A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár évi beszámolójának kiegészítő melléklete

Átírás

1 A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár évi beszámolójának kiegészítő melléklete Budapest, március 29.

2 Általános rész A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: Nyugdíjpénztár) gazdálkodását az elmúlt évben is az érvényben lévő évi XCVI., az évi LXXXII. törvény, a 223/2000.(XII.19), a 222/2000.(XII.19), a 281/2001.(XII.26.), a 282/2001.(XII.26.) és a 170/1997.(X.6.) kormányrendeletek, az Alapszabály, a Számviteli Politika és az egyéb Szabályzatokban foglaltak szerint végezte. A Nyugdíjpénztár két Ágazatot működtet (önkéntes és magán), amely egy jogi személy, ezért egy adószámmal rendelkezik. Besorolását tekintve a számvitelről szóló évi C. törvény alapján non-profit szervezetként működik. A működés során felmerülő költségvetési kapcsolatait - a Kelet-budapesti Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (továbbiakban: APEH) - az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) előírásai alapján havonta a adószámon vallja be és fizeti meg az MKB által vezetett működési alszámláról. Az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény VII. fejezet 30. -a, valamint annak 2. számú melléklete alapján csak tárgyi adómentes tevékenységet folytat. A Nyugdíjpénztár a társasági adóról és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény III. fejezet 20.. c.) pontja alapján adómentes, mert az Önkéntes Pénztári Ágazat nem folytat vállalkozási tevékenységet. A két Ágazat elkülönült gazdálkodási, vagyonkezelési, könyvvezetési, nyilvántartási és ügyviteli tevékenységet folytat. A mindkét Ágazatot érintő közös költségek részletes megosztási és elszámolási módját a Pénztári Ágazatok közötti Elszámolási Szabályzat tartalmazza. A pénzforgalom szintén elkülönítetten, hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán történik. A pénzforgalmi számla alszámláin tartjuk nyilván az Önkéntes Ágazatnál a tagi kölcsön folyósítását és visszafizetését, Magánpénztári Ágazatnál az önellenőrzési pótlék befizetését. Házi pénztár az Önkéntes Ágazatnál működik. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközök kezelése a letétkezelőnél vezetett befektetési számlán történik. A pénztár a működéssel kapcsolatos költségeit elsődlegesen az 5. számlaosztályba könyveli és számolja el, amelyet a Számviteli Politikával összhangban az év végi zárlati munkák keretében a ráfordítások közé átvezet. A Nyugdíjpénztárnál foglalkoztatottak létszáma nem indokolja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését, ezért e tevékenységet a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár látja el. 2

3 Kapcsolattartás a tagsággal A tagsággal a kapcsolattartás folyamatos. Tájékoztató anyagot jelentettünk meg a Vasutas Magazinban és az érdekképviseleti szervek lapjaiban. Ezen kívül a pénztártagok a számlaértesítő megküldésével egyidejűleg kaptak írásbeli tájékoztatót is. Az érdeklődők folyamatosan informálódhatnak a pénztár eredményeiről az interneten keresztül ( telefonon és személyesen az ügyfélfogadási időben. Egyes munkáltatóknál bevezetett Választható Béren Kívüli Javadalmazási Rendszer (továbbiakban: VBKJ) miatt a munkavállalók választási lehetőségének elősegítése érdekében szóróanyag és külön információs anyag került kiadásra. A VBKJ rendszer működésével összefüggésben elmondhatjuk, hogy a tagdíjfizetési hajlandóság évről-évre változik, amely befolyásolja az éves pénzügyi terv teljesülését. Az év folyamán a területi szervezői rendszer keretében 18 területi szervező dolgozott. Munkáltatói tagok, kapcsolattartás a munkáltatókkal Önkéntes Pénztári Ágazatnál a munkáltatói tagok száma 107, amely az előző évhez viszonyítva 20 munkáltatói taggal növekedett. Az új munkáltatói tagok: PANTEL Távközlési Kft., Fővárosi Közterület Felügyelet, Thorus 97 Kft., CO-OP Star Kft., EUROUT Mérnöki, Tanácsadó, Szervező és Kereskedelmi Kft., AERIPLEX Kft., Magyar Közút Közhasznú Társaság, Ifjúsági, Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, BAT Pécsi Dohánygyár Kft., Sopron Bank Burgerland Zrt., Miskolci Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Szatmár - Beregi Takarékszövetkezet, Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt., ZSG-Hungária Kft., MÁV Cargo Zrt., MOL Nyrt., MÁV-REC Kft., EON Hungária Zrt., HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht., Bernecker Építőipari Kft. Munkáltatói tagságát 3 munkáltató szüntette meg a Nyugdíjpénztáron kívül álló ok miatt. A munkáltatói tagok megállapodás alapján munkavállalóik tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben, illetve a VBKJ keretében átvállalják. A szerződésben foglaltak teljesültek. Ezen kívül az Önkéntes Pénztári Ágazatnál 131, a Magánpénztári Ágazatnál 943 munkáltatóval állunk kapcsolatban, akik az alkalmazásban lévő pénztártagok tagdíját levonják, bevallják és átutalják a Nyugdíjpénztár részére. Küldöttközgyűlés, Igazgatótanács, Ellenőrző Bizottság működése Az elmúlt évi Küldöttközgyűlések meghatározó döntései voltak a évi beszámoló, az Alapszabály 5-6. számú módosítása, valamint a december hónapban tartott Küldöttközgyűlésen elfogadásra került az Önkéntes Pénztári Ágazat hosszú távú (2007 3

4 2011. évek) és a két Ágazat évi pénzügyi terve. A Küldöttközgyűlések határozatképesek voltak, összehívásuk, megtartásuk megfelelt a törvényben és az alapszabályban foglaltaknak. Az Igazgatótanács kéthavonta ült össze, gondoskodott a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról és az előterjesztett anyagok jóváhagyásáról. Meghatározta a Pénztár üzletpolitikáját, biztosította a zavartalan működést, irányította a befektetési tevékenységet. A múlt év folyamán 50 határozat meghozatalára került sor, amelyek kiterjedtek az éves beszámoló és a pénzügyi tervek elfogadására, a nyugdíjpénztár működésére, a vagyonkezelési és befektetési területre, a befektetési politikára, a szabályzatok elfogadására, az informatikai terület felülvizsgálatára. Az Ellenőrző Bizottság tagjai folyamatosan figyelemmel kísérték a pénztár működését. Az éves ellenőrzési ütemterv alapján ellenőrzött területek: A évi beszámoló felülvizsgálata és ellenőrzése. Az összeférhetetlenségi szabályok vizsgálata. Az alapvető egyezőségek ellenőrzése. A folyamatos likviditás vizsgálata. A vagyonkezelők és a letétkezelői tevékenység ellenőrzése. Hozamráta számítás. A negyedéves jelentésben foglaltak ellenőrzése. A Befektetési Politikában foglaltak megvalósulása. A évi pénzügyi terv I. féléves teljesülésének, az Önkéntes Pénztári Ágazat hosszú távú és a két Ágazat évi pénzügyi terv összeállításának vizsgálata, véleményezése. A Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló Szabályzatban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése. Informatikai belső auditálás. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendje szerint negyedévenként ülésezett. Intézkedést igénylő hiányosság megállapítására nem került sor. Az Ellenőrző Bizottság elnöke rendszeresen részt vett az Igazgatótanács ülésein, ezért a Pénztár munkájáról teljes körű információval rendelkezett. Ellenőrzés és önellenőrzés A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete október 21. napjától november 23. napjáig mindkét Ágazatban átfogó ellenőrzést tartott. Az ellenőrzés az Önkéntes Pénztári Ágazatnál évtől, a Magánpénztári Ágazatnál július 1. napjától az ellenőrzés megkezdéséig terjedő időszakot fogta át. Az Önkéntes Pénztári Ágazatnál a határozatban két megállapítást tett a Felügyelet: 1. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékképzését és az utólag befolyt tagdíjak nyilvántartását a szoftver nem tudta kezelni, az ellenőrzés időpontjában a szoftverfejlesztés folyamatban volt. 2. A tagdíj és egyéb befizetés elszámolására együttesen került sor. 4

5 A szoftver fejlesztése január hónapban befejeződött, a tagdíj és egyéb befizetés elszámolását elkülönítettük, így az 1-2. pontban foglalt kötelezettséget teljesítettük. A Magánpénztári Ágazatnál a határozat öt megállapítást tartalmazott, amely jövőbeni kötelezést jelentett. A hiányosság részben (1-2. pont) a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő és az elhunyt tagok kedvezményezettjeivel történő elszámolás határidejével volt kapcsolatos, amelyre a jogszabály értelmezésével kapcsolatban állásfoglalást is kértünk. A jogszabály időközben módosult és így egyértelművé vált. A megállapítás másik része (3-5. pont) a következőkre vonatkozott: A megállapodás alapján tagdíjfizető tagok (3 fő), amennyiben az előírt határidőre a tagdíjat nem fizetik meg a megállapodást meg kell szüntetni. Erre a három pénztártag figyelmét felhívtuk. A foglalkoztató MÁV szervek néhány esetben a pályakezdők belépési nyilatkozatát a munkaviszony létesítését követő 15 nap elteltével záradékolták és küldték meg pénztárunknak, holott már a területileg illetékes pénztárhoz kellett volna irányítani. Kértük a munkáltatókat, hogy a jövőben a pályakezdők beléptetésénél nagyobb körültekintéssel járjanak el. Két esetben APEH eljárás megindításánál az ismételt felszólító levél nem került csatolásra. A jövőbeni kötelezést tartalmazó határozati pontok végrehajtására kiemelt figyelmet fordítunk. A vezetői levélben foglalt javaslatokat elfogadtuk és az év folyamán megvalósítottuk. A pénztári munka folyamatos ellenőrzése az Ellenőrző Bizottság tevékenységén kívül a munkafolyamatba épített ellenőrzés, önrevízió, a belső ellenőr és a könyvvizsgáló által biztosított volt. A Felügyelet segítséget nyújtott a pénztárak részére a jogszabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében konzultációval egybekötött szakmai konferenciák szervezésével és a kért állásfoglalásokra adott válaszokkal. A Pénztár folyamatosan végzett önellenőrzési tevékenységet és a feltárt hibák megszüntetésére azonnal intézkedett. A belső ellenőr az éves belső ellenőrzési ütemterv alapján végezte vizsgálatait. Az ellenőrzés formája munkafolyamatba épített ellenőrzés, eseti ellenőrzés és általános ellenőrzés, utóbbiról írásbeli vizsgálati jelentés készült. Az ellenőrzött területek: Tagsági viszony megszűnés, pénztári szolgáltatás és kifizetés. Házi pénztár ellenőrzése. Bérszámfejtés és költségvetési kapcsolatok ellenőrzése. Adóigazolás és számlaértesítő tartalmának ellenőrzése. A vagyonkezelők és letétkezelő tevékenységének vizsgálata, a pénztár befektetési tevékenységének ellenőrzése. Informatikai biztonság ellenőrzése. Negyedéves és éves beszámoló tartalmának ellenőrzése. Magánpénztári Ágazatnál a munkáltatói bevallások és az APEH eljárások ellenőrzése. 5

6 A belső ellenőrzés során feltárt kisebb hibák, hiányosságok rendezésre, illetve megszüntetésre kerültek. A belső ellenőr javaslatai és észrevételei alapján a szükséges módosításokat elvégeztük. A könyvvizsgáló a szerződésben foglaltaknak megfelelően segítette és ellenőrizte a pénztári tevékenységet, az általa tett észrevételek alapján a Nyugdíjpénztár az intézkedéseket megtette. Az év folyamán panasz nyilvántartásba vételére nem került sor. Hosszú távú pénzügyi tervek Az Önkéntes Pénztári Ágazat január 1-jétől december 31-ig, a Magánpénztári Ágazat január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra hosszú távú pénzügyi tervvel rendelkezik. A pénzügyi tervek alapul szolgálnak az éves pénzügyi tervek készítéséhez. Informatikai, stratégiai fejlesztés és beszerzés A törvényi előírásnak megfelelően elvégeztettük az informatikai rendszer auditálását, amely magában foglalta a szabályzatok aktualizálását és a hiányzó szabályozások elkészítését. Ennek költségkihatása összesen Ft, amelyből az Önkéntes Ágazatnál Ft, a Magánpénztári Ágazatnál Ft került elszámolásra. Az auditálással összefüggésben informatikai biztonság érdekében fejlesztésre és eszközök beszerzésére az Önkéntes Pénztári Ágazatban Ft-ot, a Magánpénztári Ágazatban Ft-ot fordítottunk. Marketing tevékenység A Vasutas Nyugdíjpénztár évben is folytatta a megkezdett marketing kommunikációs tevékenységet. A pénztártagok tájékoztatása érdekében a MÁV Zrt. Ügyfélszolgálati Irodáit tájékoztató anyaggal és a 10 éves évforduló alkalmából készített kiadvánnyal láttuk el. Tagsági kártyát biztosítottunk a pénztártagok részére annak érdekében, hogy megkönnyítsük a kapcsolatfelvételt, ügyintézést és az internetes egyenleglekérdezést. Az adatok frissítése a tagdíjfizetési ütemnek megfelelően havonta, december hónaptól hetente történik. Az internetes oldalon a Hírekben rendszeres aktuális információval látjuk el az érdeklődőket. Alapszabály módosítása Az Alapszabály módosítására két alkalommal került sor a jogszabályi változásokra tekintettel. 6

7 Önkéntes Pénztári Ágazat 7

8 Az Ágazat gazdálkodását befolyásoló körülmények 1. A számviteli politika meghatározó elemei, változása. A változás eredményre gyakorolt hatása. A számviteli politikában megfogalmazottak maradéktalanul érvényesültek. A Pénztár az Ágazat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan a rendeletekben foglaltak szerint üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja. Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámoló készül. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, amely megegyezik a naptári évvel. A Pénztár a lényegesnek minősített eseményeket (értékeket) - amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét meghatározta és az éves beszámolóban alkalmazta. A mérlegben szereplő összes eszköz a következő fő csoportokba van sorolva: a működést szolgáló (működési célú) eszközök, a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök, likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartást vezetünk. A számviteli politika módosításával részletesen szabályozásra kerültek a pénztártagok átléptetéséhez, kilépéséhez, szolgáltatásához kapcsolódó elszámolási szabályok, a havi, negyedéves és éves zárással összefüggő feladatok. Kidolgozásra, illetve módosításra kerültek az eljárási díjak összegének alátámasztását szolgáló költségkalkulációk. 2. A pénzügyi terv teljesítését befolyásoló események A pénzügyi tervben éves szinten fős tagdíjfizető létszám növekedéssel ebből új belépő 514 fő, 3000 fő újra tagdíjfizető és fő tagsági viszony megszűnéssel számoltunk. Ilyen feltételezések mellett irányoztuk elő, hogy a tervidőszak végén a pénztártagok várható száma fő, a tagdíjfizető pénztártagok záró létszáma fő, a tagdíjat nem fizetők száma fő. A pénzügyi terv elkészítése után év végével a nyilvántartási program szolgáltatási menüpontjának fejlesztése, tesztelése és üzembe helyezése lezárult. Ennek keretében került módosításra a taglétszám nyilvántartásban az eltávozó pénztártagok kilépési idejének pontosítása. A fejlesztés következtében a tagsági viszony megszűnésének időpontja megegyezik a pénztártaggal történő végleges elszámolás időpontjával. A változást a év I. negyedév forgalmi adataiban érvényesítettük. 8

9 A beszámolási időszak nyitó taglétszáma ennek alapján fő, a belépő tagok száma 573 fő, amely meghaladta a tervezettet. Újra tagdíjfizetővé váló pénztártagok száma 513 fő, amely elmaradt a tervezettől. A tagsági viszony megszűnés fő, amely 81 fővel kevesebb a tervezettnél. A beszámolási időszak végén a záró taglétszám fő. A tagdíjfizetők száma fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma fő. Az Ft egységes havi tagdíj alapulvételével éves tagdíjbevételként eft-ot terveztünk. Ezzel szemben a tagdíjbevétel eft, amely eft-tal kevesebb a tervezettnél. A tagdíjbevételből a többlettagdíj összege eft. A tárgyévi összes bevétel eft, amely eft-tal több a tervezettnél. A növekedés a befektetések vártnál kedvezőbb alakulásának köszönhető. A bevételek és ráfordítások alakulását a meg nem fizetett tagdíjak képzése és annak kivezetése befolyásolja. A fedezeti tartalék tervezett bevétele eft. A tényleges éves bevétel eft. A tagdíjbevétel eft-tal, az egyéb bevétel (áthozott fedezeti összeg) eft-tal alacsonyabb a tervezettnél. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele eft volt. A tervben szereplő pénzügyi műveletek bevétele az Ágazat bruttó hozamát mutatja, mert a befektetéssel kapcsolatos ráfordítások - vagyonkezelői, letétkezelői, Keler, Giro díjak - kivételével tartalmazza a realizálódott bevételt, a felosztott értékelési különbözetet és az értékvesztést. A tárgyévi pénzügyi műveletek bevétele eft, amely jelentősen, 37 %-kal meghaladta a tervezettet. A fedezeti tartalék tervezett kiadása eft. A tényleges kiadás eft. Az egyösszegű szolgáltatásra, kifizetésre fordított összeg a tervezett eft-tal szemben eft, amely eft-tal növelte a kiadásokat. Ebből nyugdíjazás és elhalálozás miatt kifizetett összeg eft, a 10 várakozási idő letelte utáni kifizetés eft. Ezen kívül a járadék szolgáltatásra kifizetett összeg a tervezettnél (1.640 eft) jelentősen magasabb mértékű, eft. A tervezettől ( eft) magasabb, eft a más pénztárba átvitt fedezeti összeg és a tervezettnél ( eft) kisebb mértékű, eft a befektetéssel kapcsolatos ráfordítás. A tagi kölcsön hátralék miatti átvezetés hatása eft, a meg nem fizetett tagdíj átvezetés hatása eft. A meg nem fizetett tagdíj alapja a havi Ft egységes tagdíj. A pénzügyi műveletek tervezett költsége eft, amely tartalmazza a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek (Keler, giro) összegét. A ténylegesen kifizetett összeg eft, amely eft-tal kevesebb. Ennek oka, hogy növekedett a saját vagyonkezelés aránya, a külső vagyonkezelők teljesítménye is csak a referencia hozam körül alakult és egy vagyonkezelőnél díjcsökkentésre került sor. Ezért a kifizetett vagyonkezelési alap és sikerdíj jelentősen elmaradt a tervezett mértéktől. Ezen túlmenően az egyéb tranzakciós költségek összege is alacsonyabb volt tervezettnél. 9

10 A működési tartalék tervezett bevétele eft. A tényleges bevétel eft. A tervezettől eft-tal kevesebb a tagdíjbevétel és 356 eft-tal több a pénzügyi műveletek bevétele. A tényleges egyéb bevétel eft a tervezett eft-tal szemben. Az egyéb bevétel tartalmazza a tagi kölcsön, a 10 éves kifizetés eljárási díját, valamint az átlépő tagoktól levont kilépési költséget. A 10 éves kifizetés és a más pénztárba átlépő tagok átlépési díja egységesen Ft/fő. A tagi kölcsön eljárási díja Ft/fő. Az Önkéntes Ágazatba belépők számára belépési díj nincs. Káresemény miatti rendkívüli bevétel 116 eft. A működési tartalék tervezett kiadása eft volt. A tényleges kiadás eft. A működési kiadásokra a tervezett mértéknél eft-tal kevesebbet fordítottunk. A tervezettnél alacsonyabb költségfelhasználás az anyagköltségnél és az igénybevett szolgáltatásoknál jelentkezik. Egyes szolgáltatóknál a tervezettnél alacsonyabb díj került kifizetésre. A Magyar Posta Zrt. a II. félévben tévesen számlázott Ft-ot visszatérítette, melyből Ft az Önkéntes Ágazatban került elszámolásra. Az egyéb személyi jellegű költségeknél jelentkező minimális többletfelhasználás a szeptember 1- jétől hatályba lépett jogszabályi változás következménye. A jogszabályi változás hatása és az 505 eft előre nem tervezhető tagszervezési díj ellenére a többletfelhasználás csak 69 eft volt. Az értékcsökkenési leírás elszámolása is alacsonyabb a tervezettnél. A felügyeleti díj tervezettnél alacsonyabb összege az alacsonyabb tagdíjbevétel következménye. A működéssel összefüggő közös költségek (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, rendezvények, posta és nyomda költség, küldöttközgyűlések, közös kiadványok, reklám, propaganda, hirdetés) az előző évi záró taglétszám arányában (82-18 %) kerültek megosztásra a két Ágazat között. A vállalkozás, illetve megbízás keretében foglalkoztatott könyvvizsgáló, aktuárius és rendszergazda vállalkozási (megbízási) díjának megosztási aránya %. Az ingatlan működtetésével összefüggő költségek a tervezettől alacsonyabb összegben realizálódtak, a megtakarítás 759 eft. A közös költségek kifizetése, illetve átutalása az Önkéntes Ágazat folyószámlájáról történik és az elszámolásra, a személyi jellegű költségek kivételével (havi elszámolás), negyedévenként kerül sor. A működési tevékenységet összességében vizsgálva megállapítható, hogy a kedvező költségfelhasználás alapján a tárgyévi működés pozitív eredménye eft. Ezt növeli a nem fizető pénztártagok hozamából levont eft, amelyet a működési alap tartalékaként kell elszámolni. 10

11 A tartalék terhére rendeztük 71 eft összegben az eltávozó pénztártagok tévesen kifizetett értékelési különbözetét. A likviditási tartalék tervezett bevétele eft. A tényleges bevétel eft. A tagdíjbevétel eft-tal kevesebb, a pénzügyi műveletek bevétele eft-tal több a tervezettnél. A meg nem fizetett tagdíjak után levont likviditási alapra jutó hányad 996 eft. A likviditási tartalék tervezett kiadása 652 eft. A tényleges kiadás 71 eft, amely a befektetések ráfordítása. Az Ágazattal munkakapcsolatban álló munkáltatókkal az adatszolgáltatás és a fizetési kötelezettség teljesítésének folyamata kialakult. A bevallás és befizetés egyeztetése havonta folyamatosan történik. A felmerült problémák általában rövid úton vagy levélváltással rendeződnek. Ennek eredménye, hogy az eltérések, a hiányosságok folyamatosan felszámolásra kerülnek. Az azonosítatlan (függő) befizetések nyitó összege 375 eft, a növekedés eft, a csökkenés eft, a záró állomány eft. A záró állomány összege arra vezethető vissza, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség maradéktalan teljesítése érdekében év végén a munkáltatók az indokoltnál bérszámfejtési időszak nem zárult le magasabb összeget utaltak át. A többletutalások a könyvelés befejezése után év elején visszautalásra kerültek. A függő befizetések állomány változása: (eft.) Dátum Nyitó Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés Záró Visszautalt Egyéni számlán jóváírt Összesen: A záró állományból negyedéven túli azonosítatlan összeg nem maradt. 11

12 A jogszabály rendelkezése alapján a tagdíjat nem fizető vagy rendszertelenül fizető pénztártagok tagdíjhátralékát a nyugdíjpénztár tagdíjkövetelésként eft összegben előírta. A tagdíjkövetelés összegéről és a hátralék rendezésének módjáról, illetve a tagdíj fizetési kötelezettség teljesítéséről az érintett pénztártagok tájékoztatást kaptak. A jogszabály felhatalmazása és az alapszabály rendelkezése alapján a hátralékot nem rendező pénztártagok éves hozamából, legfeljebb a hozam erejéig a működési és likviditási tartalékra jutó hányad levonásra került. A tagdíjkövetelés összege alapján a beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettség sajátosságairól szóló kormányrendelet rendelkezésének megfelelően 100 %-ban céltartalékot képeztünk és meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként a források között tartjuk nyilván. A nem rendezett tagdíjkövetelések, illetve azok céltartaléka a következő évben kerülnek leírásra a ráfordításokkal szemben. A évi tagdíjkövetelés leírásának összege eft, amelyet a tartalékok bevételi és kiadási oldala nem tartalmaz. 3. Alkalmazotti állomány alakulása A Pénztár személyi állományában a beszámolási időszakban egy főszemélyi változásra került sor. A Pénztár mindkét Ágazatra kiterjedően 12 fővel végzi a gazdálkodási és ügyviteli feladatok ellátását. Ebből 10 fő munkaviszony keretében, 1 fő megbízási jogviszonyban, 1 fő vállalkozási szerződéssel van foglalkoztatva. A személyi állomány költségéből 2 fő bérköltsége 100 %-ban a Magánpénztári, 3 fő bérköltsége 100 %-ban az Önkéntes Pénztári Ágazatot terheli. A többi foglalkoztatott bérköltsége, illetve megbízási díja az előző év záró taglétszámának arányában (82-18 %) kerül megosztásra a két Ágazat között. A tiszteletdíj mértékének növekedése a Küldöttközgyűlés döntésének megfelelően 7 %-os mértékű volt. Az Igazgatótanács tagjai részére eft, az Ellenőrző Bizottság tagjai részére eft, összesen eft tiszteletdíj került kifizetésre. Az ügyvezető igazgató részére - aki egyben a jogászi feladatokat is ellátja - kifizetésre kerülő Önkéntes Pénztári Ágazatot terhelő összeg eft. 4. Taglétszám alakulása A beszámolási időszak nyitó taglétszáma fő. Az év folyamán új belépő 573 fő, amely 59 fővel meghaladta a tervezettet. A tervezett tagsági viszony megszűnés fő. Ezzel szemben a tényleges tagsági viszony megszűnés fő. Egyösszegű szolgáltatást és kifizetést a tervezett fővel szemben 946 pénztártag vett igénybe. Más pénztárba átlépett tagok száma a tervezett 30 fővel szemben 87 fő. A 10 éves várakozási idő letelte után kilépő pénztártag 386 fő. A beszámolási időszak záró taglétszáma fő, a tagdíjfizetők száma fő. A taglétszám alakulását a következő diagram szemlélteti. 12

13 Taglétszám alakulása 1995-től 2006-ig (fő) A Pénztár mindkét Ágazatának tagja fő. 5. Tagi kölcsön folyósítása Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a pénztár a befektetésekről rendelkező jogszabály és az alapszabály alapján tagjai részére a tagsági viszony fennállása alatt több alkalommal, de minimum három évi tagsági idő után tagi kölcsönt nyújtson. A kölcsönnyújtás feltételeit és folyamatát az Alapszabály és az Igazgatótanács által elfogadott szabályzat tartalmazza. A tagi kölcsön folyósítása a fedezeti alap terhére történik. Az igénylés feltétele a három éves tagdíjjal rendezett tagsági viszony fennállása és a visszafizetési kötelezettség teljesítése. A folyósítható kölcsön legfeljebb az egyéni számlán lévő összeg 30 %-a lehet, amelyet a folyósítás napjától a futamidő végéig a jegybanki alapkamat + 5 % kamat és egyszeri (3.000 Ft) eljárási díj terhel. A kölcsön visszafizetésének leghosszabb időtartama 12 hónap. Az év folyamán a kifizetésre került összeg eft. Elutasítás 59 esetben fordult elő a 3 éves tagsági viszony hiánya vagy a korábban felvett kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt. A tagi kölcsönben részesült pénztártagok száma 945 fő, amelyből 170 fő kivételével a visszafizetési kötelezettség folyamatosan teljesült. A visszafizetést nem teljesítő pénztártagokat az eredménytelen felszólítást követően tájékoztattuk, hogy a hátralék összegét az egyéni számlával szemben az év folyamán érvényesítjük. A pénztártagot a vissza nem fizetett kölcsön után a Pénztár által kiadott igazolás alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóelőleg-fizetési, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Az a pénztártag, akinek a tartozás az egyéni számlájával szemben érvényesítésre kerül, kizárja magát a további kölcsön igénylésének lehetőségéből. A tagi kölcsön év végi állománya eft, a kamat-előirányzat eft. 13

14 6. Szolgáltatás, kifizetés Egyösszegű szolgáltatást és kifizetést igénylők száma 946 fő volt. Ebből nyugdíjszolgáltatás 867 fő, kedvezményezett illetve örökös részére történő kifizetés 79 fő. A nyugdíjba vonulók döntően rokkantsági és korengedményes nyugdíjasok. A járadékszolgáltatásban részesülők száma év végén 24 fő. A szolgáltatást igénybevevők egyéni számláján lévő összeg költség levonása nélkül teljes egészében kifizetésre került. A szolgáltatással kapcsolatban felmerült pénztári költség eft, melyet a működési tartalékból fedeztünk. Ebből a pénzügyi szolgáltatás díja eft, az anyag költség 42 eft, anyag jellegű szolgáltatás 152 eft, személyi jellegű költség (bér + járulék) eft, tárgyi eszközök használata 17 eft. A szolgáltatás iránti igénynél jellemző, hogy a nyugdíjba vonuló pénztártagok és az elhunytak kedvezményezettjei, örökösei egy összegben kérik az egyéni számlán lévő összeget. A 10 éves várakozási idő leteltével a pénztártag élt a kifizetés lehetőségével. Ebből a teljes összeg kifizetése mellett 386 fő a tagsági viszonyát is megszűntette. A kifizetésre került összeg e Ft. A szolgáltatások alakulását évtől a következő grafikon szemlélteti: A szolgáltatások alakulása (fő) járadékot igénybevevők egyösszegű szolg. - nyugdíjas egyösszegű szolg. - örökös, kedvezményezett egyösszegű szolg. -10 éves várakozás letelte esetén

15 A Pénztárnak a 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet 32. -ában foglaltak alapján 3 évente kell biztosításmatematikai mérleget készíteni. A mérleg készítésére évben került sor, ezért a tárgyévben ilyen irányú kötelezettség nincs. 7. Tartalékok alakulása A tartalékok arányának meghatározásánál a Pénztár a hosszú távú és a rövid távú pénzügyi terv készítésénél körültekintően járt el. Az előre nem tervezhető változó körülmények a rövid távú pénzügyi tervben kerültek figyelembevételre. A hosszú távú tervben a fedezeti tartalék tervezett bevétele eft volt, a rövid távú tervben eft. A tényleges bevétel eft. A számadatokból kitűnik, hogy a tényleges bevétel mind a hosszú távú, mind a rövid távú tervben meghatározott összegeket meghaladta. A bevételen belül a tagdíj bevétel, valamint a más pénztárból átlépő esetén áthozott fedezeti összeg a hosszú és rövid távú tervektől elmaradt. Az elmaradás a Nyugdíjpénztár által nem befolyásolható külső körülményekre vezethető vissza. A pénzügyi műveletek bevétele meghaladta a hosszú és rövid távú tervekben előirányzott értékeket. A növekedést a pénzügyi műveletek bevétele eredményezi, amely a kedvező befektetési politika eredménye. A hosszú távú tervben a fedezeti tartalék tervezett kiadása eft volt, a rövid távú tervben eft. A tényleges kiadás eft. A számadatokból egyértelmű, hogy a tényleges kiadás a hosszú és rövid távú tervekben meghatározott összegeket meghaladta. Ennek oka a nehéz anyagi helyzetben élő pénztártagok 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetési igénye, a nagyobb számú rokkantsági és korengedményes nyugdíjazás, valamint a pénztárszférában kialakult erőszakos piacszerzés. A kiadások oldalán a tervekhez viszonyítva kedvezően alakult a pénzügyi műveletek költsége, mely a pénztár számára előnyös vagyonkezelési szerződések eredménye. A hosszú távú tervben a likviditási tartalék tervezett bevétele eft volt, a rövid távú tervben eft. A tényleges bevétel eft. A számadatok alapján megállapítható, a tényleges bevétel nem érte el a hosszú és a rövid távú tervben meghatározott összegeket, annak ellenére, hogy a pénzügyi műveletek bevétele meghaladta a terveket. Az eltérés oka a tagdíj bevétel teljesülésének elmaradása. A hosszú távú tervben a likviditási tartalék tervezett kiadása 598 eft, a rövid távú tervben 652 eft. A tényleges kiadás 71 eft. A befektetéssel kapcsolatos költségek a tervezett alatt teljesültek. A pénztár likviditási helyzete kiegyensúlyozott, ezért a tartalék terhére átcsoportosítást nem kezdeményeztünk. 15

16 A hosszú távú tervben azzal számoltunk, hogy a működési költségek eft-tal haladják meg a bevételeket. Az éves tervben eft pozitív eredménnyel számoltunk. A tényleges eredmény eft pozitív eredmény, amely a racionális költségfelhasználás és pénzügyi műveletek kedvező alakulásának az eredménye. A pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a működés befektetési portfoliójának értékelési különbözetére - időarányosan járó kamatból és piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre - képez céltartalékot. Ennek felhasználása a befektetés realizálásakor történik. A pénztár a szokásos működési tevékenységének fedezésére működési céltartalékot a jogszabályi rendelkezés alapján nem képezhet. A jövőbeni kötelezettségre céltartalékot nem képeztünk, mert nem volt jövőbeni kötelezettség. Fedezeti tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel Más pénztárból áthozott fedezet Pénzügyi műveletek bevétele Összesen: Fedezeti tartalék kiadásai (eft) Járadékszolgáltatás Egyösszegű szolgáltatás, kifizetés Más pénztárba átvitt fedezet Átvezetés tagi kölcsön hátralék miatt Átvezetés meg nem fizetett tagdíjak miatt Vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb költség Összesen: Fedezeti céltartalék eft Működési tartalék bevételei (eft) Tagdíj bevétel Egyéb bevétel Rendkívüli bevétel 116 Pénzügyi műveletek bevétel Összesen:

17 Működési tartalék kiadásai (eft) Anyagköltség Személyi jellegű ráfordítás Állományba tartozók bére Tagszervezés 505 Tiszteletdíj Járulékok Egyéb személyi jellegű költség Igénybevett és egyéb szolgáltatások Felügyeleti díj Befektetésekkel kapcsolatos ráfordítás Értékcsökkenési leírás Összesen: Működési alap tartaléka eft Likviditási tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel Pénzügyi műveletek bevétele Összesen: Likviditási tartalék kiadásai (eft) Pénzügyi műveletek költsége 71 Összesen: 71 Likviditási alap tartaléka eft A tagdíjbevétel tartalékok közötti megosztási aránya: fedezeti 94,74 % működési 5,00 % likviditási 0,26 % 100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül: pénztártagok által fizetett Ft feletti tagdíj, átlépés esetén a más pénztártól áthozott fedezet, a fedezeti alap pénzügyi bevétele. 100 %-ban a működési tartalékba kerül egyéb bevételként: 17

18 tagok által fizetett költségtérítés és eljárási díj, a működési tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának működésre jutó hányada. 100 %-ban a likviditási tartalékba kerül: likviditási tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának likviditásra jutó hányada. 8. Vagyonkezelés, befektetés Befektetési politika A Vasutas Nyugdíjpénztár a tagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alakítja ki, illetve minden évben felülvizsgálja a Befektetési Politikáját, amelynek tartalmi kivonata minden új belépő számára megküldésre kerül. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A befektetési politika alapelvei: biztonság jövedelmezőség likviditás. A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár célja, hogy a fent említett alapelveken nyugvó, hosszú távon kiegyensúlyozott vagyonkezelési gyakorlatot folytasson, a tagok számára kedvező reálhozamot érjen el. A Befektetési Politikában foglaltak a év folyamán maradéktalanul teljesültek. Az Igazgatótanács 2006-os év folyamán a magyar részvényekbe történő befektetések magas koncentráltsága miatt, diverzifikáció céljából mérlegelte a külföldi részvények beemelését a portfolióba. A vagyonkezelőkkel történő egyeztetés után év első negyedévében ad megbízást több vagyonkezelőnek is külföldi részvények vásárlására, mely a teljes pénztárra vonatkozó referenciahozam módosítását is maga után vonja. Ugyanakkor az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci változásokat, ezek hatását a portfolióra nézve, és amennyiben szükséges, év közben módosítja a befektetési politika sarokszámait. 18

19 Vagyonkezelési tevékenység A vagyonkezelés a Pénztár egyik alapvető tevékenysége, hiszen ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, amely nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenység magában foglalja a külső vagyonkihelyezést és a Pénztár saját vagyonkezelését is. A Pénztár vagyonkezelési szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal köt és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja. A Pénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a vállalt kockázat mértékének megfelelő lehető legmagasabb hozam elérése érdekében legjobb tudásuk szerint a vonatkozó jogszabályok és a befektetési politika figyelembe vételével mindent megtegyenek. A vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt a Befektetési Politikában és a vagyonkezelői szerződésekben rögzített feltételek mellett önállóan rendelkezik a Pénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel. Mind a Pénztár, mind a vagyonkezelő a kibocsátók, az értékpapírfajták és a futamidők tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Az előző évek tapasztalata alapján tovább folytattuk a részleges vagyon kihelyezési gyakorlatot. Az Igazgatótanács az eddigi gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelt figyelmet fordított a vagyonkezelők munkájának, teljesítményének, eredményének folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére. A 2006-os évben az Önkéntes Ágazat összességében öt külső vagyonkezelővel állt szerződéses kapcsolatban: a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt-vel, a Concorde Alapkezelő Zrt-vel, az Erste Alapkezelő Zrt-vel, a Generali Alapkezelő Zrt-vel és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt-vel. 19

