SAGE Időskorúak részvétele életük alakításában 1. Modul Gerontológia Szerző: Elisabeth Huber

Átírás

1 1. Modul Gerontológia Szerző: Elisabeth Huber Modul Gerontológia 1

2 1. modul: Gerontológia A. Bevezetés 1. elem Szociológia": a demográfia alakulása, a kor (öregedés) szociológiai szempontjai A résztvevők áttekintést kapnak a demográfia alakulásáról és az idevágó szociológiai szempontokról, és összességében meg tudják érteni a jelenlegi és jövőbeni fejlemények következményeit. Ez segít abban, hogy lépéseket tegyenek munkaterületükön, és döntéseket hozzanak. 2. elem Történelem": az idősek történelmi / kultúrák közötti környezetben Ha a résztvevők áttekintést kapnak az idősek történelmi és kulturális helyzetéről, és a generációk arányáról, akkor képesek lesznek viszonyítani és megkérdőjelezni a mai helyzetet Európában. Továbbá meg fogják érteni az egyéni élettörténetek és a társadalomtörténet összefüggéseit, és az adott kor politikai hátterét, úgyhogy tevékenységi területükön fogékonyak lesznek a ma élő idősek és öregek helyzetére. 3. elem Több tudományágat átfogó (multidisciplináris) nézetek az öregedésről Az idevágó biológiai, pszichológiai, szociális és ökológiai szempontok alapos megvitatásával a résztvevők megismerkednek a produktív és erőforrás-orientált öregedés előfeltételeivel. Életrajzkutatás alapján és személyes életrajzok példáján képesek lesznek megérteni, hogy egy személy életútja és élethelyzete minként alakítja öregkorát. Jobban meg fogják érteni, hogy hogyan kell szemlélni az időseket, mint egyéneket társadalmi kapcsolataikban, és képesek lesznek arra, hogy egyénileg és csoportspecifikusan reagáljanak rájuk. 4. elem Az idősek társadalmi részvételének jelentése" A résztvevők alapismereteket szereznek és áttekintést kapnak az idősek társadalmi részvételének fontos szempontjairól. Tudatosítani tudják magukban az öregedéssel kapcsolatos fontos jövőbeni fejleményeket, és képesek lesznek ezeket felismerni és értékelni. B. Fő cél: 1. elem: A tanfolyam végén a hallgatók képesek arra, hogy megmagyarázzák a demográfiai változásokkal kapcsolatos általános tényeket. szociológiai alapismeretekkel rendelkeznek az öregedésről meg tudnak magyarázni várható jövőbeni fejleményeket (a generációs kapcsolatok változása) meg tudják magyarázni az idősek mindennapi életének megszervezéséből adódó következményeket 2. elem: A tanfolyam végén a hallgatók képesek arra, hogy ismertessék az öregedés társadalomtörténetét meg tudják magyarázni, hogy az idősek helyzete hogyan és miért változott az idők során a szóbeli történetkutatás eredményei, mint a jelenkori történelem példái Valamint az alkalmazási terület személyes megvitatása kiválasztott témákban 3. elem: A tanfolyam végén a hallgatók Modul Gerontológia 2

3 képesek arra, hogy megmagyarázzák az öregedés biológiai, pszichológiai, társadalmi és ökológiai szempontjait ismertetni tudják a produktív öregedés problémáit és lehetőségeit Valamint kiválasztott témákról egyéni bíráló hangvételű vitákat tudnak folytatni 4. elem: A tanfolyam végén a hallgatók képesek arra, hogy példákat ismertessenek az idős generáció részvételére vonatkozóan témák egész sorát vitassák meg részvételen alapuló projektekben C. Kompetenciák: Gerontológiai alapismeretek bemutatása, amelyek kiterjednek az öregedés biológiai, pszichológiai, társadalmi és ökológiai szempontjaira. Arra való képesség, hogy ne csak a veszteségekre összpontosítsanak, hanem ismerjék fel és használják az idősekben lappangó lehetőségeket. Képesség, sokféleség, az öregedés különböző módjainak érzékelése Annak bemutatása, hogy rendelkeznek az alábbiakkal kapcsolatos alapismeretekkel az idősek helyzete a korok változásával A demográfiai változás és annak következményei és az abból fakadó fejlemények Az öregedés egy szakterületen túlmutató, illető több szakterületre kiterjedő (multidiszciplináris) jellege D. Gerontológia 1. tevékenység Ismerkedjünk! Az asztalon kártyák találhatóak, amelyeken különféle idézetek olvashatók a kor és az öregedés jelentéséről és az idősekről. Kérjük, válasszák ki azt az idézetet, amely legjobban tetszik önöknek. Utána mindenki mutatkozzon be (neve, idézet, és hogy miért ezt az idézetet választotta). Mutassa be és vitassa meg az idézetet a csoportban. D1.1 Kor, öregedés és az idősek A kor első sorban és elsőként szociális kategória. A nem és bőrszín mellett a kor az egyik legfontosabb szociális kategória. A 20-as évek óta a kor egyre több társadalmi figyelmet kap, aminek első sorban az az oka, hogy nő a várható élettartam, és nő az érdeklődés az öregedés témája iránt. Az öregedés fogalma az öregedés folyamatát írja le. Az öregedés egy életen át tartó folyamat, és az hogy az idősek hogyan tervezik életük késői szakaszát, sokat elmond életrajzi hátterükről. Az idősek fogalom a gerontológia azon törekvésére utal, hogy javítsák az idősek életfeltételeit. (vesd össze Wahl/Heyl 2004-vel). Rosenmayr (1993) így írja le a kor fogalmát: A korlátozott teljesítőképesség fázisa, amikor valaki nem képes lépést tartani, félreállítják, de az a fázis is idetartozik, amikor valaki visszatekint az életben elért eredményeire, az ember életének alkonya,/visszavonulás, és időskori ráérés. Ez a meghatározás magába foglalja az öregedés pozitív és negatív szempontjait. De az öregedés első sorban és főképp egy egyéni folyamat. Ez természetesen nem annak tagadása, hogy a társadalmi hatások befolyást gyakorolnak e folyamat irányára. Thomae (1969) úgy írja le az öregedést, mint társadalmi sorsot, és bemutatja, hogy társadalmi hatások alakítják az öregedési folyamatot a személyes, életrajzi, kulturális, egészségügyi, genetikai és korszakra jellemző szempontok mellett. Modul Gerontológia 3

4 D.1.2 A demográfiai változás: tények 2. tevékenység Álljon meg és gondolkodjon! Mindannyian öregszünk: napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre. Tény hogy öregszünk - és ez ellen semmit nem tehetünk. Azt azonban hogy hogyan öregszünk, mi határozhatjuk meg. Ez nemcsak attól függ, hogy milyen magas kort élünk meg, hanem attól is, hogy hogyan öregszünk. Ez arra vonatkozik, hogy nemcsak éveket adunk az életnek, de életet is adunk az éveknek Tehát gondoljunk a környezetére (család, barátok, szomszédok) Vizsgálja meg a következő fogalmakat (várható élettartam, gyermekek, testvérek, szülők, születésszám, szülők kora, unokák, család ) és írja le megfigyeléseit. A demográfiai változás mindenütt jelen van. Hogy tudunk megküzdeni vele, milyen kihívásokkal néznek szembe az egyének, a társadalom és városaink, önkormányzataink? 1. A várható élettartam növekedése: az egyéni öregedés: körül egy újszülött várható élettartama 45 év volt. Ma egy újszülött fiú várható élettartama 76 év, egy újszülött lányé kb. 82 év. A várható élettartam évente 3 hónappal naponta 5 órával nő. Aki ma nyugdíjba megy, annak még 25 éve van hátra, és erre az élettartamra a ma élő időseknek nincsenek tervei. Modul Gerontológia 4

5 Egyéni öregedés (Ausztria) Várható élettartam (években) a születéskor Férfiak Nők Forrás: Statistik Austria 2. Egy öregedő világban élünk: a kollektív öregedés A századforduló körül Ausztriában a 60 évesek részaránya 5% volt, ma kb. 25%, és 2030-ban várhatóan 35-38% lesz. Másrészt a 20 évnél fiatalabbak részaránya, ami ma kb. 21%, körülbelül 16%-ra csökken. Rendkívüli arányban nő a 70, 80, és 90 éven túliak és százévesek aránya. Modul Gerontológia 5

6 A népesség szerkezetének változása (Németország) Férfiak nők férfiak nők férfiak nők Forrás: Statistisches Bundesamt Népesség piramis (Ausztria 2006 és 2030) Évek Férfiak Nők Személyek Forrás: Statistik Austria Személyek Modul Gerontológia 6

7 A 60 évesnél idősebb emberek aránya kiválasztott európai országokban Forrás: ENSZ (2002), A világnépesség öregedése A 80 évesnél idősebb emberek aránya kiválasztott európai országokban Forrás: ENSZ (2002), A világ népességének öregedése Modul Gerontológia 7

8 A 100 évnél idősebb emberek aránya kiválasztott európai országokban Forrás: ENSZ (2002), A világ népességének öregedése Az infrateszt tanulmány (2006) azt állapítja meg, hogy a százévesek kb. egyharmada képes egyedül ellátni önmagát. A második harmadnak szüksége van segítségre, de még nem lakáshoz kötött. Egyharmaduk intenzív ápolást igényel. A társadalom öregedését azonban a születések csökkenő száma is meghatározza. Még az olyan gyermekbarát országok mint Spanyolország, Olaszország és újabban Görögország is arról számol be, hogy csökken a születések száma. Modul Gerontológia 8

9 A család szerkezetének változása, avagy úton az égimeszelő család felé A várható élettartam növekedése és a születésszámok csökkenése miatt változik a generációk aránya: Égimeszelő család: Sok generációból kevés képviselő (a családfa széltében nem terebélyesedik) Paradicsom család: Kevés generációból sok képviselő Születésszámok csökkenése kiválasztott európai országokban Forrás: Eurostat Jahrbuch 2002 Modul Gerontológia 9

10 Háztartások mérete (1900, 1950, 2000) a háztartások százalékában (Németország) 1-személyes háztartás 5-és többszemélyes háztartás Forrás: Bundeszentrale für Politische Bildung: Datenreport (2002) - A generációk megváltozott aránya Mennyiségi szempontok: Kb. 100 évvel ezelőtt egy 75 évesnél idősebb személy jutott 79 fiatalra, ma csak 11.2 fiatalra, és kb. 8 év múlva csak 8.4 személy lesz 75 évesnél fiatalabb. Ez azt jelenti, hogy amikor Ausztriában a 42 évesek 75 évesek lesznek, közel ugyanannyian lesznek 75 évesnél idősebbek, mint 20 évesnél fiatalabbak (1:1.2) és csak 1.6 fő lesz éves korú. Egy 75 évesnél idősebbre jut (Németország) Forrás: Statistisches Jahrbuch 2006 Modul Gerontológia 10

11 3 tevékenység Álljon meg és gondolkozzon! Korábban a generációs konfliktusok túlsúlyban voltak a családokban, de ma már a szociális generációs konfliktusok válnak egyre fontosabbá. Az időseket a jövő tolvajainak" tekintik, akik a fiatalabbak számlájára élnek jól. A média a generációk háborúját" és nagymama dömpinget" jósol. Így kérjük olvassák el a The plot against the elderly" (Összeesküvés az idősek ellen) című cikket (3. brosúra), és válaszolják meg a következő kérdéseket: - Milyen problémákkal foglalkozik a cikk, és mely problémákra tér ki? - Mit pártol? - Mit ellenez? - Ön egyetért a szövegével? Nyilvános vitákban az időseket gyakran nagyon egyoldalúan költségtényezőként, és gazdaságilag inaktívként" kezelik, és ez a kijelentés generációs konfliktusokhoz vezethet. De ez a kijelentés nem megalapozott. A generációk között hasznosságtranszfer is van a másik irányban, különösen az idősektől a fiatalak felé (ld. az alábbi grafikát). Különféle tanulmányok és felmérések azt mutatják, hogy a ma idős polgároknak fontos gyermekeik és unokáik jóléte. Saját lehetőségeikhez mérten máris sokat invesztálnak: pénzügyi támogatást, nem-pénzjellegű juttatást, törődést, és ezt gyakran a saját idős szülők ápolásán keresztül. Hasznosságtranszfer 65 évnél idősebb szülők Pénzjuttatás: 27,6% Pénzjuttatás 5,3% Személyes segítségnyújtás: 19,6% Személyes segítségnyújtás: 20,1% 25 és 49 év közötti gyerekek Forrás: Modul Gerontológia 11

