SAGE Időskorúak részvétele életük alakításában SAGE Kompendium. Szerzők

Átírás

1 SAGE Kompendium Szerzők Regina Egger, Elisabeth Huber, Christina Kunter Mikle Kinga Melinda, Maria Costa Pau, Gerd Zimmer augusztus Ezt a projektet az Európai Bizottság támogatásával finanszírozták. Ez a kiadvány [közlemény] a szerző véleményét tükrözi. A Bizottság nem tehető felelőssé a benne foglalt információ bármely lehetséges felhasználásáért.

2 Tartalom Borítóterv GMK Advertising... 2 Előszó... 3 Lépésről lépésre:... 4 Szerző: Christina Kunter... 4 D. Az idősekkel végzett munka sajátosságai D1 A kommunikáció alapjai tevékenység egyéni vagy csoportmunka: állítsa össze azoknak a dolgoknak az ellenőrzőlistáját, amelyek megengedettek és amelyek nem megengedettek az idősekkel való kommunikációban tanúsított hozzáállásban. Összegezze az eddig tanultakat, és próbáljon új szempontokat találni. Ha ezzel kész, hasonlítsa össze az Ön hozzáállása megmutatkozik" ellenőrző listával, és vegye számba saját megállapításait E. Táblázat Kommunikáció és moderálás A kommunikáció és moderálás alapismeretei fókuszban az idősekkel végzett munka sajátosságai Borítóterv GMK Advertising Egyéb fotók Regina Egger SAGE Kompendium 2

3 Előszó Az időskorú állampolgároknak joguk van részt venni az életüket befolyásoló döntések meghozatalában. Az időskorúak aktív közreműködése kedvező hatású rájuk nézve is, mivel befolyásolni tudják az életüket érintő folyamatokat, valamint a közösségek is jól járnak azzal, ha hasznosítani tudják az időskorúakban rejlő lehetőségeket. Ebben az összefüggésben segítő alatt olyan embert értünk, aki másokat rá tud venni ilyen jellegű közreműködésre. Ennek eredményeképp olyan demokratikus döntéshozatali megoldások születhetnek, amelyek főképp a közösségen belüli társadalmi tervezéssel kapcsolatos együttes munkát segítik elő. A segítő képes csoportmegbeszélések és műhelymunkák vezetésére, hatékony projektvezetési technikák alkalmazására, valamint jártas a stratégiai tervezésben. Ezen felül jól ismeri az öregedés különböző megközelítéseit és az ezzel kapcsolatos szociális és pszichológiai folyamatokat. Ily módon a SAGE képzési tanfolyam hasznos technikák elsajátításával segíti a résztvevőket abban, hogy bevonják az időskorúakat életük aktív alakításába és az őket befogadó közösségek formálásába. A SAGE Kompendium bevezetőt nyújt a tanfolyamhoz és a SAGE tananyagokhoz azon oktatók számára, akik aktív közreműködést segítők részére szerveznek SAGE tanfolyamokat. A Kompendium az alábbi fejezeteket tartalmazza: Oktatói kézikönyv Gerontológiai modul Kommunikációs és szervezési modul Részvételi módszertan modul Projektmenedzsment modul SAGE Kompendium 3

4 Lépésről lépésre: Oktatói kézikönyv Szerző: Christina Kunter SAGE Kompendium 4

5 Bevezető Ez az írás a SAGE projektben kidolgozott oktatói segédanyag kiegészítő dokumentuma, amely a SAGE képzési rendszerének (a teljes anyag, vagy egyes modulok átvételével) megvalósítását felvállaló szervezeteknek és oktatóknak készült. Az írás gyakorlati támogatást nyújt, és ötleteket ad különböző tevékenységekhez és feladatokhoz, valamint szervezési tanácsokkal szolgál a tanfolyam megtervezéséhez és megvalósításához. A projekt történetének rövid bemutatása után a képzési program pedagógiai koncepciójának oktatási és tanulási alapelveit írjuk le. Kiemelt figyelmet szenteltünk a problémaközpontú és kooperatív tanulásnak, amelyek a tanulói autonómiát és kezdeményezést hangsúlyozzák, valamint valós problémákra és szituációkra koncentrálnak. A különböző modulok leírásán belül kifejtjük az adott modulra vonatkozó tartalmi, felépítési és módszertani tudnivalókat. Ezt követően a tananyagban szereplő feladatokat és tevékenységeket mutatjuk be. A képzés megvalósításával kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében érdemes a képzés végleges megkezdése előtt oktatói megbeszélést tartani. Ez segítheti az oktatók kölcsönös információcseréjét, megkönnyítheti a koordinációt, valamint teret és időt biztosít arra, hogy a résztvevők megvitassák a tartalommal, valamint a szervezéssel kapcsolatos különböző kérdéseiket. Javasoljuk, hogy a kurzus megkezdése után is legyen módjuk az oktatóknak véleménycserére, hogy megvitathassák az eredményeket, kudarcokat, a pozitív és negatív tapasztalataikat (s ezek lehetséges okait is). SAGE Kompendium 5

6 SAGE A projekt Sage Időskorúak részvétele életük aktív irányításában egy kétéves Leonardo da Vinci II projekt, amelynek célja, hogy (elsősorban 50 év feletti), idősekkel foglalkozó, különböző szolgáltatói szektorban dolgozók számára sajátos képzést valósítson meg, melynek segítségével képesek lesznek idősek közéleti aktivitását elősegítő projektek kifejlesztésére és megvalósítására. Értelmezésünk szerint az aktivitás/részvétel azt jelenti, hogy a különböző területeken érintett emberek az adott területtel kapcsolatos politikai és társadalmi döntésekben részt vesznek a közvélemény és az érintettek minél szélesebb körű bevonásával. A tanfolyamon résztvevők a segítő 1 szerepének felvállalásával megpróbálnak egyrészt olyan struktúrákat és lehetőségeket teremteni, amelyek segítségével az idősek képesek lesznek beleszólni a nekik szánt szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezési és döntéshozatali folyamatokba, másrészt pedig közvetíteni különböző érdekcsoportok között. Mivel számos idős-képviselő már korábban is eljárt idősek érdekében, a tanfolyam nekik is segítséget nyújthat abban, hogy növeljék képességeiket és elmélyítsék tudásukat szervezetük keretein belül. SAGE A képzés A különféle feladatok és helyzetek sikeres kezelésének érdekében a segítők számára egy öt modulból álló, az alábbi témaköröket felölelő képzési anyag készült: Gerontológia Kommunikáció és moderálás Aktív állampolgárság és részvételi módszerek Projektmenedzsment Gyakorlati képzés 1 A segítő az a személy, aki részrehajlás és személyes állásfoglalás nélkül segít emberek egy csoportjának abban, hogy közös céljaikat felismerjék, és megvalósításukat megtervezzék. A segítő megpróbál közvetíteni a csoporttagok között, hogy eleve meglévő, vagy a találkozások során felbukkanó eltérő álláspontok esetén megegyezésre juthassanak, s ezzel megalapozzák a későbbi együttműködést. A segítő szerepe a szülésznőjéhez hasonlítható: segédkezik a teremtmény születésénél, de nem ő a végtermék létrehozója. ( SAGE Kompendium 6

7 SAGE Oktatási és tanulási alapelvek A tanfolyam pedagógiai felfogása a tanítás és a tanulás konstruktivista megközelítésén alapul, s kompetencia-alapú oktatás biztosítását célozza meg. Ily módon elsősorban a mostanában új tanítási és tanulási módszerként emlegetett oktatási stílusok alkotják a SAGE képzési rendszer magját. Ezeket- a hagyományos képzési módszerekkel ellentétben (lásd 1-es táblázat)- olyan szemléletváltás jellemzi, ami az oktatással szemben a tanulásra, az instrukciókkal szemben a részvételre, s a tiszta tudásátadással szemben a módszertanilag sokszínű tanulói környezetre helyezi a hangsúlyt. 2 Ennek fontos részét képezi az új médiaeszközök használatán alapuló tanulás (elearning, blended learning) mely a SAGE képzésnek is jelentős alkotóeleme. 1. táblázat: A hagyományos és a tanuló-központú oktatási módszerek összehasonlítása Tanítás és tanulás/ Hagyományos nézetek Tanulóközpontú oktatás Tartalom Szabály-és struktúrarendszerek hierarchikus felépítése Jelentést kifejező és formáló rendszer Tanulási elmélet Tevékenységek A tanuló szerepe A tanár szerepe Oktatási anyag Quelle: Konrad/Traub 2005: 10 Szokások kialakítása: a képességek szóbeli közlése A beszélgetést a tanár vezeti; ismétlés és emlékezés Jól irányított tanulási folyamat eredményeképp létrejött helyes magatartást mutató organizmus Központi és aktív; az oktatás a tanításon alapul; ellenőrzött folyamat, célok, és tanulási tempó Elsősorban a tanárt veszi alapul Aktív kommunikáció; fontos feladatok; a tanulást elősegítő nyelv A tanulók társaikkal történő kölcsönhatásokon keresztül tanulnak; a jelentés következtetés/ megállapodás eredménye A tanulók aktívan közreműködő személyek; adnak és kapnak Motivál és segít; tanácsot ad és kíséri a tanulási folyamatot eredeti; segíti az interakciót; előmozdítja a tanulást és a tanulói aktivitást 2 Vgl. / Abruf SAGE Kompendium 7

8 Problémaközpontú tanulás A problémaközpontú tanulás önmagában nem egy különleges módszer, de leírja azt a megközelítést, ami elősegíti az egyéni irányítású tanulást és túlnyomórészt valós problémákhoz (pl. a jövőbeli területek tevékenységének problémája) kapcsolja azt. 3 Ezzel növeli egyrészt a problémamegoldó-képességet, a kritikai gondolkodást és az önálló munkavégzést, másrészt lehetővé teszi a tanulók számára, hogy már tanulmányaik során szembesüljenek leendő feladataik kihívásaival. Ezért a SAGE képzés kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy minél több gyakorlati feladatot iktassunk be. Ezekben a résztvevőknek az időskorú célközönséggel kapcsolatos valós problémákra és kérdésekre kellett megoldási javaslatot tenni (pl. időstaxi projekt). Ily módon az alábbi tanulási alapelv került alkalmazásra. Együttműködésen/ együttes munkán alapuló tanulás Az együttes tanulás (csoportmunka, tanulói csoportok, stb.) középpontjában a résztvevők különféle tudásanyagának és eltérő tapasztalatainak felhasználása áll. A tanulók egy része közösen dolgozik, míg a tanár csak tanácsokat ad. Cél a tartalommal való aktív foglalkozás, és a tevékenységek egyenletesebb elosztása, valamint a tartalom különféle nézeteken alapuló kritikai megközelítése. 4 A SAGE Modulok: Tevékenységek Módszerek - Tananyagok Általános A kurzus moduljait a korábbi igényfelméréseken alapuló első pedagógiai elképzelés kidolgozása során határoztuk meg. Az igényfelmérés a projekt elején, kérdőívek segítségével készült, és minden partnerországból számos, különféle (az időskorú célcsoporttal foglalkozó) ember és szervezet vett benne részt. Az igényfelmérés támogatást nyújtott a SAGE partnereknek ahhoz, hogy pontosabban meg tudják határozni azokat a készségeket és képességeket, amikre egy idősekkel foglalkozó segítőnek szüksége lehet. Képzési anyagok A modulok képzési anyagát a partnerszervezetek együttesen dolgozták ki. Az alkotók országától függően az adott országra jellemző ábrák és források szerepelnek, mivel nem állt 3 Lásd 4 Lásd SAGE Kompendium 8

9 rendelkezésünkre minden egyes témakörnél egész Európára vonatkozó információ. Ezért feltehetően hasznos és szükséges lenne néhány résznél az anyagok kiegészítése nemzeti források és információk (pl. számadatok) hozzáadásával. Minden modulnál (kivéve a gyakorlati képzést) az alábbi alpontokból álló forgatókönyvet készítettük el: Bevezetés Célmeghatározás Kompetenciák Tartalom (a tevékenységekkel együtt) A tevékenységek összefoglaló táblázata Bibliográfia Lehetséges kiegészítő anyagok (munkalapok, cikkek, stb.) Ezen írás a tanfolyam moduljainak levezetéséhez kínál biztos alapot. Az oktatótól függ, hogy mikor, és a tananyag mely részét adja át a tanfolyam résztvevőinek. Mivel a bevezető tanfolyam során e-learninges lehetőséget is biztosítunk, a résztvevők számára hozzáférhetővé tettünk néhány anyagot (munkalapok, szövegek, videók) egy online felületen (Moodle), amelyről a későbbiekben adunk részletes leírást. ELearning Blended Learning A képzésen belüli együttműködés és kommunikáció megkönnyítése érdekében (a résztvevők és oktatók, valamint csak az oktatók között), valamint, hogy a virtuális kommunikáció számos lehetősége feltárulhasson, a képzésen résztvevők fogékonyságától függően egy online felület használata akár az órák alatt, előtt, vagy után- jótékony hatású lehet. A nagyközönség számára is elérhető szoftver vagy online tanulási felület -nem csupán a könnyű kezelhetőségnek köszönhetően- a jelenleg igen elterjedt: MOODLE. A Moodle a felhasználók számára olyan virtuális teret biztosít, amelyben a munkaanyagok (szövegek, hivatkozások, előadások, videók és egyéb dokumentumok), valamint a tanulói tevékenységek (pl. közvélemény-kutatások, fórumok) egyaránt elérhetők. Az oktatók a Moodle előadótermet teljes egészében elképzeléseiknek megfelelően rendezhetik be, a kurzus témáinak, vagy az éppen aktuális tanulási folyamatrésznek megfelelően. A Moodle ezen felül az információk, kommunikációs lehetőségek, valamint a feladatrészek tetszőleges elosztását kínálja. SAGE Kompendium 9

10 1. Ábra: Moodle az osztrák bevezető képzés keretében Mint ahogy az oktatók igényei szerint feldíszítik a termet, úgy rendezhetjük be a Moodle szemináriumi termét a tanulási céloknak megfelelően. Minden kurzus egyéni arculatú Moodle felülete interneten keresztül elérhető. Az összes felhasználónak meg kell kapnia a belépési kódot (felhasználói név és jelszó) ahhoz, hogy beléphessen a szemináriumi szobába és részt vehessen a foglalkozáson. A felület eléréséhez mindenkor szükség van a felhasználói névre és a jelszóra. A különféle státuszokat figyelembe véve a tanároknak és a képzés résztvevőinek különféle lehetőségeik vannak a bekapcsolódásra (olvasás, belépés, oldalszerkesztés, stb.) Ezáltal a Moodle, mint online felület, lehetővé teszi a SAGE oktatói számára, hogy a résztvevőknek különféle tananyagot juttassanak el (pl. munkalapok, cikkek, videók, audio kiegészítők, stb.), amiket a résztvevők bármikor kinyomtathatnak, meghallgathatnak, megnézhetnek (pl. házi feladatként) akkor is, ha közös fejlesztésre nem kerülhet sor (pl. időhiány miatt). A fent említett eszközök, vita- és csevegő fórumok azon felül, hogy előmozdítják a véleménycserét és kommunikációt, a résztvevők hozzászólásainak és közreműködésüknek gyűjtőhelyeként is szolgálnak, melyek újabb átnézések és megbeszélések tárgyát képezhetik. SAGE Kompendium 10

11 Az oktatók együttműködése SAGE Időskorúak részvétele életük alakításában Mivel feltételezhetően a modulok az oktatók szakvéleményét is tükrözik, a tanárok közti információátadás szükséges lehet. Minden oktatónak előzetesen információt kell kapnia a csoport tagjairól és tanulmányi előmenetelükről, valamint a modulok tartalmáról és feladatairól. Mindez megkönnyíti a felkészülést és megakadályozza az ismétlések előfordulását, illetve azt, hogy bizonyos anyagok kimaradjanak a képzésből. Az információátadás történhet munkamegbeszéléseken- vagy amennyiben ez túl költséges- a tanárokhoz eljuttatott rövid kurzusleírás formájában. Gerontológia modul Tartalom A gerontológiai modul, amelyben az öregedési folyamat, valamint az időskorúak életvezetésének különböző aspektusait tárgyaljuk, olyan képzési részeket tartalmaz, ahol a közös tudás feltárása (pl. a demográfiai változás adatai, az öregedés történeti áttekintése), kerül előtérbe. A tanfolyamon a résztvevők aktívan foglalkoznak az öregedés témakörét érintő kérdésekkel, például megvitatások, szövegelemzések és véleménynyilvánítások formájában. Kiemelt hangsúlyt kapnak az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatok, a korra vonatkozó elképzelések a mindennapi életben, és az egyéni életútra való visszatekintések. A résztvevők csupán a saját életút (melynek eredménye az időskori élethelyzet és személyiség) tanulmányozásán keresztül érthetik meg az időskorúakkal kapcsolatos hozzáállásukat, életfelfogásukat és viselkedésüket, mely elengedhetetlen fontosságú a korosztállyal való későbbi foglalkozásukhoz. Időtartam és módszerek A gerontológiai modul megvalósítására egy körülbelül 15 órás képzési időt terveztünk. Az időkereten belül az oktatók dönthetik el, hogy mely tartalmi és foglalkoztatási elemekre helyeznek hangsúlyt (a csoporttól is függően), és milyen sorrendben kívánják tárgyalni a képzés témáit. A tartalmi forgatókönyv szerint az alábbi sorrend ajánlott: 1. rész: Szociológia: demográfiai fejlődés, a kor és az öregedés szociológiai megközelítései 2. rész: Történelem: az időskor történeti és kulturális áttekintése 3. rész: Az időskor és az öregedés multidiszciplináris felfogása 4. rész: Az időskorúak társadalmi szerepvállalásának jelentősége SAGE Kompendium 11

12 Kommunikáció és moderálás modul Tartalom A kommunikáció és moderálás/bemutatás modulban a képzés résztvevői megtudhatják, hogy milyen képességek szükségesek, s melyeket kell fejleszteni annak érdekében, hogy sikeresen tudjanak kommunikálni és moderálni, főképp az időskorúak célcsoportjával. A javasolt tevékenységeken keresztül, elsősorban a kapcsolódó esettanulmányok mentén (pl. egy szeminárium megszervezése) a résztvevők a gyakorlatban használják az adott témát és ezzel döntéshozatalukat és felelősségüket erősítik. A képzés dokumentumai két részre oszthatók: A kommunikáció alapjai: Egy rövid bevezetőt követően ( 4-fül modell ) az idősbarát kommunikáció és a célcsoporttal való megfelelő kommunikációs módok kerülnek a középpontba 1. A moderálás és konfliktuskezelés alapjai: Ez a második rész elsősorban a csoportdinamika és a moderálás/ konfliktuskezelés témaköreivel foglalkozik. Időtartam és módszerek Ez a képzési modul a résztvevők hatékony kommunikációval kapcsolatos szándékától függően számos gyakorlati feladatot tartalmaz, melyek közé tartoznak a megbeszélések, (ön)reflexiók, melyek által a résztvevőknek lehetőségük nyílik saját és társaik társalgási stílusának elemzésére. A kurzus felépítése és szervezése alapján a témafeldolgozás alábbi sorrendjét javasoljuk: 1. Kommunikáció 2. Moderálás és konfliktuskezelés Mivel a moderálás kivitelezése a hatékony kommunikáción alapul, valamint a moderátornak a kommunikációs típusokat ismernie kell ahhoz, hogy biztosan tudja alkalmazni őket, a fenti sorrend tűnik ésszerűnek. A képzési anyagon belül számos munkalap is található, melyek magukban is megbeszélések alapját képezhetik, de ezen felül konkrét információt és hivatkozásokat is tartalmaznak (pl. Barry Spiegelmann: Kommunikáció idősekkel). SAGE Kompendium 12

13 Mivel átfogó dokumentáció áll ennek a modulnak a rendelkezésére, időhiány esetén a tevékenységek kiválasztása a trénerre van bízva, illetve a csoport érdeklődésének és kommunikációs képességeinek megfelelően alakulhat. A viták időnkénti áthelyezése online felületre a résztvevők számára a közvetlen és a virtuális kommunikáció előnyeinek és hátrányainak összehasonlítási lehetőségeit kínálja, s ily módon ésszerű törekvés lehet. Az újabb kommunikációs módok megismerése fontos lehet, különösen a területen rohamosan fejlődő, sokszínű technikai lehetőségek fényében. Azonban a kurzus résztvevőinek mindig meg kell fontolniuk, kritikailag megközelíteniük és megvitatniuk azt, hogy ezek a médiaeszközök (chat, , szöveges üzenetek, stb.) mennyiben tudják az idős korosztály kényelmét szolgálni, illetve az idősek mennyire fogadják el, vagy utasítják el használatukat. Részvételi módszerek modul Tartalom A részvételi módszerek modulja tekinthető a SAGE képzés legfőbb pillérjének. Időseknél, vagy egyéb érdekcsoportoknál alkalmazható részvételi formák és részvételi módszerek bemutatására kerül itt sor. A dokumentumok tartalma: o Mi a részvétel? o A részvétel mértéke o Miért pont a részvétel? o A részvétel előnyei és hátrányai o A részvétel kritikus pontjai o A részvétel minőségi követelményei o Bevezetés a részvételi módszerekbe: - Műhelymunka/fókuszcsoport - Jövőbeli keresések - Nyílt Tér (Open Space) A modul célja a részvétel témájának közvetítésén túl a részvételi folyamat kivitelezését lehetővé tevő alapfeltételek, valamint a különböző technikák alkalmazásának és alkalmazhatóságának megismerése. SAGE Kompendium 13

