JELENTÉS szeptember

Átírás

1 JELENTÉS a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról szeptember

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.2. Pénzügyi-szabályszerűségi és Teljesítményellenőrzési Főcsoport V /2003. Témaszám: 634 Vizsgálat-azonosítószám: V0073 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Németh Péterné főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Farkas László osztályvezető főtanácsos A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Dr. Ernst László főtanácsadó Fercsik Gyula számvevő tanácsos Dr. Szirota István számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Dr. Ernst László főtanácsadó Remeczki László számvevő tanácsos Dr. Botta Tibor számvevő tanácsos Bialkó Zsolt számvevő Dr. Szikszai Bertalan számvevő tanácsos Dr. Takács András számvevő tanácsos Dr. Boda Sándor számvevő tanácsos Fercsik Gyula számvevő tanácsos Benczik Lászlóné számvevő tanácsos Szabó Tamás számvevő tanácsos Dr. Hegedüs György számvevő tanácsos Groholy Andrásné Hangyál Márta számvevő Hadházy Sándor számvevő tanácsos Kenéz Sándor számvevő tanácsos Péntek László számvevő tanácsos Humli Tamásné számvevő Horváth Mária számvevő Komlósiné Bogár Éva számvevő tanácsos Tóthné Salamon Ildikó számvevő tanácsos Tímár József számvevő tanácsos Vida László számvevő tanácsos Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások felhasználása A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások felhasználása A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások felhasználása Jelentés a közbeszerzésekről szóló törvény végrehajtásának ellenőrzéséről A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2000.évi címzett és céltámogatások felhasználása Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások felhasználása sorszáma

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A címzett és céltámogatási előirányzatok megállapítása, módosítása, a címzett és céltámogatások döntés előkészítése és a kiegészítő céltámogatás felhasználása A beruházások műszaki lebonyolítása, megvalósítása A lebonyolító, a műszaki ellenőr és a kivitelező kiválasztása, megbízása, a közbeszerzési törvény és a közbeszerzések helyi szabályozásának érvényesülése A beruházások megvalósításának tervszerűsége A beruházások pénzügyi bonyolítása, a támogatás igény- bevételének jogszerűsége, és a támogatásokkal történő elszámolások A beruházások pénzügyi bonyolítása A címzett és céltámogatások folyósítása, felhasználása, évi és a halmozott támogatási előirányzatmarad- ványok A központi támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége A központi támogatásokkal történő elszámolások teljesítése 28 1

5 MELLÉKLETEK 1.sz. A vizsgált önkormányzatok és feladatok 2.sz. Az ÁSZ által feltárt jogtalanul igénybe vett céltámogatások 3.sz. Az ÁSZ által feltárt jogosulatlan céltámogatási előirányzat lekötések TÁBLÁZATOK 1.sz. 2.sz. 3.sz. 4.sz. 5.sz. 6.sz. 7.sz. 8.sz. 9.sz. 10.sz. A helyi önkormányzatok évi címzett és céltámogatásai A helyi önkormányzatok évi címzett támogatásainak felhasználása A helyi önkormányzatok évi céltámogatásainak felhasználása A helyi önkormányzatok évi ellenőrzött címzett és céltámogatásai A helyi önkormányzatok évi ellenőrzött címzett támogatásainak felhasználása A helyi önkormányzatok évi ellenőrzött céltámogatásainak felhasználása A évi címzett és céltámogatások ellenőrzésének aránya A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának alakulása A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának alakulása a szennyvízelvezetés és tisztítás szakágakban A vizsgált címzett és céltámogatások évi maradványai 2

6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Szt. A számvitelről szóló évi C. törvény Áht. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Cct. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló évi LXXXIX. törvény Kbt. A közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Ámr. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet BM Belügyminisztérium PM Pénzügyminisztérium ESZCSM Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium OM Oktatási Minisztérium ÁFA Általános Forgalmi Adó Áfa tv évi LXXXI. tv. KVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium FVM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium KSH Központi Statisztikai Hivatal TÁH Területi Államháztartási Hivatal ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat KAC Környezetvédelmi alap célfeladatok VICE Vízügyi célelőirányzat TERKI Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás CÉDE Céljellegű decentralizált támogatás KT Közbeszerzések Tanácsa 3

7

8 JELENTÉS a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról BEVEZETÉS A Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvény évre a címzett és céltámogatásokra ,0 millió Ft előirányzatot biztosított. Ezt az összeget növelte a év végéig fel nem használt ,3 millió Ft maradvány. Az évközi lemondásokat és visszafizetéseket, illetve az ezekből visszaforgatott összegeket is figyelembe véve a helyi önkormányzatoknak évben összesen ,7 millió Ft címzett és céltámogatás állt rendelkezésére. A központi támogatás segítségével megvalósult helyi önkormányzati beruházások forrásai között szerepeltek még a saját források mellett egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból (Környezetvédelmi alap célfeladatok, Vízügyi célelőirányzat), illetve a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési körébe tartozó decentralizált pénzalapokból [Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (TERKI) és Céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE)] pályázatok útján adható és a nemzetközi forrásokból származó támogatások. A támogatások igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának összefoglaló megállapításai részét képezik a évi zárszámadás ellenőrzésének. A jelentés összegző megállapításait és javaslatait a zárszámadási jelentésbe beépítettük. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a címzett és céltámogatások évi előirányzatának megállapítása, módosítása, a pályázatok és igénybejelentések döntéselőkészítése, valamint a támogatások felhasználásának nyilvántartása a kapcsolódó törvényi szabályozásnak megfelelően történt-e; az önkormányzatok beszerzéseik (beruházásaik) során érvényesítették-e a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) előírásait; az önkormányzatok a tervek szerint valósították-e meg a beruházásokat; 5

9 BEVEZETÉS a támogatások igénybevételénél és felhasználásánál érvényesült-e a törvényesség és a szabályszerűség; az önkormányzatok a támogatásokkal való elszámolási kötelezettségeiket hogyan teljesítették. Az Állami Számvevőszék évi ellenőrzési terve alapján vizsgálta a címzett és céltámogatások évi igénybevételét és felhasználását. Az ellenőrzés jogalapja az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. - ának (5) bekezdése, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 120/A. -ának (1) bekezdése és a, valamint az éves költségvetési törvények. A vizsgálat a támogatások igénybevételének és felhasználásának szabályszerűségét illetően évre irányult. Az önkormányzatok ellenőrzésével egyidejűleg vizsgáltuk, hogy a Belügyminisztérium címzett és céltámogatási rendszer működtetésével összefüggő tevékenysége megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerét szabályozó évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Cct.) évi hatályba lépése után a vizsgálatok célja elsősorban e törvény betartásának ellenőrzése volt. Az évtől eltelt 10 éves időszak alatt a helyi önkormányzatok mintegy 42 %-át érintően, 2308 feladat ellenőrzését végeztük el. Ez évi helyszíni ellenőrzéseink során 13 megyében 77 önkormányzatnál 121 beruházást vizsgáltunk. A helyi önkormányzatok számára évben rendelkezésre állt összes címzett és céltámogatási előirányzat 28,1 %-át, ezen belül a címzett támogatásoknak 21,9 %-át, a céltámogatásoknak 31,1 %-át vizsgáltuk meg. A címzett támogatás segítségével megvalósult beruházások közül 19 önkormányzatnál 26 feladatot ellenőriztünk, melyek közül ágazati besorolását tekintve 4 db a vízgazdálkodásba, 14 db az oktatási és kulturális szolgáltatásba, 8 db pedig az egészségügyi és szociális ellátásba tartozott. A vizsgálatban 60 önkormányzatnál 95 céltámogatással megvalósuló beruházás szerepelt. Ezek között döntő súlya a szennyvízelvezetésnek és -tisztításnak volt, 48 önkormányzatnál 76 beruházással. A vízgazdálkodási ágazatban ezen kívül egy önkormányzatnál egy ivóvíz-ellátási feladatot ellenőriztünk. Az oktatási és kulturális szolgáltatás területén 14 önkormányzatnál 15 feladat ellenőrzésére, a pincerendszerek veszély-elhárítási munkálataival összefüggésben pedig 3 önkormányzatnál 3 feladat ellenőrzésére került sor. (A vizsgált önkormányzatok és feladatok jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza). Az ágazati megoszlásokat tekintve országos szinten évben a rendelkezésre állt céltámogatási előirányzatok 89,4 %-a a szennyvízelvezetésre és - tisztításra irányult, ezért súlyának megfelelően helyszíni vizsgálataink során a céltámogatási előirányzatok 94,1%-át a szennyvízelvezetési és -tisztítási 6

10 BEVEZETÉS ágazatban ellenőriztük. (A évi címzett és céltámogatások ellenőrzésének arányát a 7. sz. táblázat mutatja). A beruházások kiválasztásánál meghatározó szempont volt, hogy a zárszámadási vizsgálathoz kapcsolódóan az összes ellenőrzésre kerülő előirányzat 30% körüli reprezentációt biztosítson. Fontos szempontnak tekintettük a nagy kockázatot jelentő saját források és egyéb állami pénzalapok biztosítását igénylő beruházások, és az ezzel összefüggésben a korábbi vizsgálatok megállapításai alapján különösen a szennyvízelvezetési és -tisztítási ágazatban magas pénzügyi maradvánnyal rendelkező beruházások vizsgálatba történő bevonását. 7

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 8

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok beruházásainak és rekonstrukcióinak megvalósítását elősegítő központi támogatások igénybevételét és felhasználását évtől vizsgálja. Ezek a vizsgálatok a zárszámadáshoz kapcsolódóan elsősorban szabályszerűségi jellegűek. A Cct. hatályba lépése után e vizsgálatok elsődleges célja e törvény betartásnak ellenőrzése volt. A helyi önkormányzatok fejlesztéseinek irányát évben is a címzett és céltámogatások rendszere határozta meg, tekintettel arra, hogy ez a támogatási forma biztosította a fejlesztési források meghatározó (50, illetve 80%-os) arányát. A évi új, induló fejlesztéseknél a társadalmilag kiemelt célokat melyek megvalósításához céltámogatás igényelhető az Országgyűlés a vízgazdálkodási, az egészségügyi, a hulladékgazdálkodási ágazaton belül, illetve a pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálataival összefüggésben jelölte ki. A központi támogatásnál a vízgazdálkodási ágazatba tartozó fejlesztéseken belül az elmúlt évekhez hasonlóan meghatározó súlyt képviselt a szennyvízelvezetés és -tisztítás, jelezve az ország törekvését a közműolló zárására, összhangban az EU csatlakozás követelményeivel. A városi önkormányzatok a településrészekre vonatkozó szennyvízközmű beruházásokat önállóan valósítják meg, a kisebb (községi) önkormányzatok pedig társulva, közös beruházásban tudják a szennyvízközmű beruházásokat megoldani. A községi önkormányzatok emelt mértékű céltámogatáshoz jutottak, kihasználva a közös beruházásokhoz kapcsolódó preferenciákat, amellyel a nagyobb hatékonyabban üzemelő szennyvízközmű rendszerek megvalósítását kívánták elérni. A helyi önkormányzatok támogatási rendszerében lévő problémák évben sem csökkentek. Az önkormányzatoknak a korábbi évekhez hasonlóan gondot okozott a központi támogatások szempontjából saját forrásnak tekintett önkormányzati források biztosítása. Ebbe a körbe tartoznak az egyéb állami támogatások (TERKI, CÉDE), illetve a fejezeti kezelésű célelőirányzatok (VICE, KAC). Az Ámr-nek a források összehangolására vonatkozó előírásai ellenére a vizsgált évben sem érvényesült a címzett és céltámogatások, az egyéb állami támogatások, illetve a fejezeti kezelésű célelőirányzatok együttes kezelése. Az egyéb állami támogatások és a címzett és céltámogatások elbírálása, döntési rendszere továbbra is különkülön történik. 1 Az önkormányzatok a szennyvízközmű beruházások megvaló sítását elősegítő címzett és céltámogatások elnyerését követően is pályáztak 1 A központi és az egyéb állami támogatások pályázati rendszere és döntési mechanizmusa közti problémákat az Állami Számvevőszék már 1996-ban jelezte A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások vizsgálata c. jelentésében. 9

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK egyéb állami támogatásokra. A pályázatokra vonatkozó visszajelzések, döntések különösen a KAC esetében továbbra is elhúzódtak, ami megnehezítette az önkormányzatok fejlesztési tevékenységének pénzügyi megalapozását. A települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztéseihez pályázható támogatásoknak továbbra is túl sok csatornája van. A címzett és céltámogatások, valamint az egyéb állami támogatások (KAC, VICE, TERKI, CÉDE stb.) döntési rendszere összehangolásának hiánya rontja a támogatási rendszer hatékonyságát. Döntően az előzőekkel függ össze, hogy a vizsgált beruházásoknál a közbeszerzési törvény előírását azokban az esetekben nem tartották be az önkormányzatok, amikor a közbeszerzési eljárást megindították, ha nem rendelkeztek a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre fog állni. Az ellenőrzött önkormányzatok közül jellemzően a községi önkormányzatok a Kbt-ben foglalt felhatalmazással nem élt, a közbeszerzési eljárás helyi szabályairól nem alkottak rendeletet. A helyi szabályozás elmaradását elsősorban a törvény hatálya alá tartozó beszerzések kis számával indokolták. A beruházások lebonyolítóinak és műszaki ellenőreinek kiválasztása a vizsgált esetek 90%-ában szabályos volt. Az építőipari kivitelezők kiválasztása néhány értékhatár alatti beruházás kivételével közbeszerzési eljárás keretében történt. Az önkormányzatok kétfordulós, nyílt előminősítéses eljárást alkalmaztak, megfelelve a Kbt-be foglalt előírásoknak, és érvényesítve a közbeszerzési eljárásra kialakított helyi szabályokat is. Az építőipari kivitelezők közötti élesedő piaci versenyt is jelzi, hogy a közbeszerzési eljárások során az elutasított ajánlattevők vélt, vagy valós sérelmek alapján az esetek 50%-ában jogorvoslati eljárást kezdeményeztek. A saját forrás biztosításának gondjai, beruházás-előkészítési hiányosságok és a közbeszerzési eljárások időigénye következtében időbeli szempontból nem tervszerűek a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházások a pályázatokban, az igénybejelentésekben megjelölt határidőkhöz viszonyítva. A műszaki tartalom szempontjából a beruházások háromnegyede tervszerű volt. Műszaki szükségességből fordultak elő olyan tartalmi változtatások, melyek miatt nem kellett módosítani a központi támogatás alapját képező jogerős hatósági engedélyeket. A címzett és céltámogatások év végi előirányzat maradványa ,5 millió Ft, a rendelkezésre álló előirányzat 31,7%-a. Pozitív változás, hogy a maradvány mértéke a évi 33,4%-hoz viszonyítva csökkent, folytatva az előző években kialakult kedvező tendenciát. Az előirányzat-maradványokon belül továbbra is a céltámogatások maradványa volt a meghatározó ,2 millió Ft-os összeggel, mely az előirányzat 37,2%-a. A céltámogatási maradványok 88,3%-a a korábbi évekhez hasonlóan a szennyvízelvezetési és -tisztítási ágazatban keletkezett. Ezen a területen 2002-ben ,9 millió Ft céltámogatást nem tudtak felhasználni az önkormányzatok. Az ellenőrzött címzett és céltámogatások maradványának összege 9389,0 millió Ft, mértéke a rendelkezésre álló előirányzathoz viszonyítva 35,7%. Ezen be- 10

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lül a címzett támogatások maradványa 2171,9 millió Ft (32,5%), a céltámogatások maradványa 7217,1 millió Ft (36,8%). Az ellenőrzött céltámogatási maradványok döntő hányada, 97,9%-a (7065,5 millió Ft) a szennyvízelvezetési és - tisztítási ágazatban keletkezett. (A vizsgált címzett és céltámogatások 20%-ot meghaladó évi maradványait a 10. sz. táblázat mutatja be). A céltámogatási maradványok kialakulásának elsődleges oka mint az előzőekben már említettük hogy a szennyvízközmű beruházásokhoz az egyéb állami támogatások megfelelő időben nem álltak az önkormányzatok rendelkezésére. A maradványok kialakulásához hozzájárult az is, hogy az önkormányzatok előirányzat-lemondási kötelezettségüket nem, vagy csak késve teljesítették. A céltámogatást elnyert önkormányzatok a feladat megvalósítása érdekében a Cct-t módosító évi törvény alapján összesen 4081 millió Ft kiegészítő céltámogatásban részesültek, melyből május 1-jéig 154,4 millió Ft nem került kifizetésre, összefüggésben azzal, hogy 71 önkormányzat közül 13 önkormányzatnál a beruházás üzembe helyezése még nem történt meg. 2 A beruházó önkormányzatok gondoskodtak a címzett és céltámogatásokkal megvalósuló folyamatban lévő fejlesztések számviteli nyilvántartásba vételéről. A vizsgált önkormányzatok a támogatásokkal való elszámolási kötelezettségüknek az esetek 85,7%-ában eleget tettek. A műszaki és pénzügyi szempontból is befejezett beruházások számviteli rendezését, aktiválását elvégezték, a teljes befejezést követő 6 hónapon belüli elszámolási kötelezettségüknek eleget tettek. A törvényesség vonatkozásában az előző években tapasztalt, folyamatosan javuló tendencia évben kismértékben megtört. Az ÁSZ vizsgálatai szerint feltárt jogosulatlan központi támogatás előirányzat lekötések és jogtalan támogatás igénybevételek összege és aránya és év között folyamatosan csökkent. Mértéke az ellenőrzött támogatásokhoz viszonyítva az évi 20%-ról évre 0,24%-ra változott. A vizsgálat tárgyát képező évben viszont a jogosulatlan támogatás-igénybevétel és előirányzatlekötés a vizsgált támogatásokhoz viszonyítva 3,16%-ra emelkedett. Az ellenőrzés által feltárt jogosulatlan támogatás-igénybevétel 69%-kal haladja meg az előző évit, a megállapított jogosulatlan támogatási előirányzat-lekötés azonban több mint 12-szerese a múlt évinek, jelezve egyúttal azt is, hogy a jogosulatlan előirányzat-lekötésnek továbbra sincs szankciója. Az elmúlt 4 éves időszak törvényességének helyzetét az alábbi táblázat mutatja 2 A évi címzett és céltámogatások ellenőrzése során megállapítottuk, hogy a kiegészítő céltámogatás nem volt összhangban a címzett és céltámogatási rendszerről szóló törvénnyel, elbírálásának nem voltak meg az objektív kritériumai és egyes önkormányzatoknak lehetőséget nyújtott kivitelezői többletköltségek elismerésére. (Az ÁSZ Jelentése A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2001 évi címzett és céltámogatások vizsgálatá -ról) 11

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Megnevezés év év év év A vizsgált önkormányzatok száma A vizsgált beruházások száma Az ellenőrzött előirányzat %-ban 22 33,8 32,1 27,8 Visszafizetési javaslat jogosulatlan igénybevétel miatt millió Ft Előirányzat csökkentési javaslat millió Ft , , ,7 A jelen vizsgálat az ellenőrzött 121 beruházásnál a jogosulatlan támogatási előirányzat-lekötéssel és támogatás-felhasználással összefüggésben 13 szabálytalanságot állapított meg. A vizsgált önkormányzatoknál feltárt jogosulatlan támogatási előirányzat-lekötés és támogatás-felhasználás mindösszesen 831 millió Ft, az ellenőrzött beruházások évi támogatási előirányzatának 3,16%-a. A vizsgálat megállapításai alapján összesen jogosulatlanul igénybe vett 26,3 millió Ft céltámogatás visszafizetési, valamint jogosulatlan céltámogatási előirányzat-lekötés miatt 804,7 millió Ft előirányzat-lemondási kötelezettséget tártunk fel. Támogatás-visszafizetési és előirányzat-csökkentési javaslatainkat nem támogatott célra történő felhasználások, nem támogatott műszaki tartalomra történő céltámogatás-igénylések, le nem vonhatóként tervezett ÁFA levonhatóvá válása, műszaki tartalom változtatás, céltámogatás befejezett beruházáshoz való részbeni felhasználása miatt tettük meg. Az okok közül 737,8 millió Ft-os összeggel meghatározó volt három beruházást érintően a nem támogatott műszaki tartalomra történt céltámogatás-igénylés, illetve a le nem vonhatóként tervezett ÁFA levonhatóvá válása. A vizsgált önkormányzatok június 17-éig az Állami Számvevőszék javaslatai alapján 13,8 millió Ft jogtalanul igénybe vett céltámogatást fizettek vissza a Magyar Államkincstárba, továbbá 433,4 millió Ft céltámogatásielőirányzatról való lemondási kötelezettségüknek eleget tettek. Az önkormányzatok által időközben teljesített visszafizetés és lemondás az összes jogosulatlan támogatás-felhasználás és előirányzat-lekötés 53,8%-a. A helyszíni vizsgálatok során a helyi önkormányzatok részére tett javaslataink között a jogtalanul igénybe vett és felhasznált központi támogatások visszafizetését, a jogosulatlan előirányzat-lekötéssel összefüggő előirányzatlemondási kötelezettségek teljesítését kezdeményeztük. Az előzőeken túlmenően javasoltuk az önkormányzatoknak: a közbeszerzési rendelet és a beruházási szabályzat megalkotását, illetve korszerűsítését, a közbeszerzésekről szóló törvény előírásainak következetes betartását; a szerződéskötések (kötelezettségvállalások) jegyző általi ellenjegyzését, az utalványrendeletek érvényesítését és ellenjegyzését; a központi támogatásban részesülő beruházások bevételi és kiadási előirányzatainak költségvetési rendeletbe (annak módosításába) történő beépítését; 12

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a beruházás kivitelezésének figyelemmel a saját források rendelkezésre állására határidőn belüli megkezdését; a beruházások jogszabályi előírásoknak megfelelő számviteli nyilvántartásba vételét (aktiválását); a beruházási költségekről és a központi támogatás felhasználásáról, illetve a megvalósult naturáliákról elkészítendő adatlapok (elszámolások) előírásoknak, számviteli nyilvántartásoknak történő megfeleltetését. A javaslatokon túlmenően az ÁSZ az ellenőrzés menetében a közbeszerzési törvény és egyéb jogszabályok megsértése miatt egy önkormányzat két közbeszerzési eljárásával összefüggésben jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottságánál. A helyszíni jelentéseinkben szereplő megállapításainkat az önkormányzatok elfogadták, azokkal összefüggésben 16 észrevételt tettek, melyek egy részében jelezték, hogy már a vizsgálat ideje alatt intézkedtek a javaslatok végrehajtásáról, illetve tájékoztatást adtak arról, hogy Intézkedési terv -et készítettek a felelősök és a határidők megjelölésével. A helyszíni vizsgálat zárásáig mindössze két önkormányzat nem teljesítette a központi támogatás visszafizetésére, illetve az előirányzat lemondására vonatkozó javaslatunkat. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a belügyminiszternek és a pénzügyminiszternek: Vizsgálják felül a központi támogatásokkal megvalósuló önkormányzati beruházások sokcsatornás hazai támogatási rendszerét, figyelemmel az EU támogatási rendszerre. A támogatások egységesítése, összevonása különösen a szennyvízközmű beruházásoknál elősegítené a pénzeszközök koncentrált felhasználása révén a támogatások hatékonyságának növelését, a pénzeszközök átláthatóságának, ellenőrizhetőségének javulását. a pénzügyminiszternek: Kezdeményezze a vizsgálat által feltárt jogtalanul igénybe vett ezer Ft céltámogatás visszafizettetését az önkormányzatok által időközben visszafizetett céltámogatások figyelembevételével és büntető kamatainak megfizettetését a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban (a 2. sz. melléklet szerint). a belügyminiszternek: Kezdeményezze az ellenőrzés által feltárt jogosulatlan központi támogatás előirányzat lekötések miatt ezer Ft céltámogatási előirányzat csökkentését a képviselő-testületek által időközben lemondott céltámogatási előirányzatok figyelembevételével a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban (a 3. sz. melléklet szerint). 13

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSA, MÓDOSÍTÁSA, A CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁSOK DÖNTÉS ELŐ- KÉSZÍTÉSE ÉS A KIEGÉSZÍTŐ CÉLTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA A Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvényben a címzett és céltámogatások évi költségvetési előirányzata millió Ft volt. A évi címzett és céltámogatások eredeti előirányzatának megtervezésekor a BM figyelembe vette egyrészt a korábbi évek döntéseinek determinációját, másrészt a évben induló új beruházásokra fordítandó forrás szükségletét. A BM költségvetési fejezetében a címzett és céltámogatások eredeti előirányzatának összege nominálisan csökkent a évhez képest, azonban a évben a fel nem használt előirányzatokról történő lemondások miatt felszabaduló előirányzatokkal már ismét növekedett a céltámogatások fedezete, amely alapul szolgált az év közben történő további döntéshez. A címzett támogatási igények elbírálási folyamatába az ágazatilag illetékes szakminisztériumok (ESZCSM, KVM, OM) bevonásra kerültek és véleményük meghatározó volt a döntés előkészítés területén. Jogszabályi változásokból adódóan évben először a TÁH-ok végezték az igénybejelentések előzetes felülvizsgálatát, a hiánypótlásra irányuló teendőket. A BM a jogszabályban foglaltak szerint a Regionális Fejlesztési Tanácsok rangsorolását követően, azt figyelembe véve készítette el a kormányelőterjesztés tervezetét. A Kormány a évben új induló címzett és céltámogatásokról a jogszabályban előírt határidőre meghozta döntését. A címzett támogatást érintően az Országgyűlés december 11-i ülésnapján hozott évi XCIV. törvényben 44 új induló támogatott beruházást hagyott jóvá és elfogadta ezen beruházások közötti ütemeinek támogatási előirányzatait is. Ezen beruházások összköltsége ,7 millió Ft. A beruházások megvalósításához ,0 millió Ft címzett támogatást biztosít a költségvetés, melyből a évi támogatás összege 3.440,2 millió Ft. A helyi önkormányzatok ,7 millió Ft saját forrást biztosítanak a beruházások megvalósításához, ami a beruházási összköltség 35,3%-át képezi. Címzett támogatásban azok az önkormányzati pályázatok részesülhettek, amelyek megfeleltek a Cct-ben megfogalmazott feltételeknek. 14

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A feltételeknek megfelelő, támogatott önkormányzati igények szakterületi besorolását a következő táblázat mutatja: Célok megnevezése A feltételeknek megfelelő, támogatott igények darabszám évi támogatási üteme millió Ft-ban Oktatás ,0 Vízgazdálkodás ,6 Egészségügy 8 693,6 Szociális ellátás 3 171,0 Hulladékgazdálkodás 3 530,0 Kulturális szolgáltatás 5 302,0 A céltámogatásokat érintően a helyi önkormányzatoknak évre összesen 343 támogatási igényt hagytak jóvá, az új induló céltámogatásra a jogszabályi feltételeknek megfelelően az I. körben 9.705,2 millió Ft-ot (Önkormányzati Közlöny évi 7. szám), II. körben pedig 2.228,1 millió Ft-ot (Önkormányzati Közlöny évi 10. szám). Az igények kielégítésének rendjét a Cct. 8. (3) bekezdés, valamint a helyi önkormányzatok szennyvízelvezetés és -tisztítás céltámogatásának igény kielégítési sorrendjéről szóló 224/1999. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályozza. A Cct. szerint az éves céltámogatási lehetőség megoszlása: a térségi szilárd hulladékkezelő rendszer építésére 15%, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire 15%, a pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálataira 15%, a szennyvízelvezetés és tisztítás céljaira együttesen 55%. A térségi szilárdhulladék kezelő rendszer építésére, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire, illetve a pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálataira felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés és tisztítás céljaira használható fel. A szennyvízelvezetés és -tisztítás céljára fordítható összegek felosztásának további sajátos szabályai szerint: a műszakilag szétszakadt beruházásokra benyújtott igényeket teljes egészében ki kell elégíteni, majd az így fennmaradó előirányzat; 34%-a az ivóvízbázis védelmi célprogram követelményeinek megfelelően használható fel (I. prioritási csoport); 33%-a a 2000 lakos feletti önkormányzatok csatornahálózatának fejlesztésére fordítható (II. prioritási csoport); 33%-a pedig a tervezési-statisztikai régiók fejlettségi különbségének csökkentésére fordítható (III. prioritási csoport). A feltételeknek megfelelő támogatott igények (I II. kör) a következők szerint alakultak: 15

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Célok megnevezése Pincerendszerek, partfalak veszélyelhárítása Térségi szilárd hulladék lerakótelep építése Működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gépműszer beszerzései A feltételeknek megfelelő, támogatott igények darabszám évi támogatási üteme millió Ft-ban , , ,0 Szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízközmű beruházás Beruházás összesen I. kör ,0 Beruházás összesen II. kör ,0 A BM a címzett és céltámogatások évi eredeti (58,300 millió Ft-os) költségvetési előirányzatának módosításai során az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 101. (4) bekezdésben előírtak szerint járt el. Ennek megfelelően a következő esetekben módosította a címzett és céltámogatások költségvetési előirányzatát: a évet megelőzően fel nem használt ,1 millió Ft címzett és céltámogatások maradványával; a helyi önkormányzatok által évet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a év első félévében visszafizetett 245,0 millió Ft összegével; év első félévében maradványról történő lemondás következtében felszabadult döntéssel le nem kötött maradvány jogcímén 1.636,3 millió Ft összeggel; fejezeti hatáskörben a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására fel nem használt 785,7 millió Ft öszszeg átcsoportosításával; az előző évi döntéssel le nem kötött maradvány jogcímén a Magyar Köztársaság és évi költségvetésének évi végrehajtásáról szóló évi XL. törvény 6. számú mellékletének 13. oszlopában kimutatott 2.621,4 millió Ft összeggel a költségvetési előirányzat megemelésre került (fel nem osztott keret). A rendelkezésre álló tárgyévi előirányzat (58.300,0 millió Ft) 87,8%-át ( millió Ft) a címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházások támogatási igénye kötötte le. A Cct. 8. (3) bekezdés és a 9. (3) bekezdésének előírásai határozzák meg az ágazatok, illetve prioritások között a lehetséges támogatások megoszlásának százalékos arányát, valamint a támogatási lehetőséget meghaladó, de jogszabálynak megfelelő igények kielégítésének sorrendjét, annak költségvetési lehe 16

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK tőségeit. A BM ezen előírások alapján kezelte az igénybejelentéseket és vette figyelembe azokat a kormány előterjesztések pénzügyi kondícióinál. A június 30-ig felszabadult források felhasználása, megosztása a Cct. 9. (2) bekezdése szerint történt. A lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabadult források a vizsgálat megállapítása szerint - analitikusan, összevontan is kimutatásra és dokumentálásra kerültek, illetve került kimunkálásra ezek alapján a források felhasználásának mértéke. Az önkormányzatok évközi lemondásai miatti előirányzat változásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásokat és egyeztetéseket az érintett szervekkel, illetve az adatok nyilvántartását, az előirányzat módosítások alakulását a BM a Magyar Államkincstár Rt-vel és a TÁH-hal közösen rögzítették, egyeztették. A BM az önkormányzati féléves beszámolóhoz és az éves zárszámadáshoz kapcsolódva kimutatásban teljes körűen tájékoztatta a TÁH-okat az önkormányzatok beruházásait érintő előirányzat módosításokról, valamint a pénzügyi mozgásokról. Ezt követően a közölt előirányzat módosításokról a TÁH-ok értesítették az önkormányzatokat. A BM-ben vezetett nyilvántartások hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához - jogcímenként, önkormányzatonként, beruházásonként, megyénként mutatják az előirányzatok változását és a pénzügyi teljesítések alakulását. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással folyamatban lévő egyes beruházásainak befejezése érdekében szükséges, a Cct-t érintő törvénymódosítás szerint a törvénymódosítás célja az volt, hogy a megkezdett és a tervezett időben meg nem valósult beruházások befejezéséhez költségvetési támogatást biztosítson. A törvénymódosítás értelmében erre a célra millió Ft volt felhasználható úgy, hogy a millió Ft kiegészült a és évben felszabaduló előirányzatból (Cct. 14. (10) bekezdése szerint). A kiegészítő támogatásban 71 önkormányzat részesült, amelyből 13 önkormányzatnál a beruházás üzembe helyezése még nem történt meg, ezért május 1-jéig 154,4 millió Ft nem került kifizetésre. Az előző ÁSZ ellenőrzések során megállapítottuk, többek között hogy a évet érintő egyszeri kiegészítő céltámogatás nem volt összhangban a címzett és céltámogatás rendszerével. 3 A Zala megyei vizsgálat során felmerült, hogy Zalalövő önkormányzat a szennyvízelvezetés és -tisztítás céltámogatási igénybejelentésénél nem támogatható célra kapott támogatást. A vizsgált beruházásra vonatkozó pályázat alapján a BM-ben is megállapítottuk, hogy a beruházás nagyobb hányadát, a leendő termálfürdő szennyvízelvezetése és -tisztítása nem támogatható cél. 3 A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálata, A Belügyminisztérium fejezet működésének évi ellenőrzése 17

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. A BERUHÁZÁSOK MŰSZAKI LEBONYOLÍTÁSA, MEGVALÓSÍTÁSA 2.1. A lebonyolító, a műszaki ellenőr és a kivitelező kiválasztása, megbízása, a közbeszerzési törvény és a közbeszerzések helyi szabályozásának érvényesülése A lebonyolítók és műszaki ellenőrök kiválasztásánál a vizsgált esetek 85,3%-ában nem kellett közbeszerzési eljárást alkalmazni, mert díjazásuk, illetve annak éves összege nem érte el a szolgáltatásokra vonatkozó adott évi közbeszerzési értékhatárt. A Kbt. előírásait a vizsgált beruházásoknál a lebonyolító és műszaki ellenőr kiválasztásánál 18 eset közül 10 esetben alkalmazták, 8 esetben pedig nem alkalmazták (szennyvízcsatorna: Nagykálló, Gyüre, Csörötnek, Őriszentpéter; szennyvízcsatorna és -tisztító: Csurgó, Barcs (2); szennyvízközmű Nagykapornak). Az önkormányzatok a lebonyolítói, illetve műszaki ellenőri feladatokkal saját hivatalukat, illetve annak az előírt műszaki ellenőri képesítéssel rendelkező dolgozóit bízták meg (Mohács, Villány). A Cct. 11/A. (1) bekezdésben foglalt előírásnak az önkormányzatok kivétel nélkül eleget tettek, a beruházásokhoz megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőröket biztosítottak. A lebonyolítók (műszaki ellenőrök) megbízási díjait a tervezett beruházási költség törvényben meghatározott mértékében rögzítették. A kivitelezők kiválasztására, az építőipari kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési értékhatár elérése esetén 97,7%-ban közbeszerzési eljárások keretében került sor. Két önkormányzat nem alkalmazta a Kbt. értékhatárra vonatkozó előírásait (szennyvízcsatorna: Göd, Nagykálló). Göd esetében a Közbeszerzési Döntőbizottság a helyszíni vizsgálatot megelőzően az önkormányzatot 2 millió Ft bírsággal sújtotta. A lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében az egyes eljárási fajtákat (nyílt, meghívásos, tárgyalásos) az esetek 99%-ában a törvényi feltételeknek megfelelően választották meg az önkormányzatok elsősorban kétfordulós, nyílt előminősítéses eljárást alkalmaztak. A központi támogatások segítségével megvalósuló szennyvízközmű beruházások esetén az érintett önkormányzatok az előminősítésre vonatkozó részvételi felhívást jogszabálysértően úgy jelentették meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy nem rendelkeztek a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll, amely nem felel meg a Kbt. 32. (2) bekezdésében foglalt előírásoknak (Nagytevel szennyvízcsatorna, Érsekvadkert szennyvízcsatorna és -tisztító). Az elmúlt évekhez hasonlóan azt állapítottuk meg, hogy a vállalkozók kiválasztásához a helyi szabályozások kellő útmutatót nem adtak. Az érintett községi önkormányzatok harmada a közbeszerzések rendjét, illetve az értékhatár alatti beszerzéseket nem szabályozta. A helyi szabályozás elmaradását elsősorban a törvény hatálya alá tartozó beszerzések kis számával indokolták. A Kbt. rendelkezése szerint től az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzés eljárás előkészítésekor köteles meghatározni közbeszerzési 18

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét. A közbeszerzési rendeletek hatályba léptetése (Zalalövő szennyvízcsatorna I. ütem, szennyvízközmű II. ütem) esetében az eljárás eredményhirdetését követően történt, (Cserszegtomaj szennyvízcsatorna II. ütem) esetében a hatályba léptető rendelkezések nem voltak egyértelműek. A városi önkormányzatok között Gyál város önkormányzata nem szabályozta a közbeszerzések rendjét, Villány város önkormányzata a közbeszerzés helyi szabályozását az ÁSZ korábbi javaslatai ellenére még nem alkotta meg, Edelény város önkormányzata elkészítette ugyan közbeszerzési rendeletét, de azt hatályon kívül helyezte. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásokban a vizsgált önkormányzatok - 12 önkormányzat kivételével - nem tértek el a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági engedélyektől. Az eltérő önkormányzatok (szennyvízcsatorna: Sarkad, Kaba, Göd-Csomád, Badacsonytördemic, Mezőkovácsháza; szennyvíztisztító: Mezőkovácsháza; gimnázium és szakképző iskola: Sarkad). Az önkormányzatok öt esetben részben eltértek a jogerős, érvényes hatósági engedélyektől a műszaki tartalom részleges megváltozása miatt. A módosított hatósági engedélyt megkérték (szennyvízcsatorna: Göd, Kaba, Cserszegtomaj; szennyvíztisztító: Acsa; gimnázium és szakközépiskola: Siklós). Az építőipari kivitelezésre vonatkozó ajánlatok elbírálása a lebonyolítók értékelése, a Közbeszerzési Bizottságok előzetes állásfoglalásai és a képviselőtestületek döntései alapján, az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjainak megfelelően történt. Az önkormányzatoknak nem érdekük a beruházás központi támogatás alapját képező tervezettnél alacsonyabb költségen történő megvalósítása. A nyertes ajánlattevő kiválasztásánál az egyéb szempontok (minőség, jótállás, garancia, kötbérvállalás) fokozottabban előtérbe kerültek. A vizsgált közbeszerzési eljárások minden esetben olyan beruházásokhoz kapcsolódtak, amelyekre a Cct. 10. (7) bekezdésének előírásait alkalmazni kellett, így a kivitelezés során a vállalkozói szerződéses kapcsolatokból az önkormányzatoknak bevétele nem származik. A kivitelezésre vonatkozó, megkötött vállalkozói szerződések feltételei az esetek 94,3%-ában megegyeztek a közbeszerzési eljárás ajánlati feltételeivel. Az ellenőrzés öt olyan esetet tárt fel, amikor a feltételek nem egyeztek meg, az időbeli ütemezés és a pénzügyi ütemezés eltérően szerepelt (szennyvízcsatorna: Kaba), (gimnázium és szakképző iskola: Sarkad, Szarvas; szennyvízközmű: Zalalövő; szennyvízcsatorna: Zalalövő). A vállalkozói szerződések megkötése az önkormányzatok részéről három esetben azért nem volt szabályos, mert azt, mint kötelezettségvállaló csak a polgármester írta alá, a jegyző, mint ellenjegyző aláírása nem szerepelt a szerződéseken, pedig az Ámr a előírja a kötelezettségvállalások jegyző általi ellenjegyzését (Siklós Táncsics gimnázium, Érsekvadkert szennyvízcsatorna, Cserháthaláp szennyvízcsatorna). 19

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az ellenőrzés megállapította, hogy a helyszíni vizsgálatot megelőzőleg a vizsgált közbeszerzési eljárások során az elutasított ajánlattevők közül 41 esetben kezdeményeztek jogorvoslati eljárást. A jogorvoslati kérelmeknek a KT Közbeszerzési Döntőbizottsága 21 esetben helyt adott, 17 esetben elutasította azt, három esetben pedig még nem döntött. (szennyvízcsatorna: Fonyód, Zalalövő; szennyvízközmű: Zalalövő) A jogorvoslati kérelmek, a megismételt eljárások időigénye a beruházások kezdésének csúszását eredményezték. Zalalövő Város közbeszerzési eljárásainak vizsgálatakor a Kbt. megsértése miatt az ellenőrzés menetében az ÁSZ a KT Közbeszerzési Döntőbizottságához fordult, és a Kbt. 79. (4) bek. d) pontja alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezett. A Döntőbizottság a Kbt. 76. (1) bek. b), valamint a 79. (4) bek. d) pontja alapján jogorvoslati eljárást indított, ami a helyszíni vizsgálat lezárásakor folyamatban volt. Az eljárás eredményének közzététele után a szerződések megkötése előtt az ajánlatkérő a szerződés szövegén az előzetes szerződés-tervezetben szereplő szövegezéstől eltérő a műszaki tartalmaz és a pénzügyi ütemezést érintő változtatásokat hajtott végre, illetve a szerződések aláírására nem az ajánlati felhívás módosításában meghirdetett időpontban került sor. Ezzel megsértették a Kbt. 62. (1) és (2) bekezdésének előírásait, miszerint a szerződést az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat alapján kell megkötni, továbbá a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani A beruházások megvalósításának tervszerűsége A vizsgált helyi önkormányzati beruházások 74%-a műszaki tartalom szempontjából tervszerű, 26%-a tervszerűtlen volt. Műszaki szükségességből a kivitelezés során felmerült, a tervezéskor nem ismert helyzet miatt - előfordult a műszaki tartalom bővítése, pótmunka elrendelése (Kadarkút életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása, Somogyszob szennyvízcsatorna, Érsekvadkert szennyvízcsatorna, Cserháthaláp szennyvízcsatorna, Sé szennyvízcsatorna, Gyál közösségi ház). A határidők szempontjából kedvezőtlenebb a helyzet, az ellenőrzött címzett és céltámogatással megvalósuló beruházások 52,8%-a tervszerűtlen volt. Időbeli szempontból részletesebben vizsgálva a beruházások tervszerűségét a vizsgálat azt állapította meg, hogy a céltámogatási igénybejelentéshez viszonyítva, hogy a kivitelezést a tervezettnél később kezdték meg (Fadd szennyvíztisztító, Fadd szennyvízcsatorna, Mórágy szennyvízcsatorna). A beruházások előkészítői munkálatai elhúzódtak, a kiviteli tervek időben nem álltak rendelkezésre (Nyíregyháza, Kistelekszöllői általános iskolai tanterem kiváltása, edelényi kórház rekonstrukció, Nyírlúgos általános iskolai tanterem kiváltása). Az ellenőrzött beruházások befejezési határidejét két esetben - a beruházás próbaüzemének elhúzódása miatt vállalkozói szerződés-módosítással - meghoszszabbították (Ludányhalászi szennyvízcsatorna, Érsekvadkert szennyvízcsatorna és -tisztító). 20

24 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 3. A BERUHÁZÁSOK PÉNZÜGYI BONYOLÍTÁSA, A TÁMOGATÁS IGÉNY- BEVÉTELÉNEK JOGSZERŰSÉGE, ÉS A TÁMOGATÁSOKKAL TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁSOK 3.1. A beruházások pénzügyi bonyolítása Az önkormányzatok költségvetési rendeleteiket a központi támogatások kihirdetését követően egy kivételével módosították. Nagytevel a jóváhagyott céltámogatással évi költségvetését nem módosította. A vizsgált beruházások 75%-a vagy évi igénybejelentés volt, ahol a céltámogatási pályázat benyújtásakor az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket csatolni kellett, biztosítva ezáltal a források összehangolásának követelményét. A források összehangolásának követelménye, a pályázatok egységes kezelése azonban továbbra sem volt biztosított. Egyéb állami támogatásokból származó forrásokkal, illetve más forrásokkal a beruházás forrásainak tervezésénél csak a szennyvízközmű fejlesztéseket megvalósító önkormányzatok számoltak (Villány szennyvízközmű, Mohács szennyvízcsatorna, Pankasz szennyvízcsatorna). Az egyéb állami támogatások lehívása utólagos volt, így ezeket az önkormányzatoknak meg kellett előlegezniük. A céltámogatás jóváhagyását követő években a VICE, illetve a KAC támogatásra korábban benyújtott pályázatok általában kedvező elbírálásban részesültek. Előfordult olyan eset is, hogy a KAC támogatást a beruházás tervezett befejezését követő évben ítélték meg (Fadd-Gerlyen- Dunaszentgyörgy szennyvízcsatorna és- szennyvíztisztító telep). Az önkormányzatok az egyéb központi támogatások felhasználási feltételeit szerződésekben rögzítették, de azokat a megvalósítás folyamatában többször módosítani kellett (Nagypáli szennyvízcsatorna, Cserszegtomaj szennyvízcsatorna II. ütem), jellemzően a korábbi maradványok következő évi felhasználása miatt, amelyben a pályázatok elhúzódó elbírálása is esetenként szerepet játszott. Az egyéb központi pénzalapok a fejlesztési költségek tartalmát a céltámogatástól eltérően ismerték el, jellemzően csak az építés és a lebonyolítás, műszaki ellenőrzés összegének arányos részére biztosítottak támogatást. Azokban az esetekben amikor céltámogatási igények benyújtásakor az önkormányzatok az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényekkel nem rendelkeztek, a később megítélt egyéb állami támogatások ütemezése nem igazodott a céltámogatások éves ütemeihez (Fadd szennyvízelvezetés és tisztítás, Mórágy szennyvízcsatorna, Bonyhád 2 szennyvízcsatorna beruházás, Sé szennyvízcsatorna). A pályázatok eredményeként a beruházások támogatottsága általában 80-90% közötti volt, illetve a folyamatban lévő pályázatok alapján ilyen mértéke várható, amelyek mellett kedvezményes kamatozású viziközmű társulati hitelekkel számoltak az önkormányzatok. Az egyéb állami támogatások késői elbírálását követően egyes önkormányzatoknál tapasztalható volt túlfi 21

25 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK nanszírozás is (Balatonfőkajár szennyvízcsatorna). Nemesgulács esetében az időközben megítélt egyéb állami támogatásoknak köszönhetően a szennyvízcsatorna-hálózat építési beruházáshoz nem kellett felhasználni a viziközmű társulat által felvett hitelt, így az más fejlesztések finanszírozását szolgálhatta. Az önkormányzatok és a szennyvízcsatorna-hálózat építést végző vállalkozók közötti szerződéses kapcsolatban a korábban indult beruházásoknál közterület használati és bérleti díjak, kamat költségtérítések jelentkeztek. A Cct. módosítását követően indult beruházásoknál egy önkormányzatnál állapítottuk meg, hogy a vállalkozótól közvetlenül bevétele származott (Zalalövő szennyvízcsatorna I. ütemére a szennyvizeket befogadó önkormányzat által meghatározott, és a másik önkormányzat által elfogadott, de a fővállalkozói szerződésbe beépített 20 millió Ft-os kapacitásvásárlási díjbevétel származik. Zalalövő visszavonásra javasolt szennyvízközmű II. üteménél az önkormányzati saját erőt teljes mértékben a nem támogatható műszaki tartalmat jelentő termálfürdő megvalósítására létrejött befektetési vállalkozással történő megállapodások útján tervezték biztosítani). Az oktatási ágazatba (életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása), az egészségügyi és szociális ellátásba, a hulladékgazdálkodásba tartozó, valamint a pincerendszerek veszély-elhárítási munkálataival összefüggő beruházások kizárólag céltámogatások és tényleges önkormányzati források segítségével valósultak meg, egyéb támogatások jellemzően nem voltak a pénzügyi források között. A benyújtott számlák tartalmilag és formailag 91,5%-ban megfeleltek a jogszabályok által előírt általános és speciális tartalmi és formai követelményeknek. Tartalmi és formai hiányosságot mutattak a következő beruházások egy-egy számlái: (szennyvízcsatorna: Ludányhalászi, Acsa, Bag, Fadd; szennyvíztisztító Acsa; szennyvízcsatorna és -tisztító: Pilis, szennyvízcsatorna: Göd, Göd-Csomád). Az önkormányzatoknál finanszírozási gondokat okozott, hogy a kivitelezői számlák kiegyenlítéséhez az egyéb állami támogatásokat és a levonható ÁFÁ-t meg kellett előlegezniük (Parasznya, Mezőkövesd, Csongrád, Pilis, Mórágy). Ezeket a finanszírozási nehézségeket az önkormányzatok csak áthidaló hitelekkel tudták feloldani, amelyek kamatai azonban többletkiadást jelentettek számukra (Pilis, Nyíregyháza, Nyírlugos, Kemecse, Nyírtass, Vaja). A hitel fedezetként Nyírtass község jelzáloggal terhelt meg olyan tulajdonában lévő ingatlant, mely a törzsvagyonába tartozik. Ez ellentétes az Ötv. 88. (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal. A létesítmények megvalósítása során likviditási problémák a saját források rendelkezésre állása esetén is a nagyobb térségi, illetve az önkormányzati társulással létrejövő beruházásoknál jelentkeztek, amelyek arra világítanak rá, hogy a központi pénzeszközök finanszírozási technikájánál egységes megoldásokat lenne indokolt alkalmazni, és azokat a céltámogatás finanszírozási rendjéhez közelíteni. Valamennyi beruházásnál a KAC és a VICE pénzügyi teljesítést követő rendelkezésre bocsátása, valamint az előzetesen felszámított ÁFA megelőlegezése gondot okoz. Az általában 1-2 hónapos finanszírozási igényt az önkormányzatok változóan, likviditási hitellel, vállalkozói kölcsönnel fedezték, ami a beruházás költségeit növelte. 22