20 Igazgatótanács feladata és hatásköre A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. A vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés, így különösen a Vagyonkezelő alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési és letétkezelői szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a portfolió összetétel meghatározása, a befektetési politika elfogadása, módosítása, a vagyonkezelési irányelvek meghatározása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A saját kezelésben lévő befektetések összetételét, a befektetési korlátokat az Igazgatótanács határozza meg. A konkrét befektetésekről a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve, a befektetési vezető által bekért ajánlatok alapján az Igazgatótanács elnöke dönt. Ellenőrzés A vagyonkezelési tevékenység körében a befektetési vezető és az ügyvezető igazgató folyamatosan gondoskodik a jogszabályok, az Alapszabály és a Befektetési Politika előírásainak betartásáról. Az Ellenőrző Bizottság évente egy alkalommal értékeli a Befektetési Politika teljesülését és erről tájékoztatja az Igazgatótanácsot. Az ellenőrzés során évre vonatkozóan a Befektetési Politikában foglaltak teljesülését állapították meg. Az Igazgatótanács negyedévente értékeli, pénzügyi évenként elvégzi a Befektetési Politika felülvizsgálatát és értékeli a Pénztár vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységét. A Pénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása, mely kiválasztása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. A letétkezelő vezeti az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát, valamint ellátja a kinyomtatott papírok letéti ellenőrzését is. A letétkezelő garantálja a törvényi limitek betartását is, amennyiben a vagyonkezelők tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor erről haladéktalanul köteles értesíteni a Pénztárat. A vagyonkezelési és befektetési tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a negyedéves, éves beszámolókon, az e tárgyban megkötött szerződések tartalma, valamint a rendszeres ellenőrzési tevékenysége által folyamatosan figyelemmel kíséri. Ezen kívül folyamatos az ellenőrzés a Felügyelet részéről a letétkezelő által adott napi eszközértékelés alapján. 20

21 A Pénztár befektetéseire ható tényezők és események alakulása Gazdasági növekedés 2006-ban a magyar gazdaság növekedése az előző évekhez képest némileg lassult, a bruttó hazai termék (GDP) 2006-ban 3,9 százalékkal (naptárhatással kiigazítva 4 százalékkal) növekedett, míg 2005-ben 4,2 százalékos, 2004-ben pedig 4,9 százalékos gazdasági bővülést mértek.. Az év folyamán a negyedéves GDP növekedési üteme a január márciusi 4,9 százalékról indulva fokozatosan csökkent és az utolsó negyedévben már csak 3,4 százalék volt. Az Európai Unióban azon belül elsősorban a régi tagállamokban ezzel ellentétesen alakul a gazdasági ciklus, és így csökkent a Magyarország és az EU növekedési üteme között hazánk javára fennálló különbség. Az EU-25 előzetes adatok szerinti éves GDP-növekedése 2,9 százalék volt, ami 2000 óta a legmagasabb érték, és jelentősen meghaladja a 2005-ös 1,7 százalékot. A legdinamikusabban, 8 11 százalékkal továbbra is a balti államok gazdasága bővült. Szlovákiában és Csehországban a konjunktúra 2006-ban is folytatódott, így a GDPjük ismét 6-7 százalékkal emelkedett, Szlovéniáé és Lengyelországé pedig közel 5 százalékkal, így a régióban Magyarországnak volt a legalacsonyabb a növekedés üteme. A növekedés húzóerejét a feldolgozóipar csaknem 10 százalékos emelkedése adta, amely jelentős mértékben járult hozzá az előző éveket lényegesen meghaladó 18 százalékos exportnövekedéshez. Tavaly a bruttó hazai termék értéke folyó áron milliárd, egy főre vetítve pedig 2 millió 340 ezer forint volt. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke az év egészében a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 5,1 százalékkal nőtt. Ezt elsősorban az ipar hozzáadott értékének az előző éveknél is dinamikusabb, 8,6 százalékos, ezen belül a feldolgozóiparnak a többi ágazatot messze Magyar Magyar GDP GDP (éves volumenváltozás) meghaladó 9,5 százalékos 3 növekedése alapozta meg. A mezőgazdaság teljesítménye 6 százalékkal maradt el a tavalyitól, az éven belül azonban a tavalyi teljesítménytől való elmaradása csökkent. Az Forrás: Bloomberg építőipar hozzáadott értéke az út- és autópálya-építések, valamint a lakásépítések csökkenése miatt 3,1 százalékkal mérséklődött 2005-höz képest. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értékének növekedése 2006-ban 3,3 százalékot ért el, vagyis kisebb volt, mint a gazdaság egészének növekedése. Az év folyamán a lakossági fogyasztás mérséklődésével összhangban csökkenő növekedési ütem volt megfigyelhető a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén is márc jún szept dec márc jún szept dec márc jún szept dec márc jún szept dec márc jún szept dec márc jún szept. 21

22 A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalma az Európai Uniós tagság óta jellemző gyors növekedést is meghaladva bővült 2006-ban. Az export növekedése a IV. negyedévben volt a leggyorsabb (20,1%), az év egészében az exportvolumen 18 százalékkal nőtt. Az import ennél kisebb mértékben, 14,7 százalékkal, illetve 12,6 százalékkal emelkedett. Jelenleg Magyarország gazdasági növekedése egyedül a nettó exporttól függ, mely hajtó szerepe 2007-ben várhatóan megmarad majd, köszönhetően annak, hogy az eurózóna gazdasága a következő évben is erős lesz, ami keresletet támaszthat a hazai exportjavak iránt ben a belső kereslet a megszorítások hatására továbbra is alacsony lesz, és emiatt a GDP növekedés további visszaesésére számíthatunk. Különleges helyzetet teremt, hogy az Európai Unióból jövő transzferek beruházásokra gyakorolt hatása segítheti a növekedést. E hatások eredőjeként 2007-ben 2,5 százalék körül alakul majd a magyar gazdaság növekedési üteme. Infláció A fogyasztói árak decemberében 6,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, így az átlagos infláció 3,9 százalékot tett ki az elmúlt évben. Emelkedés volt tapasztalható a maginfláció esetében is, amely a nyári 2 százalék körüli szintről 4,9 százalékra ugrott. Bár mindkét inflációs mutató nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakult, a kilátások nem jók, az áremelkedés széterjedt minden területre. Tizenkét hónap alatt az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedtek az élelmiszerek árai (12,3%), a háztartási energia (17,3%) valamint a szeszes italok, dohányáruk (7,9%). A háztartási energia áremelkedésén Fogyasztói árindex és a maginfláció alakulása ( ) 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% A fogyasztói árindex és a maginfláció alakulása Év/év infláció MNB mag jan.01 júl.01 jan.02 júl.02 jan.03 júl.03 jan.04 júl.04 jan.05 júl.05 jan.06 júl.06 belül, a vezetékes gáz ára 30,1 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek 1,1 százalékos és az egyéb cikkek 1,5 százalékos árnövekedése az átlagosnál alacsonyabb volt. A kiigazító lépések által nem érintett tételek közül mindenképpen meg kell említeni a benzin őszi árcsökkenését, ami jelentős szerepet játszott abban, hogy az infláció nem lett még magasabb. Kedvezőnek mondható emellett, hogy részben a forint árfolyam erősödésének köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek árai enyhén csökkentek (-1,8%), illetve a szolgáltatások árai is csak mérsékelten 5 százalékkal emelkedtek. Ez utóbbi a középtávú inflációs folyamatok alakulása szempontjából lehet kedvező előjel. A tizenkét havi árváltozás márciusban és áprilisban volt a legalacsonyabb, amikor 2,3 százalékot tett ki. Decemberben mérték a legmagasabbat, 6,5 százalékot. Az infláció szeptemberben gyorsult fel jelentősen a 15 százalékos áfa-kulcs 20 százalékra történő emelése, illetve a jövedéki adó mértékének változtatása miatt. 22

