Az Országgyőlés Településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának tevékenysége

Átírás

1 Az Országgyőlés Településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának tevékenysége Ülései Meghívói Emlékeztetık, állásfoglalások Bevezetı A tárgyi idıszak nevezetes a hazai környezetvédelem történetében, hiszen elsı ízben volt környezetvédelmi feladatokkal megbízott állandó bizottság. Az es idıszakra az Országgyőlés bizottságait, továbbá azoknak tagságát június 28-án választották meg. Létrehozták a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot 23 taggal, a bizottság elnökéül: Dr. Straub F. Brúnót (párton kívüli), titkárául: Újváry Sándort (MSZMP) választották. A bizottság elsı ülését szeptemberében tartotta, de mivel ebben az idıszakban az Országgyőlés bizottságainak önálló hivatali apparátusa nem volt és jegyzıkönyvvezetés sem történt, valószínőnek tartom, hogy az elızı ülést az elnök szóban hívta össze. A bizottság ebben az öt év alatt 36 ülést tartott. A bizottság elnökének személyes tanácsadójaként októberétıl kísérhettem figyelemmel és segíthettem a mőködést. E munka keretében az ülések elıkészítése és az elnök által meghatározott ügyekben szakértıi vélemények készítése volt a feladatom, majd az üléseket követıen a bizottság döntései és az elnök útmutatása szerint - valamennyi ülésrıl összefoglalót, emlékeztetıt állítanom össze. Az elıbbiekben említett kéziratos dokumentumokat az elmúlt két évtizedben megıriztem és napjainkban jutottam el oda, hogy rendszerezést követıen a nyilvánosság elé tárjam. A közzétett dokumentumok (meghívók, emlékeztetık, bizottsági állásfoglalások) a hazai környezetvédelem és területfejlesztés másutt fel nem lelhetı dokumentumai és tükörképet adnak a rendszerváltás elıtti években a bizottságban végzett politikai, környezet- és területpolitikai munkáról, ezen idıszak valós történéseirıl és prioritásairól. Dr. Szalóki Gyula

2 1/ Az Országgyőlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága 1985 szeptemberében tartotta alakuló ülését. Az alakuló ülés összehívására vonatkozó írásos meghívót nem lehetett fellelni. A Bizottság elnökének elmondása alapján az ülésen bejelentésre került a megalakulás ténye.

3 2/ OB-X/2/1985. M e g h í v ó Az Országgyőlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága folyó év november 5-én, kedden délelıtt 10 órai kezdettel az Országház fıemelet sz. tanácstermében Napirend: ü l é s t t a r t. 1. A Bizottság fıbb feladatainak ismertetése, az II. félévi munkatervének elfogadása Elıadó: Straub F. Brúnó, a Bizottság elnöke 2. Elıterjesztés a levegı tisztaságának védelmérıl szóló jogszabályok korszerősítésére Elıadó: Dr. Ábrahám Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke Melléklet a napirendhez: Az egészségügyi miniszter rendelettervezete a légszennyezı anyagok, a levegıminıségi határértékek és a légszennyezettség mérésére vonatkozó szabályok megállapításáról. 3. Tájékoztató a budapesti agglomeráció regionális rendezési tervének készítésérıl Elıadó: Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter (Tárgyalási anyagot pótlólag küldjük.) Budapest, október 28. Straub F. Brúnó s. k.

4 3/ OB-X/4/1985. M e g h í v ó Az Országgyőlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága folyó év december hó 9- én, hétfın délelıtt 10 órai kezdettel az Országház Gobelin termében Napirend: ü l é s t t a r t. 1. A népgazdaság VII. ötéves tervérıl szóló törvényjavaslat. Melléklet a napirendhez: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal tájékoztatója a VII. ötéves tervidıszak környezetvédelmi elgondolásairól 2. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal évi költségvetése Budapest, október 28. Straub F. Brúnó s. k.

5 Á l l á s f o g l a l á s az Országgyőlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának évi 3. ülésérıl I. 1. A Bizottság megállapítja, hogy hazánkban a környezet állapota a VI. ötéves tervidıszakban a szándékokkal ellentétben és számottevı javító célzatú erıfeszítések és központi ráfordítások ellenére több szempontból tovább romlott. Az emberi tevékenységbıl eredı károsító hatások, mérgezı anyagok az ország egyes térségeiben tovább halmozódtak, és az emberi egészséget és életfeltételeket jelentısen növekvı mértékben veszélyeztetik. Jelenleg csak a romlási folyamat lefékezése lehet reális célunk, de ennek elérése is az egész társadalom figyelmét, célszerő magatartását és erıforrásai egy részének lekötését igényli a VII. ötéves terv éveiben. Ezzel a törvényhozás munkájában is számolni kell. 2. A legnagyobb gondot a veszélyes hulladékok kezelése, a levegı szennyezettségének (fıként a különlegesen veszélyeztetett térségekben való) mérséklése és az ivóvízbázisok védelmének megvalósítása okozza. E területeken olyan károk keletkezhetnek, amelyek helyreállítása a károk megelızésére szükséges ráfordítások sokszorosát tehetik ki. Különleges fontossága van ezért annak, hogy a népgazdaság VII. ötéves tervében ezeknek a feladatoknak a megoldására felhasználható források maradéktalanul létrejöjjenek és rendelkezésre álljanak. E források megteremtése többirányú, összehangolt munkát igényel. A környezetvédelmi beruházásokban (rekonstrukciókban) érdekelt vállalatoknál, szövetkezeteknél olyan feltételeket kell létrehozni, hogy a saját források e célokra is rendelkezésre álljanak, és ezekhez szükség esetén kellı mennyiségben kölcsön és adókedvezmény is járuljon. A VII. ötéves népgazdasági terv környezetvédelmi célokra az elızı ötéves tervhez képest több erıforrást bocsát rendelkezésre, bár mindez mégsem elégséges a sokrétő, tervezett programok teljes végrehajtásához. Bizottságunk ebben a helyzetben örömmel veszi tudomásul, hogy a Minisztertanács álláspontja szerint a meghirdetett környezetvédelmi célok megvalósításának és a megkezdett környezetvédelmi programok (veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, a helyi súlyos légszennyezés csökkentése) folytatásának pénzügyi feltételeirıl az Országos Tervhivatalnak és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak folyamatosan gondoskodnia kell. E kötelezettségnek az elıírása és teljesítésének számonkérése indokolt. 3. A környezet állapotának ismerete, változásainak nyomon követése (anyagi-technikai, szervezeti, szervezési, módszertani és más okok miatt) sok kívánni valót hagy maga után. A környezetvédelem tennivalóinak pontosabb meghatározása érdekében nagy

6 figyelmet kell fordítani a megfigyelések, a mérések és az információs rendszer korszerősítésére. Ugyanakkor egyre nagyobb a jelentısége a hazai környezetvédelmi feladatok méreteiben és megoldásában annak, hogy egész Európában, illetıleg a bennünket körülvevı országokban hogyan alakul a környezet állapota. A kormányzati munkában tett kezdeményezésekkel is elı kell segíteni azoknak a feltételeknek a létrejöttét, amelyek a határokon átjutó környezetkárokat mérsékelhetik. E feladatok pótlólagos ráfordításokat igényelhetnek ahhoz, hogy a VII. ötéves tervben kitőzött alapvetı környezetvédelmi célok elérhetıkké váljanak. Az évenkénti tervezés munkájában ezzel is számolni kell. 4. Indokolt lenne A környezetkímélı termelési eljárások kialakítása és elterjesztése c. VII. ötéves tervidıszaki szakmai program kidolgozása. Ezt a szakmai programot arra az esetre kellene elıkészíteni, amennyiben a gazdasági helyzet a tervezettnél kedvezıbben alakulna és megfelelı többletráfordítások állnának rendelkezésre. 5. Mindezeken túl a környezet- és természetvédelem ügyei attól függıen dılnek el, hogy a befogadó közeg, a társadalom tudomással bír-e azokról és miként vélekedik róluk. Alapvetıen fontos feladat tehát a megfelelı kutató-feltáró munka folytatása, az eredmények közzététele, az érintett állampolgárok véleményének megismerése, figyelembe vétele, és a közvélemény reális tájékoztatása. II. 1. A VII. ötéves népgazdasági tervrıl szóló törvényjavaslat a terület- és településfejlesztés vonatkozásában a 12/ sz. országgyőlési határozatot törekszik figyelembe venni, de ennek néhány fontos célkitőzése tekintetében érdemi intézkedést nem tartalmaz. A feltételekkel számoló, óvatos, a jelenlegi, illetve az január 1-jei kiinduló álláspontokból kiinduló visszafogott terv érdeme, hogy a terület- és településfejlesztés néhány részterületén irányváltást, a fejlesztési ütem módosítását tervez. 2. A Bizottság véleménye szerint alapvetı szempont, hogy a népgazdasági tervben foglalt forrásokon felül hatékonyabb terület- és településfejlesztéssel újabb forrásokat teremtsünk. A Minisztertanács a komplex erıforrás-potenciállal rendelkezı térségek ezeket a hosszú távú feladatterv tartalmazza fejlesztésére készíttessen társadalmigazdasági programot és annak végrehajtását a tervidıszakban kezdje meg. Ezzel egyidejőleg, illetve e mellett a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztését is folytatni kell. 3. A területi és települési erıforrások fokozottabb feltárásával, hatékonyabb hasznosításával az január 1-jétıl érvénybe lépı tanácsi gazdálkodási keretek között lehetıség nyílik arra, hogy a települések helyi forrásai bıvüljenek. Ennek érdekében a települések tanácsait aktívabb, vállalkozóbb szemlélető és takarékos gazdálkodásra kell ösztönözni.

7 4. Az évi költségvetés, illetıleg a tanácsok évi pénzügyi elıirányzata vonatkozásában a Bizottság megállapítja: a) A települések kiegyenlítettebb fejlesztését elsıdlegesen szolgáló tanácsoknak nyújtott állami támogatás 1986-ban 75 milliárd forint, az összes kiadás 12,5 százaléka ( között 472 milliárd forint), a népgazdaság teherbíró képességének megfelelıen alakul, de a településfejlesztés jogos igényeit csak részben elégíti ki. b) Az állami támogatások megyék közötti megoszlásának aránya évtizedek óta viszonylag stabil, ennek jelentıs szerepe van abban, hogy az ország négy legelmaradottabb megyéje Békés, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár. Ezek közül Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár az utóbbi középtávú tervidıszakban és most is kiemelt támogatást kapott. Békés és Pest megye lemaradása annak ellenére, hogy 1986-ban az elızı évi bázishoz képest több támogatást kap, általában növekszik. Indokolt, hogy a Minisztertanács Békés és Pest megye több évtizede felhalmozódott elmaradottságának csökkentésére már a VII. ötéves tervidıszakban hatékonyabb intézkedéseket tegyen. A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság A VII. ötéves népgazdasági tervben foglaltakon túlmenıen a következıket javasolja: 1. A környezetvédelem egyik legfontosabb megoldatlan problémája a közmőolló nyílása. A VII. ötéves tervidıszakban el kell érni az egyensúlyt a vízellátás, valamint a szennyvízelvezetés és -tisztítás bıvítése között. 2. A környezet védelmét szolgáló berendezések létesítése során szélesebb körben kell alkalmazni a hatékony és takarékos megoldásokat. Abban az esetben, ha jól meghatározható, hogy a létesítmény mely hányada szolgálja a környezetvédelmet, legyen lehetıség a felhalmozási adó elengedésére. 3. A településfejlesztésben a tanácsok szerepe növekszik. Ez lehetıséget ad arra, hogy fokozottabban tárják fel és vegyék igénybe a természeti és települési adottságokat, a felértékelıdı helyi erıforrásokat. 4. Az ország egyes területein az évtizedek során felhalmozódott elmaradás indokolttá teszi a tervben szereplı lehetıségeken túlmenıen Pest és Békés megyék településfejlesztésének fokozottabb támogatását. Budapest, december 9.

8 4/ OB-X/4-1/1986. M e g h í v ó Az Országgyőlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága folyó év április hó 9-én, szerdán délelıtt 10 órai kezdettel a Pilisi Állami Parkerdı Gazdaság Központjában (Visegrád, Mátyás király út 4.) Napirend: ü l é s t t a r t. 1. A Bizottság évi munkatervtervezete Elıadó: Straub F. Brúnó 2. Beszámoló a Bıs(Gabcikovo)-Nagymarosi vízlépcsırendszer környezetre és az emberi településekre gyakorolt várható hatásairól, elsısorban a Nyergesújfalu- Nagymaros közötti szakaszon (szóbeli) Elıadó: Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke Mellékelve a Magyar Tudomány c. folyóirat következı számában megjelenı tárgybani nyomdai korrektúra. A bizottsági ülésre a Budapestrıl, illetve Budapesten átutazók részére az Országház I. sz. kapujától április 9-én délelıtt 9 órakor autóbuszt indítunk Visegrádra. Az ülés megfelelı elıkészítése érdekében mielıbb szíveskedjék az Országgyőlés Irodájának a es telefonon válaszolni az alábbi kérdésekre: - a bizottság ülésén részt vesz-e? - autóbusszal utazik-e? - gépkocsivezetıvel érkezik-e? Budapest, március 25. Straub F. Brúnó s. k.

9 Az Országgyőlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának j a v a s l a t a a Bıs(Gabcikovo)-Nagymarosi vízlépcsırendszer környezetre és az emberi településekre gyakorolt várható hatásairól, elsısorban a Nyergesújfalu-Nagymaros közötti szakaszon címő OVH-elıterjesztésben foglaltakhoz: Az Országgyőlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága április 9-én tartott ülésén a fenti elıterjesztést megtárgyalta és azt az alábbiak szerint tudomásul vette: 1. A Bizottság felhívja a kormány-meghatalmazott és az OVH elnökének figyelmét arra, hogy a nagyberuházás elıkészítését és megvalósítását a területileg illetékes állami (tanácsi) párt- és tömegszervezetekkel, a társadalom érintett tagjaival szorosan együttmőködve végezzék. A korábban alkalmazott módszerek, a településeket érintı beruházói döntésekrıl történı formális, utólagos tájékoztatások nem elegendıek. A beruházással kapcsolatban a településeken szükségessé váló új területrendezési tervek megbízói az OVIBER-rel együttmőködve az illetékes tanácsi szervek legyenek. A településfejlesztés ily módon megnövekvı feladatai, az építkezés során a lakosságot, a természetet, épületeket és építményeket óhatatlanul érı egyes károk csökkentése és/vagy elhárítása az érintett helyi tanácsok szakigazgatási szerveire jelentıs terhet jelentenek. Ezért az alább említett megyei tanácsoknál létszámfejlesztés is indokolttá válik. Az építés idıszakában a települések mőködésében, üzemeltetésében jelentkezı váratlan feladatok megoldásához a pénzügyi fedezetet a beruházás tartalékkerete terhére kell a helyi tanácsok rendelkezésére bocsátani. A Pest, Komárom és Gyır-Sopron megyei tanácsoknak az elıkészítés, a szakhatósági engedélyezés (területfelhasználás, építés, stb.) és egyeztetés során érdekképviseleti, érdekösszefogó és koordináló szerepet kell vállalniuk. 2. A Vízlépcsırendszer által érintett térségben keletkezı kommunális és ipari szennyvizek tisztítatlansága jelenleg is rontja a Duna vízének minıségét. Számítani kell arra, hogy a Vízlépcsırendszerrel összefüggésben a nem kielégítı szennyvíztisztítás tovább ronthatja a víz minıségét. A vízminıség állapotának figyelemmel kísérése érdekében tervezett monitoring rendszer telepítésénél tekintettel kell arra lenni, hogy a térségben hol kell a mechanikai tisztítás mellett a biológiai tisztítást megvalósítani. A Bizottság javasolja, hogy a magyar-csehszlovák vízügyi kérdésekben illetékes kétoldalú kormányközi bizottság a Vízlépcsırendszerrel összefüggésben készítsen

10 közös programot a Duna és mellékfolyók vízminıségének javítására, a vízgyőjtı területeken keletkezı szennyvizek ártalmatlanítására. 3. A Bizottság megállapította, hogy a Vízlépcsırendszer terület- és településfejlesztési hatásai rendkívül pozitívak lehetnek és elımozdíthatják a gazdasági infrastrukturális szempontból fejlett észak-dunántúli térség továbbfejlıdését. Társadalmi-gazdasági szempontból egyaránt elınyös a fejlett Duna-menti térség adottságainak fokozottabb felhasználása. Mindezek mellett azonban azt tudomásul kell venni, hogy a térség gyorsabb ütemő fejlıdése egyidejőleg a területi egyenlıtlenségek növekedésének irányába is hat. Az ország egyes déli és keleti peremterületeinek elmaradottsága a felzárkóztatási program ellenére is viszonylagosan növekedhet. 4. A Bizottság véleménye szerint a Vízlépcsırendszer pozitív terület- és településfejlesztési hatásainak hasznosítása, a beruházás többcélú komplex megvalósításával biztosítható. Ennek érdekében az alapberuházáson túlmenıen tervezni és fejleszteni kell a teljesítıképesebb dunai vízi út kapcsolódó létesítményeit; az érintett települések infrastruktúráját; a térség közúti közlekedési hálózatát, az új üdülési-kirándulási lehetıségek felhasználását; a kavicsvagyon kitermelését; a felvonulási létesítmények távlati, végleges hasznosításának megfelelı megépítését. 5. A Bizottság tagjai és a jelenlévı vendég képviselık felvetették, hogy a tájékoztatás hiányosságai a Vízlépcsırendszer jelentıségének a lakosság részérıl történı megítélésében bizonytalanságokat okozott. Elsısorban a területileg illetékes képviselık munkáját, az e kérdésben a választóikkal folytatott párbeszédet nehezítette a folyamatos tájékoztatás hiánya. A Bizottság álláspontja szerint a jövıben a tájékoztatási tevékenységet folyamatosan a különbözı szintek között differenciáltabban kell végezni. 6. A Bizottság javasolja, hogy a jövıben a központi nagyberuházások magas szintő döntését megelızıen az országgyőlési bizottságok is alakítsák ki állásfoglalásukat. A bizottságok különösen indokolt esetben tegyenek olyan javaslatot, hogy adott központi nagyberuházást az Országgyőlés tárgyaljon meg. A településfejlesztést számottevıen érintı és az emberi környezetre várhatóan jelentıs hatást kifejtı központi beruházásokról (például: atomerımő, bányanyitás, kohászaticementipari rekonstrukció) a döntést megelızıen az Országgyőlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága tájékozódni kíván. Ennek érdekében a központi nagyberuházások elıkészítése során készített környezeti hatásvizsgálatok eredményérıl a Bizottság jelentést kér. Budapest, április 10. Straub F. Brúnó s. k.

11 5/ OB-X/5-1/1986. M e g h í v ó Az Országgyőlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága folyó év június hó 9-én, hétfın délelıtt 10 órai kezdettel az Országház fıemelet sz. tanácstermében Napirend: ü l é s t t a r t. 1. Tájékoztató az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal évi költségvetésének végrehajtásáról. 2. Beszámoló a települések vízellátása, szennyvízelvezetése, továbbá a szennyvíziszap ártalmatlanítása helyzetérıl és környezeti hatásairól. A közmőolló alakulása a VII. ötéves tervidıszakban. 3. A Bizottság keretében mőködı albizottságok jelentései: - a Békés város központjában áthaladó Élıvízcsatornán lefolyó kommunális és ipari szennyvizek hatásának kiküszöbölésére tett intézkedésekrıl; - a Dunántúli Középhegységre kiterjedı bányászati tevékenység komplex környezeti hatásvizsgálatának eredményeirıl, a megtett intézkedésekrıl és a további feladatokról. Budapest, június 2. Straub F. Brúnó s. k.

12 E m l é k e z t e t ı az Országgyőlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának június 9-ei ülésérıl I. Állásfoglalások 1. A Bizottság egyhangúlag elfogadta a Bıs(Gabcikovo)-Nagymarosi vízlépcsırendszer környezetre és az emberi településekre gyakorolt várható hatásairól, elsısorban a Nyergesújfalu-Nagymaros közötti szakaszon címő április 9-én tárgyalt elıterjesztéssel kapcsolatos javaslatot. Tudomásul vette, hogy a javaslatot a Bizottság elnöke a Minisztertanács elnöke, a tárgy szerint érintett miniszterek és államtitkárok részére megküldte. 2. A Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal tájékoztatóját a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtása keretében a környezet- és természetvédelem évi költségvetési elıirányzatának teljesítésérıl. II. Javaslatok 1. Az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökeinek A települések vízellátása, szennyvízelvezetése; továbbá a szennyvíziszap ártalmatlanítása helyzetérıl és környezeti hatásairól, a közmőolló alakulása a VII. ötéves tervidıszakban címő elıterjesztését megtárgyalta és azt az alábbiak szerint tudomásul vette: a) Az Országgyőlés 12/ számú, a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló határozatának II. 6. és 7. sz. pontjai, továbbá a hasonló címő elıterjesztés 25., 33. és sz. oldalain tartalmazzák a szennyvízelvezetéssel és ártalmatlanítással kapcsolatos hosszú és középtávú feladatokat. A kormányzati erıfeszítések ellenére a fenti célkitőzések csak részben teljesülnek, a javulás nem egyértelmő, szennyvízelvezetés és tisztítás közötti aránytalanság mérséklése a Dél-Alföldön és a karsztvidékeken nem várható. A Bizottság szükségesnek tartja a fenti területeken a szennyvízelvezetés és ártalmatlanítás fokozottabb támogatását. b) Az ivóvízzel ellátott, de csatornázatlan területen élı lakosság (az ország összes lakosságának 1985-ben 38, a prognózis szerint 2000-ben 32 százalékának) szennyvizeit egyszerőbb, helyi megoldásokkal ártalmatlanítják. A jelenlegi mőszaki-gazdasági és jogi feltételek mellett sem megnyugtató az így keletkezı szennyvizek ártalmatlanítása. A helyzet következetes tanácsi és vízügyi hatósági munkával, jobb szervezéssel és fokozottabb ellenırzéssel javítandó. c) A Bizottság álláspontja szerint a veszélyes hulladékok alapvetıen veszélyeztethetik a felszíni és felszín alatti vizeink minıségét, az élıvizekbe, a kommunális szennyvizekbe kerülve felmérhetetlen károkat okozhatnak. A

13 veszélyes, toxikus hulladékokat megfelelı technológiával, elıtisztítással, teljes mértékben távol kell tartani vizeinktıl. d) A Bizottság a keletkezı szennyvízmennyiség csökkentése érdekében a kormány által jóváhagyott víztakarékossági program következetes végrehajtását, szélesítését, gyorsítását tartja szükségesnek. 2. A Bizottság a Dunántúli Középhegységre kiterjedı bányászati tevékenység komplex környezeti hatásvizsgálatának eredményeirıl, a megtett intézkedésekrıl és a további feladatokról szóló albizottsági jelentést elfogadta. Az albizottság megállapította, hogy a hatásvizsgálatok végrehajtása idıben elhúzódott, a program tartalma pedig a karsztvízemelésbıl származó környezeti hatások vizsgálataira szőkült. Az albizottság részére adott tájékoztatások több vonatkozásban ellentmondásosak, a Hévízi-tó kárelhárítási munkáinak megkezdésén túl konkrét eredményt nem tartalmaznak. b) a fentiekre való tekintettel a Bizottság javasolja a vizsgálatok szintetizálását, az okok, a követelmények és a kárelhárítás komplex feldolgozását. c) A kárelhárítást azokban a térségekben és területeken javasolja folytatni, illetve megkezdeni, ahol a kritikus vízellátási helyzet nyilvánvalóan a bányászati vízemelések miatt alakult ki. Külön is indokolt Tokod vízellátásának vizsgálata és megoldása. d) A hatásvizsgálatokat elsısorban a vízre orientáltan kell végezni, nem kizárva a mezı- és erdıgazdasági, környezet- és természetvédelmi, üdülési, gyógyászati és egyéb problémák mérlegelését, megoldását. e) A hatásvizsgálatok szintetizálása, a feladatok meghatározása, a végrehajtás irányítása és ellenırzése érdekében célszerő tárcaközi operatív bizottság létrehozása, elsısorban az Ipari Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal részvételével. 3. A Bizottság a Békés városon áthaladó Élıvízcsatornán lefolyó kommunális és ipari szennyvizek környezetszennyezı és egészségkárosító hatásainak helyszíni megvizsgálására kiküldött albizottság jelentését elfogadta. a) A Bizottság szükségesnek tartja, hogy az Élıvízcsatorna rehabilitációját 1987 tavaszán kezdjék meg és mielıbb szőnjön meg a lakosság emberi életkörülményeit sújtó szennyvízterhelés. b) A Bizottság felkéri a Békés Megyei Tanács és az Országos Vízügyi Hivatal elnökét a ma elhanyagolt helyzet megjavítására; ennek keretében fontosnak tartja Békéscsaba és Békés városok kommunális és ipari vízszennyezésének felülvizsgálatát, csökkentését, a Békéscsabán keletkezı szennyvíziszap ártalommentes hasznosítását. A Bizottság az intézkedésekrıl és ezek eredményeirıl év végén tájékoztatást kér. c) A veszélyes anyagokat nem tartalmazó szennyvíziszapok elhelyezésének, ártalmatlanításának esetenként akadályát képezi a földvédelmi jogszabályok merev, környezeti- és egészségvédelmi szempontokat nem mérlegelı alkalmazása. A Bizottság álláspontja szerint ilyen esetekben a föld mővelésbıl való kivonásának, vagy a mővelési ág változtatásának költségei nem akadályozhatják az emberi egészség megóvását célzó megoldásokat. Budapest, június 13.

14 6/ OB-X/6-1/1986. M e g h í v ó Az Országgyőlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága folyó év szeptember hó 3-án, szerdán délelıtt 10 órai kezdettel Kiskunhalason, az Állami Gazdaság Oktatási Központjában (Félegyházi út) Napirend: ü l é s t t a r t. 1. Beszámoló a településfejlesztési hozzájárulás évi bevezetésének országos és helyi tapasztalatairól. 2. Az ország legelmaradottabb térségeinek fejlesztését szolgáló társadalmi-gazdasági program véglegesítés elıtti véleményezése 3. Szóbeli tájékoztató a csernobili atomerımő-baleset környezeti hatásairól. Elıadó: Simon Péter, a Paksi Atomerımő Vállalat üzemviteli igazgatója Az ülés befejezését követıen a Bizottság rövid látogatást tesz Kiskunhalason A bizottság ülésére szeptember 3-án reggel 7 órakor az Országház I. sz. kapujától autóbusz indul Kiskunhalasra. Visszaérkezés a délutáni órákban, ugyanide. Az ülés megfelelı elıkészítése érdekében szíveskedjék az Országgyőlés Irodájával a es telefonon mielıbb közölni, hogy - a bizottság ülésén részt vesz-e? - gépkocsivezetıvel érkezik-e? - az autóbuszt igénybe veszi-e? Budapest, augusztus 22. Straub F. Brúnó s. k.

15 E m l é k e z t e t ı az Országgyőlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának szeptember 3-ai ülésérıl I. Állásfoglalások 1. A Bizottság egyhangúlag elfogadta az június 9-ei ülésen tárgyalt A települések vízellátása, szennyvízelvezetése, továbbá a szennyvíziszap ártalmatlanítása helyzetérıl és környezeti hatásairól, a közmőolló alakulása a VII. ötéves tervidıszakban címő elıterjesztésre, továbbá a Dunántúli Középhegységre kiterjedı bányászati tevékenység és a békési Élıvíz-csatorna helyzetével foglalkozó albizottsági jelentésre vonatkozó javaslatot. Tudomásul vette, hogy a javaslatot a Bizottság elnöke az érintett miniszterek és államtitkárok, valamint a Békés, Komárom és Veszprém megyei tanácsok elnökei részére megküldte. 2. Az ipari miniszter kezdeményezésére elhatározta, hogy Az energetika hosszú távú fejlesztése és az atomenergetika szerepe a villamos energia igények kielégítésében címő tájékoztatót a novemberi ülésének napirendjére felveszi. II. Javaslatok A) A Bizottság megtárgyalta a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke A településfejlesztési hozzájárulás évi bevezetésének országos és helyi tapasztalatairól szóló beszámolóját és az alábbi észrevételekkel tudomásul vette: 1. Egyetért a hozzájárulás bevezetésének alapvetı céljaival, miszerint a lakosság intézményes keretek között járuljon hozzá lakóhelyének fejlesztéséhez. A bevezetés és a végrehajtás során tapasztalt negatív jelenségek alapján szükségesnek tartja, hogy a következı tervidıszakra a hozzájárulásnak a jelenleginél hatékonyabb rendszere alakuljon ki. 2. Kiemelte, hogy a lakosság hozzájárulása településének fejlesztéséhez nem gazdasági, pénzügyi jelentıségő, hanem politikai, elsısorban településpolitikai kérdés. Ebbıl kiindulva a munka további szervezése és a végrehajtás során alapvetı a lakosság valós igényeinek figyelembevétele, a szervezésnél elengedhetetlen a személyes kontaktus megteremtése. Az eddigi tapasztalatok szerint a lakosság egyetértését a kiskörzeti (tanácstagi körzet, városrész, társközség) szinten megfogalmazott célok nyerik meg, ezért ezeket szélesebb körben indokolt alkalmazni. 3. A VII. népgazdasági terv idıszakában a tárgyban érvényes rendeletek módosítása nem célszerő, szükséges viszont a végrehajtás folyamatos, elsısorban településfejlesztési

16 megközelítéső figyelemmel kísérése és a központi intézkedést igénylı problémák rugalmas és gyors megoldása. 4. A települések 11 százalékában a városok és a városi jogú nagyközségek 33 százalékában a lakosság nem értett egyet a hozzájárulás bevezetésével. Ezekben a településekben az újabb szavazást nagy körültekintéssel, megfontoltan indokolt elıkészíteni. Egyes településekben elıfordulhat, hogy a megszavazott célok megvalósítása idıközben meghiúsul, ebben az esetben, ha új célt nem sikerül elfogadni, felvetıdik a már befizetett hozzájárulás visszafizetése. 5. A hozzájárulás bevezetésével kapcsolatos feladatokat a tanácsi szervek általában jól látták el, a hiányosságok a központi irányítás szintjén jelentkeztek. A Bizottság örömmel nyugtázta, hogy a megyék közül Vas és Hajdú-Bihar megye valamennyi településének lakossága vállalta a hozzájárulás fizetését. 6. A hozzájárulást, megszavazása esetén a rendelet szerint közadók módjára kell behajtani. Ezzel kapcsolatban a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy vigyázni kell, hogy a hozzájárulás beszedése során ne romoljon az általános adómorál. A Bizottság a befizetés határidejéül megjelölt szeptember 15-ei határidıt rövidnek tartja, hosszabb türelmi idıt tart indokoltnak meghatározni a kamatmentes befizetésre. A Bizottság megállapította, hogy a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése, elıkészítése és a végrehajtás költség- és munkaigényes feladat. A helyi tanácsok igyekeznek e feladatnak a legteljesebb mértékben megfelelni, de a folyamatosan jelentısebb többletmunka zavartalan elvégzéséhez nem minden településen vannak meg a feltételek. B) A Bizottság tájékozódott az ország legelmaradottabb térségeinek fejlesztését szolgáló társadalmi-gazdasági program készítésének helyzetérıl. 1. Köszönettel vette a Központi Statisztikai Hivatal fenti területek fıbb jellemzıirıl készített tájékoztató jelentését. 2. Tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének javaslatát, hogy a társadalmigazdasági programot a közeljövıben több országgyőlési bizottság együttes ülésen tárgyalja meg. Budapest, szeptember 18. Straub F. Brúnó s. k.

17 7/ OB-X/6-1/1986. M e g h í v ó Az Országgyőlés terv- és költségvetési, településfejlesztési és környezetvédelmi, mezıgazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága folyó év október hó 2-án, csütörtökön délelıtt 10 órai kezdettel az Országház Vadász termében Napirend: e g y ü t t e s ü l é s t t a r t. Elıterjesztés a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésérıl szóló társadalmi-gazdasági programról. Elıadó: Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke Budapest, szeptember 23. Straub F. Brúnó s. k. Dr. Bognár József s. k. a településfejlesztési és a terv- és költségvetési környezetvédelmi bizottság bizottság elnöke elnöke Dr. Antalffy György s. k. Cselıtei László s. k. a jogi, igazgatási és a mezıgazdasági igazságügyi bizottság bizottság elnöke elnöke

18 J a v a s l a t o k a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésének társadalmi-gazdasági programjához 1. A gazdaságilag elmaradott területek felzárkóztatása politikai, társadalmi és nem egyszerően és kizárólag gazdasági feladat. A program társadalmi jellegét markánsabbá kell tenni. A végrehajtás során a településhálózat stabilizálására kell törekedni, nem engedhetı meg, hogy térségek elnéptelenedjenek. A kijelölt körzeteket a sajátos természeti adottságokra, a kihasználatlan lehetıségekre, a demográfiai és nemzetiségi sajátosságokra támaszkodva kell fejleszteni. 2. A VII. ötéves népgazdasági tervrıl szóló Mt. határozat szerint a fenti célra elıirányzott 3 milliárd forint más célokra való felhasználásával a Bizottság nem ért egyet. A Bizottság a 3 milliárd forintból elkülönített 600 millió forintnak a budapesti ipar racionalizálására történı felhasználását tudomásul veszi, és javasolja, hogy ennek felhasználása szorosabban kapcsolódjon az elmaradott területek fejlesztéséhez. 3. Az elmaradott területek az ország és a megyehatárok mentén helyezkednek el, és a felzárkózás egyik lehetısége a szomszédos országok és megyék hatékonyabb együttmőködése. A kormányzati szervek ezért továbbra is támogassák a már meglevı tárca- és megyei szintő kapcsolatokat, és kezdeményezzék a határ menti övezetek különösen elınyös összehangolt fejlesztését a román és szovjet határszakaszokon. 4. A Bizottság egyetért azzal, hogy a program csak a legkedvezıtlenebb adottságokkal rendelkezı Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Vas és Zala megyék elıterjesztésben megjelölt településeire terjedjen ki. A súlypontképzés érdekében támogatja a további kiemeléseket, és ehhez kapcsolódva felhívja a figyelmet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében halmozottan jelentkezı társadalmigazdasági gondokra. 5. A termelı infrastruktúra fejlesztésével egyetértve javasolja a lakossági alapellátásban meglevı indokolatlan területi különbségek mérséklését. A Bizottság felhívja a figyelmet azokra a térségekre, ahol a népességszám erıteljesen fogy, az idıskorúak aránya magas, a lakosság aktivizálása korlátozott. Ezekben a településekben az egészségügyi, szociális gondozás és az élelmiszer- és iparcikkellátás új, mozgékonyabb szervezeti formáit, módszereit, valamint a támogató jellegő gazdasági szabályozást szükséges kialakítani. A fentiek a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság álláspontját képviselik, a mellékletben felsorolom a vitában elhangzott általános és egyéb megjegyzéseket is.

19 Budapest, október 6. Straub F. Brúnó s. k.

20 Általános és a többi bizottságot érintı észrevételek 1. Üdvözli, támogatja a programot. 2. Területi kijelöléssel, szétosztási koncepcióval egyetért. 3. Megvizsgálandó, hogy a közigazgatás szervezése hogy tudja segíteni a programot. 4. Megyei tanácsok készítsenek összefogottabb térségi koncepciókat. 5. Budapesti ipar racionalizálására külön programot indokolt elkészíteni. 6. A pályázati rendszert egyszerősíteni kell! 7. Éves ütemezés készítendı a VII. ötéves tervre, de 1988-ra mielıbb! 8. Környezetvédelem nagyobb súlyt adni, környezetet romboló ipar ne! 9. Mezıgazdaság-fejlesztés - melioráció ne mindenütt legyen cél! - veszteséges üzemek hitelfeltételei, - falu szellemi erejének növelése. 10. Iparfejlesztés koncepciója, modern, odaillı, hatékony ipar. - háziipar, kombinált foglalkoztatáspolitika, - alaptevékenység bázisán. 11. Idegenforgalom is vállaljon szerepet! (İrség, Zemplén, Aggtelek.) 12. Felhívás a társadalmi szervekhez, az MTA-hoz, támogassa az akciót. 13. Kormány részére el kell küldeni. 14. Két év múlva értékelni kell, 1988 végén. 15. Területfejlesztési és szervezési alap létrehozásáról az Mt. határozzon!