Herczeg MártonM. gtudományi Egyetem. Budapesti Műszaki M. H 1111 Budapest, Stoczek u. 2.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Herczeg MártonM. herczegm@rec.org. gtudományi Egyetem. Budapesti Műszaki M. H 1111 Budapest, Stoczek u. 2."

Átírás

1 KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK őszi félévf Herczeg MártonM St. épület 420. Budapesti Műszaki M és s Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan gtan Tanszék H 1111 Budapest, Stoczek u. 2. Az előadásban szereplő diák egy része Dr. Szlávik János valamint Dr. Kósi Kálmán munkái.

2 Kósi-Valkó: Környezetmenedzsment ISBN Kapható a jegyzetboltban! Kósi Kálmán - Valkó László: Környezetgazdaságtan és-menedzsment. (Tankönyv; Eötvös József Főiskola, Baja, 1999). ISBN Valkó László - Kósi Kálmán Herczeg Márton: Környezetmenedzsment. (Tanári kézikönyv, Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest ISBN ) Jegyzet: órai jegyzet + letölthető diák és anyagok: Jelszó: KIRTIR

3 A KÖRNYEZETVÉDELEM INTEGRÁLÁSA A VÁLLALAT MENEDZSMENT RENDSZERÉBE A környezetmenedzsment eszközeinek, technikáinak megerősödése A környezetmenedzsment eszközeinek, technikáinak megjelenése A piacgazdasági eszközök térhódítása, a szabályozásban elfoglalt helyük megerősödése A piacgazdasági eszközök megjelenése A jogszabályi előírások, kötöttségek megjelenése, tilalmak, feltételek állítása a gazdálkodó szervezetek számára

4 A környezetszabályozás beavatkozási pontjai és módjai Forrási adók Folyamat Terméktervezés szabályozás Környezeti szempontú technológia értékelés Normák, technológiai előírások, kibocsátási díjak Termékdíjak Ökológiai termékminősítés (ökocímkézés) Kitermelés Alapanyag feldolgozás Gyártás Fogyasztás Hulladék kibocsátás Másodnyersanyag és energia visszavezetés Reciklálás (visszaforgatás) A környezet mint hulladékbefogadó Környezeti károk Reciklálási adók és támogatások Imissziós normák, díjak

5 A menedzsment A menedzsment egy szervezet emberi, pénzügyi, fizikai és információs erőforrásai tervezésének, szervezésének, vezetésének és irányításának folyamata a szervezet céljainak eredményes és hatékony megvalósítása érdekében. Menedzser az a személy, akinek elsődleges tevékenysége a menedzselés folyamatának részét képezi. Griffin, 1987

6 A menedzsment 1) az adott gazdálkodó szervezet (rendszer) küldetésének, víziójának, politikájának, céljainak gyakorlati megvalósítása, és a megvalósításhoz szükséges eszközök (tervezés, szabályozás, biztosítás, ellenőrzés, folyamatos javítás) összessége; 2) az adott szervezetben résztvevők tevékenységének összehangolása olyan eredmények hatékonyabb elérése érdekében, amelyeket egyedül egyikük sem tudna teljesíteni (általánosan elfogadott meghatározás); 3) a tervezést, vezetést, szervezést, irányítást átfogó, összehangoló tevékenység.(szabó Gábor Csaba, 2004)

7 A menedzsment feladatai a környezetvédelem területén A környezet védelme - a megelőzés elvének gyakorlati alkalmazásával alapvető cél. A környezeti teljesítmény folyamatos javítása, a folytonos fejlődés megvalósítása. Részvétel a környezetvédelemmel összefüggő társadalmi feladatok megvalósításában. Integrált menedzsment, a döntések környezeti megalapozása. A környezeti szempontok beépülnek a tervezés folyamatába, azok figyelembe vétele már a kutatás-fejlesztés során. Új projektek, új tevékenységek indítását megelőzi az előzetes környezeti értékelés.

8 A menedzsment feladatai a környezetvédelem területén Törekvés a környezetbarát termékek és szolgáltatások megvalósítására és terjesztésére. Figyelembe veszi az érdekelt felek véleményét (törekszik megfelelni a fogyasztók, az üzleti partnerek elvárásainak, és tanácsadással is ösztönzi őket a környezetkímélő használatra). A környezeti szempontok érvényesítése a kommunikációs tevékenység során (nyitottság a környezeti problémákra, tájékozottság és tájékoztatás). Kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók oktatására, folyamatos továbbképzésére.

9 A menedzsment feladatai a környezetvédelem területén Felkészült a normálistól eltérő tevékenységek következményeinek elhárítására, az üzemzavarok, vészhelyzetek által okozott környezeti hatások lehetőség szerinti mérséklésére. Az ellenőrzések és a működtetett megfigyelési, mérési (monitoring) rendszer adatainak értékelése. A javítási, fejlesztési lehetőségek vizsgálata, a szükséges változtatások bevezetése.

10 KÜLSŐ ÉRDEKELT FELEK BEFEKTETŐK BIZTOSÍTÓK ÜGYFELEK ÖNKORMÁNYZAT VEVŐK KÖRNYEZETVÉDELMI ÉRDEKCSOPORTOK TERMELŐ/ SZOLGÁLTATÓ CÉG KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG ÁNTSZ HATÓSÁGOK KÖZVÉLEMÉNY VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG HELYI LAKOSSÁG BANKOK, PÉNZINTÉZETEK

11 BELSŐ ÉRDEKELT FELEK LOGISZTIKA K + F MARKETING VÁLLALATI TERVEZÉS MUNKAVÉDELEM BELSŐ ÉRDEKCSOPORTOK TERMELŐ/ SZOLGÁLTATÓ CÉG TERMELÉS TERVEZÉS PÉNZÜGY VEZETÉS PUBLIC RELATIONS HMÁN ERŐFORRÁS KÖRNYEZETI MUNKATÁRSAK A SZERVEZET MUNKAVÁLLALÓI

12 Érdekelt felek környezeti információszükséglete - Belső menedzserek: megfelelőség monitorozása, üzemfelmérés, a megbízhatóság igazolása. - Nem kormányzati szervek (NGO-k): kommunikáció és a vállalatról alkotott kép (imázs). - Bankok, hitelezők: megfelelés a hitelezés elvárásainak. - Beszállítók: átfogó kép a vállalat környezeti teljesítményéről és stratégiájáról, elvárásokról. - Vevők: szigorú környezeti szempontú előírásaik lehetnek beszállítóikkal szemben. - Beruházók: a környezeti jelentés egyik biztosítéka annak, hogy az esetleges rossz vállalati környezetmenedzsment nem növeli a gazdasági kockázatokhoz. Lehetőséget nyújt továbbá más vállalatok teljesítményével való összehasonlításhoz. - Szomszédok, közösségek (NGO-k): telephely specifikus adatok a környezetterhelésre, a kibocsátási- és hulladékpolitikára vonatkozóan. - Alkalmazottak: egészséges és munkabiztonság. - Szabályozó testületek: a vállalati környezeti politika és környezeti gyakorlat bemutatása csökkenti a külső szabályozói beavatkozás kockázatát.

13 A vállalati környezetmenedzsment jellemzői Többdimenziós célrendszer (folyamatközpontúság). A társadalmi, a piaci, a környezeti célok integrált megjelenése. Szervezeten és funkciókon túlmutató jelleg. A környezetmenedzsment a környezeti terhelések megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges összes vállalati tevékenységet átfogja. Proaktív stratégia. Offenzív környezetmenedzsment.

14 FOLYAMATKÖZPONTÚSÁG A folyamat... Bevezetés és működtetés Tevékenys kenységek láncolata, amely valamilyen bemenetet hozzáadott értékkel kimenetté alakít Anyagok, információ Termékek, hulladékok Emberek, gépek, eljárások

15 FOLYAMATKÖZPONTÚSÁG Funkciók és folyamatok Bevezetés és működtetés A funkcionális szemlélet Szakértővé válni A folyamatközpontú szemlélet A környezet megóvása

16 A PDCA ciklus: folyamatos javítás Tervezd Cselekedj Csináld Ellenőrizd

17 A PDCA ciklus Plan - Tervezd: azon célok és folyamatok meghatározása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szervezet környezeti politikájával összhangban levő eredményeket elérjük. Do - Csináld: vezesd be a folyamatot. Check - Ellenőrizd: monitorozd és mérd a folyamataid környezeti politikával, célokkal, előirányzatokkal, jogi és egyéb követelményekkel való összefüggéseit és hozd nyilvánosságra az eredményeket. Act - Cselekedj: vezess be intézkedéseket, hogy folyamatosan javítsd a környezetmenedzsment rendszer teljesítményét. (ISO szabvány!)

18 A FOLYAMATOK FELTÉRKÉPEZÉSE Főfolyamat Folyamatok A folyamat lebontása Műveletek Műv.elemek

19 A FOLYAMATOK TERVEZÉSE Környezeti célok Dokumentálás Mérés és figyelés Folyamatok Szükséges erőforrások Kibocsátások Feljegyzések

20 Szervezeten és funkciókon túlmutató jelleg A környezeti problémák komplexek: átfogó, integrált problémamegoldó rendszereket követel meg A környezetmenedzsment főleg azokra a funkcionális területekre érzékeny, amelyek a vállalkozás-piactársadalom metszéspontban találhatók.

21 Szervezeten és funkciókon túlmutató jelleg Menedzsment rendszer Termékfejlesztés Marketing Információs technológiák Anyagáramok Környezetvédelem Számvitel Termelés Logisztika

22 Proaktív stratégia A vállalati környezetmenedzsment a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Figyelembe veszi a társadalmi elvárásokat. Igyekszik megelőzni, hogy a vállalati tevékenység környezeti következményei ütközzenek a társadalmi elvárásokkal. Igyekszik megelőzni, hogy egy vállalati probléma nyilvános vita tárgya legyen. A hatósági elvárásokhoz képest szigorúbb követelményeket alkalmaz.

23 A környezetvédelmi szervezet feladatai A környezetvédelmi szervezet tevékenységének fő területei: A környezetvédelmi érdekek képviselete a vállalati politikában. A vállalati tevékenység folyamatos ellenőrzése. A külső kapcsolatok menedzselése. A jogszabályi és egyéb kötelezettségek teljesítése.

24 A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS Értékpapír és Valutabizottság (Securities and ExchangeCommission) Eljárás három nagyvállalattal kapcsolatban: 1977 US Steel 1979 Allied Chemical 1980 Occidental Petroleum Mindenre kiterjedő környezeti vállalatvizsgálatot (audit) hajtsanak végre. A vizsgálat céljául azt tűzték ki, hogy a vállalatok határozzák meg környezeti teljesítményüket és a rájuk váró feladatokat, környezeti kötelezettségeket ahhoz, hogy megfeleljenek a törvényi előírásoknak és a társadalmi elvárásoknak.

25 A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS A környezeti auditálás (öko-audit) kialakulásának sajátos okai: USA: A különböző vállalatoknál bekövetkezett üzemzavarok, balesetek, illetve a normál működésből származó környezetterhelések egyre nagyobb költséggel jártak. Az USA-ban a vállalati menedzserek az okozott károkért személyükben felelősségre vonhatók, azaz a pénzügyi felelősség nem a vállalaton keresztül, hanem közvetlenül a felelős személlyel szemben érvényesül. Törvényi előírások mennyisége két évtized alatt megsokszorozódott! A biztosítótársaságok szinte kikényszerítették az öko-auditot, annak érdekében, hogy a környezeti kockázatot fel tudják becsülni. Az auditálás a törvények betartásának elemzését is tartalmazza, hogy felelősségi igények ne keletkezhessenek.

26 A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA Az EPA (Environmental Protection Agency) megfogalmazása szerint az auditálás:...egy rendszerezett, dokumentált, periodikus és objektív jelentés, amelyet adott szabályok szerint létrehozott jogi személyiségek készítenek különböző tevékenységekről és gyakorlatról abból a célból, hogy megvizsgálják a környezeti követelményeknek való megfelelést.

27 A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) által 1989-ben megfogalmazott definíció szerint a környezetvédelmi auditálás:...a vállalatvezetés, a menedzsment eszköze, rendszerezett, dokumentált, meghatározott időközönként megismételt, objektív értékelés a környezetvédelmi szervezet és menedzsment hatékonyságáról, a környezetvédelem rendelkezésére álló eszközállomány működéséről. Fő célja, hogy segítse a vezetői környezetvédelmi intézkedések, a környezeti célok végrehajtásának ellenőrzését, beleértve a hatósági előírások betartását is.

28 A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA A Az Európai Közösségek Tanácsa által június 29-én elfogadott 1836/93/EEC számú rendelete, amely lehetővé teszi az iparvállalatok önkéntes részvételét a Közösség környezeti menedzsment és audit rendszerében (Eco-Management and Audit Scheme - EMAS) szerint az audit:...a menedzsment olyan eszköze, amely a szervezetet, a vállalati menedzsment tevékenységét és a környezeti teljesítményt szisztematikusan, dokumentált módon, rendszeresen és objektíven értékeli.

29 A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA Az MSZ EN ISO szabvány a rendszeraudit fogalmát a következőképpen határozza meg:. rendszeres, dokumentált, igazoló ellenőrzési folyamat bizonyíték szerzésére és kiértékelésére objektív módon arról, hogy a szervezet környezetközpontú irányítási rendszere kielégíti a környezetközpontú irányítási rendszer auditjára vonatkozóan a vállalat által megfogalmazott kritériumokat, továbbá a folyamat eredményének a vezetőséggel való közlésére. (A szabvány magyar fordításában a környezeti menedzsment rendszer kifejezés környezetközpontú irányítási rendszerként jelenik meg.)

30 A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA A megfogalmazott definíciók mindegyikében közös vonásként értékelhető, hogy a környezetvédelmi auditálás egyfajta verifikációs program megvalósítását jelenti. Minden egyes audit programnak ugyanis azt kell bizonyítania, hogy az adott vállalkozás környezeti teljesítménye, illetve menedzsment rendszere megfelel az elvárásoknak, a szabályozási követelményeknek. Ez alapján kell meghatározni a vállalkozás céljait, a célokból következő belső követelményrendszert, a belső elvárásokat, szabályokat, az audit programnak pedig bizonyítani kell a belső szabályoknak történő megfelelést is.

31 A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA Fenti megközelítésben a környezetvédelmi auditálás két formáját lehet megkülönböztetni: eredményre irányuló audit (állapotfelmérés), melynek lényege annak vizsgálata, hogy egy adott vállalat egy meghatározott időpontban mennyiben felel meg a környezeti előírásoknak (statikus fogalom), rendszerorientált audit, amely a vállalat környezeti állapotának felmérése mellett kiterjed a környezetmenedzsment rendszer vizsgálatára is (dinamikus fogalom).

32 KAPCSOLÓDÓ KÖRNYEZETVÉDELMI RENDELET A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1996. (VII.4. ) KTM rendelete a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről (A törvényi felhatalmazás alapján a rendelet részletesen szabályozza a felülvizsgálati eljárással és a felülvizsgálókkal kapcsolatos feltételeket.) A területileg illetékes környezetv rnyezetvédelmi felügyel gyelőség: g: az érdekelt felet határozatban értesíti a (teljes körű vagy részleges) vizsgálati kötelezésről, továbbá a vizsgálati terv és dokumentáció készítésének rendjéről; az érdekelt az előírt határidőre benyújtja a vizsgálati tervet, majd a jóváhagyott terv alapján elvégzi (elvégezteti) a vizsgálatot és összeállítja (összeállíttatja) a vizsgálati dokumentációt.

33 A TELJESKÖRŰ DOKUMENTÁCIÓ TARTALMA Általános adatok (a vizsgálatot végzőre és a telephelyre, telephelyekre vonatkozóan) A felülvizsgált tevékenységre vonatkozó adatok. A tevékenység folytatása során okozott környezetterhelés és igénybevétel bemutatása a következő bontásban: levegő, víz, hulladék, talaj, zaj és rezgés, egyéb energia kibocsátások (radioaktivitás), az élővilágra vonatkozó környezetterhelés bemutatása. Rendkívüli események. Összefoglaló értékelés, javaslatok.

34 A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) auditálási ajánlása I. Az auditálást megelőző lépések: az auditálás ütemezése, a szakértő csoport tagjainak kijelölése, a feladatok kiosztása, az auditálás tervezése. II. Az auditálás folyamata (fázisa) a vállalatnál: az auditálás indítása, háttérinformációk áttekintése, a vállalati környezeti menedzsment értékelése (erős és gyenge pontok), adatgyűjtés, kiegészítő információk megszerzése, a vizsgálati eredmények értékelése. III.A vállalati vizsgálatot követő fázis lépései: jelentéstervezet készítése, a zárójelentés összeállítása, az intézkedési terv kialakítása, megvalósítása, az intézkedési terv nyomon követése.

35 Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ajánlása Az EBRD jegyzőkönyvi mintája, az alábbiakban bemutatott tartalomnak megfelelő kérdéslistát tartalmaz, illetve annak megfelelően írja elő az auditálás lépéseit: Általános információk A telephely adottságai A telephely története A telephely környezeti jellemzői Légszennyező anyagok kibocsátásai Víz/szennyvíz kibocsátások Hulladékkezelés-, tárolás, szállítás-és ártalmatlanítás Alapanyag kezelés és tárolás Tárolótartályok Azbeszt és azbeszt-tartalmú anyagok Poliklórozott bifenilek, PCB-k Radioaktív anyagok Zaj Az üzem rendje Munkabiztonság és munkaegészségügy Havária tervek A telephely biztonsága és tűzvédelme Összefoglaló a jogszabályi követelményeknek való megfelelésről

36 Az ISO szabvány modellje Cselekedj Audit megbízás Az audit program javítása Ellenőrizd Audit felülvizsgálat A javítási lehetőségek számbavétele Az audit program kidolgozása célok kötelezettségek erőforrások eljárások Tervezd Auditorok alkalmassága Audit tevékenységek Az audit lefolytatása Auditorok értékelése Audit csoportok kijelölése Az audit tevékenységek irányítása Feljegyzések készítése Csináld

37 A kiértékelési folyamat Start A megfelelő tudás és és jártasság kivizsgálása, hogy ezek valóban megfelelnek-e az az audit elvárásainak A képzés, a munkatapasztalat, az az auditor képzés és és az az audit tapasztalat értékelése A megfelelő kiértékelési stratégia kiválasztása A kiértékelés lefolytatása, a vizsgált tudásról és és jártasságról kapott eredmények összehasonlítása

38 Az információgyűjtés folyamata Információ források Megfelelő mintavételezés Információ Hitelesítés Audit tanúsítás Kiértékelés (Az (Az audit kritériumok szerint) Ténymegállapítás Felülvizsgálat Audit döntések

39 IDEIGLENES TEAMEK Egy adott problémán dolgoznak Rendszerint keresztfunkcionálisak Feloszlanak, miután céljukat elérték

40 HATÉKONY MEGBESZÉLÉSEK Tervezés Kezdés Levezetés Zárás Nyomonkövetés

41 Környezeti tényezők és hatások Tényező: Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel. Hatás: A környezetben végbemenő mindennemű változás akár káros, akár hasznos -, amely egészben vagy részben a szervezet tevékenységeiből, termékeiből vagy szolgáltatásaiból származik.

42 INPUT-OUTPUT ELEMZÉS INPUTOK Anyagok, víz Energia Folyamatok termelő/nem termelő fő-, al-, munkafolyamatok OUTPUTOK Termékek Szolgáltatások Hulladékok Szennyezőanyagok

43 Anyagáramok a termelési folyamatban input Bemenő anyag tömege Eladható termék mennyisége tonna, m 3 stb. IPARI RENDSZER Anyagveszteség tonna, m 3 stb. Bemenő energia Energiaveszteség MJ Környezet output

44 Termelési folyamat mérlegelemzése Input Bemenő nyers- anyagok tömege Bemenő víz m 3 Bemenő energia Bemenő segédanyok A folyamat 1. művelet 2. művelet 3. művelet Termék db, kg, m 3 stb. Egyéb szennyező anyagok mennyisége Szennyvíz m 3 Energiaveszteség Output Hulladékok tonna, m 3 MJ

45 KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK AZONOSÍTÁSA KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK AZONOSÍTÁSA Levegő Hulladék Nyomtatott áramköri lapokat gyártó üzem Forrasztás Összeszerelés Részegységek Segédanyag Nyersanyag Oldószer veszélyes kommunális hasznosított RAKTÁR TARTÁLY HULLADÉKKEZELÉS Végtermék SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Külső csatorna Levegő Folyó

46 KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK AZONOSÍTÁSA KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK AZONOSÍTÁSA Levegő Szálloda Hulladék Uszoda Konyha Részegységek Segédanyag Nyersanyag Energia RAKTÁRAK KAZÁN HULLADÉKKEZELÉS veszélyes kommunális hasznosított Szolgáltatások SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Külső csatorna Levegő Levegő

47 Papírcsomagolás gyártásának folyamata papírhulladék víz víz víz villamos energia villamos energia hőenergia víz oldás osztályozás tisztítás őrlés papírgép Osztályozatlan papírpép Osztályozott papírpép Tisztított papírpép Őrölt papírpép Papír szennyezőanyagok szennyvíz szennyezőanyagok szennyvíz szennyezőanyagok szennyvíz hőenergia hőenergia szennyvíz

48 TEVÉKENYSÉG 1.Üzem 2. Üzem 3. Üzem 4. Üzem Raktár Irodák Konyha stb. HATÁS KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE LEOPOLD-MÁTRIX SEGÍTSÉGÉVEL Az értékelés előtt az auditor (értékelő) csoportnak meg kell állapodnia a környezeti hatások erősségét jelző skála fokozatokra osztásában és az egyes fokozatok tartalmában. A következő mátrixban alkalmazott skálabeosztás: 0 = nincs érzékelhető környezeti hatás 1 = alig érzékelhető környezeti hatás 2 = a hatás közepes 3 = a hatás erős 4 = a hatás kritikus mértékű hulladék öko- szennyvíség menny. egész- hulladék levegő talaj zaj bűz veszélyessészisztéma ÖSSZ. A technológiák környezeti hatásainak értékelése egy gépipari vállalat példája alapján a következő lehet:

49 KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE LEOPOLD-MÁTRIX SEGÍTSÉGÉVEL TEVÉKENYSÉG HATÁS Fémfeldolgozás Forgácsolás, öntés ökoszisztéma Műanyagfeldolgozás Galvanizálás Festés Kovácsolás Zsírtalanítás ÖSSZESEN levegő talaj zaj bűz szennyvíz egészség hulladék menny. hulladék veszélyesség ÖSSZ

50 KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE LEOPOLD-MÁTRIX SEGÍTSÉGÉVEL Értékelés egy vállalat egészére aggregáltan TEVÉKENYSÉG HATÁS levegő talaj zaj bűz szennyvíz egészség hulladék menny. hulladék veszélyesség ökoszisztéma ÖSSZ. 1. Üzem 2. Üzem 3. Üzem 4. Üzem Raktár Irodák stb. ÖSSZESEN

51 Csekk-listák -mindig hasznos -kinek? -mikor? -miért? -hogyan? A vizsgálatnak megfelelő legyen!

52 Hulladékgazdálkodás 4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 4.1 Létezik-e hulladékgazdálkodási koncepció? 4.2 Ismerik-e a hulladékok és maradványanyagok minőségét és mennyiségét? 4.3 Nyilvántartják-e a hulladékok összmennyiségét és ismerik-e a hulladékfajták azonosító kódját? 4.4 Hoztak-e és valósítottak-e meg hulladékmegelőzést célzó intézkedéseket? 4.5 Ismertek-e a hulladékmentesítés, -kezelés költségei? 4.6 Figyelembe veszik-e az újrahasznosíthatósági szempontokat a hulladékok gyűjtésénél és kezelésénel? 4.7 Egyértelmű-e a hulladékgyűjtő edények jelölése? 4.8 Folyamatosan vizsgálják-e a hulladékok hasznosításának lehetőségét? 4.9 Rendelkeznek-e jogosítvánnyal a veszélyes hulladékok kezelésére? 4.10 Szabályszerűen vezetik-e a különösen veszélyes hulladékokra vonatkozó nyilvántartást? 4.11 Hulladékaikat csak az arra jogosultaknak adják tovább? 4.12 Biztosított-e hulladékaiknak megbízható módon történő mentesítése, kezelése?

53 Veszélyes anyagok 6. VESZÉLYES ANYAGOK 6.1 Van-e áttekintésük a vállalatnál felhasznált veszélyes anyagokról? 6.2 Ismerik-e a vállalatnál jelenlévő veszélyes anyagok felhasználására és tárolására vonatkozó jogi előírásokat? 6.3 Biztosítva van-e, hogy a veszélyes anyagokból mindig csak a szükséges mennyiség álljon rendelkezésre? 6.4 A veszélyes anyagok göngyölegén a szükséges jelölések szabályszerűek-e? 6.5 A veszélyes anyagok tárolását és felhasználását összehangolták-e a jogszabályi követelményekkel? 6.6 A tárolás megfelel-e az előírásoknak? 6.7 Rendelkezésre áll-e biztonsági adatlap a veszélyes anyagokhoz? 6.8 Odafigyelnek-e a veszélyes anyagok beszerzésénél azok anyagi összetételére? 6.9 Az üzem szükséges helyszínein megtalálhatók-e a veszélyes anyagokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő tájékoztató-információs anyagok? 6.10 Részt vesznek-e a dolgozók évenként a veszélyes anyagok felhasználására vonatkozó oktatáson és ezt dokumentálják-e?

54 Kockázati mátrix IV III II I A B Befolyásoló tényezők Hatás mértéke C SÚLYOS PROBLÉMA D KÖZEPESEN SÚLYOS PROBLÉMA E MÉRSÉKELTEN SÚLYOS PROBLÉMA

55 Kockázati mátrix A. Befolyásoló tényezők Az esemény bekövetkezési valószínűsége A hatásterület nagysága A hatás tartóssága Erőforrások A Nagyon valószínű (a már fennálló állapot közvetlen eredményeként, normál esetben is valószínű, illetve folyamatos, meglévő esemény) Az egész várost vagy nagyobb városrészeket, továbbá minden korosztályt érintő probléma. Az esemény helyszínén kívül is jelentős, esetleg regionális hatás. Akkumulációval járó maradandó állapot, már meglévő, folyamatos hatás, vagy az adott probléma orvoslása nélkül ilyen előidézése valószínűsíthető. A meglévő feltételek mellett is könnyen orvosolható problémák. B Valószínű (figyelmetlen, gondatlan kezelés, előre látható, de nem feltétlenül bekövetkező események esetén) Nagyobb kiterjedésű területeket, egészségügyi vonatkozásban érzékenyebb csoportokat érintő hatások (pl. jelentős kitettség iskolák, kórház mellett, stb.) Hónapokig fennálló állapot, vagy az adott probléma orvoslása nélkül ilyen előidézése valószínűsíthető. A rövidtávon hozzáférhető erőforrások mellett megoldható problémák. C Lehetséges (előre nem jósolható események, pl. üzemzavar, szándékos károkozás esetén) Nagyobb területeket vonalasan érintő, esetleg a város több pontján lokálisan jelentkező problémák. Hetekig fennmaradó állapot, vagy az adott probléma orvoslása nélkül ilyen előidézése valószínűsíthető. Hosszabb lefutású pályázatok, jelentősebb erőforrások mozgósítása mellett megoldható problémák. D Esetleges (extrém körülmények között, pl. nagyobb tűzesetek, földrengés, árvíz stb.) Egyedi, kis csoportokat érintő problémák. Lokális, csak az esemény helyszínét érintő hatás. Hosszabb idejű, órákig fennálló állapot, vagy az adott probléma orvoslása nélkül ilyen előidézése valószínűsíthető. A jelenleg adott körülmények között, és a jelenlegi feltételekkel rövidtávon megoldhatatlan problémák, melyek középtávú tervezést igényelnek (5-10 év). E Valószínűtlen (a bekövetkezés jelen körülmények között kizárható) Nincs hatásterülethez kötve, egyedi, diffúz esetek, egyéni lakossági panaszok. Rövid idejű, esetleg néhány perces hatás, vagy az adott probléma orvoslása nélkül ilyen előidézése valószínűsíthető. Csak hosszútávon (>10 év) megoldható problémák.

56 Kockázati mátrix B. A hatás mértéke I Leírása Emberre Környezetre A kerület megítélésére A kerület költségvetésére Nagyon súlyos Rövidtávon súlyos, egészségkárosodást, esetleg halált okozó hatás. II Súlyos Hosszútávon fennálló probléma esetén egészségkárosodást idézhet elő. III IV Kimenetele kevésbé súlyos Elhanyagolható Kellemetlen, az egészségi állapotot nem befolyásoló hatás az emberre. A tényezőnek az adott körülmények között nincs hatása az emberre, vagy ártalmatlanítása megoldott. Visszafordíthatatlan környezeti kár, az esemény más, további veszélyeztető eseményt okoz, vagy jogszabályok durva megsértése. A természetes és épített környezet csak bizonyos idő után (napok, hetek) regenerálódik/regenerálható,.v agy az üzemeltetéstől függően jogszabályi nem-megfelelés. A természetes és épített környezet az adott körülmények között még tolerálja a hatást. Jogszabályok kisebb megsértése. A tényezőnek az adott körülmények között nincs hatása a természetes és épített környezetre, vagy ártalmatlanítása megoldott. Országos sajtóban való megjelenés Helyi újságban megjelenő cikk. Hosszú távon a turizmus visszaszorulását idézheti elő Nincs közvetlen hatással a város megítélésére. A probléma elhanyagolása jelentős anyagi kárt okozhat a későbbiekben. A probléma elhanyagolása esetén a beálló állapot helyreállítása számottevő költséget igényelhet. A probléma elhanyagolása esetén a beálló állapot helyreállítása nagyobb költséget igényelhet. A probléma elhanyagolása esetén a beálló állapot helyreállítása kisebb költséget igényelhet.

57 Kockázati mátrix IV III II I A B C SÚLYOS PROBLÉMA D KÖZEPESEN SÚLYOS PROBLÉMA E MÉRSÉKELTEN SÚLYOS PROBLÉMA

58 ABC ELEMZÉS Az ABC-elemzés egy egyszerű, kvalitatív összehasonlításon alapuló (tervezési-értékelési) módszer segítségével a lényeges feladatok, tevékenységek, folyamatok, termékek, anyagok vagy akár problémák könnyen elhatárolhatók a kevésbé lényegesektől, az elhatárolás illetve az osztályozás alapját egy relatív fontossági rendbe (prioritás) sorolás képezi, melynek alapján a vizsgálat tárgyát - fontossága szerint - három csoportba lehet sorolni (A, B, C).

59 ABC ELEMZÉS Az osztályozás lehet a következők szerint: A: nagyon fontos / nagyon problémás - sürgős beavatkozási igény B: fontos / problémás - közepes beavatkozási igény C: nem fontos / nem problémás - nincs beavatkozási igény Az ABC-elemzés eredménye egyrészt konkrétan megfogalmazott beavatkozási javaslatokat mutat, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat azokra a gyenge pontokra összpontosítsák, melyeknek a megoldása a jövőre nézve a legnagyobb eredményt ígéri.

60 ABC ELEMZÉS Az ABC elemzésnél a vizsgált elemek (pl: anyagok, termékek, feladatok, eljárások ) megfelelő kritériumok (pl: hasznosítási lehetőség, hulladék eltávolítás, termékhasználat ) alapján történő értékelésében - segítséget nyújt egy áttekinthető értékelési táblázat használata. Legyen a következő példa a hulladékkezelés, mint ökológiai kritérium alapján történő értékelés.

61 ABC ELEMZÉS ÉRTÉKELŐ TÁBLÁZAT Értékelés Hulladékkezelés, mint ökológiai kritérium alapján A (magas prioritás) B (közepes prioritás) C (alacsony prioritás) Polyuratán PVC Polyamid Polyproplilén Poliészter Lemez forgács Alu-profil Vas Latex-hab

62 Több ökológiai kritérium alapján történő értékelés Újrahasznosíthatóság Hulladékeltávolítás Termékhasználat Ki- és feldolgozás Előtermelés Zavar(állapot) kockázat Társadalmi fogadókészség Jogi keretek Vas C C C C B C C C Alu-profil C C C C B C B C Polyamid B B C C A C B C Polyproplilén C B C C B C C C Polyuratán B A C C A A B C PVC C A C C A A A C Poliészter B B C C A C B C Latex-hab C C C C B C C C Lemez forgács B B C B B C B 0 (Prioritás: A-magas, B-közepes, C-alacsony, 0-nem releváns)

63 Lehetséges ökológiai értékelési táblázat, kritériumok Környezeti jogszabályok, politikai követelmények A B C Megütközés az éleződő környezeti jogszabályokkal bevezetése A környezeti jogszabályok figyelmen kívül hagyása, nem betartása Társadalmi fogadókészség A termék vagy folyamat állandóan kritika alatt áll (a társadalom ökológiai igényeinek értelmében) Veszélyeztetési- és zavarpotenciál Internalizált környezeti költségek Környezeti hatások (negatív externális hatások) A megújuló és nem megújuló források kimerítése Magas ökológiai veszélyeztetési potenciál, magas zavarveszély, illetve zavarból eredő negatív ökológiai következmények Magas környezeti költségek, termelési veszteségek Nagy a nyersanyag /termék /eljárás környezeti terhelése A források rövid távú kihasználása, veszélyeztetett növény- és állatfajok kihalása, a fenntarthatóság elveinek figyelmen kívül hagyása Az ökológiai igények erősebb elhivatottságot követelnek, Közepes ökológiai veszélyeztetési potenciál, közepes zavarveszély, zavar esetén közepes mértékű ökológiai probléma várható Közepes környezeti költségek, termelési veszteségek Közepes a nyersanyag /termék /eljárás környezeti terhelése A források közepes távú kihasználása, nem megfelelő állattartás, monokultúrák, ipari agrokémia, a veszélyeztetett növény- és állatfajok károsítása Anyagok, berendezések, készülékek előírásszerű Nincs (említésre érdemes) kritika Nincs, vagy csak kicsi az ökológiai veszélyeztetési potenciál és a zavarveszély Alacsony (0) környezeti költségek, termelési veszteségek Alacsony (0) a nyersanyag /termék /eljárás környezeti terhelése Hosszú távon is rendelkezésre álló források, másodnyersanyagok bevezetése

64 Környezeti hatásfelmérő lap Száma: Oldal: Tevékenység: Megnevezés: Változat: Dátum: Állapot: Ü: üzemszerű NÜ: nem üzemszerű Készítette: M: multbéli V: vészhelyzetben T: tervezett S. sz Hatást okozó tényező Összesen Állapot KÖRNYEZETI HATÁS FELMÉRŐ LAP Anyag meghatározás módja Hatás mértékegység mennyiség Értékelés pontszáma A menny iség B súlyos ság C valószí nűség pontszám A*B*C Értékelés/ minősítés

65 SWOT - elemzés S: Strenghts Erősségek E W: Weaknesses Gyengeségek G O: Opportunities Lehetőségek Á T: Threats Fenyegetések (Átkok) L

66 SWOT - elemzés LEHETŐSÉGEK FENYEGETÉSEK ERŐSSÉGEK Lehetőségek-erősségek stratégiája Fenyegetések-erősségek stratégiája GYENGESÉGEK Lehetőségek-gyengeségek stratégiája Fenyegetések-gyengeségek stratégiája

67 SWOT MÁTRIX Környezeti elemek és önálló hatótényezők Természeti adottságok Társad.-gazdasági adottságok Energiafelhasználás Vízhasználatok Anyaghasználatok Kibocsátások: Levegő Víz-felszíni Víz-felszín alatti Talaj Élővilág Hulladék Zaj, rezgés Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Fenyegetettség

68 SWOT MÁTRIX Menedzsment tevékenységek Felső vezetés elkötelezettsége Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Fenyegetettség Környezetvédelmi szervezet Jogszabályi megfelelés Környezeti célok, tervek, környezetvédelmi beruházások Kommunikáció Környezetvédelmi oktatás Környezetvédelmi belső szabályozás, dokumentáció Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre Ellenőrzés, monitorozás Nem-megfelelőségek, lakossági panaszok Vezetőségi átvizsgálások

69 Az öko-térképezés: előkészítő, alapozó módszer Az öko-térképezés az anyagáram elemzésen alapuló módszer a környezeti tényezők hatásainak grafikus megjelenítésére a környezeti információk megjelenítésének egyszerű módja viszonylag könnyen elsajátítható, egyszerű technika. Használjunk kérdéslistát!

70 Előkészítő, alapozó módszer Az öko-térképezés célja lehet a környezeti állapotfelmérés előkészítése, segítése, a környezeti hatások azonosításának lehetőségét nyújtja. Az információszerzés technikája: dokumentum áttekintés, interjúk, helyszíni bejárás. Eredmény: RAJZON MEGJELENÍTETT ÉRTÉKELÉS!

71 A térképezés Előkészítő fázis: a telephelyi helyszínrajzok előkészítése, a jelrendszer kialakítása. Helyszíni vizsgálati fázis: információk, adatok gyűjtése, helyszínrajzo(ko)n történő megjelenítése (rajzolás). Minden esetben a gondatlanság, a rossz gyakorlat is! Értékelés: minden egyes térkép külön külön (indikátorokkal is), aggregáltan (indikátorokkal is).

72 Milyen térkép Mire készül ökotérkép? Elhelyezkedés Zavarások Víz Talaj Levegő, szagok, zaj, por Energia Hulladék Kockázatok

73 Elhelyezkedés - Átnézeti térkép Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Mely pontokon érintkezik az üzem a szomszédokkal? 2. Mi a terület hivatalos besorolása (ipari övezet, belterület )? 3. A cég tevékenysége milyen személy és teherforgalmat idéz elő? 4. Milyen kapcsolatban vagyunk a környéken lakókkal? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): Környező utak, házak bejelölése Házak emeleteinek bejelölése Területhasználat Bejáratok Közlekedés irányai

74 Zavarások Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Bejövő és kimenő anyag és energiaáramok? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): Kémények, ventilátorok, szellőzők Tartályok és tárolóedények Fontos tevékenység területe (parkoló, épület, gyep) Közlekedés iránya

75 Lefolyók Csatornarendszer Víz Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Hol magas a vízfelhasználás? 2. Hol kerülnek veszélyes anyagok a lefolyóba? 3. Helyettesíthetők-e a vízre nézve veszélyes anyagok? 4. Elképzelhető balesetek? 5. Vannak-e költségmegtakarítási lehetőségek? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például):

76 Tárolóhelyek Talaj Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Baleset bekövetkeztekor veszélybe kerülhet a talajvíz? 2. Mi történik balesetkor (eljárás)? 3. Hol találhatók régi tartályok? 4. Van meglévő talajszennyezés? 5. Milyen anyagból van a tárolóhelyiség alja? Le vannak külön választva? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): Víztározó tartályok Tartályok és kádak

77 Levegő, szagok, zaj, por Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Milyen a beltéri levegő minősége a cégnél? 2. Milyen zajforrások vannak? 3. A szűrőket rendszeresen cserélik? 4. Mikor volt az utolsó karbantartás? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): Kémények Leválasztók Zaj Illékony vegyületek

78 Energia Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Hol vannak veszteségek és pazarlások? 2. Megfelelőek-e az elektromos berendezések? 3. Hol keletkezik hőveszteség? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): Túl erős világítás Energiaveszteség Túlméretezett berendezés

79 Szemetes edények Hulladékgyűjtés iránya Hulladék Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Vannak-e intézkedések a hulladékcsökkentés érdekében? Mik ezek? 2. Keletkezik-e veszélyes hulladék, Ha igen, hol gyűjtik, tárolják? 3. Van-e újrahasznosítás, milyen mértékben? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): Háztartási és veszélyes hull. keveredése Hulladékgyűjtők

80 Kockázatok Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Vészkijáratok hogyan vannak jelölve? 2. Van-e a dolgozókkal is ismertetett tűzriadó terv? 3. Hol használ a cég veszélye, mérgező, rákkeltő... anyagokat? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): Balesetszerű kiömlés Előírások megszegése Oldószerfelhő Csúszásveszély.

81 A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER a vállalat általános menedzsment rendszerének az az alrendszere, amely tartalmazza azokat a tervezési és ellenőrzési tevékenységeket, hatás- és felelősségi köröket, gyakorlati alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat, amelyek a kidolgozására, bevezetésére, megvalósítására, fenntartására és felülvizsgálatára irányulnak.

82 1992. BS 7750 Környezetvédelmi Irányítási Rendszerek a világ első környezetvédelmi irányítási szabványa a francia AFNOR , majd az ír IS A BS 7750 szabvány mintájára készült az ISO szabványcsalád /93/EEC számú rendelet: az ipari termelővállalatok önkéntes részvételéről az EMAS (Eco-Management and Audit Scheme, Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer) rendszerben EMAS II december: ISO 14001:2004

83 A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER KIÉPÍTÉSÉSNEK ÉS MŰKÖDTETÉSÉSNEK ELŐNYEI A folyamatos javítás lehetőségén túl a környezetmenedzsment rendszer kiépítésének és működtetésének további szempontjai lehetnek a következők: KÜLSŐ SZEMPONTOK: a vállalati image, goodwill javítása, megfelelés a külső és belső érdekelt felek elvárásainak (az ökológiai problémát általában a vállalaton kívüli érdekelt felek képviselik), BELSŐ SZEMPONTOK: rendszerszerű működés, megfelelés a törvényi, jogszabályi előírásoknak, a jelentős környezeti hatások értékelése, a korábbi üzemzavarok, balesetek értékelése, a meglévő környezeti gyakorlat felülvizsgálata, a jövedelmezőség javítása, egyértelmű felelősség, a környezettudat javítása.

84 A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK CÉLJA A felső vezetés a rendszer bevezetésével és működtetésével biztosítja a környezeti politikában, programokban megfogalmazott célok megvalósítását. A felső vezetés alapvető célja a megelőzés, a hangsúlyt tehát inkább a megelőzésre, mint a helyesbítő akciókra helyezi. A felső vezetés célja a környezeti teljesítmény állandó, folyamatos javítása, ez fogalmazódik meg a politikában, programokban is: a rendszerrel biztosítható a szabályozásoknak megfelelő működés.

85 A FELSŐVEZETÉS SZEREPE A RENDSZER KIÉPÍTÉSÉBEN elkötelezett a környezetmenedzsment rendszer kiépítése és működtetése mellett kidolgozza a környezeti k politikát biztosítja tja a rendszer kiépítését és s működtetm dtetését

86 A CSAPATMUNKA SZEREPE A rendszer kiépítése egy olyan TEAMMUNKÁT feltételez, ahol: mindenki legjobb tudása szerint vesz részt r a vállalati környezeti k teljesítmény tmény javításában, ezért a környezeti k teljesítmény tmény állandóan javul, a siker a vállalati v kultúra állandó elemévé és motivációs s tényezőjévé válik.

87 A környezetmenedzsment rendszer elemei Környezetmenedzsment rendszer Környezeti politika Környezeti tervezés Környezeti oktatás, továbbképzés Szervezet, hatáskör és felelősség Kommunikáció Környezeti információs rendszer Monitoring rendszer Dokumentáció (Környezeti kézikönyv) Helyesbítő intézkedések Belső auditok Vezetőségi átvizsgálás

88 Egy környezetmenedzsment rendszer megvalósítási lépései Elkötelezettség Előzetes környezeti felmérés Környezeti politika Auditok Áttekintések Jelentések, feljegyzések Szervezet és személyzet Hatások regisztere és értékelése Szabályozások regisztere Működés szabályozása Célok és célkitűzések Környezeti kézikönyv Menedzsment program

89

90 AZ ISO ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO MSZ EN ISO ISO MSZ ISO Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek KIR. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei ISO ISO MSZ EN ISO KIR. Általános útmutató az alapelvekre, rendszerekre és támogató technikákra kis- és középvállalatoknak ISO A környezeti audit irányelvei. Általános elvek ISO ISO ISO MSZ EN ISO A környezeti audit irányelvei.auditeljárások. A KIR auditja MSZ EN ISO A környezeti audit irányelvei. A környezeti auditorok képzettségi kritériumai Útmutató környezeti auditálás vezetéséhez

91 AZ ISO ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO ISO ISO ISO ISO Előzetes környezeti állapotfelmérés (felülvizsgálat) A telephely környezeti vizsgálata és a jogi összefüggések Környezeti címkézés. Általános alapelvek minden típusú címkézéshez Környezeti címkézés - Önnyilatkozat (kihirdetés) - Környezeti jogcímek - Fogalmak és meghatározások Környezeti címkézés - Szimbólumok ISO ISO ISO Környezeti címkézés - Tesztelés/ellenőrzés. A környezeti címkézés alkalmazási módszerei Környezeti címkézés - Bizonylati eljárások - Vezérelvek, gyakorlati alkalmazások és igazoló (bizonyító) eljárások A környezeti teljesítmény értékelése

92 AZ ISO ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO ISO MSZ EN ISO ISO MSZ EN ISO ISO ISO ISO ISO A környezeti teljesítmény értékelése iparágak szerint Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek Életciklus-értékelés. A cél és a tárgy meghatározása és leltárelemzés Életciklus-értékelés. A környezeti hatások értékelése Életciklus-értékelés. Életciklus javítás vizsgálata Környezetorientált formatervezés Környezeti kommunikáció

93 Az ISO es szabványsorozat modellje Javítsd Tervezd meg Ellenőrizd Hajtsd végre A környezeti tényezők rangsorolása A termék környezeti teljesítményének leírása A környezeti A termék tényezők környezeti teljesítményének beillesztése a javítása terméktervezésbe és Információszerzés fejlesztésbea termék Kommunikáció környezeti tényezőiről a környezeti Kommunikáció teljesítésről a környezeti teljesítésről A szervezetek A környezeti teljesítés teljesítésének figyelemmel leírása kísérése A rendszerműködés Információszerzés a hatékonyságának környezetirányítási figyelemmel rendszer kísérése hatásosságáról Az ISO Életciklus értékelés ISO Környezeti design Az ISO Környezeti címkézés, nyilatkozatok ISO Környezeti kommunikáció Az ISO A környezeti teljesítés értékelése Az ISO A környezetközpontú irányítási rendszer auditálása

94 MSZ EN ISO KÖRNYEZETI KÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK KÖVETELMÉNYEK ÉS ALKALMAZÁSI IRÁNYELVEK A szabvány szerkezeti felépítése 1. Tárgy 2. Rendelkező hivatkozások 3. Fogalom-meghatározások 4. A környezetközpontú irányítási rendszer követelményei 4.1. Általános követelmények 4.2. Környezeti politika 4.3. Tervezés Környezeti tényezők Jogszabályi és egyéb követelmények Célok, előirányzatok és programok 4.4. Bevezetés és működtetés Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör Felkészültség, képzés és tudatosság Kommunikáció Dokumentáció A dokumentumok kezelése A működés szabályozása Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre

95 MSZ EN ISO KÖRNYEZETI KÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK KÖVETELMÉNYEK ÉS ALKALMAZÁSI IRÁNYELVEK A szabvány szerkezeti felépítése 4.5. Ellenőrzés Figyelemmel kísérés és mérés A nemmegfelelőség kiértékelése Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység A feljegyzések kezelése Belső audit 4.6. Vezetőségi átvizsgálás MELLÉKLETEK A. Útmutató a követelmények használatához B. Kapcsolat az ISO és az ISO 9001 között C. Irodalomjegyzék

96 AZ ISO RENDSZER A szabvány általános célja: a környezetvédelem támogatása a gazdasági-társadalmi szükségletekkel összhangban. Környezeti politika Környezeti politika Input Jogszabályi megfelelés Folyamatos javítás Szennyezés megelőzés ISO Környezeti teljesítmény Környezeti teljesítmény Output

97 Az ISO szabvány modellje Cselekedj Folyamatos javítás Ellenőrizd Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Környezeti politika Tervezés Tervezd Bevezetés és működés Csináld

98 Az ISO szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Tervezd Politika Környezeti tényezők Jogi és egyéb követelmények Célok, előirányzatok és programok

99 Az ISO szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Csináld Szervezeti felépítés és felelősség Képzés Kommunikáció A rendszer dokumentációja A dokumentumok kezelése A működés szabályozása Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre

100 Az ISO szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Figyelemmel kisérés és mérés Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Feljegyzések Belső audit Ellenőrizd

101 Az ISO szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Cselekedj Vezetőségi átvizsgálás

102 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE A szabvány olyan környezeti politika kidolgozását kívánja a szervezetektől, amely környezeti politika "tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket." Környezeti politika

103 4.2 Környezeti politika A rendszerkiépítés első lépése a környezeti politika kidolgozása. A környezeti politikát a szervezet felső vezetése határozza meg. a szervezet nyilatkozata általános környezeti teljesítésével kapcsolatos szándékairól és elveiről, amely keretet ad a környezeti célok és előirányzatok meghatározásához. tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket.

104 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Környezeti tényezők Környezeti politika Tervezés

105 A KÖRNYZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Jelentőségi kritérium Környezeti szempontok a hatás erőssége, mértéke a hatás súlyossága, veszélyessége a hatás időtartama a bekövetkezés valószínűsége, gyakorisága Üzleti szempontok a kapcsolódó szabályozások szankciói a hatás megváltoztatásának nehézsége a változtatás hatása más tevékenységekre (folyamatokra) imázsra gyakorolt hatás kapcsolat az üzleti partnerekkel

106 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Környezeti tényezők Jogi és egyéb követelmények Környezeti politika Tervezés

107 4.3 Tervezés Jogi és egyéb követelmények A szervezet hozzon létre és tartson fenn olyan eljárást, amelynek segítségével felderíthetők és megismerhetők legyenek a jogi és a szervezet által vállalt egyéb követelmények, amelyek a szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak környezeti tényezőire vonatkoznak.

108 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Környezeti tényezők Jogi és egyéb követelmények Célok, előirányzatok és programok Környezeti politika Tervezés

109 A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS HATÁROK SZEREPE A RENDSZER KIÉPÍTÉSÉBEN Tervezés Tevékenység (Folyamatok), Termékek, Szolgáltatások Környezeti tényezők Környezeti hatások Jelentős környezeti hatások KÖRNYEZETI POLITIKA Célok, előirányzatok és program(ok) Működés szabályozása

110 POLITIKA ÉS CÉLOK LEBONTÁSA Tervezés CÉLOK ÁLLAPOT FEJLESZTÉS Üzletági szint Politika Fejlesztési célok Vállalati szint Politika Környezeti Program Osztály szint Politika Akciók

111 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Erőforrások, funkciók, felelősségek és hatáskörök Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

112 4.4 Bevezetés és működtetés Erőforrások, funkciók, felelősség és hatáskörök A szabvány elvárása, hogy a felső vezetés jelöljön ki egy vagy több olyan vezetőségi megbízottat, akinek minden más felelősségi körétől függetlenül legyen meghatározott szerepe, felelőssége és hatásköre arra, hogy: biztosítva legyen a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek meghatározása, bevezetése és fenntartása e szabványnak megfelelően; készüljenek jelentések a környezetközpontú irányítási rendszer eredményeiről a felső vezetőség számára átvizsgálás céljából, és hogy ez alapul szolgáljon a környezetközpontú irányítási rendszer tökéletesítéséhez. Mivel a különböző vállalatok szervezeti felépítése különböző, ezért a környezeti felelősségek és hatáskörök meghatározása az adott szervezeti struktúrának megfelelő meghatározást igényel.

113 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Szervezeti felépítés és felelősség Kompetencia, képzés és tudatosság Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

114 4.4 Bevezetés és működtetés Képzés, tudatosság és kompetencia A szabvány a következő követelményt támasztja: A vállalat hozzon létre és tartson fenn eljárásokat, amelyek által alkalmazottai vagy tagjai minden egyes funkcionális részlegben és minden egyes szinten tudatában legyenek, milyen jelentősége van annak, hogy a környezeti politika, az eljárások és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei teljesüljenek melyek a lényeges környezeti hatások - a meglevők és a lehetségesek -, amelyek az ő munkájukból erednek, továbbá hogy milyen környezeti előnyök származnak abból, ha az illető személy teljesítése javul mi a szerepük és felelősségük abban, hogy a környezeti politika, az eljárások és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei teljesüljenek, beleértve a felkészülést vészhelyzetekre és a reagálási követelményeket milyen következményei lehetnek annak, ha eltérnek az előírt operatív eljárásoktól.

115 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Szervezeti felépítés és felelősség Képzés, tudatosság és kompetencia Kommunikáció Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

116 4.4 Bevezetés és működtetés Kommunikáció A környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció magában foglalja a vállalat környezeti tevékenységeire vonatkozó belső és külső információáramlás rendszerbe foglalását. A külső és belső érdekelt felek megfelelő tájékoztatása hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatról kialakult kép (image, goodwill) kedvező legyen, illetve a munkavállalók ösztönözve legyenek a környezeti célok megvalósításában. A szabvány követelménye, hogy a vállalat dokumentált eljárás(ok)ban szabályozza kommunikációs tevékenységét a környezeti tényezőkkel és a környezeti menedzsment rendszerrel kapcsolatban: belső kommunikáció céljából a szervezet különböző szintjei és funkcionális részlegei között azért, hogy a külső érdekelt felektől érkező lényeges információt átvegye, dokumentálja és reagáljon rá.

117 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Szervezeti felépítés és felelősség Képzés, tudatosság és kompetencia Kommunikáció Dokumentáció A dokumentumok kezelése Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

118 4.4 Bevezetés és működtetés A Dokumentáció A szabvány dokumentációs kötelezettségként azt írja elő, hogy a szervezet alakítson ki és őrizzen meg papíron vagy elektronikus formában információt: az irányítási rendszer magvát képező elemeknek és ezek kölcsönhatásainak leírása érdekében; a kapcsolódó dokumentáció érdekében. A dokumentációnak tehát elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy leírja a rendszer alapelemeit és azok kölcsönhatásait. A dokumentáció beépülhet a vállalatnál már működő (hatályos) egyéb rendszerekbe. A szabvány nem írja elő önálló kézikönyv készítését.

119 A DOKUMENTUMOK KEZELÉSE Bevezetés és működtetés Jóváhagyott? Utolsó módosítás dátuma? DOKUMENTÁCIÓ Azonosítható? Átvizsgált / Aktualizált? Rendelkezésre áll? Elavult példányok kivonása

120 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Szervezeti felépítés és felelősség Képzés, tudatosság és kompetencia Kommunikáció A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja A dokumentumok kezelése A működés szabályozása Felkészültség és reagálás vészhelyzetekben Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

121 4.4 Bevezetés és működtetés A működés szabályozása A szabvány azt a követelményt támasztja, hogy a szervezet jelölje meg azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek - a szervezet politikájával, céljaival és előirányzataival összhangban - az ott megállapított jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatosak. Ezért kívánja meg a szabvány, hogy a szervezet írjon elő működtetési kritériumokat a szervezet által használt javak és szolgáltatások meghatározható jelentős környezeti tényezőire nézve, és közölje a megfelelő eljárásokat és követelményeket a beszállítókkal és a vállalkozókkal.

122 4.4 Bevezetés és működtetés Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre A szabvány követelménye, hogy a szervezet készítsen terveket és eljárásokat az esetleges vészhelyzetek kezelésére annak érdekében, hogy megfelelően tudjon reagálni a váratlan eseményekre, balesetekre. A szervezetnek ezért eljárásokat kell fenntartania a potenciális vészhelyzetek kezelésére, tehát a normális üzemi viszonyok kezelésén túl figyelembe kell venni azokat az eseményeket is, melyek a normálistól eltérő üzemi viszonyok, illetve vészhelyzetek esetében következhetnek be.

123 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Figyelemmel kísérés és mérés Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés

124 4.5. Ellenőrzés Figyelemmel kísérés és mérés A szabvány elvárása, hogy a vállalat dokumentált eljárásban szabályozott módon kísérje figyelemmel és időről-időre értékelje környezeti teljesítését. A vállalatnak értékelnie kell a célok és előirányzatok teljesülését. Az értékeléshez a vállalat dolgozzon ki olyan jelzőrendszert (mutatószámokat), amelynek segítségével az egyes területek, illetve célok és előirányzatok objektív módon értékelhetők. A teljesítés nyomon követéséhez kidolgozott jelzők, mutatók jellemezzék az egyes tevékenységeket, feleljenek meg a környezeti politikának, céloknak és előirányzatoknak.

125 4.5. Ellenőrzés Figyelemmel kísérés és mérés A vállalat, ahol megítélése szerint az értékeléshez szükséges, mérésekkel támassza alá a környezetre jelentős hatással bíró tevékenységeit, műveleteit. Ehhez a szervezetnek megfelelő mérő, ellenőrző (monitoring) rendszerrel kell rendelkeznie. A mérési adatok megbízhatóságát a megfelelő mérőműszerek alkalmazása és azoknak előírásszerű kalibrálása jelenti. A szabvány ezen túl követelményként fogalmazza meg, hogy a szervezet rendszeres időközönként értékelje a tevékenységével összefüggő jogi és egyéb követelményeknek való megfelelést.

126 MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSE Ellenőrzés Felügyelet jellegének meghatározása Hitelesítés, kalibrálás elvégzése Hitelesítés, kalibrálás dokumentálása A mérési igények és eszközök azonosítása Nem kalibrált eszközök kezelése MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSE Mérő szoftver, érvényesítő ellenőrzés Kezelés, tárolás, megóvás a sérülésektől

127 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Figyelemmel kísérés és mérés Megfelelőség értékelése Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés

128 4.5 Ellenőrzés Megfelelőség értékelése A megfelelősség melletti elkötelezettségnek megfelelően a szervezetnek létre kell hoznia, be kell vezetnie és fenn kell tartania eljárásokat a vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés értékelésére. A szervezetnek figyelnie kell az általa vállalt egyéb követelményeknek való megfelelést. A szervezetnek ezt az értékelést célszerű kombinálnia a jogszabályi megfelelés értékelésével, vagy külön eljárásokat kell kifejlesztenie. A szervezetnek meg kell tartania a periodikus ellenőrzésekről készült feljegyzéseket.

129 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Figyelemmel kísérés és mérés Megfelelőség értékelése Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés

130 4.5 Ellenőrzés Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység A szabvány elvárása, hogy a szervezet hozzon létre és tartson fenn eljárásokat a felelősség és az illetékesség körének meghatározására: a nemmegfelőségek kezeléséért és vizsgálatáért, továbbá az okozott hatás csökkentésére, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység kezdeményezésére és végrehajtására történő intézkedésért. Ezek az intézkedések legyenek arányban a probléma nagyságával és összemérhető a szóban forgó környezeti hatással.

131 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Figyelemmel kísérés és mérés Megfelelőség értékelése Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Feljegyzések Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés

132 FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE Ellenőrzés Azonosítás Selejtezés Tárolás Hozzáférés Megőrzési idő Védelem

133 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Figyelemmel kísérés és mérés Megfelelőség értékelése Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Feljegyzések Belső audit Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés

134 4.5 Ellenőrzés Belső audit A szabvány elvárása, hogy a szervezet hozzon létre és tartson fenn programo(ka)t és eljárásokat a környezetközpontú irányítási rendszer időszakos auditjára, amelyet azért kell elvégezni, hogy: a) megállapítsa, vajon a környezetközpontú irányítási rendszer megfelel-e a környezetközpontú irányítás tervezett intézkedéseinek, beleértve a nemzetközi szabvány követelményeit; megfelelően lett-e bevezetve és fenntartva; és b) információval szolgáljon a vezetés részére az audit eredményeiről.

135 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

136 4.6 Vezetőségi átvizsgálás A célok, előirányzatok teljesülésének, illetve a rendszer működőképességének megállapítására, a rendszer folyamatos megfelelőségének és hatékonyságának biztosítására a felső vezetésnek (az általa meghatározott időközönként) át kell vizsgálni a működő rendszert. Az átvizsgálásnak ki kell terjednie: a környezeti célok és követelmények felülvizsgálatára, a környezeti teljesítmény felülvizsgálatára, a rendszer hatékonyságának az értékelésére, a környezeti politika áttekintésére, az esetlegesen szükséges változtatások megfogalmazására.?

137 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Folyamatos javítás Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

138 A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT RENDSZER FEJLESZTÉSE Célképzés Üzletági szint CÉLOK MÉRÉS FEJLESZTÉS Politika Fejlesztési Koncepció Fejlesztésisi program Vállalati level Poitika Körny.Mgt. Program Osztály level Politika Akciók Helyesbítő és megelőző tevékenys kenység Gyakoriság Folyamatok menedzselése Értékek

139 AZ EURÓPAI UNIÓ 761/2001 RENDELETE (EMAS II.) Európai Parlament és s Tanács 761/2001 sz. rendelete amely lehetővé teszi a szervezetek önkéntes ntes részvr szvételét t a KözössK sség környezetvédelmi vezetési és s hitelesítési si rendszerében ben (2001. március m 19.)

140 Rendszer Kiadás éve Részvevők köre Program-KIR Egyéb EMAS I (1995 óta működik) 1836/93 EK Ipari vállalatok. Más szektor részvétele nemzeti szabályozástól függően lehetséges. Környezetmenedzsment program. EMAS II /2001 EK Bármilyen szervezet. ISO szabvány szerinti rendszer + kiegészítések. Kis és középvállalkozások, valamint önkormányzatok támogatása. Logó alkalmazása. Regisztrálandó egység. Munkavállalói részvétel.

141 Alkalmazottak részvétele Környezeti nyilatkozat ISO Jogszabályi megfelelés Környezeti teljesítm tmény

142 Szervezet Szervezet környezeti politikája Előzetes környezeti felülvizsgálat EMAS Környezeti program Környezeti célok Audit ciklus legfeljebb 3 évente Környezet menedzsment rendszer Vizsgálat Környezeti audit Hitelesítés Környezeti nyilatkozat Akkreditált Környezeti Hitelesítő Közlemény a részvételről Közvélemény Környezetvédelmi Hatóság Akkreditációs Rendszer Illetékes Testület Nyilvántartás Tagállam CEN Bizottság Választmány Szabványok

143 Kommunikáció az egyes résztvevők között Európai Unió Akkreditált Környezeti Hitelesítő Akkreditáló Testület Tagállam Környezetvédelmi Hatóság Illetékes Testület Hitelesítendő Szervezet

144 Az EMAS Magyarországon LIII. törvény: Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) Beiktatta: évi LV. tv /2003. (V. 28.) korm.. rendelet A Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról Csak néhány regisztrált telephely van vs kb ISO szerint tanúsított szervezet

145 Rendszer Szabályoz lyozás, Intézm zményi hátth ttér Elkötelezetts telezettség, környezeti politika. Környezeti jogszabályoknak való megfelelés ISO Nemzetközi zi szabvány: MSZ EN ISO 14001: Intézm zmények a szabványok kiadását valamint a tanúsítók akkreditálását végzik. Elkötelezettség, folyamatos javítás. Elkötelezetts telezettség g a betartásra. Sorozatos nemmegfelelés esetén n a tanúsító visszavon(hat)ja a tanúsítv tványt. EMAS EU Rendelet 1836/93 majd 761/2001. Minden EU Tagországban gban: - Akkreditáló szervezet ezet - Illetékes testület: hitelesítők és s tanúsítottak tottak ellenőrz rzése. Jogszabályi megfelelés Fizikai környezeti teljesítm tmény javítása telephelyenként. Kötelező. Megszegés s esetén n az Illetékes testület azonnali felfüggeszti ggeszti, visszavonja.

146 Rendszer Előzetes állapotfelmérés. Nyilvánosság ISO Első alkalommal javasolt, de csak c a környezeti tényezt nyezők azonosítása sa kötelezk telező a tervezési fázisbanf zisban. Tényezőlista készk szítése se ajánlott. Politika nyilvánosság számára hozzáférhető. Nincs kötelező nyilvántartás. EMAS Kötelező. Közvetett és s közvetlen k környezeti tényezt nyezők minimum listája ja. Nyilvános politika és környezeti nyilatkozat. EU szintű nyilvántartás. Környezeti jelentés, nyilatkozat. Környezeti jelentés készítése ajánlott. Kötelező érvényesített és hitelesített nyilatkozat közlése max.. 3 évente. Frissítés évente.

147 Rendszer Mi tanúsítható? ISO Szervezet, telephely egység, folyamat. EMAS Szervezet és/vagy telephely. Audit Logó használata Gyakorlatban 1-31 évente. Tanúsító akkreditálása a gyakorlatban a tapasztalaton és végzettségen múlik. Országhatárok könnyen átjárhatók. Tanúsító szervezet adja. Az ISO logója nem használható. Legfeljebb 3 évenként. Tanúsító akkreditálása csak bizonyos iparágakra érvényes. (NACE). Országhatárok feltételekkel átjárhatók. Szabályozott. (Lásd a 681/2001 sz. Útmutatót)

148 Hogyan lehet ISO ből EMAS? + előzetes állapotfelmérés + jogszabályi megfelelés + környezeti k nyilatkozat + éves érvényesítés

149 AZ EMAS RENDELET ELŐÍRÁSAI A KÖRNYEZETI NYILATKOZATRÓL A nyilatkozattal szembeni fontos követelmény, hogy tartalmazza a szervezet környezeti céljaihoz és előirányzataihoz képest elért környezeti teljesítményről rendelkezésre álló adatok összefoglalását, a lényeges környezeti hatásokra tekintettel. Közvetlen környezeti tényezt nyezők Közvetett környezeti tényezt nyezők

150 A regisztrálásra sra kerülő egység : -a vállalati menedzsment hatóköre és a földrajzi elhelyezkedés kombinálva, -a regisztrálandó egység nem terjedhet túl egy EU Tagállam határain, -ha egy egység több telephellyel rendelkezik, minden telephelynek meg kell felelnie az EMAS előírásainak. Milyen verziók léteznek? (Lásd a 681/2001 sz. Útmutatót!) 1.Egyetlen telephelyen működő szervezet. 2.Különleges esetben telephelynél kisebb egység regisztrálása. 3.Több telephelyen működő szervezet: a.ugyanolyan vagy hasonló tevékenységet folytató telephelyek esetén. b.különböző tevékenységet folytató telephelyek esetén. 4.Szervezetek, amelyek nem köthetőek egy adott telephelyhez. 5.Átmeneti telephelyen üzemelő szervezetek. 6.Egymástól független szervezetek együttes szervezetként történő regisztrációja. 7.Egy területen működő, hasonló vagy ugyanolyan tevékenységet végző kis szervezetek együttes regisztrációja. 8.Helyi önkormányzatok és kormányzati szervezetek.

151 EMAS az ipari és szolgáltató szektorban Összesen 3300 regisztráció 4771 telephelyen (2006. június) Vegyipar 268 Élelmiszer- és italgyártás 257 Szennyvíz és folyékony hulladék 233 Fémipar (kiv( kiv.. gépgyártás) 215 Víz, gáz villamos szolgáltatók 171 Hotel és étterem 215 Közhivatalok 170 Oktatás 134 Egészségügy 111 Közlekedés 109

152

153

154

155

156 BS 8555: Elefánt darabokban Ha kicsik vagyunk, hogyan együnk elefántot? Kisebb szeletekben!

157 BS 8555: : Elefánt darabokban 2003 április: is: BS 8555 ISO és/vagy EMAS hat lépcsőben történő bevezetése teljesítményértékeléssel összekötve Pilot projektek kis és középvállalatok részvételével (Egyesült Királyság és EU)

158 ACORN módszer Egy-egy lépés megtételére hónapra van szükség, bármelyik után meg lehet állni, de párhuzamosan is bevezetésre kerülhetnek. 1. Elkötelezettség biztosítása, alapelvek 2. Jogi, ügyfél- és piaci elvárások 3. Célok, előirányzatok, programok kifejlesztése 4. Bevezetés és működtetés 5. Ellenőrzés, audit & felülvizsgálat 6. Az ötödik lépés sikeres befejezését követi az ISO szerinti tanúsítás vagy EMAS regisztráció

159 EMAS Miért? Beruházások azonosítása Reakció a részvényesek elvárására Költségcsökkentés Környezeti hatások csökkentése Veszélyek azonosítása Szervezet fejlesztése Tökéletesített egyeztetés Jobb arculat Dolgozói motiváció Energia és forrásmegtakarítás Folyamatos fejlesztés

160 EMAS célok Vízfelhasználás csökkentése Képzés, oktatás és tudatosság emelése Légszennyezés csökkentése Nyersanyag felhasználás csökkentése, újrafelhasználás Vízszennyezés csökkentése Energiafelhasználás csökkentése Hulladék/veszélyes hulladék csökkentése 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

161 Idő 40% 30% Csak EMAS % 20% 10% 0% Kevesebb, mint 6 hónap 6-tól 9-ig 10-től 12-ig 13-tól 18-ig 19-től 24-ig több, mint 24 hónap EMAS és ISO14001 Bevezetési időtartam

162 A környezeti marketing szempontjából is legfontosabb kommunikációs csatornák: Reklám, médiák, Közönségkapcsolatok (PR), Személyes eladás (mintaboltok), Direkt marketing, öko-jelek, Sponsoring, Környezeti jelentés, Egyéb. A környezeti jelentés: egy jogi személy által a környezeti hatásokról és üzemi teljesítményről benyújtott információk összesége, amelyek hasznosak az érdekelt felek számára a köztük és a jelentést benyújtó fél közötti kapcsolat felmérésében. (The Association of Chartered Certified Accountants)

163 Környezeti jelentések világszerte - Európában: - Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Hollandia, Egyesült Királyság. - Amerikában: - Egyesült Államok (TRI), Kanada, Kolumbia, Brazília, Argentína. - Ázsiában: - Japán, Hong Kong, India. - továbbá: - Oroszország, Ausztrália és Új-Zéland.

164 European Pollutant Emission Register (EPER) Az első EU szintű nyilvántartás ipari emissziókról Levegő és víz 9424 ipari telephely éves adatai EU15 + Norvégia és Magyarország 50 anyag (bizonyos mennyiség felett) Egyelőre a 2001-es adatok szerepelnek.

165

166 A környezeti jelentések típusai piacorientált környezeti jelentések Vállalati kommunikáció súlypontú Ökomarketingre koncentráló Ökológiai elszántságról tanúskodó imázs-centrikus környezeti jelentések menedzsment-orientált környezeti jelentések

167 Piacorientált jelentések Környezeti jelentés Célja Célcsoportja Jellemzői Készítői Vállalati kommunikáció súlypontú Környezetvédelmi aktivitások és teljesítmények ábrázolása. A vállalati imázs környezetvédelem általi megtámogatása. Piaci partnerek, sajtó. Kiragadott, pozitív példák és tevékenységek előtérbe állítása. Környezeti problémák által kevésbé érintett nagyvállalatok, konszernek. Ökomarketingre koncentráló Versenytársakkal szembeni előny érzékeltetése. Környezetvédelmi teljesítmények és ökoelkötelezettség közzététele. Piaci partnerek. Környezetkonform termékek és termelési eljárások kihangsúlyozása. A fogyasztói javak piacán aktív közepes nagyságú ( foglalkoztatott) vállalatok. Ökológiai elszántságot tükröző Környezetorientált vállalati filozófia és az ökológiai előnyök közlése. Az éllovas szerep megtámogatása. Piaci partnerek, sajtó, környezeti és fogyasztói civil szervezetek. Részletes (bölcsőtől a sírig) termék- és problémaorientált megközelítés, ökológiai mérlegekkel alátámasztva. Élelmiszeripai kisvállalkozások ( foglalkoztatott).

168 »A környezeti jelentések elemei Vállalati profil Környezeti politika Célok és eredmények Teljesítmény és megfelelés Menedzsment rendszerek és eljárások Független igazolás, tanúsítás

169 A környezeti jelentésekből származó előnyök A felső vezetés összetartását sugározza a fontos külső érdekelt felek irányába Erősíti az érdekelt felek kapcsolatait Erősíti a versenyelőnyt ("kezdő lépés" effektus) A nyilvánosság felismeri a vállalat megbízhatóságát és szavahihetőségét A célok kitűzése és a nyilvános jelentések a környezeti teljesítmény növekedéséhez vezetnek A hatékony belső szabályozás minimálisra csökkenti a külső beavatkozás kockázatát Elősegíti az olyan beszállítói listákra való felkerülést, amely a preferált "zöld" beszállítókat tartalmazza Csökkenti a vállalati kockázatot, ami költségcsökkenést eredményezhet, illetve szélesítheti a beruházók körét Javítja az alkalmazottak morálját Nagyobb nyereség

170 Környezeti Teljesítmény fogalma Környezeti teljesítmény a vállalat rendes (pl. gyártási) tevékenysége során a környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásokból, és az ezek csökkentésére tett intézkedésekből tevődik össze. A környezeti teljesítmény javulásáról akkor beszélhetünk, ha a tényleges, mérhető terhelés csökken, a több intézkedés önmagában nem kielégítő.

171 Környezeti Teljesítmény fogalma ISO A környezetközpontú irányítási rendszer mérhető eredményei, viszonyítva a környezeti szempontoknak a szervezet által megvalósított, a környezeti politikán, célokon és előirányzatokon alapuló szabályozásához. ISO A környezeti tényezők irányításának, kézbentartásának eredménye a szervezetnél.

172 Környezeti Teljesítmény értékelése A környezeti teljesítmény értékelése olyan állandó belső menedzsment folyamat és eszköz, amely környezeti indikátorokat használ fel arra, hogy összehasonlítsa a szervezet múltbeli és jelenlegi környezeti teljesítményét a környezeti teljesítményre vonatkozó kritériumaival.

173 Környezeti Teljesítmény fogalma A környezeti indikátor: információt szolgáltat egyrészt egy szervezet fizikai környezeti teljesítményéről, másrészt a menedzsmentnek a szervezet környezeti teljesítményének javítására tett intézkedéseiről, továbbá a környezet helyi, regionális, nemzeti vagy világméretű állapotáról.

174 Módszerek Kategória (fő ágak) KTÉ eszköz (alágak) 1.Grafikus megjelenítések I. Megalapozó módszerek 1.KIR hatás-értékelési eljárásai 1.EPE: ISO II. Indikátor módszerek 1.Öko-hatékonysági értékelés III. Anyag- és energia-forgalmi módszerek 1.Öko-mérlegek 1.Környezeti költségszámítás IV. Hierarchizáló módszerek 1.Több-lépcsős környezeti besorolások 1.Környezeti minősítések 1.Környezeti teljesítmény indexek V. Szintetizáló módszerek 1.Öko-pont módszerek 1.Hatásokba való átszámítások

175 Az ISO szabvány modellje Cselekedj Döntés Az értékelési program javítása Ellenőrizd Felülvizsgálat A javítási lehetőségek számbavétele Az értékelési program kidolgozása célok elvárások erőforrások eljárások Tervezd Adatok, információk Eredmények, kommunikáció Az értékelés lefolytatása Adatgyűjtés Adatok elemzése, átalakítása Eredmények Jelentés készítése Csináld

176 A KTÉ tervezésének szempontjai A KTÉ tervezését és az indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok: a jelentős környezeti tényezők és hatások, a jogi és egyéb követelmények teljesítéséhez szükséges információk, az érdekelt felek elvárásai, a szervezet által a környezeti teljesítésre meghatározott kritériumok, a helyi, térségi, globális környezet állapotára ható információk rendelkezésre állása.

177 Menedzsment megfontolások A KTÉ figyelembe: tervezésénél a döntés előkészítésénél vegyék a külső környezetet (társadalmi, kulturális), a vállalati stratégiát, a környezeti politikát, a jogi környezetet, az érdekelt felek véleményét, a szervezet összes tevékenységét, termékét, szolgáltatásait, a szervezet jelentős környezeti tényezőit.

178 Indikátorok kapcsolatrendszere A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA (KTI-k) Információ MENEDZSMENT (KTI-k) Érdekelt felek Anyagok, szolgáltatások és energia MŰKÖDÉS (KTI-k) Fizikai létesítmények és berendezések, logisztika Termékek, szolgáltatások, hulladékok, kibocsátások

179 A környezeti indikátorok kiválasztása 1. A KTÉ tervezésénél a környezeti indikátorok kiválasztásának szempontjai: elegendő számú releváns és értékelhető indikátor kerüljön kiválasztásra, a kiválasztott indikátorok tükrözzék a szervezet tevékenységét, annak volumenét (mennyiségét), a kiválasztott indikátoroknak biztosítaniuk kell, hogy az értékeléshez a menedzsment elegendő információval rendelkezzék.

180 A környezeti indikátorok kiválasztása 2. A környezeti indikátorok kiválasztása meghatározza, hogy milyen adatokat kell gyűjteni, illetve milyen rendelkezésre álló adatokat kell felhasználni az értékeléshez. A környezeti indikátorok által hordozott információ szükség szerint lehet abszolút, relatív, normalizált, súlyozott. minőségi, aggregált.

181 Adatoktól a Teljesítmény indikátorokig -abszolút (pl. kwh villamosenergia) -relatív (pl. kwh/tonna késztermék) -normalizált (többféle energiaadat átalakítása egységesen MJ-ra) -súlyozott (ár, környezeti hatások stb.) -aggregált (pl. energiafelhasználás környezeti hatásainak dimenzionálására a kibocsátott kg CO 2 /év) - minőségi (pl. felhasznált energiahordozó)

182 Adatoktól a Teljesítmény indikátorokig kg CO 2 potencia faktorok Aggregáció Adat protokoll Normalizáció Értelmezés kwh elektr. tevékenységi szint Nm 3 - gáz MJ - energia Szabványosítás liter - olaj MJ/tonna - termék

183 Környezeti teljesítmény értékelés Környezeti Teljesítmény Indikátor Működési Teljesítmény Indikátor Menedzsment Teljesítmény Indikátor Környezeti Állapot Indikátor Input Indikátor Output Indikátor Rendszer Indikátor Működési Területi Indikátor Anyagok Energia Víz Megújuló erőforrások Nem megújuló erőforrások Logisztika & Szolgáltatások Nem termelési outputok a levegőbe, vízbe, talajba Termékteljesítmény Logisztika & Szolgáltatások Környezeti Menedzsment Politikák & Eljárások Jogi követelmények Panaszok Környezeti költségek/hasznok szabványok Belső képzés & Tudatosság Beszerzési teljesítmény Stakeholder Kommunikáció Pénzügyek Környezeti állapot indikátor, beleértve a levegő, talaj, víz, növényvilág, állatvilág, élőhelyek, esztétika, örökség, kultúra

184 A működési KTI-k kiválasztásának szempontjai A működési környezeti teljesítés indikátorok hatóköre: a szervezet fizikai létesítménye és berendezései, eszközei, azok működése, a logisztika területei (beszerzés, szállítás, raktározás, karbantartás), a szervezet működéséhez szükséges anyag-, energia- és szolgáltatásinputok, a szervezet működésének outputját képező termékek (hulladékok, kibocsátások) és szolgáltatások.

185 Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük először az abszolút mutatókat, példaként a következőket (input indikátorok): a termelő és kiszolgáló folyamatokba belépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben felhasznált alapanyagok, segédanyagok fajtánként természetes mértékegységben, felhasznált energia fajtánként természetes mértékegységben, felhasznált egyéb természeti erőforrások (víz) fajtánként természetes mértékegységben stb.

186 Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további abszolút mutatók, példaként a következők (output indikátorok): a környezeti elemekbe történő szennyező anyagok kibocsátása fajtánként természetes mértékegységben levegőbe történő kibocsátás indikátora (a termelő és kiszolgáló folyamatokból légszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben), vízbe történő kibocsátás indikátora (a termelő és kiszolgáló folyamatokból vízszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben),

187 Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további abszolút mutatók, példaként a következők (output indikátorok): hulladék mutatók a termelő és kiszolgáló folyamatokból hulladékként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben (kommunális, termelési), zajterhelési mutató a termelő és kiszolgáló folyamatok okozta zajterhelés.

188 Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő relatív mutatókat (output indikátorok): légszennyezési mutató (a termelő és kiszolgáló folyamatokból légszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben, viszonyítva a bevitt anyagok mennyiségéhez), vízszennyezési mutató (a termelő és kiszolgáló folyamatokból vízszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben, viszonyítva a bevitt anyagok mennyiséghez.

189 Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további relatív mutatók, példaként a következők (output indikátorok): hulladék mutatók a termelő és kiszolgáló folyamatokból hulladékként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben (kommunális, termelési), viszonyítva a bevitt anyagok mennyiségéhez, fajlagos hulladékmennyiség keletkezett hulladék (kg), viszonyítva a gyártott termékhez (kg).

190 Működési teljesítés indikátorok Szennyező anyagok kibocsátása (fajtánként) Fajlagos szennyező anyag kibocsátás Keletkező hulladékok mennyisége (fajtánként) Fajlagos hulladékmennyiség Hulladék arány, % Légszennyezési mutató Kommunális vízfelhasználás mutató Vízszennyezési mutató szennyező anyag (kg-ban, mg/m 3 - ben stb.) szennyező anyag kg termék kg, l, m 3,db stb. kg hulladék keletkezett hulladék, kg termék kg keletkezett hulladék felhasznált anyag gyártásokból légszennyezés ként kilépő anyagok a gyártásokba bevitt anyagok kommunális vízfogyasztás dolgozók x munkanapok gyártásokból vízszennyezésként kilépő anyagok a gyártásokba bevitt anyagok

191 Működési teljesítés indikátorok Energia hatékonysági mutató Anyaghatékonysági mutató 1. Anyaghatékonysági mutató 2. Anyaghatékonysági mutató 3 Hulladék mutató Veszélyes anyagok átlagos napi készlete összes energia felhasználás forgalom (termelés) gyártásokba bevitt anyagok a gyártásokból légszennyezésként kilépő anyagok gyártásokba bevitt anyagok a gyártásokból vízszennyezésként kilépő anyagok gyártásokba bevitt anyagok a gyártásokból hulladékként kilépő anyagok gyártásokból hulladékként kilépő anyagok a gyártásokba bevitt anyagok (mennyisége)

192 A menedzsment KTI-k kiválasztásának szempontjai A menedzsment környezeti teljesítés indikátorok hatóköre átfogja: a szervezet minden szintjének politikáit, alkalmazottait, gyakorlatait, eljárásait, a politika megvalósításához szükséges döntéseket, tevékenységeket, amelyek kapcsolódnak a szervezet környezeti tényezőihez. Az indikátoroknak olyan információkat kell szolgáltatniuk, amelyek leírják a menedzsment tevékenységét, mint pl. a programok, a kommunikáció, az oktatás, a dokumentáció, a helyesbítő intézkedések stb.

193 Menedzsment teljesítés indikátorai A menedzsment tevékenységével összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő abszolút mutatókat: környezetvédelmi bírságok mutatója kirótt és kifizetett bírságok száma, értéke, környezetvédelmi panaszok mutatója a környezetvédelmi panaszok száma és területe.

194 Menedzsment teljesítés indikátorai A menedzsment tevékenységével összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő relatív mutatókat: környezetvédelmi beruházások mutatója a környezetvédelmi beruházások értéke, viszonyítva a vállalati összberuházáshoz képest, környezetvédelmi üzemelési költségek mutatója a környezetvédelmi üzemelési költségek nagysága, viszonyítva a vállalati üzemelési költségek nagyságához.

195 Menedzsment teljesítés indikátorai Környezetvédelmi beruházások mutatója Időarányos teljesítés jelzője Környezetvédelmi üzemelés jelzője Bírságok jelzője Auditok jelzője Célok jelzője Környezetvédelmi panaszok jelzője Vezetőségi átvizsgálások jelzője Oktatás jelzője kvi beruházások értéke a termeléssel kapcsolatos összberuházáshoz képest az időszakra tervezett beruházások időarányos teljesítése kvi üzemelési költségek üzemelési költségek Kirótt és kifizetett bírságok száma, értéke Tervezett és megvalósított belső auditok száma Kitűzött és megvalósított célok, előirányzatok és programok száma Környezetvédelmi panaszok száma Vezetőségi átvizsgálások száma részt vevők száma munkavállalók száma

196 A környezeti állapot KTI-k kiválasztásának szempontjai A környezeti állapot indikátorok hatóköre: ezek az indikátorok a környezet adott elemének minőségét, vagy valamely jellemző paraméterét mérik, bár használhatók a szervezet környezeti hatásainak mérésére, de alapvetően nem a hatásokat mérik. A környezeti állapot indikátorok kialakításának és fejlesztésének feladata alapvetően a szervezeten kívüli más szervezetek (állam, NGO, szakmai szövetségek stb.) feladata.

197 Alcoa-Köfém I.n.év Egység I. A telephely viszonyítási adatai Termelés 164,15 184,85 47,65 ezer tonna Alkalmazottak száma fő II. Hulladékok 1. Nem veszélyes hulladék 103,7 109,8 26,8 ezer tonna 1. Veszélyes hulladék 18,4 14,2 3,7 ezer tonna 1. Hasznosított hulladék 97,5 106,2 28,4 ezer tonna 1. Hulladék hasznosítási arány % 1. Alumínium termék egységre jutó hulladék kg/tonna 1. Fajlagos nem hasznosított hulladék Kg/tonna

198 folytatás III. Vízfelhasználás - szennyvízkibocsátás 1.Nyersvíz felhasználás 438,1 574,6 159,1 ezer m 3 1.Visszavett csapadékvíz és talajvíz 301,7 274,2 50,6 ezer m 3 1.Csapadékvíz és talajvíz hasznosítási aránya % 1.Élővízbe elengedett csapadékvíz és talajvíz ,8 62 ezer m 3 1.Csatornába elengedett kom. és ipari szennyvíz 220,5 254,9 66,4 ezer m 3 1.Szennyvízbírság és csatornabírság Forint IV. Energiafelhasználás 1.Elektromos energia ,5 33,1 GWh 1.Földgáz ezer m 3 1.Alumínium termék egységhez szüks. energia KWh 1.Alumínium termék egységhez szüks. földgáz m 3 V. Környezetvédelmi események 1.Kiömlések (20 liter feletti) darab 1.Lakossági panaszok darab 1.Hulladékszállítással kapcsolatos problémák darab 1.Flóra és/vagy fauna károsítás darab

199 Európai Közös Mutatók 1. Az állampolgárok elégedettsége a helyi önkormányzattal. 2. Helyi hozzájárulás a globális éghajlatváltozáshoz. 3. Helyi mobilitás és személyszállítás. 4. Hozzáférés a helyi közterületekhez és szolgáltatásokhoz. 5. A helyi levegő minősége. 6. A gyerekek utazása az iskolába és vissza. 7. A helyi önkormányzat és a helyi vállalkozások fenntartható kezelése. 8. Zajszennyezés. 9. Fenntartható területhasználat. 10. A fenntarthatóságot elősegítő termékek. 11. Ökológiai lábnyom.

200 1. Az állampolgárok elégedettsége a helyi önkormányzattal. 2. Helyi hozzájárulás a globális éghajlatváltozáshoz. 3. Helyi mobilitás és személyszállítás. 4. Hozzáférés a helyi közterületekhez és szolgáltatásokhoz. 5. A helyi levegő minősége. 6. A gyerekek utazása az iskolába és vissza. Lakossági panaszok száma (db) Lakossági bejelentések (javaslatok) száma (db) Telephelyek ÜHG kibocsátása (tonna CO 2 ) Közlekedésből származó ÜHG (tonna CO 2 ) Fűtés, távhőszolgáltatás ÜHG kibocsátása (tonna CO 2 ) Gépjárműforgalom (forgalomszámlálási adatok) Tömegközlekedés (utasforgalom) Áruforgalom (áru tonnakilométer) Zöldterületek nagysága, aránya (m 2, %) Parkosított területek nagysága (db, m 2 ) Sétáló utcák hossza (db, m) Játszóterek területe (db, m 2 ) Kijelölt kutyasétáltatók (db, m 2 ) Imissziós levegőminőségi adatok (mg/m 3 ) Határérték 25% alatti szennyezettségű napok száma (nap/év) Napi utazás ideje (óra) Napi utazás hossza (km) Tömegközlekedők aránya (/%) Autóval közlekedők aránya (%) Gyalog vagy kerékpárral közlekedők aránya (%) Kerületen kívülről bejáró iskolások aránya (%)

201 7. A helyi önkormányzat és a helyi vállalkozások fenntartható kezelése. 8. Zajszennyezés. 9. Fenntartható területhasználat. 10. A fenntarthatóságot elősegítő termékek. 11. Ökológiai lábnyom. ISO14001/EMAS rendszerrel rendelkező intézmények és telephelyek száma, aránya (db, %) Önkéntes környezeti jelentések száma (db) Önkormányzati környezetvédelmi programok, célok teljesülése (%) Önkormányzat környezetvédelmi ráfordításai (ezer HUF), összes ráfordítás (ezer HUF) PPP programok, kezdeményezések száma (db) PPP programok értékei (ezer HUF) Nappali zajterhelés (db) Éjszakai zajterhelés (db) Zajszennyezett területen élők aránya (%) Zöldmezős / Barnamezős beruházások aránya (%) Keretövezet besorolások aránya típusonként (%) Környezetbarát-termékek fogyasztása (%) Átlagos ökológiai lábnyom területe (ha) (Iskolai felmérésekkel, kerületi rendezvényeken kitöltött tesztekkel becsülhető.)

202 Életciklus értékelés (Life Cycle Assessment LCA) Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás életútja során vizsgálja a környezeti szempontokat és a potenciális hatásokat. Egy termék életútjának nevezzük a - szükséges nyersanyag bányászattól és - előkészítéstől - a termék gyártásán keresztül - a termék használatáig és -a használat után keletkező hulladék elhelyezéséig terjedő szakaszt - ide sorolva a újrafelhasználást és hasznosítást is

203 (Wenzel et al., EDIP project1996) Illusztráció Nyersanyagok kinyerése Anyagfeldolgozás Termelés Használat és fenntartás Lerakás Recycling Újrahasználat Potenciális hatások

204 Életciklus értékelés (LCA) Az életciklus-elemzés tárgya általában olyan termék, folyamat vagy szolgáltatás, melynél választási lehetőségünk van az azonos funkciójú, de a környezetre eltérő mértékben ható rendszerek közt. A környezeti hatásoknál figyelembe kell venni: -a források felhasználását, -az emberi egészséget és -az ökoszisztéma állapotát.

205 Életciklus értékelés (LCA) Történelmi áttekintés: 1960 első energia mérlegek (emissziók csak később) 1969 többkritériumos elemzés : üveg/pet (Coca-Cola) első fecskék (Skandinávia) fokozódó ipari érdeklődés tudományos megalapozás szabványosítás (ISO ) megerősődés, terjedés, hatásbecslési technikák LCA software-k: GaBi, SimaPro, UMBERTO

206 Életciklus értékelés (LCA) ISO Életciklus: (MSZ ISO 14040, 1997) Egy termék hatásrendszerének egymás után következő, egymáshoz kapcsolódó szakaszai, a nyersanyag beszerzéstől vagy a természeti erőforrás keletkezésétől az újrahasznosításig vagy az ártalmatlanításig. Életciklus-elemzés: (MSZ ISO 14040, 1997) Egy termék hatásrendszeréhez tartózó bement, kimenet és a potenciális környezeti hatások összegyűjtése és értékelése annak teljes életciklusa során.

207 Életciklus értékelés ipari alkalmazása A vizsgált rendszer anyag- és energiaigényének, ill. az emisszióknak a meghatározására. (hatékonyság) Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életciklusán belül azon pontok megállapítására, ahol a forrásfelhasználás ill. az emissziók legnagyobb mértékű csökkentését lehet és kell elérni. (tényezők és hatások) A vizsgált rendszer inputjainak és outputjainak összehasonlítására alternatív termékekkel, folyamatokkal vagy szolgáltatásokkal. (versenyképesség) Segítséget nyújt új termékek, folyamatok vagy szolgáltatások fejlesztésében, amennyiben az LCA-t potenciális tervezési eszköznek tekintjük a környezeti minőség fejlesztésére. (ökodizájn)

208 Életciklus értékelés alkalmazása - közigazgatásban A közigazgatás felelőssége az életciklus személetű gondolkodás támogatása, mivel egy eszköze lehet a fenntarthatóság felé tett lépések értékelésének. Az LCA főbb közigazgatási alkalmazásai: öko-címkézési rendszerek integrált termék-politika (IPP) betét-visszatérítési rendszer támogatások és adórendszerek kialakítása általános környezetpolitikai és termékpolitikai irányelvek

209 Életciklus értékelés részletessége Részletes LCA szint: A részletes LCA a legteljesebb, az életciklus minden lépésére kiterjedő elemzési módszer, amely azonban igen költség- és időigényes, ezért ritkán alkalmazzák. Fogalmi LCA szint: Az életciklusban való gondolkozást jelenti. Az életciklus értékelés legegyszerűbb módja, mely során egy korlátozott és csak minőségi lista alapján történik becslés a környezeti hatásokra. Ez az értékelési szint csak alapkérdésekre ad választ, az új termék előnyeit, hátrányait mutatja be. Egyszerűsített LCA szint. Egyszerűsített LCA egy, az életciklus egészét átfogó becslés. A felhasznált adatok az életciklus egészét átfogják, de általánosak, gyakran standard modelleket használ fel. Az egyszerűsített becslés csak a legfontosabb környezeti aspektusokra figyel vagy a potenciálisan előforduló környezeti hatásokra ill. az életcikluson belül csak egy-egy kiragadott lépésre összpontosít.

210 Életciklus értékelés (LCA) ISO Funkcionális egység - egy termékrendszer mennyiségi megjelenése, amely referencia egységként szolgál a tanulmányban: 1 MJ energia, 1 liter tej, 1kg kenyér, stb. annyi festék, amennyivel 10 nm fal 10 évig védve van annyi mosópor, amivel 100 kg ruhát ki lehet mosni olyan papírdoboz, ami 24db 1literes tejet elbír, 10 út során konkrét személyautó típus v KM megtétele? utas KM?

211 Életciklus értékelés (LCA) ISO termék rendszer - anyagilag és energetikailag összefüggő folyamat egységek gyűjteménye, melyek egy vagy több meghatározott funkcióval rendelkeznek. rendszerhatár - termék rendszer és a környezete közti kapcsolat. folyamat egység (modul) - termék rendszer legkisebb része, amelyben adatgyűjtés folyik az elemzéshez.

212 Az életciklus-becslés szerkezete Cél és hatásterület meghatározása Leltár analízis Hatás becslés Értelmezés Közvetlen felhasználások: - Termék fejlesztés és javítás - Stratégiai tervezés - Vállalati politika kialakítása - Marketing - Egyéb

213 Életciklus értékelés (LCA) ISO Cél, hatásterület meghatározása Elemzés pontosságát és megbízhatóságát nagymértékben befolyásoló tényezők (Rendszerhatár!) időbeli lefedettség, földrajzi lefedettség, technológiai lefedettség. adatok megbízhatósága, teljessége, reprezentativitása, adatforrások reprezentativitása, állandóság, reprodukálhatóság, információ megbízhatósága.

214 rendszerhatárok rok emissziók hat határtól-határig határtól-határig alrendszerek alrendszerek köztiterm köztitermék ztitermék források kitermelés kitermelés előkész előkészítés szítés termelés termelés használat használat lerakás lerakás emissziók Energia Energia bölcs bölcsőtől lcsőtől l a a határig határig rig bölcs bölcsőtől l a sírigs sírig

215 TERMELŐRENDSZER EGY PÉLDÁJA AZ ÉLETCIKLUS-ÉRTÉKELÉS SZÁMÁRA KÖRNYEZET MÁSIK RENDSZER SZÁLLÍTÁS ENERGIAELLÁTÁS MÁSIK RENDSZER ELEMI ÁRAM NYERSANYAG BESZERZÉS TERMELÉS FELHASZNÁLÁS ELEMI ÁRAM HULLADÉK- KEZELÉS RECYCLING ÚJRAFELHASZNÁLÁS RENDSZERHATÁR KÖRNYEZET

A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1836/1993/EK RENDELETE (EMAS 1) Európai Közösség Tanácsa

A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1836/1993/EK RENDELETE (EMAS 1) Európai Közösség Tanácsa A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER a vállalat általános menedzsment rendszerének az az alrendszere, amely tartalmazza azokat a tervezési és ellenőrzési tevékenységeket, hatás- és felelősségi köröket, gyakorlati

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

ISO 14000-es szabványrendszer

ISO 14000-es szabványrendszer ISO 14000-es szabványrendszer Szabvány Jele Hazai jelzet Szabvány címe ISO 14001 MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO 14004 MSZ EN

Részletesebben

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Környezetmenedzsment

Környezetmenedzsment zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Környezetmenedzsment ISO 14001 és EMAS A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Részletesebben

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT MŰHELYMUNKA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÁTALAKÍTÁSA AZ ISO 9001:2015 SZERINT GYAKORLATI FOGÁSOK. TOHL ANDRÁS TECHNIKAI VEZETŐ SGS HUNGÁRIA KFT. NAPIREND Bevezetés, problémák,

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 9001,

Részletesebben

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29.

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29. AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL 2013. Október 29. MENNYIRE KÖZPONTI KÉRDÉS HAZÁNKBAN AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG? (az import aránya a teljes energiafogyasztáson belül - nukleáris fűtőanyaggal

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17.

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17. AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE 2015. Szeptember 17. SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: Ellenőrzés, vizsgálat és tanúsítás Szervezet: 80.000

Részletesebben

A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai. Papp Zsolt Csaba

A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai. Papp Zsolt Csaba A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai Papp Zsolt Csaba ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 4 May 2012 vállalti zöldek avagy vállalati zöldségek ÉMI-TÜV SÜD Kft. 2 4 May 2012 egyedi vagy

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek

Részletesebben

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

2. A menedzsment és a környezetmenedzsment fogalma. Bevezetés a környezetmenedzsmentbe: feladatok a környezetvédelem terén, okok, indokok, érdekek.

2. A menedzsment és a környezetmenedzsment fogalma. Bevezetés a környezetmenedzsmentbe: feladatok a környezetvédelem terén, okok, indokok, érdekek. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gépészmérnöki BSc alapszak Kötelezı tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2013/2014/1 Környezetvédelmi irányítási

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei 3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat

Részletesebben

1. lépés: 2. lépés: kommunikáció belső audit

1. lépés: 2. lépés: kommunikáció belső audit KMR A k.menedzsment problémáinak megoldására eszköz lehet egy KMR kialakítása, működtetése. Rendszer: egy adott cél eléréséhez szükséges alkotóelemek összessége. Egymással összefüggő (funkcionálisan, harmonikus,

Részletesebben

KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER HITELESÍTÉSE EMAS szerint JELENTÉS

KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER HITELESÍTÉSE EMAS szerint JELENTÉS Hitelesítő: Bodroghelyi Csaba Oldal: 1/6 KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER HITELESÍTÉSE EMAS szerint JELENTÉS NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Cím: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107. Követelmény:

Részletesebben

Változások folyamata

Változások folyamata ISO 9001:2008 Változások az új szabványban Változások folyamata A változtatások nem csak a rendszer dokumentumait előállítókra vonatkozik, hanem: az ellenőrzéseket végzőkre, a belső auditot végzőkre, és

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

Az EMAS rendszer bevezetése a Kaposvári Vízművek Kft szennyvízkezelési főmérnökségén.

Az EMAS rendszer bevezetése a Kaposvári Vízművek Kft szennyvízkezelési főmérnökségén. Az EMAS rendszer bevezetése a Kaposvári Vízművek Kft szennyvízkezelési főmérnökségén. Kurucz Gyöngyi Minőség- és környezetirányítási vezető Kaposvári Vízművek Kft Kaposvár Kossuth l.u.1-9 www.kaposviz.hu

Részletesebben

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS MUNKAHELYI KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS MUNKAHELYI KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE 1/7 oldal Tartalomjegyzék: 1./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta:

Részletesebben

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gépészmérnöki BSc alapszak Kötelezı tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2014/2015/1 Környezetvédelmi irányítási

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu Rendszerszemlélet let az informáci cióbiztonsági rendszer bevezetésekor Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu Informáci cióbiztonsági irány nyítási rendszer (IBIR) részeir Információs vagyon fenyegetettségeinek

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Berta Zsolt 2011. november 9-11. Miben segítenek a szabványok? Tartalom Létesítménygazdálkodás EN szabványok Létesítménygazdálkodási szabványok A

Részletesebben

Minőségirányítási Kézikönyv

Minőségirányítási Kézikönyv FVM MGI Oldal: 1/7 4. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 4.1. Általános követelmények Olyan minőségirányítási rendszert hoztunk létre, dokumentáltunk és tartunk fenn, amely megfelelő eszköz arra, hogy tevékenységünk

Részletesebben

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei Pónya Gábor TQM menedzser (000) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 124 225 Westel: A piacvezető Előfizetők számának alakulása 363 547

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ME-04 BELSŐ AUDIT Átdolgozta és aktualizálta:... Tigerné Schuller Piroska minőségirányítási vezető Jóváhagyta és a bevezetést elrendelte:... Dr. Gábor Ferenc Jegyző

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Az ISO 27001-es tanúsításunk tapasztalatai

Az ISO 27001-es tanúsításunk tapasztalatai Az ISO 27001-es tanúsításunk tapasztalatai Bartek Lehel Zalaszám Informatika Kft. 2012. május 11. Az ISO 27000-es szabványsorozat az adatbiztonság a védelmi rendszer olyan, a védekező számára kielégítő

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Mi a képzés célja és mik az előnyei?

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Mi a képzés célja és mik az előnyei? Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képzettséget szerez az MSZ ISO/TS 16949 szabvány belső,

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

NYOMONKÖVETÉSI RENDSZEREK TANÚSÍTÁSA

NYOMONKÖVETÉSI RENDSZEREK TANÚSÍTÁSA NYOMONKÖVETÉSI RENDSZEREK TANÚSÍTÁSA Tanúsítás, hitelesítés és audit Bárczi István, SGS Hungária Kft. MIRŐL LESZ SZÓ? SGS-ről (nem sok) Fogalmakról Tanúsítható nyomon követési rendszerről Új lehetőség

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Mi a képzés célja és mik az előnyei?

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Mi a képzés célja és mik az előnyei? Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 13485 szabvány

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer

Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7 Megbízó szervezet neve: D-PACK Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Székhelye: 2371 Dabas-Sári, Szent János u. 1. Megbízó szervezet vezetőségének képviselője:

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Intézeti Tanszék Minőségirányítás alapjai A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr Szigeti Ferenc főiskolai tanár A minőségirányítási rendszer

Részletesebben

Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben

Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben Cseh Róbert (Richter Gedeon NyRt.) Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben 1 A robbanásveszélyes iparágak működésének-működtetésének alapdokumentumai - Munkavédelmi-, - Környezetvédelmi-,

Részletesebben

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011.

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. 1 Kalibrálás 2 Kalibrálás A visszavezethetőség alapvető eszköze. Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható

Részletesebben

Vállalati környezetmenedzsment

Vállalati környezetmenedzsment Vállalati környezetmenedzsment A Környezetvédelem c. tárgyhoz műszaki menedzser hallgatók számára Kötelező irodalom: Órai előadásjegyzet. Ajánlott irodalom: Kósi, K.-Valkó, L.: Környezetmenedzsment (Typotex

Részletesebben

Az energiairányítási rendszer alkalmazása a Dunastyrnél

Az energiairányítási rendszer alkalmazása a Dunastyrnél Az energiairányítási rendszer alkalmazása a Dunastyrnél Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt. 2014. November 4. Monostoriné Ország Mária A Dunastyr az ENI csoportban Az olasz Eni az egyik legnagyobb energiával

Részletesebben

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 A bányászat során előállított építési termékekre vonatkozó előírások 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az

Részletesebben

A minőségügyi munka múltja, jelene, jövője a MOHE CÉGCSOPORT tagjai között

A minőségügyi munka múltja, jelene, jövője a MOHE CÉGCSOPORT tagjai között A minőségügyi munka múltja, jelene, jövője a MOHE CÉGCSOPORT tagjai között XVII. Otthoni Szakápolási Kongresszus Ráckeve 2015. Október 08-09. Készítette: Bodrogi Sándorné minőségfejlesztési vezető 1 Újraélesztés

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Nagy Katalin TMKE elnöke Visegrád, 2014. 10. 02. TSZVSZ - Országos Tűzvédelmi Konferencia Szabályozási célok TMMK a jogszabály követelményeit

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

Auditor: a bels min ség audittal megbízott, a feladatra kiképzett és felkészült személy.

Auditor: a bels min ség audittal megbízott, a feladatra kiképzett és felkészült személy. Min ségügyi Szakszótár A környezetszennyezés megel zése: olyan folyamatok, módszerek, anyagok vagy termékek használata, amelyek elkerülik, csökkentik, vagy szabályozott szinten tartják a környezetszennyezést;

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Mester Példány. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció

Mester Példány. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció 1081 Budapest, Népszínház u. 57. I/8. Hatálybaléptetés időpontja: Készítette:.... Ács Lajos cégvezető - minőségügyi vezető Ellenőrizte és Jóváhagyta:.... Ácsné Cseh Ildikó cégtulajdonos Figyelem! Az, a

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 03. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 03. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 03 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Tervezés áttekintése 2. Műszaki-gazdasági tervezés 3.

Részletesebben

Az új szabványra történő áttérés feladatai. tanúsítói oldalról. Bujtás Gyula. Budaörs, 2015.

Az új szabványra történő áttérés feladatai. tanúsítói oldalról. Bujtás Gyula. Budaörs, 2015. Az új szabványra történő áttérés feladatai Bujtás Gyula tanúsítói oldalról Budaörs, 2015. BEMUTATKOZÁS EMT Zrt./ NQA Hungary Alapítva: 2002 november 28. 2008.09.19.-től - Zrt. Cím: 2040 Budaörs, Muskátli

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL

AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL FONTOS ELŐÍRÁS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRÓL SZÓLÓ 2012/27 EU DIREKTÍVÁBAN ÉS A 2015. ÉVI

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban Elıadó: Fazekas Rita, környezetvédelmi ügyintézı Európai Parlament és a Tanács 761/2001/EK rendelete alapján a Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételi lehetısége

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20.

Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5 Megbízó szervezet megnevezése: Szentendrei Betonárugyár ZRt. Székhelye: 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. Az audit során vizsgált illetve megtekintett telephelye(i):

Részletesebben

Az Igazoló Hatóság tevékenysége. Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3.

Az Igazoló Hatóság tevékenysége. Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3. Az Igazoló Hatóság tevékenysége Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3., Budapest TARTALOM Jogszabályi háttér, szervezet Költségigazolás

Részletesebben

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment Klinikai audit-rendszer helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában-a stratégiai tervezésben és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga

Részletesebben

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont)

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont) 18. A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont) 18.1 A folyamatok tervezése (ISO 9001 és 9004 7.1. pont) A szabványok 7. pontjainak szerkezete azonos. A 9001 szabvány 7.1. pontja a folyamattervezéssel

Részletesebben

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA BÁRCZI ISTVÁN A FENNTARTHATÓSÁGI DIVÍZIÓ VEZETŐJE XXII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT 2013.11.05-06. Világszerte Magyarországon AZ SGS Genfi központ 140

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

E témában gyakran előforduló helyzet, hogy a környezettudatos szervezetirányítást azonosítják az ISO 14001 vagy EMAS dokumentumok által leírt

E témában gyakran előforduló helyzet, hogy a környezettudatos szervezetirányítást azonosítják az ISO 14001 vagy EMAS dokumentumok által leírt Környezettudatos menedzsment és eszközei a döntési kompetenciák fejlődésével összhangban ÖSSZEFOGLALÁS E témában gyakran előforduló helyzet, hogy a környezettudatos szervezetirányítást azonosítják az ISO

Részletesebben

Az ESTA szabvány és a változások.

Az ESTA szabvány és a változások. Az ESTA szabvány és a változások. Erdélyi Zsolt SSC üzletág / Vezető auditor 2014.05.22. SGS Hungária Kft. - Budapest A szabvány célja Ipari szabvány Minőségbiztosítási rendszer központúság Lánc szemlélet

Részletesebben

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők:

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők: BEMUTATKOZÁS Az ENVIRIDIS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KERESKEDELMI BT. segítséget nyújt a munka- és tűzvédelemről, a kémiai biztonságról, környezetvédelemről és a telepengedélyeztetés rendjéről szóló törvényekben

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Ökocímkék. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Ökocímkék. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Ökocímkék A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata Hogyan bizonyítható egy vállalat

Részletesebben