Az antenna talpponti ellenállása (impedanciája) az antenna típusától, geometriai méreteitől, föld feletti magasságától, stb. függ.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az antenna talpponti ellenállása (impedanciája) az antenna típusától, geometriai méreteitől, föld feletti magasságától, stb. függ."

Átírás

1 Antennák a) Alapfogalmak Az amatőr rádióállomás antennájának a feladata kettős: adáskor az adó által előállított rádiófrekvenciás teljesítményt elektromágneses hullámok formájában kisugározza, vételkor pedig a vétel helyén elektromágneses térerőt létrehozó adóállomások elektromágneses hullámai hatására feszültség indukálódik benne, amelyet a vevőkészülék bemenetére vezetnek. Amint a pontban láthattuk, az antenna mint nyitott rezgőkör működik, amely az adott (vett) jel vivőfrekvenciájára van hangolva. A rezgőkör nyitott volta azt jelenti, hogy az adáskor bevezetett rádiófrekvenciás teljesítmény a rezgőkörből kisugárzódik, vételkor pedig a külső elektromágneses térnek a rezonanciafrekvenciával megegyező frekvenciájú komponense indukálja (azonos térerő mellett) a legnagyobb feszültséget az antennában. Az antenna (rezonanciafrekvenciáját, talpponti impedanciáját, sugárzási karakterisztikáját, nyereségét stb. - ld. alább - illetően) adó- és vevőantennaként egyformán viselkedik. Talpponti ellenállás Ha az antenna bemenetére u RF rádiófrekvenciás feszültséget vezetünk, azon i RF rádiófrekvenciás áram indul meg. Rezonanciafrekvenciáján dolgozó antenna esetében a feszültség és az áram fázisban van, azaz szorzatuk valós teljesítményt határoz meg (P = u RF i RF az antenna által kisugárzott teljesítmény), hányadosuk pedig (R S = u RF /i RF ) egy ohmos ellenállást, amelyet az antenna sugárzási ellenállásának vagy talpponti ellenállásának neveznek. Ezt az ellenállást érzékeli az antennát meghajtó rádióadó, mint az antennakimenetét lezáró ellenállást (és az illesztés akkor valósul meg, ha ez az ellenállás megegyezik a rádióadó kimenő ellenállásával). A rezonanciafrekvenciájától eltérő frekvencián u RF feszültség és antennán folyó i RF áram között fáziskülönbség lép fel, így hányadosuk sem ohmos érték, hanem kapacitív vagy induktív összetevője is van, azaz talpponti impedanciáról beszélhetünk. Ilyen esetben az adó illesztett lezárásához az antennát ki kell hangolni, azaz antennaillesztővel a kapacitív (induktív) komponenst is ki kell egyenlíteni. Ha az antenna túl rövid (rezonanciafrekvenciája túl magas), a rezonanciafrekvenciát az antennával sorba kapcsolt ún. hosszabbító tekerccsel lehet csökkenteni. Ha az antenna túl hosszú (rezonanciafrekvenciája túl alacsony), sorba kapcsolt kondenzátorral lehet rövidíteni, azaz a rezonanciafrekvenciát emelni. Az antenna talpponti ellenállása (impedanciája) az antenna típusától, geometriai méreteitől, föld feletti magasságától, stb. függ. Sugárzási karakterisztika Az olyan pontszerű (valóságban nem létező) antennát, amely minden irányban egyforma intenzitással sugároz (a köré rajzolt gömbfelület minden pontján azonos térerősséget hoz létre), izotrop antennának nevezik. A valóságos antennák azonban anizotrop jellegűek, azaz a köréjük rajzolt gömbfelület különböző részein különböző térerősséget létesítenek. Az antenna sugárzási karakterisztikája mutatja meg, hogy az antenna milyen irányban mekkora intenzitással sugároz. A sugárzási karakterisztikát két egymásra merőleges (pl. vízszintes és függőleges) síkban adják meg; a karakterisztika az adott síkban egyenlő térerősségű pontokat összekötő görbe. Antennanyereség Az irányító hatású antennák fő sugárzási irányukba koncentrálják a kisugárzott teljesítményt, ezért ezekben az irányokban nagyobb térerő keletkezik, mint ha minden irányban egyformán sugárzó (izotrop) antennát használnánk. Az antenna nyeresége alatt azt (a db-ben kifejezett) teljesítményviszonyt értjük, hogy az antenna a fő sugárzási irányában hányszoros teljesítménysűrűséggel (térerővel) sugároz egy ugyanakkora teljesítménnyel táplált izotrop antennához képest. Megjegyzés: Van, amikor az antenna nyereségét nem az izotrop antennához, hanem a félhullámú dipólhoz viszonyítva értik. A nyereség megadásakor tisztázni kell a viszonyítási alapot! (A félhullámú dipólnak az izotrop antennához képesti nyeresége kb. 2 db.) 1

2 Sávszélesség Az antenna sávszélessége annak a frekvenciasávnak a szélessége, amelynek határain a fő irányban előállított térerősség (változatlan gerjesztő áram mellett) 3 db-el csökken. Van, amikor a frekvenciaátfogást, azaz a legnagyobb és legkisebb frekvencia hányadosát adják meg. Az antenna sugárzójának sávszélessége átmérőjének és hosszának arányától függ. Minél nagyobb a sugárzó átmérője (felülete), annál nagyobb a sávszélessége. Nyílásszög Irányított antennáknál definiálják az antenna nyílásszögét, amely azt mutatja, hogy vételnél az antennát fő irányától (mindkét irányban) mekkora szöggel elfordítva kapunk a fő irányban mérhetőnél 3 db-el kisebb jelet (a feszültség kb. 70%-át), ld. 1. ábra. (Adáskor pedig az antennát a fő iránytól fél nyílásszögnyire elfordítva - az a fő irányban 3 db-el kisebb térerőt létesít.) A nyílásszöget, ugyanúgy, mint a sugárzási karakterisztikát, két, egymásra merőleges síkban adják meg. 1. ábra Előre-hátra viszony Azt mutatja, hogy fő sugárzási irányban lévő állomás hány db-el nagyobb jelet kelt a fő sugárzási irányba fordított, mint az azzal ellentétes irányba fordított antennában. (Ugyanennyiszer nagyobb az antenna által sugárzott jel térerőssége, teljesítménysűrűsége adáskor a fő irányban, mint az azzal ellentétesben.) Effektív kisugárzott teljesítmény (ERP) Az adó teljesítménye, az adót az antennával összekötő kábel vesztesége, és az antennanyereség együttesen határozzák meg, hogy az antenna fő sugárzási irányába mekkora az effektív kisugárzott teljesítmény: ERP = P + antennanyereség [db] kábelveszteség [db] Példa: Az adó teljesítménye 10W. Az antenna nyeresége 11 db, a kábel vesztesége 1 db. Mekkora az ERP? Megoldás: Az antenna nyeresége 11 db-el növeli, a kábel vesztesége 1 db-vel csökkenti az ERP-t, összességében tehát az adó teljesítménye 10 db-val (azaz tízszeresére) nő: ERP = 100W. b) Az amatőr gyakorlatban általánosan használt antennák és tulajdonságaik Középen táplált félhullámú dipólus antenna (dipol) A legáltalánosabban használt antenna a félhullámú dipólus. A félhullámú kifejezés arra utal, hogy az antenna azon a frekvencián rezonál, amelynek megfelelő hullámhossznak az antenna geometriai hossza épp a fele. (A vezetőben a rádiófrekvenciák terjedési sebessége csak közelíti a fény sebességét, ténylegesen a geometriai méretektől függően annál valamivel kisebb. Így az antennán a RF jel hullámhossza valamivel rövidebb, mint a szabad térben, ezért a rezonanciafrekvenciára méretezett antenna tényleges 2

3 mérete a szabad térre érvényes hullámhossz felénél szintén rövidebb. A rövidülési tényező a méretektől (hossz, átmérő) függően jellemzően 0,85 0,99 érték között van.) A középen táplált félhullámú dipólus feszültség- és árameloszlását a 2. ábra mutatja. 2. ábra Az adót jelképező rádiófrekvenciás generátor a fél hullámhosszúságú dipólantenna középen elektromosan szétválasztott felezőpontjai közé kapcsolódik. A rezonáló antenna hosszának a mentén a nagyfrekvenciás feszültség ill. áram amplitúdója változik. A feszültség amplitúdóját a szaggatott U, az áram amplitúdóját a folyamatos I görbe mutatja. Nyilvánvaló, hogy az antenna végpontján az antennavezetéken már nem folyhat tovább áram (nincs tovább antennavezeték), ezért az antenna két végén áramminimumnak kell lennie. A rezgőkör elemein a feszültség és az áram között 90 fok fázistolás mutatkozik, ezért ezeken a pontokon a feszültségnek maximuma van. Az áram maximuma és a feszültség minimuma a dipól középpontjára, a betáplálás helyére esik. Rezonanciafrekvencián u/i ohmos (és mivel a betáplálási pontban feszültségminimum és árammaximum van, kis) érték, ideális esetben (végtelen vékony antennavezeték, minden tereptárgytól végtelenül távol) a dipól talpponti ellenállása 73 Ω. A dipólus szimmetrikus antenna, azaz a feszültséget adáskor betáplálási pontjai közé (földfüggetlenül) kapcsoljuk (illetve vételkor e pontok között kapjuk meg). A dipólus sugárzási karakterisztikáját a 3. ábra mutatja. 3. ábra 3

4 Az ábra felső részéből látható, hogy a dipólantenna az antenna kifeszítési irányára merőlegesen létesíti a legnagyobb térerőt. A dipól végeinek az irányában a térerősség szinte 0, ebben az irányban az antennához egészen közel kell menni, hogy ugyanakkora térerősséget mérjünk. (Az ilyen karakterisztikát nyolcas alakúnak nevezik.) Az ábra alsó része mutatja, hogy a (hullámhosszhoz képest a földtől távol kifeszített) dipólus a rá merőleges síkban körsugárzó: minden irányban azonos térerőt létesít. Földközelben azonban a dipólantenna függőleges sugárzási karakterisztikája eltorzul, a kilövési szög (a függőleges sugárzási karakterisztika legnagyobb teljesítménysűrűséghez tartozó, földhöz képesti szöge) az antenna (a hullámhosszhoz viszonyított) föld feletti magasságától függ. DX munkához a föld feletti fél hullámhossz magasság jó eredményt ad. A félhullámú dipol antennanyeresége kb. 2 db. Végén táplált félhullámú dipólantenna A dipólantennát meghajtó generátor nem csak az antenna középpontjában (a feszültségminimum és árammaximum helyén) csatlakoztatható, hanem az antenna egyik végén (az áramminimum helyén) is. Ilyen antenna a Zeppelin-antenna, melyet az antenna végén hangolt szimmetrikus tápvonallal (ld ) táplálnak. (A tápvonal egyik erét a sugárzóhoz csatlakoztatják, a másikat szigetelten szabadon hagyják.) Természetesen az így táplált dipólantenna sugárzási ellenállása nem egyezik meg a középen táplált dipóléval, ezért antennaillesztő fokozat használatát igényli. Hajlított dipólus (hurokdipólus) Ha két, egymástól viszonylag kis távolságban lévő fél hullámhosszúságú vezetőt párhuzamosan összekötünk, hurokdipólushoz (hajlított dipólushoz) jutunk (4. ábra). 4. ábra Mivel az antenna középpontjában (a felső vezető közepén) feszültségminimum van, az antenna ott földelhető (azaz szigetelés nélkül a tartóárbócra erősíthető), így villámvédelmi szempontból ez az elrendezés nagyon előnyös. Ilyen rendszerű antennákat előszeretettel használnak ultrarövidhullámokon, ahol a fél hullámhossz (és így az antenna mérete is) kicsi, így az öntartó kivitel könnyen megvalósítható. A két félhullámú vezetőből összeállított hurokdipólus antennaárama a két ágban megoszlik, így egy ágban fele akkora áram folyik, ugyanekkor a két ág feszültsége a betáplálási pontban összegződik, ezért a hajlított dipólus talpponti ellenállása a középen táplált félhullámú dipólushoz képest négyszeres (kb. 240 Ω), ami pl. lehetővé teszi, hogy közvetlenül 240 Ω-os szimmetrikus tápvonalat csatlakoztatva használják. A hajlított dipólus sugárzási karakterisztikája lényegében azonos a középen táplált félhullámú dipólus antennáéhoz. Negyedhullámú függőleges antenna Ha a dipólus egyik ágát függőlegesen egy nagyméretű, jól vezető felület (pl. a föld) fölé állítjuk, a ez a felület mintegy tükörként viselkedik: a vezető felület feletti hullámot a dipólus meglévő fele és tükörképe együttesen állítják elő (5. ábra). Az ilyen antennát monopólusnak nevezik. 4

5 5. ábra A monopólus antenna ugyanúgy terheli a generátort, és ugyanakkora teljesítményt sugároz le, valamint a vezető sík felett ugyanolyan elektromágneses teret hoz létre, mint amilyent (a vezető sík nélkül) az a dipólus hozna létre, amelyet a monopólus és tükörképe alkot. A monopólus aszimmetrikus antenna, ahol a talpponti feszültséget a monopólus csatlakozási pontja és a föld közé kapcsoljuk (illetve itt kapjuk meg). Ha a monopólus hossza épp a hullámhossz negyede, akkor a félhullámú dipól megfelelőjéhez jutunk. A negyed hullámhosszúságú függőleges antenna körsugárzó, azaz vízszintesen minden irányban egyenletesen sugároz. Függőleges sugárzási karakterisztikáját a 6. ábra mutatja. 6. ábra A talppontban (betáplálási pontban) ugyanúgy áram maximum és feszültség minimum van, mint a középen táplált félhullámú dipólus esetén, ezért a talpponti ellenállás is hasonlóan alakul. A földfelület vezetőképessége a talaj adottságaitól (sótartalom, nedvesség stb.) függ, ezért a földet tükröző felületnek használó antenna jósága és talpponti impedanciája nagymértékben függ a talaj állapotától. E függés csökkentése érdekében ha az antennát valóban a föld közelében telepítik a talaj felszíne alatt cm. mélységben sugaras földhálózatot (radiálok) szoktak kialakítani legalább a hullámhossz negyedével megegyező hosszúságú huzalokból. Így az antenna talpponti ellenállása megközelíti az 50 Ω-ot. Ha a negyedhullámú függőleges antennát nem közvetlenül a földfelület fölé, hanem pl. egy árboc tetejére telepítik, a földet szintén az antenna talppontjának magasságában kifeszített sugárirányú, legalább λ/4 hosszúságú vezetékekkel, radiálokkal kell helyettesíteni (ellensúly). Célszerű körben egyenletesen elosztva legalább 4-6 ellensúlyt elhelyezni. Ha az ellensúlyok az antennára merőlegesek (tehát vízszintes irányúak), az antenna talpponti ellenállása kb. 37 Ω. Az ellensúlyok dőlésszögének állításával a talpponti impedancia is változik, kb. 130 fokos (ferdén lefelé mutató) radiálokkal adódik a kívánt 50 Ω körüli érték. Az ellensúlyok (radiálok) hálózata angolul groundplane (földelősík), ennek nyomán az amatőr gyakorlatban minden ellensúlyhálózattal ellátott függőleges sugárzót groundplane antennának (GP) neveznek. Megjegyzés: Kedvező sugárzási tulajdonságú antenna nem csak fél- vagy negyed hullámhosszúságú sugárzóval alakítható ki. Pl. az 5/8 λ = 0,625 λ magasságú antenna sugárzási karakterisztikája a leglaposabb - azaz kilövési szöge alacsony - (7. ábra), ezért DX munkára igen alkalmas. 5

6 7. ábra A h=0,58λ magasságú antenna sugárzási karakterisztikája kevésbé lapos, de abban mellékhurok még éppen nem alakul ki. Yagi (parazita elemes) antenna A félhullámú dipól antennából vele párhuzamosan, azonos magasságban elhelyezett, táplálás nélküli (parazita) elemekkel jobb irányító hatású antenna készíthető (8. ábra). 8. ábra Az antenna felépítése az ábra bal oldalán látható: a dipóluson kívül (amely az ábrán hajlított kivitelű, de természetesen lehet a tartógerinctől elszigetelt, középen betáplált félhullámú dipólus is) egy, a fél hullámhossznál valamivel hosszabb reflektort és a dipólus másik oldalán két, a fél hullámhossznál valamivel rövidebb direktort tartalmaz. (A Yagi-antenna direktorainak a száma széles határok között változhat; minél több direktort tartalmaz, annál jobb az irányító hatása.) Az antenna sugárzási iránya a direktorok irányába mutat, a sugárzási karakterisztikát az ábra jobb oldala mutatja. A dipól talpponti ellenállása a parazita elemek méretétől és távolságától is függ, hajlított dipól esetében 240 Ω körüli értékű. A 3-4 elemes Yagi nyílásszöge kb fok, előre/hátra viszonya kb db, nyeresége kb db. Több sávos antennák Általában nem áll az amatőrök rendelkezésére elegendő antennaállítási terület (és anyagi eszköz) arra, hogy pl. mind a 9, jelenleg engedélyezett rövidhullámú amatőrsávra külön antennát állítsanak. Ezért közkedveltek azok az antennák, amelyek (némi kompromisszum árán) több amatőrsávon is használhatóak. A több sávos antennák egy részének működése azon alapszik, hogy a klasszikus amatőrsávok frekvenciái egymás többszörösei, így az egyik sávon fél hullámhosszúságú antenna valamilyen formában a többi sávon is rezonanciába hozható. Ilyen, többsávos antennának alakítható ki pl. a már említett Zeppelinantenna (végén táplált fél hullámhosszúságú dipólantenna) is. A 80m-es sávra méretezett félhullámú 6

7 antenna a 40 m-es sávban egészhullámú, míg a 20,15 ill. 10 méteres sávban 2λ, 3λ, ill. 4 λ hosszú huzalantennaként viselkedik. Egy kiviteli formájában az antenna hossza 41,15m, a levezető szimmetrikus tápvezeték 13,75 m. (Természetesen antennaillesztő fokozat szükséges az adóhoz való illesztéshez.) A több sávos antennák másik fajtája az antenna hosszát az adott frekvenciára hangolt, párhuzamos rezgőkörök (trapok) beiktatásával rövidíti, ti. a rezgőkör rezonanciafrekvenciáján nagy ellenállást tanúsít, és így mintegy rádiófrekvenciásan leválasztja az antenna a rezgőkört követő részét. Példa erre a 9. ábrán látható, 6 frekvenciasávos (80, 40, 30, 20, 15, 10 m) GP antenna. A betáplálás az antenna talppontjában történik. Sávonként legalább 2, negyed hullámhosszúságú és kb. 130 fokos dőlésszögű radiál alkalmazása esetén a talpponti ellenállás 50 Ω. A legalsó, 10 m-es TRAP 28 MHz-re hangolt párhuzamos rezgőkör. E rezgőkör a 28 MHz környékén (a 10 m-es sávban) igen nagy impedanciát tanúsít, így az antenna a TRAP feletti részét leválasztja, a sugárzásban csak a TRAP alatti rész vesz részt. Az alulról második, 15 m-es TRAP a 15m-es sávban (21 MHz) rezonál, és ebben a sávban a fölötte lévő antennarészeket leválasztja, csak az alsó két antennatag sugároz. (21 MHz-en a 28 MHz-re hangolt 10m-es TRAP rezonanciafrekvenciája alatt, hosszabbító tekercsként működik.) A 20 m-es TRAP 14 MHz-en rezonál, és e frekvenciasávban választja le a fölötte lévő antennatagokat. Így e sávon az alsó három antennatag működik, a 28 és 21 MHz-es TRAP-ok hosszabbító tekercsként funkcionálnak. A 30 m-es TRAP 10,1 MHz-en rezonál, a fölötte lévő antennatagokat leválasztja; ebben a sávban tehát már az alsó négy antennatag működik (a 28, 21, 14 MHz-es TRAP-ok pedig hosszabbító tekercsként szolgálnak). A 40 m-es sávban (7 MHz) már az antenna teljes hossza részt vesz a sugárzásban, a 80 m-es sávban pedig a RESONATOR hosszabbító tekercs segítségével alakul ki a sugárzó megfelelő hossza. 7

8 9. ábra A két elvet (az egyik sávon működő antenna egy másik sávon is rezonanciába hozható, valamint a TRAP alkalmazása) kombinálja az amatőrök által közkedvelt, 5 sávos, a konstruktőr hívójeléről elnevezett W3DZZ antenna. Ez egy, összességében 33,6 m hosszú, vízszintesen kifeszített huzalantenna, amelyet mindkét ágában egy-egy, 7 MHz-re hangolt TRAP szakít meg (10. ábra). 8

9 10. ábra A 80 m-es hullámhosszon (3,5 MHz) a rezonanciafrekvencia alatti rezgőkörök mint hosszabbító tekercsek működnek, és az antenna félhullámú, középen táplált dipólantennaként viselkedik. A 40 m-es sávban (7 MHz) a TRAP-ok rezonálnak, és nagyfrekvenciásan leválasztják az utánuk következő 6,71 m-es huzalszakaszokat, így az antenna szintén félhullámú, középen betáplált dipólként működik. A 20 m-es sávon (14 MHz) a kifeszített huzal és a rezonanciafrekvenciánál magasabb frekvencián rövidítő kapacitásként funkcionáló rezgőkörök 1,5 λ, a 15 m-es sávon (21 MHz) 2,5 λ, a 10 m-es sávon (28 MHz) 3,5 λ hosszúságú antennaként dolgoznak. A betáplálási pontban minden esetben árammaximum van; a sugárzási ellenállás sávonként különböző, Ω között van. Az antenna szimmetrikus táplálású. Parabolaantenna Nagyon magas frekvenciákon (10 cm. alatti hullámhosszon, ahol a parabola nyílása a hullámhossz többszörösére adódik) a fényszóró elvén készítenek nagyon keskeny nyalábolású antennákat. Az antenna sugárzója (pl. egy félhullámú dipólus) a parabola fókuszpontjában helyezkedik el, így a parabola felületről visszavert hullámok egymással párhuzamos nyalábolásúak (11. ábra). A körbeforgatott parabola forgási paraboloidot, az önmagával párhuzamosan eltolt parabola hengerparaboloidot hoz létre. A forgásparabolidnak fókuszpontja, a hengerparaboloidnak fókuszvonala van, ennek megfelelően a létrehozott sugárnyaláb keresztmetszete kör vagy legyező alakú (12. ábra). 11. ábra 9

10 12. ábra Parabolaantennával 10 GHz környékén az elérhető nyereség db. Long Wire (LW) antenna LW (Long Wire): Hosszú drót, a λ-nál hosszabb, a végén antennaillesztő közbeiktatásával - táplált antenna. QUAD antenna QUAD: Négyszög, egy teljes hullámhossznak megfelelő, négyzetformára kialakított, függőleges síkú, lapjára, vagy csúcsára állított sugárzó. Reflektorként működő, azonos méretű és kb. 0,1 λ távolságban elhelyezett parazita elemmel talpponti ellenállása kb. 50Ω, nyeresége 8 db, előre/hátra viszonya kb. 20 db értékű, tehát paraméterei hasonlóak egy 3 elemes YAGI antennáéhoz. Több sugárzó együttes sugárzása Az egymás közelében működő, azonos rádiófrekvenciával gerjesztett antennák sugárzása a tér egyes irányaiban erősíti, más irányokban gyengíti egymást. Így alkalmasan elhelyezett, és megfelelő fázisban gerjesztett sugárzókkal a kívánt sugárzási karakterisztikájú antenna hozható létre. Azonos irányban sugárzó antennacsoportok számának kettőzésekor a nyereség 3 db-el nő. Az antenna sugárzási karakterisztikáját nem csak gerjesztett, hanem gerjesztetlen (parazita) sugárzókkal is módosítani lehet, melyek a térből felvett energia ellenfázisban való lesugárzásával vesznek részt az eredő sugárzás kialakításában (ld. pl. Yagi-antenna). c) Műantenna, műterhelés A rádióadó antennakimenetét az antenna elektromosan úgy zárja le, mint a sugárzási ellenállásával megegyező R S ellenállás. Az adó nem látja a különbséget, hogy kimenetére antennát kapcsolnak, vagy pedig R S ellenállást. Ez adja a lehetőséget arra, hogy az adóberendezés mérésekor, beállításakor ne sugározzunk ki feleslegesen elektromágneses hullámokat (amelyek pl. az adó gerjedése esetén egész sávok rádióforgalmát zavarhatnák), hanem az antennát egy olyan R S ellenállással helyettesítsük, amely az adó által szolgáltatott rádiófrekvenciás teljesítményt hővé alakítja. Ezt, az antennát minden szempontból egyenértékűen helyettesítő (de kisugárzás helyett a teljesítményt hővé alakító) terhelést nevezik műterhelésnek, műantennának. Az adó beállításakor, hangolásakor, mérésekor mindig megfelelő teljesítményű műterhelést használjunk. A vevőkészülékek mérésekor az antennajelet rádiófrekvenciás generátorból nyerik. Azért, hogy az áramköri viszonyok minél jobban hasonlítsanak arra az esetre, amikor a jelet tényleges antenna szolgáltatja, 10

11 a generátor és a vevő antenna bemenete közé néhány passzív elemből készült áramkört kapcsolnak, melynek szintén műantenna a neve Tápvonalak Tápvonalnak a nagyfrekvenciás energia továbbítására szolgáló (gyakorlatilag a rádióadót ill. vevőt az antennával összekötő) vezetéket nevezik. A tápvonal lehet szimmetrikus vagy aszimmetrikus. Szimmetrikus rendszerben a tápvonal mindkét vezetéke földfüggetlen, a jelet a két vezeték között mérjük. A két vezető bekötése következmények nélkül felcserélhető. Jellegzetes szimmetrikus tápvonalakat mutat a 13. ábra. A két egyforma, egymáshoz közeli, árnyékolatlan vezetékpárat Lecher-vezetéknek nevezik. 13. ábra Aszimmetrikus rendszerben a jelet szállító ( meleg ) vezetéket földelt árnyékolás veszi körül. Ilyen tápvonal a koaxiális (közös tengelyű) kábel (14. ábra), ahol a jelet szállító vezeték és a hengeres árnyékolás tengelye egybe esik. 14. ábra Hullámimpedancia A tápvonal egymás közelében haladó (de egymástól elszigetelt) vezetőből áll. - E vezetőknek (anyaguktól, geometriai elrendezésüktől függő) soros ellenállásuk van. Az egységnyi hosszú vezeték soros ellenállását jelöljük R 0 al. - A két vezető között a szigetelés tökéletlensége folytán (valamint nagyfrekvencián a dielektromos veszteség miatt) vezetés lép fel, melynek egységnyi hosszú vezetékre jutó értékét jelöljük G 0 al. - A két, egymás közelében haladó vezető mint egy kondenzátor fegyverzetei kapacitást jelentenek. Az egységnyi hosszú vezeték vezetői közötti kapacitást jelöljük C 0 -al. - A tápvonal két vezetője egy vezetékhurkot képez, amely egymenetes tekercsként fogható fel, ezért a tápvonalnak induktivitása is van. Az egységnyi hosszú tápvonal induktivitását L 0 al jelöljük. 11

12 A tápvonal ellenállása, vezetése, kapacitása ill. induktivitása nem koncentrált elemek, hanem a tápvonal hossza mentén egyenletesen oszlanak meg. Így a tápvonal úgy fogható fel, mint a 15. ábra szerinti kapcsolású, egységnyi szakaszok egymás után kapcsolt sorozata. 15. ábra A 16. ábrán három, egységnyi hosszú tápvonalszakasz kapcsolódik egymás után (a valóságban igen sok). Könnyen belátható, hogy ha e tápvonal bemenetére u 1 nagyfrekvenciás feszültséget kapcsolunk, a kimenetet pedig szakadással zárjuk le, a tápvonalon (a szakadás lezárás ellenére, C 0 és G 0 elemek miatt) i 1 nagyfrekvenciás áram indul meg. E két (nem feltétlenül azonos fázisú) mennyiség hányadosa adja meg a tápvonal bemenő impedanciáját: u Z be = i ábra Egy-egy egységnyi hosszú tápvonalszakasz C 0 és G 0 elemein folyó áramok a megelőző L 0 /2 és R 0 /2 elemeken is átfolynak, és azokon feszültséget ejtenek, ezért a tápvonalszakasz kimenetén kisebb feszültség jelenik meg, mint a bemenetén, azaz a tápvonal a jelet csillapítja. Minél hosszabb a tápvonal, annál nagyobb a csillapítása (tehát a kimenetén annál kisebb a feszültség). Ha a tápvonal végtelen hosszú, akkor a csillapítása is végtelen nagy lesz, a kimenő feszültség 0, tehát a bemenő impedanciát (a lezáró impedanciától függetlenül) csak a tápvonal R 0, L 0, G 0, és C 0 paraméterei határozzák meg. Ezt az impedanciát, tehát a végtelen hosszú tápvonal bemenő impedanciáját a tápvonal hullámimpedanciájának nevezik, és Z 0 al jelölik. A tápvonal hullámimpedanciája frekvenciafüggő, és kimutatható, hogy kialakításában egy bizonyos frekvencia fölött már csak L 0 és C 0 dominál. E frekvencia felett a hullámimpedancia frekvenciafüggése, valamint a feszültség és áram közötti fáziseltérés megszűnik, és a hullámimpedancia ohmos hullámellenállássá válik. Ezt a hullámellenállást adják meg a tápvonal jellemzőjeként (pl. koaxiális kábelnél 50Ω vagy 75Ω). Ha a végtelen hosszú tápvonalból leválasztunk egy l hosszúságú szakaszt (17. ábra), a tápvonal többi része továbbra is végtelen hosszú marad, azaz Z 0 hullámimpedanciát tanúsít. Következésképpen, az utóbbi, végtelen hosszú tápvonalat a vizsgált l szakaszt lezáró Z 0 impedanciával helyettesíthetjük anélkül, hogy az áramköri viszonyok megváltoznának (középső ábra). Mivel az l hosszú vezetékszakaszt lezáró impedancia nem változott, a vezeték bemenő impedanciája sem változik, az továbbra is Z 0 lesz. Ezért megállapítható, hogy a hullámimpedanciájával lezárt véges hosszúságú tápvonal bemenő impedanciája is a hullámimpedanciájával egyezik meg. 12

13 17. ábra A leírtak alapján belátható, hogy a rádióadó optimális, illesztett lezárása akkor valósulhat meg, ha a rádióadó kimenő ellenállása megegyezik az adót az antennával összekötő tápvonal hullámimpedanciájával (hullámellenállásával), az pedig az antenna talpponti (sugárzási) ellenállásával. Megjegyzés: 1. Koaxiális kábeleket jellemzően 50Ω és 75Ω, szimmetrikus tápvonalakat (120 ) 200Ω 300Ω közötti hullámimpedanciával gyártanak. 2. A tápvonal hullámimpedanciája a szigetelőanyagon kívül geometriai méreteitől (koaxiális kábelnél a belső vezető ill. árnyékolás átmérője, szimmetrikus kábelnél a vezetők átmérője és távolsága) függ. Csillapítás Mint a hullámimpedancia tárgyalásánál láthattuk, a tápvonal C 0 és G 0 elemein folyó áramok a megelőző L 0 /2 és R 0 /2 elemeken is átfolynak, azokon feszültséget ejtenek, ezért a tápvonal kimenetén kisebb feszültség (ill. áram) jelenik meg, mint a bemenetén, tehát a tápvonal a jelet csillapítja. A 18. ábra azt mutatja, hogy a hullámimpedanciájával lezárt tápvonal hosszúsága függvényében miként csillapodik a feszültség, illetve az áram (a kettő hányadosa, a hullámimpedancia változatlan). A csillapítást okozó veszteségek okai: 18. ábra 13

14 - a huzalban hővé alakuló energia (rézveszteség) (R 0 ) - a szigetelőben hővé alakuló energia (dielektromos veszteség) (G 0 ) - az elsugárzott energia (sugárzási veszteség). A rézveszteség a vezető soros ellenállásán hővé alakuló energia. Figyelembe kell venni azt is, hogy a soros ellenállás a szkinhatás miatt rádiófrekvencián nagyobb, mint egyenáramon. A kis veszteségű kábel vezetői nagy keresztmetszetűek, maga a koaxiális kábel is nagy átmérőjű (10-20 mm, vagy több). A dielektromos veszteség a szigetelőben hővé alakuló energia, amelyet kisebb részben okoz magának a szigetelésnek az átvezetése, nagyfrekvencián ennél sokkal jelentősebb az eltolási áram hőhatása, a polarizációs veszteség. A nagyfrekvenciás áramok továbbítására használt koaxiális kábeleknél ezért kis polarizációs veszteségű műanyagból (polietilén, polisztirol, teflon stb.) készítik a szigetelést, sokszor habosított formában, mert a száraz levegő, mint szigetelő mentes a polarizációs veszteségtől. Ugyanezen okból sokszor csak kitámasztó tárcsákat vagy spirált készítenek kis veszteségű műanyagból, a szigetelőanyag zömében levegő (19. ábra). A nem jól alkalmazott tápvonal az elektromágneses hullámokat részben kisugározza, ebből adódik a sugárzási veszteség. A helyesen választott koaxiális kábelek sugárzása 1 GHz alatt elhanyagolható, ebből adódóan nincs jelentősége annak, hogy a kábelt hol (pl. a földtől, vagy a faltól milyen távolságra) vezetik. 19. ábra Rövidülési tényező, sebességtényező A tápvonalon a nagyfrekvenciás jelek haladási sebessége a szigetelő tulajdonságaitól függően közelíti a fény sebességét: c v ahol c a fény sebessége ε r a szigetelő anyag relatív dielektromos állandója A haladási sebesség csökkenése miatt a tápvonalon (a szabad térben mérthez képest) egy adott frekvenciájú elektromágneses hullám hullámhossza rövidebb lesz. A rövidülési tényező a jel tápvonalon kialakuló tényleges hullámhosszának és a szabad térben kialakuló hullámhosszának aránya: levegő ε λtápvonal 1 r = = λ ε r r A koaxiális kábelek rövidülési tényezője 0,65 0,9 közötti érték szokott lenni (utóbbi a nagyon jó minőségű, a 19. ábra szerinti szerkezetű, zömében légszigetelésű kábel esetén). 14

15 A tápvonal műszaki adatai A gyártók a következő adatokat adják meg: - felépítés, szerkezet, a szigetelés anyaga - külső átmérő - hullámellenállás (Z 0 ) - hosszegységre jutó kapacitás (pf/m) - csillapítás (db/m) adott frekvenciákon (nagyobb frekvencián a veszteségek növekedése miatt a is csillapítás nagyobb) - átvihető teljesítmény adott frekvenciákon (nagyobb frekvencián a veszteségek növekedése miatt a dielektrikum jobban melegszik, ezért kisebb teljesítmény vihető át) - rövidülési tényező. Hullámvezető A hullámvezetőben egymást gerjesztő villamos és mágneses erőtér terjed; ideális esetben a fém részekben vezetési áram nem folyik. A felületi hullámvezető a szabadon vezetett, egyetlen szál vezeték (Goubau-vezeték), amelyet vastag dielektrikum réteg borít. A vezetéket körülvevő szigetelőanyag hatására az elektromágneses tér a vezető környezetében koncentrálódik. Az energia egy, a vezetéket körülvevő hengeres térben terjed. A Goubau-vezetéket lehetőleg egyenes nyomvonalban (20 -nál nagyobb irányváltoztatás nélkül) kell telepíteni. Környezetében fémes vagy nagyobb tömegű dielektromos tárgyak nem lehetnek. A csőtápvonal a mikrohullámú technika jellemző hullámvezetője. Téglalap vagy kör (esetleg ellipszis) keresztmetszetű fémcső, melynek egyik végén adóantenna (gerjesztő csap), másik végén vevőantenna (kicsatoló csap) van (20. ábra). 20. ábra Az elektromágneses hullám a cső belsejében, a cső mentén, és (ha hullámhossza kisebb, mint a cső mechanikai méreteitől függő határhullámhossz) csaknem csillapítás nélkül terjed. A jellemző csillapítás 0,01 db/m. A falvastagságot a mechanikai szilárdság határozza meg, készíthető hajlékony kivitelben is Állóhullámarány A 21. ábrán látható kapcsolásban a generátort és a terhelést Z 0 hullámimpedanciájú (ideális, csillapítás nélküli) tápvonal köti össze. A generátor feszültsége U = 100V, belső ellenállása R b = 50Ω, a terhelő ellenállás R t = 50Ω. Mekkora lesz a K kapcsoló zárásakor meginduló I áram? 21. ábra 15

