A Társulási Tanács a 38/2007. (V. 24.) sz. határozatával fogadta el

Átírás

1 Edelényi Kistérség Többcélú Társulása 3780 Edelény, István király útja Tel.: 48/ Fax: 48/ KISTÉRSÉGI CSELEKVÉSI TERV A Társulási Tanács a 38/2007. (V. 24.) sz. határozatával fogadta el

2 Fejlesztési kapacitások SWOT elemzés TRENDEK ERİSSÉGEK GYENGESÉGEK Változatos, értékes táj és élıvilág Környezet Természeti környezet viszonylagos megkíméltsége, világörökségi Gazdaság helyszín Magas erdısültség, vadban gazdag Foglalkoztatás erdıségek Megırzött kulturális örökség Társadalom Hasznosítható, olcsó ingatlanok Infrastruktúra Fejlıdıképes új kezdeményezések Emberléptékő aprófalvas környezet LEHETİSÉGEK A természetes alapanyagok, megújuló energiaforrások felértékelıdése EU Strukturális Alapok és Közösségi Kezdeményezések támogatásainak megnyílása Az egyedi, helyi örökségre épülı termékek iránti kereslet növekedése A környezeti és kulturális értékekre épülı turisztikai kereslet élénkülése Emberléptékő, olcsó, fenntartható technológiával mőködı lakókörnyezet iránti igények erısödése A tudás-társadalom kiteljesülése, az információs technológiák terjedése TÁMADÓ STRATÉGIA A térség megújulása a megırzött természeti és kulturális értékek bázisán, az keresleteknek megfelelı gazdasági szerkezet o turizmus o egészséges lakókörnyezet, o megbízható élelmiszerek o természetes anyagok o megújuló energiaforrások a humánerıforrások gyengeségének, valamint a belsı tıkehiány leküzdése Életképes gazdasági szereplık hiánya, vállalkozások gyenge versenyképessége Elnéptelenedés és népességcsere, képzett fiatalok elvándorlása Szakemberek hiánya Inaktívak és munkanélküliek magas száma és aránya Fejlesztési saját források csaknem teljes hiánya, szők belsı piac Alacsony jövedelmek Nem megfelelı termékszerkezet, alacsony hozzáadott érték Fokozódó szociális és morális nehézségek, mélyülı szegénység Közlekedési és információs elszigeteltség VESZÉLYEK Gettósodást segítı állami segélyezési politika Az önkormányzati forráshiány tartóssá válása A támogatásokhoz való hozzájutás nehezedése, a koncentráció és az addicionalitás elvének fokozott érvényesítése Fiatalok elvándorlását ösztönzı külsı tényezık erısödése Elıállított GDP-ben mért társadalmi hasznosság elvének érvényesítése VÉDEKEZİ STRATÉGIA Az elmaradottság fokozódásával való szembeszállás a külsı feltételrendszer megváltoztatására irányuló erıs érdekvédelmi, politikai befolyásolási tevékenység - a kellı súllyal rendelkezı politikai és szakmai személyiségek összehangolt, a hasonló sorú térségekkel összefogáson alapuló cselekvése a népesség szerkezetének pozitív diszkriminációs akciókkal való megváltoztatása a térség közlekedési, információs kinyitása - 2 -

3 Az edelényi kistérség jövıképe Bár az edelényi kistérség egészére jellemzı a természetközelség és otthonosság, a biztonság, a saját sorsa irányítására képes, érzékelhetı térségi identitástudattal bíró helyi társadalom - az egymástól különbözı térszerkezeti egységek eltérı fejlıdési utat járnak be. a. A dombvidéki kistelepüléseken a nagyobb számú nyugdíjasok mellett a természetet értı, védı és a benne rejlı erıforrásokat megırizve hasznosítani képes fiatalabb emberek részint helyi termékek és szolgáltatások elıállításából, részint távmunkásként, vagy ingázóként tisztességes megélhetést biztosító jövedelmekbıl, környezetbarát, emberléptékő és komfortos körülmények között, a szolgáltatásokat helyben a többfunkciós szolgáltató házakban vagy a központi településeken, de könnyen elérve, egymással szolidaritást vállalva, a külvilággal jól mőködı kommunikációs csatornákkal összekötve élnek. b. A folyóvölgy relatíve nagyobb települései helyet adnak a regionális gazdaságba integrálódott, fejlett határ menti kapcsolatokkal bíró feldolgozó- és környezetvédelmi iparnak is, szervezik az egész térség gazdaságát és kulturális életét, valamint központosítva vagy a többfunkciós szolgáltató házakban elérhetı kirendeltségeken keresztül biztosítják az üzleti és lakossági szolgáltatásokat saját lakosaik és a dombvidéki kistelepülések lakói számára is. A kistérség fejlesztésével kapcsolatos, a fejlesztés egésze során érvényesítendı helyi elvárások: 1. Környezeti értékek megırzése, fenntartható fejlıdés 2. Innovációra, megújításra összpontosítani, de közben a legelmaradottabb területeken a felzárkózást is elımozdítani 3. A fı problématerületeken egyszerre, integrált megközelítést követve kell beavatkozni 4. A hatékonyság növelése érdekében a haladásra leginkább képeseket kell helyzetbe hozni úgy, hogy azért minél többen részesüljenek a fejlesztésbıl 5. Kreativitás és igényesség növelése nélkül nincs fejlıdés 6. Információs társadalomra való felkészülés 7. Foglalkoztatottság tömeges bıvítése 8. Esélyegyenlıség a nıknek, romáknak, fogyatékkal élıknek, idıseknek és fiataloknak, diszkrimináció csökkentése 9. A fejlesztés lépésrıl lépésre, inkább több kisebb mint egy nagy projekten keresztül valósuljon meg. Az Edelényi kistérség közötti idıszakra vonatkozó stratégiai célkitőzései Átfogó cél: A helyi adottságokra alapozott, életképes kisvállalkozások keretében, részben közösségi vállalkozási formában mőködı helyi gazdaságra és a regionális gazdaságba integrálódó kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdasági szerkezet kialakításával és az életkörülmények javításával a térségben élık és további letelepedık munkajövedelembıl való biztos megélhetésének, térségi hálózatokban ellátott szolgáltatások által biztosított komfortos lakhatásának és szellemi, erkölcsi megújulásának diszkriminációmentes biztosítása

4 Prioritások A kistérség fejlesztése során a más térségektıl való lemaradás csökkentését célzó felzárkóztatás és a térség új fejlıdési pályára állását szolgáló innovatív fejlesztés egyaránt követendı. Ennek megfelelıen a fejlesztés prioritásai: a) gyorsított felzárkózás és modernizáció az életkörülmények, az általános infrastruktúra, a munkaerı foglalkoztathatósága és az egyenlı esélyek tekintetében, b) a posztmodern fejlıdési út innovatív megalapozása a gazdaságban, a humánszférában és a környezeti erıforrásokkal való gazdálkodásban. Ugyanakkor a problémák szoros egymáshoz kapcsolódása és halmozott oksági viszonyok miatt a fejlesztés során a gazdasági, a környezeti, az emberi tényezık, valamint az életkörülmények és az elszigeteltség oldása csakis együttesen, integrált módon vezethet sikerre. Stratégiai célok: 1. Aktív népesség A térség humán erıforrásainak mennyisége és minısége alapvetıen meghatározza a további fejlıdést. Bármilyen stratégiai irányt is kövessen a térség, a szellemi háttérre, a megfelelı munkaerıre, a tudatos fogyasztóra és a kezdeményezıkészségre mindegyikben szükség van. Márpedig ezen a téren a kistérségben jelentıs problémák vannak. Az elnéptelenedı területek fiatalítása, az általános és a térségfejlesztési irányokhoz illeszkedı speciális tudás rendelkezésre állása, a helyi kezdeményezıkészség és innováció-érzékenység növekedése, fejlett munkakultúra nélkül bármilyen más fejlesztés sem lehet eredményes és fenntartható. 2. Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása A térség erısségét képezı relatíve megırzött természeti és kulturális örökség, élén az Aggteleki Világörökségi helyszínnel a természet- és kultúraalapú gazdasági tevékenységek számára jelentenek alapot. Ezek a tevékenységek, úgy mint a turizmus, az ökológiai gazdálkodás, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a rekreációs és természetközeli lakóhelyi, valamint szociális szolgáltatások és a kreatív ipar kiépültsége még kezdetleges. A fenti ágazatok infrastruktúrájának, humán hátterének és üzleti vállalkozásainak kialakítása, ill. megerısítése a térség európai vidéki térségek közötti versenyképességének és a helyi megélhetési források tartós bıvülésének alapfeltétele. A helyi, ill. regionális piaci igényeket kielégítı helyi gazdaság megerısítése, a szállítási költségek csökkentésén keresztül egyben a fenntartható fejlıdés követelménye is. 3. Turizmus fejlesztése A turizmus fejlesztése a gazdasági hatókörön túlmutató, a kulturális és természeti elemekre, közösségfejlesztésre, térségi identitásra is kiható jellege miatt önálló stratégiai célként fogalmazandó meg. A térség adottságai alapján három stratégiai turisztikai termék kialakítására van lehetıség. A galyasági részen az ökoturizmus, a Bódva völgyében a História-völgyben testet öltı kulturális turizmus és a Csereháton az agro- és faluturizmus lehetnek a vezetı turisztikai termékek, melyekhez kiegészítıként további kínálati csoportok is társulhatnak. Mindhárom termék értékesítése összekapcsolandó az Aggteleki Világörökséggel, a cím birtoklásából adódó nemzetközi hírnévvel

5 4. Regionális integráció A globalizáció korszakában csakis a tágabb környezetbe integrálódni képes térségek lehetnek fejlıdıképesek. A jelenlegi elzártságot úgy fizikai, mint szellemi értelemben fel kell számolni. A közlekedés, az informatikai szolgáltatások fejlesztésével csökkenthetı a centrumoktól való távolság. A helyi adottságokra épülı helyi gazdaság mellett a regionális gazdaságba, annak klassztereihez kapcsolódó, a térségen kívülre termelı, ill. szolgáltató kisés középvállalkozásoknak kell biztosítaniuk a foglalkoztatást, a minimálbérnél magasabb fizetéseket, a megcélzott biztos megélhetést. Maga a fejlesztés sem ragadható ki regionális környezetébıl. A regionális intézményrendszerekbe való bekapcsolódás, a térségi érdekek és értékek megismerését, magasabb szinten való érvényesülését lehetıvé tevı aktivitások, a belsı energiákat megsokszorozni képes partnerségi rendszerek kiépítése a kistérség számára stratégiai jelentıségő. 5. Közösségi értékek restaurálása Ahhoz, hogy jó legyen a kistérségben élni és legyen alapja a magas hozzáadott értéket termelı helyi gazdaságnak a tudásbázison kívül a szolidaritás és az erkölcsi értékek, a kulturális hagyományok restaurációja elengedhetetlen. Csakis erıs helyi közösségek lehetnek képesek a jövıben a térség fejlıdésének irányítására, az emberi értékeken nyugvó folyamatos megújítására. Jelenleg ezen a területen jelentıs deficit mutatkozik. Az önmagukról gondoskodni koruk, egészségi állapotuk vagy a társadalomból való kirekesztettségük miatt nem képes csoportok társadalmi integrációjának elısegítése nem csupán morális, de erıs gazdasági kényszer is egyben. A térségi identitás alapját jelentı kulturális hagyományok felerısítése szintén a közösségek megerısítéséhez és a térség globalizációban felértékelıdı egyedi sajátosságainak megtalálásához járul hozzá. 6. Élhetı térség A komfortos, ugyanakkor a feltételeket a jövı generációknak is megırzı lakhatáshoz a lakáskörülmények, a jelenleg az ország más részeihez képest jelentısen elmaradó kommunális infrastruktúra fejlesztése, a települések fizikai arculatának a kulturális örökséget kifejezı felújítása mellett a lakossági szolgáltatások hálózatának kiépítése is hozzá tartozik. Az aprófalvas települési szerkezetbıl adódóan a minden település lakói számára elérhetı szolgáltatási hálózatok kiépítése nagy kihívást jelent. Az ilyenkor alkalmazható teljes központosítás, a központok idıszaki kirendeltségeinek mőködtetése, az informatika adta lehetıségek szélesebb körő kiaknázása, a mozgó szolgáltatások, a több funkció összevonásával helyben biztosított ellátás közül kell megtalálni a feladatnak és a helynek leginkább megfelelı megoldást

6 Operatív célok A stratégiai célokhoz alábbi, az országos tervekkel is összhangban lévı operatív célok rendelhetık: 1. Aktív népesség a. Egészségi állapot javítása A népesség aktivitásának legfontosabb tényezıje az egészségi állapot. Jelenleg a kistérség lakosainak egészségi állapota a gyógykezelési esetek, a nem idıskori halálozások és a rokkant nyugdíjasok aránya alapján messze az országos átlag alatti. A létbiztonságot növelı és az életkörülményeket javító egyéb intézkedések mellett az egészségügyi ellátórendszer mőködési feltételeinek javítása és a megelızést segítı felvilágosító és szőrı akciók, az egészség kultúrájának fejlesztése hozhat javulást. (TIOP, ROP, TÁMOP) b. Képzettségi színvonal emelése A 7 éven felüli népesség által elvégzett iskolai osztályok számában, az általános iskolából való kimaradók arányában és a kompetencia felmérések eredményeiben a kistérség adatai lehangolók, rendkívül alacsony a képzettségi színvonalról árulkodnak. Az oktatás infrastruktúrájának, ezen belül kiemelten az óvodáztatás feltételeinek javítása mellett a roma népességnek leginkább megfelelı tanítási és nevelési módszerek, a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése és a továbbtanulás ösztönzése hozhat a képzettségi színvonalban javulást. (TIOP, ROP, TÁMOP) c. A térségi gazdaságfejlesztési irányokhoz illeszkedı (szak)tudás biztosítása A kistérségben Edelényben és Szendrıben folyik középfokú oktatás. Emellett több általános iskola mellett indítottak szakképzést is. Akkreditált felnıttképzési intézményt mőködtet a Csereháti Településszövetség. Ezekben az intézményekben szorgalmazni kell a térségi fejlesztési irányoknak megfelelı, így a turisztikai, szociális gondozói, természetvédelmi, környezetvédelmi, organikus gazdálkodói, gyümölcstermesztıi, állatgondozói, kézmőves, építıipari, formatervezıi, grafikus, pénzügyi, informatikai szakképzéseket. Az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztések mellett a támogatott képzések indítása és a gyakorlati helyek hálózatának kialakítása jelent feladatot. (TIOP, TÁMOP) d. A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erısítése A kreativitás fejlesztését nem lehet elég korán kezdeni és soha sem késı. Minden korosztályt megcélozva, átfogó akciósorozatot célszerő megvalósítani. Az óvodák, általános iskolák, középiskolák, a fiatal felnıttek, középkorúak és idısek számára kurzusok indítandók és innovációs versenyek szervezendık. Emellett létrehozandó a kistérségben a fizikai, ökológiai, társadalmi törvényszerőségek érvényesülését interaktív módon szemléltetı kiállítás. (ROP, TÁMOP) e. Munkaerıpiaci egyensúlyt erısítı szolgáltatások Az állami munkaügyi szolgálat tevékenysége kiegészítendı a munkaerıpiaci kínálat és kereslet mérését, ágazati és földrajzi megjelenését követı, az érintettek számára tudatosító, ill. a kínálatot a kereslettel összehozó, a - 6 -

7 közelítésre megoldási javaslatokat kidolgozó civil szervezeti háttérrel. A szolgáltatások hatékony mőködéséhez járulhat hozzá a már létezı és a nagyobb térségre létesülı foglalkoztatási paktumok. (ROP, TÁMOP) a. Környezettudatos, a természeti és az épített környezet megóvására érzékeny gondolkodás elterjedése A további fejlıdés alapját képezı környezeti fenntarthatóság feltételezi a fenntartható fejlıdés alapelveinek, a megvalósulást segítı eszközök és eljárások alkalmazásának széles körő elterjedtségét. A környezet védelmére nevelı iskolai programok mellett a szelektív hulladékgyőjtés, a tájvédelem, a háztartások energiaracionalizálása, a tudatos fogyasztás gyakorlatának elterjedését elısegítı képzések és kampányok segíthetik a cél elérését. f. Civil szervezetek fejlesztése A népesség aktivitásához a helyi közügyekben, a fejlesztésben való aktív részvétel is hozzátartozik. A részvétel feltétele a motiváltság, az információkhoz való hozzáférés és a szervezettség, amit leginkább a civil szervezetek tudnak biztosítani. Épp ezért a meglévı szervezetek technikai és személyi megerısítése, a civil információs és segítı rendszer kiépítése, valamint új szervezetek szervezıdésének elısegítése lehet a helyi demokráciát is erısítı célkitőzés. (NCA) g. Fejlesztési kapacitások növelése A kistérség fejlesztéséhez mőködıképes, kreatív menedzsmentre, a projektek tervezésében és megvalósításában képzett és tapasztalt szakemberekre van szükség. A fejlesztési szakemberháttér és annak mőködési körülményeinek megteremtése az egész fejlesztési folyamat sikerének alapfeltétele. 2. Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása a. Vállalkozások versenyképességének javítása A térségben a vállalkozások sőrősége és eredményessége messze elmarad az országos átlagtól. Az országosan szintén az utolsók között mozgó foglalkoztatottsági arányszám is részben ennek tulajdonítható. A vállalkozások gyengeségének részint az örökletes tıkehiány, részint az elavult termelési eszközök, részint a munkaerı és a menedzsment minısége, részint a magas szállítási költségek az okai. A versenyképesség erısítésében a vállalkozóknak nyújtott szolgáltatások mellett a korszerő telephelyek biztosítottsága jelenthet elıre lépést. (GOP, ROP) b. Helyi természeti és kulturális adottságokra épülı, magas hozzáadott értéket elıállító tevékenységek bıvülése A kistérségben megtermelt, ill. a helyi adottságok alapján megtermelhetı termékek és szolgáltatások köre még tovább bıvíthetı. Elsısorban a magasabb hozzáadott értéket elıállító új tevékenységek, mint pl. a gyümölcsfeldolgozás, aszalás, sajtkészítés, bioenergia-termelés, csomagolt méz, ırlemények, kézmőipari termékek elıállítására kell törekedni. (ÚMVFP) c. Szociális gazdaság megerısítése A vállalkozáshiányos térségben a foglalkoztatás és az új gazdasági tevékenységek szervezésében a közösségi vállalkozások kulcsszerepet játszhatnak. A korábbi kezdeményezésekre építve, ill. a szokásos közhasznú és közcélú foglakoztatási formákat továbbfejlesztve a szektor képessé válhat több - 7 -

8 száz ember foglalkoztatására és a helyben jelentkezı szükségletek hatékonyabb kielégítésére. d. Képzett fiatalok letelepedése A térségi humán erıforrások megújulásához képzett emberekre van szükség. A térség iskoláiból a továbbtanulási arány jó, így nem az utánpótlás neveléssel van baj, hanem a fiatalok térségben maradásával. Mára kialakult egy csapdahelyzet: a fiatalok elmennek, mert nincs megfelelı munkahely számukra, ugyanakkor magasabb hozzáadott értéket elıállító munkahelyeket nem lehet létrehozni, mert nincs hozzá képzett, a munkahely létrehozásának kezdeményezésére is képes munkaerı. Néhány fiatal mintavállalkozásának elindulása a turizmusban, az organikus gazdálkodásban, a kreatív iparban, a szociális gondoskodásban felhívhatja a figyelmet a térségben rejlı lehetıségekre és példát adhat a többiek számára. Egy-egy kistelepülésen a komfortosított régi házakban való letelepedésük pedig az új életstílus elterjedésében adhat mintát. (ÚMVFP) 3. Turizmus fejlesztése a. Turisztikai menedzsment és marketing fejlesztése Az elmúlt években fejlıdésnek indult turisztikai fogadókapacitások kihasználtsága elmarad a lehetıségektıl. A vendégek számának, tartózkodási idejének növekedése a vonzó programajánlat és a térség összehangolt és hatékony turisztikai marketingjének következtében valósulhat meg. Ez pedig önálló, az egész kistérségre kiterjedı turisztikai szervezı egység mőködését feltételezi. (ROP) b. Turisztikai vonzerık fejlesztése Az ugyan megırzött, de bemutatható állapotban nem lévı természeti és kulturális örökség elemeinek turisztikai termékekbe való beilleszthetısége élıhelyek, épületek, tájrészletek helyreállítását, megközelíthetıségük és látogathatóságuk infrastrukturális feltételeinek kialakítását feltételezi. A térség három fı turisztikai terméke szerint programcsomag állítható össze a vonzerık fejlesztésére. (ROP, ÚMVFP) c. Szállás, vendéglátás fejlesztése A szállások még mennyiségében sem elegendık. A térség egyes területei teljesen szálláshely nélküliek. Cél, hogy minden mikro-térségben, ill. a turisztikai vonzerık mellett el lehessen helyezni legalább fıt. Ahol ez már biztosított, ott a minıségi fejlesztésre kell fókuszálni, illetve elérendı a szálláshelyek jogszerő mőködése. Be kell láttatni a vendégfogadókkal és az önkormányzatokkal, hogy a pontosan vezetett nyilvántartás, a valós vendégszám ismerete és az idegenforgalmi adó bevezetése és megfizetése az ágazatban tevékenykedı minden szolgáltató érdeke és a további turisztikai marketing alapfeltétele. A vendéglátásban a falusi vendégasztal bevezetése jelenthet fejlıdést. Ennek indítására a szolgáltatókat szintén fel kell készíteni. (ROP, ÚMVFP) 4. Regionális integráció a. Közlekedési elérhetıség javítása A térséget átszelı 27-es fıút, valamint a mellékutak felújítása a térség stratégiai ágazatainak fejlıdését alapvetıen meghatározza. Úgy a turizmushoz, - 8 -

9 mint a helyi termék-elıállításhoz és értékesítéshez vagy éppen az ingázáshoz a gyors, biztonságos közlekedés elengedhetetlen. (KEOP, ROP) b. Információs és kommunikációs fejlesztések A térség elszigeteltségének oldását szolgáló másik ágazat az informatika. A szélessávú Internet elérhetıség feltételeinek üzleti és lakossági szempontok szerint egyaránt nélkülözhetetlen megteremtése mellett a közigazgatás, az egészségügy, a mővelıdés, a szociális ellátás elektronikus hálózatainak kialakítása, valamint a használatot lehetıvé tevı humán szolgáltatói háttér adódik a legfontosabb feladatként. (EKOP) c. Térségmarketing, PR erısítése A helyi gazdaság regionális integrációja ma már erısen az adott térség marketing tevékenységének hatásosságától és hatékonyságától függ. A kistérség imázsának kialakítása, a térség termékeinek és szolgáltatásainak kiajánlása, a folyamatos termékfejlesztés és tervezés elısegítése a vállalkozások versenyképességének erısítése mellett a folyamatos megújulást lehetıvé tevı kreativitást is erısíti és vonzerıt jelenthet a népesség megújulását elısegítı betelepülık számára is. (ROP) d. Érdekérvényesítı képesség fejlesztése A kistérség külsı függısége egyelıre nagyon erıs. Az országos és regionális döntéshozás, a támogatáspolitika alapvetıen meghatározza a fejlıdési lehetıségeket. A sajátos érdekek képviselete a politikusok és szakemberek összehangolt tevékenységét feltételezi. A hatékony érdekérvényesítéshez megbízható adatokra, pontos helyzetképre is szükség van, amit felmérésekkel, elemzésekkel, adatbázis létrehozásával és idıszakonként konferenciák, mőhelymunkák szervezésével lehet elérni. 5. Közösségi értékek restaurálása a. Helyi közösségek megerısítése A helyi közösségek kezdeményezıkészsége, a fejlesztésekbe való bekapcsolódásra való képessége függ a közösségek önismeretétıl, összetartásától, konfliktuskezelı és érdekérvényesítı képességétıl. A fejlesztési célok iránti elkötelezettség a saját ötletek generálásával és megvalósításban szerzett sikerélmény és tapasztalatok felhalmozásával érhetı el. A saját ötletek megfogalmazódását képzésekkel, tanulmányutakkal lehet segíteni. Különösen a LEADER programba való bekapcsolódással, abban a közösségi vonások erısítésével, térségi közösségi rendezvények szervezésével, valamint a kisközösségi sikerek elismerésével, díjakkal, jutalommal való bátorításával építhetık újra a helyi közösségek. b. Kulturális hagyományok ırzése, felújítása A megcélzott fejlıdési úton a kulturális értékek tudatosítása, megırizve való hasznosítása alapvetı jelentıségő. Az épített örökség megmaradt elemeinek felújítása, látogathatóvá tétele mellett a tárgyi örökség összegyőjtése, feldolgozása, bemutatása és a szellemi örökség ápolása, a gyökerek megtalálása és a hagyományok felelevenítése is szerephez jut. Mindez a közösségek megerısítéséhez is hozzájárul. c. Idısekrıl gondoskodás - 9 -

10 A család, a hagyományok tisztelete, az embertársaink iránt érzett szolidaritás is szerepet játszik abban, hogy az átlagosnál több idıs embernek otthont adó térségben az idısekrıl való gondoskodás a társadalmi gondolkodás középpontjában kell, hogy álljon. A jelen aktív nemzedékének kötelessége az öregek ellátása. Értékrendszerünkben ennek a kötelességtudatnak a megerısödése a térséget képessé teheti a határain túlmutató szolgálat ellátására és ebbıl a szolgáltatásból anyagi és erkölcsi elismerés megszerzésére. d. A hátrányos helyzető rétegek esélyegyenlıségének megteremtése A társadalmi kirekesztés lassan végletes formát ölt a térségben. Miközben a térség egészének lakossága hátrányos helyzetben van az ország más térségeiben élıkhöz viszonyítva, a térségen belüli esélykülönbségek is nagyok. A nıket a túlzott családi kötelezettségek és a közlekedési, kommunikációs eszközökhöz való hozzáférésük nehézségei akadályozzák a munkavállalásban, közéleti szerepvállalásban. A fogyatékkal élık esélyeit a fizikai és kommunikációs akadálymentesítés, a közösségi szervezıdés és a demokratikus fórumokba való bevonás növelheti. A romák számára a diszkrimináció és szegregációmentes lakás, munkavállalás, oktatás, egészségırzés, ill. gyógyulás, valamint közéletben való nagyobb részvétel biztosításával lehet az esélyhátrányokat csökkenteni. e. Belsı partnerségi kapcsolatrendszer és intézményhálózat A térségen belüli kommunikáció és együttmőködés egyelıre még konfliktusokkal terhelt. Az ok a közös erıforrások szőkösségében, a csak rövidtávon gondolkodó önzésben és a hálózatos megoldások kidolgozatlanságában, ebbıl adódóan a tılük való idegenkedésben rejlenek. Tudatos partnerség-építésre és az azt szervezı, majd mőködtetı intézményrendszerre van szükség. A térségi partnerség szervezésében a többcélú társulás, a civil szervezetek mellett a LEADER csoportok jutnak fıszerephez. 6. Élhetı térség a. Gondozott, vonzó táji- és települési környezet, felújított építészeti értékek A természeti katasztrófák elhárítása, a kultúrtáj megırzése és fenntartása, az erdısültség növekedése a biztonság mellett a térség további fejlıdésének alapját képezı turisztikai és a lakóhelyi vonzerı erısödésében játszik meghatározó szerepet. A záportározók kialakítása, a csapadékvíz külterületi levezetése, a patakmedrek kitisztítása, jóléti víztározók létesítése, a legelık, rétek gondozása, az erdıterület növelése a külterületek, míg a települések rendezése, a településközpontok kialakítása, ill. felújítása, a belterületi utak, hidak, járdák felújítása, a terek, parkok kialakítása és gondozása, az utcabútorok kihelyezése a belterületek vonzerejének növeléséhez járulhat hozzá. A települések rendezése, a településmőködtetés során a környezetvédelmi szempontok érvényesítése tervezéssel támasztandó alá. b. Racionalizált, környezetbarát energiagazdálkodás Hosszú távon fenntartható fejlıdést és a pénzügyi megtakarítást, sıt bevételt is hozhat az épületek hıszigetelése, a közvilágítás átalakítása és az alternatív energiahordozók hasznosítására való áttérés. c. Egészséges és biztonságos kommunális szolgáltatások A komfortos lakhatás környezeti és gazdasági szempontból fenntartható módon való biztosítását lehetıvé tevı kellékei a közmővesített telkek, az egészséges

11 ivóvíz, a folyékony és a szilárd hulladékok összegyőjtése, tárolása és ártalmatlanítása, a temetık és ravatalozók gondozása. d. Elérhetı humán szolgáltatások A szociális, mővelıdési, információs és igazgatási közösségi szolgáltatások hagyományos módon való üzemeltetése az aprófalvakban gazdaságilag nem fenntartható. Térségi szolgáltatási tervek készítésével elérendı egy olyan rendszer kialakítása, melyben minden településen lakók számára az alapszolgáltatások elérhetık, részint a funkciók térbeni központi településekre telepítéssel, részint feladatok szerinti, helyben többfunkciós szolgáltató bázisokon megvalósuló integrációjával. Ugyanakkor minden központosított szolgáltató egység számára egyértelmő, hogy kiket kell ellátnia és minden helyben mőködı szolgáltatási feladat tartozik valamilyen szakmai hálózathoz. A kistelepüléseken a faluházak felújításakor azok többfunkciós szolgáltatási bázissá való kialakítása és a szolgáltatások térségi szakmai hálózatokba szervezése a fı cél. Horizontális célok A. Foglalkoztatási helyzet javítása B. Környezeti fenntarthatóság erısítése C. A nık és férfiak esélyegyenlıségének biztosítása D. A romák integrációjának segítése E. Az információs társadalomra való felkészülés A stratégiai célok és a beérkezett projektjavaslatok alapján javasolt térségi kiemelt projektcsomagok és a hozzákapcsolódóan beérkezett projektjavaslatok: a. Bódva völgyi Vállalkozói Zóna Iparterületek, egységes menedzsment és kistérségi marketing centrum kialakítása Iparterületek kialakítása Boldva, Edelény, Szendrı, Perkupa, Bódvaszilas b. História-völgy kulturális turisztikai és településszépítési fejlesztési program, mely tartalmazza az Edelényi kastély felújítását is. História völgy turisztikai termék kialakítása Kastélysziget- kulturális központ Edelényben Borsodi földvár és tájház rekonstrukciója Turisztikai célú rendezvények, Várjátékok Szögligeten Falusi turizmus Esterházy-Koós Kastély mőemlékvédelmi kıfalának felújítása Bódvaszilason Uradalmi ház és borospince helyreállítása Papírmalom, élı papírmúzeum Színpetriben Világ legnagyobb könyve létrehozása Színpetriben Gedeon-kúria külsı felújítása, tetıszerkezetének cseréje, rekreációs park kialakítása Hídvégardóban Kilátótorony és pihenıhely a Trianoni határ magaslati pontján Hídvégardóban Népi kézmőves alkotóház kialakítása Komjátiban

12 Tájház kialakítása Tomoron Katalin tanya zsellérház felújítása, hagyományoknak megfelelıen Tornaszentjakabon Hagyományok háza (Tájház) Hídvégardóban Református egyház felújítása Tomoron Görög Kat. Kápolna felújítása Tomoron Ikerszentélyes román kori templom útfelújítás Tornaszentandráson Ikerszentélyes román kori templom felújítás Tornaszentandráson 1956-os emléktábla elhelyezése Galvácson Emlékpark kialakítása Perkupán Strand-fejlesztés Vízforgató berendezés Boldvai kultúrház tetıterének beépítése Élményfürdı építése Edelényben c. Sokszínő világ - az Aggteleki Világörökséghez kapcsolódó komplex ökoturisztikai fejlesztési program, mely tartalmazza a Gyógyító Baradla projektet is. Gyógyító Baradla I. ütem Panzió és wellness centrum kialakítása Edelényben Turisztikai Információs Központ Kialakítása Szögligeten Turisztikai célú kerékpárút szögliget környékén Pihenı-és horgásztó kialakítása Égerszögön Szabadidıpark bıvítése Jósvafın Horgásztó kialakítás Tornaszentandráson Jóléti víztározók létesítése - Lókó-patak Jóléti víztározó építése 4-6 hektáron Tornaszenthjakabon Égervölgyi Ifjúsági Tábor felújítása korszerősítése, téliesítése, bıvítése Szálloda kialakítása (3-4 csillag, 10 szoba) Szinpetriben Fogadó a Méneshez Szögligeten Bakancsos turistaház Szılısardóban Turistaház berendezése Varbócon Aggteleki fogadókapacitás fejlesztése d. Tudásháló az alapképzés korszerősítése és a térségfejlesztési irányokhoz kapcsolódó (környezeti, informatikai, turisztikai, szociális, tervezési, biogazdálkodási, kertészeti, erdıgazdasági ) kompetenciákat megerısítı szakképzési hálózat kialakítása Óvoda és általános iskola felújítása: Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Perkupa, Perkupa, Szalonna, Szendrılád, Szin, Szögliget, Szögliget, Tomor, Zilíz Izsó MiklósGimnázium és Szakképzı Intézmény felújítása Csereháti Felnıttképzési program e. Esélyt az embernek a kistérségi egészségügyi és szociális hálózat elemeinek egymással összehangolt fejlesztése és célzott esélyegyenlıséget javító projektek Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a Felsı-Bódva-völgyén Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az Alsó-Bódva-völgyén Orvosi rendelı felújítása: Edelény, Komjáti, Ládbesenyı, Szalonna, Lak Egészségház építése Boldván Napközi otthon : Tomor Bentlakásos otthon: Boldva, Lak Idısek otthona, idısek klubja Akadálymentesítés - 7 projekt: Galvács, Hangács, Szögliget, Szuhogy, Tersztenye, Tornaszentandrás, Zilíz 38 millió Ft Leromlott környezet rehabilitációja /romatelep/ Szendrıben

13 f. Intelligens kistérség az elektronikus közigazgatás és közszolgáltatások, valamint az igénybevételt szervezı IT-mentorok térségi hálózatának kiépítése Informatikai fejlesztések: Hangács, Komjáti, Szögliget Agro - információs hálózat fejlesztése, specializálása (falugazdászok) Kistérségi portál kiépítése (társulás) Informatikai képzések hivatalok munkatársai, lakosság számára (társulás) Szélessávú internet kiépítése az Edelényi kistérségben (társulás) Közösségi hozzáférési pontok kialakítása (társulás) g. Élhetı térség a települési alapinfrastruktúra felzárkóztatása Ár- és belvízvédelem, csapadékvíz elvezetés - 42 projekt: Bódvaszilas, Boldva, Hidvégardó, Perkupa, Szendrılád, Szin, Szögliget, Tomor, Tornaszentjakab, Ziliz, Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Edelény, Égerszög, Galvács, Hangács, Hangács, Hidvégardó, Jósvafı, Komjáti, Ládbesenyı Andrástanya, Meszes, Nyomár, Perkupa, Szalonna, Szendrılád, Szin, Szögliget, Szılısardó, Szuhogy, Tomor, Tornaszentandrás, Ziliz Faluközpont megújítása - 12 projekt: Bódvaszilas, Jósvafı, Ládbesenyı- Andrástanya, Perkupa, Szin, Szuhogy, Tomor, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab Településszépítés - Bódvarákó, Szögliget Városközpont felújítása - Edelény, Szendrı Edelény vásártéri telkek közmővesítése Többcélú aszfaltos sportpálya építése Ládbesenyıben Belterületi útépítés, aszfaltozás, járda, betonozás - 31 projekt: Edelény, Égerszög, Galvács, Hangács, Jósvafı, Komjáti, Ládbesenyı, Perkupa, Szendrılád, Szin, Szögliget, Szılısardó, Szuhogy, Tersztenye, Tomor, Tornaszentjakab, Varbóc Ivóvíz - Áttérés helyi vízbázisra Edelényben, Ivóvízbázis bıvítés Tornakápolnán, Tornaszentandráson, Ivóvíz-hálózat bıvítése: Boldva, Perkupa-Dobódél, Szennyvízkezelés - Bódvaszilas szeméttelep és szennyvízürítı környezetvédelmi tervdokumentációja, Folyékony Kommunális Szennyvízleürítıhely Rekultivációja Hídvégardóban, Biológiai szennyvíztisztító telep és vezetékrendszer kialakítása Tornakápolnán, Szennyvízhálózat bıvítése - Bódvaszilas, Galvács, Hidvégardó, Ládbesenyı, Szendrılád, Tomor, Varbóc Hulladékgazdálkodás - Szilárd kommunális hulladéklerakó rekultivációja: Hídvégardó, Tomor, A hasznosítható hulladék újrafeldolgozásának megteremtése Gázberuházás - Alsótelekes Felsıtelekes Kánó Teresztenye -Tornakápolna, Égerszög, Perkupa, Szılısardó, Varbóc Temetı, ravatalozó - Galvács, Perkupa, Szendrılád, Szögliget, Varbóc Faluház, polgármesteri hivatal felújítása - Bódvaszilas, Borsodszirák, Komjáti, Ládbesenyı, Meszes, Perkupa, Szuhogy, Szuhogy, Tomor, Tornaszentandrás, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Lak Többfunkciós szolgáltató központok - Könyvtár, ifjúsági és teleház Nyomáron, Közösségi Ház felújítása: Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Jósvafı, Szendrılád, Szin, Szolgáltatóközpont Jósvafın, Rakacaszend, Borsodszirák, Lak kuiltúrház felújítása Környezetvédelmi program készítése Becskeházán h. Szociális gazdaság Munkaerı segítı és közvetítı, illetve karrieriroda létrehozása (Csereháti Településszövetség) Kézmővesek integrálása, közös mintabolt létrehozása (Csereháti Településszövetség) Szolgálati lakás felújítása Tornaszentandráson

14 i. Kapcsolat 1. - közlekedési elérhetıség javítása 27. sz. fıút felújítása Iskolabusz beszerzése: Szögliget, Nyomár, Hídvégardó Falugondnoki busz cseréje Tomoron, Debrétén, Viszló, Damak Buszok mikrotérségenként buszmegálló kialakítása Bódvarákó, Galvács, Tomor Állami közút rekonstrukciója Szıllısardó Égerszög (5 kategóriás ) j. Energiaracuinalizálás alternatív energiák termelése és hasznosítása, energiatakarékos megoldások Intézményközpont kialakítása, megújuló energiák hasznosításával, főtés korszerősítéssel Perkupán Alternatív ill bioerımő Tomoron Briket-, peletüzem létrehozása Perkupán Biogáz-üzem, Szendrı Közvilágítás korszerősítése Viszlón, Szendrıben k. Fejlesztési kapacitások növelése Kistérségi szolgáltató központ kialakítása Prioritási sorrend Az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása által kialakított prioritási sorrendet a kistérségi fejlesztési stratégia operatív céljai alapján határoztuk meg, az ezen operatív célokhoz besorolt projekteket kiemelten támogatja a Társulási Tanács. A Társulási Tanács a Kistérségi Cselekvési Tervet és a hozzá kapcsolódó prioritási sorrendet a 38/2007. (V. 24.) határozatával fogadta el, amelyek a következık: 1. Gondozott, vonzó táji- és települési környezet, felújított építészeti értékek (Operatív cél 6/1.) 2. Egészségi állapot javítása (Operatív cél 1/1.) 3. Képzettségi színvonal emelése (Operatív cél 1/2.) 4. Vállalkozások versenyképességének javítása (Operatív cél 2/1.) 5. Egészséges és biztonságos kommunális szolgáltatások fejlesztése (Operatív cél 6/3.) 6. Turisztikai vonzerık fejlesztése (Operatív cél 3/2.) 7. Elérhetı humán szolgáltatások (Operatív cél 6/4.) 8. A hátrányos helyzető rétegek esélyegyenlıségének megteremtése (Operatív cél 5/4.) 9. Idısekrıl gondoskodás (Operatív cél 5/3.) Edelény, május 24. Szaniszló János elnök