Felelősségvállalás kérdése

Átírás

1 Több mint ötven év után idén március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lett az országnak, miután a parlament elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. törvény is kihirdetésre került, ennek célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek egyértelművé teszik, hogy adott időpontban melyik törvény alkalmazandó. Az új Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (régi Ptk.), a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (Gt.) és a szövetkezetekről szóló évi X. törvény. A nyolc könyvből, közel ezerhatszáz paragrafusból álló törvényben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is. Felelősségvállalás kérdése Az új Ptk. egyik legvitatottabb, legnehezebben értelmezhető rendelkezése a vezető tisztségviselők harmadik személyeknek okozott károkért viselt felelőssége. A egyértelműsítés végett a törvény pontosan meghatározza az érintettek körét is, ezek szerint a vezető tisztségviselők csoportjába a kft-k ügyvezetői, a részvénytársaságok igazgatósági tagjai és vezérigazgatói tartoznak! Lássunk pár pontot a témából.

2 Harmadik féllel szembeni kártérítési felelősség. Az eddig hatályos társasági törvény (Gt.) szerint az ilyen károkért kizárólag a társaság felelt, eddig például az ügyvezető nem tartozott a felelősségvállalók körébe. Az új Ptk. szerint viszont, ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben okoz kárt a harmadik személynek, szintén perelhető lesz kártérítésért. Jelenleg még a szakemberek is vitáznak azon, hogy az ügyvezetés körében okozott valamennyi például a környezetvédelmi vagy a kartellszabályok megszegésével másoknak okozott kárért perelhetővé válnak-e a vezetők, vagy kizárólag olyankor, amikor nem a társaság képviselőjeként, de nem is magánszemélyként járnak el. Példának hozható fel az olyan eset, amikor egy cégvezető hivatali úton, cégautóval okoz balesetet, okoz kívülállóknak kárt. Ma még nem tudható, hogy ilyenkor a cég vagy maga a cégvezető perelhető kártérítésért Mostantól a vezetőknek át kell gondolniuk, hogy a magánvagyonukat milyen módon, milyen eszközzel védhetik meg! Ha a hazai gyakorlatot vizsgáljuk, akkor nem lesz meglepő, hogy vagyonukat sokan strómanok nevére íratják, esetleg az új Ptk.-ban életre hívott bizalmi vagyonkezelésbe adnák. Saját társasággal szembeni kártérítési felelősség. Alapjaiban változott a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség, így a megbízási vagy munkaszerződés alapján dolgozó vezetőknek a saját társaságukkal szembeni felelőssége is megváltozott. Mostantól egy vezető tisztségviselő kizárólag akkor mentesülhet a felelősség alól, ha ellenőrzési, felelősségi körén kívül eső és előre nem látható körülmény okozta a kárt, és nem volt elvárható tőle, hogy ezt elkerülje, a kárt elhárítsa. Ugyanakkor ma még pontosításra szorulnak az olyan alapvető kérdések is, hogy például mit takar esetükben az úgynevezett ellenőrzési körébe fogalom.

3 A kártérítés mértéke. A vezetői kötelezettségek megszegésével a társaságnak okozott károkat az ügyvezetőnek eztán csak olyan mértékben kell megtérítenie, amilyen mértékben a kár a kötelezettségszegés időpontjában objektíve előre látható volt. Az ebben a körbe nem tartozó, például az előre nem látható károkat továbbra is a társaság viseli. A szándékos kötelezettségszegésével okozott károkat viszont a vezetőnek teljes egészében meg kell térítenie. Szintén nincs pontosítva az, hogy mi tekinthető előre objektíve és mi nem. Ügyvezetői tiltakozás. Ha egy vállalkozásnak több, önállóan eljárni jogosult ügyvezetője van, bármelyikük tiltakozhat a másik tervezett intézkedése ellen, a tiltakozást elbírálása a taggyűlés hatásköre, amíg ez nem történik meg, a megtámadott intézkedés nem hajtható végre. Érdekes lehetőség mostantól, hogy a társaság tulajdonosai utóbb számon kérhetik a passzív ügyvezető(k)től, vajon miért mulasztották el megakadályozni társuknak olyan intézkedését, amely végül a társaságnak kárt okozott. Nem árt tehát, ha mostantól az ügyvezetőknek aktívan nyomon követniük egymás tevékenységét. A tiltakozási jog túlzottan aktív gyakorlásával viszont el is lehet lehetetleníteni egy cég működését, ez szintén felvetheti a vezetők kártérítési felelősségét. Utasíthatóság. Az új szabályok szerint, ha az egyszemélyi tulajdonos célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vezető tisztségviselő köteles őt erre figyelmeztetni, a későbbi bizonyíthatóság érdekében tanácsos írásban megtenni ezt. Ha a tulajdonos ennek ellenére fenntartja az utasítást, a vezető tisztségviselő a tulajdonos kockázatára hozhatja meg az adott intézkedést. Jogszabály vagy hatósági határozatot sértő, mások személyét, vagyonát veszélyeztető utasítások végrehajtását a vezető tisztségviselő köteles megtagadni!

4 Vállalkozások Sok változás történt a gazdasági társaságok létrehozásával, a társaságok szerződéskötési lehetőségeivel, a szerződések érvénytelenítésével vagy akár a versenyeztetés szabályaival kapcsolatban is. Lássunk néhányat ezek közül. Nyilvánosan működő részvénytársaságok A Ptk. hatályba lépését követően már csak zártkörűen működő részvénytársaságot lehet létrehozni - nyilvánosan működő részvénytársaság nem alapítható, nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzése iránti kérelem nem nyújtható be -, ezek a tőzsdére vitelkor válnak nyilvános társasággá. Az új Ptk. hatálybalépésekor a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló olyan nyilvánosan működő rész-vénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve, köteles részvényeit március 15-éig a tőzsdére bevezetni vagy működési formájának megváltoztatásáról, illetve átalakulásáról, egyesüléséről határozni. Megszűnő jogi személy formák Az új Ptk. hatálybalépésekor működő, a régi Ptk.-ban nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, valamint a közös vállalat a március14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatóak. 3 millió forintos törzstőke a korlátolt felelősségű társaságokban Az új Ptk. 3:161. (4) bekezdése a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjét visszaemeli 3 millió forintra. Átmeneti szabály vonatkozik azokra a működő vagy bejegyzés alatt álló cégekre, amelyek jelenleg 3 millió forint törzstőkénél alacsonyabb jegyzett tőkével rendelkeznek. Ezek a korlátolt felelősségű társaságok március 15-ig kötelesek a törzstőkéjüket megemelni vagy átalakulni, egyesülni.

5 Szerződéskötés. Az új Ptk. immár kimondja, hogy a felek már a szerződéskötésről tartott tárgyalások alatt (azaz a kontraktus megkötése előtt is) kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Önmagában a szerződéskötés elmaradásáért nem terheli őket kártérítési felelősség, az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt a másik fél érvényesítheti az ebből eredő kárát. Például ha az egyik félnek a szerződéskötési szándéka már megszűnt akár mással kötött szerződést, viszont tovább folytatja a tárgyalásokat eredeti partnerével - aki viszont ezért kapacitásokat köt le vagy megrendelésektől esik el -, és erről a tárgyalófelét nem tájékoztatja, kártérítés miatt perelhető. Versenyeztetés. Részletesen szabályozza az új Ptk. a versenyeztetési eljárás utáni szerződéskötést, ami akkor is irányadó, ha a felek ugyan nem esnek a közbeszerzési törvény hatálya alá, de üzleti partnereiket versenyeztetés útján választják ki. A leglényegesebb szabály, hogy a kiíró felet szerződéskötési kötelezettség terheli a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben, ettől kizárólag abban az esetben térhetnek el, ha csak a szerződéskötés megtagadásának jogát előre, a felhívásban kikötötte. Szerződés érvénytelensége. A szerződés megtámadásának egyéves határideje a szerződés megkötésétől kezdődik. Ilyenre például tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanság, illetve tisztességtelen általános szerződési feltételek esetén van lehetőség. Az új Ptk. ugyanakkor lehetővé teszi, hogy (például alaki hiba miatt) érvénytelen szerződésüket a felek egyező akarattal, az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével a megkötés időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényessé tegyék.

6 Szerződésszegés. Mostantól a szerződésszegő fél csak akkor mentesülhet felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában objektíve előre nem látható körülmény okozta (vis maior, kereskedelmi korlátozások), és nem volt elvárható, hogy ezt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A régi Ptk. a teljes kártérítés elvéből indult ki, az új viszont ezt az elvet csak részben tartja fenn. A szerződésszegő teljes felelősséggel tartozik a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért. Ugyanakkor a károsult vagyonában keletkezett egyéb károk és az elmaradt haszon miatt a szerződésszegő fél csak olyan mértékig lesz felelős, amilyen mértékig ezek a károk a szerződéskötés időpontjában előre láthatóak voltak. Elévülés. Mostantól a követelés elévülését nem szakítja meg (a követeléskezelő cégek most, amíg még lehet, fizetési felszólítások özönének kiküldésével nyújtják meg az elévülést) az írásbeli felszólítás. Ezért ha az elévülési idő vége közeleg, és a felek nem tudnak egyezséget kötni, célszerű lesz az igényt bírósági úton érvényesíteni. Adósok és hitelezők A napi gondok elég tetemes részét okozzák a hitelek Ami sok esetben probléma az adósnak és a hitelezőnek is. Az új Ptk.-ban számos változás található ebben a témakörben. Kezesség. Aki a jelenleg hatályos Ptk. alapján vállalt kezességet, előre tudhatta, hogy egyszerű kezes lesz-e (csak akkor kell fizetnie, ha az adóstól nem hajtható be a követelés), vagy készfizető kezes (aki az adóstól függetlenül teljesítésre kötelezhető).

7 Az új Ptk. továbbra is lehetővé teszi, hogy a felek eleve készfizető kezességben állapodjanak meg, de a kezes három, a követelés behajthatóságát nehezítő esetben az eredeti szándékától eltérően is készfizető kezessé válhat: - megváltozik az adós lakhelye, székhelye, telephelye; - csőd- vagy felszámolási eljárás indul ellene; - jogosultnak már volt sikertelen végrehajtási kísérlete az adós vagyonára. Bővül viszont azoknak az eseteknek a köre, amikor a kezes valamilyen külső, jellemzően a jogosultnak felróható ok miatt szabadul a helytállási kötelezettsége alól, ehhez most már az is elég, ha a követelés behajthatósága a jogosultnak felróható okból nehezül meg. Pénztartozás idő előtti teljesítése. Sokat vitatott kérdés, hogy a hitelező köteles-e elfogadni a hitel lejárat előtti visszafizetését, illetve hogy az emiatt felmerült esetleges többletköltségét átháríthatja-e az adósra. Az új Ptk. immár általános szabályként rögzíti: a hitelező köteles elfogadni a határidő lejárta előtti teljesítést (ez most is így van), de az ezzel kapcsolatos valamennyi többletköltségét az adósra háríthatja. Kivéve, ha az adós fogyasztó, mert neki csak a pénztartozás teljesítésének közvetlen költségeit kell viselnie. A fogyasztót védi az új Ptk. azzal is, hogy vele szemben a hitelező nem zárhatja ki az előtörlesztés jogát.

8 BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY A Ptk. az irányelvi előírásoknak való megfelelés céljából július 1-jétől bevezette a gazdálkodók közötti szerződéses viszonyokra a behajtási költségátalány intézményét. A törvény előírja, hogy ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forint- összeget megfizetni. A kötelezett a késedelme kimentésétől és a behajtási költségek tényleges felmerülésétől függetlenül köteles megfizetni a fenti összeget, amely a késedelembe esés napjától esedékes. A kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beleszámít. A jogosult a negyven eurót meghaladó behajtási költségét már csak annak tényleges bekövetkeztének és mértékének bizonyítása esetén érvényesítheti. Lényeges pontja a szabályozásnak, hogy a negyven eurónyi minimális átalányösszeg megfizetésétől eltérő, azt kizáró szerződési kikötés semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér megfizetésére kötelezett. A behajtási költségátalány számviteli elszámolása a késedelmi kamat elszámolásával azonos módon történik. A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalány összegét egyéb ráfordításként számolja el. A jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét az egyéb bevételek között számolja el.

9 A felek a behajtási költségátalányról nem rendelkezhetnek szabadon, arról csak a jogosult mondhat le a behajtási költségátalány esedékességét követően. Ennek megfelelően a behajtási költségátalánynak a számviteli törvény hatálya alá tartozó kötelezett gazdálkodó könyveiben mindenképpen meg kell jelennie akár kötelezettségként, akár elengedett kötelezettségként. A behajtási költségátalány megfizetése nem minősül sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak, ezért nem kell róla az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti számlát kiállítani. Forrás, háttéranyagok: itt_az_uj