23 Az éves árindex a következő hónapokban a hatósági áremelések miatt várhatóan jelentősen tovább emelkedik. Az éves átlagos infláció 7 százalék fölé is emelkedhet 2007-ben úgy, hogy az első félévben akár a 9 százalékot is elérheti és csak év végére mérséklődik várhatóan 5 százalék körüli szintre. Az MNB középtávon 3 százalékos inflációt tűzött ki célul, amelyet tehát sem 2006-ban, sem 2007-ben és a várakozások szerint 2008-ban sem tud tartani. Belső/külső egyensúly Az államháztartás hiány 2006 negyedik negyedévében a GDP 9,8, az év egészében 8,9 százalékát tette ki, év végén a névértéken számított, konszolidált bruttó (maastrichti) államadósság a GDP 65,7 százaléka volt. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák előzetes adatai szerint milliárd forint volt, az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett adóssága pedig milliárd forint volt. Az államháztartás szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási igénye 2006 negyedik negyedévében a GDP 10,0 százalékát tette ki. A szeptemberben Brüsszelnek benyújtott és elfogadott konvergencia program ra GDP arányosan 5,8 százalékos kiigazítást irányoz elő, aminek eredményeképpen a deficit/gdp ráta 2008-ra 4,8 százalékra mérséklődhet. Ami a következő évet illeti, tovább folytatódó egyensúlyjavulást valószínűsítünk az államháztartás mérlegében. A tavaly december végén elfogadott költségvetési törvény 6,8 Konszolidált költségvetési hiány százalékos GDP arányos ESA hiányt irányoz előre 2007-re, -100 ami hosszú évek óta az első -300 olyan cél, ami teljesíthetőnek látszik. A Parlament által -900 elfogadott törvényt mind az európai főhatóságok, mind az MNB, mind pedig a nagy nemzetközi hitelminősítők reálisnak és teljesíthetőnek látják. További, elsősorban a kiadási oldalt érintő strukturális milliárd Ft Forrás: Bloomberg intézkedések azonban továbbra is elengedhetetlennek tűnnek ahhoz, hogy a hosszabb távú hiánytervek is, mindenekelőtt a Brüsszelnek benyújtott Konvergencia-programban szereplő 2009-es 3,2 százalékos GDP arányos deficit teljesíthetőek legyenek. A folyó fizetési mérleg hiánya a 2006-os év harmadik negyedévében 1,129 Mrd eurót tett ki, ami kedvezőbb lett az előzetesen vártnál. Az évkezdettől számított deficit így 4,062 Mrd euróra emelkedett. A mérleg struktúrája továbbra sem változott lényeges mértékben. A külkereskedelmi mérleg hiánya ismét viszonylag alacsony lett: a harmadik negyedévben 291 millió eurót, a január-szeptemberi időszak folyamán pedig 632 millió eurót tett ki. Ez utóbbi 510 millió euróval alacsonyabb hiányt jelentett a 2005 első háromnegyed-éves szintnél. A szolgáltatások mérlege a vártnál nagyobb, 449 millió eurós többletet mutatott júliusszeptemberben. Ezen belül az idegenforgalmi mérleg 429 millió eurós szufficitet produkált

24 A folyó fizetési mérleg hiány zöme így leginkább továbbra is a jövedelmek mérlegsor magas deficitjével magyarázható, ami a harmadik negyedévben 1,363 Mrd eurót, a tavalyi év első háromnegyed-évében pedig összességében 4,476 Mrd eurót tett ki. A folyó fizetési mérleg finanszírozási szerkezete a harmadik negyedévben már jól alakult. Így a bázishoz viszonyítva mind a folyó fizetési mérleg hiány, mind pedig a külső finanszírozási igény mérséklődött. Piaci összefoglaló Kötvénypiac A globális befektetői hangulat I. negyedévében gyökeres fordulatot vett. A korábban jellemző vételi érdeklődés után a gyengülést elsősorban az Amerikai Szövetségi Bank (Fed) kamatemelési sorozata és az ennek nyomán kibontakozó elbizonytalanodás váltotta ki. A befektetőkben ugyanis felmerült, hogy az emelkedő amerikai és európai hozamszintek mellett mennyire érdemes a feltörekvő piacokon befektetni. Ezért minden feltörekvő piac eladói nyomás alá került, és ebből Magyarország sem maradt ki. A globális környezet romlását súlyosbította, hogy több nagy hitelminősítő cég is rontott vagy kilátásba helyezte a változtatást hazánk hitelbesorolásán amit elsősorban a tartósan rossz államháztartási egyenleggel valamint az ikerdeficittel magyaráztak. A sorozatos Referenciahozamok és a jegybanki alapkamat alakulása 8,70% 8,20% 7,70% 7,20% 6,70% 6,20% leminősítések, majd az egész feltörekvő piacot érintő eladási hullám 265 körüli szintre, azaz két és fél éves mélypontra taszították a forint euróval szembeni árfolyamát, a kötvény hozamok pedig 0,5-0,7 százalékkal magasabb szintre emelkedtek, vagyis az értékpapírok leértékelődtek. 5,70% A második negyedév eseményeit egyértelműen a török piacról májusban kiindult fejlődő piaci gyengülés valamint a választások után, június 10-én bejelentett megszorító intézkedéscsomag elemei határozták meg. Noha a csomag tartalma jóval felülmúlta az addigi találgatásokat, mégis rendkívül rossz fogadtatásra talált. A kialakult negatív hangulatot tovább erősítette az S&P váratlan leminősítése. A hozamok drasztikusan, bázisponttal emelkedtek hónap 6 hónap 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év Alapkamat A Monetáris Tanács ezt követően 25 bázisponttal emelte a kamatszintet, ami egy közel 3 évnyi kamatcsökkentési periódus végét is jelentette egyben. A kamatemelés további gyengülést hozott mind a deviza, mind a hozamok tekintetében. A forint elérte a 285 Ft/eurós árfolyamot, így a kereskedők már a sáv gyengébbik oldalán kötötték az üzleteket