14 Időbeosztás és módszerek A részvétel témakörébe történő elméleti bevezetést követően a képzési anyagon belül öt, konkrét esetekkel és kérdésekkel foglalkozó tevékenység szerepel. Ez a rész elsősorban a különböző technikák kipróbálására és tesztelésére fókuszál. A résztvevőknek be kell számolniuk arról, hogy az általuk bemutatott technikák hogyan alkalmazhatók bizonyos helyzetekben, valamint különféle projektek vezetését kell átvenniük. A szöveg változatossá tétele érdekében, a többi modulhoz hasonlóan elméleti részek és gyakorlati feladatok váltakoznak. Az 5-ös tevékenység talán kissé szokatlannak tűnhet a résztvevők szemében: egy nyílt tér (open space) létrehozása az interneten, mely egy konfigurált eszköz hozzáadásának segítségével lehetséges, s amely hasznosan alkalmazható akkor, ha nincs lehetőség nagyobb méretű találkozó összehívására. Ennek a különleges feladatnak a tesztelése azonban az emberek érdeklődésétől és a szükséges számítástechnikai felszereltségtől függ. Projektmenedzsment modul Tartalom A projektmenedzsment modulban a projektközpontú tervezés és kivitelezés alapjait és az egyszerű tervezési és menedzselési eszközöket tárgyaljuk. Egy négylépcsős modell segítségével minden fázis vonatkozó problémáit és kérdéseit magyarázzuk meg és dolgozzuk ki- az első részben elméleti síkon, a második részben lépésenként esettanulmányok alapján. Ezáltal az alábbi témakörök tárgyalását találhatjuk meg: o Mi a projekt? o Milyen részei vannak? o Projektjavaslat/instrukció o Szükségletfelmérés o Célmeghatározás o Projekt partner o Projekt strukturális terve o Projekt időbeosztása o Projekt kalkulációja o Projekt megvalósítása o Projekt befejezése SAGE Kompendium 14

15 Időbeosztás és módszerek A gyakorlattal való közvetlen kapcsolat, valamint a bevezetett módszerek alkalmazhatósága elemzésének megvalósítása érdekében a kurzus dokumentumai között egy esetleírás található, melyet a képzés alatt elméleti síkon meg lehet tervezni a csoportmunkával összefüggésben. Az is egy lehetséges út, hogy a résztvevők saját projekt ötletüket fejtik ki, mely beilleszthető a gyakorlati képzés moduljába, vagy megvalósítható a képzés befejezése után. A projektmenedzsment modul számos lehetőséget kínál online felületek használatára, melyek segíthetik a tanfolyami anyag elsajátítását. Ily módon az oktatók különféle vázlatokat készíthetnek a résztvevők számára, melyek hozzáigazíthatók az igényeikhez/céljaikhoz, illetve továbbfejleszthetők. A kurzus moduljának számítógépes támogatottsága azonban nagyban függ a tanfolyami csoport képzettségétől és érdeklődésétől, valamint szükségleteiknek is meg kell felelnie. A gyakorlati képzés modulja A gyakorlati képzésnek, mely a gerontológia, kommunikáció és moderálás, részvételi módszerek és projektmenedzsment moduljai után következik, a stabilizáció lehetőségének megteremtéseként módot kell adnia arra, hogy a résztvevők a gyakorlatban tesztelhessék le megszerzett képességeiket és saját részvételi projektjük megvalósításán keresztül a tanultakat egységesen lássák. A gyakorlati képzés szervezése többféleképpen valósulhat meg: A résztvevők teljes csoportja például egy közösség képviseletében átveheti az időseknek/idősekkel készülő projekt tervezését és kivitelezését, vagy kisebb csoportokban, párokban, vagy akár egyénileg is megvalósíthatnak kisebb részvételi projekteket. A gyakorlati rész megkezdése előtt mindenképpen előnyös lehet a gyakorlati képzés működési elvének biztos ismerete, (amikor a téma és a projektterv mértéke meghatározott), mivel így következetesen lehet igazodni a tervezett tevékenységekhez és előre meg lehet beszélni a tanfolyam során esetlegesen felmerülő akadályok áthidalását. A gyakorlati képzés időtartama és formája elsősorban a tervezett projekt volumenétől függ. Ha a résztvevők a gyakorlati képzés alatt valósítják meg projektötletüket, a tervezés során személyenként 40 órás keretben kell gondolkodniuk (ezt esetleg hosszabb időre is SAGE Kompendium 15

16 elosztható). A gyakorlati képzés ideje alatt általános képzési egységek nincsenek (találkozókra azonban szükség van, legalábbis a gyakorlati képzés elején és végén). Általánosságban a gyakorlati képzés megkezdése előtt meg kell egyezni a részvétel mértékéről és formájáról, melyek attól függnek, hogy a hallgatóknak mennyi segítségre van szükségük. A kommunikáció megvalósulhat virtuális megbeszélések (pl. Moodle, vagy Skype online felületek) segítségével, amennyiben megfelelő technikai felszereltség áll rendelkezésünkre és a résztvevők is hajlanak rá. Ez helyettesítheti a közvetlen megbeszélések egy részét, azonban ezeknek a kommunikációs eszközöknek a kezelése némi gyakorlatot igényel, így valószínűleg nem minden csoportnál alkalmazható. A résztvevőknek a gyakorlati képzéssel kapcsolatos minden gyakorlatot és tapasztalatot dokumentálniuk kell, hogy áttekinthető legyen milyen tevékenységekre került sor. A gyakorlati tréning, (vagy inkább a gyakorlati program) lezárásaként a résztvevőknek egyrészt általános beszámolót kell tartaniuk (akár csoporttársaik, vagy nagyobb hallgatóság részére), hogy ezzel lehetőségük nyíljon megfelelő keretek között bemutatni a projektjüket, másrészt a résztvevők közötti lezáró beszélgetésre (értékelésre) is sor kerülhet, melynek során még egyszer megvitathatják a kurzussal és a gyakorlati képzésben szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos észrevételeiket. Ezáltal a résztvevők és az oktatók kölcsönösen elmondhatják meglátásaikat a kurzus és a tanulók sikereivel kapcsolatban és így hozzájárulhatnak a képzés továbbfejlesztéséhez. SAGE Kompendium 16

17 Irodalom Felnőttoktatással kapcsolatos weboldal: A tanulási stílusok áttekintése: Problémaközpontú tanulás orientiertes_lernen Együttes tanulás ives_lernen Konrad, K. & Traub, S. (2005) Koopreratives Lernen. Baltmannsweiler: Schneider SAGE Kompendium 17

18 1. Modul Gerontológia Szerző: Elisabeth Huber SAGE Kompendium 18

19 1. modul: Gerontológia A. Bevezetés 1. elem Szociológia": a demográfia alakulása, a kor (öregedés) szociológiai szempontjai A résztvevők áttekintést kapnak a demográfia alakulásáról és az idevágó szociológiai szempontokról, és összességében meg tudják érteni a jelenlegi és jövőbeni fejlemények következményeit. Ez segít abban, hogy lépéseket tegyenek munkaterületükön, és döntéseket hozzanak. 2. elem Történelem": az idősek történelmi / kultúrák közötti környezetben Ha a résztvevők áttekintést kapnak az idősek történelmi és kulturális helyzetéről, és a generációk arányáról, akkor képesek lesznek viszonyítani és megkérdőjelezni a mai helyzetet Európában. Továbbá meg fogják érteni az egyéni élettörténetek és a társadalomtörténet összefüggéseit, és az adott kor politikai hátterét, úgyhogy tevékenységi területükön fogékonyak lesznek a ma élő idősek és öregek helyzetére. 3. elem Több tudományágat átfogó (multidisciplináris) nézetek az öregedésről Az idevágó biológiai, pszichológiai, szociális és ökológiai szempontok alapos megvitatásával a résztvevők megismerkednek a produktív és erőforrás-orientált öregedés előfeltételeivel. Életrajzkutatás alapján és személyes életrajzok példáján képesek lesznek megérteni, hogy egy személy életútja és élethelyzete minként alakítja öregkorát. Jobban meg fogják érteni, hogy hogyan kell szemlélni az időseket, mint egyéneket társadalmi kapcsolataikban, és képesek lesznek arra, hogy egyénileg és csoportspecifikusan reagáljanak rájuk. 4. elem Az idősek társadalmi részvételének jelentése" A résztvevők alapismereteket szereznek és áttekintést kapnak az idősek társadalmi részvételének fontos szempontjairól. Tudatosítani tudják magukban az öregedéssel kapcsolatos fontos jövőbeni fejleményeket, és képesek lesznek ezeket felismerni és értékelni. B. Fő cél: 1. elem: A tanfolyam végén a hallgatók képesek arra, hogy megmagyarázzák a demográfiai változásokkal kapcsolatos általános tényeket. szociológiai alapismeretekkel rendelkeznek az öregedésről meg tudnak magyarázni várható jövőbeni fejleményeket (a generációs kapcsolatok változása) meg tudják magyarázni az idősek mindennapi életének megszervezéséből adódó következményeket 2. elem: A tanfolyam végén a hallgatók képesek arra, hogy ismertessék az öregedés társadalomtörténetét meg tudják magyarázni, hogy az idősek helyzete hogyan és miért változott az idők során a szóbeli történetkutatás eredményei, mint a jelenkori történelem példái Valamint az alkalmazási terület személyes megvitatása kiválasztott témákban 3. elem: A tanfolyam végén a hallgatók SAGE Kompendium 19

20 képesek arra, hogy megmagyarázzák az öregedés biológiai, pszichológiai, társadalmi és ökológiai szempontjait ismertetni tudják a produktív öregedés problémáit és lehetőségeit Valamint kiválasztott témákról egyéni bíráló hangvételű vitákat tudnak folytatni 4. elem: A tanfolyam végén a hallgatók képesek arra, hogy példákat ismertessenek az idős generáció részvételére vonatkozóan témák egész sorát vitassák meg részvételen alapuló projektekben C. Kompetenciák: Gerontológiai alapismeretek bemutatása, amelyek kiterjednek az öregedés biológiai, pszichológiai, társadalmi és ökológiai szempontjaira. Arra való képesség, hogy ne csak a veszteségekre összpontosítsanak, hanem ismerjék fel és használják az idősekben lappangó lehetőségeket. Képesség, sokféleség, az öregedés különböző módjainak érzékelése Annak bemutatása, hogy rendelkeznek az alábbiakkal kapcsolatos alapismeretekkel az idősek helyzete a korok változásával A demográfiai változás és annak következményei és az abból fakadó fejlemények Az öregedés egy szakterületen túlmutató, illető több szakterületre kiterjedő (multidiszciplináris) jellege D. Gerontológia 1. tevékenység Ismerkedjünk! Az asztalon kártyák találhatóak, amelyeken különféle idézetek olvashatók a kor és az öregedés jelentéséről és az idősekről. Kérjük, válasszák ki azt az idézetet, amely legjobban tetszik önöknek. Utána mindenki mutatkozzon be (neve, idézet, és hogy miért ezt az idézetet választotta). Mutassa be és vitassa meg az idézetet a csoportban. D1.1 Kor, öregedés és az idősek A kor első sorban és elsőként szociális kategória. A nem és bőrszín mellett a kor az egyik legfontosabb szociális kategória. A 20-as évek óta a kor egyre több társadalmi figyelmet kap, aminek első sorban az az oka, hogy nő a várható élettartam, és nő az érdeklődés az öregedés témája iránt. Az öregedés fogalma az öregedés folyamatát írja le. Az öregedés egy életen át tartó folyamat, és az hogy az idősek hogyan tervezik életük késői szakaszát, sokat elmond életrajzi hátterükről. Az idősek fogalom a gerontológia azon törekvésére utal, hogy javítsák az idősek életfeltételeit. (vesd össze Wahl/Heyl 2004-vel). Rosenmayr (1993) így írja le a kor fogalmát: A korlátozott teljesítőképesség fázisa, amikor valaki nem képes lépést tartani, félreállítják, de az a fázis is idetartozik, amikor valaki visszatekint az életben elért eredményeire, az ember életének alkonya,/visszavonulás, és időskori ráérés. Ez a meghatározás magába foglalja az öregedés pozitív és negatív szempontjait. De az öregedés első sorban és főképp egy egyéni folyamat. Ez természetesen nem annak tagadása, hogy a társadalmi hatások befolyást gyakorolnak e folyamat irányára. Thomae (1969) úgy írja le az öregedést, mint társadalmi sorsot, és bemutatja, hogy társadalmi hatások alakítják az öregedési folyamatot a személyes, életrajzi, kulturális, egészségügyi, genetikai és korszakra jellemző szempontok mellett. SAGE Kompendium 20

21 D.1.2 A demográfiai változás: tények 2. tevékenység Álljon meg és gondolkodjon! Mindannyian öregszünk: napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre. Tény hogy öregszünk - és ez ellen semmit nem tehetünk. Azt azonban hogy hogyan öregszünk, mi határozhatjuk meg. Ez nemcsak attól függ, hogy milyen magas kort élünk meg, hanem attól is, hogy hogyan öregszünk. Ez arra vonatkozik, hogy nemcsak éveket adunk az életnek, de életet is adunk az éveknek Tehát gondoljunk a környezetére (család, barátok, szomszédok) Vizsgálja meg a következő fogalmakat (várható élettartam, gyermekek, testvérek, szülők, születésszám, szülők kora, unokák, család ) és írja le megfigyeléseit. A demográfiai változás mindenütt jelen van. Hogy tudunk megküzdeni vele, milyen kihívásokkal néznek szembe az egyének, a társadalom és városaink, önkormányzataink? 1. A várható élettartam növekedése: az egyéni öregedés: körül egy újszülött várható élettartama 45 év volt. Ma egy újszülött fiú várható élettartama 76 év, egy újszülött lányé kb. 82 év. A várható élettartam évente 3 hónappal naponta 5 órával nő. Aki ma nyugdíjba megy, annak még 25 éve van hátra, és erre az élettartamra a ma élő időseknek nincsenek tervei. SAGE Kompendium 21

22 Egyéni öregedés (Ausztria) Várható élettartam (években) a születéskor Férfiak Nők Forrás: Statistik Austria 2. Egy öregedő világban élünk: a kollektív öregedés A századforduló körül Ausztriában a 60 évesek részaránya 5% volt, ma kb. 25%, és 2030-ban várhatóan 35-38% lesz. Másrészt a 20 évnél fiatalabbak részaránya, ami ma kb. 21%, körülbelül 16%-ra csökken. Rendkívüli arányban nő a 70, 80, és 90 éven túliak és százévesek aránya. SAGE Kompendium 22

23 A népesség szerkezetének változása (Németország) Férfiak nők férfiak nők férfiak nők Forrás: Statistisches Bundesamt Népesség piramis (Ausztria 2006 és 2030) Évek Férfiak Nők Személyek Forrás: Statistik Austria Személyek SAGE Kompendium 23

24 A 60 évesnél idősebb emberek aránya kiválasztott európai országokban Forrás: ENSZ (2002), A világnépesség öregedése A 80 évesnél idősebb emberek aránya kiválasztott európai országokban Forrás: ENSZ (2002), A világ népességének öregedése SAGE Kompendium 24

25 A 100 évnél idősebb emberek aránya kiválasztott európai országokban Forrás: ENSZ (2002), A világ népességének öregedése Az infrateszt tanulmány (2006) azt állapítja meg, hogy a százévesek kb. egyharmada képes egyedül ellátni önmagát. A második harmadnak szüksége van segítségre, de még nem lakáshoz kötött. Egyharmaduk intenzív ápolást igényel. A társadalom öregedését azonban a születések csökkenő száma is meghatározza. Még az olyan gyermekbarát országok mint Spanyolország, Olaszország és újabban Görögország is arról számol be, hogy csökken a születések száma. SAGE Kompendium 25

26 A család szerkezetének változása, avagy úton az égimeszelő család felé A várható élettartam növekedése és a születésszámok csökkenése miatt változik a generációk aránya: Égimeszelő család: Sok generációból kevés képviselő (a családfa széltében nem terebélyesedik) Paradicsom család: Kevés generációból sok képviselő Születésszámok csökkenése kiválasztott európai országokban Forrás: Eurostat Jahrbuch 2002 SAGE Kompendium 26

27 Háztartások mérete (1900, 1950, 2000) a háztartások százalékában (Németország) 1-személyes háztartás 5-és többszemélyes háztartás Forrás: Bundeszentrale für Politische Bildung: Datenreport (2002) - A generációk megváltozott aránya Mennyiségi szempontok: Kb. 100 évvel ezelőtt egy 75 évesnél idősebb személy jutott 79 fiatalra, ma csak 11.2 fiatalra, és kb. 8 év múlva csak 8.4 személy lesz 75 évesnél fiatalabb. Ez azt jelenti, hogy amikor Ausztriában a 42 évesek 75 évesek lesznek, közel ugyanannyian lesznek 75 évesnél idősebbek, mint 20 évesnél fiatalabbak (1:1.2) és csak 1.6 fő lesz éves korú. Egy 75 évesnél idősebbre jut (Németország) Forrás: Statistisches Jahrbuch 2006 SAGE Kompendium 27

28 3 tevékenység Álljon meg és gondolkozzon! Korábban a generációs konfliktusok túlsúlyban voltak a családokban, de ma már a szociális generációs konfliktusok válnak egyre fontosabbá. Az időseket a jövő tolvajainak" tekintik, akik a fiatalabbak számlájára élnek jól. A média a generációk háborúját" és nagymama dömpinget" jósol. Így kérjük olvassák el a The plot against the elderly" (Összeesküvés az idősek ellen) című cikket (3. brosúra), és válaszolják meg a következő kérdéseket: - Milyen problémákkal foglalkozik a cikk, és mely problémákra tér ki? - Mit pártol? - Mit ellenez? - Ön egyetért a szövegével? Nyilvános vitákban az időseket gyakran nagyon egyoldalúan költségtényezőként, és gazdaságilag inaktívként" kezelik, és ez a kijelentés generációs konfliktusokhoz vezethet. De ez a kijelentés nem megalapozott. A generációk között hasznosságtranszfer is van a másik irányban, különösen az idősektől a fiatalak felé (ld. az alábbi grafikát). Különféle tanulmányok és felmérések azt mutatják, hogy a ma idős polgároknak fontos gyermekeik és unokáik jóléte. Saját lehetőségeikhez mérten máris sokat invesztálnak: pénzügyi támogatást, nem-pénzjellegű juttatást, törődést, és ezt gyakran a saját idős szülők ápolásán keresztül. Hasznosságtranszfer 65 évnél idősebb szülők Pénzjuttatás: 27,6% Pénzjuttatás 5,3% Személyes segítségnyújtás: 19,6% Személyes segítségnyújtás: 20,1% 25 és 49 év közötti gyerekek Forrás: SAGE Kompendium 28

29 D1.3 A változás és következményei: A korbeli változás számtalan síkon megmutatkozhat Az élet területein, mint amilyen a család, hivatás, szabadidő, lakás, és Az életkörülményekben, mint pl. betegség, segítségre és ápolásra való igény Főként 5 változási jelenség ismert: 1. Megfiatalodás Pozitív megfiatalodás (amikor az idősek önértékelése megfiatalodik, ( a többiek az öregek") Negatív megfiatalodás (amikor idősebb alkalmazottakat koruk miatt már nem alkalmaznak, és amikor a nyugdíjba vonulási korhatárt leszállítják) Semleges megfiatalodás (az oktatási fázis korai befejezése, főleg nőknél) 2. Elfoglaltság hiánya Az idősek elfoglaltságának hiánya mint olyan idő, amikor semmivel nincsenek elfoglalva (=az elfoglaltság korábbi hiánya és növekvő várható élettartam) Beletörődési folyamat ennek egyéni megközelítése, a kritikus megbeszélés, amelynek az idős alkalmazottak ki vannak téve, ennek következményei milyen indítékok vezetnek közvetlenül ehhez a beletörődéshez; szükségszerűség és választások > Mivel fogok foglalkozni nyugdíjas éveim alatt/szabadidőmben? 3) Elnőiesedés A kor nőnemű 85 éves kortól az arány 1:4 a nők javára A nemek aránya aránytalan és az is marad, ennek az az oka, hogy hosszabb a nők várható élettartama, és a háború következményei Különösen 3 olyan szint van, ahol az elnőiesedés nyilvánvalóvá és jelentőssé válik: 1. Részvétel a nők szívesebben vállalják idős polgárok gondozását, valójában túlzott arányban ezeket az igényeket ők elégítik ki 2. Az időskori szegénység elnőiesedése az időskori szegénység nagyobb része a nőket érinti 3. Kitettség és függőség a nők elmagányosodásuk fokától függően jobban függenek az ambuláns és fix helyhez kötött segítségnyújtástól 4) Elmagányosodás Az egyre tovább élő magányos emberek aránya nő Legrosszabb esetben a férfiak egynegyede szingli 85 éves korában A nők kb. 50%-a szingli 65 éves korában Az egyedül élés okai: A korábbi kapcsolatban szerzett negatív tapasztalat A független élet nagyobb fokú önfejlődéshez vezet A korábbi életstílussal szerzett pozitív tapasztalatok 5) Öregség SAGE Kompendium 29

30 A múltban a 75 évnél idősebbeket tekintették igazán" öregnek A korhatár kitolódásával ma már csak a 80 éven túliakat tekintik nagyon öregnek" Ezért az idős kor egyre inkább nőnemű és az elhagyatottság jellemzi. Statisztikailag az időskorúak előbb vagy utóbb gyakran átélik az öregedés negatív oldalait. Az idős kor gyakran a következőkkel jár: Családi és általános elszigetelődés, a családi és nem-családi kapcsolati háló szűkül Betegségek, különösen a multimorbiditás (a diagnózisok átlagos száma nő) és krónikus betegségek Lelki betegség és mentális képességek csökkenése Rövid távon vagy hosszú távon kisebb vagy nagyobb kifejezett igény segítségre vagy ápolásra D1.4 A korról alkotott képzetek/ korral kapcsolatos szerepek: Az Isten az embereknek eredetileg csak 30 évet adott. Az emberek ezzel elégedetlenek voltak és panaszkodtak. Így Isten elvett néhány évet a szamártól, a kutyától és a majomtól. Most az emberek első 30 évüket szabadon élhetik, majd úgy kell dolgozniuk, mint egy szamárnak,majd fogatlanul ülnek a kemencénél, mint egy öreg kutya, és megélhetik a 70 évet, de olyan ostobák lesznek mint egy majom (J. und W. Grimm, 3 Bände, Kinder- und Hausmärchen, ). Ha a kor szót halljuk, különféle asszociációk indulnak meg bennünk. Ilyenkor általában nem vagyunk tudatában annak, hogy képzeteinket hogyan befolyásolják az idősekkel és öregekkel kapcsolatban szerzett tapasztalataink, valamint a kulturális és szociális helyzet. Mindazonáltal fontos foglalkozni ezekkel a képzetekkel, mivel ezek hatást gyakorolhatnak az öreg emberekkel kapcsolatos érzeteinkre és elvárásainkra. Továbbá ezek befolyásolják az idős emberekkel szembeni viselkedésünket, és még az idősek viselkedését is. 4. tevékenység Álljon meg és gondolkozzon! Gondoljon arra, hogy milyen szerepeket játszik Ön az életben, különösen gondoljon családi életében", a munkahelyi életében" és a szabadidős életében" játszott szerepeire. Milyen szerepeket játszott eddig életében? Milyen szerepek voltak fontosak vagy lényegtelenek az Ön számára? Mely szerepek illettek önhöz és melyek nem? Mely szerepekben érezte jól magát és melyekben nem? A szerep fogalom bizonyos társadalmi elvárásokhoz és viselkedési igényekhez kapcsolódik, amelyeknek a szerepet játszó személynek meg kell felelnie. Vannak bizonyos olyan kötelezettségek, amelyeket teljesítenie kell a szülőknek gyermekeik oktatásához, és a gyermekeknek ahhoz, hogy iskolába járjanak. Az idősekkel szemben nincsenek ilyen elvárások. Rosenmayr szerep nélküli szerepről beszél. Ez azt jelenti, hogy az idősekkel szemben nincs társadalmi szerep elvárás társadalmunkban, nincsenek különleges elvárások viselkedésükkel szemben, nincsenek sajátos viselkedési normák. Hasonlóképpen nincs öregedés, csak az idősebbé válás különböző módjai vannak. A kor(öregedés) képzetét 3 kor modell befolyásolja nagy mértékben (vö. Ernst 2000): SAGE Kompendium 30

31 1. Elégtelenségi modell: Az öregedés folyamatos leépülés Az elégtelenség nyilvánvalóvá válik, különösen az elmegyengeség Az öregedést elszigeteltség, függőség, az önrendelkezés hiánya, feltételezett depressziós kedélyállapot, és az alkalmazkodási képesség hiánya határozza meg Háttérinformáció az elégtelenségi modellhez: Kidolgozás: 1965-ig Társadalmi státus: teljesítményorientált társadalom Mottó: nyugdíjbavonulás Követelmény: visszavonulás A gyakorlatban: SEGÍTSÉG Pozitív: visszavonulás Cél: jólét 2. Tevékenységi modell Egy ember boldogsága és elégedettsége a következőktől függ az emberi lény aktív befolyása környezetére az a biztonságérzet, hogy szükség van rá Ez azt jelenti, hogy: akik aktívak, azok boldogok az emberek csak akkor boldogok, ha aktívak, ha teljesítenek, amikor feladataik és kötelezettségeik vannak, és ha szükség van rájuk. Háttérinformáció a tevékenységi modellről: Kidolgozása: 1965 óta Társadalmi státus: fogyasztásorientált társadalom Mottó: egy görgő kövön nem nő moha Követelmény: tevékenység a gyakorlatban: AKTIVIZÁLNI Pozitív: megelőzés Cél: teljesítmény SAGE Kompendium 31

32 3. Kompetencia modell Egy emberi lény kompetenciája azt foglalja magában, hogy képes-e arra, hogy egyéni erőforrásait és környezeti erőforrásait felhasználja boldogulására. Háttérinformáció a kompetencia modellről Kidolgozása: 1985 óta Társadalmi státusz: individualizmus Mottó: túlélés Követelmény: választás a gyakorlatban: TANÍTÁS Pozitív: az egész emberi lény Cél: életkedv D 1.5 Az öregedés történelmi perspektívából (vö. Luh 2002) 5. tevékenység Álljon meg és gondolkozzon! Az öregedés ma már teljesen más dolog, mint ami a múltban volt. Ahhoz hogy benyomást szerezzen a mai százévesek öregedéséről, kérjük, olvassa el az interjút, melynek címe Így értem meg ezt a kort szépen" / Nem leszek emlékmű" (4. brosúra) és válaszolja meg a következő kérdéseket: Írja le az interjút adó személyt. Milyen információt kapott az alábbiakról: o Család (szülők, testvérek) o Gyermekkor/ifjúság o Oktatás/munka o Házasság/kapcsolat/gyerkmekek/unokák Milyen időszakról szól az interjú? o Ki vagy mi volt rá hatással/alakította őt? o Milyen nehéz helyzetekkel vagy negatív tapasztalatokkal kellett megküzdenie? Öregedés a történelem előtti időszakban: Az időseket a sorsukra hagyták, megölték vagy vadállatok elé vetették Az emberek szűkebb családokban éltek (férfi, nő, gyermek és az idősek és gyengék) 30 éves korban az emberek már öregnek számítottak Régészeti leletek bizonyítják, hogy a fentiek igazak Új kőkorszaki káosz: Az öregek tanácsa gazdasági fellendüléshez vezetett A rangidősség elve: ez azt jelenti, hogy a fiatalok dolgoztak, és az idősek feladata volt a méltányos elosztás és az alapvető közrend szabályos betartása A gyűjtött tapasztalatokat és a túléléssel kapcsolatos ismereteket az idős emberek gyűjtötték SAGE Kompendium 32

33 Öregedés a görög / római ókori világban: Az idősek megbecsülése A fiataloknak tisztelnie és támogatnia kellett az öregeket Ez a társadalomban mélyen gyökerező morál, erkölcsi és szent feladat volt Öregedés a középkorban/ az új kor elején (XVI. század) Az öregedéssel az emberek értéke csökkent A kor szerkezete: sok nagyon fiatal, kevés idős, nagy csecsemőhalandóság, rövid várható élettartam Az osztályok és társadalmi környezet közötti különbségek miatt eltérések a várható élettartamban (táplálkozás, higiénia, lakás) pl. lovagok: a fizikai fittség követelmény volt, ha nem teljesítették, elveszítették státusukat pl. farmerek: ha csökkent az erejük, kevésbé tisztelték őket pl. kézművesek: olyan foglalkozásoknál, ahol a tapasztalat fontosabb volt mint a fizikai erő, az idősek túlsúlyban voltak a fiatalokkal szemben Öregedés a felvilágosodás korában (XVII/XVIII. század) Az idősek iránti tisztelet társadalmilag elfogadottá vált A tudás és tapasztalat fontossága nőtt A kor olyan dolog volt, amire méltóvá kellett válni Az idősek aktívan részt vettek a társadalmi életben (színház, olvasás, oktatás, vita) Öregedés az iparosodás korában (XIX-XX. század) Az emberek először értek meg magas kort (Az orvosi, higiéniai és táplálkozási helyzet javulása miatt -> nőtt a várható élettartam) A család nem tudta tovább támogatni a szociális hálót, így bevezették az öregek és rokkant emberek számára a biztosításokat bevezették a kormány által törvénybe iktatott, kor alapján esedékes nyugdíjba vonulást Bizonyos felnőttek csökkent értékű felnőtteknek számítottak, mert értéküket és önértékelésüket az határozta meg, hogy milyen teljesítményre voltak képesek a munka világában Öregedés a poszt-indusztriális társadalomban (a XX. század vége) A kalandvágyó idősek korának beköszöntése Az öregedés nem az élet passzív alkonya, hanem egy életfázis az ápolást igénylő öregkorúság fázisa előtt Az idősek aktív szerepet játszhatnak a szabadidő eltöltésének és a kalandvágy kiélésének mai módjaiban Az öregedésnek az iparosodás társadalmában és a posztindusztriális társadalomban történő leírását a világ csupán néhány országában, főleg a nyugati ipari társadalmakban végezték el. A történelmi perspektíva azt mutatja, hogy a kor nem biológiai vagy naptári konstans SAGE Kompendium 33

34 társadalmi-szociális fogalom, amelyet az adott társadalom befolyásol, amely történelmileg fejlődik és történelmileg változik nemekkel és osztályokkal valami egyéni sorsokkal kapcsolatos bevésődés olyan valami, amit egyénileg alakítanak ki, de olyan valami, amit társadalmunk és politikánk is alakíthat 6. tevékenység Álljon meg és gondolkozzon! Az öregedés történelmi perspektívából" című fejezet azt mutatja, hogy az öregedést egyénileg éljük meg. Ezért gondoljunk személyes élményeinkre! Ha arra gondol, hogy gyermekkorában játszott, ha fiatalkori első szerelmére gondol és házasságára/családjára gondol, milyen emlékek/tapasztalatok jelennek meg? D1.6 Több tudományágat árfogó (interdiszciplináris) nézetek az öregedésről 7. tevékenység Álljon meg és gondolkozzon! Kérjük, gondoljon reményeire és félelmeire öregedésével kapcsolatban. Vannak olyan változások, amelyektől félhet? Vannak olyan szempontok, amelyeknek reményteljesen tekint elébe? Ma már a folyamatos hanyatlás képzete helyett a veszteség és nyereség kölcsönhatását látjuk. 1. A naptár szerinti szempont (öregedés években) lényegtelen az öregedés tényleges szempontjából 2. A biológiai szempont (a szervek és a test kora) A fizikai képességek csökkenése és a szervezet funkcionális rendellenessége. 3. Pszichológiai szempontok (szubjektív kor) Nem igaz, hogy a fizikai képesség olyan gyorsan hanyatlik, mint ahogy azt gondoljuk. A fizikai változások gyakran betegségünkből adódnak. A pszichológiai változások gyakran a sorssal, eseményekkel, és társadalmi tényezőkkel kapcsolatosak és nem a korral. 4. Társadalmi szempontok (a társadalomban betöltött pozíció) A társadalmi szempontok befolyásolják és kiemelik az idős emberek társadalmi tevékenységét. Az idősekről festett kép először hozzánk jut el, majd az idősekhez. Ezért öregnek lenni egy társadalmi pozíció minden ezzel járó elvárással együtt. SAGE Kompendium 34

35 Biológiai anyag Pszichológiai tényezők Öregedés Társadalmi tényezők Ökológiai/környezeti tényezők Dürer anyja (született 1453-ban) Albrecht Dürer készítette a portrét 63 éves korában Anna Kaessler (született 1869-ban) 1970 évi portré 100 éves korában Biológiai észlelés Az öregedés egy természetes változás, melyet veszteségek és korlátozások jellemeznek. Ezek a változások különösen a szerveket, a szervezetet, a sejteket és az idegrendszert érintik. Ez megfelel az élettani öregedésnek. Az öregedés megtapasztalását a következők válthatják ki: (vö. Oswald In: Zeitschrift für Gerontologie und Geriatrie): 17,7% vázizom rendszer (izmok, hát, csontok, fogak) 15,7% idegek (beleértve a memóriát, alvást) 14,6% érzékszervek (fül, szem) 14,4% bőr (haj, ráncok) 10,5% fáradtság 9,2% nemi szervek 7,1% keringés SAGE Kompendium 35

36 5,0% anyagcsere 3,2% emésztés (gyomor, belek) 1,7% vizelet (vese) Biológiai szemszögből levonható következtetések: Az öregedést veszteségnek/korlátozásnak tekintik (vö. Kolland 2003). Társadalomtudományi észlelés Az öregedés a felkínált vagy kiosztott pozíciótól és ennek értékelésétől függ. Sőt, a várt viselkedéstől és várt parancsoktól függ. A kor előrehaladtával a társadalmi öregedési folyamat egyre inkább megfelel az érés folyamatának, mert a legtöbb folyamat, mint amilyen a munkaképes életkor, a családalapítás, és önmagunk felfedezése általában véget ér. Új kihívások és problémák keletkeznek, mint amilyen a fizikai szenvedés, a gyermekektől való elszakadás, a visszavonulás és társadalmi hanyatlás. Egyre fontosabb, hogy használni tudjuk meglévő képességeinket. A pszichológiai észlelés Az öregedési folyamat fázisa 1. Egészséges fiatal idős emberek" (megelőzés, jó öregedés) 2. Fiatal gátolt idősek ( kognitív képességek enyhe romlása", az agy edzése) 3. idős szeniorok" (az ADEL-ek elősegítése <az ADEL nem bevett, és az Interneten nem található szó, rövidítés vagy mozaikszó - a fordító megjegyzése>) 4. Négy éves korban (beteljesületlen, egyensúly a veszteség és nyereség között, az élet felülvizsgálata) Az öregedés egy folyamat, amely nagy adag stabilitással/folytonossággal jár, más szóval fejlődésként észlelt folyamat, és hiányok és kompetenciák által alakított fejlődés. - A gyorsasági funkciók (új dolgok megtanulása, memória, koncentráció, rugalmasság, új orientáció) csökken, amikor valaki öregszik A teljesítmény funkciók (megszerzett tudás, gyakorlati dolgok melyek fontosak az életben, társadalmi képességek) ellenállóak. Sok dolog fejleszthető gyakorlással. Memória idős korban Az elsődleges memória (rövid távú memória) sokáig tart (automatikus) A másodlagos memória (különféle teljesítmények járulnak hozzá tartós tárolás) csökken a kor előrehaladtával a távoli memória könnyebben működik Egészség idős korban Az öregedés alapját nemcsak biológiai sajátosságok képezik, de a saját viselkedésünk is Élni tanulni annyi, mint az öregedést tanulni Fontos megtanulni, hogy hogyan alkalmazkodjunk egy új környezethez A környezeti tényezők fontos szerepet játszanak a munkakörnyezetben. 8 tevékenység Álljon meg és gondolkodjon! Tantermünk közepén látható egy régi táska". Mondja el, hogy mi jut eszébe, ha a táskára néz! Mi van a táskában? Miért néz ki a táska úgy, ahogy kinéz? Milyen időszakból származhat? Ki használhatta? Mi lehetett a funkciója? SAGE Kompendium 36