12 D1.3 A változás és következményei: A korbeli változás számtalan síkon megmutatkozhat Az élet területein, mint amilyen a család, hivatás, szabadidő, lakás, és Az életkörülményekben, mint pl. betegség, segítségre és ápolásra való igény Főként 5 változási jelenség ismert: 1. Megfiatalodás Pozitív megfiatalodás (amikor az idősek önértékelése megfiatalodik, ( a többiek az öregek") Negatív megfiatalodás (amikor idősebb alkalmazottakat koruk miatt már nem alkalmaznak, és amikor a nyugdíjba vonulási korhatárt leszállítják) Semleges megfiatalodás (az oktatási fázis korai befejezése, főleg nőknél) 2. Elfoglaltság hiánya Az idősek elfoglaltságának hiánya mint olyan idő, amikor semmivel nincsenek elfoglalva (=az elfoglaltság korábbi hiánya és növekvő várható élettartam) Beletörődési folyamat ennek egyéni megközelítése, a kritikus megbeszélés, amelynek az idős alkalmazottak ki vannak téve, ennek következményei milyen indítékok vezetnek közvetlenül ehhez a beletörődéshez; szükségszerűség és választások > Mivel fogok foglalkozni nyugdíjas éveim alatt/szabadidőmben? 3) Elnőiesedés A kor nőnemű 85 éves kortól az arány 1:4 a nők javára A nemek aránya aránytalan és az is marad, ennek az az oka, hogy hosszabb a nők várható élettartama, és a háború következményei Különösen 3 olyan szint van, ahol az elnőiesedés nyilvánvalóvá és jelentőssé válik: 1. Részvétel a nők szívesebben vállalják idős polgárok gondozását, valójában túlzott arányban ezeket az igényeket ők elégítik ki 2. Az időskori szegénység elnőiesedése az időskori szegénység nagyobb része a nőket érinti 3. Kitettség és függőség a nők elmagányosodásuk fokától függően jobban függenek az ambuláns és fix helyhez kötött segítségnyújtástól 4) Elmagányosodás Az egyre tovább élő magányos emberek aránya nő Legrosszabb esetben a férfiak egynegyede szingli 85 éves korában A nők kb. 50%-a szingli 65 éves korában Az egyedül élés okai: A korábbi kapcsolatban szerzett negatív tapasztalat A független élet nagyobb fokú önfejlődéshez vezet A korábbi életstílussal szerzett pozitív tapasztalatok 5) Öregség A múltban a 75 évnél idősebbeket tekintették igazán" öregnek Modul Gerontológia 12

13 A korhatár kitolódásával ma már csak a 80 éven túliakat tekintik nagyon öregnek" Ezért az idős kor egyre inkább nőnemű és az elhagyatottság jellemzi. Statisztikailag az időskorúak előbb vagy utóbb gyakran átélik az öregedés negatív oldalait. Az idős kor gyakran a következőkkel jár: Családi és általános elszigetelődés, a családi és nem-családi kapcsolati háló szűkül Betegségek, különösen a multimorbiditás (a diagnózisok átlagos száma nő) és krónikus betegségek Lelki betegség és mentális képességek csökkenése Rövid távon vagy hosszú távon kisebb vagy nagyobb kifejezett igény segítségre vagy ápolásra D1.4 A korról alkotott képzetek/ korral kapcsolatos szerepek: Az Isten az embereknek eredetileg csak 30 évet adott. Az emberek ezzel elégedetlenek voltak és panaszkodtak. Így Isten elvett néhány évet a szamártól, a kutyától és a majomtól. Most az emberek első 30 évüket szabadon élhetik, majd úgy kell dolgozniuk, mint egy szamárnak,majd fogatlanul ülnek a kemencénél, mint egy öreg kutya, és megélhetik a 70 évet, de olyan ostobák lesznek mint egy majom (J. und W. Grimm, 3 Bände, Kinder- und Hausmärchen, ). Ha a kor szót halljuk, különféle asszociációk indulnak meg bennünk. Ilyenkor általában nem vagyunk tudatában annak, hogy képzeteinket hogyan befolyásolják az idősekkel és öregekkel kapcsolatban szerzett tapasztalataink, valamint a kulturális és szociális helyzet. Mindazonáltal fontos foglalkozni ezekkel a képzetekkel, mivel ezek hatást gyakorolhatnak az öreg emberekkel kapcsolatos érzeteinkre és elvárásainkra. Továbbá ezek befolyásolják az idős emberekkel szembeni viselkedésünket, és még az idősek viselkedését is. 4. tevékenység Álljon meg és gondolkozzon! Gondoljon arra, hogy milyen szerepeket játszik Ön az életben, különösen gondoljon családi életében", a munkahelyi életében" és a szabadidős életében" játszott szerepeire. Milyen szerepeket játszott eddig életében? Milyen szerepek voltak fontosak vagy lényegtelenek az Ön számára? Mely szerepek illettek önhöz és melyek nem? Mely szerepekben érezte jól magát és melyekben nem? A szerep fogalom bizonyos társadalmi elvárásokhoz és viselkedési igényekhez kapcsolódik, amelyeknek a szerepet játszó személynek meg kell felelnie. Vannak bizonyos olyan kötelezettségek, amelyeket teljesítenie kell a szülőknek gyermekeik oktatásához, és a gyermekeknek ahhoz, hogy iskolába járjanak. Az idősekkel szemben nincsenek ilyen elvárások. Rosenmayr szerep nélküli szerepről beszél. Ez azt jelenti, hogy az idősekkel szemben nincs társadalmi szerep elvárás társadalmunkban, nincsenek különleges elvárások viselkedésükkel szemben, nincsenek sajátos viselkedési normák. Hasonlóképpen nincs öregedés, csak az idősebbé válás különböző módjai vannak. A kor(öregedés) képzetét 3 kor modell befolyásolja nagy mértékben (vö. Ernst 2000): Modul Gerontológia 13

14 1. Elégtelenségi modell: Az öregedés folyamatos leépülés Az elégtelenség nyilvánvalóvá válik, különösen az elmegyengeség Az öregedést elszigeteltség, függőség, az önrendelkezés hiánya, feltételezett depressziós kedélyállapot, és az alkalmazkodási képesség hiánya határozza meg Háttérinformáció az elégtelenségi modellhez: Kidolgozás: 1965-ig Társadalmi státus: teljesítményorientált társadalom Mottó: nyugdíjbavonulás Követelmény: visszavonulás A gyakorlatban: SEGÍTSÉG Pozitív: visszavonulás Cél: jólét 2. Tevékenységi modell Egy ember boldogsága és elégedettsége a következőktől függ az emberi lény aktív befolyása környezetére az a biztonságérzet, hogy szükség van rá Ez azt jelenti, hogy: akik aktívak, azok boldogok az emberek csak akkor boldogok, ha aktívak, ha teljesítenek, amikor feladataik és kötelezettségeik vannak, és ha szükség van rájuk. Háttérinformáció a tevékenységi modellről: Kidolgozása: 1965 óta Társadalmi státus: fogyasztásorientált társadalom Mottó: egy görgő kövön nem nő moha Követelmény: tevékenység a gyakorlatban: AKTIVIZÁLNI Pozitív: megelőzés Cél: teljesítmény Modul Gerontológia 14

15 3. Kompetencia modell Egy emberi lény kompetenciája azt foglalja magában, hogy képes-e arra, hogy egyéni erőforrásait és környezeti erőforrásait felhasználja boldogulására. Háttérinformáció a kompetencia modellről Kidolgozása: 1985 óta Társadalmi státusz: individualizmus Mottó: túlélés Követelmény: választás a gyakorlatban: TANÍTÁS Pozitív: az egész emberi lény Cél: életkedv D 1.5 Az öregedés történelmi perspektívából (vö. Luh 2002) 5. tevékenység Álljon meg és gondolkozzon! Az öregedés ma már teljesen más dolog, mint ami a múltban volt. Ahhoz hogy benyomást szerezzen a mai százévesek öregedéséről, kérjük, olvassa el az interjút, melynek címe Így értem meg ezt a kort szépen" / Nem leszek emlékmű" (4. brosúra) és válaszolja meg a következő kérdéseket: Írja le az interjút adó személyt. Milyen információt kapott az alábbiakról: o Család (szülők, testvérek) o Gyermekkor/ifjúság o Oktatás/munka o Házasság/kapcsolat/gyerkmekek/unokák Milyen időszakról szól az interjú? o Ki vagy mi volt rá hatással/alakította őt? o Milyen nehéz helyzetekkel vagy negatív tapasztalatokkal kellett megküzdenie? Öregedés a történelem előtti időszakban: Az időseket a sorsukra hagyták, megölték vagy vadállatok elé vetették Az emberek szűkebb családokban éltek (férfi, nő, gyermek és az idősek és gyengék) 30 éves korban az emberek már öregnek számítottak Régészeti leletek bizonyítják, hogy a fentiek igazak Új kőkorszaki káosz: Az öregek tanácsa gazdasági fellendüléshez vezetett A rangidősség elve: ez azt jelenti, hogy a fiatalok dolgoztak, és az idősek feladata volt a méltányos elosztás és az alapvető közrend szabályos betartása A gyűjtött tapasztalatokat és a túléléssel kapcsolatos ismereteket az idős emberek gyűjtötték Modul Gerontológia 15

16 Öregedés a görög / római ókori világban: Az idősek megbecsülése A fiataloknak tisztelnie és támogatnia kellett az öregeket Ez a társadalomban mélyen gyökerező morál, erkölcsi és szent feladat volt Öregedés a középkorban/ az új kor elején (XVI. század) Az öregedéssel az emberek értéke csökkent A kor szerkezete: sok nagyon fiatal, kevés idős, nagy csecsemőhalandóság, rövid várható élettartam Az osztályok és társadalmi környezet közötti különbségek miatt eltérések a várható élettartamban (táplálkozás, higiénia, lakás) pl. lovagok: a fizikai fittség követelmény volt, ha nem teljesítették, elveszítették státusukat pl. farmerek: ha csökkent az erejük, kevésbé tisztelték őket pl. kézművesek: olyan foglalkozásoknál, ahol a tapasztalat fontosabb volt mint a fizikai erő, az idősek túlsúlyban voltak a fiatalokkal szemben Öregedés a felvilágosodás korában (XVII/XVIII. század) Az idősek iránti tisztelet társadalmilag elfogadottá vált A tudás és tapasztalat fontossága nőtt A kor olyan dolog volt, amire méltóvá kellett válni Az idősek aktívan részt vettek a társadalmi életben (színház, olvasás, oktatás, vita) Öregedés az iparosodás korában (XIX-XX. század) Az emberek először értek meg magas kort (Az orvosi, higiéniai és táplálkozási helyzet javulása miatt -> nőtt a várható élettartam) A család nem tudta tovább támogatni a szociális hálót, így bevezették az öregek és rokkant emberek számára a biztosításokat bevezették a kormány által törvénybe iktatott, kor alapján esedékes nyugdíjba vonulást Bizonyos felnőttek csökkent értékű felnőtteknek számítottak, mert értéküket és önértékelésüket az határozta meg, hogy milyen teljesítményre voltak képesek a munka világában Öregedés a poszt-indusztriális társadalomban (a XX. század vége) A kalandvágyó idősek korának beköszöntése Az öregedés nem az élet passzív alkonya, hanem egy életfázis az ápolást igénylő öregkorúság fázisa előtt Az idősek aktív szerepet játszhatnak a szabadidő eltöltésének és a kalandvágy kiélésének mai módjaiban Az öregedésnek az iparosodás társadalmában és a posztindusztriális társadalomban történő leírását a világ csupán néhány országában, főleg a nyugati ipari társadalmakban végezték el. A történelmi perspektíva azt mutatja, hogy a kor nem biológiai vagy naptári konstans Modul Gerontológia 16

17 társadalmi-szociális fogalom, amelyet az adott társadalom befolyásol, amely történelmileg fejlődik és történelmileg változik nemekkel és osztályokkal valami egyéni sorsokkal kapcsolatos bevésődés olyan valami, amit egyénileg alakítanak ki, de olyan valami, amit társadalmunk és politikánk is alakíthat 6. tevékenység Álljon meg és gondolkozzon! Az öregedés történelmi perspektívából" című fejezet azt mutatja, hogy az öregedést egyénileg éljük meg. Ezért gondoljunk személyes élményeinkre! Ha arra gondol, hogy gyermekkorában játszott, ha fiatalkori első szerelmére gondol és házasságára/családjára gondol, milyen emlékek/tapasztalatok jelennek meg? D1.6 Több tudományágat árfogó (interdiszciplináris) nézetek az öregedésről 7. tevékenység Álljon meg és gondolkozzon! Kérjük, gondoljon reményeire és félelmeire öregedésével kapcsolatban. Vannak olyan változások, amelyektől félhet? Vannak olyan szempontok, amelyeknek reményteljesen tekint elébe? Ma már a folyamatos hanyatlás képzete helyett a veszteség és nyereség kölcsönhatását látjuk. 1. A naptár szerinti szempont (öregedés években) lényegtelen az öregedés tényleges szempontjából 2. A biológiai szempont (a szervek és a test kora) A fizikai képességek csökkenése és a szervezet funkcionális rendellenessége. 3. Pszichológiai szempontok (szubjektív kor) Nem igaz, hogy a fizikai képesség olyan gyorsan hanyatlik, mint ahogy azt gondoljuk. A fizikai változások gyakran betegségünkből adódnak. A pszichológiai változások gyakran a sorssal, eseményekkel, és társadalmi tényezőkkel kapcsolatosak és nem a korral. 4. Társadalmi szempontok (a társadalomban betöltött pozíció) A társadalmi szempontok befolyásolják és kiemelik az idős emberek társadalmi tevékenységét. Az idősekről festett kép először hozzánk jut el, majd az idősekhez. Ezért öregnek lenni egy társadalmi pozíció minden ezzel járó elvárással együtt. Modul Gerontológia 17

18 Biológiai anyag Pszichológiai tényezők Öregedés Társadalmi tényezők Ökológiai/környezeti tényezők Dürer anyja (született 1453-ban) Albrecht Dürer készítette a portrét 63 éves korában Anna Kaessler (született 1869-ban) 1970 évi portré 100 éves korában Biológiai észlelés Az öregedés egy természetes változás, melyet veszteségek és korlátozások jellemeznek. Ezek a változások különösen a szerveket, a szervezetet, a sejteket és az idegrendszert érintik. Ez megfelel az élettani öregedésnek. Az öregedés megtapasztalását a következők válthatják ki: (vö. Oswald In: Zeitschrift für Gerontologie und Geriatrie): 17,7% vázizom rendszer (izmok, hát, csontok, fogak) 15,7% idegek (beleértve a memóriát, alvást) 14,6% érzékszervek (fül, szem) 14,4% bőr (haj, ráncok) 10,5% fáradtság 9,2% nemi szervek 7,1% keringés Modul Gerontológia 18

19 5,0% anyagcsere 3,2% emésztés (gyomor, belek) 1,7% vizelet (vese) Biológiai szemszögből levonható következtetések: Az öregedést veszteségnek/korlátozásnak tekintik (vö. Kolland 2003). Társadalomtudományi észlelés Az öregedés a felkínált vagy kiosztott pozíciótól és ennek értékelésétől függ. Sőt, a várt viselkedéstől és várt parancsoktól függ. A kor előrehaladtával a társadalmi öregedési folyamat egyre inkább megfelel az érés folyamatának, mert a legtöbb folyamat, mint amilyen a munkaképes életkor, a családalapítás, és önmagunk felfedezése általában véget ér. Új kihívások és problémák keletkeznek, mint amilyen a fizikai szenvedés, a gyermekektől való elszakadás, a visszavonulás és társadalmi hanyatlás. Egyre fontosabb, hogy használni tudjuk meglévő képességeinket. A pszichológiai észlelés Az öregedési folyamat fázisa 1. Egészséges fiatal idős emberek" (megelőzés, jó öregedés) 2. Fiatal gátolt idősek ( kognitív képességek enyhe romlása", az agy edzése) 3. idős szeniorok" (az ADEL-ek elősegítése <az ADEL nem bevett, és az Interneten nem található szó, rövidítés vagy mozaikszó - a fordító megjegyzése>) 4. Négy éves korban (beteljesületlen, egyensúly a veszteség és nyereség között, az élet felülvizsgálata) Az öregedés egy folyamat, amely nagy adag stabilitással/folytonossággal jár, más szóval fejlődésként észlelt folyamat, és hiányok és kompetenciák által alakított fejlődés. - A gyorsasági funkciók (új dolgok megtanulása, memória, koncentráció, rugalmasság, új orientáció) csökken, amikor valaki öregszik A teljesítmény funkciók (megszerzett tudás, gyakorlati dolgok melyek fontosak az életben, társadalmi képességek) ellenállóak. Sok dolog fejleszthető gyakorlással. Memória idős korban Az elsődleges memória (rövid távú memória) sokáig tart (automatikus) A másodlagos memória (különféle teljesítmények járulnak hozzá tartós tárolás) csökken a kor előrehaladtával a távoli memória könnyebben működik Egészség idős korban Az öregedés alapját nemcsak biológiai sajátosságok képezik, de a saját viselkedésünk is Élni tanulni annyi, mint az öregedést tanulni Fontos megtanulni, hogy hogyan alkalmazkodjunk egy új környezethez A környezeti tényezők fontos szerepet játszanak a munkakörnyezetben. 8 tevékenység Álljon meg és gondolkodjon! Tantermünk közepén látható egy régi táska". Mondja el, hogy mi jut eszébe, ha a táskára néz! Mi van a táskában? Miért néz ki a táska úgy, ahogy kinéz? Milyen időszakból származhat? Ki használhatta? Mi lehetett a funkciója? Modul Gerontológia 19

20 így tekint a dolgokra! D1.7 Az idősek társadalmi szerepének jelentősége 9. tevékenység Álljon meg és gondolkozzon! Az idősek szerepeltetése a médiában befolyásolja képzeletünket, hozzáállásunkat az öregedéshez és arról alkotott véleményünket. Ezért kérjük, hogy figyeljék meg az öregedéssel" foglalkozó aktuális médiavisszhangot (újság, TV, rádió), és reagáljanak rá. Hogy mutatják be és értékelik a kort a médiában? Hogyan bukkannak fel azok a képek? Milyen mértékben fejezik ki a kor(osodás) valóságos sokféleségét? Gondolja, hogy az időseket megkülönböztetett módon ábrázolják? Milyen pozitív ábrázolással találkozik és hol? Milyen negatív ábrázolással találkozik és hol? Az idős polgárok körében mutatkozó fokozó komplexitásból arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi szolgáltatások és ajánlatok hamarosan nem fogják kellőképpen kielégíteni ezeknek az embereknek a szükségleteit és vágyait. A potenciális használóknak a fejlesztésben, tervezésben és megvalósításban való részvétele fontos szerepet játszik abban, hogy hogyan tudják az idős polgárok vágyait valóra váltani. Szem előtt kell tartanunk a társadalmi fejleményeket: A társadalmat, az önkormányzatot/városokat, és a gazdaságot és ipart. A városfejlesztési koncepciókat újra kell gondolni. Ezt a közlekedés fejlesztésével, idős emberek részére sport és rekreációs létesítmények (uszodák) építésével kell kezdeni. Milyen könnyen vagy nehezen tudnak az idősek eljutni uszodákba, orvoshoz, vagy bevásárlóközpontokba? Bár egyes idős emberek nem tudnak jól menni, de még mindig biztonságosan tudnak autót vezetni. Ezért lényeges, hogy a tömegközlekedés utas barát legyen, és parkolóhelyek álljanak rendelkezésre. Nemcsak az időseknek fontos hogy a garázsokban ne legyen sok lépcső, hanem a babakocsival közlekedőknek is. Vannak emberek, akik azért nem mennek a belvárosba vásárolni, mert ezek a problémák nincsenek megoldva. Vagy ismer Ön olyan orvost, akinek a rendelője olyan gyalogos zónában található, ahol sok a parkolóhely? Manapság a gazdaságnak és iparnak át kell gondolnia a változásokat, és reagálnia kell ezekre. Ennek azzal kell kezdődnie, hogy nagyobb ételválasztékot kínálnak egy személy részére (a szupermarketben), és többféle szolgáltatást, mint pl. segítséget a benzinkútnál, vagy jobban megszervezik az idősek elhozatalát. Ezek a bővítések számos olyan változtatással is járnak, amelyeket öko-gerontológia" vagy gerontológiai technika" néven Modul Gerontológia 20

21 foglalhatunk össze (használóbarátabb jegykiadó gépek, villanykapcsolók, szerelvények, telefon nyomógombok, könnyebben kezelhető csavarfejek a tisztítószereken és orvosságokon, stb.) És: hogy tehetnénk autónkat használóbarátabbá? A gerontológiaökológia arról szól, hogy hogyan alakíthatjuk környezetünket oly módon, hogy teljesüljenek az idős polgárok szükségletei. Ez egy meglehetősen új kutatási terület. Miért olyan fontos ez a kutatási terület? Gondoljon csak a múzeumokra és arra, hogy a festmények leírása miniatűr táblákon olvasható. Nagyon közel kell menni, hogy ezek olvashatóak legyenek. Egy másik példa a vonatokon a helyfoglalás. A feliratozás kicsi és olvashatatlan, amely alkalmatlan idős polgárok és még inkább a gyengénlátók részére. A gyógyszeriparnak is újra kell gondolnia dolgokat. Olyan minitablettákat gyártanak, amelyeket felébe vagy negyedébe kell vágni! A tisztítószereken olyan kupakok vannak, amelyeket le kell nyomni, és csavarni kell. Ezeket nemcsak a gyerekek nem tudják kinyitni, de az öregek sem! Ne is említsük azokat a használati utasításokat, amelyeket szürke papírra nyomtatnak apró betűkkel, és amelyek sok idegen szót tartalmaznak. Olyan környezetre van szükségünk, ami felhasználóbarát idős emberek számára" (vö. Lehr 2006). 10. tevékenység Gondoljuk végig, hogy mit tanultunk! Ez után az alapos elméleti tárgyalás után Önnek reagálnia kell az összegyűjtött témákra. Ezért kérjük, töltsék ki és vitassák meg az emberről készült rajzot (11 brosúra). Fejezzék be a mondatokat Hasamra ütve azt mondanám, hogy Várom azt, hogy Szívem arra vágyik, hogy A legfontosabb dolog az, hogy... Modul Gerontológia 21

22 E. Táblázat Gerontológia szám Tevékenység / Tanulás célja Munkalap ülés A Bevezetés A téma tudatosítása Érdeklődés felkeltéset B A modul céljai Értékelés/Megállapodás a tanulás céljaiban C Kompetenciák Annak tudatosítása, hogy milyen képességekről van szó ebben a modulban D Alapismeret nyújtása a Gerontológia gerontológiáról D1.1 Kör, öregedés és az idősek 1. tevékenység: Az öregedés..., 1. brosúra D1.2 A demográfiai változás: tények D1.3 A demográfiai változás és következményei D1.4 A korról alkotott képzetek/ a kor szerepei D1.5 Az öregedés történelmi perspektívában D1.6 Az öregedés több tudományágat átfogó (multidiszciplináris) megközelítése D1.7 Az idősek társadalmi szerepének értelme Elmélkedés a begyűjtött témákról Elmélkedés a begyűjtött témákról 2. tevékenység: Tapasztalatcsere, 2 brosúra 3. tevékenység: Az idősek elleni összeesküvés ; 3. brosúra 4. tevékenység: Életem szerepe 5. tevékenység: Lehet, hogy én egy csoda vagyok, 4. brosúra 6. tevékenység: Emlékeim" 7. tevékenység 7: Az én öregedésem 8. tevékenység: A régi táska 9. tevékenység: Médiafigyelés 5. brosúra 10. tevékenység: Körbeszélgetés ; 6. brosúra 11. tevékenység: Emberről készült rajz ; 7. brosúra Modul Gerontológia 22

23 F. Tevékenységek 1. tevékenység Az öregedés... " Célja Egymás megismerése Módszer Egyéni munka, bemutatkozás a csoportnak Anyag/Felkészülés Kártyák, melyeken az öregedéssel" kapcsolatos idézetek olvashatóak, legyen hirdetőtábla, 1. brosúra Idő kb. 20 perc (a csoport nagyságától függően) Ismertetés Az öregedésről" szóló megfelelő számú idézetet tesznek ki az asztalra. Minden résztvevő választhat egy olyan idézetet, amellyel leginkább egyetért. Ezt követően mindenki bemutatkozik. - Kérem a nevét - Olvassa fel az idézetet - Miért ezt az idézetet választottam? Értékelés Minden résztvevő név szerint bemutatkozik. Felolvassa az idézetet. A tréner jegyzeteket készít arról, hogy az egyes résztvevők miért az adott idézetet választották, és ezt talán később megvitatják a csoportban. Variációk Az idézetek helyett különböző képeket (ajtók, lócák) ábrázoló levelezőlapokat is lehet használni. 2. tevékenység: Észrevehető a demográfiai változás? Cél A demográfiai változás ismertetése személyes tapasztalat alapján Módszer Tapasztalatcsere Anyag/Felkészülés Nagy kör alakú karton (átmérője: cm), cikkekre osztva. Kártyák szín szerint kiválogatva (a cikkek szerint), ceruza, 2. brosúra Idő Kb. 1 óra (a csoport nagyságától függően) Ismertetés A részvevők körben ülnek és középen van egy cikkekre osztott nagy karton. A cikkekben fogalmak láthatók megfelelő képekkel, amelyeknek a tapasztalatokat és mondanivalót elő kell hívnia és fel kell építenie. Minden cikk szélén színes kártyák vannak, amelyek a cikkekhez kapcsolódnak. A tréner ekkor minden résztvevőt arra kér, hogy mondják el, hogy milyen tapasztalatok, személyek és helyzetek jutnak eszükbe akkor, amikor a cikkekre néznek. Ezt követően a résztvevőknek le kell írnia a megfelelő kártyával kapcsolatos emlékeiket. A kártyák nem számozottak és nincs adott sorrend. Miközben a kártyákat mutatják, a résztvevők arról beszélnek, hogy mit írtak le, majd a kártyákat a megfelelő cikkekre helyezik. Egy személy beszélni kezd, majd a következő személy veszi át a szót. Nincs sorrend. Az értekezés spontán. Az eredmény az, hogy kiderül, hogy a csoport tagjainak eltérő vagy véletlenszerű tapasztalatai vannak. Értékelés Az értekezés során a tréner csak a résztvevőket figyeli és jegyzetel. Amikor az utolsó személy végzett, a tréner megosztja benyomásait a csoporttal. Ennek az okok és ok-okozati viszonyok egyfajta elemzésének kell lennie. Az eredményből következetetéseket kell levonni a jövőre nézve. Variációk Modul Gerontológia 23

24 3. tevékenység: Összeesküvés az idősek ellen" Cél a generációs különbségek téma vizsgálata Módszer egyéni munka és csoportos megvitatás Anyag/Előkészület Gutschmidt szövege Das Komplott gegen die Alten (Összeesküvés az idősek ellen), 3-as brosúra Idő kb. 1 óra (a csoport nagyságától függően) Ismertetés A résztvevőknek el kell olvasnia a szöveget ahhoz hogy áttekintést kapjanak. A nem ismert fogalmakat meg kell magyarázni nekik. A résztvevőknek a következő kérdéseken kell dolgoznia: - Milyen problémákra tér ki és melyekre reagál? - Minek az érdekében emel szót? - Mit ellenez? - Egyetért Ön a szöveggel? Értékelés Az egyéni feladatok eredményeit/a válaszokat begyűjtik és megvitatják a csoportban. Értékelés 4. tevékenység: Életem szerepei.." Cél egyéni reagálás arra, hogy milyen szerepeket játszott életében Módszer egyéni munka, válaszok begyűjtése és megvitatása a csoportban Anyag/Előkészület hirdetőtábla és flipchart - papír, ceruzák, kártyák 3 különböző színben Idő kb. 20 perc (a csoport nagyságától függően) Ismertetés a tréner különböző szerepkategóriákat" készít elő hogy felbuzdítsa a résztvevőket. A tréner ekkor 3 flipchartot vesz, és az egyikre azt írja, hogy család", a másikra azt, hogy munka", és az utolsóra azt, hogy szabadidő". A résztvevők egyenként a színes kártyára írnak attól függően, hogy az életben milyen szerepkategóriát" játszottak. Ekkor minden résztvevő arról a szerepről beszél, amit leírt, és a következő kérdésekre kell válaszolnia: - Milyen szerepet játszottam eddig életemben? - Mely szerepek voltak fontosak vagy lényegtelenek számomra? - Mely szerepek illettek nekem és melyek nem? - Mely szerepekben éreztem jól magam és melyekben nem? Ekkor a kártyákat a hirdetőtáblára szúrják. Értékelés A fenti kérdéseket begyűjtik és ezeket megvitatja a csoport. Variációk 5. tevékenység: Lehet, hogy én egy csoda vagyok" Cél A százévesek mai története Módszer A szöveg elemzése specifikus kérdések alapján történik Anyag/Előkészület példány a két interjúból, 4. brosúra Idő 2 óra Ismertetés A résztvevőket két csoportra osztják. Az első csoport kapja az első interjút, melynek címe Hogy értem meg ezt a kort szépen" és a második csoport a második interjút kapja, melynek címe Nem leszek emlékmű" 1. lépés: A résztvevőknek saját maguknak el kell olvasniuk interjúikat 2. lépés: Ekkor mindkét csoportnak a következő kérdéseken kell dolgoznia: - Ismertesse, hogy ki adta az interjút. - Milyen információt kapott a következőkről: o Család (szülők, testvérek) o Gyermekkor/ifjúság Modul Gerontológia 24

25 Értékelés Variáció o Oktatás/munka o Házasság/kapcsolat/gyerekek/unokák - Milyen időszakot ismertet a meginterjúvolt személy? o Ki vagy mi volt rá nagy hatással/mi alakította őt? o Milyen nehéz helyzetek érték vagy milyen negatív tapasztalata volt? 3. lépés: A válaszok begyűjtése a csoportban A csoport eredményeit begyűjtik és megvitatják a csoportban 6. tevékenység: Emlékeim" törzsasztalok Cél Saját életének a vizsgálata és arra való reflektálás Módszer világ kávéház (<újszerű párbeszéd folyamat és módszertan - a fordító megjegyzése> Anyag/Előkészület flipchartok, ceruzák, 3 asztalt papírral borítanak le, minden asztal közepére egy adott téma kerül (gyermekkor játszás; ifjúkor első szerelem; felnőttkor házasság/család) Idő Ismertetés Értékelés Variáció 1 óra A résztvevőknek három fős csoportokban kell dolgoznia. Minden törzsasztalnál" vagy egy házigazda, aki jegyzeteli, hogy mit mondanak a többiek, a vendégek" az adott témákról. 10 perc után a vendégek a következő törzsasztalhoz" mennek, ahol a házigazda előadja az eddig elhangzottakat. Ekkor ismét az adott témáról beszélnek, és 10 perc után utoljára még egyszer asztalt váltanak. Minden törzsasztalnál" minden házigazda begyűjti és bemutatja az eredményeket, majd ezeket megvitatják a résztvevők. 7. tevékenység: Saját korom" törzsasztalok Cél Korához kapcsolódó reményeinek/félelmeinek vizsgálata Módszer világ kávéház (törzsasztalok) Anyag/Előkészület flipchartok, ceruzák 2 asztalt papírral fednek le, minden asztal közepére egy adott téma kerül (remények kor; félelmek kor) Idő 45 perc Ismertetés A résztvevőknek 2 csoportban kell dolgoznia. Minden törzsasztalnál" vagy egy házigazda, aki jegyzeteli, hogy mit mondanak a többiek, a vendégek" az adott témákról. 10 perc után a vendégek a következő törzsasztalhoz" mennek, ahol a házigazda előadja az eddig elhangzottakat. Ekkor ismét az adott témáról beszélnek, és 10 perc után utoljára még egyszer asztalt váltanak. Értékelés Minden házigazda begyűjti és bemutatja a törzsasztalok" eredményeit, majd ezeket megvitatják a résztvevők. Variáció Modul Gerontológia 25

26 8. tevékenység: A régi táska" Cél Annak bemutatása, hogy Önben milyen kép él az öregedésről Módszer csoportvita Anyag/Előkészület a régi táska" (olyan dolgokat tartalmaz mint pl. gyufa, ravatalgyertya, papírzsebkendők), és levéltárca (lehetőleg emléktárgyakkal) Idő kb. 15 perc (a csoport nagyságától függően) Ismertetés A résztvevők körben ülnek és középen található a régi táska" (egy olyan dolog,. amely az öregedés" témához kapcsolódik). Kulturális jellege miatt a táska lehetővé teszi, hogy a résztvevők megemlékezzenek életük olyan helyzeteiről, amikor ez a táska fontos szerepet játszott. A megjegyzéseknek spontánnak kell lennie, és csak ekkor lehet ezekre reflektálni. A tréner kérdéseket tehet fel, hogy segítsen a résztvevőknek: - Ismertesse és nevezze meg a tárgyakat. - Mi jut eszébe? - Mi a táska? - Miért néz ki így a táska? - Milyen korból származhat? - Ki használhatta? Értékelés A tréner számba veszi, hogy a résztvevőkben milyen képek élnek az öregedésről. Variáció A régi táska" helyett bármilyen olyan tárgyat lehet használni, ami az öregedés" fogalommal kapcsolatos, így pl. sétapálcát is. 9. tevékenység: Médiafigyelés Cél Az öregedéssel" kapcsolatos sajtóvisszhang (újság, TV, rádió) megfigyelése és arra való reagálás Módszer egyéni munka Anyag/Előkészület 5. brosúra Idő házi feladat" Ismertetés - Hogy mutatja be és értékeli a média a kort? - Hogy alakulnak ki azok a képek? - Milyen mértékben tükrözik azok a képek a valóságot? - Az időseket különbözően mutatják be? - A korról milyen pozitív képeket talált és hol? - A korról milyen negatív képeket talált és hol? Értékelés Az egyéni feladatok eredményeit/a válaszokat begyűjtik, majd megvitatják a csoportban. Variáció Modul Gerontológia 26

27 10. tevékenység: körbeszélgetés" Cél Begyűjtött témákra való reflektálás Módszer körbeszélgetés" Anyag/Előkészület a székeket két körbe rendezik, egy belső és egy külső körbe; flipchart; az összegyűjtött témák lapokra írva, 6-os brosúra Idő kb. 30 perc (a csoport méretétől függően) Ismertetés A résztvevőket két csoportra osztják, és helyet foglalnak körben ülve egymással szemben. A belső körben ülők egy témát kapnak, és erről a velük szemben ülőkkel 3 percig beszélgetnek. Majd továbbadják a témát a külső körben ülő személynek, és az óramutató járása szerint váltogatják a helyüket. Az új partnerükkel folytatott 3 perces megbeszélés után a lapot a belső körben ülő személynek adják, és ismét helyet változtatnak, stb. A tréner dönti el, hogy a résztvevők milyen gyakran váltogatják beszélgetőpartnerüket. Értékelés Az egész csoport összegyűjti a megállapításokat az alábbiak alapján: - Milyen témákat választottak ki és beszéltek meg? - Milyen témákat nem beszéltek meg? - Ki vagy mi lepett meg engem legjobban? - Melyik témát beszélték meg legtöbben? Variáció 11. tevékenység: emberről készült rajz" Cél reflektálás a begyűjtött témákra Módszer munkavégzés párokban, a rajz kiadva Anyag/Előkészület a 7. brosúra egy példánya, ceruzák Idő kb. 30 perc (a csoport nagyságától függően) Ismertetés A tréner egy emberi alakról készült rajzot ad a pároknak. A rajzon mondatok vannak, amelyek a test különböző részeire vonatkoznak. A résztvevőket megkérik, hogy fejezzék be a következő mondatokat: Fejem tetején azt mondanám, hogy, Várom azt, hogy, Rosszul fogom fogadni azt, ha stb. Értékelés A tréner begyűjti az ötleteket, a résztvevők véleményét, amit a beszélgetésben adtak elő. Variáció Modul Gerontológia 27

28 G. További referenciák Schmitz-Scherzer, R. (2003): Das Altersbild der Gesellschaft und seine Auswirkungen auf die Altenarbeit. Kongressbeitrag. Lehr, U. (2006): Generationenverhältnis im 21.Jhd. Vortragsskriptum. Niejahr, E. (2005): Alt sind nur die anderen. Frankfurt am Main. Wahl, H.-W./Heyl, V. (2004): Gerontologie Einführung und Geschichte. Stuttgart. Bobbio, N.. Vom Alter De senectute. Berlin Likar et al (2005): Lebensqaulität im Alter. Wien. Amann, A. (1989): Die vielen Gesichter des Alters. Wien. Gruss, P. (Hrsg.) (2007): Die Zukunft des Alterns. München. Simon, G./Haring, S. (1999): Altern als Herausforderung. Graz. Wahl, H.-W./Tesch-Römer, C. (2000): Angewandte Gerontologie in Schlüsselbegriffen. Stuttgart. Baumeister, J./Heller, A./Stehr, I (2005): Weiterbildung älterer Menschen für bürgerschaftliches Engagement als seniortrainerinnen. Leipzig. Kolland, F. (2003): Soziologie des Alterns. Vortragsskriptum. Rosenmayr, L. (1988): Älterwerden als Erlebnis. Herausforderung und Erfüllung. Wien. Diverse Mitschriften, Skripten im Rahmen des Universitätslehrgangs Interdisziplinäre Gerontologie. Graz ( ). Konrad, H. (Hrsg.) (1982): Der alte Mensch in der Geschichte. Wien. Luh, A. (2003): Das Goldene Zeitalter der Alten? Alter in historischer Perspektive. Zeitschrift für Gerontologie und Geriatrie (S ). Winiewicz, L. (1986): Späte Gegend. Protokoll eines Lebens. Hamburg. Haiden, C./Rainer, P. (2006): Vielleicht bin ich ja ein Wunder. Gespräche mit über 100- Jährigen. St. Pölten. Rosenmayr, L. (1988): Älterwerden als Erlebnis. Herausforderung und Erfüllung. Wien. Gatterer, G. (2006): Präsentation Gerontopsychologie. Universität Salzburg. European Commission : Eurostat Jahrbuch (2002) Ernst, H. (2000) : «Jeder sein eigener Massstab». Betrachtungen zum Kompetenzmodell des Alters. Módszergyűjtemény - javaslatok és példák moderátorok számára Modul Gerontológia 28

29 Tanulás csoportokban (előnyök, követelmények) a demográfiai változáshoz és annak következményeihez kapcsolódó cikkek ericht_langfassung1.pdf Jelentés az öregek életkörülményeiről afeln/ html Népességi adatok (Ausztria) Információs rendszer az öregedéshez" kapcsolódó statisztikai adatokkal és információkkal G1 források: Gerontológia megtalálható a SAGE honlap oktatási fejezete alatt: Modul Gerontológia 29