16 A válasz látszólag egyszerű: R b és R t sorba kapcsolódik, eredő ellenállásuk 100Ω, amelyen a generátor 100V feszültsége Ohm törvénye értelmében 1A áramot indít meg. Valóban, ez lesz a véglegesen kialakuló állapot. De hogyan alakul ki ez az áram? Ugyanis a tápvonalon bármilyen gyorsan terjed is a jel, mégis csak szükséges valamennyi idő, amíg a kapcsoló zárása után a terhelő ellenállásig jut, addig pedig még a generátor nem láthatja, hogy mekkora a terhelő ellenállás, és így nem tudhatja, mekkora áramot indítson meg. A megoldás: ameddig a jel nem jut el a terhelő ellenállásig (sőt, nem jut vissza a generátorig), a tápvonal a hullámimpedanciájával zárja le a generátort, tehát akkora áram indul meg (és a tápvonal bemenetén olyan feszültség alakul ki), mint ha a generátort Z 0 ellenállás terhelné. Ha Z 0 = 50Ω, akkor a tápvonal bemenetén 50V feszültség ill. 1A áram alakul ki. Ez a feszültség (és ez az áram) a tápvonalon közel a fény sebességével terjed, és rövid idő után eljut a terhelő ellenállásig. Ha R t = 50Ω (mint a példában), akkor azon az 50V feszültség hatására éppen 1A áram alakul ki, azaz ez az állapot véglegesül. Ha a terhelő ellenállás szakadás lenne, a K kapcsoló zárásakor a tápvonalon (hullámimpedanciájának megfelelően) akkor is 50V feszültség, és 1A áram indulna meg. Amikor azonban a jel a tápvonal végére ér, szakadást talál, ennek a lezárásnak pedig 100V feszültség, és 0A áram felel meg. Ez a végleges állapot úgy alakul ki, hogy mind a feszültség, mind az áram teljesen visszaverődik (reflektálódik) a tápvonal végén, még pedig a feszültség azonos fázisban, így a generátortól érkező 50V és a visszavert 50V összegződésével alakul ki a 100V feszültség, míg az áram ellenfázisban verődik vissza, így az érkező 1A és a visszavert 1A összegzéseként adódik az I = 0 végleges áram. Ha a terhelő ellenállás rövidzár lenne, a tápvonal végére érkező 50V feszültség és 1A áram szintén teljesen visszaverődne, azonban az áram azonos fázisban, a feszültség pedig ellenfázisban. Így a kialakuló végleges áram 1A + 1A = 2A, a feszültség pedig 50V 50V = 0V, amely megfelel a rövidzár terhelésnek. Ha a terhelő ellenállás nem extrém lezárás (rövidzár vagy szakadás), és nem is egyezik meg a tápvonal hullámimpedanciájával, akkor a tápvonal végére érkező 50V feszültség és 1A áram nem teljesen, hanem részlegesen (azaz csak egy része) verődik vissza olyan fázisban, hogy a végleges feszültség és áramértékek megfeleljenek a terhelő ellenállásnak. Hasonló a helyzet akkor, ha a generátor (rádióadó) nem egyenfeszültséget, hanem nagyfrekvenciás feszültséget szolgáltat. A generátor (adó), melynek kimenő ellenállása megegyezik a tápvonal hullámimpedanciájával, a tápvonalon hullámimpedanciájának megfelelő nagyfrekvenciás feszültséget és áramot (haladó hullám) indít meg. Amikor a jel a terheléshez (antennához) ér, - ha az antenna talpponti impedanciája a hullámimpedanciával megegyezik, illesztett lezárás jön létre, a feszültség és áram értéke nem változik. Ebben az esetben a tápvonalon csak haladó hullámok haladnak, az adótól az antenna felé. A tápvonal bármely keresztmetszetében ugyanakkora a feszültség és az áram amplitúdója, - ha az antenna talpponti impedanciája nem egyezik meg a tápvonal hullámimpedanciájával, visszaverődés (reflexió) jön létre. (Ha az antenna talpponti impedanciája túl nagy, a feszültség azonos fázisban, az áram ellenfázisban verődik vissza. Ha az antenna talpponti impedanciája túl kicsi, a feszültség ellenfázisban, az áram pedig azonos fázisban reflektálódik.) A tápvonalon így egyidejűleg két irányban terjednek hullámok: az adótól az antenna felé haladó hullámok, és az antennától az adó felé a visszavert (reflektált) hullámok. Az egymással szemben haladó, azonos frekvenciájú hullámok eredőjeként a tápvonalon állóhullámok alakulnak ki, azaz a tápvonal mentén különböző keresztmetszeteiben más-más lesz a rádiófrekvenciás feszültség (és áram) amplitúdója. Ilyen módon az állóhullámok kialakulása, a haladó és visszavert hullámok aránya: az állóhullámarány jól jellemzi az antenna illesztettségét, illetve talpponti impedanciájának viszonyát a tápvonal hullámimpedanciájához. Az állóhullámarány (SWR = Standing Wave Ratio) a tápvonal mentén fellépő legnagyobb, és legkisebb feszültség hányadosa: U SWR = U MAX MIN U = U haladó haladó + U U reflektált reflektált Ha a lezárás illesztett, nincs reflektált feszültség, ezért U SWR = U haladó haladó + U U reflektált reflektált U = U haladó haladó = 1 Illesztetlenség esetén SWR > 1, extrém lezárásnál (szakadás vagy rövidzár) U haladó = U reflektált, ezért 16

17 U SWR = U haladó haladó + U U reflektált reflektált U = haladó + U 0 reflektált = Tehát az állóhullámarány (SWR) illesztett lezárásnál 1, illesztetlenség esetén 1-nél nagyobb (mindig pozitív) szám, értéke szakadás vagy rövidzár lezárásnál. Ha az antenna talpponti ellenállása R a, a tápvonal hullámimpedanciája Z 0, a visszavert hányadot az r reflexiós tényező adja meg, Preflektált Ra Z 0 r = = P R + Z haladó a 0 ezzel kifejezve az állóhullámarány pedig 1+ SWR= 1 r r = R Z a 0 Z vagy R 0 a (ha R a > Z 0, akkor R a /Z 0, ha pedig Z 0 > R a, akkor Z 0 /R a, mindig igaz, hogy SWR 1). Példa: A tápvonal hullámimpedanciája 50 Ω, az antenna talpponti ellenállása 60 Ω. Mekkora az állóhullámarány? Megoldás: SWR= Z R a 0 = = 1,2 A lezárásról (antennáról) visszaverődő teljesítményt az antenna értelemszerűen nem sugározza ki, hanem az a tápvonalon reflektált teljesítményként a generátorra (adóra) visszajut, és a teljesítményerősítő eszközön (a tranzisztor kollektorán, vagy a cső anódján) hővé alakul. Ha a visszavert teljesítmény nagy, az erősítő eszköz emiatt tönkremehet. Ezért a gyártók megadják, hogy a rádióadó antenna kimenetére legfeljebb mekkora állóhullámarányú antenna kapcsolható (pl. SWR < 2), illetve a korszerű készülékeket védőáramkörrel látják el, amely, ha az antenna állóhullámaránya nagyobb a megengedett értéknél, automatikusan leállítja az adó működését (vagy a megengedhető szintre csökkenti a kimenő teljesítményét). Az antennaillesztő - ha az antenna és a tápvonal között helyezik el, a megengedettnél nagyobb állóhullámarányú antenna impedanciáját illeszti a tápvonal impedanciájához, - ha a tápvonal és az adó között helyezik el, a tápvonalnak a hullámimpedanciájától eltérő bemenő ellenállását illeszti az adó kimenő ellenállásához (ez a megoldás egyszerűbb, hiszen az antennaillesztőt a rádióadóba lehet építeni, vagy mellette elhelyezni, de a tápvonalon kialakuló állóhullámarányt nem csökkenti, így a tápvonal sugározhat, csökkentve az antenna által kisugárzott teljesítményt), ezzel megvédi az adót a reflektált teljesítmény fogadásától. Amatőr célokra készülő gyári antennaillesztők SWR < 3 esetre szokták garantálni a megfelelő illesztést. Egyszerű számítással igazolható, hogy pl. SWR = 1,2 esetén a visszavert teljesítmény kisebb, mint 1% (tehát amatőr viszonyok között ez jó lezárásnak tekinthető), de pl. SWR = 2 értéknél már 11% körüli értékű. Az állóhullámarány mérése Az állóhullámarány egyszerű módon, pl. iránycsatolók alkalmazásával mérhető. Iránycsatoló Az iránycsatoló a haladó ill. reflektált hullámok mérésére szolgáló eszköz. Az állóhullámaránymérő két iránycsatoló egyesítésével jön létre: az egyik a haladó, a másik a reflektált hullámokat méri. Az iránycsatoló egy rövid koaxiális tápvonalszakasz, melynek hullámimpedanciája megegyezik a vizsgált tápvonal (rendszer) hullámimpedanciájával. Ennek a tápvonalszakasznak a belső, hullámvezető terében a belső vezetővel párhuzamosan mérővezetéket helyeznek el, amely (bekötésének irányától 17

18 függően) a haladó vagy a reflektált hullámokat kicsatolja. A kicsatolt rádiófrekvenciás feszültséget egy dióda egyenirányítja, és egy érzékeny lengőtekercses műszer méri (22. ábra). 22. ábra A koaxiális tápvonalat a KV külső vezető és BV belső vezető alkotja. A mérőág MV mérővezetőből, R A lezáró ellenállásból áll. A kicsatolt feszültséget a dióda egyenirányítja, C S szűri. R i potenciométer a műszer előtétellenállása, ezzel a műszer végkitéréséhez tartozó feszültség állítható be. A mérővezető a belső vezetővel egyrészt induktív, másrészt kapacitív csatolásban van. A kapacitív csatoláson keresztül a belső vezető feszültsége (ez a haladó és visszavert feszültség összege) kelt a mérővezetőben - bekötési irányától független feszültséget. Az induktív csatolás útján a belső vezető áramától (ez a haladó és reflektált áram különbsége) függ az indukálódó feszültség, melynek irányát is a belső vezetőben folyó áram iránya határozza meg, tehát a haladó, és a reflektált áram által keltett feszültség iránya ellentétes. A mérővezetőben a kapacitív és induktív úton létrejött feszültségek összegződnek, és fázisuktól függően erősítik, vagy gyengítik egymást. A mérőhurok hosszát és a belső vezetőtől való távolságát (valamint R A ellenállás értékét) úgy állapítják meg, hogy amikor az illesztés tökéletes, a kapacitív és induktív úton a mérővezetőben keletkező feszültség értéke azonos legyen. A mérővezetőben - bekötési irányától függően a két feszültség összegződik, vagy kivonódik egymásból. Utóbbi illesztés esetén (mint azonos értékű feszültségek különbsége) 0 lesz. Illesztetlenség esetén a feszültségkülönbségből következtetni lehet az illesztetlenség mértékére. Állóhullámaránymérő, állóhullámarány mérése A két iránycsatolóból kialakított állóhullámaránymérő kapcsolását a 23. ábra mutatja. A két iránycsatoló MV 1 és MV 2 mérővezetékének bekötése fordított, így egyikben a haladó, a másikban a visszavert hullámoknak megfelelő feszültség keletkezik. 23. ábra (állóhullámaránymérő) 18

19 A mérést két lépésben végezzük. 1) A kapcsolót Oda (Haladó) állásba kapcsoljuk, és az adót bekapcsolva, P potenciométerrel a műszert végkitérésbe állítjuk. Ezzel MV 2 mérővezeték jelével kalibráljuk a műszert, hogy a kapcsoló átállítása után a skálán közvetlenül olvashassuk majd le az SWR értékét. 2) A kapcsolót Vissza (Reflektált) állásba kapcsolva az így kalibrált műszerrel az MV 1 mérővezeték feszültségét mérjük. Ha a lezárás illesztett, a műszer mutatója nem tér ki. Ha a lezárás Illesztetlen, a mutató kitérése alapján a skáláról közvetlenül leolvashatjuk az állóhullámarányt. Vannak állóhullámaránymérő műszerek, amelyek mérőműve két, egymástól független lengőtekercses műszert tartalmaz, melyek mutatói egymást keresztezik. Az egyik műszer a haladó, a másik a reflektált jelet méri. Itt nem szükséges kalibráció; a skála úgy van elkészítve, hogy a mutatók keresztezési pontja alapján olvasható le az SWR értéke. Egyes korszerű SWR mérőket processzoros vezérléssel, digitális kijelzéssel készítenek; a kicsatoló hurkokban keletkezett feszültségek alapján közvetlenül az állóhullámarányt (sok esetben a teljesítményt is) kijelzik Szakadással és rövidzárral lezárt vonalak, mint hangolt áramkörök Rövidzárral lezárt tápvonal A tápvonalon érkező haladó hullámok a rövidzár lezáráson teljes reflexiót szenvednek, a feszültség ellenfázisban, az áram azonos fázisban verődik vissza. A haladó és visszavert hullámok egyidejűleg haladnak a tápvonalon, eredőjükként ún. állóhullámok alakulnak ki. Ez azt jelenti, hogy a tápvonal különböző pontjain a nagyfrekvenciás feszültség és áram amplitúdója más és más. A 24. ábra a rövidzárral lezárt tápvonalon kialakuló feszültség és áram állóhullámokat, azaz a lezárástól különböző távolságban mérhető feszültség- és áram amplitúdókat mutatja. 24. ábra Nyilvánvaló, hogy a rövidzár lezáráson nem lehet feszültség, ezért a vezeték végén a feszültségnek (folyamatos vonal) minimuma van (U = 0). Ugyanitt az áram (szaggatott vonal) amplitúdója maximális. A lezárástól λ/4 távolságra a feszültség amplitudója maximális, az áramé pedig 0. Ha a tápvonalra ezen a ponton csatlakoznánk, szakadást tapasztalhatnánk (feszültség van, áram nincs). Tehát a rövidzárral lezárt tápvonal a lezárástól λ/4 távolságra szakadásként viselkedik. Újabb λ/4 távolságra ismét az áram vesz fel maximális értéket, miközben a feszültség amplitúdója 0, ezen a tápvonalhoz ezen a helyen csatlakozva rövidzárat mérnénk (feszültség nincs, áram van). A szakadással lezárt tápvonal a lezárástól λ/2 távolságra rövidzárként viselkedik. A feszültség- és áram maximumok és minimumok fél hullámhosszonként ismétlődnek, ennek megfelelően ismétlődnek a rövidzárral és szakadással helyettesíthető tápvonaldarabok hosszai is. 19

20 A lezárástól nem pontosan a negyed hullámhossz többszörösének megfelelő távolságra a tápvonal attól függően induktív vagy kapacitív jellegű, hogy az adott szakaszon az áram a feszültséghez képest siet, vagy késik (rövidzárral lezárt tápvonal: 25. ábra). 25. ábra Szakadással lezárt tápvonal Ha a tápvonalat szakadással zárjuk le, a generátorból érkező haladó hullámok itt is teljesen visszaverődnek: az áram azonos, a feszültség ellenfázisban (26. ábra). Nyilvánvaló, hogy a szakadáson nem folyhat áram, ezért a lezáráson áramminimumot mérhetünk (I = 0), ugyanekkor a feszültség itt maximális értékű. 26. ábra A feszültség és áram minimumok ill. maximumok itt is λ/2 távolságonként ismétlődnek. A lezárástól λ/4 távolságra a feszültség 0, és áram maximum van, tehát itt (és innen λ/2 távolságonként) a szakadással lezárt tápvonal rövidzárként viselkedik. A lezárástól λ/2 távolságra (és innen λ/2 távolságonként) pedig a szakadással lezárt tápvonalon a feszültség maximális, miközben az áram amplitúdója 0, tehát ezeken a helyeken a tápvonal szakadással helyettesíthető. 20

21 Az olyan tápvonal, amely hossza a lezárástól nem λ/4 többszöröse, a feszültség és áram fázisától függően kapacitásként, vagy induktivitásként viselkedik. Megállapítható, hogy egy (rövidzárral vagy szakadással) lezárt tápvonalszakasz a hosszának a függvényében kapacitásként, induktivitásként, szakadásként (párhuzamos rezgőkör), vagy rövidzárként (soros rezgőkör) viselkedik. Ez a tulajdonsága a nagyfrekvenciás áramkörökben hasznosítható, hiszen más módon pl. (a vezetékek szórt kapacitása miatt) tökéletes nagyfrekvenciás szakadás nem kivitelezhető, illetve nagy frekvencián nagy jóságú tekercs nem készíthető. Megfelelő hosszú tápvonalszakaszokból alakíthatók ki az adók antennatápvonalainál a szükséges hangoló reaktanciák is Szimmetrizálás (BALUN) A pontban láthattuk, hogy a rövidhullámon, ill. ultrarövidhullámon alkalmazott antennák nagyobb része szimmetrikus betáplálású, ezért (a szimmetria megzavarása nélkül, amely sugárzási veszteségeket okozna) az adóval szimmetrikus tápvonallal köthető össze. A koaxiális kábel alkalmazásának azonban olyan előnyei vannak (pl. az időjárástól független, kis veszteség, vagy hogy fémfelülethez, földhöz tetszőlegesen közel vezethető), amelyek indokolnák e tápvonalak használatát. Ha szimmetrikus antennát aszimmetrikus (koaxiális) kábellel táplálnánk, az akkor is terhelné az antennát, ha az antenna talpponti impedanciája és a kábel hullámimpedanciája azonos. A kábel köpenyén kiegyenlítődési áramok lépnének fel, amelyek sugárzási veszteséget (és esetleg rádiózavarokat) okoznának. Ezért a koaxiális kábel antenna felőli végét szimmetrikussá kell tenni. E célra szolgálnak a szimmetrizáló transzformátorok, melyeket BALUN-nak (BALUN = BALanced-Unbalanced) neveznek. Nagyszámú megoldás ismeretes, melyek közül itt a BALUN-vonalat mutatjuk be. Ha két, azonos hosszúságú és kivitelű tápvonalszakaszt egyik végükön párhuzamosan, másik végükön sorosan kötünk, az szimmetrizáló transzformátorként működik, amely egyúttal impedancia transzformációt is véget: a soros oldalon a tápvonal hullámimpedanciájának kétszeresét, a párhuzamos oldalon a felét mutatja (tehát az impedancia-áttétel 1:4). A két vonalszakasz hossza λ/4 (27. ábra). 27. ábra Ha a két, sorba ill. párhuzamosan kötött tápvonalszakaszt feltekercseljük, széles sávú, hasonló impedanciatranszformáló és szimmetrizáló illesztő elemhez jutunk (28. ábra). 28. ábra 21

22 Beigazolható, hogy impedanciatranszformátorként tápvonaldarabok is felhasználhatók. A λ/2 hosszúságú tápvonal mint 1:1 áttételű szimmetrizáló transzformátor, a λ/4 hosszúságú tápvonal mint 1:4 áttételű szimmetrizáló transzformátor működik (29. ábra). 29. ábra A szimmetrizálás tápvonalcsonkokkal való gyakorlati megvalósítására nagyszámú megoldás ismert, melyek közül az adott feladat ismeretében választhatjuk ki a megfelelőt. 22

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

SWR, HA5GY. mérése. antenna analizátorok. összeállította:

SWR, HA5GY. mérése. antenna analizátorok. összeállította: SWR, mérése és antenna analizátorok összeállította: HA5GY Illesztés Az antennát megfelelően kell illeszteni a tápvonalhoz. ( ez nem minden esetben valósítható meg, főleg többsávos antennák esetén ) Az

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

Uef UAF. 2-1. ábra (2.1) A gyakorlatban fennálló nagyságrendi viszonyokat (r,rh igen kicsi, Rbe igen nagy) figyelembe véve azt kapjuk, hogy.

Uef UAF. 2-1. ábra (2.1) A gyakorlatban fennálló nagyságrendi viszonyokat (r,rh igen kicsi, Rbe igen nagy) figyelembe véve azt kapjuk, hogy. Az alábbiakban néhány példát mutatunk a CMR számítására. A példák egyrészt tanulságosak, mert a zavarelhárítással kapcsolatban fontos, általános következtetések vonhatók le belőlük, másrészt útmutatásul

Részletesebben

3.16.1. A rádiózavarok forrásai A rádió adó-vevő berendezés üzemeltetésével kapcsolatban két féle rádiózavar fordulhat elő:

3.16.1. A rádiózavarok forrásai A rádió adó-vevő berendezés üzemeltetésével kapcsolatban két féle rádiózavar fordulhat elő: 3.16. Zavarvédelem 3.16.1. A rádiózavarok forrásai A rádió adó-vevő berendezés üzemeltetésével kapcsolatban két féle rádiózavar fordulhat elő: Az adóállomás jelei zavart okoznak valamely más berendezés

Részletesebben

HULLÁMHOSSZ ÉS FREKVENCIA MÉRÉSE

HULLÁMHOSSZ ÉS FREKVENCIA MÉRÉSE HULLÁMHOSSZ ÉS FREKVENCIA MÉRÉSE A laboratóriumi gyakorlat során a TE 10 és TEM módusú tápvonalakon a hullámhossz és a frekvencia kapcsolatát vizsgáljuk. 1. Elméleti összefoglalás A hullám hossza és az

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 1. A TÖLTÉS ÉS ELEKTROMOS TERE... 15 1.1. Az elektromos töltés... 15 1.2. Az elektromos térer sség... 16 1.3. A feszültség... 18 1.4. A potenciál és a potenciálfüggvény...

Részletesebben

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

Tekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen:

Tekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen: Tekercsek Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: u i =-N dφ/dt=-n dφ/di di/dt=-l di/dt Innen: L=N dφ/di Ezt integrálva: L=N Φ/I A tekercs induktivitása

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

Antennakábelek hangolása vágjak, vagy ne vágjak? Szerző: Bubla Sándor HA4YM

Antennakábelek hangolása vágjak, vagy ne vágjak? Szerző: Bubla Sándor HA4YM Antennakábelek hangolása vágjak, vagy ne vágjak? Szerző: Bubla Sándor HA4YM Kábelhangolás Sokaknak fekete mágiával vetekszik a bonyolult mérés, mely során az antenna kábelei "behangolásra" kerülnek. A

Részletesebben

TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő

TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő Mikrolépés lehetősége: 1, 1/2, 1/4, 1/8, 1/16. A vezérlő egy motor meghajtására képes 0,5-4,5A között állítható motoráram Tápellátás: 12-45V közötti feszültséget igényel

Részletesebben

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó

Részletesebben

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE5302

Elektronika 2. TFBE5302 Elektronika 2. TFBE5302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

1. ábra A Colpitts-oszcillátor, valamint közös drain-ű változata, a Clapp-oszcillátor

1. ábra A Colpitts-oszcillátor, valamint közös drain-ű változata, a Clapp-oszcillátor A tárgyalandó oszcillátortípusok a hárompont-kapcsolásúak egyik alcsoportja, méghozzá a a Colpitts-oszcillátor földelt kollektoros (drain-ű, anódú), valamint földelt emitteres (source-ű, katódú) változatai.

Részletesebben

Villamosságtan szigorlati tételek

Villamosságtan szigorlati tételek Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok

Részletesebben

Az együttfutásról általában, és konkrétan 2.

Az együttfutásról általában, és konkrétan 2. Az együttfutásról általában, és konkrétan 2. Az első részben áttekintettük azt, hogy milyen számítási eljárás szükséges ahhoz, hogy egy szuperheterodin készülék rezgőköreit optimálisan tudjuk megméretezni.

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó

Részletesebben

A soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra

A soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra A soros RC-kör Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros RC-körben egyértelművé vált, hogy a kondenzátoron a késik az áramhoz képest. Váltakozóáramú körökben ez a késés, pontosan 90 fok. Ezt figyelhetjük

Részletesebben

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai Transzformátorok Magyar találmány: Bláthy Ottó Titusz (1860-1939), Déry Miksa (1854-1938), Zipernovszky Károly (1853-1942), Ganz Villamossági Gyár, 1885. Felépítés, működés Transzformátor: négypólus. Működési

Részletesebben

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1.feladat: 20 1 kω Határozzuk meg az R jelű ellenállás értékét! 10 5 kω R z ellenállás értéke meghatározható az Ohm-törvény alapján. Ehhez ismernünk kell

Részletesebben

ikerfém kapcsoló Eloadás Iváncsy Tamás termisztor â Közvetett védelem: áramvédelem

ikerfém kapcsoló Eloadás Iváncsy Tamás termisztor â Közvetett védelem: áramvédelem â Közvetlen motorvédelem: hovédelem ikerfém kapcsoló kis teljesítményen: közvetlenül kapcsolja a motort nagy teljesítményen: kivezetéssel muködteti a 3 fázisú kapcsolót Iváncsy Tamás termisztor â Közvetett

Részletesebben

Elektronika Oszcillátorok

Elektronika Oszcillátorok 8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele Áramköri elemek Az elektronikai áramkörök áramköri elemekből épülnek fel. Az áramköri elemeket két osztályba sorolhatjuk: aktív áramköri elemek: T passzív áramköri elemek: R, C, L Aktív áramköri elemek

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus

Részletesebben

Elektronika I. Gyakorló feladatok

Elektronika I. Gyakorló feladatok Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú 1. laboratóriumi gyakorlat Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú kismintán 1 Elvi alapok Távvezetékek villamos számításához, üzemi viszonyainak vizsgálatához a következő

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

RF zavarkibocsátás és zavarérzékenység méréshez

RF zavarkibocsátás és zavarérzékenység méréshez MÉRÉSI SEGÉDLET RF zavarkibocsátás és zavarérzékenység méréshez (EMC) V2 épület VII.emelet 721. Antenna Labor BUDAPESTI MŰSZAKI és GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Szélessávú

Részletesebben

Elektrotechnika Feladattár

Elektrotechnika Feladattár Impresszum Szerző: Rauscher István Szakmai lektor: Érdi Péter Módszertani szerkesztő: Gáspár Katalin Technikai szerkesztő: Bánszki András Készült a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0004 azonosítószámú projekt

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint) Wien-hidas oszcillátor mérése () A Wien-hidas oszcillátor az egyik leggyakrabban alkalmazott szinuszos rezgéskeltő áramkör, melyet egyszerűen kivitelezhető hangolhatóságának, kedvező amplitúdó- és frekvenciastabilitásának

Részletesebben

tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja.

tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja. Tápvezeték A fogyasztókat a tápponttal közvetlen összekötő vezetékeket tápvezetéknek nevezzük. A tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja. U T l 1. ábra.

Részletesebben

12. Zavarjelek a mérőkörben

12. Zavarjelek a mérőkörben avarjelek a mérőkörben 1 12. avarjelek a mérőkörben avarjel (zaj): hasznos információt nem tartalmazó, mérési hibát okozó jel. Típusai: a.) időbeli lefolyás alapján: - egyenfeszültségű, - váltakozó feszültségű

Részletesebben

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a

Részletesebben

Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.

Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. El. II. 5. mérés. SZIMMETRIKUS ERŐSÍTŐK MÉRÉSE. A mérés célja : Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. A mérésre való felkészülés során tanulmányozza

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA

5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA 5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA BMF-Kandó 2006 2 A mérést végezte: A mérés időpontja: A mérésvezető tanár tölti ki! Mérés vége:. Az oszcillátorok vizsgálatánál a megadott kapcsolások közül csak egyet

Részletesebben

KTV koaxiális kábelek mérése

KTV koaxiális kábelek mérése KTV koaxiális kábelek mérése Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök 1 Koaxiális kábelek Ez a széles körben használt átviteli közeg egy tömör belső érből áll, amely körül szigetelő van. A szigetelőt

Részletesebben

TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN

TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN BHG Bevezetés A TV IV. sávi átjátszóprogram kiépítése szükségessé tette egy az ebben a sávban működő antennapanel kifejlesztését, amely úgy adó-, mint vevőantennaként

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, :14 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek

Gingl Zoltán, Szeged, :14 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek Gingl Zoltán, Szeged, 05. 05.09.9. 9:4 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek 05.09.9. 9:4 Elektronika - Alapok 4 A G 5 3 3 B C 4 G Áramköri elemek vezetékekkel összekötve Csomópontok Ágak (szomszédos

Részletesebben

Antennatervező szoftverek. Ludvig Ottó - HA5OT

Antennatervező szoftverek. Ludvig Ottó - HA5OT Antennatervező szoftverek Ludvig Ottó - HA5OT Miről lesz szó? Megismerkedünk a számítógépes antenna modellezés alapjaival, és történetével Gyakorlati példákon keresztül elsajátítjuk az alapvető fogásokat

Részletesebben

Zárt mágneskörű induktív átalakítók

Zárt mágneskörű induktív átalakítók árt mágneskörű induktív átalakítók zárt mágneskörű átalakítók felépítésükből következően kis elmozdulások mérésére használhatók megfelelő érzékenységgel. zárt mágneskörű induktív átalakítók mágnesköre

Részletesebben

A rádiócsatorna 1. Mozgó rádióösszeköttetés térerőssége Az E V térerősséget ábrázoljuk a d szakasztávolság függvényében.

A rádiócsatorna 1. Mozgó rádióösszeköttetés térerőssége Az E V térerősséget ábrázoljuk a d szakasztávolság függvényében. A rádiócsatorna. Mozgó rádióösszeköttetés térerőssége Az E V térerősséget ábrázoljuk a d szakasztávolság függvényében..5. ábra Kétutas rádióösszeköttetés térerôssége A rádiósszakasznak az állandóhelyû

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK zonosító ÉRETTSÉGI VIZSG 2016. május 18. ELEKTRONIKI LPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG 2016. május 18. 8:00 z írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II.

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II. Elektromágneses kompatibilitás II. EMC érintkező védelem - az érintkezők nyitása és zárása során ún. átívelések jönnek létre - ezek csökkentik az érintkezők élettartamát - és nagyfrekvenciás EM sugárzások

Részletesebben

Nagy épület villamos betáplálása. Épületinformatika. Nagy épület villamos betáplálása. Nagy épület villamos betáplálása. Eloadás.

Nagy épület villamos betáplálása. Épületinformatika. Nagy épület villamos betáplálása. Nagy épület villamos betáplálása. Eloadás. Nagy épület villamos betáplálása Iváncsy Tamás Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségu Technika és Berendezések Csoport Nagy épület villamos betáplálása Nagy épület villamos betáplálása M Motor. Nagy

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan

Részletesebben

HÁROMFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM

HÁROMFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 2 0 1 5 HÁROMFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Nem szimmetrikus többfázisú rendszerek...3 Háronfázisú hálózatok...3 Csillag kapcsolású

Részletesebben

CÉLKOORDINÁTOROK alkalmazástechnikája CÉLKOORDINÁTOROK FELÉPÍTÉSI ELVE

CÉLKOORDINÁTOROK alkalmazástechnikája CÉLKOORDINÁTOROK FELÉPÍTÉSI ELVE Géczi József Dr. Szabó László CÉLKOORDINÁTOROK alkalmazástechnikája A rádiótechnikai célkoordinátorok (RCK) feladata azon szögkoordináták mérése, amelyek a távolságvektor koordinátor hossztengelyéhez viszonyított

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)

Részletesebben

80mm R E F. 1nF. Trimmer BAT81 ANT BAT81. 1nF F W D

80mm R E F. 1nF. Trimmer BAT81 ANT BAT81. 1nF F W D CB sávra készített SWR mérő átalakítása PMR sávra. A CB sávra használt SWR mérők kb. 50MHz-ig alkalmasak mérésre. Ahhoz hogy alkalmas legyen a PMR sávon is SWR mérésre, kicsit át kell alakítani. Az átalakítás

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KLTRÁLIS

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Kondenzátorok. Fizikai alapok

Kondenzátorok. Fizikai alapok Kondenzátorok Fizikai alapok A kapacitás A kondenzátorok a kapacitás áramköri elemet megvalósító alkatrészek. Ha a kondenzátorra feszültséget kapcsolunk, feltöltődik. Egyenfeszültség esetén a lemezeken

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

= 163, 63V. Felírható az R 2 ellenállásra, hogy: 163,63V. blokk sorosan van kapcsolva a baloldali R 1 -gyel, és tudjuk, hogy

= 163, 63V. Felírható az R 2 ellenállásra, hogy: 163,63V. blokk sorosan van kapcsolva a baloldali R 1 -gyel, és tudjuk, hogy Határozzuk meg és ellenállások értékét, ha =00V, = 00, az ampermérő 88mA áramot, a voltmérő,v feszültséget jelez! Az ampermérő ellenállását elhanyagolhatóan kicsinek, a voltmérőét végtelen nagynak tekinthetjük

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

HA5GN. ha5gn@freestart.hu. JN97mk25eg. Porvasmagok. gyakorlatban. Jánosy. János Sebestyén n HA5GN

HA5GN. ha5gn@freestart.hu. JN97mk25eg. Porvasmagok. gyakorlatban. Jánosy. János Sebestyén n HA5GN Porvasmagok és s ferritekf a rövidhullámú rádióamatőr gyakorlatban Jánosy János Sebestyén n HA5GN Optimális állomás s felépítés Nap 2013 2 Mire használunk RF vasmagokat? 1. Antenna illesztés az antenna

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04.

1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04. .feladat A derékszögű koordinátarendszer origójába elhelyezünk egy q töltést. Mekkora ennek a töltésnek a 4,32 0 nagysága, ha a töltés a koordinátarendszer P(0,03;0,04)[m] pontjában E(r ) = 5,76 0 nagyságú

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE1302

Elektronika 2. TFBE1302 Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához? Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A

Részletesebben

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:

Részletesebben

VSF-118 / 128 / 124 / 144 9 1U fejállomási aktív műholdas elosztók

VSF-118 / 128 / 124 / 144 9 1U fejállomási aktív műholdas elosztók VSF-118 / 128 / 124 / 144 9 1U fejállomási aktív műholdas elosztók A VSF-1xx műholdas KF elosztó család, a műholdvevő LNB-ről érkező SAT KF jelek veszteség nélküli, illetve alacsony beiktatási csillapítással

Részletesebben

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN Dr. Gyurcsek István Példafeladatok Helygörbék Bode-diagramok 1 2016.11.11.. Helygörbe szerkesztése VIZSGÁLAT: Mi a következménye annak, ha az áramkör valamelyik jellemző paramétere változik? Helygörbe

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Akusztikai állóhullámok levegőben vagy egyéb gázban történő vizsgálatához és azok hullámhosszának meghatározására alkalmas

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

2. Az emberi hallásról

2. Az emberi hallásról 2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.

Részletesebben

Spiderbeam egy 10 méteres alumínium kitolható árbocon

Spiderbeam egy 10 méteres alumínium kitolható árbocon A Spiderbeam antennát a DX expediciók álomantennájaként fejlesztették ki. Ez egy teljes méretű, könnyű, háromsávos yagi antenna, amely üvegszálas tartókból és huzalból készül. A kész antenna tömege mintegy

Részletesebben

Generátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása

Generátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása Generátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása Dokumentum ID: PP-13-20540 Budapest, 2014. július A leírás verzió-információja Verzió Dátum Változás Szerkesztette V1.0 2014.04.16. Első kiadás

Részletesebben