ÁNTSZ és népegészségügy kialakulása Magyarország népességének egészségügyi helyzete

Átírás

1 ÁNTSZ és népegészségügy kialakulása Magyarország népességének egészségügyi helyzete Kovácsné Dr. Tóth Ágnes A népegészségtan története Az ókortól a 19. századig elsősorban a járványok és az éhínségek okozták az emberiség tömeges pusztulását. Felismerték, hogy a járványok a betegek és az egészségesek közötti érintkezés következményei, és akik egy járványos betegségből felépülnek, csak ritkán kapják meg másodszor is ugyanazt a betegséget, de az orvosok nem rendelkeztek megfelelő módszerekkel. 14. században kialakult gyakorlat volt a járványok megelőzésére, hogy a messziről jött hajóknak a kikötés előtt 40 napig a tengeren kellett vesztegelniük = karantén. 1

2 A népegészségtan története JENNER 1798-ban vezette be a tehénhimlővel való oltást a feketehimlő megelőzésére. A járványtan a 19. század közepétől indult gyors fejlődésnek. SEMMELWEIS IGNÁC tisztázta a gyermekágyi láz terjedési mechanizmusát és kidolgozta a megelőzés módját. Angliában 1854-ben JOHN SNOW felderítette a cholera terjedési mechanizmusát. A legnagyobb fejlődés a 20. században a VÉDŐOLTÁSOK RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSÁVAL, ill. az ANTIBIOTIKUMOK FELFEDEZÉSE ÉS HASZNÁLATA 1752 Magyar tisztiorvosi szolgálat alapító okirata "Mi Mária Terézia, gondoskodásaink között, amellyel országaink és örökös tartományaink épsége fölött őrködünk, legfőbb gondunk alattvalóink egészségének megőrzése ő... amiről a már felállított teendőinkben hasznosan működő hatóságok ékes bizonyosságot tettek" 2

3 A magyar egészségügy fejlődését a szabadságharc leverése durván megtörte. Mindent elölről kellett kezdeni. A magyar tisztiorvoslás 1849 és 1918 között halálozás: diftéria Hastífusz Szifilisz malária golyva angolkór higany-ólom és foszformérgezés Alkoholizmus Ezek ismeretében nem keltett tt nagy meglepetést t Fodor József megállapítása, hogy a magyar lakosság születéskor várható átlagos élettartama 1872-ben 11 évvel volt rövidebb, mint Franciaországban és 19 évvel rövidebb, mint Angliában. 3

4 1876 XIV. törvényczikk a közegészségügy rendezéséről "1. A közegészségügy vezetése az állami igazgatás körébe tartozik. 2. Mindaz, ami a közegészség fenntartására, javítására és megromlottnak helyreállítására szolgál, hatósági felügyelet és intézkedés, a közegészség elleni kihágások pedig rendőri bíráskodás tárgyát képezik. 3. A hatóság a felügyeletet panasz bevárása nélkül is időnkénti szemlék és vizsgálatok által gyakor A magyar tisztiorvoslás 1920 és 1944 között influenza-járvány tuberculosis nemi betegségek thyphus abdominalis Dysentéria éhezés és az ezzel együtt járó táplálkozási ártalma ipari betegségek tömeges megjelenése Johan Béla, Fodor József 1927: Országos Közegészségügyi Intézet 7 szakosztály, 6 vidéki fiókállomás, védőnőképző, 4

5 1939:IX. T. C. "A hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények és egyéb rendelkezéseinek módosításáról" címet viseli tisztifőorvos továbbra is az önkormányzatok szakközege A magyar tisztiorvoslás között II. világháború leírhatatlan pusztítást hagyott maga után: több száz orvos halt meg a kórházak, gondozók, egészségházak egy része működésképtelenné vált Magyar közegészségügy szovjet rendszerű átalakítása 1951 Állami Közegészségügyi Felügyelet - KÖJÁL Előnyei: Rend, szigorúan meghatározott hierarchia, egységes elveken alapuló laboratóriumi rendszer pusztított az éhezés a dysenteriam, a typhus,hepatitis Poliomyelitis, Scarlatina, alultáplálság, golyva, silicozis, 5

6 1949 Népjóléti Minisztérium irányította Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Országos Munkaegészségügyi Intézet 1951-ben megjelent az Állami Közegészségügyi Felügyelet szervezéséről szóló minisztertanácsi rendelet 1990 a közegészségügyi-járványügyi felügyelet reform A magyar tisztiorvoslás 1990-től a nép egészségügyének szolgálat az országos tisztifőorvos által irányított tisztiorvosi rendszer visszaállítása hármas kiváltságot az önkormányzatoktól független ún. dekoncentrált szervezetet t a hatósági jogkör a laboratóriumi háttér 6

7 Népegészségügyi programok "Egészségünk jövője; az egészség megőrzés stratégiája 2010-ig ig" 2000 "Program az egészségügyi rendszer átalakítására és a nemzet egészségének fejlesztésére" 2001 "Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program " Ez áll legközelebb l az eredeti, 1994-ben megfogalmazott tervhez, azt számos technikai elemmel egészítette ki A népegészségtan története Munkaegészségtan fejlődése 1700-ban Ramazzini olasz orvos elsőként ismerteti könyvében az ipari ártalmakat, köztük a porártalmakat és a fémmérgezéseket Az iparosodás új betegségek tömeges jelentkezését hozta magával. Egyre több munkás vált munkaképtelenné a munkahelyi ártalmak miatt. A kórokok feltárása és a megelőzés lehetőségeinek keresése során alakult ki a munkaegészségtan. Táplálkozás-egészségtan fejlődését az emberiséget sújtó éhínségek is motiválták. Az első hasznosítható eredmények 19. század végétől születtek: fejlett országokban a táplálkozási hiánybetegségek túlnyomó részének a felszámolása 7

8 A népegészségtan története Környezet-egészségtan 1865-ben Max Pettenkofer Münchenben megalapította a világ első közegészségtani tanszékét, ahol kísérletekkel bizonyította a környezet és egészség közötti összefüggést. 20. században indult rohamos fejlődésnek a nagymérvű környezetszennyezés megállítására. Társadalom-egészségtan A veszélyeztetett korosztályok, társadalmi rétegek, népcsoportok egészségi állapotának vizsgálatával és egészségvédelmével foglalkozik 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben indult gyors fejlődésnek, főleg angol nyelvterületen fejlődött tovább. 8

9 Az egészségi állapotot meghatározó tényezők 43% életmód 11% egészségügyi ellátás 27% genetikai tényezők 19% környezeti hatások Halálozási arányszám 1000 lakosra jutó 13,9 ezrelék Férfiak halálozása:15 ezrelék Nők halálozása :13 ezrelék 25 európai ország közül 23. Európai átlag:10 ezrelék 9

10 Halálozási arányszám Legkedvezőbb: Budapest Győr-M-S Békés Legkedvezöltenebb: Somogy Szabolcs-Szatmár Borsod Nográd Természetes szaporodás -4,8 ezrelék Budapest:-6,9 ezrelék Békés-6,7 ezrelék Nográd-6,6 ezrelék Szabolcs-Szatmár 0,1 ezrelék 10

11 Halálozási arány Férfiak szülétéskor vérható élettartama:70,1 év 40 éves korban várható élettartam:32,9 év 60 éves korban várható élettartam:14,9 év Nők szülétéskor vérható élettartama:77,2 év 40 éves korban várható élettartam:39,8 év 60 éves korban várható élettartam:20,6 év Európai országokban 8-10 évvel magasabb a születéskor várható élettartam Születéskor várható élettartam 84,0 82,0 80,0 78,0 76,0 74,0 72,0 70,0 68,0 66,0 64,0 62,0 Ausztria Csehország Hollandia Spanyolország Magyarország Forrás: Eurostat,

12 12

13 Koronária halálozás beteg hunyt el beteg hunyt el beteg hunyt el beteg hunyt el 45 év alatt 30 X-oros emelkedés eset elhunyt 6 év alatt 2x emelkedés Koronária halálozás Évi AMI éven aluli li Ffi halálozása 1,5-2x magasabb, mint nők Fehér rasszra vonatkozik Utóbbi évek, növekszik 49 éven aluliak Fizikai munkások éves: 729 férfi halálát követelte éves: 1606 Nők esetében a növekedés később indul, a év közötti korcsoportnál kezd emelkedésbe 13

14 A koszorúér megbetegedés okozta halálozás SDR, ischaemic heart disease, 0-64 per Austria Czech Republic Finland Hungary Slovakia United Kingdom EU(15-prior ) average A keringési rendszer megbetegedései okozta halálozás nők körében SDR, diseases of circulatory system, 0-64 per , female Austria Czech Republic Finland Hungary Slovakia United Kingdom EU(15-prior ) average

15 A koszorúér megbetegedések okozta halálozás férfiak körében SDR, ischaemic heart disease, 0-64 per , male Austria Czech Republic Finland Hungary Slovakia United Kingdom EU(15-prior ) average Kockázati tényező Családi halmozódás Szérum koleszterin szint Magas vérnyomás 20 szálnál magasabb dohányzás Elhízás Fizikai aktivitás hiánya DM Magas fb fibrinogés szint Orális fogamzásgátlás Személyiség 15

16 Agyi érbetegségek 30-50% halálos 71%-an csökken a munkavállalás 31% segítséggel tudja ellátni magát 16% ágyhoz kötött Incidencia százezrelék (Japán kivétel) Életkorral nő 20%-os férfi túlsúly Az agyérbetegségek okozta halálozás SDR, cerebrovascular diseases, 0-64 per Austria Czech Republic Finland Hungary Slovakia United Kingdom EU(15-prior ) average

17 Az agyérbetegségek okozta halálozás férfiak körében SDR, cerebrovascular diseases, 0-64 per , male Austria Czech Republic Finland Hungary Slovakia United Kingdom EU(15-prior ) average Az agyérbetegség okozta halálozás nők körében SDR, cerebrovascular diseases, 0-64 per ,female Austria Czech Republic Finland Hungary Slovakia United Kingdom EU(15-prior ) average

18 Kockázati tényezők Hypertónia Dohányzás Alkohol Cardiális megbetegedés DM Fogamzásgátlás Néhány tényadat a stroke helyzetről stroke eset/év Mortalitása az EU átlag 2x-ese! 55 év alatt a mortalitás az EU átlag 6x-osa! A stroke betegek felét nem kezelik stroke osztályon! Vannak megyék, ahol egyáltalán nem végeznek trombolízist! Forrás: prof. Dr. Nagy Zoltán 18

19 Rákepidemiológiai viszonyok Magyarországon Az összhalálozás 12,5 százaléka. A fejlett egészségi kultúrájú országokban az összhalálozás 21 százaléka Az Európai Unióban 28 százaléka A növekedés oka A népesség öregedése Egészségtelen táplálkozás Dohányzás terjedése, A környezeti ártalmak fokozódó hatása Ak korai ifelismerés 19

20 Malignus daganatok okozta halálozás SDR, malignant neoplasms, 0-64, per Austria Czech Republic Finland Hungary Slovakia United Kingdom EU(15-prior ) average Malignus daganatok okozta halálozás férfiak körében SDR, malignant neoplasms, 0-64, per , male 150 Austria Czech Republic Finland Hungary Slovakia United Kingdom EU(15-prior ) average

21 Malignus daganatok okozta halálozás nők körében SDR, malignant neoplasms, 0-64, per , female Austria Czech Republic Finland Hungary Slovakia United Kingdom EU(15-prior ) average A rákhalandóság nemi különbségei Az 1950-es évek végéig több nő halt meg rosszindulatú daganatos betegségben Ok A regisztrált rákos halálozások legalább 15 százalékát a női emlő és női nemi szervek daganatos betegsége okozta. a női népesség idősebb 21

22 Férfiak halálozási gyakorisága Emberek nagyobb része meghalt, mielőtt elérte volna a daganatos betegségek szempontjából kritikus 65 évet 1970-es évtized Nőtt a rákkeltő kockázati tényezők gyakorisága a férfi, fi mint a női népességben é A szájüreg-, a nyelőcső- és a tüdőrák esetében bizonyított a dohányzás és/vagy az alkoholizmus rákkeltő hatása. Több nő dohányzik, mint korábban, miközben a dohányzó férfiak száma már valamelyest csökken. 22

23 A rákhalandóság életkor szerint minden életkorban előfordul harmincöt év alatt rendkívül ritka öregkorban okozza a legtöbb halálozást 65 éves és idősebb korban bekövetkezett halálozásokat tekintik öregkori halálozásoknak ban a rosszindulatú daganatos betegségben meghaltak 61 százaléka volt hatvanöt éves és idősebb. A tumoros mortalitás az életkorral párhuzamosan, és lényegében exponenciálisan nő. A rákhalandóság életkor szerint A prosztatarák halálozásának csaknem kilenc tizede hatvanöt éves és idősebb korban következik be A kormegoszlással ellentétes a férfiak szájüregrák halálozásának korstruktúrája, amennyiben az összes halálozás 77,3 százaléka hatvanöt év alatt, a középkorú, illetve a fiatal népességben figyelhető meg. Azoknak a férfiaknak a nagy része, akik negyvenötven éves korukban halnak meg szájüreg- illetve garatrákban, általában tizen-huszonévesen szoknak rá a dohányzásra, illetve az abuzív alkoholfogyasztásra. 23

24 Malignus tumor mortalitás okstruktúrája és az okspecifikus rákhalandóság A tüdőrák (a halálozások 25 százaléka) Vastagbél és végbél rosszindulatú daganata Emlőrák, Szájüreg- és garatrák Gyomorrák Változások Fél évszázaddal ezelőtt a gyomorrák okozta a legtöbb daganatos halálozást napjainkban tüdőrák a vezető tumoros halálok (Ffi, nő) 1947 és 1993 között a férfiak tüdőrák-mortalitása 17 százezrelékről 120 százezrelékre A nőké 5 százezrelékről 26 százezrelékre emelkedett. Az utóbbi évtizedben a férfi népesség tüdőrák-mortalitása 6 százezrelékkel csökkent A nőké 7 százezrelékkel nőtt. A 21. század első éveiben a férfinépességben a daganatos halálozások csaknem egyharmada, a női népességben 16 százaléka tüdőrák-halálozás volt. 24

25 Tüdődaganat okozta halálozás SDR, trachea/bronchus/lung cancer, 0-64 per Austria Czech Republic Finland Hungary Slovakia United Kingdom EU(15-prior ) average Tüdődaganat okozta halálozás férfiak körében SDR, trachea/bronchus/lung cancer, 0-64 per , male Austria Czech Republic Finland Hungary Slovakia United Kingdom EU(15-prior ) average

26 Tüdődaganat okozta halálozás nők körében SDR, trachea/bronchus/lung cancer, 0-64 per , female Austria Czech Republic Finland Hungary Slovakia United Kingdom EU(15-prior ) average Dohányzás kockázata Összefüggés Tüdőrák-incidencia és a dohányzás kezdete, időtartama, intenzitása között. A nemdohányzókhoz képest a dohányzók tüdőrák halálozási kockázata a naponta elszívott cigaretta mennyiségével párhuzamosan nő. 26

27 Napi negyven vagy ennél több cigaretta elszívása esetén a tüdőrák halálozási kockázat a nemdohányzókénak a 18,8-22,9-szerese. A tüdőrák kockázata függ a cigaretta kátrány- és nikotintartalmától, illetve attól, hogy az filterese. a pipázás és a szivarozás kevésbe rákkeltő a passzív dohányzók is veszélyeztetettek dohányzó férjek nemdohányzó feleségeinek tüdőrák-kockázata kb. 30 százalékkal magasabb Halálozási gyakorisága szabályos gradiens szerint nő ahogy az elvégzett osztályok ma csökken; De, a nők tüdőrák-mortalitása esetében ilyen gradiens nem állapítható meg A férfinépességben minél alacsonyabb az iskolai végzettség, annál gyakoribb a dohányzás, a női népességben azonban a legalacsonyabb iskolai végzettség egyben a hagyományos női társadalmi szerepet is jelenti, és ehhez általában absztinencia társul 27

28 FERTŐZŐ MEGBETEGEDÉSEK TBC A hazai tuberkulózis felszámolása az 50-es évektől egészen 1990-ig töretlenül zajlott ig évente kb. 19%-kal emelkedett új esetek száma / lakos, / lakos éves korcsoportban a legmagasabb. Évente mintegy háromszázzal kevesebben betegszenek meg jelenleg is hazánkban. (OKTPI adatok, 2004.) 28

29 HiV/AIDS fő fő fő fő fő A fertőzöttek nagy többsége férfi A World Health Organization (WHO) 2003-ban legfeljebb 5500-ra becsülte fertőzött magyarok számát, de összesen csak 1242 beteget tartanak nyilván. Közülük 272-en már meghaltak a kórházban. Magyarországtól keletre és nyugatra viszont sokkal rosszabb a helyzet: Európában évente új HIV- fertőzöttet diagnosztizálnak Nyugat-Európában Portugália és Nagy- Britannia, keleten Ukrajna, Oroszország és a balti államok regisztrálják a legtöbb megbetegedést. Ukrajnában 100 ezer lakosra 43, Magyarországon 1,4 új HIV-fertőzött jutott 2009-ben. 29

30 H1N es influenzaszezon 130 áldozat Magyarországon Százezer lakosra vetítve 1,3 fő, ami nagyjából megegyezik a kanadai halálozási adatokkal. 30

31 Megelőző intézkedések Mi a teendő? Sétálj valaki olyannal, aki tetszik... 31

32 Mi a teendő? Köss barátságokat, minden előítélet nélkül... Mi a teendő? Kerüld a kísértést 32

33 Köszönöm a figyelmet! 33