Az Edelényi kistérségre elkészült fejlesztési tervdokumentumok harmonizálása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Edelényi kistérségre elkészült fejlesztési tervdokumentumok harmonizálása"

Átírás

1 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA Észa k-m a g ya ro rszá g i Osztá ly Az Edelényi kistérségre elkészült fejlesztési tervdokumentumok harmonizálása TARTALOM I. Bevezetés... 2 a. Célkitőzés... 2 b. Módszertan... 2 II. Az eredmények ismertetése... 4 a. SWOT analízis felújítása... 4 b. A kistérség jövıképe c. A fejlesztés alapelvei d. A fejlesztés stratégiai céljai e. A kistérségi stratégiai és operatív célok illeszkedése az OP-khoz f. Fejlesztési projektek beazonosítása g. Kistérségi projektek-csoportok és zászlóshajó projektek h. A projektcsoportok illeszkedése az OP-k intézkedéseihez i. A beérkezett projektek szektorális, tematikus, OP-k szerinti és térségi megoszlása j. A stratégia megvalósításának lehetséges szervezeti háttere III. Javaslatok a kistérségi cselekvési terv véglegesítéséhez Készítette: Dr.G.Fekete Éva Solymári Gábor Miskolc, 2007.május 3530 Miskolc, Déryné u. 9. Postacím: 3501 Miskolc, Pf:389 Tel./fax.: (46)

2 I. Bevezetés a. Célkitőzés Az elmúlt néhány évben az Edelényi kistérségre több fejlesztési stratégia készült. Ezek sem egymással, sem az idıközben elkészült regionális és országos ágazati fejlesztési dokumentumokkal nincsenek összehangolva. Márpedig a közötti fejlesztés kistérségi sikerének alapvetı feltételei közé tartozik a kistérség pontos önértékelése, a valós szükségleteknek és az országos ágazati és regionális fejlesztési programok hívószavainak megfelelı célkitőzés, a közös célok elérése érdekében a kistérség szellemi erıforrásainak, anyagi és társadalmi tıkéjének mozgósítása, az erıforrások koncentrálása és beosztása, a térségen belül a cselekvés összehangolása, a projektek egymásra építése. Ezáltal érhetı el a fejlesztési kapacitások megsokszorozása, a térségi hatások maximalizálása. A fenti indokok alapján a Kistérségi Fejlesztési Tanács a tervek harmonizációját tőzte ki célul. Az Edelény és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás megbízása alapján az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-magyarországi Osztálya a tervek egymással, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és azok operatív programjaival való összehangolását végezte el a március 1- május 15. közötti idıszakban. b. Módszertan A harmonizáció során figyelembe vett, korábban elkészült kistérségi fejlesztési dokumentumok az alábbiak voltak: A Bódva vidék Komplex Fejlesztési Stratégiája A Bódva vidék turisztikai fejlesztési koncepciója 2002 Az Edelényi Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiája 2005 A Bódva-vidék gazdasági szerkezetátalakítási programja 2005 A borturizmus fejlesztési lehetıségei az Edelényi kistérségben 2005 Az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása e-közigazgatási és informatikai stratégiája 2006 A Bódva-völgye árvízvédelmi programja 2006 Az Edelényi Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2006 Ezeket a dokumentumokat igyekeztünk összehangolni: a) Egymással b) Más térségi tervekkel Az Észak Bódva-völgyi LEADER Programmal (2006) A Csereháti Komplex Fejlesztési Stratégiával (2005) Az ANP stratégiáival c) Megyei dokumentumokkal A Megyei Fejlesztési Koncepcióval (2006) Középtávú Stratégiával és Operatív Programmal a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén élı romák élethelyzetének javítására (2002) d) Regionális dokumentumokkal Észak-magyarországi Regionális Információs Társadalom Stratégiával (2005) Észak-magyarországi Regionális Innovációs Stratégiával (2005) Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Stratégiával (2006) Észak-magyarországi ROP-pal (2007) e) Országos dokumentumokkal OTFK val (35/1998 (III.20) OGY. Határozat) NFT II és Operatív Programjaival ( ) 2

3 A tervdokumentumok harmonizációja az alábbi szakmai és döntéshozói feladatok elvégzését feltételezte: 1. A tervek koherenciájának, logikai következetességének egyenkénti vizsgálta. 2. A tervekbıl kirajzolódó közös helyzetértékelés és jövıkép megrajzolása, összevetése a magasabb szintő tervek által megrajzolt helyzetértékelésekkel, jövıképpel és célokkal. 3. A magasabb szintő tervekkel is összhangban lévı közös jövıkép megfogalmazása. 4. A jövıkép döntéshozók általi elfogadása. 5. A tervekben megjelenı célrendszerek logikai vizsgálata, egymáshoz való illesztése. 6. A célokat alátámasztó indoklás következetességének feltárása, a helyzetelemzés hiányzó elemeire a figyelem felhívása. 7. Fejlesztési prioritások felállítása. 8. A fejlesztési prioritások döntéshozók általi elfogadása 9. A tervekben megjelenı konkrét intézkedések, projekttervek kigyőjtése, egymáshoz való illesztése 10. A közös projektlista elemeinek egyenkénti vizsgálata: összevetése az országos és regionális operatív programokkal, valamint akciótervekkel, valamint a szükséges belsı erıforrások feltárása. 11. A projektek egymásra épülésének elemzése, egy közös idıbeni ütemezés összeállítása 12. Javaslat nyújtása a stratégiákból a kistérségi cselekvési tervbe beépítendı projektekre, projektlista összeállítása 13. A projektlista és a hozzá rendelt belsı erıforrások döntéshozók általi elfogadtatása 14. A tervekben javasolt szervezeti javaslatok összevetése és egy közös javaslat megalkotása. 15. A szervezeti struktúra döntéshozók általi elfogadása. 16. Az átdolgozott és harmonizált kistérségi komplex stratégia formába öntése. 17. Az átdolgozott stratégia döntéshozók általi elfogadása. A közösségi gondolkodást és döntést kívánó, egyben a közbensı szakaszok lezárását jelentı 4. és 8, valamint 13. és 15. feladatokat két alkalommal, április 18-án és május 14-én Szendrıben megszervezett kistérségi mőhelymunka keretében végeztük el. Mindkét esetben a mőhelymunkában résztvevık száma fı között alakult. 3

4 II. Az eredmények ismertetése a. SWOT analízis felújítása Az eddigi stratégiákból kirajzolható volt az alábbi, a közösségi tervezéshez vitaindítóként használt SWOT 1. A trendekhez tartozó belsı pozitív adottságok -ERİSSÉGEK: A természeti környezetben: Természeti környezet viszonylagos megkíméltsége Változatos, értékes táj és élıvilág Magas erdısültség, vadban gazdag erdıségek Nemzeti Park, világörökségi helyszínek A társadalomban: Tehetséges fiatalok Kisebb körben, de érezhetı változtatási és tanulási szándék Fejlıdıképes új kezdeményezések Megırzött kulturális örökség Erıs családorientáció Az infrastrukturális feltételekben: Hasznosítható, olcsó ingatlanok Emberléptékő aprófalvas környezet kiépült kábel TV hálózat 2. A trendekhez tartozó belsı negatív adottságok -GYENGESÉGEK: A gazdaságban: Életképes gazdasági szereplık hiánya, vállalkozások gyenge versenyképessége Nem megfelelı termékszerkezet, alacsony hozzáadott érték Szakemberek hiánya Fejlesztési saját források csaknem teljes hiánya, szők belsı piac Fölöslegesen kiáramló források A természeti környezetben: Elhanyagolt táj, mőveletlen földek Árvízveszély Környezettudatos gondolkodás hiánya, A társadalomban: Elnéptelenedés és népességcsere, képzett fiatalok elvándorlása Népesség rossz egészségügyi és mentális állapota, veleszületett fogyatékosság gyakoriságának növekedése Szocializációs problémák Inaktívak és munkanélküliek magas száma és aránya Erıs helyhez kötöttség a családi munkamegosztás hagyományai miatt Diszkrimináció a romákkal szemben Alacsony jövedelmek Fokozódó szociális és morális nehézségek, mélyülı szegénység Leépülı szolgáltatások Változásokat, összefogást gátló széthúzás, fejletlen kooperációs képességek Igénytelenség, közömbösség Önkéntesek, civil szervezıdések hiánya Gyenge kapcsolati háló Gyenge érdekérvényesítı és abszorpciós képesség Szolidaritás és tolerancia gyengesége Az infrastrukturális feltételekben: Közlekedési és információs elszigeteltség 4

5 Energiaellátás problémái Fejletlen infrastruktúra: lakás, közszolgáltatások, távközlés, informatika Határátkelés korlátai Elavult épületállomány, leromlott településkép 3. A trendeket pozitív irányba erısítı külsı hatások LEHETİSÉGEK: A gazdaságban: A természetes alapanyagok, megújuló energiaforrások felértékelıdése Az egyedi, helyi örökségre épülı termékek iránti kereslet növekedése A környezeti és kulturális értékekre épülı turisztikai kereslet élénkülése EU Strukturális Alapok és Közösségi Kezdeményezések támogatásainak megnyílása Miskolc és Kassa fejlıdésének dinamizálódása Többoldalú kedvezmények, elismert támogatási jogosultság Az országhatár szlovák oldalán meginduló fejlesztési projektek Turisztikai ágazat fejlesztése A természeti környezetben: A fenntarthatóság alapkövetelményként való megjelenése, hulladékok ártalmatlanításának kötelezettsége A társadalomban: Egyházak, országos és nemzetközi civil szervezetek tevékenységének erısödése Város-vidék kapcsolatok átalakulása A részvételi demokrácia feltételeinek javulása Hálózati szolgáltatásszervezés európai mintái A kirekesztés elleni, az esélyegyenlıség melletti politika erısödése Az infrastrukturális feltételekben: A tudás-társadalom kiteljesülése, az információs technológiák terjedése Emberléptékő, olcsó, fenntartható technológiával mőködı lakókörnyezet iránti igények erısödése Az országhatáron átnyúló kapcsolatok felértékelıdése 4. A trendeket negatív irányba erısítı külsı hatások VESZÉLYEK: A gazdaságban: 1. Elıállított GDP-ben mért társadalmi hasznosság elvének érvényesítése 2. Méretgazdaságosságot abszolutizáló közszolgáltatás-szervezés 3. Helyi adottságokra érzéketlen területpolitika, egységes pályázati rendszer 4. A liberális gazdaságpolitika következtében az önkormányzatok pénzügyi lehetıségeinek további szőkülése 5. A normatív támogatás és a valós költségek közötti különbség növekedése, forráshiány tartóssá válása 6. Szektorok közötti koordinálatlanság 7. A támogatásokhoz való hozzájutás nehezedése, a koncentráció és az addicionalitás elvének fokozott érvényesítése 8. Az európai élelmiszerpiacra való bejutás további nehezedése, saját piacainkról való kiszorulás A társadalomban: 9. A gyermekvállalást túlélési stratégiaként alkalmazó magatartás erısítése 10. Fiatalok elvándorlását ösztönzı külsı tényezık erısödése 11. Aktív munkaerı-piaci eszközök csökkenése 12. Gettósodást segítı állami fejlesztési politika Az infrastrukturális feltételekben: 13. Hierarchiális kapcsolatokra építı településhálózat-fejlesztés Az 1. mőhelymunka keretében az alábbi kérdéseket ettük fel a részvevıknek: 1. Melyik állítás nem elfogadható? 2. Mi hiányzik? 3. A legfontosabb 5-5 elem kiválasztása és rangsorolása 5

6 A vitában a válaszadók az Edelényi kistérség erısségei közé elsısorban a természeti környezetben jelenlévı értékeket sorolták. A legfıbb erısségnek a térség változatos, értékes tája és élıvilága számít, melyet a természeti környezet viszonylagos megkíméltsége és a magas erdısültség, vadban gazdag erdıségek követ. Az értékelés során magas pontszámot kapott a megırzött kulturális örökség és a fejlıdıképes új kezdeményezések mint társadalmi erısség és az infrastrukturális feltételek közül a hasznosítható, olcsó ingatlanok és az emberléptékő aprófalvas környezet. A gyengeségek közül a jelenlévık leginkább az életképes gazdasági szereplık hiányát, a vállalkozások gyenge versenyképességét emelték ki. A gazdaság gyengeségei közül a szakemberek hiányát is sokan megjelölték, míg a társadalmi gyengeségek közül az elnéptelenedés és népességcsere, képzett fiatalok elvándorlása, az inaktívak és munkanélküliek magas száma és aránya kapott magas pontszámot. A válaszadók nem sorolták a kistérség leggyengébb pontjai közé pl. az elavult épületállományt, leromlott településképet, árvízveszélyt vagy a szolidaritás és tolerancia hiányát. A kistérség lehetıségei elsısorban a gazdaságban rejlenek (a pontszámok alapján) ezek a természetes alapanyagok, megújuló energiaforrások felértékelıdése, az EU Strukturális Alapok és Közösségi Kezdeményezések támogatásainak megnyílása, az egyedi, helyi örökségre épülı termékek iránti kereslet növekedése, a környezeti és kulturális értékekre épülı turisztikai kereslet élénkülése. Az emberléptékő, olcsó, fenntartható technológiával mőködı lakókörnyezet iránti igények erısödését és a t tudás-társadalom kiteljesülését, az információs technológiák terjedését mint infrastrukturális feltételeket szintén sokan jelölték meg. Nem tartották számon a lehetıségek között a kirekesztés elleni, az esélyegyenlıség melletti politika erısödését és az egyházak, országos és nemzetközi civil szervezetek tevékenységének erısödését. A veszélyek között az elsı helyet (megosztva) a támogatásokhoz való hozzájutás nehezedése, a koncentráció és az addicionalitás elvének fokozott érvényesítése és a normatív támogatás és a valós költségek közötti különbség növekedése, forráshiány tartóssá válása foglalja el (gazdasági veszélyek). A társadalmi veszélyek közül a gyermekvállalást túlélési stratégiaként alkalmazó magatartás erısítését és a fiatalok elvándorlását ösztönzı külsı tényezık erısödését jelölték meg. A résztvevık nem tekintették veszélyforrásnak az európai élelmiszerpiacra való bejutás további nehezedését, a saját piacainkról való kiszorulást. 1. táblázat SWOT-értékelés ERİSSÉGEK Pont Szavazat átlag Változatos, értékes táj és élıvilág ,2 Természeti környezet viszonylagos megkíméltsége, világörökségi helyszín ,5 Magas erdısültség, vadban gazdag erdıségek Megırzött kulturális örökség ,4 Hasznosítható, olcsó ingatlanok ,4 Fejlıdıképes új kezdeményezések ,8 Emberléptékő aprófalvas környezet ,2 Kisebb körben, de érezhetı változtatási és tanulási szándék ,2 Tehetséges fiatalok ,4 kiépült kábel TV hálózat Erıs családorientáció GYENGESÉGEK Pont Szavazat átlag Életképes gazdasági szereplık hiánya, vállalkozások gyenge versenyképessége ,3 Elnéptelenedés és népességcsere, képzett fiatalok elvándorlása ,8 Szakemberek hiánya ,3 Inaktívak és munkanélküliek magas száma és aránya ,8 6

7 Fejlesztési saját források csaknem teljes hiánya, szők belsı piac ,4 Alacsony jövedelmek ,3 Nem megfelelı termékszerkezet, alacsony hozzáadott érték ,3 Fokozódó szociális és morális nehézségek, mélyülı szegénység ,6 Közlekedési és információs elszigeteltség ,2 Szocializációs problémák 7 4 1,8 Önkéntesek, civil szervezıdések hiánya 7 4 1,8 Népesség rossz egészségügyi és mentális állapota, veleszületett fogyatékosság gyakoriságának növekedése 5 2 2,5 Diszkrimináció a romákkal szemben Igénytelenség, közömbösség Fejletlen infrastruktúra: lakás, közszolgáltatások, távközlés, informatika Erıs helyhez kötöttség a családi munkamegosztás hagyományai miatt Változásokat, összefogást gátló széthúzás, fejletlen kooperációs képességek 3 2 1,5 Környezettudatos gondolkodás hiánya, Gyenge kapcsolati háló Fölöslegesen kiáramló források 0 Elhanyagolt táj, mőveletlen földek 0 Árvízveszély 0 Leépülı szolgáltatások 0 Gyenge érdekérvényesítı és abszorpciós képesség 0 Szolidaritás és tolerancia gyengesége 0 Energiaellátás problémái 0 Határ menti kapcsolatok korlátai 0 Elavult épületállomány, leromlott településkép 0 LEHETİSÉGEK Pont Szavazat átlag A természetes alapanyagok, megújuló energiaforrások felértékelıdése ,8 EU Strukturális Alapok és Közösségi Kezdeményezések támogatásainak megnyílása ,9 Az egyedi, helyi örökségre épülı termékek iránti kereslet növekedése ,8 A környezeti és kulturális értékekre épülı turisztikai kereslet élénkülése ,9 Emberléptékő, olcsó, fenntartható technológiával mőködı lakókörnyezet iránti igények erısödése ,4 A tudás-társadalom kiteljesülése, az információs technológiák terjedése ,5 Többoldalú kedvezmények, elismert támogatási jogosultság ,6 Turisztikai ágazat fejlesztése Az országhatáron átnyúló kapcsolatok felértékelıdése ,4 Miskolc és Kassa fejlıdésének dinamizálódása ,3 Város-vidék kapcsolatok átalakulása 7 3 2,3 A részvételi demokrácia feltételeinek javulása Hálózati szolgáltatásszervezés európai mintái

8 Az országhatár szlovák oldalán meginduló fejlesztési projektek A fenntarthatóság alapkövetelményként való megjelenése, hulladékok ártalmatlanításának kötelezettsége A kirekesztés elleni, az esélyegyenlıség melletti politika erısödése Egyházak, országos és nemzetközi civil szervezetek tevékenységének erısödése 0 VESZÉLYEK Pont Szavazat átlag Gettósodást segítı állami segélyezési politika ,5 Az önkormányzati forráshiány tartóssá válása ,2 A támogatásokhoz való hozzájutás nehezedése, a koncentráció és az addicionalitás elvének fokozott érvényesítése ,3 Fiatalok elvándorlását ösztönzı külsı tényezık erısödése ,8 Elıállított GDP-ben mért társadalmi hasznosság elvének érvényesítése ,2 Aktív munkaerı-piaci eszközök csökkenése ,4 Helyi adottságokra érzéketlen területpolitika, egységes pályázati rendszer ,9 Hierarchiális kapcsolatokra építı településhálózat-fejlesztés Méretgazdaságosságot abszolutizáló közszolgáltatás-szervezés Szektorok közötti koordinálatlanság Az európai élelmiszerpiacra való bejutás további nehezedése, saját piacainkról való kiszorulás 0 A fentiek alapján összeállíthatóvá vált az új, a stratégiai jelentıségő elemeket kiemelı SWOT: A SWOT egyes elemcsoportjait egymással összevetve a kistérség számára az alábbi védekezı és támadó stratégiák adódnak: A térség megújulása, a fejlett országok új (posztmodern) fejlıdési trendjeihez való igazodása a megırzött természeti és kulturális értékek bázisán, a Világörökség címbıl, az élénkülı turisztikai, egészséges lakókörnyezet, a megbízható élelmiszerek és természetes anyagok, megújuló energiaforrások iránti keresletbıl adódó lehetıségeket kiaknázva és a humánerıforrások gyengeségét, valamint a belsı tıkehiányt leküzdve érhetı el. Az elmaradottság fokozódásával való szembeszállás, a helyzet további romlása, a problémák súlyának növekedése elleni védekezés egyrészrıl a külsı feltételrendszer megváltoztatására irányuló erıs érdekvédelmi, politikai befolyásolási tevékenységet feltételezi. Ehhez a kellı súllyal rendelkezı politikai és szakmai személyiségek összehangolt, a hasonló sorú térségekkel összefogáson alapuló cselekvésére van szükség. Másrészrıl a népesség szerkezetének pozitív diszkriminációs akciókkal való megváltoztatása és a térség közlekedési, információs kinyitása háríthatja el a teljes leépülés veszélyét. 8

9 Fejlesztési kapacitások SWOT elemzés TRENDEK ERİSSÉGEK GYENGESÉGEK Változatos, értékes táj és élıvilág Környezet Természeti környezet viszonylagos megkíméltsége, világörökségi Gazdaság helyszín Magas erdısültség, vadban gazdag Foglalkoztatás erdıségek Megırzött kulturális örökség Társadalom Hasznosítható, olcsó ingatlanok Infrastruktúra Fejlıdıképes új kezdeményezések Emberléptékő aprófalvas környezet LEHETİSÉGEK A természetes alapanyagok, megújuló energiaforrások felértékelıdése EU Strukturális Alapok és Közösségi Kezdeményezések támogatásainak megnyílása Az egyedi, helyi örökségre épülı termékek iránti kereslet növekedése A környezeti és kulturális értékekre épülı turisztikai kereslet élénkülése Emberléptékő, olcsó, fenntartható technológiával mőködı lakókörnyezet iránti igények erısödése A tudás-társadalom kiteljesülése, az információs technológiák terjedése TÁMADÓ STRATÉGIA A térség megújulása a megırzött természeti és kulturális értékek bázisán, az keresleteknek megfelelı gazdasági szerkezet o turizmus o egészséges lakókörnyezet, o megbízható élelmiszerek o természetes anyagok o megújuló energiaforrások a humánerıforrások gyengeségének, valamint a belsı tıkehiány leküzdése Életképes gazdasági szereplık hiánya, vállalkozások gyenge versenyképessége Elnéptelenedés és népességcsere, képzett fiatalok elvándorlása Szakemberek hiánya Inaktívak és munkanélküliek magas száma és aránya Fejlesztési saját források csaknem teljes hiánya, szők belsı piac Alacsony jövedelmek Nem megfelelı termékszerkezet, alacsony hozzáadott érték Fokozódó szociális és morális nehézségek, mélyülı szegénység Közlekedési és információs elszigeteltség VESZÉLYEK Gettósodást segítı állami segélyezési politika Az önkormányzati forráshiány tartóssá válása A támogatásokhoz való hozzájutás nehezedése, a koncentráció és az addicionalitás elvének fokozott érvényesítése Fiatalok elvándorlását ösztönzı külsı tényezık erısödése Elıállított GDP-ben mért társadalmi hasznosság elvének érvényesítése VÉDEKEZİ STRATÉGIA Az elmaradottság fokozódásával való szembeszállás a külsı feltételrendszer megváltoztatására irányuló erıs érdekvédelmi, politikai befolyásolási tevékenység - a kellı súllyal rendelkezı politikai és szakmai személyiségek összehangolt, a hasonló sorú térségekkel összefogáson alapuló cselekvése a népesség szerkezetének pozitív diszkriminációs akciókkal való megváltoztatása a térség közlekedési, információs kinyitása 9

10 b. A kistérség jövıképe A korábbi stratégiák egy részébıl teljes mértékben hiányzott a jövıkép megfogalmazása. Azokból, ahol ilyen van, az alábbi, idınként egymásnak ellentmondó jövıkép elemek voltak kivehetık: 2.táblázat A korábbi stratégiákból egyesített célrendszer JÖVİKÉPELEM ÁLTALÁNOS 1. rekreációs, üdülı, pihenı zóna (KKFS) ÁLTALÁNOS ra az életszínvonal eléri a régió átlagát (KKFS) ÁLTALÁNOS 3. dinamikusan fejlıdik (FS) ÁLTALÁNOS 4. A településrendszerre az aprófalvak egy részének revitalizációja, a váltásra nem képesek további sorvadása, sıt elnéptelenedése, a völgyben fekvı népesebb települések lassú növekedése és a két kisváros térségi funkcióinak egymással összehangolt, lényeges népességszám növekedés nélküli megerısítése a jellemzı. (BKFS) ÁLTALÁNOS 5. A térségi arculat meghatározó elemei: ÁLTALÁNOS 5a természetközelség, otthonosság, szépség ÁLTALÁNOS 5b egészséges élelmiszerek, egyedi kézmőves termékek ÁLTALÁNOS 5c múlt- és otthonidézı aprófalvak, legendás kastélyok, kúriák ÁLTALÁNOS 5d tolerancia, romák és nem romák együttélése ÁLTALÁNOS 5e országhatáron átnyúló kapcsolatok (BKFS) KÖRNYEZET 6. helyi természeti és kulturális értékek hasznosítva való megırzése (BKFS) KÖRNYEZET 7. A környezeti erıforrások fenntartható módon való hasznosítása, a természeti és kulturális értékek ismerete, bemutatása és megırizve hasznosítása (CSEP) KÖRNYEZET 8. megırzi a környezeti értékeket (FS) - szennyvíz és szilárdhulladék kezelése, ártalmatlanítása megoldott, térségi fıépítész ügyel az építészeti értékek megırzésére (BKFS) GAZDASÁG 9. biztosítja az itt élık megélhetését (KKFS) GAZDASÁG 10. biztosítja a foglalkoztatást (FS) GAZDASÁG 11. Segély helyett munka jelenti a biztos megélhetés forrását (CSEP) GAZDASÁG 12. Helyi természeti és kulturális értékekre alapozott, az információs társadalomba illeszkedı és a regionális gazdaságba integrálódó, a belsı piaci lehetıségeket kiaknázó, stabil térségi jövedelmet biztosító és befektetéseket vonzó helyi gazdaság megalapozása (CSEP) GAZDASÁG 13. a gazdaság alapját képezik (BKFS) GAZDASÁG 13a természeti értékek GAZDASÁG 13ai turizmus - falusi és agro-, öko-, aktív (gyalogtúrázás, kerékpározás, barlangászat, lovaglás, evezés), kulturális, gyógy, alkotó és konferencia turizmus GAZDASÁG 13aii lakóövezet GAZDASÁG 13aiii organikus mezıgazdaság - méz, gyógy- és főszernövények + készítmények, extenzív állattartás, sajtkészítés, erdıgazdálkodás és fafeldolgozás, ipari alapanyagokat, energiahordozókat termelı növénytermesztés GAZDASÁG 13b esztétikai értékek - kulturális és kreatív ipar: textil, kézmőipar, csomagolás, reklámanyagok készítése, kiadványszerkesztés. Alkotóturizmus, szépségfarm GAZDASÁG 13c regionális klaszterekhez való kapcsolódás GAZDASÁG 13ci fa és bútoripar GAZDASÁG 13cii fém- és gépipar GAZDASÁG 13ciii természetes alapanyagok termelése és feldolgozása GAZDASÁG 13civ környezetvédelmi ipar, újrahasznosítás GAZDASÁG 13cv otthon klaszter - építıipar, kézmővesség, képzımővészet GAZDASÁG 13d szolgáltatások GAZDASÁG 13di üzleti 10

11 GAZDASÁG 13dii személyi és szociális GAZDASÁG 14. Exportált organikus élelmiszerek, magas természet és esztétika tartalmú ipari termékek és szolgáltatások a szomszédos és keleti országokba, az EU nyugati tagországaiba (BKFS) GAZDASÁG 15. A munkanélküliség csökkentésében a megerısödı KKV-k-nek, a fiatalok önfoglalkoztatóvá válásának és a közösségi vállalkozásoknak van vezetı szerepe. (BKFS) TÁRSADALOM 16. Kiegyensúlyozottabb demográfiai és társadalmi struktúra, az aprófalvakba képzett fiatalok települnek be, akik megerısítik a közösségeket, a felnövekvı generációkat a közös célok szerint szocializálják. (BKFS) TÁRSADALOM 17. A roma népességen belül a születések száma mérséklıdik, egyre több gyerek végzi el a középiskolát és szereznek diplomát. Mőködik a kölcsönös tolerancia. Nincs diszkrimináció és végletes szegregáció. A roma lakosok rendelkeznek azokkal a képességekkel, melyek a gazdasági programok tervezésébe és megvalósításába való bekapcsolódásukhoz szükséges és megtalálják számításukat azokban, ugyanakkor jelentıs, a különbözı értékrendek elfogadását segítı szemléleti változáson megy át mindkét csoport. (BKFS) TÁRSADALOM 18. A térségben élık erıs térségi identitástudattal rendelkeznek, tudják, hogy mitıl más ez a térség mint a többi, tisztában vannak az itt élıket összefőzı közös értékekkel és problémákkal, tudatosan választják a térséget lakóhelyül. (BKFS) TÁRSADALOM 19. Innovatív, az elnéptelenedı falvakat újralelkesítı, gyermeket nem megélhetési kényszerbıl vállaló, a térségfejlesztési irányokban szaktudással rendelkezı, foglalkoztatható népesség (CSEP) TÁRSADALOM 20. A kistérségben képzett és rendszeresen, tanuló, mővelıdı lakosság él. (FS) INFRASTRUKTÚRA 21. minıségi életkörülményeket biztosít (FS) INFRASTRUKTÚRA 22. vállalkozásokat, lakosokat segítı informatikai szolgáltatások mőködnek (IS) A térséget behálózzák az információáramlás és a kommunikáció csatornái, a kiépített hálózatok nem csupán korszerő gépeket, de azokat kezelni és az INFRASTRUKTÚRA 23. információkat használni is képes embereket is jelentenek. (BKFS) Rendelkezésre áll mindaz az infrastruktúra, ami a vázolt gazdasági ágazatok versenyképes mőködtetéséhez, a térségi együttmőködés hálózatainak kialakulásához INFRASTRUKTÚRA 24. szükséges. (BKFS) A lakosság számára biztosítottak a komfortos életkörülmények, beleértve az otthonos lakásokat, az aprófalvas településmódhoz igazodó, a közösségek belsı erejére és építı újszerő megoldásokat tükrözı kereskedelmi és humán INFRASTRUKTÚRA 25. infrastrukturális szolgáltatásokat is. (BKFS) INFRASTRUKTÚRA 26. Leküzdött elszigeteltség, belsı kohézió (CSEP) Az alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás diszkrimináció nélküli biztosítottsága INFRASTRUKTÚRA 27. (CSEP) ÖNKORMÁNYZÁS 28. szolgáltató önkormányzatok, átlátható az ügyintézés (IS) ÖNKORMÁNYZÁS 29. A települési közösségeket a lakosság széleskörő demokratikus részvételére épülı önkormányzatok és szakszerően mőködı közigazgatás irányítja. A demokrácia gyakorlására való felkészülés már gyermekkorban kezdıdik. A döntéshozás demokratikus és nyilvános, ez utóbbiról a térségi hálózatban mőködı helyi média gondoskodik. A civil szervezetek és a politikai pártok bevonásával jól mőködnek a helyi demokrácia gyakorlásának fórumai. (BKFS) ÖNKORMÁNYZÁS 30. Erıs, a valós önkormányzásra felkészült közösségek (CSEP) FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK 31. a fejlesztés a gazdasági és társadalmi szereplık együttmőködésében valósul meg (KKFS) FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK 32. egészséges területi munkamegosztás a Cserehát-Hernád-Bódva vidék többi térségével (BKFS) FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK 33. A térség kiterjedt külsı kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Képzett szakemberei révén bekapcsolódik az európai hálózatokba. (BKFS) FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK 34. A folyamatos innovációra a jól felszerelt, egymásra épülı, a gyermekek kreativitásának erısítését szolgáló oktatási intézmények, az "élethosszig való tanulást" segítı felnıttoktatás és mővelıdés intézményei, az országos és nemzetközi rendszerekbe integráló információáramlás kiépült csatornái és a tudatos, szakszerő humánerıforrás-menedzsment képessé teszik a térséget, sıt a közösségek szervezése és az aprófalvakhoz kötıdı technológiák terén saját innovációk kifejlesztésére. (BKFS) 11

12 A térségben élık önbecsülésének, térséghez való kötıdésének alapja az a pozitív térségi arculat, mellyel készek azonosulni és képes egy tágabb környezetben is FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK 35. elfogadtatni, sıt vonzóvá tenni a térséget a potenciális lakosok, a turisták és a befektetık között. (BKFS) FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK 36. A foglalkoztatási helyzet javításáért aktív partnerségi kapcsolatok mőködnek (FS) FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK 37. Térségre szabott központi és regionális intézkedések, a fejlesztések hosszú távú támogatottsága (CSEP) A mőhelymunka résztvevıit arra kértük, hogy : húzzák azt az elemet, amivel nem tudnak azonosulni, mondjanak olyan elemeket, melyek az eddigieknél fontosabbak, az így elıállt listában egyenként értékeljék az elemeket és válasszák ki, hogy melyikrıl gondolják, hogy a késtérségre kb. 20 év múlva jellemzı lesz. Az Edelényi kistérség jövıképének meghatározó elemei közül az elfogadás gyakorisága alapján az esı helyre kerültek a környezettel kapcsolatos tényezık és a válaszadók hasonlóképpen fontosnak tartották az erıs helyi gazdaságra és a kiegyensúlyozottabb demográfiai és társadalmi struktúrára utaló elemeket. Megjelent és a vitában tovább erısödött a térségen belüli különbségek és az ebbıl adódó eltérı fejlıdési pálya valószínősége. A környezeti erıforrások fenntartható módon való hasznosítása, a természeti és kulturális értékek ismerete, bemutatása és megırizve hasznosítása (CSEP) (12/0) Helyi természeti és kulturális értékekre alapozott, az információs társadalomba illeszkedı és a regionális gazdaságba integrálódó, a belsı piaci lehetıségeket kiaknázó, stabil térségi jövedelmet biztosító és befektetéseket vonzó helyi gazdaság (CSEP) (10/0) Segély helyett munka jelenti a biztos megélhetés forrását (CSEP) (7/0) A folyamatos innovációra a jól felszerelt, egymásra épülı, a gyermekek kreativitásának erısítését szolgáló oktatási intézmények, az "élethosszig való tanulást" segítı felnıttoktatás és mővelıdés intézményei, az országos és nemzetközi rendszerekbe integráló információáramlás kiépült csatornái és a tudatos, szakszerő humánerıforrás-menedzsment képessé teszik a térséget, sıt a közösségek szervezése és az aprófalvakhoz kötıdı technológiák terén saját innovációk kifejlesztésére. (BKFS) (7/0) A térséget behálózzák az információáramlás és a kommunikáció csatornái, a kiépített hálózatok nem csupán korszerő gépeket, de azokat kezelni és az információkat használni is képes embereket is jelentenek. (BKFS) (7/1) A településrendszerre az aprófalvak egy részének revitalizációja, a váltásra nem képesek további sorvadása, sıt elnéptelenedése, a völgyben fekvı népesebb települések lassú növekedése és a két kisváros térségi funkcióinak egymással összehangolt, lényeges népességszám növekedés nélküli megerısítése a jellemzı. (BKFS) - (7/2) Kiegyensúlyozottabb demográfiai és társadalmi struktúra, az aprófalvakba képzett fiatalok települnek be, akik megerısítik a közösségeket, a felnövekvı generációkat a közös célok szerint szocializálják. (BKFS) - (7/2) A roma népességen belül a születések száma mérséklıdik, egyre több gyerek végzi el a középiskolát és szereznek diplomát. Mőködik a kölcsönös tolerancia. Nincs diszkrimináció és végletes szegregáció. A roma lakosok rendelkeznek azokkal a képességekkel, melyek a gazdasági programok tervezésébe és megvalósításába való bekapcsolódásukhoz szükséges és megtalálják számításukat azokban, ugyanakkor jelentıs, a különbözı értékrendek elfogadását segítı szemléleti változáson megy át mindkét csoport. (BKFS) (7/2) A települési közösségeket a lakosság széleskörő demokratikus részvételére épülı önkormányzatok és szakszerően mőködı közigazgatás irányítja. A demokrácia gyakorlására való felkészülés már gyermekkorban kezdıdik. A döntéshozás demokratikus és nyilvános, ez utóbbiról a térségi hálózatban mőködı helyi média gondoskodik. A civil szervezetek és a politikai pártok bevonásával jól mőködnek a helyi demokrácia gyakorlásának fórumai. (BKFS) (6/0) 12

13 A foglalkoztatási helyzet javításáért aktív partnerségi kapcsolatok mőködnek (FS) (6/0) rekreációs, üdülı, pihenı zóna (KKFS) (6/1) természeti értékek biztosítják az itt élık megélhetését (KKFS) (6/2) szennyvíz és szilárdhulladék kezelése, ártalmatlanítása megoldott, térségi fıépítész ügyel az építészeti értékek megırzésére (BKFS) (5/1) A munkanélküliség csökkentésében a megerısödı KKV-k-nek, a fiatalok önfoglalkoztatóvá válásának és a közösségi vállalkozásoknak van vezetı szerepe. (BKFS) (5/2) Nem tartották fontosnak, ill. elutasítóak voltak néhány jövıkép-elemmel kapcsolatban: 2013-ra az életszínvonal eléri a régió átlagát (KKFS) - (3/7) dinamikusan fejlıdik (FS) - (0/4) fém- és gépipar (0/3) tolerancia, romák és nem romák együttélése (0/2) országhatáron átnyúló kapcsolatok (BKFS) (0/2) A fontosnak tartott, illetve elvetett jövıképelemeket és egy korábbi stratégiában megjelenı jövıképmegfogalmazást figyelembe véve a résztvevık az alábbi jövıképet tartották a további stratégiai gondolkodás alapjaként elfogadhatónak: Az edelényi kistérség jövıképe Bár az edelényi kistérség egészére jellemzı a természetközelség és otthonosság, a biztonság, a saját sorsa irányítására képes, érzékelhetı térségi identitástudattal bíró helyi társadalom - az egymástól különbözı térszerkezeti egységek eltérı fejlıdési utat járnak be. a. A dombvidéki kistelepüléseken a nagyobb számú nyugdíjasok mellett a természetet értı, védı és a benne rejlı erıforrásokat megırizve hasznosítani képes fiatalabb emberek részint helyi termékek és szolgáltatások elıállításából, részint távmunkásként, vagy ingázóként tisztességes megélhetést biztosító jövedelmekbıl, környezetbarát, emberléptékő és komfortos körülmények között, a szolgáltatásokat helyben a többfunkciós szolgáltató házakban vagy a központi településeken, de könnyen elérve, egymással szolidaritást vállalva, a külvilággal jól mőködı kommunikációs csatornákkal összekötve élnek. b. A folyóvölgy relatíve nagyobb települései helyet adnak a regionális gazdaságba integrálódott, fejlett határ menti kapcsolatokkal bíró feldolgozó- és környezetvédelmi iparnak is, szervezik az egész térség gazdaságát és kulturális életét, valamint központosítva vagy a többfunkciós szolgáltató házakban elérhetı kirendeltségeken keresztül biztosítják az üzleti és lakossági szolgáltatásokat saját lakosaik és a dombvidéki kistelepülések lakói számára is. 13

14 c. A fejlesztés alapelvei A korábbi stratégiák mögött nem lehetett felfedezni egy egységes értékrendet, a fejlesztés alapelveinek megfogalmazását, majd tudatos és következetes alkalmazását. Az általában szokásos alapelvek közül a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó alapelvben értettek leginkább egyet a jelenlévık. Fontos alapelvként határozták meg az innovációt, megújulást, a haladásra leginkább képesek helyzetbe hozását, a kreativitást, igényességet, információs társadalmat, foglalkoztatást (bár a foglalkoztatás tömeges bıvítésével néhányan nem értettek egyet), a fejlesztések minél több ember számára hozzanak pozitív változást. A leginkább elutasítóak a Változatlan feltételekkel túlélés mindenáron alapelvvel szemben voltak, de a többség nemkívánatosnak tartotta a gyors iparosítást és a szociális feszültségek azonnali csökkentését is. Szembetőnıbb ellentét (közel azonos igen-nem válasz) a teljesítmények elismerése, valamint az önkormányzatok, állam vezetı szerepe között alakult ki. Nincs egybehangzó egyetértés az esélyegyenlıséggel, fıként romákkal kapcsolatos kérdések kitüntetett. Ugyancsak megoszlik a vélemény a teljesítmények elismerése, a közszféra szerepvállalása és a szektorok közötti egyensúly megkövetelése kapcsán. Érezhetı a véleménykülönbség a hatékonyság, a források koncentrációja körül. A fenti kérdések kapcsán még konfliktusok várhatók, amit a téma kibeszélésével és közös álláspont kialakításával lehet kezelni. 3. táblázat A fejlesztés lehetséges alapelveinek értékelése ALAPELV igen nem Környezeti értékek megırzése, fenntartható fejlıdés 11 0 Innovációra, megújításra összpontosítani 10 1 A haladásra leginkább képesek helyzetbe hozása 8 1 Kreativitás és igényesség növelése 8 1 Információs társadalomra való felkészülés 8 0 Foglalkoztatottság tömeges bıvítése 7 3 minél többen részesüljenek a fejlesztésbıl 7 1 Integrált megközelítés 7 0 Esélyegyenlıség a nıknek, romáknak, fogyatékkal élıknek, idıseknek és fiataloknak, diszkrimináció csökkentése 6 1 Felzárkózásra összpontosítani 6 0 Hatékonyság növelése 6 0 Lépésrıl lépésre 6 0 Inkább több kisebb, mint egy nagy fejlesztés 5 0 Teljesítmények elismerése 5 3 Önkormányzatok és állam vezetı szerepe 5 3 Szektorok közötti egyensúly 4 2 Szociális feszültségek azonnali csökkentése 2 5 Gyors iparosítás, modernizáció 1 8 Változatlan feltételekkel túlélés mindenáron 0 14 Az alapelvek tisztázása a fejlesztés sikertényezıinek beazonosítását, a fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb, részben horizontális célként megjelölendı elvárások meghatározását is lehetıvé tette. 14

15 A kistérség fejlesztésével kapcsolatos, a fejlesztés egésze során érvényesítendı helyi elvárások 1. Környezeti értékek megırzése, fenntartható fejlıdés 2. Innovációra, megújításra összpontosítani, de közben a legelmaradottabb területeken a felzárkózást is elımozdítani 3. A fı problématerületeken egyszerre, integrált megközelítést követve kell beavatkozni 4. A hatékonyság növelése érdekében a haladásra leginkább képeseket kell helyzetbe hozni úgy, hogy azért minél többen részesüljenek a fejlesztésbıl 5. Kreativitás és igényesség növelése nélkül nincs fejlıdés 6. Információs társadalomra való felkészülés 7. Foglalkoztatottság tömeges bıvítése 8. Esélyegyenlıség a nıknek, romáknak, fogyatékkal élıknek, idıseknek és fiataloknak, diszkrimináció csökkentése 9. A fejlesztés lépésrıl lépésre, inkább több kisebb mint egy nagy projekten keresztül valósuljon meg. Nincs egybehangzó egyetértés az esélyegyenlıséggel, fıként romákkal kapcsolatos kérdések kitüntetett figyelemben részesítésében. Ugyancsak megoszlik a vélemény a teljesítmények elismerése, a közszféra szerepvállalása és a szektorok közötti egyensúly megkövetelése kapcsán. Érezhetı a véleménykülönbség a hatékonyság, a források koncentrációja körül. d. A fejlesztés stratégiai céljai A korábbi stratégiákból hét fejlesztési terület rajzolódott ki. Ezek: 1. Gazdaságfejlesztés foglalkoztatás 2. Turizmusfejlesztés 3. Demográfia egyensúly, humán erıforrások fejlesztése 4. Társadalomfejlesztés 5. Infrastruktúrafejlesztés 6. Környezeti értékek megırzése 7. Szervezetfejlesztés A fenti fı területekhez a korábbi stratégiákban megjelenı célokat kigyőjtve a kistérség célrendszeréhez számos javaslatot kaphattunk. Ezeket a mőhelymunka résztvevıi szőkítették és priorizálták. Az egyéni értékrendek viszonylagosságára, a fejlesztéssel kapcsolatos gondolatok kiforratlanságára is utal, hogy a stratégiai célok kijelölése és az elfogadott alapelvek között adódnak következetlenségek, ellentmondások. A gazdaságfejlesztési stratégiai célok között elsı helyen szerepel az új munkahelyek létrehozása, a turizmus fejlesztése, a gazdaság versenyképességének javítása. Egyik válaszadó sem jelölte meg azonban az új, piacképes termékek bevezetését vagy az innovatív tevékenység megjelenését. A turizmusfejlesztési stratégiai célok közül a turisztikai marketing és információs rendszer, a turisztikai, kulturális programcsomagok kidolgozását, a turisztikai vonzerı növelését tartották a résztvevık a legfontosabbnak. A demográfiai és humán erıforrás-fejlesztési stratégiai célok közül legfontosabbnak a képzési színvonal emelését ítélték, ám az élethosszig tartó tanulást és a diplomások térségbe vonzását nem támogatták. A társadalmi célok közül a helyi közösségek megerısítése és az e-kultúra fejlesztése volt a leginkább támogatott. Az infrastruktúra-fejlesztési célok közül a legtöbben a közlekedési feltételek, elérhetıség javítását, hálózati mellékutak felújítását, összekötı utak építését, mezıgazdasági utak, és kerékpárutak építését, a közlekedési elérhetıség javítását, az infrastruktúra-fejlesztést (közmővek, úthálózat, turisztikai szolgáltatásinfrastruktúra) tartották fontosnak, míg nem kapott pontot pl. a lakáskörülmények javítása, a polgármesteri hivatalok szolgáltató jellegének fejlesztése vagy a közösségi közlekedés fejlesztése. A környezeti stratégiai célok között kiemelték a fenntartható mezı- és erdıgazdálkodás kialakítását, természetvédelmet, a természeti értékeket megırzı hagyományos gazdálkodási tevékenységet erısítı vállalkozói és önkormányzati kört, a gondozott, vonzó táji- és települési környezetet, felújított építészeti 15

16 értékeket, lakó és természeti környezet állapotának védelmét, ám senki nem jelölte be a környezetbarát szennyvízkezelést és a határon átnyúló környezetvédelmi fejlesztést. A szervezetfejlesztési célok között kiemelkedı a térségmarketing erısítése, jelentıs számú pontot szereztek a Javaslatokat figyelembe vevı központi és regionális döntések elérése és A civil szervezetek fejlesztése, aktivitásának fokozása, bevonása a térségfejlesztésbe célok is, de a mai lakosok és elszármazottak aktivizálását, bekapcsolását a helyi közéletbe és a fejlesztésekbe és a kommunikációfejlesztést nem tartották fontos célnak. 4. táblázat A kistérségi stratégiai célok rangsorolása Gazdaságfejlesztés - foglalkoztatás Új munkahelyek létrehozása (CSEP)- 23/5/4,6 A turizmus fejlesztése (CSEP) 19/5/3,8 A vállalkozások versenyképességének javítása (KKFS), Versenyképes térségi gazdaság létrehozása (FS) - Kis- és középvállalkozások megerısítése (CSEP) 18/4/4,5 Helyi természeti és kulturális adottságokra épülı tevékenységek bıvülése (CSEP) Nem élelmiszercélú mezıgazdasági termékek termelése (BGSZP) 14/4/3,5 Mezıgazdasági termékek térségen belüli feldolgozása (CSEP) - Hozzáadott érték növelése 9/3/3,0 A megélhetést biztosító, munkára ösztönzı fizetések (CSEP) 9/2/4,5 Digitális térség kialakítása ("E-lehetıséget mindenkinek") (IS) 5/2/2,5 Határátkelıhely fejlesztése, logisztikai központ kialakítása (KKFS) 4/1/4,0 A szociális gazdaság fejlesztése (FS) 2/1/2,0 Az ipari és lakossági szolgáltatások fejlesztése (KKFS) 2/1/2,0 A regionális gazdaságba való integrálódás (CSEP) - Erıs, regionális gazdasági klaszterekhez való kapcsolódásra is képes belsı vállalkozói réteg kialakítása (BGSZP) 2/1/2,0 Új, piacképes termékek bevezetése (CSEP) - 0 Innovatív tevékenység megjelenése (CSEP) 0 Turizmusfejlesztés A térség turisztikai tájékoztató és marketing rendszerének fejlesztése (CSEP) - Kistérségi, mikrotérségi turisztikai marketing tevékenység fejlesztése (KKFS), Turisztikai információs rendszer fejlesztése (KKFS) 26/7/3,7 Turisztikai, -kulturális programcsomagok kidolgozása (KKFS) - A turisztikai vonzerı növelése (CSEP) - 24/5/4,8 Turisztikai fogadó kapacitások növelése (CSEP) -Szálláshelyek mennyiségének és színvonalának növelése (KKFS), Vendéglátó szolgáltatások fejlesztése (KKFS) 19/5/3,9 A tematikus turizmus fejlesztése (sport, szabadidı, agrofarm, bor, vadász, horgász, stb.) (KKFS) - Új turisztikai termékek létrehozása (CSEP) 15/4/3,8 Demográfiai egyensúly és humán erıforrás fejlesztése Képzettségi színvonal emelése (CSEP) - Humánerıforrás-fejlesztés: a hatékony képzés (BTP) - A képzés, átképzés korszerősítése (KKFS) 27/6/4,5 A térségi gazdaságfejlesztési irányokhoz illeszkedı (szak)tudás biztosítása (CSEP) 16/4/4,0 A megélhetési kényszerbıl vállalt gyermekszülések csökkenése (CSEP) 12/3/4,0 Egészségi állapot javítása (KKFS) 9/2/4,5 A munkaerı kínálat és kereslet tartós egyensúlyának elérése, a munkaerı-piaci esélyegyenlıtlenség megszüntetése (FS) A munkaerı mobilizálása (CSEP) 7/2/3,5 Képzett fiatalok letelepedése (CSEP) Diplomások térségbe vonzása (CSEP) 7/2/3,5 A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erısítése (BGSZP) A tanuló kistérség megteremtése (FS) 6/2/3,0 16

17 Társadalomfejlesztés Helyi közösségek megerısítése (FS) 28/6/4,7 E-kultúra fejlesztése ("Hozzáértı felhasználó") (IS) 23/6/3,8 Kulturális hagyományok ırzése, felújítása (KKFS) 12/3/4,0 Hátrányos helyzető csoportok életesélyeinek javítása (Kistérségi komplex roma felzárkóztató program) (KKFS) - A hátrányos helyzető rétegek esélyegyenlıségének megteremtése (FS) 11/3/3,7 Infrastruktúrafejlesztés A közlekedési feltételek, elérhetıség javítása, hálózati mellékutak felújítása, összekötı utak építése, mezıgazdasági utak, és kerékpárutak építése (KKFS) - Közlekedési elérhetıség javítása (CSEP) 26/6/4,3 Komplex információs és kommunikációs fejlesztések megvalósítása (KKFS) - Információkhoz való hozzáférés biztosítása (CSEP) 23/6/3,8 közmővek fejlesztése (BTP) 21/5/4,2 Élhetı települések (CSEP) Az egészségügyi és szociális intézményi szolgáltatások javítása, bıvítése (CSEP) - 19/5/3,8 Lakáskörülmények javítása (CSEP) - 0 A térségi szintő e-közigazgatási fejlesztése (IS) - 0 A polgármesteri hivatalok szolgáltató jellegének fejlesztése ("Lépéstartás a technológiai fejlıdéssel") - 0 Közösségi közlekedés fejlesztése (CSEP) 0 Környezeti értékek megóvása Fenntartható mezı- és erdıgazdálkodás kialakítása, természetvédelem (BGSZP) 27/6/4,5 Gondozott, vonzó táji- és települési környezet, felújított építészeti értékek (CSEP) - 22/5/4,4 Környezettudatos magatartás kialakítása (KKFS) Környezettudatos gondolkodás elterjedése (CSEP) 14/4/3,5 Egészséges és biztonságos környezet (CSEP) Kommunális hulladékgazdálkodás fejlesztése (KKFS) - 13/3/4,3 Ár- és belvízvédelem (CSEP) 6/2/3,0 Racionalizált, környezetbarát energiagazdálkodás (CSEP) 3/1/3,0 Szervezetfejlesztés A térségi integrációt segítı külsı és belsı partnerségi kapcsolatrendszerek és intézményhálózat építése (BGSZP) 25/6/4,2 Térségmarketing, PR erısítése (KKFS) 21/6/3,5 A civil szervezetek fejlesztése, aktivitásának fokozása, bevonása a térségfejlesztésbe (KKFS) 13/3/4,3 A kistérség abszorpciós képességének növelése (KKFS), További pályázati források megszerzése (CSEP) Térségi programmenedzsment biztosítása (CSEP) 12/3/4,0 Javaslatokat figyelembe vevı központi és regionális döntések elérése (CSEP) Érdekérvényesítı képesség fejlesztése 11/3/3,7 Együttmőködés és partnerkapcsolatok javítása az Aggteleki Nemzeti Parkkal (KKFS) 3/1/3,0 A határ menti települések közötti kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztése (KKFS) 3/1/3,0 A mai lakosok és elszármazottak aktivizálása, bekapcsolása a helyi közéletbe és a fejlesztésekbe (CSEP) - 0 Kommunikáció-fejlesztés (BGSZP) - 0 A jövıképet, az egyes témák egymáshoz való kapcsolódását és a fı ágazatok közötti hangsúlyokat is figyelembe véve alkotható meg a kistérség közötti idıszakra vonatkozó fejlesztési célrendszere. 17

18 Az Edelényi kistérség közötti idıszakra vonatkozó stratégiai célkitőzései Átfogó cél: A helyi adottságokra alapozott, életképes kisvállalkozások keretében, részben közösségi vállalkozási formában mőködı helyi gazdaságra és a regionális gazdaságba integrálódó kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdasági szerkezet kialakításával és az életkörülmények javításával a térségben élık és további letelepedık munkajövedelembıl való biztos megélhetésének, térségi hálózatokban ellátott szolgáltatások által biztosított komfortos lakhatásának és szellemi, erkölcsi megújulásának diszkriminációmentes biztosítása. Prioritások A kistérség fejlesztése során a más térségektıl való lemaradás csökkentését célzó felzárkóztatás és a térség új fejlıdési pályára állását szolgáló innovatív fejlesztés egyaránt követendı. Ennek megfelelıen a fejlesztés prioritásai: a) gyorsított felzárkózás és modernizáció az életkörülmények, az általános infrastruktúra, a munkaerı foglalkoztathatósága és az egyenlı esélyek tekintetében, b) a posztmodern fejlıdési út innovatív megalapozása a gazdaságban, a humánszférában és a környezeti erıforrásokkal való gazdálkodásban. Ugyanakkor a problémák szoros egymáshoz kapcsolódása és halmozott oksági viszonyok miatt a fejlesztés során a gazdasági, a környezeti, az emberi tényezık, valamint az életkörülmények és az elszigeteltség oldása csakis együttesen, integrált módon vezethet sikerre. Stratégiai célok: 1. Aktív népesség A térség humán erıforrásainak mennyisége és minısége alapvetıen meghatározza a további fejlıdést. Bármilyen stratégiai irányt is kövessen a térség, a szellemi háttérre, a megfelelı munkaerıre, a tudatos fogyasztóra és a kezdeményezıkészségre mindegyikben szükség van. Márpedig ezen a téren a kistérségben jelentıs problémák vannak. Az elnéptelenedı területek fiatalítása, az általános és a térségfejlesztési irányokhoz illeszkedı speciális tudás rendelkezésre állása, a helyi kezdeményezıkészség és innováció-érzékenység növekedése, fejlett munkakultúra nélkül bármilyen más fejlesztés sem lehet eredményes és fenntartható. 2. Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása A térség erısségét képezı relatíve megırzött természeti és kulturális örökség, élén az Aggteleki Világörökségi helyszínnel a természet- és kultúraalapú gazdasági tevékenységek számára jelentenek alapot. Ezek a tevékenységek, úgy mint a turizmus, az ökológiai gazdálkodás, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a rekreációs és természetközeli lakóhelyi, valamint szociális szolgáltatások és a kreatív ipar kiépültsége még kezdetleges. A fenti ágazatok infrastruktúrájának, humán hátterének és üzleti vállalkozásainak kialakítása, ill. megerısítése a térség európai vidéki térségek közötti versenyképességének és a helyi megélhetési források tartós bıvülésének alapfeltétele. A helyi, ill. regionális piaci igényeket kielégítı helyi gazdaság megerısítése, a szállítási költségek csökkentésén keresztül egyben a fenntartható fejlıdés követelménye is. 3. Turizmus fejlesztése A turizmus fejlesztése a gazdasági hatókörön túlmutató, a kulturális és természeti elemekre, közösségfejlesztésre, térségi identitásra is kiható jellege miatt önálló stratégiai célként fogalmazandó meg. A térség adottságai alapján három stratégiai turisztikai termék kialakítására van lehetıség. A galyasági részen az ökoturizmus, a Bódva völgyében a História-völgyben testet öltı kulturális turizmus és a Csereháton az agro- és faluturizmus lehetnek a vezetı turisztikai termékek, melyekhez kiegészítıként 18

19 további kínálati csoportok is társulhatnak. Mindhárom termék értékesítése összekapcsolandó az Aggteleki Világörökséggel, a cím birtoklásából adódó nemzetközi hírnévvel. 4. Regionális integráció A globalizáció korszakában csakis a tágabb környezetbe integrálódni képes térségek lehetnek fejlıdıképesek. A jelenlegi elzártságot úgy fizikai, mint szellemi értelemben fel kell számolni. A közlekedés, az informatikai szolgáltatások fejlesztésével csökkenthetı a centrumoktól való távolság. A helyi adottságokra épülı helyi gazdaság mellett a regionális gazdaságba, annak klassztereihez kapcsolódó, a térségen kívülre termelı, ill. szolgáltató kis- és középvállalkozásoknak kell biztosítaniuk a foglalkoztatást, a minimálbérnél magasabb fizetéseket, a megcélzott biztos megélhetést. Maga a fejlesztés sem ragadható ki regionális környezetébıl. A regionális intézményrendszerekbe való bekapcsolódás, a térségi érdekek és értékek megismerését, magasabb szinten való érvényesülését lehetıvé tevı aktivitások, a belsı energiákat megsokszorozni képes partnerségi rendszerek kiépítése a kistérség számára stratégiai jelentıségő. 5. Közösségi értékek restaurálása Ahhoz, hogy jó legyen a kistérségben élni és legyen alapja a magas hozzáadott értéket termelı helyi gazdaságnak a tudásbázison kívül a szolidaritás és az erkölcsi értékek, a kulturális hagyományok restaurációja elengedhetetlen. Csakis erıs helyi közösségek lehetnek képesek a jövıben a térség fejlıdésének irányítására, az emberi értékeken nyugvó folyamatos megújítására. Jelenleg ezen a területen jelentıs deficit mutatkozik. Az önmagukról gondoskodni koruk, egészségi állapotuk vagy a társadalomból való kirekesztettségük miatt nem képes csoportok társadalmi integrációjának elısegítése nem csupán morális, de erıs gazdasági kényszer is egyben. A térségi identitás alapját jelentı kulturális hagyományok felerısítése szintén a közösségek megerısítéséhez és a térség globalizációban felértékelıdı egyedi sajátosságainak megtalálásához járul hozzá. 6. Élhetı térség A komfortos, ugyanakkor a feltételeket a jövı generációknak is megırzı lakhatáshoz a lakáskörülmények, a jelenleg az ország más részeihez képest jelentısen elmaradó kommunális infrastruktúra fejlesztése, a települések fizikai arculatának a kulturális örökséget kifejezı felújítása mellett a lakossági szolgáltatások hálózatának kiépítése is hozzá tartozik. Az aprófalvas települési szerkezetbıl adódóan a minden település lakói számára elérhetı szolgáltatási hálózatok kiépítése nagy kihívást jelent. Az ilyenkor alkalmazható teljes központosítás, a központok idıszaki kirendeltségeinek mőködtetése, az informatika adta lehetıségek szélesebb körő kiaknázása, a mozgó szolgáltatások, a több funkció összevonásával helyben biztosított ellátás közül kell megtalálni a feladatnak és a helynek leginkább megfelelı megoldást. 19

20 Operatív célok A stratégiai célokhoz alábbi, az országos tervekkel is összhangban lévı operatív célok rendelhetık: 1. Aktív népesség a. Egészségi állapot javítása A népesség aktivitásának legfontosabb tényezıje az egészségi állapot. Jelenleg a kistérség lakosainak egészségi állapota a gyógykezelési esetek, a nem idıskori halálozások és a rokkant nyugdíjasok aránya alapján messze az országos átlag alatti. A létbiztonságot növelı és az életkörülményeket javító egyéb intézkedések mellett az egészségügyi ellátórendszer mőködési feltételeinek javítása és a megelızést segítı felvilágosító és szőrı akciók, az egészség kultúrájának fejlesztése hozhat javulást. (TIOP, ROP, TÁMOP) b. Képzettségi színvonal emelése A 7 éven felüli népesség által elvégzett iskolai osztályok számában, az általános iskolából való kimaradók arányában és a kompetencia felmérések eredményeiben a kistérség adatai lehangolók, rendkívül alacsony a képzettségi színvonalról árulkodnak. Az oktatás infrastruktúrájának, ezen belül kiemelten az óvodáztatás feltételeinek javítása mellett a roma népességnek leginkább megfelelı tanítási és nevelési módszerek, a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése és a továbbtanulás ösztönzése hozhat a képzettségi színvonalban javulást. (TIOP, ROP, TÁMOP) c. A térségi gazdaságfejlesztési irányokhoz illeszkedı (szak)tudás biztosítása A kistérségben Edelényben és Szendrıben folyik középfokú oktatás. Emellett több általános iskola mellett indítottak szakképzést is. Akkreditált felnıttképzési intézményt mőködtet a Csereháti Településszövetség. Ezekben az intézményekben szorgalmazni kell a térségi fejlesztési irányoknak megfelelı, így a turisztikai, szociális gondozói, természetvédelmi, környezetvédelmi, organikus gazdálkodói, gyümölcstermesztıi, állatgondozói, kézmőves, építıipari, formatervezıi, grafikus, pénzügyi, informatikai szakképzéseket. Az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztések mellett a támogatott képzések indítása és a gyakorlati helyek hálózatának kialakítása jelent feladatot. (TIOP, TÁMOP) d. A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erısítése A kreativitás fejlesztését nem lehet elég korán kezdeni és soha sem késı. Minden korosztályt megcélozva, átfogó akciósorozatot célszerő megvalósítani. Az óvodák, általános iskolák, középiskolák, a fiatal felnıttek, középkorúak és idısek számára kurzusok indítandók és innovációs versenyek szervezendık. Emellett létrehozandó a kistérségben a fizikai, ökológiai, társadalmi törvényszerőségek érvényesülését interaktív módon szemléltetı kiállítás. (ROP, TÁMOP) e. Munkaerıpiaci egyensúlyt erısítı szolgáltatások Az állami munkaügyi szolgálat tevékenysége kiegészítendı a munkaerıpiaci kínálat és kereslet mérését, ágazati és földrajzi megjelenését követı, az érintettek számára tudatosító, ill. a kínálatot a kereslettel összehozó, a közelítésre megoldási javaslatokat kidolgozó civil szervezeti háttérrel. A szolgáltatások hatékony mőködéséhez járulhat hozzá a már létezı és a nagyobb térségre létesülı foglalkoztatási paktumok. (ROP, TÁMOP) a. Környezettudatos, a természeti és az épített környezet megóvására érzékeny gondolkodás elterjedése A további fejlıdés alapját képezı környezeti fenntarthatóság feltételezi a fenntartható fejlıdés alapelveinek, a megvalósulást segítı eszközök és eljárások alkalmazásának széles körő elterjedtségét. A környezet védelmére nevelı iskolai programok mellett a szelektív hulladékgyőjtés, a tájvédelem, a háztartások energiaracionalizálása, a tudatos fogyasztás gyakorlatának elterjedését elısegítı képzések és kampányok segíthetik a cél elérését. f. Civil szervezetek fejlesztése 20

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Társulási Tanács a 38/2007. (V. 24.) sz. határozatával fogadta el. - 1 -

A Társulási Tanács a 38/2007. (V. 24.) sz. határozatával fogadta el. - 1 - Edelényi Kistérség Többcélú Társulása 3780 Edelény, István király útja 52. E-mail: kisterseg@edeleny.hu Tel.: 48/524-100 Fax: 48/524-112 KISTÉRSÉGI CSELEKVÉSI TERV 2007-2008. A Társulási Tanács a 38/2007.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Kistérségi kulturális stratégia tervezése

Kistérségi kulturális stratégia tervezése Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Aprófalvak innovatív fejlesztése

Aprófalvak innovatív fejlesztése Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési tapasztalatok és lehetőségek. Dr.G.Fekete Éva egyetemi docens Miskolci Egyetem

Helyi gazdaságfejlesztési tapasztalatok és lehetőségek. Dr.G.Fekete Éva egyetemi docens Miskolci Egyetem Helyi gazdaságfejlesztési tapasztalatok és lehetőségek Dr.G.Fekete Éva egyetemi docens Miskolci Egyetem Az LHH / TKT (természeti és kulturális tartalékokkal rendelkező) térségek fejlesztésének sikertényezői

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Már István. Keszthely, 2007. december 11.

Már István. Keszthely, 2007. december 11. HELYI KÖZÖSSÉGEK területközi és nemzetközi együttmőködési lehetıségei Már István Referensi Hálózat vezetıje Magyarországi LEADER Központ Keszthely, 2007. december 11. Bevezetés EU áttekintés A LEADER hét

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20.

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. I. Prioritás bemutatása - 1. prioritás: Gazdaságfejlesztés 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter) A

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben