. Itt a szántó művelésű földterületek fokozatos erdősítését kell előirányozni. A szennyvíztisztító és a szemétlerakó körül különösen a lakóterületek irányában a védőterület egészére kiterjedően véderdőt kell létesíteni. Debrecen város lehetséges lakóövezeti besorolásai: 1.1 nagyvárosias lakóterület (Ln) 1.2 kisvárosias lakóterület (Lk) 1.3 kertvárosias lakóterület (Lke) 1.4 falusias lakóterület (Lf) 2.1 településközpont vegyes terület (Vt) 2.2 központi vegyes terület (Vk) 3.1 kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági terület (Gk) 3.2 zavaró hatású ipari gazdasági terület (Gip) 3.3 egyéb ipari gazdasági terület (Ge) 4.1 üdülőházas üdülőterület (Üü) 4.2 hétvégiházas üdülőterület (Üh) 5.1 különleges kereskedelmi célú terület (Kke) 19

20 5.2.1 különleges intézményi terület (Ki) különleges zöldterület jellegű intézményi terület (Kzi) 5.3 különleges bányászati terület (Kb) 5.4 különleges honvédelmi terület (Kho) 5.5 különleges hulladék elhelyezésére szolgáló terület (Kh) 5.6 különleges városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti terület (Kk) 5.7 különleges közlekedési terület (Kkö) általános közlekedési terület (Köá) vasúti közlekedési terület (Köv) 7.0 zöldterület (Z) 8.0 erdőterület (E) mezőgazdasági kertes terület (Mke) mezőgazdasági tanyás terület (Mt) mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mk) 10 egyéb rendeltetésű terület (Egy) Debrecen közigazgatási területének településszerkezeti tervlapját a 1. sz. melléklet tartalmazza. IV. VÍZGAZDÁLKODÁS IV/1. A jelenlegi környezeti állapot bemutatása A geokörnyezeti elemek alapállapota A város geokörnyezeti elemek adottságainak jobb értelmezhetősége érdekében a terület geológiai fejlődéstörténetét némiképpen egyszerűsítve mutatjuk be, az anyagban a negyedidőszaki (quarter) földtani szerkezet és azon belül is a felszíni- felszínközeli földtani képződmények leírása kap nagyobb teret. A földtörténeti újharmadidőszak végén, már a pliocénben megkezdődött a Pannon-tó folyóvízi üledékkel történő föltöltése. Az Alföld ÉK-i részének ősvízrajzi képe a pleisztocén elején alapvetően eltért a jelenlegitől. A kárpáti hegységkeretből az Alföldre érkező folyók durvatörmelékes üledéküket már a hegylábi előterek süllyedékeiben lerakták. A hegylábi hordalékkúpot elhagyva a Tisza - mellékfolyóival együtt - az akkori erózióbázis felé, előbb a Szarvas-Csongrád, majd a Dunával történt egyesülés után a Dél-alföldi süllyedék irányába tartott. Az alsó-pleisztocén elején az É-i Kárpátok és az Északi-középhegység felől érkező folyók közel É-D-i irányban folytak át a Hortobágy - Hajdúság - Nyírség területén a Tiszával történő egyesülésig, a Tisza-Szamos futásiránya a Nyírség területén keresztül DNy-i irányban húzódott. Ezek a folyók a Pannon-medence peremi sávjában és belsejében nagy kiterjedésű hordalékkúp síkságokat építettek, amelyek anyaga az uralkodóan mérsékelten hűvös és csapadékos alsópleisztocénben elsősorban kavicsos homok, durvahomok volt. A quarter éghajlatváltozások során a szárazabb hűvös és hideg, kevésbé csapadékos időszakokban jelentős vastagságú agyag és finomkőzetliszt rétegek rakódtak le. 20

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Településszerkezeti terv módosítások leírása 294/2014.(IX.30.) Kt. határozat melléklete I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Indoklás: A város

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2004. (VII.6.) sz. rendelete. a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2004. (VII.6.) sz. rendelete. a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2004. (VII.6.) sz. rendelete a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 58/2004. (XII.17.), 14/2005. (IV.20.),

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA Pesti Bálint Széchenyi István Egyetem - Győr Zöldfelületek Zöldfelületek, védelme, minősége Zöldfelületek mutatószámai, sokszínűsége CORINE

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Debreceni út, Hrsz.: 3339 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 011 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint

Részletesebben

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet)

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.. számú önkormányzati határozata a Pilis város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - A 2010. ÉVI MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE - Jóváhagyva: 2/2012(II.16.) öh.sz.

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - A 2010. ÉVI MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE - Jóváhagyva: 2/2012(II.16.) öh.sz. HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - A 2010. ÉVI MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE - Jóváhagyva: 2/2012(II.16.) öh.sz. határozattal I./a I./b TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÓ

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÉKLÁDHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal]

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÉKLÁDHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal] MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÉKLÁDHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal] 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat üdvözöljük! Európa szívében Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat része Fejlett vasúti hálózat E75 GYŐR E71 BUDAPEST M1 M7 M6 E75 M5 E71 SK M3 MISKOLC

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra GIS OPEN Székesfehérvár 2012 Mizseiné Dr. Nyiri J. Horoszné Gulyás M. "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával készült." 1 Meghatározások,

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

-3- I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

-3- I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK -3- Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (egységes szerkezetben a 27/2004. (IV. 19.) Kgy. rendelettel, a 62/2004.(XII.7.)

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése Miskolc Déli Ipari Park elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as autópálya

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Ipari parkok, Fejlesztési területek. Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.

Ipari parkok, Fejlesztési területek. Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010. Ipari parkok, Fejlesztési területek Science Building K+F, innováció Dél-nyugati zóna Fejlesztési területek Ipari parkok ipark Pécs Pécsi Ipari Park PEIK Gazdasági erőforrások Pannova Ipari Park Ipari parkok

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 3527 MISKOLC MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 015 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Borsod Abaúj Zemplén Észak-Magyarország LOKÁCIÓ ANALÍZIS MAKRO KÖRNYEZET Lakosság száma

Részletesebben

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK BEÉPÍTÉSÉNEK ELŐÍRÁSAI. 1. táblázat Lakó övezetek beépítésének előírásai

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK BEÉPÍTÉSÉNEK ELŐÍRÁSAI. 1. táblázat Lakó övezetek beépítésének előírásai /013.(VI.30.) Önk. rendelettel jóváhagyott HÉSZ 5. melléklete ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK BEÉPÍTÉSÉNEK ELŐÍRÁSAI 1. táblázat Lakó övezetek beépítésének előírásai // (m ) min-max 3 Nagyvárosias lakóterület építési

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Hajdúnánás, Dorogi utca 19. Hrsz.: 3398 4080 HAJDÚNÁNÁS MAGYARORSZÁG 2015.07.13. Oldal 1 / 11 LOKÁCIÓ ANALÍZIS MAKRO KÖRNYEZET Megye Hajdú-Bihar Régió Észak-Kelet Magyarország Lakosság

Részletesebben

Urbanisztika I. m á s o d i k e l ő a d á s. A terület-, és településrendezés dokumentumai, kapcsolata, a tervek rendszere, szerkezeti terv

Urbanisztika I. m á s o d i k e l ő a d á s. A terület-, és településrendezés dokumentumai, kapcsolata, a tervek rendszere, szerkezeti terv Urbanisztika I. m á s o d i k e l ő a d á s A terület-, és településrendezés dokumentumai, kapcsolata, a tervek rendszere, szerkezeti terv dr. Kovács Péter A terület-, és településrendezés dokumentumai

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALU. Város. Helyi Építési Szabályzata. Rajzi melléklet : a módosított szabályozási tervlap.

BERETTYÓÚJFALU. Város. Helyi Építési Szabályzata. Rajzi melléklet : a módosított szabályozási tervlap. BÉSZ jóváhagyott, záradékolt BERETTYÓÚJFALU Város Helyi Építési Szabályzata. Rajzi melléklet : a módosított szabályozási tervlap. Jóváhagyva Berettyóújfalu város Képviselő-testületének a 7/2008. (II. 29.)

Részletesebben

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának Képviselő testülete úgy dönt, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez

Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe

Részletesebben

INGATLAN LEÍRÁSA #6 KISKŐRÖS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 28. BEÉPÍTETT INGATLAN Hrsz.: 2715 Az értékelt vagyontárgy Az ingatlan környezete Az értékelt ingatlan Bács-Kiskun megyében, Kiskőrösön helyezkedik el. A város

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben