SZIGET-KUTATÁS KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR

Átírás

1 ZSKF TKK FÜZETEK 10. SZIGET-KUTATÁS KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT TÁMOP /2/KMR KERETÉN BELÜL. PARTNEREK: ANNYE, AVKF, WJLF 1 ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST AUGUSZTUS

2 PEGAZUS PROJEKT TÁMOP /2/KMR SZIGET-KUTATÁS KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA PARTNERINTÉZMÉNYEK: ANNYE, AVKF, WJLF KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKTKERETÉN BELÜL ZSKF TKK BUDAPEST AUGUSZTUS ZSKF TKK FÜZETEK 10. 2

3 A jelen kiadvány a PEGAZUS Projekt TÁMOP /2/KMR program keretein belül készült. L Harmattan Kiadó, Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kabai Imre és Krisztián Viktor, A kiadványt szakmailag lektorálta: Pálvölgyi Miklós ISBN ISSN Sorozatszerkesztő: Kabai Imre A kiadásért felel: Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u harmattan@harmattan.hu A borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK OLDALAK 1. A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA A SZIGET FESZTIVÁLON ALAPADATOK INFORMÁCIÓK ÉS INFORMÁCIÓFORRÁSOK A K-DPR-K KÖZÖS PÁRBESZÉD-MODELLJÉNEK MEGÍTÉLÉSE AZ INKUBÁTOR-HÁZ MODELLJÉNEK MEGÍTÉLÉSE TÖBBDIMENZIÓS ELEMZÉSEK MELLÉKLETEK 50. ZSKF TKK FÜZETEK 10. 4

5 1. A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA A SZIGET FESZTIVÁLON 1.1. BEVEZETŐ Az elmúlt években sokan jártak már a Sziget Fesztiválon. Még többen csak hírből ismerik és lehet, hogy nem a legjobbakat hallották róla. Sokáig heves viták tárgya volt: kell ez nekünk egyáltalán? Mára azonban lassan az egyik leghíresebb hungaricummá, nemzetközileg ismert és elismert rendezvénnyé nőtte ki magát a Sziget. Hogy kinek mennyire vonzó ízlés dolga, de egyvalamit nem lehet elvitatni tőle: megkerülhetetlen, fontos jelenségévé vált a magyar fiatalok életének. A ZSKF 2006 nyarán gondolt egy merészet, és hat hallgatójával három tanár kíséretében kivonult a Szigetre! A kutatással egybekötött kiruccanás olyan jól sikerült, hogy azóta minden nyáron kinn vagyunk 1.A tavalyi különleges alkalom volt: négy felsőoktatási intézmény (a ZSKF mellett az ANNYE, az AVKF és a WJLF) konzorciumi együttműködése révén jöhetett létre a évi szigetkutatás, hasonló módon alakult az idei kiruccanásunk is: a Pegazus projekt (lásd a TÁMOP pályázatunkról bővebben a honlapunkon 2 ), megfelelő anyagi kereteket biztosított ahhoz, hogy nyolc tanár és tizenhat hallgató vegyen részt a fesztiválon (minden intézmény képviseltette magát a kutatáson tanárokkal és hallgatókkal is). Szerény adatfelvételünk 416 szigetlakó megkérdezését jelentette az alábbiakban egy rövid összefoglalóját olvashatják a kutatási eredményeinknek. Elsősorban beszédes ábrákat találhattok alább, amelyek reményeink szerint részletesebb szöveges elemzések nélkül is sok mindent elárulnak a Sziget-jelenségről, de szólnak intézményeink, a ZSKF és a konzorciumi partnerek megítéléséről, illetve a párbeszéd-modellünkről is A SZIGET TÖRTÉNETÉRŐL A Sziget Fesztivál immáron Európa egyik legnagyobb multikulturális rendezvénye (az idén 385 ezren látogatója volt). Sokan az év bulijának nevezik: egész évben készülnek rá, a legnagyobb nyári élményként tartják számon. Története a rendszerváltás előtti időkre nyúlik vissza: annak idején a fiatalok számára kiterjedt intézményrendszert alakítottak ki az építőtáborok, táncos rendezvények, a nyarankénti almaszedések, a társadalmi ünnepek ( FIN ) rendszerén keresztül behálózták az oktatási intézményeket, ifjúsági mozgalmakat, lefedték a társadalmi eseményeket. 1 Lásd erről bővebben a ZSKF honlapján: 2 A honlapunkon a Pegazus projektről itt olvashat: 5

6 Elsődleges céljuk az volt, hogy a fiatalok hasznosan töltsék a szabadidejüket no meg a felnőttek szeme előtt. Mindezek igen fontos társadalmi integrációs, szocializációs funkciót töltöttek be, de nem titkolt politikai célokat is szolgáltak ( a kommunista szellemű ifjúsági nevelés szinterei voltak). Nem véletlen, hogy a rendszerváltást követően teljesen felszámolták ezeket az intézményrendszereket, ifjúsági mozgalmakat, és helyüket olyan új képződmények vették át, amelyek mentesek voltak a szocialista ideológiától. De ez csak részben sikerült, hiszen a mai napig nem épültek ki a fiatalokat olyan mértékben tömörítő mozgalmak, szervezetek, amelyek a KISZ, az úttörő- és kisdobos, az ifjú Gárda és hasonló mozgalmak kiterjedéséhez, hatékonyságához lennének hasonlíthatóak. Arról a mai napig élénk viták folynak az ifjúsággal foglalkozó szakemberek körében, hogy ezt az űrt szükséges-e betölteni, avagy sem, minden esetre egyesek igen sikeres üzleti vállalkozásaikat éppen e vákuum felismeréséből fakadóan alakították ki. Így 1993-ban Müller Sziámi Péter és Gerendai Károly a Sziámi együttes meghatározó személyiségei (az egyik a frontembere, míg a másik a menedzsere a mai napig is létező együttesnek) azzal az ötlettel álltak elő 1993-ban, hogy egy olyan ifjúsági tábort szerveznek, ahol különböző könnyűzenei koncertek mellett kulturális programok is helyt kapnának. A főváros vezetésének tetszett az ötlet és bár a megrendezését nem tudta vállalni felajánlotta a rendezvény anyagi támogatását, és megnyitotta számukra az óbudai Hajógyári szigetet. Ezzel egy időben Müller és Gerendai megalapította a Sziget Kulturális Menedzseriroda Kft. amely a mai napig a fesztiválok gazdája 3. Az első alkalommal 1993-ban Diáksziget néven rendezték meg a fesztivált. Összesen két színpadon számtalan magyar együttessel és kulturális programokkal indítottak, és a siker nem maradt el: több mint 30 ezer látogatót vonzott a Kell egy hét együttlét! jelszóval hirdetett diákrendezvény. A következő évben a Woodstock-fesztivál 25. évfordulója alkalmából Eurowoodstock névre keresztelt rendezvényen már százezerrel többen jöttek el. Nagy változásokat elsősorban anyagi biztonságot eredményezett az ban a Pepsivel kötött három éves szerződés, hiszen 1997-ben már meghaladta a 250 ezret is a Pepsi Sziget látogatottsága, a programok száma pedig elérte a hatszázat. Azóta a fejlődés szinte töretlen: ben a látogatók száma a 400 ezret közelítette, a résztvevők több mint fele külföldről érkezett; 50 helyszínen ezernél több program szórakoztatta a közönséget 4. 3 Az egyik legutóbbi hír: Hat kontinens mintegy ötven országából érkeztek az idei Szigetre, ami - nagykorúságát elérve - már az egyik legfontosabb kulturális, zenei esemény Európában. A Szigetre érkező zenészek, látogatók és a nemzetközi média képviselői is egybehangzóan állítják, hogy ilyen változatos, sokszínű programkínálatot sehol máshol nem tapasztaltak. Emellett dicsérik a szolgáltatások és az infrastruktúra magas színvonalát is, ami szintén egyedivé és kiemelkedővé teszi a Szigetet. (Forrás: A Sziget a legsokszínűbb fesztivál. Letöltés ideje: ) Lásd még: Hanzel Enikő Krisztina: Mert kell egy hét együttlét. Évfolyamdolgozat. ELTE TáTK Politikai Tudományok Tanszék, Budapest, május. (Konzulens: Kabai Imre) 4 Gábor Kálmán Szemerszki Mariann: Sziget Fesztivál Kutatás Közben 270. Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest,

7 A Sziget kutatása 1997-ben kezdődött Gábor Kálmán 5 és Vízer Balázs kezdeményezésére 6. Az első két évben néhány diák részvételével mélyinterjúkat és résztvevő megfigyeléseket készítettek. Inkább nevezhetjük ezeket a vizsgálódásokat a majdani professzionális adatfelvételeket előkészítő tapasztalatszerzésnek, elővizsgálatoknak. A fordulatot az év hozta: immáron a Sziget Kulturális Menedzseriroda Kft. felkérésére és támogatásával nagyszabású kérdőíves adatfelvétel készült a Szigetre látogatók körében. Ebben az évben már közel harminc diák vett részt a kutatásban, és Kabai Imre is csatlakozott a stábhoz, az adatfelvételek módszertani kidolgozására vállalkozott (lásd a Mellékletekben az Anketőri utasítást és a Tér-idő kvótát, amelyek e tapasztalatokra, mintavételi modellre épülnek). A kezdeti próbálkozások (önkitöltős kérdőívek, néhány perces survey 542 fővel) után 2000-től minden évben közel fél órás kérdőívet, valamint 2002-től egy rövidebb (néhány perces) ún. kontaktlapot is lekérdeztek mind a magyar, mind pedig a külföldi résztvevőktől 7. Összesen mintegy háromezer Sziget látogatót értek el, de 2004-től a korábbi módszerek mellett a kutatás minden fázisát képileg is rögzítették, kiegészültek az alapkérdőívek különböző kérdésblokkokkal (ízlés, családtervezés stb.), továbbá készültek speciális kiegészítő kutatások (kérdőívek az Internet-használatról, mélyinterjúk művészekkel, tematikus megfigyelések stb.) is A ZSKF A SZIGETEN A 2006-os év legalább is a ZSKF számára újabb fordulatot eredményezett: külön speciális vizsgálatokra kapott lehetőséget a Zsigmond Király Főiskola a Sziget-kutatások szervezőitől (a Gábor Kálmán vezette EIKKA: Európai Ifjúsági Kutató, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központtól), továbbá ha szerény keretek között is, egyfajta albérletben megjelenhettünk az EIKKA sátrában is. Kicsiny stábunk hat hallgatóból (a ZSKF HÖK aktív tagjaiból) és három tanárból állott. Arra vállalkoztunk, hogy egyrészt megmutassuk önmagunkat : minél több sziget-lakóhoz eljuttassuk azokat az információkat, amelyek a főiskoláról szólnak; másrészt egy önálló kutatás keretein belül megtudjunk egyet-mást a bennünket érdeklő kérdésekről: ismerik-e az intézményünket, mit tudnak rólunk, hogyan tehetjük vonzóbbá a ZSKF-et és ehhez hasonlókat. A 2010-es év mint ezt fentebb jeleztük újabb fordulópontot jelentett a ZSKF- szigetkutatásába, mivel immár három másik intézmény (az Andrássy Gyula Budapesti Németnyelvű Egyetem, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Wessley János Lelkészképző Főiskola) együttműködésével sikerült lebonyolítani a sziget-kutatásunkat. 5 Gábor Kálmán közelmúltban bekövetkezett fájdalmasan korai halála mindannyiunkat mélyen megrendített, akik ismertük őt! 6 Lásd erről: Gábor Kálmán Vízer Balázs: A Diáksziget az új középosztályé? ( ) 7 Lásd erről: Kabai Imre: A Pepsi Sziget vizsgálata Dokumentumgyűjtemény. Jelenkutató Intézet, Budapest,

8 A siker nem maradt el, hiszen közvetlenül legalább félezer sziget-lakóval sikerült személyes kontaktust kialakítanunk, még többen vehették kezükbe a kiadványainkat, sikerült egy 15 perces kérdőíves interjú keretein belül 449 a Sziget Fesztivál résztvevőit reprezentáló fiatalt kifaggatnunk a bennünket érdeklő kérdésekről. Mindezek mellett egy élő rádióadás és képanyag is dokumentálta kis csapatunk jelenlétét, tevékenységét (a sátorban folytatott beszélgetésektől a kérdőíves adatfelvételünk különböző fázisaiig), melyből alábbi beszámolónkban többször is merítünk. Az idei 2011-es adatfelvételt hasonló módon szerveztük. Különösen nagy sikere volt a közös megbeszélésnek: itt mutattuk be először az intézmények vezetőinek a párbeszéd-modellünk 5 perces promóciós klipjét is. Az idei adatfelvétel során 15 diákkutató 416 sikeres kérdőíves adatfelvételt valósított meg (a kérdőívet lásd a Mellékletben). Az adatfelvételeinket módszertani szempontból úgy alakítottuk, hogy az szervesen illeszkedjék a nagy Sziget-kutatásokhoz. Ugyanazon kérdezési és mintavételi elveket alkalmaztunk, mint amit 1999 óta a sziget-adatfelvételek során kialakított a Gábor Kálmán vezette stáb. Meghatározott számú kérdőívet kellett lekérdeznie minden kérdezőnknek egy-egy megadott térképen pontosan bejelölt területi zónán belül egy-egy időintervallumban (három időzónát alakítottunk ki, amely 3-3 órát foglalt magába, 6 területi zónát vettünk figyelembe, mégpedig úgy, hogy minden kérdezőnk a megfelelő helyen egy-egy időintervallum alatt 4-4 kérdőívet kérdezett le mindezen közben a véletlen sétás mintavételi elveknek megfelelően választott ki véletlenszerűen szigetlakókat lásd ezekről bővebben a Mellékletben). A kutatás mindannyiunktól kemény és fegyelmezett munkát követel, ami persze nem jelenti azt, hogy ne élveznénk az egy hét együttlét nyújtotta örömöket. Talán a leglényegesebb hozadéka ezeknek a kiruccanásoknak : évről évre kipróbáljuk, hogyan lehet együttműködni tanároknak diákoknak a társadalomkutatás e szélsőséges terepén. A ZSKF-en ugyanis a TKK égisze alatt 2006 óta nagyszabású diplomás pályakövető kutatások folynak 8.A Sziget-kutatásokon kovácsolódik össze az a csapat, amely a következő hónapokban együtt dolgozik a több száz főre kiterjedő adatfelvételek során A SZIGET-JELENSÉG Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a Sziget-jelenségnek különleges társadalomtudományi, szociológiai jelentősége is van. Ehhez kapcsolódik például napjaink egyik legvitatottabb kérdése, hogy egy szélsőségesen megosztott magyar társadalom van-e kialakulóban, mint ahogy azt például Gazsó Ferenc 9 8 Lásd erről bővebben a honlapunkon: 9 Gazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer. In: Századvég 1997/4. (pp ) (p. 95) 8

9 állítja, vagy éppen ellenkezőleg, miként Gábor Kálmán is kiemeli 10 a társadalom középosztályosodásának vagyunk tanúi az ezredforduló Magyarországán? Az ifjúsági korszakváltás tézise szerint Gábor és Vízer azt hangsúlyozza, hogy a Sziget elsősorban a jövőbeli középosztályé, így a fesztivál, mint szórakoztatási forma összekapcsolódik azzal a változással, amely egyrészt szerkezetileg más munka-szabadidő megosztást eredményezett, másrészt magasabb intenzitásfokra emelte a munkavégzést és a szórakozás igényét is. A Szigetre látogató fiatalok kutatásának jelentősége elsősorban abban van, hogy az eredmények mintegy előre jelzik azokat a változásokat, amelyek a magyar fiatalok körében a kilencvenes évektől napjainkig végbementek 11. A Sziget-kutatások megerősítették, hogy a kilencvenes években a magyar fiatalok körében lezajlott egy korszakváltás, amely hatására alapvetően megváltozott a fiatalok helyzete és a felnőttek társadalmához való viszonya, csökkentek annak hagyományos ellenőrző szerepei. Ugyanakkor a nyugateurópai fejlődéshez hasonlóan egyre korábbra helyeződik a fiatalok önállósodása. Miközben később lépnek ki a munka világába, időben elodázzák a tartós párkapcsolat kialakítását és a gyermekvállalást (a meghosszabbodott ifjúsági életszakaszon belül az életidő kettős mozgásáról beszélhetünk, az életutak mind inkább individualizálódnak, megnő a lehetőségek és a kockázatok valószínűsége) 12. A közelmúlt adatai azt bizonyítják, hogy a Sziget-ifjúság társadalmának összetétele nem, kor és iskolai végzettség szerint egyre inkább hasonlít a teljes magyar fiatalságéhoz 13, vagyis a szigetjelenséget leíró kutatási eredmények több vonatkozásukban is a magyar ifjúság belső viszonyait tükrözik legalábbis annak átlag fölötti jövedelmű és aktivitású rétegeiét. A Sziget ez utóbbi jellegzetessége különösen fontos számunkra, hiszen a felsőoktatásban továbbtanulók elsősorban ebből a közegből kerülnek ki így kutatási eredményeink sok tekintetben intézményeink célcsoportjairól szólnak. Budapest, augusztus Kabai Imre és Krisztián Viktor 10 Gábor Kálmán: Globalizáció és ifjúsági korszakváltás. In: Gábor Kálmán - Jancsák Csaba (szerk.): Ifjúsági korszakváltás. Ifjúság az új évezredben. Belvedere Kiadó, Szeged, (pp ) (p. 30) A hatvanas évek közepén megfogalmazott középosztályosodás-elméletek lényege: a jövedelmek és az életszínvonal kiegyenlítődése, általánossá válik a tartós fogyasztási cikkek birtoklása, a munkásosztály tagjai is átveszik a középosztály életstílusát. 11 Gábor Kálmán: Tíz éves a Sziget-kutatás. EIKKA, Budapest, (p. 10.) 12 Uo. (pp. 3-4.). Lásd még: Kabai Imre: Társadalmi rétegződés és életesemények. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, Az adatok forrása: Gábor-Szemerszki (2006) és a évi kutatások előzetes adatai (Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest, augusztus). 9

10 A ÉVI SZIGET-KUTATÁSBAN KÖZREMŰKÖDTEK: KRISZTIÁN VIKTOR (ZSKF; KUTATÁSVEZETŐ) DR. KABAI IMRE (ZSKF; KUTATÓ) SULYOK TAMÁS (ZSKF; KUTATÓ) SCHOTTNER KRISZTINA (ZSKF; KUTATÓ, TEHETSÉG-GONDOZÓ) BÁNLAKY PÁL (WJLF; KUTATÓ) WÜNSCH FERENC (ANNYE; KUTATÓ) JELLI JÁNOS (AVKF; KUTATÓ) TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐK: 15 HALLGATÓ A ZSKF-RŐL, A WJLF-RŐL, AZ AVKF-RŐL ÉS AZ ANNYE-RŐL. 10

11 2. ALAPADATOK A sziget-lakók nemek szerinti megoszlása majdnem tíz százalékos férfi-többletet mutat (lásd a 2.1. ábrát). Ez egyébként általánosnak mondható: jellemzően a szigeten minden évben valamivel többen vannak a férfiak ábra: A minta megoszlása nemek szerint (%) Nő; 45,9 Férfi; 54,1 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Életkor szerint a következőképpen alakul a vizsgált minta összetétele: a válaszadóink átlagéletkora 24 év; a legfiatalabb 13, míg a legidősebb 58 éves (a szórás 6,1 év). A legnagyobb hányaduk 26,9 százalékuk a éves korcsoportba tartozik, alig 6,3 százalékuk fiatalkorú és 12,5 százalékuk 30 éves vagy idősebb (lásd 2.2. ábrát). Az idősoros adatok szerint fokozatosan öregszik a Sziget: míg 1999-ben a legfiatalabb korcsoport aránya 13,6 százalék volt, addig 2005-ben ez lecsökkent 11,0 százalékra, miközben a 30 éves és idősebb csoport aránya 2,5 százalékról ugyanezen időszak alatt 11,4 százalékra emelkedett (Gábor- Szemerszki, 2005: 11.). Az első vizsgálataink mintájában 2006-ban a két arány a következőképpen alakult: a legfiatalabb korcsoport 14,2 százalék, míg a legidősebb 11,7 százalék volt (Kabai, 2006: 5.). 14 Lásd: Gábor Szemerszki (2005): 1999-ben még 55,5 százalék volt a férfiak aránya, ez 2005-ben lecsökken t 50,6 százalékra (10. oldal). A ZSKF első 2006-ban készült kutatása szerint ez az arány 51,8 százalék volt (Kabai, 2006: 5.). Megjegyezzük, hogy a tavalyi 2010-es adatfelvétel során majdnem azonos volt a két nem aránya: a megkérdezettek 49,9 százaléka volt férfi. 11

12 2.2. ábra: A minta megoszlása életkor szerint (%) 17 éves és fiatalabb 6, éves 13, éves 26, éves 18, éves 22,6 30 éves és idősebb 12,5,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Ha nemek és korcsoport összefüggésében is megnézzük az adatokat, 15 akkor feltűnik, hogy a fiatalabb korosztályok körében enyhe nőtöbblet tapasztalható egészen a éves korosztályig, majd a legidősebbeknél (a legalább 30 éveseknél) már egyértelmű a férfi-dominancia (72,1 százalék a férfiak aránya; itt az ASR = +2,6; lásd a 2.3. ábrát). 15 A kétdimenziós összefüggések elemzését a kereszttábla illetve a hozzá kapcsolódó Pearson-féle Khí-négyzet függetlenségi próba segítségével készítettük, illetve cellánként kiszámítottuk az Adjusztált Sztenderdizált Reziduálisokat is (a továbbiakban ezt a statisztikát ASR rövidítéssel jelöljük). A társadalomkutatásban általánosan elfogadott 95 százalékos megbízhatósági szintet tekintjük a szignifikáns kapcsolatok alsó határának (a null-hipotézis elfogadási valószínűsége kisebb vagy egyenlő 0,05 dal ). Erősen szignifikáns összefüggésről legalább 99 százalékos megbízhatósági szint mellett beszélünk, míg a százalék közötti megbízhatósági szint esetén gyengén szignifikáns -nak nevezzük a két változó közötti összefüggést. A továbbiakban a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűségét P=0.023 formában jelöljük. Esetünkben a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége: P = 0,

13 2.3. ábra: A minta megoszlása életkor és nemek szerint (%) 17 éves és fiatalabb 46,2% 53,8% éves 48,2% 51,8% éves 48,2% 51,8% éves 63,2% 36,8% éves 50,0% 50,0% 30 éves és idősebb 71,2% 28,8% Összesen 54,1% 45,9% 0% 20% 40% 60% 80% 100% férfi nő Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) A szigetlakók iskolázottsága szerinti megoszlások alapján elmondhatjuk, hogy a mintánkba kerültek közül 14,2 százalékuk rendelkezik alapfokú, 44,0 százalékuk középfokú 9,9 százalékuk felsőfokú szakképzéssel és 28,9 százalékuk felsőfokú végzettséggel (lásd a 2.3. ábrát). Nemek szerint nem tapasztaltunk jelentősebb eltéréseket (P = 0,156), ugyanakkor életkor szerint mint az várható volt jelentős, szignifikáns eltéréseket regisztráltunk (P < 0,001). Néhány jellegzetes összefüggés: a legfiatalabb korcsoport (legfeljebb 17 évesek) körében a 8 általánost végzettek 96,2 százalék (ASR = +13,0), még a évesek nagy része (48,2 százalékuk ASR = +8,4) is csak ilyen végzettséggel rendelkezik. A évesek 67,0 százaléka gimnáziumot végzett (ASR = +8,6), a évesek kétötöde főiskolát végzett (40,0 százalék ASR = 6,0), míg a évesek körében az egyetemi (BA) diplomások aránya kiugróan magas: 36,2 százalék (ASR = +8,0). 13

14 2.4. ábra: A minta megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint (%) nyolc általános 13,0 szakmunkásképző / szakiskola 4,1 szakközépiskola 10,1 gimnázium 33,9 OKJ 9,9 főiskola (BA) 16,6 egyetem (MA) 12,3,0 10,0 20,0 30,0 40,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) A kutatások mintájának az iskolázottság szerinti összetételét nézve évek óta azt láthatjuk, hogy a szigeten résztvevők egy jobb módú, magasabb iskolázottsággal rendelkező réteg képviselői 16. Emögött sejthető a szülők magas iskolai végzettsége, átlag fölötti, kedvezőbb életszínvonala is. Tehát ők a felsőbb rétegek gyermekei, illetve felnőttként nagy valószínűséggel maguk is a magasabb társadalmi csoportokba illeszkedhetnek be. Ha a válaszadóink iskolázottság szerinti megoszlását hasonlítjuk össze az országos adatokkal, valóban az átlagot meghaladó markáns arányeltéréseket tapasztalunk (lásd a 2.5. ábrát; az 16 A szigetre járók csaknem egyharmada egyetemet végzett vagy még egyetemista, több mint egyötödük pedig főiskolát végzett, illetve főiskolás. Napjainkra egyértelművé vált a szakiskolások, illetve a szakiskolát (szakmunkásképzőt) végzettek alulreprezentáltsága a Szigetre látogatók között. írta Gábor és Szemerszki 2006-ban (Gábor-Szemerszki, 2006: 12.) 14

15 összehasonlíthatóság érdekében itt csak a éveseket vontuk be vizsgálatunkat; ez a teljes kutatási mintán 86,8 százaléka 17 ) ábra: A szigetlakók iskolázottságának összehasonlítása az országos adatokkal (csak évesekre számítva; %) Sziget-kutatás (ZSKF TKK) 15,0% 4,0% 55,0% 26,0% Országos adatok (Ifjúság 2008.) 18,0% 27,0% 40,0% 15,0% 0% 25% 50% 75% 100% Legfeljebb 8 osztály Szakmunkás Érettségi Diploma Forrás: Ifjúság (N=8000) és ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=361; csak a évesek) Különösen feltűnő a szigetlakó éves fiatalok körében a diplomával rendelkezők magas aránya (26,0 százalékuk sorolható ide, míg a teljes érintett népességen belül ez az arány mindössze 15,0 százalék). Ugyanakkor a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők kevesebb, mint egyhuszadát alkotják a mintánknak (4,0 százalék), míg az országos adat ennek majdnem a nyolcszorosa (27,0 százalék). Feltűnően magas összességébent a legalább érettségivel rendelkezők aránya a Szigeten: meghaladja a 80 százalékot, miközben az adott korcsoport alig több mint fele (55 százaléka) sorolható ide az országos adatok szerint. Könyvében Gábor Kálmán a középosztály szigetének nevezte a fesztivált, amely abból a meggyőződéséből ered, hogy a rendszerváltást követően Magyarországon megindult középosztályosodás 17 Az országos adatok forrása: Szabó Andrea - Bauer Béla (szerk.): Ifjúság Gyorsjelentés. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest, oldal. Interneten:. (Letöltés ideje: ) 15

16 legmarkánsabb fiatal csoportjai látogatják elsősorban a Szigetet 18. A középosztályosodás bizonyítékainak hiányában inkább az a véleményünk, hogy a Sziget egyszerűen vonzóbb a magasabb státusú fiatalok számára és ez a réteg különösen fontos célcsoportja kutatásainknak. Ha azt is megvizsgáljuk, hogy jelenleg hányan tanulnak, kiderül, hogy kétharmaduk (67,7 százalékuk) valamilyen oktatási intézmény aktív tagja. A szigetlakók egy jelentős hányada (37,7 százalékuk) valamely felsőoktatási intézmény hallgatója, kerek 30 százalékuk gimnazista (lásd a 2.6. ábrát) ábra: Milyen szinten tanul jelenleg (összevont)? (%) felsőfokon tanul; 37,7 nem tanul ; 32,2 középfokig tanul ; 30,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Az összesített adatok alkalmat adnak a Gáborék eredményeivel való összevetésre (Gábor-Szemerszki, 2006: 13.): ott a főiskolai-egyetemi szinten lévők (vagy már van diplomájuk, vagy most szerzik meg) aránya 53,4 százalék a mi sziget-kutatásunk eredményei szerint ez az arány 2011-ben 52,2 százalék volt; a középfokú szinten levőké 40,3 százalékával szemben nálunk ez az adatt 42,5 százalék; végül Gábor Kálmánéknál az alapfokú végzettséggel rendelkező nem tanulók aránya 6,3 százalék nálunk 5,3 százalék. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy szeretnének-e továbbtanulni a szigetlakók, és ha igen, akkor milyen szinten. Az adatokból kiderül, hogy a válaszadók 67,1 százalékának vannak továbbtanulási szándékai. Ezen belül minden második szigetlakó egyetemen vagy főiskolán folytatná tanulmányait. 18 Lásd a fentebb idézett tanulmányában (Gábor Kálmán: Globalizáció és ifjúsági korszakváltás.) 16

17 A középfokú vagy az az alatti tanulmányok elkezdését csak néhányan tekintik célnak. De itt meg kell jegyezni, hogy a válaszadók közül néhányan még tizenévesek, akik most készülnek a középfokú tanulmányaik megkezdésére. Ami érdekesség, hogy az előző években nem vizsgáltuk a felsőfokú szakképzések (OKJ) igényét, viszont a továbbtanulni szándékozók 4,1 százaléka e csoportba tartozik (lásd a 2.7. ábrát) ábra: Ha továbbtanulna: Milyen szinten? (a továbbtanulni szándékozókon belül; %) egyetem (MA) 31 főiskola (BA) 19,2 doktori iskola (PhD) 7,5 OKJ 4,1 egyéb 3,2 szakmunkásképző / szakiskola 1,4 gimnázium 0,5 szakközépiskola 0, Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=279) Nem titkolt célunk volt a továbbtanuló célcsoportok pontos beazonosítása. Az első csoportba kerültek azok, akik főiskolai (BA) és/vagy egyetemi (MA) végzettséggel már rendelkeznek, vagy jelenleg szerzik meg, és innen szeretnének továbbtanulni (további diplomát szerezni): arányuk 15,9 százalék, elnevezésük a továbbiakban: továbbtanulók (leendő) diplomával csoport. 17

18 A következő célcsoportunkba azok tartoznak, akik középfokról szeretnének továbbtanulni (tehát első diplomájukat szerzik meg terveik szerint): arányuk a mintában 38,5 százalék; elnevezésük: továbbtanul középfokról. A harmadik csoportba azok tartoznak, akik vagy nem szeretnének továbbtanulni, vagy más szinten (például most kezdenék el a tanulmányaikat középfokon); őket nevezzük más csoportoknak, arányuk 45,7 százalék (lásd a 2.8. ábrát) ábra: Célcsoportok (szint és továbbtanulási szándék szerint) (%) továbbtanul (leendő) diplomával ; 15,9 továbbtanul középfokról ; 38,5 más csoportok ; 45,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Ha a célcsoportok átlagéletkorát vizsgáljuk meg 19, akkor erős szignifikáns összefüggést találunk (mint az várható volt): míg a teljes minta átlagéletkora 24,1 év, addig a középfokról továbbtanulni szándékozóknál 20,3 ez az érték, míg a további diplomájukat tervezőknél 26,3 év. 19 A magas mérési szintű magyarázandó változók mint pl. az életkor esetében az egyes magyarázó kategóriák mint pl. esetünkben a célcsoportok szerinti átlageltéréseket a variancia-analízis (ANOVA) segítségével elemezzük. Itt a függetlenség szignifikanciájának megállapítása érdekében az F-próbát alkalmazzuk, illetve a Eta-négyzet értékeit tekintjük az összefüggés erőssége mértékének (a magyarázott szórás százalékokban kifejezhető arányát). A szignifikancia különböző fokozatait a Khínégyzet próba esetében alkalmazott kategóriák szerint definiáljuk. Célcsoportok szerint az F-próba elfogadási valószívűsége: P < 0,001, míg az Eta-négyzet értéke 23,6 százalék. 18

19 Erősen szignifikáns összefüggést találtunk (P = 0,009) a nemek és a célcsoportok között is. Elmondható, hogy a középfokú tanulmányaikat végzők körében a nők lényegesen többen vannak, mint a férfiak, markánsan felülreprezentáltak (ASR = +2,5; lásd a 2.9. ábrát is) ábra: Az egyes célcsoportok megoszlása nemek szerint (%) továbbtanul (leendő) diplomával 50,0% 50,0% továbbtanul középfokról 46,3% 53,8% más csoportok 62,1% 37,9% 0% 25% 50% 75% 100% férfi nő Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Összességében a szigetlakók 49,0 százalékának az állandó lakóhelye Budapest (lásd a ábra Összesen sorát). Megjegyezzük, hogy a tavalyi mintánkba még majdnem kétharmad 64,6 százalék volt a budapestiek aránya. Egyéb városokból 39,1 százalékuk érkezett a szigetlakóknak, ami majdnem 10 százalékkal több, mint az előző évben. A 2010-es szigetkutatásunkban még csak 4,0 százalék volt községekből érkezők aránya, ami Idén 11,3 százalékra emelkedett. Az idei adatok az állandó lakóhelyek tekintetében a 2006-os szigetkutatás arányaihoz hasonlítanak a legjobban. Ezért nem állíthatjuk például azt, hogy a budapestiek aránya visszaszorulna szigetlakosság körében, inkább úgy fogalmazhatunk, hogy néhány évig eltolódott ez az arány és most kezd visszaállni egy 50 százalék körüli értékre. Szignifikáns összefüggéseket nem találtunk az állandó lakóhely és a célcsoportok között, de az pl. igen feltűnő, hogy a diplomával továbbtanulni szándékozók körében igen alacsony a fővárosiak aránya (mindössze 39,7 százalék). 19

20 2.10. ábra: A minta megoszlása állandó lakóhely és célcsoportok szerinti bontásban (%) Összesen 49,0% 16,3% 4,6% 6,7% 16,1% 6,7% továbbtanul (leendő) diplomával 37,9% 22,7% 3,0% 12,1% 18,2% 6,1% továbbtanul középfokról 50,0% 15,6% 6,3% 8,8% 12,5% 6,3% más csoportok 52,1% 14,7% 3,7% 3,2% 18,4% 7,4% 0% 25% 50% 75% 100% Budapest egyéb város Pest megyében község Pest megyében egyéb megyeszékhely egyéb város egyéb község NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Összességében elmondhatjuk, hogy a megkérdezettek fele (49,9 százalékuk) még a szüleinél lakik, 23,6 százalékuk saját lakásban, és minden ötödik válaszadó kollégium-lakó (lásd a ábra Összesen sorát). Magas (99 százalékos) megbízhatósági szint mellett szignifikáns összefüggéseket találtunk a célcsoportok szerint. Meglepő módon alul vannak reprezentálva azok a csoportok, akik a szüleiknél élnek és nem tartoznak egyik célcsoportunkba sem ( más csoportok ; ASR = 6,9) ugyanakkor egy erős felülreprezentáltság (ASR = +7,7) jellemzi a szüleiknél lakó, középfokról továbbtanulni kívánó diákokat. 20

21 2.11. ábra: Hol él jelenleg? (%) 1,2% Összesen 49,9% 23,6% 20,0% 5,3% továbbtanul (leendő) diplomával 44,6% 20,0% 29,2% 1,5% 4,6% továbbtanul középfokról 73,8% 13,1% 0,6% 7,5% 5,0% más csoportok 31,6% 33,7% 27,4% 1,6% 5,8% 0% 25% 50% 75% 100% szüleinél más lakásában (pl. albérlet) saját lakásban intézményben (kollégiumban) él egyéb Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=415) A szigetlakók családi állapotát tekintve azt láthatjuk, hogy majdnem a kétharmaduk (63,5 százalék) egyedülálló, élettársi vagy tartós párkapcsolatban 29,6 százalék él (lásd a ábrát) ábra: Családi állapot? (%) nőtlen / hajadon 63,5 élettárssal, tartós kapcsolatban él 29,6 házas 5,8 elvált,7 egyéb,5,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) 21

22 Célcsoport bontásban 99 százalékos megbízhatósági szint mellett szignifikáns összefüggést találtunk a családi állapot szerint (lásd a ábrát is). A középfokról továbbtanulni szándékozók körében szignifikánsan fölül vannak reprezentálva az egyedülállók (71,9 százalék; ASR = +2,6), míg ugyanitt a házasok aránya elenyésző (0,6 százalék; ASR=-3,6). Enyhe alulreprezentáltságról beszélhetünk azok körében, akik egyedülállók és nem tartoznak a célcsoportjainkhoz (ASR = -3,4), a legtöbb egyedülálló a középiskolás továbbtanulók között található. A házassági viszony a legnagyobb arányba az egyéb csoportban figyelhető meg (9,2 százalék; ASR = +2,6). Az egyetemre (MA szintre) készülők körében feltűnően alacsony a házasok aránya (1,6 százalék; ASR = -2,6) ábra: Családi állapot célcsoport bontásban! (%) továbbtanul (leendő) diplomával 68,2% 22,7% 9,1% továbbtanul középfokról 71,9% 27,5% 0,6% más csoportok 54,7% 33,7% 8,9% 1,1% 1,6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% nőtlen / hajadon élettárssal, tartós kapcsolatban él házas elvált egyéb Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Meglepő módon a nemek közti eltérés a családi állapot szerint nem szignifikáns (P = 0,892). A kor tekintetében természetesen nagyon erős összefüggéseket találtunk (P < 0,001). A 30 évesnél idősebbek körében a házasok aránya 41,7 százalék (ASR = +11,3), a tartós párkapcsolatban házasság nélkül élők aránya viszont a évesek körében van szignifikánsan felülreprezentálva (39,8 százalék; ASR = +2,4). Lakóhely szerint nincsenek említésre méltó eltérések. 22

23 Az alábbi ábra (lásd a ábrát) egy többválaszos kérdés eredményeit tartalmazza, amiből az derül ki, hogy milyen arányban dolgoznak, tanulnak a szigetlakók. Az egyéb kategóriába kerültek azok, akik éppen továbbtanulnak és most vették fel őket de ők megjelennek a tanul sorban is Illetve akik most állnak munkába esetleg munkanélküliek vagy GYES/GYED-en vannak jelenleg. Adatainkból kiderül, hogy a szigetlakók kétharmada (67,8 százalékuk) tanul jelenleg is, ugyanakkor közel felük teljes állásban vagy egyéb formában dolgozik, további 18,0 százalékuk egyéb kategóriát (is) megjelölt ábra: Jelenleg mit csinál? (többválaszos; %) tanul 67,8 dolgozik 47,4 egyéb 18,0 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) A két tevékenységi kör a munka és a tanulás együttesen jelentkezik a megkérdezettek egyötödénél (20,2 százalékuknál lásd a ábrát), mindössze egyhuszaduk (kerek 5 százalékuk) nem tanul és nem dolgozik, míg közel felük (47,6 százalékuk) főállású tanuló, a fennmaradó 27,2 százalékuk csak dolgozik. Nemek szerint nem találtunk jelentősebb eltéréseket a vizsgált szempontból (P = 0,282), de az megállapítható, hogy a csak dolgozók körében a férfiak egy árnyalattal felül vannak reprezentálva (30,7 százalék; ASR= +1,7). Életkor szerint markánsak az eltérések (az F-próba elfogadási valószínűsége: P< 0,001): a csak tanulók átlagéletkora 20,6 év, míg a csak dolgozóké 29,7 év. 23

24 2.15. ábra: Tanulás és munka kombinált változója (%) nem tanul és nem dolgozik; 5,0 tanul és dolgozik; 20,2 csak dolgozik; 27,2 csak tanul; 47,6 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Iskolai végzettség szerint a következő jellegzetes összefüggések tapasztalhatók (itt is erős szignifikáns kapcsolatot regisztráltunk; P < 0,001): a 8 általános végzettséggel rendelkezők 88,9 százaléka tanuló (mellette nem dolgozik; ASR = +6,5), míg az egyetemi diplomával rendelkezők 62,7 százaléka (ASR = +6,1) dolgozik tanulmányai folytatása nélkül. Jelenlegi lakóhelyük szerint nem tapasztaltunk lényegesebb eltéréseket a vizsgált szempontból (P = 0,261). Ha az alapvető célcsoportjainkat vizsgáljuk meg a munka-tanulás indikátora szempontjából, erős, jellegzetes eltéréseket emelhetünk ki (P < 0,001): a diplomával továbbtanulni szándékozók körében relatíve nagy azok aránya, akik jelenleg nem tanulnak és nem is dolgoznak (15,2 százalék; ASR = +4,1), míg a középfokról továbbtanulni szándékozók 79,4 százaléka jelenleg valamely középiskola tanulója (ASR = +10,3). A leendő célállomást tekintve különösen magas a főiskolai (BA) szinten továbbtanulni szándékozók körében a főfoglalkozású tanulók aránya: 66,3 százalék (ASR = +3,6), míg a reménybeli PhD hallgatók körében relatíve magas a tanuló és dolgozó csoport aránya (38,7 százalék; ASR = +2,7). 24

25 Nem titkolt szándékaink egyike az volt, hogy minél több szempontból pontosan beazonosítsuk legfőbb célcsoportjainkat : azokat, akik felsőfokú végzettséget szeretnének a közeljövőben szerezni. Éppen ezért arra is kíváncsiak voltunk, kiknek milyen a jelenlegi munkaerő-piaci pozíciója. A következő ábrán erre vonatkozó eredményeinket mutatjuk be (lásd a ábrát). Erősen szignifikáns a kapcsolat a célcsoportokkal (P < 0,001): az első diplomájukat tervezők körében a szakképzetlen fizikai dolgozók aránya szignifikánsan magas. (32,3 százalék; ASR = +4.0), míg a második diplomájukat tervezők esetében a beosztott diplomások aránya kiugró (43,2 százalék; ASR = +2,8). Megjegyezzük, hogy a BA diplomát megcélzók körében az egyéb szellemi dolgozók aránya messze átlag feletti. (52,2 százalék; ASR = +2,5) ábra: Milyen jellegű munkát végez? célcsoport bontásban (%) összesen 49,5% 6,5% 10,8% 14,4% 13,5% 1,4% 3,8% továbbtanul (leendő) diplomával 33,3% 6,1% 7,6% 21,2% 28,8% 3,0% továbbtanul középfokról 77,5% 6,9% 1,3% 7,5% 5,6% 1,3% más csoportok 31,6% 5,8% 16,3% 18,4% 19,5% 2,1% 6,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nem dolgozik szakképzetlen fizikai szakképzett fizikai egyéb szellemi diplomás beosztott vezető egyéb Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Nemek szerint is erős, szignifikáns kapcsolatot találtunk a vizsgált szempontból (P = 0,003): a férfiak körében szignifikánsan felülreprezentált a szakképzett fizikai dolgozók aránya (28,1 százalék; ASR = +2,7) míg a nők körében a diplomás beosztottak nagy aránya figyelhető meg (40,4 százalék; ASR = +3,9). 25

26 Életkor szerint csak néhány jellegzetes összefüggésre hívjuk fel a figyelmet (a kereszttáblában túl nagy arányban fordultak elő az 5 főnél kisebb cellák): a évesek körében a szakképzetlen fizikaiak aránya magas (47,2 százalék; ASR = +6,8) míg a évesek a diplomás beosztottak körében vannak felülreprezentálva (43,0 százalék; ASR= + 4,2). Iskolai végzettség szerint is csak jellegzetes összefüggéseket vizsgálhattunk a szakképzetlen fizikaiak aránya különösen magas a szakmunkásképzőt végzettek (72,7 százalék; ASR = +4,3) és a szakközépiskolát végzettek körében (56,5 százalék; ASR = 4,3). Végül lakóhely szerint vizsgálva az összefüggéseket csupán néhány jellegzetességre hívjuk fel a figyelmet: a fővárosiak körében messze felülreprezentáltak a diplomás beosztott dolgozók (34,6 százalék; ASR = + 2,6) míg a vidéki nagyvárosokban élőknél az egyéb szellemiek (66,7 százalék; ASR = +3,0) ábra: Milyen formában dolgozik? (%) összesen 50,0% 32,5% 9,4% 0,7% 7,0% továbbtanul (leendő) diplomával 37,9% 50,0% 7,6% 4,5% továbbtanul középfokról 77,5% 6,3% 5,6% 10,0% 1,6% más csoportok 31,1% 48,9% 12,6% 5,3% 0% 25% 50% 75% 100% nem dolgozik teljes munkaidő részmunkaidő alkalmi saját vállalkozás családi vállalkozás Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) 26

27 A következőkben azt vizsgáltuk meg, hogy milyen formában dolgoznak az aktív keresők. Mint az ábránk összesített sorában is leolvasható (lásd a ábrát), mintegy felük válaszolt érdemben (kerek 50 százalékuk nem dolgozik), ezen belül 32,5 százalékuk legnagyobb hányaduk teljes munkaidőben dolgozik, 9,4 százalékuk részmunkaidőben, a további kategóriák közül az alkalmi munkavállalók aránya emelhető még ki (7.0 százalék) Az ábráról az is leolvasható, hogy a célcsoportok szerinti arányok igen sajátosan alakulnak. A következőkben csak azt vizsgáljuk meg, hogy akik érdemben válaszoltak azon belül hogyan alakulnak a fenti arányok. Erős szignifikáns kapcsolat mutatható ki (P < 0,001) különösen magas a középfokról továbbtanulni szándékozók körében az alkalmi munkát vállalók aránya (45,7 százalék a teljes mintában ez az arány 14,4 százalék; ASR = +5,8) illetve a másik célcsoportunkban a teljes munkaidős aktív keresők aránya (80,5 százalék a teljes mintában a vizsgált arány 66,3 százalék; ASR = +2,1). Ha finomabb elemzését is elvégezzük a célcsoportoknak, akkor a következő jellegzetességre bukkanunk: az egyetemi (MA) diplomára aspirálók körében jelenleg 31,9 százalék az alkalmi munkát vállalók aránya (ASR = +3,8). Nemek szerint semmi érdemleges összefüggésre nem bukkantunk. (P=0,438) annál erősebbek az életkor szerinti összefüggések (P < 0,001). A legfiatalabbak körében a részmunkaidőben dolgozók aránya szignifikánsan magas (66,7 százalék; ASR = +2,1), a évesek korcsoportjaiban az alkalmi munkát vállalók fordulnak elő nagy arányban. (az ASR-ek +2,6 és + 3,6 között mozognak) míg a 25 évesek és idősebbek csoportjaiban a teljes munkaidős munkavállalók aránya átlag fölötti ( százalék között mozog az ASR értéke +4,6 és +5,4 közötti). Iskolai végzettség és lakóhely szerint néhány jellegzetes összefüggésre hívjuk még fel a figyelmet. Az egyetemi (MA) diplomával rendelkezők körében 84,8 százalék a teljes munkaidőben dolgozók aránya (ASR = +3,0) a középfokú végzettségűek körében az alkalmi munkát vállalók vannak fölülreprezentálva (25,8 százalék; ASR = +2,4) míg a legkevésbé iskolázottak (8 általánost végzettek) átlag felett preferálják a részmunkaidős foglalkoztatási formát (60,0 százalék; ASR = +2,3). Lakóhely szerint a budapestiek körében az alkalmi munkát vállalók vannak fölülreprezentálva (20,4 százalék; ASR = +2,5) míg a vidéki nagyvárosokban élők körében a részmunkaidősök (kerek 50 százalékuk; ASR = +2,8) 27

28 3. INFORMÁCIÓK ÉS INFORMÁCIÓFORRÁSOK Összességében elmondható, hogy a szigetlakók körében a ZSKF ismertsége a legnagyobb a négy intézmény közül (55,8 százalék hallott már róla, míg további 6,5 százalék ismeri). A második helyen az AVKF áll (28,8 + 4,8 százalék), a harmadik helyen az ANNYE (13,9 + 1,4 százalék), míg az utolsó helyen egy árnyalattal lemaradva a WJLF áll (11,1 + 1,0 százalék). A WJLF ismertsége a tavalyi adatokhoz képest enyhe csökkenést mutat. Viszont akik szeretnék megismerni az iskolát, az közel 80 százalék, ami az előző évekhez képest erőteljesen növekedett (tavaly ez az arány valamivel 70 százalék-alatt volt). Az ANNYE ismertsége egy év alatt közel 5 százalékot javult, míg az AVKF ismertsége 2,4 százalékkal növekedett a tavalyi évhez képest. A ZSKF adatairól elmondható, hogy összességében 4,3 százalékkal növekedett a tavalyi évhez képest az ismertsége az iskolának. Ugyanakkor jó hír lehet, hogy azok, akik nem ismerik az iskolát, csak 9,1 százalékban nem szeretnének többet megtudni róla, ez a réteg az előző évben 34,5 százalék volt ábra: Ismeri-e a következő intézményeket? (%) WJLF 7,9 79,8 1,0 11,1,2 ANNYE 11,1 73,6 13,9 1,4 AVKF 6,0 60,3 28,8 4,8 ZSKF 9,1 27,9 55,8 6,5,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% még nem nem, de érdekli hallott már róla ismeri NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés K-DPR-K augusztus szigetfesztivál (N=416) 20 A ZSKF ismertségének szocio-demográfiai jellegzetességeit egy külön többdimenziós modell révén alaposabb vizsgálat alá vonjuk a későbbiekben. 28

29 A következőkben az oktatáshoz és a továbbtanulásokhoz kapcsolódó információforrások jellegzetességeit vizsgáljuk. A válaszadóink elsősorban az internetet használják információforrásként ebből a szempontból: 84,6 százalékuk jelölte meg ezt az alternatívát (lásd a 3.2 ábrát). A két célcsoportunk esetében még egyértelműbb ez a dominancia (az átlageltérések az F-próba szerint erősen szignifikánsak: P < 0,001): míg a középfokról továbbtanulni szándékozók körében 91,3 százalék a vizsgált arány, addig a diplomával továbbtanulók szinte mindegyike hivatkozott erre az információforrásra (95,5 százalékuk). Igen csekély a nyomtatott és az elektronikus sajtó hatásfoka e tekintetben: 5 és 20 százalék között mozog az említések aránya (egyedül a napilapoknál tapasztalható némi eltérés a célcsoportok szerint: a további diplomára aspirálóknál alig 3 százalékos az említési arány; P = 0,068). A második legnépszerűbb információforrás a hivatalos felvételi tájékoztató: válaszadóink több mint fele (53,6 százalékuk) jelölte meg (célcsoportonként nincsenek jelentősebb eltérések). Viszonylag kevés szignifikáns eltérést találtunk nem és kor szerint a vizsgált szempontból: a nők körében népszerűbb a korábban említett hivatalos tájékoztató (58,6 százalékuk említette; P = 0,058); az életkor esetében pedig ugyanez az információforrás a éveseknél 65,8 százalékos, míg a legfiatalabbaknál (a legfeljebb 17 éveseknél) mindössze 15,4 százalék (P < 0,001). Az internetes források előfordulási gyakorisága korcsoportonként szintén erősen szignifikáns eltéréseket mutat (P < 0,001): miközben a évesek majd mindegyike használja ezt a forrást (97,7 százalékuk), addig a 30 éves és idősebb generációknál mindössze 63,5 százalék ez az arány. A legmagasabb iskolai végzettség szerint szintén jelentős eltérések tapasztalhatók a hivatalos tájékoztató használata tekintetében: az egyik pólust a főiskolai végzettségűek képezik (62,3 százalékos aránnyal), míg a másikat a szakmunkásképzőt végzettek (itt csupán 17,7 százalék ez az arány; P = 0,002). Kiemelésre érdemes az internetes források használati gyakoriságának eltérése a továbbtanulás konkrét célja szerint (P < 0,001): míg a leendő PhD hallgatók 96,8 százaléka veszi igénybe ezt a forrást, ha tanulással, továbbtanulással kapcsolatos információkra van szüksége, addig a BA szakok felé aspirálók esetében 88,8 százalék a vizsgált arány. 29

30 3.2. ábra: Milyen forrásokból szerzed be az információkat a továbbtanulással, tanulási lehetőségekkel kapcsolatban? (említések, %) Internetes források (**) 75,3 84,6 91,3 95,5 Hivatalos tájékoztató 53,6 53,0 58,8 49,5 Televízió Rádió 9,1 17,8 18,2 17,5 17,9 14,9 16,3 15,8 Napilapok (*) Szakmai folyóiratok 3,0 11,3 13,1 12,6 10,3 10,6 8,8 11,6 Hetilapok 8,7 6,1 8,8 9,5 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 Összesen továbbtanul (leendő) diplomával továbbtanul középfokról más csoportok Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Az adatokból egyértelműen kiolvasható az is, hogy a legjobban a barátok, szülők és munkatársak befolyásolják a továbbtanulásban a válaszadókat (lásd a 3.3. ábrát). Egy ötfokú skálán azok aránya, akik erre 4-est vagy 5-öst adtak, összesen 61,6 százalék. Második helyen a tanároktól kapott információk vannak: ezt a mintánkba kerültek 42,6 százaléka értékelte 4-essel vagy 5-össel. 30

31 Harmadik helyen a személyes tájékozódás áll: valamivel több, mint 40 százalék fölött van azok aránya, akik 4-est vagy 5-öst adtak erre. Őket követik a sorban a pályaorientációs szakemberek és az egyéb források ábra: Az egyes információforrások mennyire befolyásolják a döntését a továbbtanulással kapcsolatban? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) barátoktól, szülőktől, évfolyamtá rsaktól, munkatárs aktól 5,8 6,7 5,5 20,2 29,1 32,5,2 személyes tájékoztató kból (pl. nyílt napok) 20,7 7,0 13,0 17,8 21,9 19,2,5 tanároktól 18,3 8,7 10,8 19,5 23,8 18,8,2 pályatanác sadó szakembert ől (pl. FIT, pályaorient ációs tanácsadó) 60,1 13,7 7,9 8,4 4,8 4,3,7 egyéb forrásból 64,4 2,2 5,3 11,5 6,3 4,1 7,2 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0 nem kap 1 ez egyáltalán nem befolyásol ez rendkívüli mértékben befolyásol NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) 31

32 Végrehajtunk egy transzformációt: az egyes információforrások hatás erősségét egy százas skálán mérjük a következőkben ábra: Milyen forrásokból szerzed be az információkat a továbbtanulással, tanulási lehetőségekkel kapcsolatban? 19,79 egyéb forrásból 17,69 24,19 20,12 19,27 pályatanácsadó szakembertől (pl. FIT, pályaorientációs tanácsadó) 20,31 19,75 18,52 54,25 tanároktól 50,91 58,74 51,64 55,66 személyes tájékoztatókból (pl. nyílt napok) 46,97 59,25 55,66 71,57 barátoktól, szülőktől, évfolyamtársaktól, munkatársaktól 66,36 68,15 77,75,00 20,00 40,00 60,00 80,00 100,00 Összesen továbbtanul (leendő) diplomával továbbtanul középfokról más csoportok Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) 21 A következő átalakítást hajtottuk végre: nem kap információt =0 ; kap információt, befolyásoló hatásának erőssége: 1 = 20 pont 2=40 pont 3=60 pont 4=80 pont 5 = 100 pont. 32

33 Itt még nyilvánvalóbbá válik, hogy a szülők barátok hatása bír a legnagyobb jelentőséggel (a 100 fokú skálán ennek a tényezőnek az erőssége : 71,57 pont lásd a 3.4. ábrát). A második legerősebb a személyes tájékozódás (55,6 pont), ezt követi nagyon pici különbséggel a tanároktól származó információ (54,25 pont). Néhány jellegzetes összefüggést emelnénk ki a fentiekkel kapcsolatban: A barátoktól, szülőktől, évfolyamtársaktól, munkatársaktól származó információk erőssége a célcsoportok szerint rendkívül erős szignifikáns eltéréseket mutat (P = 0,002). Különösen a középfokú tanulmányaikat befejező továbbtanulók esetében nagy ennek a tényezőnek a jelentősége: 77,75 pontot regisztráltunk esetükben, míg a második diplomájukra aspirálók körében mindössze 66,34 pont ez az érték. A személyes tájékoztató szintén szignifikáns eltéréseket mutatnak a célcsoportok szerint (P = 0,056): itt is az első diplomájukra aspirálók körében nagyobb a pont érték (59,25; a további diplomára aspirálóknál csak 46,96 pont ez az érték. Néhány további jellegzetességre szeretnénk felhívni a figyelmet. Nemek szerint csak a pályatanácsadó szakemberek véleményében vannak szignifikáns eltérések (P = 0,003): míg a nőknél a vizsgált érték 23,87 pont addig a férfiaknál 15,32. Plasztikusak az eltérések az életkor szerint a szülői, baráti információk hatását tekintve (P < 0,001): a évesek körében nagyon magas (78,04 pont), míg a 30 éves és idősebbek körében relatíve igen alacsony (54,62 pont) e tényező hatásfoka. 33

34 4. A K-DPR-K KÖZÖS PÁRBESZÉD-MODELLJÉNEK MEGÍTÉLÉSE A tavalyi évben már kérdeztük a Párbeszéd-modellünk megítélését 22. Akkor a válaszadók 62,4 százaléka gondolta úgy, hogy megújíthatjuk vele a felsőkatatást, a válaszadók mindösszesen 10,7 százalék volt szkeptikus a modellel kapcsolatban. Idén kerek 10 százalékkal nőtt a Párbeszéd-modell pozitív megítélése (összesen 72,4 százalék jelölte meg a biztosan igen és az inkább igen alternatívákat), és akik szkeptikusak voltak a modellel kapcsolatban, immáron azok aránya csak 7,9 százalék (lásd a 4.1. ábrát) ábra: Mi a véleményed a Párbeszéd-modellünkről : megújíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük ezzel az oktatásunkat? biztosan igen 35,1 inkább igen 37,3 talán igen, talán nem 18,3 inkább nem 4,8 egyáltalán nem 3,1,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=410) 22 A kérdőívünkben a következőképpen írtuk le a Párbeszéd-modellünket : Annak érdekében, hogy összehangoljuk az oktatásunkat a munka világának elvárásaival, megkerestük volt hallgatóinkat (a munkavállalókat) és a munkáltatóikat, megkérdeztük őket: milyen tulajdonságok, képességek szükségesek ahhoz, hogy a hallgatóink sikeresen elhelyezkedjenek. A kutatásunk eredményeit megismertettük az oktatóinkkal, felhívtuk a figyelmüket, mire kell különös hangsúlyt fektetni a tanításban. Hallgatóink is megismerhették ezeket az eredményeket. Ők tehát úgy tanulhatnak nálunk, hogy tisztában vannak a munkáltatók elvárásaival, és tanáraik is ennek szellemében oktatják őket. Lásd a Mellékletben a kérdőívet. 34

35 Célcsoportok szerinti bontásban a Párbeszéd-modellünk megítélése a diplomával rendelkező továbbtanulók között a legjobb: 75,8 százalékuk gondolja úgy, hogy megújíthatjuk a felsőoktatást (lásd a 4.2. ábrát). Ez az arány a múlt évben e csoportban 5,1 százalékkal kevesebb volt. A középfokról továbbtanulók körében az arány 72,5 százalék, ugyanez tavaly valamivel 70 százalék alatt volt ábra: Mi a véleményed a MODELLÜNKRŐL: megújíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük ezzel az oktatásunkat? Célcsoport bontásban (%) 3,0% továbbtanul (leendő) diplomával 4,5% 16,7% 75,8% 0,6% továbbtanul középfokról 10,0% 16,9% 72,5% 1,6% más csoportok 7,4% 20,0% 71,1% 0% 25% 50% 75% 100% NT/NV egyáltalán nem - inkább nem (1+2) talán igen, talán nem (3) inkább igen - biztosan igen (4+5) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire vonzó egy olyan intézmény, ami használja ezt a modellt. A szigetlakók 44,7 százaléka számára volt inkább vonzó és 27,9 százalékának nagyon vonzó (lásd a 4.3. ábrát). Tehát kijelenthetjük, hogy 72,6 százalék számára vonzóbb egy olyan felsőoktatási intézmény, amely használja a Párbeszéd-modellt. 35

36 4.3. ábra: Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt a MODELLT? nagyon vonzó 27,9 inkább vonz 44,7 részben vonzó, részben nem 18,5 inkább nem 5,0 egyáltalán nem vonzó 2,6,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 50,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=411) Célcsoport bontásban vizsgálva az adatokat nem találtunk szignifikáns összefüggéseket. Elmondható, hogy a diplomás továbbtanulók négyötöde (81,8 százalékuk) pozitívnak ítéli a törekvéseinket, míg a középfokról továbbtanulók körében valamivel alacsonyabb (70,0 százalék) a vizsgált arány (lásd a 4.4. ábrát) ábra: Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt a MODELLT? Célcsoport bontásban (%) továbbtanul (leendő) 4,5% 12,1% diplomával 1,5% 81,8% 10,0% továbbtanul középfokról 1,3% 18,8% 70,0% 6,8% más csoportok 1,1% 20,5% 71,6% 0% 25% 50% 75% 100% 0 NT/NV egyáltalán nem vonzó - inkább nem vonzó (1 + 2) részben vonzó, részben nem (3) inkább vonzó - nagyon vonzó (4 + 5) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) 36

37 A Párbeszéd-modell kapcsán született válaszokat átalakítottuk 23 egy 100 pontos skálára. Gyengén szignifikáns összefüggést találtunk (P = 0,081) a célcsoportok és aközött, hogy a modellünk megújíthatja-e a felsőoktatást (lásd a 4.5. ábrán). A válaszadók magas pontszámot adtak arra, hogy megújíthatjuk a felsőoktatást (79,56 pontot a százfokú skálán). Az adatokból még egyértelműbben kiolvasható, hogy azok számára vonzó a leginkább a párbeszéd modellünk, akik már diplomásak vagy diplomájukat szerzik. Jelentős véleményeltéréseket nem találtunk a középfokról továbbtanuló célcsoportunk és egyéb csoportok között ábra: (A) Mi a véleményed a MODELLÜNKRŐL: megújíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük ezzel az oktatásunkat? (B) Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt a MODELLT? (Célcsoport bontásban; átlagok a 100 pontos skálán) 79,56 (A) Mi a véleményed a MODELLÜNKRŐL: megújíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük ezzel az oktatásunkat? (*) 78,87 83,13 78,93 78,25 (B) Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt a MODELLT? 76,20 82,46 78,51 70,00 75,00 80,00 85,00 90,00 Összesen továbbtanul (leendő) diplomával továbbtanul középfokról más csoportok Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) 23 A következő átalakítást hajtottuk végre:, egyáltalán nem megújítható / egyáltalán nem vonzó 1 = 20 pont 2=40 pont 3=60 pont 4=80 pont biztosan megújítható / nagyon vonzó 5 = 100 pont. 37

38 5. AZ INKUBÁTOR-HÁZ MODELLJÉNEK MEGÍTÉLÉSE Ötfokú skálán kérdeztük a szigetlakókat, hogy mennyire vonzó számukra egy olyan felsőoktatási intézmény, amely használja az Inkubátor ház modellt 24. A válaszadók túlnyomó többsége (78,6 százalékuk) adott 4-es vagy 5-ös osztályzatot. Elenyésző, mindössze 5,1 százalék volt azoknak az aránya, akik számára nem fontos, hogy egy intézmény ilyen szolgáltatásokat nyújtson (lásd az 5.1. ábrát) ábra: Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt az inkubátorházat? egyáltalán nem vonzó; 1,0 inkább nem; 4,1 részben vonzó, részben nem; 15,4 inkább vonzó; 41,3 nagyon vonzó; 37,3 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=414) A célcsoport és az Inkubátor ház összefüggéseinek vizsgálatánál nem találtunk szignifikáns eltéréseket, viszont a legmagasabb iskolai végzettségeket vizsgálva egy erősen szignifikáns összefüggést találtunk (P = 0,003). Az adatokból azt láthatjuk, hogy akik diplomával rendelkeznek, azok számára vonzóbb a modellünk (lásd az 5.2. ábrát). 24 A következőképpen írtuk le az inkubátor-ház modellünket: Szeretnénk ezt a modellt úgy továbbfejleszteni, hogy egy külön intézmény az úgynevezett inkubátor-ház szolgálja a hallgatóink felkészülését, illetve beilleszkedését a munka világába. A Tanácsadó, Közkapcsolati és Alumni Centrum keretein belül aktív és végzett hallgatóinkat szakavatott munkatársak segítik majd a megfelelő készségeik kialakításában, fejlesztésében. A tevékenységük különböző szolgáltatásokat foglal magába. Lásd a Mellékletben a kérdőívet. 38

39 Konkrétan nem volt olyan válasz a jelenleg diplomások körében, akik 1-est vagy 2-est adtak volna a modellre. Ezért nem is meglepő, hogy szignifikánsan (ASR = +3,4) többen vannak a diplomások körében azok, akik számár vonzó (89,2 százalék) ez a modell ábra: Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt az Inkubátor-házat? Célcsoport-bontásban (%; összevont ötfokú skála) továbbtanul (leendő) diplomával 1,6% 14,3% 84,1% továbbtanul középfokról 1,3% 5,3% 14,5% 78,9% más csoportok 6,9% 19,0% 74,1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% NT/NV egyáltalán nem vonzó - inkább nem vonzó (1+2) részben vonzó, részben nem (3) inkább vonzó - nagyon vonzó (4+5) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Az egyes lehetséges tevékenységek, szolgáltatások közül a szakmai gyakorlati helyeket érezték a legfontosabbnak a válaszadók: 66,3 százalékuk adott erre 5-öst (lásd az 5.3 ábrát). A második legfontosabb az ismeretek az állásinterjúkról. A munkavállalói készségek fejlesztésére került a harmadik helyre: 51,2 százalékuk válaszoltak 5-össel, viszont 33,2 százalékuk 4-est adott rá. 39

40 5.3. ábra: Mennyire van szükség a felsőoktatásban? (%) szakmai gyakorlati helyek megtalálásának segítése 1,4 2,6 6,5 21,4 66,3 1,8 2,4 ismeretek az állásinterjúról 4,6 14, ,9 0,9 munkavállalói készségek 1,4 2,6 fejlesztése 10,8 33,2 51,2 0,8 tanulmányi 2,9 3,1 információnyújtás 13 32,5 47,6 0,9 ismeretek az önéletrajz írásáról 5,8 8,4 13,7 25,7 45,2 1,2 innovatív ötletek sikeres 2,4 4,6 megvalósításának segítése 19, ,6 1,7 vállalkozói készségek fejlesztése 2,2 5,3 20,4 31,5 39,2 1,4 tanulástechnika, tanulási készségek fejlesztése 7 9,1 17,1 33,7 32 1,1 személyes (egyéni v. 3,8 6,3 csoportos) több alkalmas 22,6 33,2 32 2,1 alternatív foglalkoztatás (önfoglalkoztatás) 2,2 10,3 26,9 29,6 28,1 2,9 életviteli/párkapcsolati tanácsadás 33,7 23,8 20,9 8,7 11,1 1,8 0% 25% 50% 75% 100% 1 erre egyáltalán nincs szüksége egy hallgatónak erre nagyon nagy szükség van NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Ha célcsoportonként nézzük az Inkubátor-ház adatait, akkor két szignifikáns összefüggést találtunk (lásd az 5.4. ábrán a (**) jelölést 25 ). A tanulmányi információnyújtás a továbbtanuláshoz egy erősen szignifikáns (P = 0,011) érték. Itt Kiugróan magas a vizsgált érték azok körében, akik középiskolából szándékoznak továbbtanulni (84,5 pont a százfokú skálán). A másik szignifikáns eredmény az alternatív foglalkoztatás készségének a fejlesztése (P = 0,049). Itt valamivel nagyobb azoknak pontértéke, akik a középiskolákból szeretnének továbbtanulni (71,7 pont), viszont feltűnően alacsony azoké, akik nem a célcsoportjainkba tartoznak (64,8 pont). 25 Itt is elvégeztük az ötfokú skála transzformációját egy 100-as skálára: 1 = 0, 2 = 25, 3 = 50, 4 = 75 és 5 = 100 pont. 40

41 5.4. ábra: Mennyire van szükség a felsőoktatásban? (célcsoport bontásban, átlagértékek a 100-as skálán) szakmai gyakorlati helyek megtalálásának segítése? munkavállalói készségek fejlesztése? ismeretek az állásinterjúról? tanulmányi információnyújtás továbbtanuláshoz? (**) innovatív ötletek sikeres megvalósításának segítése ( inkubáció )? vállalkozói készségek fejlesztése? ismeretek az önéletrajz írásáról? személyes (egyéni v. csoportos) több alkalmas pályaorientáció? tanulástechnika, tanulási készségek fejlesztése? alternatív foglalkoztatás (önfoglalkoztatás) készségeinek fejlesztése? (**) életviteli/párkapcsolati tanácsadás? 34,6 32,0 34,2 35,9 87,8 85,0 88,4 88,2 82,7 87,1 81,1 82,6 80,6 79,5 79,4 82,1 80,0 77,3 84,5 77,0 76,4 77,0 75,5 77,0 75,4 77,3 73,3 76,6 74,3 71,2 73,0 76,6 71,3 74,2 69,8 71,5 68,9 69,6 67,7 69,6 68,3 70,0 71,7 64,8 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 összesen továbbtanul (leendő) diplomával továbbtanul középfokról más csoportok Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) 41

42 6. TÖBBDIMENZIÓS ELEMZÉSEK 6.1. A PÁRBESZÉD-MODELL FOGADTATÁSA A SZIGETLAKÓK KÖRÉBEN Mint az eddigiekből is kitűnik, a Párbeszéd-modell fogadtatásának vizsgálata különös jelentőséggel bírt a kutatásunk során. Nem csak önmagában az elfogadottsága, hanem annak rétegspecifikus alakulása is érdekelt bennünket. A modell sikeres kommunikációjának elengedhetetlen feltétele a leendő vásárlók minél pontosabb ismerete, a célcsoportok szegmentációja. Már fentebb elvégeztük a legfontosabb elemzéseket ezzel kapcsolatban (nem, kor, iskolázottság, lakóhely és a célcsoport-változó szerint), de felmerülhet annak lehetősége, hogy a magyarázó változók kölcsönhatásai esetleg kioltják egymást, vagy egyéb torzulások eredményeiként alakulnak ki a kétdimenziós elemzések (kereszttábla, varianciaanalízis) statisztikái (a Khí-négyzet próba, illetve az F-próba elfogadási valószínűségei). Ezeknek a torzító hatásoknak a kiküszöbölése érdekében többdimenziós matematikai-statisztikai elemzéseket is készítettünk. Nevezetesen a többdimenziós variancia-analízis (a teljes faktoriális modelleket ) alkalmaztuk, egy olyan magyarázó modellt, amely alkalmas a magyarázó változók kölcsönhatásainak kiszűrésére. A teljes faktoriális modellünkbe 26 azt a négy magyarázó (független) változót vontunk be, amelyeket a legfontosabbnak gondoltunk és elég nagy magyarázó erővel bír: a megkérdezett nemét, életkorán, az iskolai végzettségét, illetve annak indikátorát, hogy célcsoportunkba tartozik. A magyarázandó (függő) változónk a párbeszéd-modell megítélése volt. mely 26 A variacia-analizis (vagy szóráselemzés) lényege: ha a függő változónk magas mérési szintű, míg a független változó alacsony (mint esetünkben is), a függő változó szóródását két részre bonthatjuk: a csoportosított kategóriák közötti és az azon belüli szórásra. Az előbbi a független változó által magyarázott, míg az utóbbi a nem magyarázott szórása a függő változónak. E két elem hányadosát nevezzük F-statisztikának (bizonyos küszöbérték meghaladása esetén beszélhetünk szignifikáns hatásról általában 95 százalékos megbízhatósági szintet követelünk meg). Ha az F értéke nagy, úgy is mondhatjuk, hogy a csoportokon belüli szórások kicsik, míg a csoportok közöttiek nagyok vagyis a csoportok viszonylag jól el vannak különítve egymástól a független változó által. Ha több független (magyarázó) változót vizsgálunk egyszerre, azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezek kölcsönhatásban vannak egymással. Hogy kiszűrjük ezeket a torzító tényezőket, úgy is elvégezhetjük a számításokat egy speciális algoritmus segítségével, hogy az egyik magyarázó változó értékeit rögzítjük, és így nézzük meg a többi hatását. Minden független változó értékeire ugyanezt a számítást elvégezve megkaphatjuk a magyarázó változók vegytiszta hatásait (azaz kiszűrjük pl. azt az összefüggést, hogy a levelező tagozatosak nagyobb hányada dolgozik). Ezt az eljárást nevezzük teljes faktoriális modellnek, amelyben az Éta értékek mutatják az eredeti a kölcsönhatások kiszűrése előtti magyarázó erőt, míg a Béta értékek a vegytiszta hatásokat. Az egyes magyarázó változók kategóriái szerinti átlageltérések hasonló módon kétféleképpen számíthatók, így megkaphatjuk a csoportonkénti eredeti és adjusztált értékeket is az eljárás során. A modellbe bevont magyarázó változók együttes magyarázó erejét az R 2 érték fejezi ki. 42

43 A kérdés így hangzott a kérdőívünkben: Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt a MODELLT? Osztályozd 1-től 5-ig a következőképpen: 1 egyáltalán nem vonzó; 2 inkább nem; 3 részben vonzó, részben nem ; 4 inkább vonzó; 5 nagyon vonzó. Kisebb átalakítások után (egy százfokú skálára transzformáltuk az eredeti értékeket: 1 = 0; 2 = 25; 3 = 50; 4 = 75 és 5 = 100 pont lásd fentebb is) a négydimenziós magyarázó modellünk a következőképpen alakult. A teljes modell magyarázóereje igen jó: az F-próbához tartozó elfogadási valószínűség P = 0,006 ; tehát (99,4 százalékos megbízhatósági szint mellett) szignifikáns, a szórás 6,0 százalékát magyarázza (R 2 = 0,060). Az Eta értékek arról árulkodnak, hogy az egyes változók mekkora hányadot magyaráznak a modell megítéléséből (lásd a 6.1. táblázatot; a modellbe 410 válaszadót sikerült bevonnunk) még a kereszthatások kiszűrése előtt táblázat: A MODELL fogadtatásának többdimenziós statisztikai vizsgálata a teljes faktoriális modell segítségével (Eta és Beta értékek, valamint az F-próba elfogadási valószínűségei) A modellbe bevont tényezők: Eta értékei Beta értékei P értékei (F-próba) Neme 0,098 0,087 0,044 Életkora 0,149 0,117 0,066 Iskolai végzettsége 0,191 0,180 0,008 Célcsoportok 0,111 0,051 0,596 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=410) Megállapíthatjuk, hogy az iskolai végzettség magyarázó ereje a legerősebb (Eta = 0,191 lásd a 6.1. táblázat második oszlopában), ezt az életkor változója követi (Eta = 0,149), majd a célcsoportokhoz tartozás (Eta = 0,111) és a nem változója következik (0,098). Ez tehát az eredeti erősorrend. (Megjegyezzük, hogy sok más változóra is elvégeztük az F-próbát, és a modellbe csak a legerősebb magyarázó erővel rendelkezőket illesztettük be így ki kellett hagynunk pl. a lakóhely változóját is, mert nem volt szignifikáns a magyarázó ereje). A Beta értékek azt mutatják (lásd a 6.1. táblázat harmadik oszlopát), hogy a kölcsönhatások kiszűrése után mely változó milyen magyarázó erővel bír. Szemmel láthatóan megváltozott az erősorrend különösen a célcsoportok változója esetében: visszacsúszott az utolsó helyre sőt, a többi változó kölcsönhatásainak kiszűrése után már nem rendelkezik szignifikáns magyarázó erővel (az F- próba elfogadási valószínűsége P = 0,596 azaz jócskán meghaladja a 0,005-ös küszöbértéket; lásd a 6.1. táblázat negyedik oszlopában). A következő ábránkon az követhető nyomon, hogyan alakul az egyes magyarázó változók attribútumai szerint a Párbeszéd-modellünk elfogadottsága (lásd a 6.1. ábrát és a Mellékletben a 7.5. MCA táblát). 43

44 18-19 éves (13,3%) felsőfokon tanul (17,6%) középfokig befejezett (53,9%) Cél 1: továbbtanul középfokról (38,5%) férfi (53,9%) éves (27,3%) 30 éves és idősebb (12,7%) más csoportok (45,6%) 17 évesig (6,3%) éves (22,7%) nő (46,1%) éves (17,6%) Cél 2: továbbtanul (leendő) diplomával (15,9%) felsőfokon végzett (28,5) KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR: SZIGET-KUTATÁS ZSKF TKK FÜZETEK ábra: A Párbeszéd-modell elfogadottságának teljes faktoriális modellje. A teljes minta átlagától (72,81 pont a százfokú skálán; az ábrán = 0,00) való eltérések. (Jelölve az egyes csoportok aránya a teljes mintában, %) 8,00 6,00 Eredeti Adjusztált 4,00 2,00 0,00-2,00-4,00-6,00-8,00-10,00 Forrás: Sziget-kutatás ZSKF TKKK-DPR-K Augusztus (N=410) 44

45 Mint azt már fentebb is kiemeltük, az iskolai végzettség magyarázó ereje a legmagasabb. Az ábráról leolvasható, hogy a modellünk a legnagyobb vonzerőt a diplomásokra gyakorolja (ők a minta 28,5 százalékát alkotják és a százfokú skálán 79,91 pont a modellünk vonzerejének értéke ez 7,17 ponttal haladja meg a teljes minta átlagértékét lásd a mellékletben a 7.5. táblázatot is). A második célcsoportunk (akik diplomával szeretnének továbbtanulni arányuk a mintában 15,9 százalék) szintén jócskán az átlag fölött helyezkednek el (5,33 ponttal). Esetükben jól megfigyelhető, hogy bizonyos kedvező körülmények is belejátszanak a magas értékbe (a diplomás csoport eleve pozitívan viszonyul modellünkhöz lásd az előzőeket; átlag fölötti arányban fordulnak elő közöttük évesek és a nők). Ha mindezeket a kereszthatásokat kiszűrjük, akkor az előző ( Eredeti ) értékhez képest egy jóval alacsonyabb értéket kapunk (az Adjusztált érték: 75,24 pont). Hasonló a helyzet a illetve a éves korcsoportoknál is. Az ellenkező póluson a évesek vannak őket fogta meg (relatíve) a legkevésbé a modellünk: 8,20 ponttal alacsonyabb náluk a vizsgált érték a százfokú skálán a teljes minta átlagánál (azaz 64,55 pont). A felsőfokú tanulmányaikat folytatók esetében is megfigyelhető ez a relatív érdektelenség (-3,65 pont), illetve hasonló a helyzet a legalacsonyabban iskolázottaknál is (-2,61 pont). Az első célcsoportunk (az első diplomára aspiráló továbbtanulni szándékozók) esetében jól megfigyelhető a magyarázó változók kereszthatása: míg az Eredeti érték érzékelhetően elmarad az átlagtól (-2,49 ponttal), addig az Adjusztált érték ennél kedvezőbb (+0,19 pont egy árnyalattal meg is haladja az átlagot). Ez esetben a éves korcsoport és a legfeljebb érettségivel rendelkezők köreikben megfigyelhető relatív felülreprezentáltsága adhat magyarázatot az eltérésekre. Megjegyezzük, hogy a párbeszéd-modellünk egy speciális marketink-kommunikációs hatásvizsgálatát is elvégeztük a Szigeten. A két célcsoportból véletlenszerűen kiválasztottunk két-két személyt, akiknek külön bemutattuk a modellről készített 5 perces reklám-klipünket ( in-hall teszt ). Módunkban állt alaposabban is kifaggatni őket elképzeléseinkről, kikérni a véleményüket. Eredményeink mint azt a fentiekben bemutatott statisztikai összefoglalónkban is kiemeltük igen bíztatóak. A személyes beszélgetéseken túl a fenti többdimenziós statisztikai elemzések is azt mutatják, hogy üzeneteink általános elfogadottsággal és tetszéssel találkoznak. Még a mélyebb a magyarázó változók kereszthatásait kiszűrő elemzéseink során sem bukkantunk olyan nagyobb társadalmi csoportokra, amelyek elutasították volna a koncepciót. A modell elfogadottságát reprezentáló százfokú mutatónk esetében is a legszélsőségesebb értékek a +/- 8 pontos intervallumon belülre esnek. Egyfajta tanulságként megfogalmazható, hogy a modell általános elfogadottságnak örvend e fontos társadalmi csoporton a szigetlakókon belül, így nem kell különösebben átalakítani az üzeneteinket a különböző célcsoportok szája íze szerint. 45

46 6.2. A ZSKF ISMERTSÉGÉNEK ELEMZÉSE Mint azt a fentiekben már bemutattuk (lásd a 3.1. ábrát), vizsgáltuk a négy konzorciumi partner ismertségét is a Szigeten. Kíváncsiak voltunk arra is, mennyiben alakulnak másképpen adataink, ha a ZSKF ismertségére vonatkozó válaszokat alaposabban is megvizsgáljuk. Ennek érdekében egy speciális skálatarnszformációt hajtottunk végre, melynek eredményeképpen a válaszadóink a ZSKF ismertségére és érdeklődésre vonatkozó információit egy százfokú skálára helyeztük át 27. A fentiekben ismertetett teljes faktoriális modellt alkalmaztuk az ismertségi mutató mélyebb vizsgálata érdekében. A magyarázó változókat ez esetben is különös gondossággal válogattuk össze: gyakorlatilag minden lehetséges tényező magyarázó erejét megvizsgáltuk (az F-próba segítségével). Azokat a változókat vontuk be a többdimenziós modellünkbe, amelyek szignifikáns összefüggést mutattak a magyarázandó változónkkal. Végül kialakítottuk a lenti táblázatban leírt (lásd a 6.2. táblázatot) hatdimenziós magyarázó modellünket táblázat: A ZSKF ismertségének többdimenziós statisztikai vizsgálata a teljes faktoriális modell segítségével (Eta és Beta értékek, valamint az F-próba elfogadási valószínűségei) Eta értékei Beta értékei P értékei A modellbe bevont tényezők: (F-próba) Neme 0,124 0,128 0,005 Van-e gyermeke? 0,133 0,093 0,004 Tanul dolgozik (kombinált változó) 0,196 0,197 0,001 Iskolai végzettsége 0,270 0,128 0,000 Életkora 0,372 0,379 0,000 Jelenlegi lakóhelye 0,220 0,219 0,000 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=409) Gyakorlatilag minden klasszikus szociológiai ismérv helyt kapott modellünkben amely arra utal, hogy a sziget-lakók (így a magyar ifjúság egy különlegesen fontos csoportja) erőteljesen szegmentált a ZSKF ismertségét illetően. A nem változója erős, szignifikáns összefüggést mutatott a páros összehasonlításunk során is (Eta = 0,124 az F-próba elfogadási valószínűsége: P < 0,001 volt), de más változók kereszthatásait kiszűrve, a modellünkben is jelentős szerepet tölt be (Beta = 0,128, az F-próba elfogadási valószínűsége: P = 0,005). Az életkor relatív meghatározó jelentősége egyértelműen kitűnik: ez esetben a legerősebb a hatás 27 A nem hallott róla alternatívához a 0 értéket rendeltük (9,1 százalék jelölte), a nem hallott róla, de szeretné megismerni alternatívához a 25-ör értéket (27,9 százalék), a már hallott róla alternatívához 75-öt (55,8 százalék), míg az ismeri alternatívához 100-at (6,5 százalék nem válaszolt a kérdésünkre 0,7 százalék). Az ily módon megszerkesztett skálán a ZSKF ismertségének átlagértéke 55,69 pontnak adódott. 46

47 (Beta = 0,379; az F-próba elfogadási valószínűsége: P < 0,001). A második legerősebb tényező a jelenlegi lakóhely (Beta = 2,19; P < 0,001), míg a harmadik legerősebb magyarázó ismérv a tanulásra, munkavállalásra vonatkozik (Beta = 0,197; P = 0,001). Jelentős szerepet játszik az adott szempontból az iskolai végzettség (Beta = 0,128; P = 0,001), de úgy találtuk, hogy a felnőtté válás legfontosabb ismérve (van-e már gyermeke) is markánsan közrejátszik a ZSKF ismertségének alakulásában (Beta = 0,093; P = 0,004). Összességében egy igen erős magyarázó modellt sikerült kialakítanunk: a teljes modell F-próbához tartozó elfogadási valószínűsége: P < 0,001, azaz ( legalább 99 százalékos megbízhatósági szint mellett ) szignifikáns, a szórás 26,2 százalékát magyarázza (R 2 = 0,262) igazán elégedettek lehetünk kísérletünk eredményével! De ami a legizgalmasabb: vajon mely szocio-demográfiai csoportok körében a legismertebb a főiskolánk. A fentiekhez hasonlóan egy ábrán szemléltetjük vizsgálatunk legtanulságosabb eredményeit (lásd a 6.2. ábrát de a konkrét értékek nyomon követhetőek a Mellékletben szereplő 7.6. MCA táblázatunkban is). Az első pillantásra is megállapítható, hogy a szélső értékek között igen nagy a távolság: több mint 40 pont a százfokú skálán (a korábbiakban ennek a felét sem regisztráltuk a modell fogadtatása kapcsán). Mint a Beta értékek is egyértelműen jelezték, az életkor a legerősebb magyarázó változó a ZSKF ismertségének alakulását illetően. Az ábránkról is leolvasható, hogy a legfiatalabbak (akik még nem múltak el 17 évesek) körében a legalacsonyabb a speciális mutatónk értéke (30,62 ponttal marad el a teljes mint a 55,69 pontos átlagértékénél azaz mindössze 25,07 pontnak adódik). Az ellenkező póluson a évesek találhatóak, akiknél a teljes átlag fölötti értéket regisztráltunk (10,93 ponttal magasabb, azaz 66,62 pont ismertségünk). További két csoport esetében hasonlóan kedvező adatokat kaptunk: a diplomások ( felsőfokon végzettek ) és azok, akik munka mellett tanulnak, szintén 10 ponttal haladják meg az átlagot. Jól érzékelhetően átlag fölötti a évesek (+7,96 pont), de még a fővárosiak (+4,75 pont), a Pest megyei városokban élők (+4,30 pont) és a nők (+4,00) átlagértéke is. A fentebb említett fiatal (17 évesnél nem idősebb) csoporton kívül azok esetében is komolyabb népszerűsítő-ismertető kampányt kell folytatnunk, akiknek már gyermekük van (-14,88 pont), de a felsőoktatási intézmények hallgatói is jócskán átlag alatt (-13,12 pont) ismerik a főiskolánkat. Nem sokkal jobb a helyzet a éves korcsoportnál (-11,53 pont) és a Pest megyei községekben élőknél (-10,89 pont), illetve a távolabbi városok lakóinál (-10,47 pont). 47

48 17 éves korig (6,1) van gyereke (6,6) felsőfokon tanul (17,1) éves 13,4) község Pest megyében (4,6) egyéb város (16,4) 30 éves és idősebb (12,7) egyéb község (6,6) csak dolgozik (26,9) egyéb megyeszékhely (6,8) férfi (54,3) középfokig befejezett (54,3) csak tanul (47,9) nem tanul és nem dolgozik (4,6) nincs gyereke (93,4) éves (27,1) nő (45,7) egyéb város Pest megyében (16,6) Budapest (48,9) éves (22,5) tanul és dolgozik (20,5) felsőfokon végzett (28,6) éves (18,1) KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR: SZIGET-KUTATÁS ZSKF TKK FÜZETEK ábra: Ismeri-e a ZSKF-et? teljes faktoriális modellje. A teljes minta átlagától (55,69 a százfokú skálán; az ábrán = 0,00) való eltérések. (Jelölve az egyes csoportok aránya a teljes mintában, %) 20,00 Eredeti Adjusztált 10,00 0,00-10,00-20,00-30,00-40,00 Forrás: Sziget-kutatás ZSKF TKKK-DPR-K Augusztus (N=409) 48

49 KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR: SZIGET-KUTATÁS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, K-DPR-K K-DPR-K ZSKF TKK FÜZETEK 10. Kiugróan magas (+13,39 pont) a 30 éves és idősebb korcsoport esetében az Eredeti és az Adjusztált (a kölcsönhatások kiszűrése előtti illetve utáni) értékek eltérése. Ebből arra következtethetünk, hogy az adott csoport esetében sok más kedvezőtlen tényező (pl. az, hogy köreikben átlag fölötti a gyermekekkel rendelkezők, a csak dolgozik, a Pest megyén kívüli falvakban élők stb.) aránya. Hasonló jelenségek figyelhetőek meg a felsőfokú intézmények hallgatói (+8,00 pont) és a csak tanulók (+4,33 pont) esetében is. E csoportoknál tehát egyszerre több szempont figyelembevételével lehet hatékonyabb kommunikációt folytatnia a főiskolánknak. A diplomások és a évesek esetében ellenkező tendenciák figyelhetőek meg: a mért ( Eredeti ) átlagértékeik (5-6 ponttal) kedvezőbben alakulnak, mint ha kiszűrjük a kereszthatásokat azaz bizonyos kedvező háttértényezők (pl. az, hogy köreikben relatíve magas a tanulók és dolgozók, a fővárosiak stb. aránya) javítják a kommunikációs tevékenységünk hatékonyságát. Talán nem lényegtelen azt sem figyelembe venni a marketing tevékenység során, hogy az egyes célcsoportok nagysága is igen eltérő: míg pl. azok aránya, akiknek nincs gyermekük, közelíti a 95 százalékot (lásd az egyes kategóriák után feltüntetett százalékértékeket az ábrán), addig az elért vidéki nagyvárosokban ( egyéb megyeszékhelyeken ) élők aránya kevesebb, mint 7 százalék. A megfigyelt (illetve a kölcsönhatások kiszűrése után kapott) ismertségi értékek értelmezésénél nem árt az eltérő eredmények mögött ezt a szempontot is figyelembe venni. * * * 49

50 KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR: SZIGET-KUTATÁS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, K-DPR-K K-DPR-K ZSKF TKK FÜZETEK MELLÉKLETEK 7.1. A PÁRBESZÉD-MODELL KONCEPCIÓJA: MEGÚJÍTHATÓ-E A FELSŐOKTATÁS? MIRE JÓ A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER FELSŐFOKON? EDDIG az oktatási intézmények olyan üzemek voltak, amelyek nem maguk értékesítették a végterméküket, hanem ezt tegyük hozzá: felelőtlenül rábízták a végzett tanulóikra, hallgatóikra! Mi a Diplomás Pályakövető Rendszer keretein belül ezen változtatni kívánunk! A KUTATÁS-SOROZATUNK ALAPKONCEPCIÓJA, MODELLJE: A évi Felsőoktatási törvény kötelezően előírja minden egyetem, főiskola számára, hogy kövessék nyomon a végzett hallgatóik sorsát: kérdezzék meg őket, hogyan boldogulnak a munka világában! Ezt nevezzük Diplomás Pályakövető Rendszer -nek. Mi ezt TOVÁBBFEJLESZTETTÜK és ennek keretein belül az egyes szakok/szakmák/hivatások jellegzetességeit vizsgáljuk a kompetenciák nyelvén (online kérdőíveink segítségével). Megkeressük volt hallgatóinkat (a munkavállalókat), munkáltatóikat, megkérdezzük az adott szakmához/hivatáshoz SZÜKSÉGES készségeket, kompetenciákat (30 kompetencia esetében egy ötfokú skálát alkalmazunk); majd rákérdezünk arra is, hogy milyen mértékben RENDELKEZNEK ezekkel a kompetenciákkal a végzettjeink. Hasonló módon megkérdezzük aktív hallgatóinkat is: mit gondolnak leendő hivatásuk gyakorlásához milyen mértékben van szükség az egyes kompetenciákra, illetve jelenleg milyen mértékben rendelkeznek ezekkel. AZ EREDMÉNYEKET VISSZACSATOLJUK A FELSŐOKTATÁSBA: Megismertetjük az oktatókkal a kutatási eredményeket, felhívjuk a figyelmüket, mire kell különösebb hangsúlyt fektetni az oktatásban, hogy a végzettjeink jobban beváljanak, sikeresebben elhelyezkedjenek a munka világában. De bemutatjuk eredményeinket az aktív, a volt hallgatóinknak és munkáltatóiknak is. Megbeszéljük velük (egyfajta PÁRBESZÉDET FOLYTATUNK ), valójában mi is akadályozza a felsőoktatásunk hatékonyságát, kikérjük véleményüket, tanácsaikat, mit kell másképpen csinálnunk, hogy elháruljanak az akadályok végzettjeink karrierje elől. Az Interneten a leendő hallgatóink is megismerkedhetnek a modellünkkel, elképzeléseinkkel és eredményeinkkel. E MODELL KERETEIN BELÜL TEHÁT AZT KÍNÁLJUK HALLGATÓINKNAK, hogy a mi intézményeinkben úgy készülhetnek leendő hivatásukra, hogy ismerik a munkáltatók elvárásait és a tanáraik is ennek tudatában oktatják őket. A MODELL KIDOLGOZÓI ÉS ALKALMAZÓI (EGY TÁMOP PÁLYÁZAT KERETEIN BELÜL): A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA (ZSKF) ÉS PARTNEREI: ANDRÁSSY GYULA BUDAPESTI NÉMET NYELVŰ EGYETEM (ANNYE); APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA (AVKF); WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA (WJLF). A KUTATÁS-SOROZAT LEBONYOLÍTÁSA ÉS A MODELL KIÉPÍTÉSE A ZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA (ZSKF TKK) ÉS A KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORT (K-DPR-K) KERETEIN BELÜL ZAJLIK. 50

51 KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR: SZIGET-KUTATÁS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, K-DPR-K K-DPR-K 1. ábra: A ZSKF K-DPR-K Modellje ZSKF TKK FÜZETEK 10. A ZSKF K-DPR-K MODELLJE LEENDŐ HALLGATÓK VÉGZETT HALLGATÓK (MUNKAVÁLLALÓK) MUNKÁLTATÓK DPR KUTATÁS KARRIER CENTRUM STÁB ALUMNI OKTATÓK AKTÍV HALLGATÓK 2. ábra: ZSKF SPECIÁLIS KOMPETENCIA-HIÁNYOK : Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor (aktívaknál: jelenleg ) MÍNUSZ mennyire szükségesek a (aktívaknál: leendő ) munkájához? 30 Általános tájékozottság, műveltség (+0,08) 12 Konfliktustűrés (+0,01) 17 Mások szakmai vezetése (+0,51) 18 Mások irányítása, utasítása (+0,58) 24 Önálló munkavégző képesség (-0,70) 0,75 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75-1,00-1,25-1,50-1,75 07 Íráskészség, fogalmazási készség (-0,63) 13 Együttműködés egy csapattal (-0,59) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-0,58) 05 Nagy munkabírás, kitartás (-0,53) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-0,10) 16 Előrelátás, tervezőkészség (-0,48) 22 Időbeosztás (-0,39) 20 Tanulási képesség (-0,46) 06 Beszédkészség (-0,39) 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-0,40) Forrás: Munkáltatók és végzett hallgatók online vizsgálata, ZSKF Ősz. ZSKF TKK Nyelvtudás (-0,46) Munkáltatók (N=205) Végzett hallgatók (munkavállalók) (N=231) Aktív hallgatók (N=497)

52 KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR: SZIGET-KUTATÁS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, K-DPR-K K-DPR-K 7.2. A SZIGET 2011 KUTATÁS TÉR- ÉS IDŐKVÓTA: (IDŐINTERVALLUMOK: 1. = 10:00-13:59; 2. = 14:00-17:59; 3. = 18:00-22:00 ) Kérdező sorszáma Kérdező neve (mobilja) Párja TERÜ -LET 1. nap Augusztus 10. SZERDA IDŐINTER- VALLUMOK nap Augusztus 11. CSÜTÖRTÖK IDŐINTER- VALLUMOK 3. nap Augusztus 12. PÉNTEK IDŐINTER- VALLUMOK 4. nap Augusztus 13. SZOMBAT IDŐINTER- VALLUMOK ZSKF TKK FÜZETEK nap Augusztus 14. VASÁRNAP IDŐINTER- VALLUMOK IDŐ: Pró ba IDŐ: Pró ba IDŐ: Pró ba IDŐ: Pró ba IDŐ: Pró 4 ba ME 5 ETI NG 6 Minden időintervallumban 4 (+/-1) kérdőívet kell készítened (a megfelelő területi szektorokban)! Összesen tehát 40 sikeres kérdőívet kérünk mindenkitől! ME ETI NG ME ETI NG ME ETI NG ME ETI NG

53 KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR: SZIGET-KUTATÁS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, K-DPR-K K-DPR-K ZSKF TKK FÜZETEK A SZIGET 2011 KUTATÁS ANKETŐRI UTASÍTÁSA : ANKETŐRI UTASÍTÁS SZIGET FESZTIVÁL KUTATÁS Budapest, augusztus A mintakiválasztás alapelvei: Az ad hoc csoportok esetében bevált véletlen mintavételi eljárást alkalmazzuk. Térben és időben kvótát alakítottunk ki, amely 3idősávra és a Sziget 6 területegységére (lásd a Térképmellékletet) épül. Az 1. sz. mellékletben megadott mátrix tartalmazza az egyes idősávokban és a különböző területegységekben lekérdezendők számát. Az előzetesen rögzített rend szerint kell eljárnod: az egyes időpontokat és a helyszínek kódjait ( területegység-kód lásd a Térképen) jegyezd fel a kérdőívben! Az interjúalany kiválasztása úgy történik, hogy kiválasztasz tetszés szerint egy - az adott területegységen belül - Veled szembe jövőt, majd az őt követő harmadik személyt kérdezed le (és nem a "kiszemeltet")!). Ha megtagadja a válaszadást, akkor válassz ki egy újabb személyt és a rá következő harmadikat próbáld kérdezni. Sikeres interjú után is ugyanígy járj el. Minden olyan személyt megkérdezhetsz, aki "vendégként" (és nem "résztvevőként", rendezőként, stb.) érkezett a rendezvényre és magyar állampolgár (állandó bejelentett lakása van Magyarországon). A kérdezés szabályai: Anketőrként az a feladatod, hogy a kérdőív és a kérdezett között "közvetíts": légy az a személy, aki "ráveszi" a megkérdezettet, hogy a segítségeddel "töltse ki" a kérdőívet. Ennek érdekében a kiválasztott személy magatartásától függően alakítsd a saját magatartásodat az interjú során. Általában légy kedves, "szelíden erőszakos", győzd meg arról, hogy számunkra - de az ő számára is - fontos és hasznos, ha Veled együttműködik a kérdőív kitöltésében. Emellett - sok szempontból - érdekesnek is ígérkezik ez a "beszélgetés", hiszen sokakat érintő, érdeklő kérdésekről lesz szó. Tisztázd vele, hogy a válaszadás önkéntes, a begyűjtött adatokat titkosan kezeljük, csak összesítve hozzuk nyilvánosságra. Neki semmilyen kára, hátránya nem származhat a válaszai miatt. Arra is hívd fel a figyelmét, hogy az interjú során kizárólag az ő véleményére vagyunk kíváncsiak - éppen ezért Te nem mondhatod el a saját véleményedet egészen az interjú végéig. Az interjú során úgy viselkedj, hogy semmilyen módon ne következtethessen a megkérdezett a Te véleményedre! Kérd meg, hogy - mindkettőtök idejét kímélendő - a kérdésekre koncentráljon, röviden válaszoljon. Közöld vele, hogy egy "bő tíz percet" vennél igénybe idejéből - ha ő is együttműködik Veled annak érdekében, hogy az interjú minél rövidebb legyen. Nyugodtan odafordíthatod felé a kérdőívet, hogy ezzel is gyorsítsd a válaszadást: "közösen töltsétek ki" a kérdőívet; de ne add ki a kezedből! Vedd figyelembe, hogy a válaszadó szórakozni jött a Szigetre, de azt se feledd, hogy bizonyos kérdéseink igen intim részleteit érinthetik a megkérdezett életének. Légy nagyon tapintatos, hiszen szívességet kérsz egy idegentől! A válaszokat egyértelműen rögzítsd a kérdőívben. Kék vagy fekete golyóstollat használj és a javításokat jól olvashatóan jelöld. Pontosan jegyezd le a válaszadó szavait, mert az ő megfogalmazásai a fontosak, nem a Te "értelmezésed"! Ha kevés a hely a válasz rögzítésére, bátran felhasználhatod a kérdőív bármely részét az információk rögzítésére, csak egyértelműen jelöld, hogy mely megjegyzésed mely kérdéshez tartozik. Törekedj arra, hogy a nyitott kérdésekre is "lényegre törően rövid" válaszok szülessenek! A kitöltött kérdőívet csak a kutatás vezetőjének, illetve az általa megbízott személynek mutathatod meg, adhatod oda! Budapest, augusztus 8. Jó munkát! Krisztián Viktor ZSKF TKK kutatásvezető Mobil: 70/

54 KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR: SZIGET-KUTATÁS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, K-DPR-K K-DPR-K ZSKF TKK FÜZETEK A SZIGET 2011 KUTATÁS KÉRDŐÍVE: A kérdőív sorszáma: PEGAZUS Projekt TÁMOP /2/KMR Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont K-DPR-K KÉRDŐÍV S Z I G E T F E S Z T I V Á L (A) A kérdezőbiztos sorszáma: (B) A helyszín kódja: (C) A kitöltés időpontja: aug. (nap) (óra) (D) Az interjú hossza(perc): (E) Átvette (aláírás): (F) Rögzítette (aláírás): A VÁLASZADÁS NÉVTELEN ÉS ÖNKÉNTES!. Szia! A (INTÉZMÉNY)-ből jöttem, vagyok. A Főiskola/Egyetem megbízásából egy kutatást végzünk az Sziget Fesztivál látogatói körében a terveikről, elképzeléseikről. Kérlek, hogy válaszolj az alábbi kérdéseinkre! A kérdezés teljesen névtelen, a válaszadás önkéntes, csak összesített adatokat hozunk nyilvánosságra! A segítségedet előre is köszönöm! A kutatás vezetője: Krisztián Viktor ZSKFTKK k.viktor89@zskf.hu I. A megkérdezettről: ( K1.Neme (CSAK JELÖLD, DE NE FELEDD!): 1 férfi 2 nő ) K2.Születési éved: 19 9 NV K3.Állandó lakóhelyed jellege:0 NT/NV1 Budapest 2 egyéb város Pest megyében 3 község Pest megyében 4 egyéb megyeszékhely 5 egyéb város 6 egyéb község (KÜLFÖLDIT NE KÉRDEZZ!) K4.Az év legnagyobb részében mely településen élsz:0 NT/NV8 állandó lakhelyemen HA NEM ÁLLANDÓ LAKHELYÉN, HOL: Jellege1 Budapest 2 egyéb város Pest megyében 3 község Pest megyében 4 egyéb megyeszékhely 5 egyéb város 6 egyéb község7 KÜLFÖLD K5/a.Családi állapotod?01 nőtlen/hajadon2 élettárssal, tartós kapcsolatban él4 házas5 elvált 6 egyéb: K5/b.Hol élsz jelenleg:01 szüleinél 2 más lakásában (pl. albérlet)3 saját lakásban 4 intézményben (kollégiumban) él 5 egyéb: K5/c.Van-e gyermeked:01 nincs 2 van K5/d.Hány gyermeked van: 0 9 K6.Jelenleg mit csinálsz?több VÁLASZTIS MEGJELÖLHET, HA PL. TANUL ÉS DOLGOZIK EGYSZERRE! HA MOST VÉGZETT, JELÖLD AZ 1. PONTBAN AZT AZ INTÉZMÉNYT, AHOL ÉPPEN BEFEJEZTEA TANULMÁNYAIT! A 3. PONTBANIS JELÖLD! HA MÁR TUDJA, HOGYFELVETTÉK, JELÖLD A 3. PONTBAN! 1 tanul(t) K6/a.Milyen szinten1 nyolc általános 2 szakmunkásképző/szakiskola 3 szakközépiskola 4 gimnázium 5 OKJ 6 főiskola (BA)7 egyetem (MA) 8 doktori iskola (PhD) 9 egyéb: K6/x.1 most fejezte be2 folytatja K6/b.Tagozat:1- nappali 2 levelező 3 egyéb: (HA TÖBB OKTATÁSI INTÉZMÉNYT IS MEGJELÖL DÖNTSÉTEK EL: MELYIK AZ ANYA-INTÉZMÉNYE! ÍRD IDE A MÁSIK INTÉZMÉNY SZINTJÉT A K/6a.KÓDJAI SZERINT: K6/b1.Szint (KÓD): ) 2 dolgozik K6/c.Jelenlegi foglalkozása, beosztása: 0 9 K6/d.Milyen jellegű munkát végez:1 szakképzetlen fizikai 2 szakképzett fizikai3 egyéb szellemi 4 diplomás beosztott 5 vezető6 egyéb K6/e.Milyen formában:1 teljes munkaidő 2 részmunkaidő3 alkalmi4 saját vállalkozás5 családi vállalkozás 6 egyéb: (TÖBB VÁLASZ ESETÉN A MÁS TEVÉKENYSÉGÉT ÍRD IDE: 0 9 ) 3 egyéb, éspedig:1 éppen felvették: K6/f.Milyen szinten2 szakmunkásk./szakiskola 3 szakközépiskola4 gimnázium 5 OKJ 6 főiskola (BA)7 egyetem (MA) 8 doktori iskola (PhD) 9 egyéb: K6/g.Milyen tagozaton:1- nappali 2 levelező 3 egyéb: 2 éppen befejezte tanulmányait és nem tanul tovább K6/h.Mit csinál?1 most áll munkába2 egyéb: munkanélküli4 GYES, GYED, GYET5 egyéb: