EURACADEMY OBSERVATORY

Átírás

1 EURACADEMY OBSERVATORY A EUROPEAN OBSERVATORY OF THE USE OF ICT-SUPPORTED LIFELONG LEARNING BY SMEs, MICRO-ENTERPRISES AND THE SELF-EMPLOYED IN RURAL AREAS Beszámoló az oktatáson résztvevők között és a kontrol csoportban végzett vizsgálatról WP3.2 Magyarország Szörényiné Kukorelli Irén Tóth Péter MTA RKK NYUTI Győr 2007

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Módszertan 2.1. A minta jellemzői 2.2. A kérdőív felvétele során adódó problémák 3. Eredmények 3.1. A képzések résztvevői A képzésekről rendelkezésre álló információk A képzés során használt módszerek Motiváció a jelentkezés mögött 3.2. Kontrol csoport Akik részt vettek képzésben a múltban Akik nem vettek részt képzésen a múltban Vélemények az IKT-vel támogatott képzésekről 4. A két csoport összehasonlítása 4.1. A képzésekről rendelkezésre álló információk 4.2. Motiváció a jelentkezés mögött 4.3. Válaszadó egyéb véleménye 5. Következtetések 6. Felhasznált irodalom 7. Táblázatok listája 8. Ábrák listája 9. Rövidítések 10. Mellékletek I. melléklet Képzésben részt vettek kérdőíve II. melléklet Kontrol csoport kérdőíve 2

3 1. Bevezetés Az Európai Unió határozott célkitűzése, hogy a területén élő állampolgárai a piacképesek maradjanak a gyorsan változó gazdasági körülmények és a globalizáció kihívásai közepette is. A lisszaboni folyamat ennek a célkitűzésnek az eredménye. Ehhez kizárólag az oktatási rendszerek reformján vezet az út. A hasznos munkaerő az, amelyik a kötelező iskoláztatás elvégzésekor nem száll ki a tanulási folyamatból, hanem időről-időre újabb tudástartalmakkal vértezi fel magát. A globalizáció és a technológiai forradalom megváltoztatta a tudástartalmak elsajátításának jól bevált, évszázados módszereit. Néhol kiegészíti őket, néhol teljesen átvette a helyüket. A kérdés csak az: kik azok, akik élni tudnak ezzel az új lehetőséggel. Van-e különbség a hatékonyság tekintetében az egyes társadalmi csoportok vonatkozásában. Az Euracademy Observatory projekt az oktatás ezen szegmensének feltérképezésére vállalkozott. Azon belül is egy újnak mondható elemet vizsgált tüzetesebben: az infokommunikációs technológiákkal támogatott oktatás színterét. Jelen kutatás egy, az Európai Unió Leonardo programja által támogatott nemzetközi kutatás része. A projektben részt vevő 7 ország Magyarország, Görögország, Németország, Finnország, Spanyolország, Lengyelország, Nagy-Britannia a nemzeti adatfelvételeket egy közös, a projekt befejeztével nyilvánosan elérhető adatbázisban kívánja elhelyezni, hogy további kutatások és elemzésekhez nyújthasson segítséget. Az alábbiakban a Magyarországon felvett kérdőíves kutatás eredményeit közöljük. 2. Módszertan Kutatásunk során a projekt WP 3.1 pontjában elvégzett kutatás eredményeiből indultunk ki. Ebben a korábban elvégzett felmérés során a magyar, IKT-kal támogatott tanfolyamokat hirdető oktatási szervezetekkel vettük fel a kapcsolatot egy online kérdőív segítségével. Az alacsony válaszadási hajlandóság miatt további telefonos interjúkat készítettünk a kapott információk pontosítása végett. Az így megtalált szervezetek adták a WP 3.2 kutatásának mintavételéhez szükséges információk egy részét. A WP 3.2 esetében a kutatás az oktatási szolgáltatást igénybevevők csoportjára koncentrált. Ehhez két online kérdőívet készítettünk. Egyet azon résztvevők számára, akik korábban részt vettek már IKT-val támogatott képzésben, egyet pedig azok számára, akik még nem (kontrol csoport). A kontrol csoportba kerülés feltétele a következő volt: részt vett már képzésen, de az nem volt IKT-val támogatott nem vett részt semmilyen képzésen korábban Az adatfelvételt több módszer együttes alkalmazásával oldottuk meg, mivel az oktatási szervezetek kis száma és egyéb problémák miatt nem sikerült volna megfelelő elemszámot elérni. A szervezetek által birtokolt hallgatói információk harmadik személynek való továbbadása adatvédelmi problémákat vetett fel, ezért kizárólag arra kérhettük meg őket, hogy az általunk leírt felkérő levelet továbbítsák hallgatóiknak. Szintén az elérhető emberek számát csökkentette a kutatás során alkalmazott regionális bontás is. A beérkezett adatok vizsgálatakor területi összehasonlítást is szerettünk volna végezni, ezért Magyarország hét régiója közül kettőt Nyugatdunántúli régió és a Dél-alföldi régió jelöltünk ki az adatgyűjtés terepeként (1. ábra). 3

4 Ezzel a lépéssel lemondtunk azokról a szolgáltatókról is, akik nem a fent emített két régióban tevékenykednek. A területi különbségtétel miatt az online kérdőív magyar verziójába egy plusz kérdés is bekerült, amivel a beérkező válaszokat tudtuk területileg szétválasztani. A WP 3.1 szervezetei mellett új, oktatással és tréningekkel foglakozó intézményeket is bevontunk a vizsgálatba. Többek között a Regionális Munkaügyi Központokat és a Regionális (REMEK). Itt is figyelembe vettük a területi elkülönülést. A fent említett szervezeteket is arra kértük, hogy a korábban, valamelyik tanfolyamukon vagy tréningjükön végzett hallgatóknak küldjék ki a kérdőív létéről tájékoztató ünket. A Dél-Alföldi régióban sor került az éppen futó tanfolyamokon kérdezőbiztosos lekérdezésre is. Erőfeszítéseink nem jártak megfelelő eredménnyel, az elérni kívánt populáció lekérdezését a közbülső szervezetek nehezítették, mivel az online kérdőívről szóló anyagainkat csak közvetett módon tudtuk célba juttatni. 1. ábra Az adatgyűjtés területi lehatárolása A kutatáshoz elegendő mennyiségű kérdőív beérkezhessen, a közvetlen megkereséshez fordultunk. Magyarország legnépszerűbb ún. social network oldalára regisztrált felhasználóknak küldtük el a kérdőívek kitöltésére buzdító jeinket. Az International Who is Who (röviden iwiw.hu) felhasználónak száma 2007-ben elérte a 2,5 millió felhasználót, tehát gyakorlatilag minden internetet használó magyar állampolgár megtalálható az oldalain. Magyarország lakossága 10 millió fő, az internetpenetráció mértéke pedig az alábbiak szerint alakult a legutóbbi World Internet Project felmérés szerint: a magyar lakosság kb. 25%-as éri el valamilyen módion saját használat, munkahely, iskola ill. közösségi eléréssel a világhálót (ITTK 2006). Joggal gondolhattuk tehát azt, hogy az oldal felhasználói között ráakadunk azokra, akik IKT-val támogatott képzésen vettek részt. Mivel a kutatás során a rurális területeken élők kiemelt szerepet játszottak, ezért a kapcsolatfelvétel során az információk kiküldését ennek kapcsán is szűrtük. A iwiw adatbázisa 4

5 tartalmazza többek között a tagok lakhelyét és életkorát. Ennek alapján kiválogattuk azokat a személyeket, akik rurális területen élnek ismét szem előtt tartottuk a területi megosztást. Az alábbi táblázat mutatja, hogy mennyi felhasználóval számolhattunk a két régióban. 1. tábla Az iwiw-ben található települések és felhasználóik száma Települések száma Felhasználók száma Lakosok száma Régió inhabitants Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Total Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Total Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Total inhabitants Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Total Total Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Total A fenti listából a keresés során még leválogattuk azokat, akik a kötelező iskolai tanulmányaikat végzik, azaz a 18 év alatti korosztályt. Levélküldésre a honlap belső levelezését használtuk. A kitöltési hajlandóság az online kérdőíveknél megszokott, 6%-os értéket ért el. Az elérni kívánt mennyiségű kérdőív kitöltéséhez több mint 8000 értesítést küldtünk ki. Az így kitöltött kérdőívek egészítették ki a korábban felvett, kevés számú kérdőívet. Itt kell megemlítenünk, hogy a kontroll csoport kérdőíveinek összegyűjtése sokkal könnyebben és gyorsabban ment. Bár a beszámoló tartalmának megbeszélésekor a projektben dolgozók egyetértettek abban, hogy a kontrol-csoporthoz elegendő lesz 50 kérdőívet felvenni, ennek a többszörösét gyűjtöttük be. (A két kérdőív kitöltéséhez egy felkérő levelet küldtünk mindenkinek: a címzett ennek elolvasása után dönthetett arról, hogy melyiket kívánja kitölteni és léphetett tovább a megadott linken.) A kontrol csoport kérdőíveinek ilyetén nagyra duzzadása mögött az IKT-támogatással meghirdetett tanfolyamokhoz való viszony is kifejeződött, amiről a későbbiek során még ejtünk szót. Az online adatfelvétel áprilisától júliusáig tartott. Végeredményként 539 IKT-támogatással futó tréning résztvevőjét és 569 kontrollcsoportba tartozó válaszadót sikerült lekérdezni. A mintavétel így egyszerű, véletlen mintavételnek tekinthető. 5

6 2.2 A minta jellemzői Mindkét kérdőív esetében alkalmaztunk szűrőkérdéseket is, elkerülendő a hibásan kitöltött kérdőívek megjelenését a rendszerben. Mind az IKT által támogatott képzésben részt vettek számára, mind a kontrol csoport számára készült kérdőívben arra kérdeztünk rá, hogy az illető részt vett-e egyáltalán bármilyen iskolarendszerű vagy nem iskolarendszerű szakmai képzésben, miután tanulmányait befejezte. A második kérdésben pedig magára az IKT jelenlétére kérdeztünk rá a képzésben. A kontrol csoport kérdőívében a kérdések sorrendje fordított volt. A képzésben részt vettek számára írott kérdőív nem engedte a továbbtöltést, amennyiben az IKT nem jelent meg az illető képzésében. A kontrol csoport kérdőívében pedig akkor nem engedte a továbbtöltést a kérdőív, ha a válaszadó vett részt IKT által támogatott képzésben. A kérdőív mindkét esetben felajánlotta a másik kérdőív kitöltésének lehetőségét, azt viszont nem tudjuk, hogy mennyien éltek ezzel a lehetőséggel. A kutatás szempontjából a képzésben részt vettek esetében a második kérdésre nemmel válaszolók estek ki a kutatásból. 2. tábla A szűrőkérdésekre adott válaszok megoszlása a felhasznált kérdőívekben Igen a második szűrőkérdésen Nem a második szűrőkérdésen Összesen Képzésben résztvevők n=513 Igen az első szűrőkérdésen Kontrol csoport n=559 Nem az első szűrőkérdésen A szűrőkérdésekre beérkezett válaszok megoszlását a 2. táblázat mutatja. Az elemzésbe tehát a képzéseken részt vettek közül 450 fő, a kontrol csoportból pedig 559 fő került be. Ez utóbbiból 310-en részt vettek valamilyen képzésben korábban, 249-en pedig semmilyen szakmai továbbképzésben nem vettek részt ezidáig. Látható tehát, hogy a korábban kisebb elemszámúra tervezett kontrol csoport sokkal nagyobb elemszámmal szerepel, mint a témánk szempontjából fontos populáció. Lehetséges, hogy ez az IKT által támogatott képzések kisebb elterjedtségének következménye. A megkérdezettek alapadatainak vizsgálatához a két adatbázist összevontan használtuk. Az adatok tüzetesebb vizsgálatával arra a következtetésre jutottunk, hogy a két régióban eltérő arányban alkalmazott adatgyűjtési módszerek befolyásolhatták a begyűjtött adatok eloszlását (3. tábla). A kontrol csoport esetében az Nyugat- Dunántúlra esik a begyűjtött adatok több mint 85 %-a. Ezért a továbbiakban eltekintünk a régiós különbségtételtől és az adatokat együtt, összesítve kezeltük, illetve néhány esetben, a képzésben részt vettek adatainak vizsgálatakor használtuk csak. 3. tábla A két adatbázis magyarázó változóinak megoszlásai (%) Kontrol Csoport Képzés résztvevői 6

7 (Total N=559) (Total N= 450) Nem N=555 N=450 Férfi 41,8 39,3 Nő 58,2 60,7 Kor N=553 N= év és alatta 66,5 76, éves 32,9 23,6 65 év felett 0,5 0 Befejezett iskola N=536 N=449 Nincsen iskolai végzettsége 0 0 Általános iskola 0,9 3,8 Középiskolai érettségi 62,3 55,9 Főiskolai végzettség 20,0 32,1 Egyetemi végzettség 8,0 8,2 Lakóhely típusa N=543 N= lakos vagy annál kevesebb 51,7 29, lakos 33,9 35, lakos 7,2 23, lakosnál nagyobb település 7,2 12,3 Otthoni internetkapcsolat típusa N=543 N=447 Modem (PSDN, lassú) 9,6 14,5 ISDN 6,4 10,1 Szélessáv (ADSL, gyors) 63,9 49,4 Nincs internetkapcsolata 20,1 26,0 Munkahelyi internetkapcsolat típusa N=450 N=411 Modem (PSDN, lassú) 3,1 6,8 ISDN 6,9 10,2 Szélessáv (ADSL, gyors) 53,3 58,9 Nincs internetkapcsolata 36,7 24,1 Munkahely N=512 N=438 Mikro vállalkozás (10 fő vagy kevesebb alkalmazottal) 12,1 3,9 Kisvállalkozás (11-50 fő alkalmazott) 11,5 6,8 Középvállalkozás ( fő alkalmazott) 14,3 24,4 Magánvállalkozó 8,83 3,4 Munkanélküli 17,2 12,6 Egyéb 36,1 nagyvállalatok alkamazottai, diákok, kismamák, közszféra Régió N=569 N=450 48,9 nagyvállalatok alkamazottai, diákok, kismamák, közszféra Nyugat-Dunántúl 90,3 50,2 Dél-Alföld 9,7 49,8 Az online lekérdezés sajátosságaiból kifolyólag a kérdőív egyszerűbb és rövidebb, mint a kérdezőbiztosos kérdőívek. A túlzott egyszerűsítés azonban nehézséget okozott, mivel több, a gyakorlatban folytonos változóként kódolható változó csak nominális vagy ordinális szintű váltózóként került be az adatbázisba. A kor esetében történt egyszerűsítés ennek a problémának a legjobb példája. Magyarországon szükséges lett volna az ún. Sulinet-generáció kiemelése a 35 évesek 7

8 korosztályából, hiszen az ő életüket, kompetenciájukat nagyban meghatározza a főleg kormányzati forrásokból történt fejlesztéscsomag. Ez a korcsoport a 1996-tól napjainkig tartó időszakban közoktatásban résztvevő magyar állampolgárokat takarja. Ez a korosztály másképpen áll hozzá az IKT-hoz, mint a náluk idősebbek. Érdekes lett volna kimutatni, hogy a kormányzati pénzekből végbement fejlesztések milyen hatással voltak a csoport témával kapcsolatos ismereteire és attitűdjére. Ezt a generációt emelte ki a Nemzeti Szélessávú Stratégia is, mint az IT innováció legfőbb terjesztőit hazánkban (NSZS 2005). Szintén problémás Magyarország esetében a települési felosztás, hiszen jócskán találhatunk olyan városokat, ahol a lakosságszám megegyezik egy nagyközség lakosságszámával. Mivel a kérdőívből nem derült ki, hogy a kérdezett melyik településen él, ezért ez a felosztás csak a válaszadók esetében a lakóhely településnagyságához nyújt támpontot, de jogállásához nem. 3. Eredmények 3.1. A képzések résztvevői Az IKT által támogatott képzések résztvevői enyhe női túlsúllyal jellemezhetőek. A nők aránya a válaszadók között 58,2%. Ahogy azt már fentebb említettük: valóban nem volt szerencsés az adatfelvételkor a korosztályi csoportok ilyetén meghatározása. A válaszadók kétharmada a fiatal korosztály közül került ki. Ez valójában nem meglepő, hiszen több kutatás is alátámasztotta, hogy ez a korosztály az, amelyik készségszinten bánik a digitális korszak vívmányaival. Itt a legnagyobb az intenetpenetráció is (WIP 2006). Mivel a csoport elég tág gyakorlatilag 18 éves kortól 35 éves korig tart és nem lett különválasztva a Sulinet generáció, ezért nehezen tudtuk felhasználni ezt a változót magyarázó változóként. A kevés 65 év feletti kitöltő aránya egyáltalán nem meglepő. Ennek a korosztálynak a 98%-a digitálisan írástudatlan (MSZS 2005). A korosztályi megoszlásból fakad az is, hogy a többség (62,3%) középiskolai végzettséggel rendelkezik. Valójában sok volt a válaszadók között az egyetemista, ahogy az a kérdőív nyílt kérdéseiből ki is derült. Meglepő azonban az internet-ellátottsági mutató eloszlása. Összevetve a KSH adataival, kiderül, hogy a kutatásunkba bevont kör jócskán túlteljesíti az KSH által 2006-ban begyűjtött adatokat (KSH 2006), ahol az internetprenetráció jóval kisebb (21-25 %). Esetünkben az otthoni internettel rendelkezők aránya 80%. A kirívóan magas eredményeket az online módon kitöltetni kívánt kérdőívvel tudjuk magyarázni, ahol nemcsak a felkérés de az elkészítés is igényelte az internet kapcsolatot. Hasonlóan magas arányt kaptunk a munkanélküliek esetében. Itt pedig a Munkaügyi Központ megkeresése és klienseik megkérdezése miatt nőtt a kategóriában elhelyezkedők aránya (1 táblázat) A képzésekről rendelkezésre álló információk Az általunk felsorolt IKT-val támogatott képzések közé tartozott minden olyan képzés, ahol az IKT bármilyen formája felmerül az oktatási folyamat során. Nem csupán az e-learning módszerek, de a ma már hagyományosnak mondható multimédiás eszközök használata is ebbe a körbe tartozott. A képzésen részt vettek 8

9 csoportja tehát ilyen típusú képzésen vett részt. A kérdőív nem tért ki arra, hogy hány képzésen vettek részt a megkérdezettek. Már a WP 3.1-ben is rámutattunk arra, hogy a napjainkban is a legtöbb képzés magával az IT használattal függ össze (WP3.1). Ez a tény ebben az esetben is igazolódott. A megkérdezettek kétötöde számítástechnikai kézségek elsajátításával foglalkozott a képzése alatt (2. ábra). 2. ábra Képzések fajtáinak megoszlása az IKT támogatott képzések körében (%) (N=440) 17% 13% 42% 28% Üzleti készségek Technikai készségek Számítástechnikai készségek Egyéb A válaszolók egyötöde az egyéb kategóriát jelölte be, vagyis nem fért bele az általunk megadott kategóriákba. Az egyéb válaszok között a legnagyobb arányban a kommunikációs képzések jelentek meg. 18-an írták be a képzések ezen típusát, hárman említették a vállalaton belüli általános szakmai ismeretek elsajátítására vonatkozó képzéseket. A képzések időtartamát tekintve egyenlő arányban szerepelt a maximum egy hónapos képzés a több mint három hónapos képzés és a 1-3 hónapos képzések (3. ábra). 3. ábra A válaszadók által elvégzett, IKT által támogatott képzések időtartama (%) ( N=444) 9

10 39% 30% 11% 20% 1 hónap vagy kevesebb 1-2 hónap 2-3 hónap Több mint 3 hónap A képzések finanszírozási háttere kapcsán már jelentős eltérések mutatkoznak a WP 3.1-ben leírtakhoz képest, tekintettel arra, hogy ebben a körben olyan oktatási szolgáltatók is a kutatásba kerültek a válaszadók által, amik az előző felmérés során nem. Míg ott inkább a piaci körülmények között működő cégek voltak többségben, addig a képzésben résztvevők elmondása alapján jócskán előtérbe került támogatás, a közpénzből finanszírozott képzések (4. ábra). Ebben az esetben szignifikáns kapcsolat mutatható ki a finanszírozási háttér és a képzett lakóhelye között. 4. ábra A válaszadók által elvégzett IKT által támogatott képzések finanszírozási háttere (%) (N=446) 40% 9% 21% Munkaadóm - minden költséget Saját magam - minden költséget 30% Támogatás - Közpénzből (pl.: Országos/Helyi kormányzat, EU, stb) Egyéb Közepesen erős a kapcsolat a két változó között. A gazdaságilag jobb mutatókkal rendelkező nyugati régióban a képzéseken résztvevők piaci alapon működtetik a rendszert, míg a fejletlenebb dél-alföldi területekre a támogatott képzések jellemzőek inkább. 10

11 4. tábla A költségfinanszírozás típusainak megoszlása a régiók között az IKT-val támogatott képzések esetében (%) (N=446, Chi 2 =0,00, Cramer sv=0,428) Ki finanszírozta a képzés költségeit? régió Munkaadó - minden költséget Saját magam - minden költséget Támogatás - Közpénzből Egyéb Összesen Nyugat-Dunántúl 39,64 31,98 19,37 9, Dél-Alföld 21,43 10,27 58,93 9, Összesen 30,49 21,08 39,24 9, A teljes mértékben a résztvevő által fizetett képzések aránya háromszor akkora a Nyugat-Dunántúlon, míg az Alföldön a támogatott képzések aránya háromszoros (4. tábla). Mivel nem tudjuk, hogy az online kérdőívre melyik megkeresés alapján érkeztek a kérdőívek, ez a különbség eredhet a különböző adatfelvételi technikákból is. Az egyéb válaszok között a legnagyobb arányban a fele-fele arányú finanszírozás szerepelt, ahol a képzés költségeinek felét a munkavállaló, a másik felét pedig a munkáltató állta. Megemlíthető még néhány ingyenes képzés említése is, ahol az illető GYES alatt végezte el a tanfolyamot. 5. ábra A válaszadók által elvégzett képzésekre történő jelentkezés módja (%) (N=448) 24% 4% 11% 61% Saját magam A képzést tartó szervezet keresett meg A munkaadóm iratott be Egyéb A képzésre történő jelentkezésnél a válaszadók nagyfokú önállóságról tettek tanúbizonyságot, kétharmaduk saját maga jelentkezett a képzésre. Ahol a munkaadó fizette a képzési költségek 100 %-át, ott természetesen a munkaadó íratta be a kérdezetteket; az esetek kétharmadában így történt. Említettük, hogy a kutatás adatgyűjtését kiterjesztettük a Munkaügyi Központokra is. Ennek hatásaként jelent meg az Egyéb válaszok között a Munkaügyi Központ, mint a továbbképzés ajánlója. 11

12 A képzések során szerezhető minősítések megoszlása szintén másképpen alakult, mint amit a képző szervezetek adataiból kaptunk. Ott, az ECDL kurzusok és a Kreszkurzusok sokasága miatt a nemzetközileg elismert bizonyítványok domináltak. Ebben az esetben az országosan elismert (valószínűleg OKJ-s) bizonyítványok említése történt meg a legtöbbször (6. ábra). 6. ábra A válaszadók által említett bizonyítványok/minősítések típusainak említettsége (db) Országosan elismert Nemzetközileg elismert A képzést tartó szervezet -magasabb szintű elismerés része A képzést tartó szervezet által kiállított bizonyítványt a képzés sikeres elvégzéséről Semmilyen bizonyítványt nem kapott Szintén sok említést kapott a képző szervezet saját bizonyítványával záruló képzések csoportja, ahová a céges tréningek, továbbképzések tartoznak. Az összes válaszadó 10%-a nyilatkozott úgy, hogy a képzés végén nem kapott bizonyítványt A képzés során használt módszerek A képzések kapcsán a képzés típusa nagyban befolyásolja azt, hogy a képzésben résztvevőnek milyen helyszínen elérhető a folyamat. A 7. és 9. ábra összevetéséből látható, hogy a képzést tartó szervezet által biztosított helyen zajló képzések kimagasló számát a két, tantermi oktatással kapcsolatos tanítási forma túlsúlyából származik. Ebből egy végig a képző szervezetnél zajlik, míg a másik az ún. blended learning, ahol a képzés kiegészül távoktatás jellegű elemekkel is. A válaszadók 94 %-a a két előbb említett típusú tanfolyam valamelyikén vett részt. 7. ábra A képzések helyszíneinek említettsége (db) 12

13 közösségi helyeken 15 otthon 39 A képzést tartó szervezet által biztosított egyéb helyeken 244 A munkaadó által biztosított egyéb helyeken 56 Munkahelyemen Az oktatás során felhasznált eszközök is ehhez a trendhez igazodnak, az oktatásban régóta használatos CD-rom, videó vagy DVD használata széleskörűen elterjedt és használatban van. Az oktatásban használt eszközök említettsége megfelel az képzést nyújtó szervezetek által felsorolt eszközöknek. Véleményünk szerint az e- mail, a honlap a képzést végzőknél is az információszerzés és az oktatókkal való kommunikációra szolgáló elem és nem módszertani része az oktatás folyamatának. Jóval nagyobb arányban említették a képzést végzettek, mint a képzők az e-learning felületet, amely valódi módszertani elemként értelmezhető. Említettsége eléri az ét is, bár a kettő rendszer nagyban összefügg egymással, mint ahogy a honlap is ide kapcsolható. 8. ábra Az oktatás során használt eszközök említettsége egyéb speciális oktatási műsor telefonkonferencia telefonos konzultáció cd-rom chat telekonferencia honlap E-learning felület Az elvégzett képzések kétharmadában az általunk felsorolt eszközök közül egyet vagy kettőt használtak. Az átlagosan használt eszközök száma 2,

14 5. tábla A különböző eszközök közül mennyit használtak a képzés folyamán Felhasznált eszközök száma N % 0 7 1, , , , , , ,22 Összesen Amennyiben csak azokat az eszközöket, amiknek a feltétele a PC és az internet (chat, honlap, , e-learning felület) akkor az átlag 1,28-ra módosul. Az egyéb kategória elemei között a speciális gyakorlószoftverek jelentek meg nagy számban. 9. ábra Az IKT által támogatott képzések megoszlása a különböző képzési formák között (N=449) 19% 1% 5% 75% Oktató nélküli távoktatás (önigazgatott) Tantermi oktatás elektronikai anyagok segítségével Vegyes oktatás (távoktatás és tantermi oktatás együtt) Egyéb Motiváció a jelentkezés mögött A képzésre történő jelentkezés mögött mindig valamilyen célrendszer húzódik meg. A képzésre jelentkezőnek a képzés elvégzése pozitívan hathat a munkaerőpiaci pozíciójára. Az egyes tanfolyamoktól minden résztvevőnek vannak elvárásai. A kérdések között szerepelt a képzéssel kapcsolatos elképzelés és olyan rész is, ahol arra kérdeztünk rá, hogy az adott cél teljesült-e vagy sem. Mivel az online kérdőív csak azt rögzítette, hogy az adott célra beteljesültére számított-e a kérdezett, ezért csak a két kérdés közül azokat vettük figyelembe, ahol valahol jelölve volt a célt (reménybeli ill. a teljesültek között). Az általunk felkínált eseményekből az új munkaszerzés lehetősége szerepelt a legnagyobb arányban a kívánt és teljesült hatások között (6. tábla). Ez az arány 14

15 hatszorosa annak, ahol a bíztak benne, hogy teljesül, de nem így történt. Szintén ebben az esetben a legnagyobb azoknak az aránya, akik nem gondolták volna, hogy a képzés elvégzése hozzájárul ahhoz, hogy új munkához jussanak, de ez mégis megtörtént. A személyes érdeklődésnek megfelelő munkalehetőség lehetősége hasonló arányban teljesült, mint nem. A legkisebb arányban a fizetésemeléssel kapcsolatos elképzelések voltak jelen. 6. tábla A képzésekkel kapcsolatos elvárások és teljesülésük az összes válasz arányában (% N=450) Bízott Bízott benne, de Nem bízott benne és nem benne és teljesült teljesült teljesült Hozzájárul ahhoz, hogy munkát kapjak/ folytathassam jelenlegi munkámat 41,33 7,33 7,56 Előrelépési lehetőséget remélek (magasabb pozíció) 6,89 9,78 1,78 Fizetésemelés 1,56 4,00 2,00 Új/jobb munka lehetőséget 19,78 13,78 3,78 Személyes érdeklődésemnek megfelelő munka lehetőséget 18,22 15,11 3,11 Ha tovább bontjuk az első kategóriát, akkor annak kategóriáival szignifikáns összefüggést mutat ha a különböző régiókkal együtt vizsgáljuk (tábla) 7. tábla Az egyes régiók megoszlása a munkaszerzéssel kapcsolatos elképzelések között (N=450, Chi 2 =0,00, Cramer sv=0,312) Hozzájárul ahhoz, hogy munkát kapjak/ folytathassam jelenlegi munkámat Bízott Bízott Nem Nem bízott benne benne, de bízott benne és és nem benne és nem is teljesült teljesült teljesült teljesült Összesen Nyugat- Dunántúl 26,55 8,85 7,52 57, Dél-Alföld 56,25 5,80 7,59 30, Összesen 41,33 7,33 7,56 43, A dél-alföldi régióban a sikeres célelérés dominál, míg a Nyugat-Dunántúlon a nem teljesült vágyak jellemzőek. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen képzések állnak az egyes kategóriák mögött, de például a Munkaügyi Központok által meghirdetett tanfolyamok, főleg az átképzések, nagy hányada egyben új munkahely felajánlásával is jár, ami befolyásolhatja a fenti táblázat megoszlását. 15

16 Magát a képzéseket a válaszadók többnyire pozitívan élték meg, ezt mutatják a képzésekkel kapcsolatos állításokra beérkezett válaszok megoszlása is (9. ábra) 10. ábra Az IKT-vel támogatott képzésekkel kapcsolatos kijelentésekkel egyetértők és ellenzők aránya Az IT által támogatott képzések legnagyobb előnye a képzési idő rugalmassága IT által támogatott képzésen való részvétel nagyobb motivációt jelent,mint a hagyományos képzésen való részvétel A képzésekben az IT eszközök használatával időt spórolunk A képzést tartó szervezetek a résztvevők számára jó segédrendszerrel rendelkeznek Az IT eszközökkel történő tanulás időigényesebb, mint az gondoltam Az IT eszközök megkönnyítik a tanulási folyamatot Nem rendelkeztem a képzéshez szükséges számítástechnikai ismeretekkel és készséggel A hozzáférés a képzéshez szükséges technikai eszközökhöz megfelelő volt A képzés díja túl magas volt N % 20% 40% 60% 80% 100% egyetért nem ért egyet A legnagyobb egyetértés abban mutatkozott, hogy az IT eszközök használata megkönnyítette a tanulási folyamatot. Az oktatással kapcsolatos negatív előjelű kijelentések egyikével sem értettek egyet a válaszadók. A válaszok megoszlásának további elemzésére a kontrol csoporttal történő összehasonlítás során kerül sor Kontrol csoport A kontrol csoport esetében nem állapítottuk meg nagy elemszámot, azonban az adatgyűjtés során könnyedén magasabb elemszámot értünk el. A kontrol csoportot további két csoportra bontottuk aszerint, hogy a válaszadó vett-e részt bármilyen képzésen vagy sem. Ahogy azt már korábban írtuk: a kontrol csoport adatfelvétele közben a kis elemszám-terv miatt a Dél-Alföldön sokkal kisebb elemszámmal került a mintába, mint Nyugat-Dunántúl ( tábla). Ezért itt eltekintünk az adatok régiós bontásban történő vizsgálatától. 8. tábla A kontrol csoport magyarázó változóinak megoszlása (%) Képzésen résztvevők N=310 Képzésből kimaradók N=249 Nem N=307 N=248 Férfi 40,7 43,1 Nő 59,3 56,9 Kor N=306 N= év és alatta 55,9 79, éves 43,8 19,4 65 év felett 0,3 0,8 Befejezett iskola N=295 N=241 16

17 Nincsen iskolai végzettsége 0 0 Általános iskola 8,1 10,0 Középiskolai érettségi 61,0 65,1 Főiskolai végzettség 21,7 17,1 Egyetemi végzettség 9,2 7,1 Lakóhely típusa N=299 N= lakos vagy annál kevesebb 52,8 50, lakos 33,8 34, lakos 5,7 9, lakosnál nagyobb település 7,7 6,6 Otthoni internetkapcsolat típusa N=301 N=242 Modem (PSDN, lassú) 8,3 11,2 ISDN 7,0 5,8 Szélessáv (ADSL, gyors) 65,4 62,0 Nincs internetkapcsolata 19,3 21,1 Munkahelyi internetkapcsolat típusa N=259 N=191 Modem (PSDN, lassú) 3,5 2,6 ISDN 6,9 6,8 Szélessáv (ADSL, gyors) 54,4 51,8 Nincs internetkapcsolata 35,1 38,7 Munkahely N=286 N=226 Mikro vállalkozás (10 fő vagy kevesebb alkalmazottal) 12,2 11,9 Kisvállalkozás (11-50 fő alkalmazott) 11,9 11,1 Középvállalkozás ( fő alkalmazott) 14,7 13,7 Magánvállalkozó 9,43 8,0 Munkanélküli 16,8 17,7 Egyéb 35,0 nagyvállalatok alkamazottai, diákok, kismamák, közszféra Régió N=310 N=249 37,6 nagyvállalatok alkamazottai, diákok, kismamák, közszféra Nyugat-Dunántúl 90,0 90,4 Dél-Alföld 10,0 9, Akik részt vettek képzésben a múltban A kontrol csoport esetében rákérdeztünk arra, hogy hány képzésen vett már részt életében a válaszadó. Nem kérdeztünk rá a kérdések típusára, ezért csak általános képet adhatunk a témáról. A többség, a megkérdezettek több, mint fele (52%) kettő és öt képzést végzett eddigi élete során. A válaszadók egyharmada pedig egy képzésen vett eddig részt. Ha korosztályi bontásban vizsgáljuk az adatokat, akkor látható, hogy az idősebb korosztály több képzésen van túl, mint a fiatalabbak (9. ábra) 9. tábla Összes elvégzett képzés megoszlása a korosztályi csoportok között (%)(N=446, Chi 2 =0,00, Cramer sv=0,291) Hány képzésen vett részt életében Egy nál több Összesen 17

18 35 alatti 48,21 46,43 5, felett 23,13 58,96 17, Öszesen 37,09 51,99 10, Ellentétben az IKT-val támogatott képzéseknél mért megoszlással, ebben a csoportban a legutolsó képzés típusánál az üzleti kézségeket átadó képzések és az egyéb kategória körülbelül hasonló arányban szerepelt, mint a számítástechnikai kézségek (12. ábra). Meglepő, hogy a számítástechnika kézségek tanítása itt is ennyire hangsúlyosan megjelent ebben a csoportban. 11. ábra Milyen típusú képzés volt, amin utoljára részt vettek (N=187) 30% 29% 16% 25% Üzleti készségek Technikai készségek Számítástechnikai készségek Egyéb Az egyéb kategóriában a válaszok egészen sokszínű képzési palettát mutattak. Az idegenforgalmi, lakberendező, virágkötő és vagyonőr képzések mellett találtunk szociális, egészségügyi képzéseket is szép számmal. Itt is találhatunk átfedést az IKT által támogatott képzésekkel, mert megjelent többször is a nyelvoktatás, ahol a képzés része szokott lenni a multimédia. 12. ábra Képzések időtartamának megoszlás a kontrol csoportnál (N=295) 18

19 8% 7% 15% 70% 1 hónapig 1-2 hónap 2-3 hónap Több mint 3 hónap A képzések időtartamát tekintve dominálnak a több mint három hónapnál tovább tartó képzések. A képzések finanszírozása és a válaszadók kora között is kimutatható volt gyenge szignifikáns kapcsolat. A 36 éves korosztály képzéseit a munkáltató fizette, míg a fiatalabb korosztályra a saját költségű é s a támogatott képzések jellemzőek inkább (10. tábla). Az egyéb kategóriák esetén szintén a részben a képzett hozzájárulásával, részben támogatásból indított tanfolyamok szerepeltek. 10. tábla A kontrol csoport korcsoportjainak megoszlása a által elvégzett képzések finanszírozási lehetőségei között (%) (N=302, Chi 2 =0,00, Cramer sv=0,238) Támogatás - Közpénzből Saját Munkaadóm magam (pl.: - Országos/Helyi - minden minden kormányzat, költséget költséget EU, Egyéb Összesen 35 alatti 19,05 42,86 25,00 13, felett 40,30 32,84 15,67 11, Összesen 28,48 38,41 20,86 12, A megszerezhető bizonyítványok többsége hasonlóan az IKT által támogatott képzések esetében itt is az országosan elismert képesítések köréből került ki. A megszerezhető bizonyítványok fele országosan elismert volt. (15. ábra) 13. ábra A kontrol csoport által elvégzett utolsó képzés révén megszerezhető minősítések/bizonyítványok típusainak megoszlása (N=302) 19

20 20% 7% 8% 51% 14% Országosan elismert Nemzetközileg elismert A képzést tartó szervezet -magasabb szintű elismerés része A képzést tartó szervezet által kiállított bizonyítványt a képzés sikeres elvégzéséről Semmilyen bizonyítványt nem kapott Arra a kérdésünkre, hogy részt venne-e IKT-vel támogatott képzésen a 256 válaszadó közül 186-an (az összes válaszadó 71,6 %-a) válaszolt igennel Akik nem vettek részt képzésen a múltban Érdekes, hogy azon válaszadók csoportja, akik még nem vettek részt soha továbbképzésen és tréningen, mióta befejezték tanulmányaikat (a középiskolát ill. a felsőoktatást értjük ezalatt) ugyanakkora hányada érdeklődik továbbképzések iránt, mint azok, akik már részt vettek képzésen. A kontrol csoport képzés nélküli tagjainak 74 %-át érdekelné egy továbbképzés. Ebben a csoportban szembetűnő, hogy a válaszadók jóval fiatalabbak, mint a képzésben már részt vettek csoportja. A nagyszámú, jelenleg felsőoktatási intézményben tanuló válaszadó teheti ki ezt a különbséget, amit azonban a rendelkezésünkre álló adatokkal nem tudunk bizonyítani. Számukra ideális választás lenne egy számítástechnikai kézségeket nyújtó képzés. A választott képzések több mint egyharmada számítástechnikai jellegű lenne. A másik nagy csoport az üzleti kézségeket tanulni vágyók csoportja (14. ábra). Lebontva az adatokat a korosztályok szerint kiderült, hogy a számítástechnikai jellegű képzéseket inkább az idősebbek választják, míg az üzleti kézségek elsajátítására inkább a fiatalabbak vállalkoznának. 14. ábra A kontrol csoport képzést nem végzettjeinek választása, amennyiben képzést választ (%) (N=168) 20

21 23% 27% 16% 34% Üzleti készségek Technikai készségek Számítástechnikai készségek Egyéb Az egyéb, nyílt kérdésre érkezett válaszokat nem lehet csoportokba szedni, mivel a lehető legkülönfélébb képzések jelentek itt meg. Szerettük volna azt is megtudni, hogy egy jövőbeni képzés kapcsán milyen célokat tűznének ki a válaszadók maguk elé, aminek eléréséhez a képzettség segítséget jelentene. A jobb munka vagy egy új munkahely elérésének lehetősége szerepelnek a legtöbbet említett elemek között. (15. ábra) 15. ábra Egy esetleges képzés elvégzésével járó előnyök említettsége A képzésből nem származik semmilyen előny 7 Személyes érdeklődésének megfelelő munka lehetősége 67 Új/jobb munka lehetősége 133 Fizetésemelés 58 Előrelépési lehetőség (magasabb pozíció) 85 Hozzájárul ahhoz, hogy munkát kapjon/ folytathassa jelenlegi munkáját Vélemények az IKT-vel támogatott képzésekről Bár a kontrol csoport nem vett részt IKT-vel támogatott képzésen, de a véleményüket kikértük az oktatási piac ezen szegmenséről. Az itt kapott eredményeket a NSZS és a Magyar Információs Társadalom Stratégiában (MITS) szereplő adatokkal vetettük össze. Felmértük, hogy a válaszadók egyáltalán ismerik-e az oktatás ezen szegmensét illetve érdekelné-e őket egy ilyen jellegű képzésen való részvétel. A megkérdezettek 21

22 70 %-a nem hallott még az IKT-val támogatott képzésekről, ennek ellenére nagy hányaduk (57%-uk) részt venne rajta. Az összes megkérdezett 60%-a szívesen részt venne egy IKT-vel támogatott képzésen (16. ábra). 16. ábra IKT-vel támogatott képzések iránt érdeklődők és a képzések ismerőinek megoszlása (db) igen nem 138 Érdekelné Önt egy IT által támogatott szakmai képzés (pl.: e-learning)? igen Érdekelné Önt egy IT által támogatott szakmai képzés (pl.: e-learning)? nem Hallott Ön már az IT által támogatott szakmai oktatásról és képzésről (pl.: e-learning)? ű Annak ellenére, hogy csupán csak a megkérdezettek 29,6% -a hallott csak az IKT által támogatott képzésekről, mégis markáns véleményeket fogalmazott meg a többség. A legtöbben a digitális írástudatlanságot írták le, mint hátráltató tényezőt. Az összes válaszadó 48 %-a jelölte meg problémának az digitális szakadék túloldalán rekedtek nagy számát. A válaszadók ebben az esetben jól látják a probléma mélységét, hiszen a legutóbbi felmérés alapján a magyar társadalom 90%- a mondható digitálisan írástudatlannak (NSZS 2006). Összefüggés mutatható ki a otthoni internet elérés megléte és a probléma bejelölése között. A nettel rendelkezők arányaiban pontosan kétszer annyian tartják problémának a digitális írástudatlanságot, mint azok, akiknek nincsen netelérése. A megkérdezettek 21%-a tartja úgy, hogy a megfelelő infrastruktúra hiánya fontos hátráltató tényező. Mivel a népsűrűség nagyban összefügg az új technológiák elterjedésével, megvizsgáltuk, hogy azok, akik problémaként jelölték az infrastruktúra hiányát, milyen településen élnek, illetve van-e internet-elérésük. Egyik változóval sem tudtunk kimutatni szignifikáns kapcsolatot. Az internet előfizetés drágasága és az igények hiánya egyformán fontosnak találtattak, az összes megkérdezett egynegyede jelölte őket problémaként (17. ábra). A magyarázó változóink közül nem találtunk szignifikáns kapcsolatot a két problémakörrel. 17. ábra Az IKT-vel támogatott képzések elterjedését hátráltató tényezők említettsége 22

23 Nincsenek megfelelő szakemberek a tudás átadásához 39 Sok az IT tudatlan ember 271 Az emberek azt gondolják, hogy a vidéki területeken nincs igény az IT felhasználói ismeretek iránt 147 Nincs megfelelő infrastruktúra 117 A számítógép és az internet-előfizetés nagyon drága A két csoport összehasonlítása A két csoport összehasonlításához a két külön felvett adatbázisunkat egyesítettük, hogy a mindkét csoportnak feltett kérdések eloszlásait együttesen tudjuk kezelni. Értelemszerűen a kontrol csoportból csak azok kerültek bele a képzésekről szóló elemzésbe, akik részt vettek valamilyen képzésen A képzésekről rendelkezésre álló információk A különböző képzések összehasonlítása nehézségekbe ütközhet, hiszen a különbséget csupán az alkalmazott módszer használata alapján tettünk, azonban semmilyen egyéb kritérium mentén nem választottuk szét a képzéseket. Ennek ellenére találtunk legtöbbször igen gyenge kapcsolatot a két csoport képzései és azok típusai, időtartama között. Egyértelmű, hogy az IKT képzések nagy hányada napjainkban számítástechnikai kézségek átadására törekszik (18. ábra). 18. ábra A képzések típusainak megoszlása a két adatfelvétel populációja között (%) (N=745, Chi 2 =0,00, Cramer sv=0,502) Összesen 23,76 31,41 13,83 31,01 Akik részt vettek korábban valamilyen IKT képzésen 27,95 42,50 16,59 12,95 Akik részt vettek korábban bármilyen képzésen 17,70 15,41 9,84 57,05 0% 20% 40% 60% 80% 100% Üzleti készségek Számítástechnikai készségek Technikai készségek Egyéb 23

24 Korábban már felvetettük, hogy a kontrol csoportba is szép számmal vannak olyanok, akik számítástechnikához kötődő képzésen vettel részt. Ez az arány itt természetesen jóval kisebb, csak harmada arányaiban a kontrol csoport esetében, de mégis érdekes jelenség, hiszen számítástechnikai ismereteket nem lehet nyújtani IT használat nélkül. Szintén nagyobb az üzleti kézségeket nyújtó képzések aránya az IKT-val támogatott képzések között. Az egyetlen, kategória, ahol a kontrol csoport képzései arányaiban nagyobbak, jelen esetben másfélszer több, az egyéb képzések kategóriája volt. 19. ábra A képzések idejének megoszlása a két adatfelvétel populációja között (%)(N=739, Chi 2 =0,00, Cramer sv=0,359) Összesen 20,97 14,88 12,58 51,56 Akik részt vettek korábban valamilyen IKT képzésen 29,50 20,27 11,04 39,19 Akik részt vettek korábban bármilyen képzésen 8,14 6,78 14,92 70,17 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 1 hónapig 1-2 hónap 2-3 hónap Több mint 3 hónap A kontrol csoport képzéseire inkább a hosszabb (három hónapnál hosszabb) képzések voltak jellemezőek. Arányaiban kétszer több az ilyen hosszúságú képzések száma. hosszú képzés volt. Az IKT-vel támogatott képzések között pedig a rövidebb, egy hónapnál rövidebb képzések voltak jellemzőbbek. (19. ábra) A képzések finanszírozási háttere csak néhány helyen mutat eltérést. A kontrol csoport képzéseire jellemzőbb a magánfinanszírozás, míg a másik csoportban a támogatott képzések és a munkaadói hozzájárulás aránya nagyobb. 20. ábra A képzés finanszírozási hátterek megoszlása az adatfelvétel két populációja között (%)(N=752, Chi 2 =0,00, Cramer sv=0,230) 24

25 Összesen 29,79 28,06 31,78 10,37 Akik részt vettek korábban valamilyen IKT képzésen 30,49 21,08 39,24 9,19 Akik részt vettek korábban bármilyen képzésen 28,76 38,24 20,92 12,09 0% 10 % Munkaadóm - minden költséget Saját magam - minden költséget Támogatás - Közpénzből (pl.: Országos/Helyi kormányzat, EU, stb) Egyéb 20 % 30 % 40 % 50 % 60 % 70 % 80 % 90 % 100 % Az egyéb válaszok esetén mindkét csoportnál a felerészt saját, felerészt más által finanszírozott képzések kerültek előtérbe Motiváció a jelentkezés mögött A vizsgálati csoportok és a képzésekre jelentkezés mögött meghúzódó motivációk között is szignifikáns kapcsolatot találtunk majdnem minden esetben (kivétel az előrelépési lehetőség volt). A kapcsolat minden esetben gyenge volt. A 21. ábrán csak az említettségeket vázoltuk fel, az egyes kereszttáblák elemzését külön írjuk le. Egy kijelentés kapcsán nagyjából megegyeztek a vélemények: mindkéz csoportban azonos arányban írták azt, hogy a képzés nem járt semmilyen előnnyel számukra. Itt nem is találtunk szignifikáns kapcsolatot a két változó között. Látható a 21-es ábrán is, hogy az IKT-val támogatott képzések kapcsán a legnagyobb arányban a munkaszerzés, és a már meglévő munkahely megtartása dominált. A csoport megkérdezettjeinek 47,8%-a válaszolta azt, hogy ez volt a fő motiváló tényező a jelentkezés során, míg a kontrol csoportban ez az arány csupán 28,7%. A jobb vagy új munka lehetősége miatt az IKT képzést végzett csoport 23%-a jelentkezett a képzésre, míg a kontrol csoportnak csak a 10 %-a döntött emiatt a képzés mellett. A személyes érdeklődésnek megfelelő állás megszerzésének lehetősége inkább a kontrol csoport számára volt előnyös lehetőség. Kétszer annyian jelölték be arányaiban ezt a motiváló tényezőt, mint a másik csoport tagjai. 21. ábra Motivációs elemek említettsége a két vizsgált csoport között (db) 25

26 Akik részt vettek korábban valamilyen IKT képzésen A képzésből nem származik semmilyen előnyöm Személyes érdeklődésemnek megfelelő munka lehetősége Új/jobb munka lehetősége Akik részt vettek korábban bármilyen képzésen Fizetésemelés Előrelépési lehetőséget remélek (magasabb pozíció) Hozzájárul ahhoz, hogy munkát kapjak/ folytathassam jelenlegi munkámat 4.3. Válaszadók egyéb véleménye a témával kapcsolatban A válaszadók véleményének összegyűjtésekor ismét együtt kezeltük a két adatbázist. Az IKT-val támogatott képzésen résztvevők esetében a vélemények a már elvégzett képzésekről alkotott képet tükrözik, míg a másik két csoport esetében a témáról adott általános véleményeket takarják. Azokat, akik részt vettek valamilyen képzésen korábban a Kontroll csoport 1 nevet kapták, azok, akik semmilyen képzésen nem vettel részt a Kontrol csoport 2 nevet kapták. Három esetben nem volt szignifikáns kapcsolat a három csoport és az állítást ellenzők és az állítással egyetértők között. Ez a három állítás olyan elemekkel foglakozott (IT eszközök használatával, időt spórolhatunk, a képzési idő rugalmassága, illetve a képzést tartó szervezetek megfelelő segédeszközökkel rendelkeznek) amit csak akkor lehet érdemben tárgyalni, ha valaki valóban részt vett egy ilyen képzésen. A többi vélemény esetében ilyen tényező nem játszott szerepet, mindegyik esetben szignifikáns a kapcsolat aközött, hogy ki melyik csoport tagja illetve hogy ellenzi vagy egyetért-e az adott állítással. A legtöbb esetben a kapcsolat azonban gyenge, vagy maximum közepes volt. A legerősebb összefüggés képzés díjának magasságát firtató kérdés kapcsán mutattunk ki. Azok, akik már végeztek ilyen jelegű képzést jóval kevesebben gondolják úgy, hogy a képzés drága lenne, mint azok, akik nem vettek még részt ilyen képzésen. Az arány kétszeres azokkal szemben, akik jártak már valamilyen képzésre és háromszoros azokkal szemben, akik egyáltalán nem jártak semmilyen képzésre sem. (22. ábra) A következő legerősebb összefüggést a képzéshez szükséges számítástechnikai ismeretekkel kapcsolatos vélemények adták. Itt a kontrol csoport tagjai közül azok, akik semmilyen képzésen nem vettek még részt, nagyobb arányban gondolták úgy, hogy nem rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal a képzés elkezdéséhez, mint azok,akik már részt vettek ilyen vagy egyéb képzéseken. Az aránykülönbség négyszeres az IKT-s csoporttal szemben. Azzal mindenki egyöntetűen egyetértett, hogy az IT eszközök megkönnyítik a tanulási folyamatot. Az ezzel egyet nem értők között azonban háromszor annyian 26

27 vannak azok, akik még nem vettek részt IKT képzésen. Ebben az esetben mértük a leggyengébb kapcsolatot a két változó között. Mindhárom csoport tagjainak döntő többsége úgy gondolta, hogy a IT eszközökkel történő tanulás nem időigényesebb, mint a hagyományos módszerekkel végzett tanulás. 22. ábra A megkérdezettek csoportjainak megoszlása az IT-vel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokban (%) 0% 20% 40% 60% 80% 100% A képzés díja túl magas (N=567, Chi2=0,00, Cramer sv=0,484) A hozzáférés a képzéshez szükséges technikai eszközökhöz megfelelő (N=680, Chi2=0,00, Cramer sv=0,208) Nem rendelkezem a képzéshez szükséges számítástechnikai ismeretekkel és készséggel (N=735, Chi2=0,00, Cramer sv=0,309) Az IT eszközök megkönnyítik a tanulási folyamatot (N=687, Chi2=0,03, Cramer sv=0,130) Az IT eszközökkel történő tanulás időigényes (N=653, Chi2=0,00, Cramer sv=0,158) A képzést tartó szervezetek a résztvevők számára jó segédrendszerrel rendelkeznek (N=635, Chi2=0,853) A képzésekben az IT eszközök használatával időt spórolunk (N=677, Chi2=0,116) IT által támogatott képzésen való részvétel nagyobb motivációt jelent,mint a hagyományos képzésen való részvétel (N=630, Chi2=0,00, Cramer sv=0,279) Az IT által támogatott képzések legnagyobb előnye a képzési idő rugalmassága (N=446, Chi2=0,372) Kontrol csoport 1 Kontrol csoport 2 IKT-val támogatott Összesen Kontrol csoport 1 Kontrol csoport 2 IKT-val támogatott Összesen Kontrol csoport 1 Kontrol csoport 2 IKT-val támogatott Összesen Kontrol csoport 1 Kontrol csoport 2 IKT-val támogatott Összesen Kontrol csoport 1 Kontrol csoport 2 IKT-val támogatott Összesen Kontrol csoport 1 Kontrol csoport 2 IKT-val támogatott Összesen Kontrol csoport 1 Kontrol csoport 2 IKT-val támogatott Összesen Kontrol csoport 1 Kontrol csoport 2 IKT-val támogatott Összesen Kontrol csoport 1 Kontrol csoport 2 IKT-val támogatott Összesen 68,75 31,25 76,84 23,16 22,87 77,13 39,68 60,32 82,54 17,46 73,11 26,89 91,49 8,51 86,62 13,38 31,41 68,59 41,40 58,60 11,37 88,63 22,04 77,96 90,84 9,16 89,68 10,32 96,51 3,49 94,18 5,82 30,09 69,91 34,26 65,74 18,29 81,71 22,97 77,03 87,00 13,00 89,52 10,48 88,37 11,63 88,35 11,65 89,39 10,61 85,12 14,88 91,51 8,49 89,96 10,04 52,73 47,27 45,95 54,05 76,53 23,47 66,98 33,02 90,15 9,85 89,43 10,57 86,15 13,85 87,52 12,48 egyetért nem ért egyet 27

28 Az IKT-val támogatott képzéseken való részvétel az ilyen képzéseken részt vevők szerint nagyobb motivációt jelentenek, mint a hagyományos képzések. Ezzel a kijelentéssel inkább egyetértenek a bármilyen más képzésen már részt vettek, a képzésből kimaradók viszont inkább nem. A kijelentéssel egyet nem értők között ez a csoport arányaiban kétszerese az IKT-s képzésen résztvevőkének. 5. Következtetések Nem történt még Magyarországon hasonló típusú adatfelvétel, így a kapott adatokat csak tágabb kontextusban, az általánosabb adatok tükrében tudjuk értékelni. A megkérdezettek nagy hányada nyitott volt a témára. Az otthoni netelérések számából azonban kiderült számunkra, hogy az online adatfelvétellel egy nagyon speciális populációt sikerült elérnünk ezért nem mondhatjuk azt, hogy a kutatás reprezentálná a két vizsgálatba vont régió teljes lakosságát. Ez a speciális populáció érdeklődik az újdonságok, az új technológiák iránt. Tisztában vannak a magyar oktatási viszonyokkal. Jól körül tudják írni a szektor nehézségeit és kitörési pontjait. Racionálisan döntenek és választanak az elérhető oktatási és képzési lehetőségek közül. Számukra eltekintve az érdeklődést nem mutatók csoportjával - az IKT-val támogatott képzések a mindennapok része. Nagy többségük nem hagyta abba a tanulást iskoláztatásának végeztével, hanem folyamatosan továbbképzi magát. Ettől munkaerőpiaci helyzetének javulását várják a legtöbben, akár úgy, hogy jelenlegi munkahelyükön válthatnak, vagy új munkalehetőséghez jutnak egy új cégnél. Egyértelműen jónak tartják az IKT-val támogatott képzéseket, mert az új technológiák nagy segítséget nyújtanak a tananyag elsajátításásban, idő takarítható meg használatukkal. Az ilyen jellegű képzések ráadásul motiválóbban hatnak rájuk, mint a hagyományos képzések. Fontos lenne ennek a csoportnak a további szegmentálása, hogy a felhasználói attitűdök mentén további megállapításokat tehessünk a jövőben. A fent említettek csoportja nem a legelmaradottabb a rurális területen élők között. Nem feltétlenül ők tartoznak a leszakadók közé. A rászorultak és a kutatás során megszólítani kívánt emberek nagy hányada nem kerülhetett bele a kutatásba, hiszen ezen emberek többsége a digitális szakadék túloldalán van. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a kontrol csoport felmérésére. Ezt az igényfelmérést mindenképpen offline módon kell végrehajtani, hogy a kontrol csoport ne húzzon el az IT-t eszközöket kézségszinten használók irányába. 6. Felhasznált irodalom Központi Statisztikai Hivatal (2006): A háztartások információs és kommunikációs technológiai eszközellátottsága és használata, 2005 Szörényiné Kukorelli Irén Tóth Péter(2007):WP3.1 Report : survey for training providers. National report Hungary, kézirat 7. Táblázatok listája 1. tábla Az iwiw-ben található települések és felhasználóik száma 2. tábla A szűrőkérdésekre adott válaszok megoszlása a felhasznált kérdőívekben 3. tábla A két adatbázis magyarázó változóinak megoszlásai (%) 4. tábla A költségfinanszírozás típusainak megoszlása a régiók között az IKT-val támogatott képzések esetében (%) (N=446, Chi 2 =0,00, Cramer sv=0,428) 5. tábla A különböző eszközök közül mennyit használtak a képzés folyamán 28