Tényõ Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás május Véleményezési tervdokumentáció TH

Átírás

1 Tényõ Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás május Véleményezési tervdokumentáció TH Felelõs tervezõ: Tervezõk: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É /2005 Gyárfás Henriett TT /2006 Közmûtervezõ: Elektromos tervezõ: Gáztervezõ: Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS Perger Ágoston HK-2; HSz-2; HTr-2; HV Dr. Ladocsy Gézáné MK , 167/1988 BSZFG-1/j 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Elõzmények A tágabb tervezési terület, földrajzi adottságok, regionális kapcsolatok Területfelhasználási, szabályozási elképzelések Településszerkezeti tervmódosítás Jóváhagyandó munkarészek Településszerkezeti Terv M=1:8 000 felbontású Határozat A Megyei rendezési terv Gyõrságot érintõ elemei A területfelhasználás vizsgálata és változása A tervezési területek biológiai aktivitásértékének számítása A tervezési területek jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása: A tervezési területek tervezett biológiai aktivitás értékének számítása: Alátámasztó munkarészek Tulajdonviszonyok Közlekedési kapcsolatok A település közúthálózati kapcsolatai A tervezési területek közvetlen közlekedési kapcsolatai Parkolás Kerékpáros közlekedés Infrastruktúra Vízellátás, szennyvízelvezetés Csapadékvíz-elvezetés Gázellátás Villamos energia ellátás Hírközlés Tájrendezés és Környezetalakítás Környezetalakítás Környezetvédelem Táj- és természetvédelem Mûvi értékvédelem Szabályozási terv módosítás Módosított Szabályozási terv M=1:2 000 felbontású A szabályozási terv leírása A terv szükségességének indoklása A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása Rendelet tervezet Hatálybalépés Mellékletek...19 RAJZJEGYZÉK Á-1 Áttekintõ helyszínrajz M 1: T-1 Kivonat a hatályos szerkezeti tervbõl M 1:8 000 T-1/M Településszerkezeti tervmódosítás tervezet M 1:8 000 SZ-1 Kivonat a hatályos szabályozási tervbõl M 1: SZ-1/M Szabályozási tervmódosítás (belterület) M 1: K-1 Vízellátás- szennyvízcsatornázás helyszínrajza M 1: K-2 Gázellátás- áramellátás- felszíni vízelvezetés helyszínrajza M 1: MK Út mintakeresztszelvények M 1: 200 2

3 1 ELÕZMÉNYEK Tényõ község önkormányzata évben az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. (3) (4) továbbá a 13. (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. tv. 8. (1) bekezdésében és a 16. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészíttette cégünkkel a település szerkezeti és szabályozási tervét ill. helyi építési szabályzatát. A rendezési terv már a jelenleg is hatályos magasabb rendû jogszabályoknak megfelelõen határozza meg a település fejlesztésének kereteit. Az önkormányzat a településszerkezeti tervet a 75/2005. (XI.28.) számú határozattal, a helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet pedig a 9/2005. (XI.30.) számú önkormányzati rendelettel hagyta jóvá. A rendezési terv az önkormányzat képviselõ testületének 91/2003. (XI.7.) számú ök. határozatával elfogadott településfejlesztési koncepció elképzelésein alapult. A település önkormányzatának képviselõtestülete ezek után a november 13-án, március 26.-án, július 16-án és október 08-án tartott képviselõtestületi ülésein úgy döntött, hogy a község 2005-ben elfogadott településrendezési tervét ill. helyi építési szabályzatát több ponton is módosítani kívánja, mely változtatások részben közösségi részben magánérdekeket szolgálnak. A módosítási elképzelések a jelenleg hatályos szabályozási terv kereteibe nem férnek bele, illetve egy változtatási elképzelés szerkezeti terv módosítással is jár. A korábban elfogadott fejlesztési koncepcióban megfogalmazott fõ fejlesztési elképzeléseknek, irányelveknek a jelenleg tervezett módosítások megfelelnek. A településfejlesztési koncepció módosítására nincs szükség. A rendezési terv módosításáról szóló döntést a 76/2006.(XI.13.), 91/2006. (XII.11.), 6/2007. (I.29.), 34/2007.(III.26.), 69/2007.(VII.16.) és a 95/2007.(X.08.) Kt. határozatokkal fogadta el a testület. A módosítás alá vont területek közül három helyen a területfelhasználási mód változása is tervezett, melyek közül kettõ technikai jellegû kisléptékû korrekció, míg egy településszerkezeti léptékû. A többi terv módosítással érintett területen a módosítás során a meglévõ lakóterületen belül, csak az övezeti paraméterek és szabályozási vonalak átdolgozására kerül sor a gazdaságosabb területfelhasználást lehetõvé tévõ telekosztás és beépíthetõség kialakítása érdekében. A terv készítése során figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat: Tényõ Településszerkezeti Terve Tényõ Szabályozási Terve Országos Településrendezési Terv Gy-M-S Megyei Településrendezési Terv 2005 Tényõ Rendezési Terve Gyõr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve (Program) Gyõr-Moson-Sopron Megye Mellékút hálózatfejlesztési Program Megyei Környezetvédelmi Program Megyei Turizmus Fejlesztési Program A rendezési tervmódosítás elõzetes véleményezési eljárása decemberében lezajlott, az illetékes hatóságok megtették észrevételeiket, melyeket a jelen tervdokumentációba beleépítettünk. Jelen dokumentáció a településrendezési terv módosítás a évi L. Törvénnyel módosított évi LXXVIII. Törvény 9. (3) szerinti véleményezési eljáráshoz szükséges anyaga. 3

4 2. A TÁGABB TERVEZÉSI TERÜLET, FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK, REGIONÁLIS KAPCSOLATOK Tényõ a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Gyõr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km 2.A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfõcsanaki -, és Gyõrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középsõ vonulatának nyugati részén illetve a településrõl elnevezett Tényõi-völgy keleti peremén található, amely a kistáj egyik legértékesebb mezõgazdasági területe 1. A település a Pannonhalmi- dombság középsõ, un. Csanak vonulatán, illetve annak negyedidõszaki hordalékkúpján fekszik. Maga a dombvonulat laza pannóniai és negyedidõszaki üledékekbõl épült fel. Az átlagos összetétele a dombságnak a pannóniai agyag és homok (13,3% ), pliocén (1,2% ) és pleisztocén folyóvízi kavics és homok (6,7% ), valamint lejtõs, szoliflukciós üledék, homokos lösz (72,6% ). A felsoroltakból következõen a domborzati mikrokép változatos, eróziós és deráziós völgyek sûrû hálózata alkotja. A területen nagy az építõanyag (homok) elõfordulása. Meggondolatlan bányászata jelentõs veszélyeket hordoz magában, gyorsan alakulhatnak ki völgyek és csuszamlások. Utóbbiak fõleg a löszös partfalakon, mélyutakban jelentkezhetnek. A település éghajlata a domborzati viszonyok következtében mozaikos. Általánosságban elmondható, hogy jellegét tekintve a község a Dunántúli-hegyvidék éghajlati területéhez tartozik. Jellegét tekintve mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi középhõmérséklet + 9 C körüli érték, a napsütéses órák száma óra/év. A 10 C -on felüli középhõmérsékletû napok száma nap. A legmelegebb nyári napok középhõmérséklete 33,0 33,5 C. A leghidegebb téli napok középhõmérséklete -16 C. Csapadék évente mintegy 650 mm esik. Átlagosan 40 napon át borítja hó a talajt, maximálisan cm vastagsággal. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3 m/s fölötti. Tényõ szomszéd települései észak-nyugaton Gyõrszemere, észak-keleten Gyõrújbarát, keleten Écs, délkeleten Pannonhalma, délen Sokorópátka, délnyugaton Kajárpéc, nyugaton Felpéc. Tényõ három közúti kapcsolattal rendelkezik. A legfontosabbnak a Gyõr-Gic 8309 sz. állami mellékút útvonala tekinthetõ, Az út egészen a nyolcvanas évekig zsákútnak számított. Az út Sokorópátka és Gic közötti szakaszának átadása után megszületett az összeköttetés Pápa Kisbér felé. A második közúti kapcsolat a Tényõ-Gyõrszemere sz. állami mellékút, mely a település és a 83- as fõút között húzódik. Az út a gyõrszemerei fatelepnél ér ki a fõútra. A harmadik közúti kapcsolat a Csanak vonulatán húzódó Tényõ Ravazd erdészeti út. Ez utóbbi a közforgalomtól hivatalosan elzárt útvonal. A konkrét tervezési területek 1. terület: A Gyõri út, Árpád utca és északon a vízmosás által határolt tömb. A terület falusias lakóterületi besorolású. A területfelhasználás változása nem tervezett. A hatályos rendezési tervben kijelölt telekalakítások a tulajdonviszonyok változása miatt módosításra szorulnak. A megszüntetésre tervezett, a telkek végében futó gazdasági út további fenntartására igény van a jelenlegi ingatlantulajdonosok részérõl. A meglévõ telekhasználat szükségessé teszik a meglévõ út rendezési tervi megtartását és az övezeti jelek módosítását. A tervezett módosítási elképzelések az alábbi ingatlanokat érintik: 40-47, 51-56, 57/2, 57/9-18, 58-60, 65/1-3, 65/6-7, 66/8, hrsz.-ú ingatlanok. 1 A térségfejlesztés. 3. o. 4

5 2/A. terület: A Táborvögyi út, Árpád utca és a 1999 hrsz.-ú út által határolt tömb. A terület falusias lakóterületi besorolású. A területfelhasználás változása nem tervezett. A területen lévõ telkek fokozatos beépíthetõsége miatt az építési hely módosítását tervezzük a Táborvölgyi út menti telkeken. A tervezett fejlesztési elképzelések az alábbi ingatlant érintik: 1388/1, hrsz.-ú ingatlanok. 2/B. terület: Az Árpád utca, 19/3 hrsz.-ú út és a 086/1 hrsz.-ú árok által határolt tömb. A tömb jelenleg falusias lakóterületi besorolású, a terület közepén egy tervezett lakóúttal és közparkkal. A területen érintett tulajdonosok nem tudtak megegyezni a tervezett út kialakításával kapcsolatban szükséges területbiztosításról, így a település képviselõ-testülete olyan döntést hozott, hogy a területet feltáró tervezett lakóutca kialakítása kerüljön le a rendezési tervrõl. A tömb esetleges késõbbi beépítésére a továbbiakban csak a 19/3 hrsz-útról lesz lehetõség. 3. terület: A 1178 hrsz.-ú meglévõ út és a rá csatlakozó telkek utcafrontja. Itt a szabályozási vonal módosul úgy, hogy az eddig csak déli irányba tervezett útszélesítés eltolódik az északi oldal irányába és így az útszélesítés érinti az ezen oldalon fekvõ telkeket is. 4. terület: Ifjúság utca és a Radnóti utca folytatásában tervezett új utcák ill. a 940 hrsz.-ú út által határolt tömb. A tömb változtatással érintett területe jelenleg különleges pincesor területfelhasználású terület. A szabályozási terv módosítását az indokolja, hogy a közmûvezetékek tervezése során a 940 hrsz.-ú meglévõ út nyomvonalára tervezték meg a közmûveket (víz, gáz). Ezen a szakaszon az utat a hatályos szabályozási terv megszüntetésre javasolta. A közmûvek miatt tehát szükséges az eredeti állapot visszaállítása, a meglévõ nyomvonal megtartása. A szerkezeti változás a tömbben annyi, hogy a Radnóti utca folytatásában tervezett új utca és a meglévõ 940 hrsz.-ú út közötti terület zöldterületi területfelhasználási besorolást kap, így egy kellemes teresedés alakulhat ki. A tervezett fejlesztési elképzelések az alábbi ingatlant érintik: , 876, 877/2, 878/2. hrsz.-ú ingatlanok. 5. terület: A külterületi un. ötház területével szemközti tervezett gazdasági terület. A rendezési terv elfogadása óta a terület funkciójával kapcsolatos települési elképzelések megváltoztak. A település úgy határozott, hogy a tömböt a továbbiakban lakóterületként kívánja hasznosítani. A tervezett fejlesztési elképzelések az alábbi ingatlant érintik: 046/ , 046/ hrsz.-ú ingatlanok. 6. terület: A Rigácsi út, a 04/10 hrsz.-ú út és a temetõ által határolt lakóterületi tömb. A területen az övezeti jel módosítása tervezett a hatályos szabályozási tervhez képest, hogy a jelenlegi tulajdonviszonyoknak megfelelõen beépíthetõvé váljon minden telek. A tervezett módosítási elképzelések az alábbi ingatlant érintik: hrsz.-ú ingatlanok. A településrendezési tervben tervezett módosítások a település úthálózatának kialakult szerkezetét nem módosítják, a meglévõ utcahálózat változatlan marad. (A tervezett még ki nem alakítottutcahálózatban kerül sor módosításra.) 5

6 3. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, SZABÁLYOZÁSI ELKÉPZELÉSEK 1. terület: Feladat: a szabályozási terv módosítása, HÉSZ módosítás. A tömb besorolása jelenleg falusias lakóterület az ennek megfelelõ paraméterekkel. A tervek szerint a tömbbelsõbe vezetõ meglévõ megszüntetésre jelölt út megmarad. Amennyiben lakótelkek kialakítására kerül sor a tömb belsejében, úgy szükséges a szabályozási szélesség növelése. A jelenlegi mezõgazdasági funkció kiszolgálására elegendõ az út kialakult szélessége. Hatás: a tömb beépítése sûrûbbé válik, de területhasználati konfliktus nem lép fel. 2/A. terület: Feladat: a szabályozási terv módosítása, HÉSZ módosítás. A tömb besorolása jelenleg falusias lakóterület az ennek megfelelõ paraméterekkel. A tervek szerint a tömb be nem építhetõ területe kissé csökken, oly módon, hogy lehetõség lesz a Táborvölgyi útról nyílóan lakóházak építésére. Hatás: a tömb beépítése sûrûbbé válik, de területhasználati konfliktus nem lép fel. 2/B. terület: Feladat: szabályozási- és szerkezeti tervmódosítása ill. a HÉSZ módosítás. A tömb nagy részének besorolása jelenleg falusias lakóterület az ennek megfelelõ paraméterekkel. A tömb közepén található egy tervezett közpark és egy 20 méter szabályozási szélességûre tervezett lakóutca, mely lehetõséget ad a tömb feltárására. A rendezési terv módosítása után a tervezett lakóutca nem kerül kiszabályozásra. A lakóterületi beépítés csak tömb körül futó utakról lesz megengedett, a tömb közepe pedig a jelenlegi használatnak megfelelõen- megmarad mezõgazdasági területnek. Hatás: a tömb beépítése alacsonyabb intenzitású lesz a tervezettnél. 3. terület: Feladat: a szabályozási terv módosítása. A 1178 hrsz.-ú út meglévõ 4-5 méteres szabályozási szélességét a hatályos szabályozási terv a 12 méterre szélesítette ki, oly módon, hogy az út déli oldalán található telkekbõl vett el területet. A terület tulajdonosai sérelmezték az egyoldalú útszélesítést, ezért jelen szabályozási tervmódosítás során az útszélesítés oly módon kerül kijelölésre, hogy az északi és déli oldalon fekvõ telkekbõl egyaránt vesz el területet a megfelelõ szabályozási szélesség kialakításához. Hatás: az út szabályozási szélessége továbbra is megfelelõ lesz, de a tulajdonosok és az önkormányzat között elkerülhetõ a konfrontálódás. 4. terület: Feladat: szabályozási- és szerkezeti tervmódosítás. A tervezési területen a pincesor közmûellátására a meglévõ út nyomvonalát használják fel, mivel a tervezett új út még nem épült ki és a közmûvek nyomvonalát célszerû közterületen vezetni. Ezért szükséges a megszüntetésre javasolt meglévõ nyomvonal újbóli legalizálása a szabályozási terven. A nyomvonal kiszélesítése nem szükséges, mert a közmûvek elhelyezhetõek a kialakult útszélességben. A tervezett és meglévõ út között kialakuló háromszög alakú területet pedig közlekedési zöldterületként javasoljuk kialakítani. Hatás: a tervezett út nyomvonalának kiépítéséig a közlekedés is a meglévõ nyomvonalon halad. A meglévõ különleges pincesor terület és a tervezett zöldterület között nem lép fel területhasználati konfliktus. 6

7 5. terület: Feladat: szabályozási- és szerkezeti tervmódosítás. A terület jelenlegi besorolása kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület. A település vezetése az eddig részben önkormányzati tulajdonú területet értékesíteni kívánja. Az új tulajdonos a területet lakóterületként kívánja hasznosítani, amely elképzelés egyébként a környezet területfelhasználásához is jobban illeszkedik, így a tervezett módosítás hatása kedvezõ. Az állami mellékúttól és a tervezett kistérségi összekötõ úttól a lakóterületet indokolt zöldsávval határolni. Hatás: a változások megvalósításával a településen a lakóterületek összterülete növekszik, de a beépített és beépítésre szánt terület nem növekszik. Tekintettel arra, hogy a terület mellett már egy kialakult lakóterület található, területhasználati konfliktus nem lép fel. 6. terület: Feladat: szabályozási terv módosítás. A terület jelenlegi övezeti jele nem teszi lehetõvé a 158/1-2 és a 159/1 hrsz.-ú ingatlan beépítését. A megfelelõ telekszélesség kialakításához a szomszéd telkekbõl kellene területet vásárolni. A település nem kívánja korlátozni a már kialakult lakóutca teljes beépülését, ezért a kialakítható minimális telekszélesség mérete módosításra kerül. 2 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS 2.1 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti Terv M=1:8 000 felbontású Határozat Tényõ Önkormányzat Képviselõ-testületének sz. határozata a 75/2005. (XI.28.) sz. határozattal jóváhagyott Tényõ Településszerkezeti Terv módosításáról. Tényõ község Képviselõtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV tv. 8. (1) és a 10. (1) bekezdés d.) pontja szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 7. (3) bekezdés b.) pontjára, továbbá a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (a továbbiakban OTÉK) 2. (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva az alábbi határozatot hozza: A Településszerkezeti tervet módosítja a TH számú tervdokumentáció T-1/M jelû tervlapja szerint. A 2.B. jelû tervezési területen a 080/15, 080/19, 080/21 hrsz.-ú ingatlanok egy része a tervezett lakóterület helyett a továbbiakban mezõgazdasági terület lesz. A 4. jelû tervezési területen a , 876, 872/2 és 878/2 hrsz.-ú ingatlanok azon része, mely a tervezett közlekedési területtõl északra esik közlekedési zöldterület lesz a tervezett különleges pincesor terület helyett. Az 5. jelû tervezési területen a 046/ , 046/ hrsz.-ú kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területfelhasználású ingatlanok területfelhasználása falusias lakóterületre változik. 7

8 2.2 A MEGYEI RENDEZÉSI TERV GYÕRSÁGOT ÉRINTÕ ELEMEI A településrendezési terv módosítása során figyelembe kell venni a megyei területrendezési tervben és adott esetben az országos területrendezési tervben megfogalmazott fejlesztéseket, amelyek az egyes konkrét települési elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatóságát segítik elõ. A Megyei Területrendezési Tervben szereplõ - Tényõ települést érintõ - elemek: Tét-Pannonhalma tervezett hálózati szerepû mellékút (Tét-Felpéc-Tényõ-Sokorópátka- Pannonhalma nyomvonal), mely, érinti az 5. sz. tervezési területet. a település területén áthaladó Gyõrszemere-Tényõ-Sokorópátka regionális ivóvíz-vezeték (mely, érinti az 1., 2., 5. sz. tervezési területet). a település területén áthaladó Tényõ-Gyõrújbarát regionális szennyvízvezeték (mely, érinti az 1. sz. tervezési területet). a Megyei Területrendezési Tervben szereplõ erdõtelepítésre javasolt területek. A tervezési területeket nem érinti. a település területén áthaladó o Lovászpatona-Kajárpéc-Sokorópátka-Töltéstava nagynyomású gázvezeték (mely, érinti az 5. sz. tervezési területet). o Lovászpatona-Kajárpéc-Sokorópátka-Töltéstava nagy-középnyomású gázvezeték o Tényõ- Sokorópátka középnyomású gázvezeték (mely, érinti az 5. sz. tervezési területet.) a településközi kapcsolatokat biztosító tervezett regionális, kistérségi és településközi úthálózat (érinti az összes tervezési területet) a megyei területrendezési terv alátámasztó munkarészeiben szereplõ Gyõrságra is vonatkozó domborzati, vízrajzi, földtani és egyéb adottságok: a közigazgatási terület jelentõs hányada része az országos ökológiai folyosó területeinek (érinti az 1., 2., 3., 5., 6. sz. tervezési területet.) a település jelentõs területe védett természeti terület ill. a védett természeti területek védõövezete (érinti az 1., 2., 3., 5., 6. sz. tervezési területet.) a település bel és külterületének jelentõs hányada része Pannonhalmi Tájképvédelmi Terület védett övezetének (érinti az 1-6. sz. tervezési területet.) a közigazgatási terület nagy része érzékeny felszín alatti vízminõség védelmi terület övezetébe tartozik (érinti az 1-6. sz. tervezési területet.) a település egyes területei széleróziónak kitett övezetbe taroznak a település dombvidéki fekvésû területeinek egy része vízeróziónak kitett övezetbe illetve felszínmozgás veszélyes övezetbe tarozik (érinti az 1., 2., 3., 4., 6. sz. tervezési területet.) A rendezési tervmódosítást a fenti elemek figyelembe vételével készítettük el. 8

9 2.3 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA ÉS VÁLTOZÁSA A településen a jelenlegi hatályos rendezési terv alapján a területfelhasználás az alábbi módon oszlik meg: Területfelhasználás/mûvelési ág terület %-os arány Erdõterület ,8 Szántóterület ,1 Rét terület 239 9,1 Kert, gyümölcsös 46 1,7 Szõlõ mûvelésû terület 125 4,7 Belterület ,9 Különleges területek 10,0 0,4 Víz 16 0,6 Gazdasági ipari 24 0,9 Közlekedési és közterület 124 4,8 Összesen ,0 (A táblázat az utak területét nem tartalmazza) A tervezett módosítási elképzelések szerint a település összterületébõl kb. 9,0 hektárnyi terület felhasználása változik meg. A változások a belterületi határ kismértékû módosításával járnak, a fejlesztések megvalósulásával a beépítésre szánt terület kismértékben csökken a településen. A tervezési területek területfelhasználásának változása az alábbi módon oszlik meg: Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat 2/A. sz. tervezési terület m 2 olyan lakóterület, mely zöldfelületként megtartandó, épülettel m 2 beépíthetõ lakóterület be nem építhetõ m 2 falusias lakó terület (+közlekedési terület) m 2 zöldterület 2/B. sz. tervezési terület m 2 mezõgazdasági szántóterület 4. sz. tervezési terület 965 m 2 különleges pincesor terület 965 m 2 közlekedési zöldterület 5. sz. tervezési terület 6,45 ha kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 6,45 ha falusias lakóterület Az 1. sz.; 3. sz. és 6. sz. tervezési területen a területfelhasználás nem változik, mivel mindkét terület eddig is falusias lakóterületként szerepelt a rendezési tervben. Összefoglalva: - a falusias lakóterületek területe 4,75 ha-ral növekszik - a falusias lakóterületeken belül a beépíthetõ terület 0,75 ha-ral növekszik - a gazdasági területek területe 6,45 ha-ral csökken - a különleges területek területe 0,1 ha-al csökken - a települési zöldterületek (közpark) területe 0,1 ha-al növekszik 9

10 2.4 A TERVEZÉSI TERÜLETEK BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉKÉNEK SZÁMÍTÁSA A tervezési területek jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása: Beépítésre szánt területek Területhasználat A SZERKEZETI TERV VÁLTOZTATÁSÁVAL ÉRINTETT TERÜLETEK Terület (ha) Meghatározott legkisebb zöldfelületi arány Értékmutató Biológiai aktivitás érték Lakóterület - falusias 11,0 ha 5,5 ha (50%) 2,5 13,75 Lakóterület zölden maradó be nem építhetõ területe 3,3 ha 3,3 ha (100%) 6,0 19,8 Különleges terület 0,1 ha 0,08 ha (80 %) 3,5 0,28 Gazdasági terület kereskedelmi szolgáltató 6,45 ha 1,935 (30 %) 0,3 0,58 A VÁLTOZTATÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK JELENLEGI BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE 34, A tervezési területek tervezett biológiai aktivitás értékének számítása: Beépítésre szánt területek Területhasználat A SZERKEZETI TERV VÁLTOZTATÁSÁVAL ÉRINTETT TERÜLETEK Terület (ha) Meghatározott legkisebb zöldfelületi arány Értékmutató Biológiai aktivitás érték Lakóterület - falusias 11,05 ha 5,525 ha (50%) 2,5 13,8125 Lakóterület zölden maradó be nem építhetõ területe 2,6 ha 2, 6 ha (100%) 6,0 15,6 Beépítésre nem szánt területek Területhasználat Terület (ha) Értékmutató Biológiai aktivitás érték Zöldterület - közpark 0,1 ha 0,1 ha (100 %) 6,0 0,6 Mezõgazdasági terület 1,7 ha 1,7 ha (100 %) 3,0 5,1 A VÁLTOZTATÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERVEZETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE 35,1125 A számításokból az derül ki, hogy a tervezési területek biológiai aktivitásértéke a fejlesztések megvalósulása után 2 % -al növekszik. Ennek fõ oka, hogy a tervezett falusias lakóterületek biológiai aktivitásértéke jóval nagyobb, mint a gazdasági területeké, illetve a tervezett mezõgazdasági területek biológiai aktivitásértéke is nagyobb a lakóterületeknél. 10

11 3 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 3.1 TULAJDONVISZONYOK Jelenleg a tervezési területek teljes egészében magántulajdonban vannak, kivéve az 5. számú területet, amely részben önkormányzati tulajdonú. A tervezési területeket érintõ utak önkormányzati tulajdonban vannak, kivéve az 5. számú tervezési terület mellett elhaladó 8309 számú országos mellékutat, mely állami tulajdonú. 3.2 KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK A település közúthálózati kapcsolatai A települést legmagasabb rangú útként jelenleg két állami mellékút érinti. Ezek a Gyõr-Sokorópátka 8309 sz. állami mellékút és a Tényõ-Gyõrszemere sz. állami mellékút. Ezek a belterületen települési elsõrendû fõútként funkcionálnak. Ezek tekintetében a hatályos rendezési tervben szerepel a Gyõrszemere felé vezetõ út új nyomvonal kialakítása, mely azonban a jelen módosítással érintett területeket nem érinti. A meglévõ állami mellékutak mellett a megyei rendezési tervben szereplõ Tét-Pannonhalma összekötõ út a tervek szerint érinti majd a települést de jelen módosítással érintett területeket szintén nem érinti. A megyei mellékúthálózat-fejlesztési program alapján Tényõt érintõen a következõ utak megépítése indokolt : Tényõ-Sokorópátka: az új nyomvonal a Petõfi utcából indulóan az erdõ alatt található mezõgazdasági út nyomvonalán halad Sokorópátkán a Rákóczi Ferenc utcáig. Tényõ-Écs: a tervezett településközi út nyomvonala az Erdészsor útból indul és Tényõhegy középsõ vonalában egy jelenlegi turistaút nyomvonalán halad Écs illetve Nyúl települések felé. Ezen utak szintén nem érintik a konkrét tervezési területeket. A belsõ közlekedési kapcsolatok fejlesztése tekintetében települési gyûjtõútnak jelöltük belterületen az alábbi utakat: Kossuth utca Radnóti utca és ezen utak tervezett átkötése a település déli határában. Ez a körgyûrû jellegû gyûjtõút a tervek szerint kiépül északon a Gyõri útig. Árpád utca. Táborvölgyi utca és folytatásaként a Tényõhegy területén az új lakóterületeket feltáró új út, mely a meglévõ mezõgazdasági út nyomvonalában épül ki. A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthetõ A tervezési területek közvetlen közlekedési kapcsolatai 1. terület: A tervezési terület úthálózata kialakult. A terület fõ közlekedési kapcsolatát a Gyõr- Sokorópátka 8309 sz. állami mellékút, települési fõút és az Árpád utca, mint települési gyûjtõút jelenti. Az állami mellékút nyugatról a települési gyûjtõút délrõl és keletrõl határolja a területet. A rendezési tervmódosításban megtartott út az Árpád utcára rendelkezik kivezetéssel a közpark mellett. Az útcsatlakozás kialakultnak tekinthetõ. A jelenlegi út szélessége, mely az út elején 7 méter, bejlebb pedig 2,5-3,0 méter nem alkalmas lakótelek kiszolgálására. A tömbbelsõben folyó mezõgazdasági tevékenység számára a kialakult szabályozási szélesség megfelelõ. Lakótelkek kialakítása esetén a szabályozási szélesség növelendõ, illetve az út csatlakozása a rálátási követelményeknek megfelelõen alakítandó ki. 2/A. terület: A tervezési terület úthálózata kialakult. A terület fõ közlekedési kapcsolatát két települési gyûjtõút jelenti. Az Árpád utca nyugatról, a Táborvölgyi utca délrõl határolja tervezési területet. A tervek szerint a Táborvölgyi utcáról a jövõben lakótelkek nyílnának. Az utca szabályozási szélessége és valós 11

12 útként használható szélessége is megfelelõen méretû ahhoz, hogy alkalmas legyen a telkek kiszolgálására. 2/B. terület: A tervezési területen a rendezési tervben eddig javasolt útvonal kikerült a tömbbelsõbõl. A terület a továbbiakban csak az Árpád útról és a 19/3 hrsz.-ú lakóútról lesz feltárható. A19/3 hrsz.-ú lakóút tervezett szabályozási szélessége 14 m. 3. terület: a 1178 hrsz.-ú út jelenleg kb. 4-5 méter szélességû földút, melyrõl lakóépületek közelíthetõek meg. Ez a szélesség nem megfelelõ arra, hogy a várható igényeket kiszolgálja, ezért a szabályozási tervben elõírtuk a 12 méterre való kiszélesítését. Ez a viszonylag keskeny tervezett szélesség a terepviszonyok figyelembe vételével került meghatározásra. 4. terület: A tervezési terület úthálózata kialakult, melyen azonban a hatályos szabályozási terv egy új út nyomvonalát jelöli ki. Jelen tervben újra kiszabályozásra kerül a meglévõ út nyomvonala is, melyen a tervezett út kiépítéséig a pincesor területei feltárhatóak. A tervezett út megvalósítása után a mai nyomvonal gyalogútként funkcionál majd. 5. terület: a tervezési terület közlekedési kapcsolata kialakult, a terület feltárható a Sokorópátkára vezetõ 8309 sz. állami mellékútról tervezett két leágazással. 6. terület: a tervezési terület közlekedési kapcsolata kialakult, a terület a Rigácsi útra csatlakozik Parkolás A fejlesztési területeken belül az OTÉK szerinti parkolóhely szükségletet telken belül javasoljuk megoldani, különös tekintettel a lakóterületi fejlesztési terület domborzati adottságaira. A település több területén beleértve a 2. sz. tervezési terület egy részét - pl. a Táborvölgyi útról nyíló telkeket - szintén a domborzati adottságokra tekintettel támfalgarázsok építését irányozzuk elõ Kerékpáros közlekedés Jelenleg nincs a településen kiépített kerékpárút vagy kerékpársáv. A hatályos rendezési tervben kijelölésre került kerékpáros nyomvonal nem érinti a jelenlegi tervezési területeket. 6. INFRASTRUKTÚRA Vízellátás, szennyvízelvezetés A településen vezetékes ivóvíz hálózat üzemel. A településhálózat a gyõrszemerei vízmûbõl kap ellátást. A vízmû Gyõrszemere, Kajárpéc, Felpéc, Tényõ és Sokorópátka vízellátását biztosítja, magastározókon, nyomásfokozókon és nyomáscsökkentõkön keresztül. Tényõ ellátását a szemereszõlõhegyi 2x100 m 3 térszíni tározó és nyomásfokozó biztosítja. A település és egyben a két konkrét tervezési terület dombvidéki jellegû így a hálózatot több körzetre, nyomásövezetre bontották. A mélyebb területeken a gerincvezetékrõl leágazó hálózati egységek nyomáscsökkentõvel vannak ellátva, hogy a fogyasztói berendezéseket ne érje a megengedettnél nagyobb nyomás. A fejlesztésre kijelölt területek ellátását a nyomászónák figyelembe vételével lehet csak biztosítani. Elõre láthatóan mindegyik terület vezetékes vízellátása megoldott, a hálózatra való csatlakozás lehetõsége adott. A fejlesztési igényeknek megfelelõen a hálózat bõvíthetõ. A szennyvízgyûjtõ csatornahálózat kiépüléséig új beépítéseknél zárt szennyvízgyûjtõ tárolómedence építendõ, melybõl a szennyvizet megfelelõ tisztítóhelyre kell szállítani Csapadékvíz-elvezetés 12

13 A tervezési területek a sokorói dombság egyik vonulatán helyezkednek el. A dombokról lefolyó vizek befogadója a belterület tengelyében kialakult Sósos-ér medre. A település egész területén és egyben a tervezési területek környezetében jelentõs felszíni vízelvezetõ árkok épültek ki. E meglévõ vízelvezetõ rendszereket részletes geodéziai felmérés alapján fel kell újítani. Feltétlenül szükséges részletes geodéziai felmérés alapján a felszíni vízelvezetés részletmegoldásainak kidolgozása. A domboldalakon, ahol nagy vízsebességre számítani, (pl. a 2. sz. tervezési terület mellett található vízmosás) az árkokat burkolni kell Gázellátás Tényõ községben a kilencvenes években épült ki a középnyomású földgázhálózat. A településnek önálló nyomásszabályozója nincs, a középnyomású vezeték a szomszédos Sokorópátka felõl érkezik D110 mérettel. A tervmódosítással érintett területek gázellátása a meglévõ hálózatról, illetve annak továbbépítésérõl megoldható. A szolgáltató az Égáz-Dégáz Zrt. A kiépítendõ vezeték anyaga SDR 11 (S 5) PE 80 G. A tervezett vezetékek nyomvonalánál, továbbá az utcák szélességénél figyelembe kell venni, hogy a középnyomású gázvezeték biztonsági övezete 4-4 m Villamos energia ellátás A község és vonzáskörzetük villamos energia ellátása középfeszültségû 20kV-os szabadvezetéki hálózatról történik. A közvetlenül a községben 8 db, környezetében 4db 20/0,4kV-os transzformátor található. A tervmódosítással érintett területek villamos ellátása a meglévõ hálózatról megoldható. A szolgáltató az E-on Zrt. 3.3 HÍRKÖZLÉS A terület a T-Com Nyrt. szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési területeken belül földkábellel építendõ ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építendõ át a meglévõ hálózat. Az utcai távbeszélõ állomások elhelyezése és száma megfelelõ. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20kV-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendõ. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minõsége megfelelõ. A kábeltévé hálózat szintén megfelelõ minõségben látja el a települést, a jövõben azonban célszerû lenne a modern adatátviteli igényeknek megfelelõen átalakítani a hálózatot. 3.4 TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS Környezetalakítás A tervezett fejlesztési területek kialakítása, valamint az azon lehetõvé tett beruházások lebonyolítása a lehetõ legkisebb környezetterheléssel valósítandó meg. A maximális zaj- és levegõszennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a környezõ lakóterületek érdekeit figyelembe véve kell megállapítani, amelyet a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A tervezési területeken az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemrõl. A zajt kibocsátó szükség esetén, saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemrõl, és a zajt csökkentõ berendezés elhelyezésérõl. A zaj kibocsátója és a levegõ szennyezõje indokolt esetben mérésre kötelezhetõ. A szomszédos lakóterületek védelme érdekében a két területfelhasználási (lakó és gazdasági) egység határán megfelelõ szélességû elválasztó zöld sávot kell kialakítani a gazdasági területen belül. 13

14 A tervezési területeken feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területeken esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Építési munkáknál a területek elõkészítése során a termõföld védelmérõl, összegyûjtésérõl és megfelelõ újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termõföld minõségében kárt ne okozzanak. A tervezési területeken a települési szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvíztárolás csak zárt rendszerû szennyvíztárolóban engedélyezhetõ Környezetvédelem A tervezési területek környezeti állapotát üzemi létesítmények, talajszennyezés, esetleges illegális hulladéklerakó vagy a felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztetõ szennyezõ-források nem veszélyeztetik. A közúti forgalomból eredõ zaj és rezgésterhelés ill. légszennyezés jelenleg olyan mértékû, mely nem érinti károsan a tervezési területeket. Vízminõség-védelem A tervezési területetek a felszín alatti vizek szennyezõdés érzékenysége szempontjából a vonatkozó 2 Korm. rendelet alapján kell besorolni. Tényõ területe az érzékeny kategóriába tartozik. A felszíni vizekbe csak a vonatkozó 3 rendelet szerinti vízminõség-védelmi kategóriáknak megfelelõ minõségû szennyvíz és csapadékvíz vezethetõ. A csapadékvíz elvezetése nyitott árokrendszerben, folyókákkal ill. helyenként zárt csatornában történik a befogadók felé. Élõvízbe történõ bármilyen bevezetés vízjogi engedélyezési eljárás köteles, a küszöbértékek a hatályos kormányrendelet 4 szerint határozandók meg. A településen a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítményekkel kapcsolatban a vonatkozó 5 Korm. rendelet elõírásait be kell tartani. Talajvédelem, hulladékkezelés, elhelyezés A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Építési munkáknál a terület elõkészítése során a termõföld védelmérõl, összegyûjtésérõl és megfelelõ újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termõföld minõségében kárt ne okozzanak. A területen keletkezett kommunális és egyéb hulladék elszállítása csak engedélyezett lerakókban történhet. A területen keletkezõ települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekrõl szóló 6 Korm. rendeletben foglaltak az irányadóak. A keletkezõ veszélyes hulladékok kezelését a vonatkozó 7 Korm. rendeletek elõírásai szerint kell végezni. Levegõtisztaság-védelem A területeken a külsõ térbe kijutó, bûzt okozó tevékenység, ill. diffúz légszennyezést okozó tevékenység a lakóterületek, különleges területek és védett természeti területek közelsége miatt nem folytatható. A területeken folytatott tevékenységek során a hatályos kormányrendelet 8 elõírásait be kell tartani. 2 27/2004. (XII.25.) Korm. rendelet 3 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 4 204/2001. (X.26) Korm. rendelet 5 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 6 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 7 98/2001. (VI.15.) és 164/2002. (X.18.) Korm. rendelet 8 21/2001. (II.14) Korm. rendelet 14

15 A levegõtisztaság-védelem biztosítása érdekében a vonatkozó hatályos 9 rendelet az ország területét légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolja. E rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyezõ anyag koncentrációja tartósan vagy idõszakosan a légszennyezettségi határértékekrõl, a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeirõl szóló hatályos 10 rendelet 4. számú mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. A légszennyezettségi agglomeráción és a zónákon belül a határértéket meghaladó légszennyezettségû helyek határait a környezetvédelmi felügyelõség határozza meg, és teszi közzé a levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló hatályos Korm. rendelet számú melléklete szerint. Helyhez kötött légszennyezõ források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok elõírásait be kell tartani. A tervezési területen létesítendõ légszennyezõ anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit ennek megfelelõen kell megállapítani. Zaj-és rezgésvédelem A tervezési területeken az üzemi tevékenységbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó 12 rendelet 1. sz. melléklete alapján, a közlekedésbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó 13 rendelet 3. sz. melléklete alapján kell meghatározni a zajkibocsátási határértékeket. A területen építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet. A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemrõl. A zajt kibocsátó szükség esetén, saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemrõl, és a zajt csökkentõ berendezés elhelyezésérõl. A zaj kibocsátója és a levegõ szennyezõje indokolt esetben mérésre kötelezhetõ. Klíma A tervezési területeken a megvalósítandó fejlesztések a klímában nem okoznak érzékelhetõ változást. Élõvilág A tervezett fejlesztések a terület élõvilágára tekintettel a települési környezetre- nincsenek érdemi hatással Táj- és természetvédelem A rendezési tervmódosítással érintett területeken országos jelentõségû védett természetvédelmi terület és helyi jelentõségû védett természeti érték nem található. A tervezési területek mellett azonban megtalálhatóak a NATURA 2000 élõhely-védelmi irányelv alapján védelemben részesített területek és a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett területei, melyek az alábbiak: Natura 2000 természet-megõrzési területek (érintik a 2., 3., 5., 6. sz. tervezési területet) Natura 2000 ökológiai hálózatának területei (érintik a 2., 3., 5., 6. sz. tervezési területet) Natura 2000 természeti területek Natura 2000 védett természeti területek (Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett területei, érintik a 2. sz. tervezési területet) egyedi tájérték 9 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 10 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet /2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12 8/2002. (III.22.) KöM-EüMrendelet 13 8/2002. (III.22.) KöM-EüMrendelet 15

16 A módosításokat a védett természeti területekre gyakorolt hatások figyelembe vételével kell megvalósítani. A területek látványvédelmét és tájba illeszkedését segíti a szabályozásba beépítendõ kötelezõ zöldfelületek és védõerdõk, telken belüli védõfásítások kialakítása és a lakóterületen jelölt közpark kialakításának megoldása is. A már meglévõ és tervezett a fásított területek, közparkok, védõerdõk a településen a jövõben értékes zöldfelületeket jelentenek. A tervezési területek kijelölt zöldfelületeinek kialakításánál a tájra jellemzõ növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Elõtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését, kerülendõ a tájidegen un. rabszolganövények telepítése. A növényzet telepítésekor mindenkor háromszintû (fa, cserje, bokor, gyep) védõsáv kialakítását javasoljuk. Ezek mellett az eszközök mellett a tervezett útkeresztmetszetek is számolnak a kétoldali fásítás lehetõségével is. A tervezési területeken az utak menti fásítások kialakításánál a tájra jellemzõ növénytársulások jellegzetes fajai közül azokat kell alkalmazni, melyek jól tûrik a közúti közlekedésbõl és a gazdasági területekrõl esetlegesen eredõ légszennyezettséget. Emellett az egyes fejlesztési területek dombvidéki jellege, terepviszonyai miatt a tervezett létesítmények optimális terepre való illesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. Táji konfliktusok, tájfejlesztés, tájvédelem A tervezési területek környezetében különbözõ esztétikai, tájhasználati és ökológiai konfliktusok jelennek meg. erre azért fontos figyelmet fordítnai, mivel a fejlesztések minden helyen védett természeti és táji értékek mentén valósulnak meg. Esztétikai konfliktus: kialakuló csupasz, steril lakókörnyezet igényes lakóterület Natura 2000 területei Lakóterületek Laza beépítettség Lakóterület Tájkép Környezet parkosítása Közlekedési útról feltáruló látvány Védõfásítás Temetõ - Lakóterületek Védõfásítás Tájhasználati konfliktusok: mezõgazdasági terület lakóterület megoldás: növénytelepítés, védõfásítás a fejlesztés miatt megnövekedett forgalom lakóterület nyugalma megoldás: terület lehatárolása többszintû növényzettel a fejlesztés miatt megnövekedett lakosságszám közösségi célú zöldfelület kialakítása megoldás: közpark létesítése Ökológiai konfliktusok: talajvíz, talaj szennyezése lakóterületek, természeti területek megoldás: lakosság környezettudatos viselkedése, csatornázás, hulladékkezelés megoldása lakóterületek környezeti állapota mezõgazdasági termelés (szántóföldi mûvelés) megoldás: környezetkímélõ mûvelési módok, korlátozott vegyszerhasználat A településen továbbra is fontos feladat a védett és nem védett természeti, táji értékek fenntartása, védelme, ezek megtartása. Környezetalakítás, a terület zöldfelületi rendszere A zöldfelületeket és a természeti területeket a környezeti elemek fokozott terhelése veszélyeztetheti (mezõgazdasági mûvelés, közlekedés, építkezések, egyéb beavatkozások). Ezért a tervezett területek zöldfelületi rendszereinek elemeit ott és úgy kell kialakítani, hogy ezen káros hatások a legkisebbek 16

17 legyenek, ugyanakkor a meglévõ és tervezett lakó- idegenforgalmi- és termesztõ felületek védelme a legjobban megvalósuljon. Ezért a következõ zöldfelület-fejlesztési javaslatunkat adjuk: az ökológiai hálózat rendeltetésszerû fejlesztése érdekében talajvédelmi és településvédelmi céllal kötelezõ telken belüli fásítás az utak mentén lehetõség szerint kétoldali fasor telepítése, ahol ez nem lehetséges, ott az egyoldali fasor és másik oldali gyepes, cserjével betelepített zöldsáv, közpark kialakítása a mûvelési ág megváltozása, termelésbõl való kivonás, illetve beépítés során a termõréteg eltávolítása jelentõs beavatkozás a tájháztartásba. Ezért mindenféle építménynél a földszinti padlóvonal helyes megválasztásával az épületek tájba illesztését, a termõréteg-gazdálkodást körültekintõen javasoljuk elvégezni, valamint az építkezéseket a felesleges és nagymértékû tereprendezésektõl mentesen javasoljuk elvégezni. Zöldfelület-fejlesztési javaslat A településen a tájra jellemzõ természetes vegetáció a mezõgazdasági hasznosításkor már megszûnt. A kialakuló zöldfelületek a környezõ táj elemeiként a tájjelleget meghatározó növényzettel kell hogy rendelkezzenek, ezért a növényzet kiválasztásakor növényökológiai, növénytársulások szerinti, tájesztétikai és növényföldrajzi szempontokat is figyelembe kell venni az általános szempontokon (talajminõség, talajvíz mennyisége, minõsége, páratartalom, stb) túl. A tervezési területek kialakításra kerülõ zöldfelületei a település zöldfelületi rendszeréhez csatlakoznak. Ezen rendszer elemeiként a területen a következõ zöldfelületi elemek alakulnak ki: közterületi növénytelepítés, utcai fasorok, az egyes lakóépületekhez kapcsolódó magánkertek, az idegenforgalmi terület nagyobb léptékû telkeinek zöldfelületei, közparkok. A közterületen levõ utcai fasorok a gépjármûforgalommal rendelkezõ és a gyalogos utcákon jelennek meg. A fasorok gyepes sávba kerülnek betelepítésre. A zöld sávokat autóbehajtók szakítják csak meg, így bár keskeny, de hosszú, összefüggõ közterületi zöldfelületek alakulnak ki. A zöld sávok alatt és azoktól 1,5-1,5 m-re közmûvek nem haladhatnak, így a fasorok egyöntetûsége és folyamatossága biztosított. Az utcai fasorok így többszörös funkciót töltenek be, azaz rendezett, egyöntetû utcaképet adnak, elõre jelzik az utca nyomvonalának változását, árnyékolják az úttestet és a gyalogjárdát. A fasort alkotó fajokkal szemben követelmény, hogy - hosszú életû, a települési klímát jól tûrõ, betegségekkel szemben ellenálló, - magas, min. 2,2,m-es kezdeti törzsmagasságot elérõ, egyenes törzset nevelõ, - virággal, terméssel nem szennyezõ, - széltörékenységre nem hajlamos, - felfelé álló lombkoronát nevelõ, - megfelelõ árnyékolást adó lombozattal rendelkezõ, - a tájra vagy a települési környezetre jellemzõ faj legyen. A fasor telepítésére helyhiány vagy közmûvek nyomvonala miatt alkalmatlan közlekedési terület zöldfelülete gyeppel vagy alacsony cserjével borított legyen. Cserjeültetés a jelentõs forgalmú utak menti zöldsávokba történjen elsõsorban. A beépített területek épületeihez kertek, zöldterületek kapcsolódnak. A lakóterület egységes arculata, valamint az esztétikus környezeti hatás elérése érdekében a terv nem csak a minimális zöldfelület nagyságát határozza meg, hanem azok telken belüli elhelyezését is. Így a mezõgazdasági terület és az uralkodó szélirány felé esõ telkeken belül kötelezõ a védõfásítás területét zöldfelületként kell kialakítani. A szûk térérzet elkerülése érdekében javasoljuk a tömör kerítések kerülését a belsõ telekhatárokon. A védõfásításnál a növényzet legyen három szintû (gyep-, cserje- és lombkoronaszint), igazodjon a település és a környezõ táj meglevõ növényzetéhez. A fa- és cserjefajok meghatározásánál elõnyben 17

18 kell részesíteni a táj karakteréhez illeszkedõ, jellegzetes, honos növényeket, a kerti kép gazdagításához azonban a települési klímához és az épített környezet képéhez jobban igazodó fajok is felhasználhatók. A tájidegen növények (pikkely- és tûlevelû nyitvatermõk, pl. tuja, hamisciprus, boróka, kúszófenyõk, fenyõk), allergén növények (Cupressocyparis leylandii), és a mezõgazdasági termesztésben használt növények kártevõinek köztes gazdái (Sorbus sp., Berberis sp.) mellõzendõk, annak ellenére, hogy a jelenlegi faiskolai kínálat épp ellenkezõjére buzdít. A növények kerítéstõl (telekhatártól) való távolságának meghatározásakor a telepítendõ növény végleges magasságát/koronaátmérõjét kell figyelembe venni, így kisméretû fák esetében 1,5 m, közepes méretû fák esetében 2,5 m, nagy lombú fák esetében 5 m, alacsony cserjéknél 0,5 m, magas cserjéknél 0,8 m Mûvi értékvédelem Mûemlékvédelem A tervezési területeken országosan védett mûemlék nem található. Az 1. sz. tervezési terület egy része azonban mûemléki környezet részét képezi. A 2. és 3. sz. tervezési területen, ill. annak közelében több helyi jelentõségû védett érték, helyi védett lakóház található, ill. emellett a 2. sz. tervezési terület nyugati részén az Árpád utca helyi utcaképi védelemben is részesített. A tervezési területeken belül a konkrét változtatásokkal érintett területek, telkek azonban ezeket a védett objektumokat nem érintik. Örökségvédelem A évi LXIV. tv. 66../2/ bekezdése szerint a települések fejlesztési, rendezési, szabályozási terveihez örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A településre a ben készült rendezési terv során elkészült egy örökségvédelmi hatástanulmány. Ennek ismeretében elmondható, hogy a tervezési területeken belül ismert és azonosított régészeti lelõhely nem található. 4 SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS 4.1 MÓDOSÍTOTT SZABÁLYOZÁSI TERV M=1:2 000 FELBONTÁSÚ 4.2 A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA A terv szükségességének indoklása A rendezési tervmódosításban rögzített fejlesztési elképzelések szükségessé teszik az egyes tervezési területeken a területfelhasználási mód változtatását így a településszerkezeti és szabályozási terv adott területet érintõ módosítását. Az 1.-3., és 6. sz. tervezési területen pedig a tervezett beépítési és telekosztási elképzelések a szabályozási terv és az övezeti paraméterek módosítását igénylik. A tervmódosítást az önkormányzat fejlesztési elképzelései és az önkormányzatra beérkezett lakossági igények indokolják. A jelenlegi szabályozási terv elõírásai alapján az adott fejlesztési elképzelések a tervezett helyeken nem valósíthatóak meg. Mivel azonban az elképzelések konkrétak és megvalósításuk biztosítottnak látszik elengedhetetlen a rendezési terv és azon belül a szabályozási terv módosítása. A helyi építési szabályzat módosítására nincs szükség, mivel az abban meghatározott övezetek alkalmazásával megvalósíthatóak a fejlesztések. A tervmódosítás célja, hogy biztosítsa a kiegyensúlyozott harmonikus településfejlõdést, a település modernizálódását és a valós igényekhez mért területfelhasználást és elõírásokat A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása A rendezési tervmódosítással érintett területeken a hatályos településszerkezeti terv és a hatályos szabályozási terv módosításával lehetõség nyílik a tervezett fejlesztések megvalósítására. A tervezési területeken megszûnnek a szabályozási terven belül alkalmazott a tervezett használatot korlátozó elõírások, illetve kiegészülnek a jelenlegi igények alapján. 18

19 A tervezési területeken belül a szabályozási alapelveknek megfelelõen biztosított lesz a településszerkezeti terv szerinti területhasználat és építési tevékenység. A település részérõl felmerült fejlesztési igények szabályozott módon kielégíthetõk lesznek. Az illeszkedés szabályai biztosítják a környezet figyelembe vételét. 4.3 RENDELET TERVEZET Tényõ Községi Önkormányzat képviselõ testületének... Ök. sz. rendelete Tényõ Szabályozási Tervének módosításáról Tényõ község önkormányzatának képviselõ testülete az évi LXXVII. törvényben biztosított jogkörében a következõket rendeli el: A 9/2005. (XI.30.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott szabályozási tervet módosítja a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M jelû tervlapja szerint Hatálybalépés /1/Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. /2/Jelen rendelet elõírásait a hatályba lépést követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M szabályozási tervlapjaival együtt érvényes jegyzõ polgármester A rendelet kihirdetésre került: Tényõ, jegyzõ 5 MELLÉKLETEK A rendezési terv módosításáról szóló testületi határozatok Térképkivonatok Az elõzetes véleményezési eljárásban beérkezett vélemények másolatai 19

20 20