Nemzetiségek és nemzetiségi törvények Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetiségek és nemzetiségi törvények Magyarországon"

Átírás

1 University of Miskolc Állam-és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék SZAKDOLGOZAT Nemzetiségek és nemzetiségi törvények Magyarországon Név: Domina Viktor Igazgatásszervező Nappali tagozat Konzulens: Hallók Tamás egyetemi adjunktus Miskolc 2013

2 University of Miskolc Faculty of Law Department of Constitutional Law National minorities and national minority laws in Hungary Made by: Viktor Domina Consultant: Tamás Hallók Assistant professor Miskolc 2013

3 Tartalomjegyzék Bevezetés Történelmi bevezetés: Magyarország nemzetiségei Középkori kiváltságlevelek A szászok kiváltságlevele, az Andreanum A székelyek, a kunok és a jászok kiváltságai Nemzetiségek és 1848 viszonya, az évi nemzetiségi törvény A nemzetiségek helyzete között A horvát-magyar kiegyezés Az 1868.évi nemzetiségi törvény A magyarosítást elősegítő törvények Nemzetiségek A Numerus Clausus Az első zsidótörvény A második zsidótörvény A harmadik zsidótörvény A rendszerváltás utáni nemzetiségi törvények összehasonlítása Összegzés Irodalomjegyzék Felhasznált jogszabályok

4 Bevezetés Szakdolgozat témájának azért ezt a témát választottam, mivel apai és anyai felmenőim között találhatóak nemzetiséghez tartozók, főleg sváb nemzetiségűek. Szüleim felmenői a közeli Rakamazról származnak, ahová III. Károly uralkodása alatt telepítették be az ottani németetek (svábokat). Úgy vélem, hogy az Európai Uniós csatlakozás után fontossá vált, hogy a hazánkban élő nemzetiségek kulturális autonómiája és politikai jogai biztosítva legyenek. Véleményem szerint ez adja országunk kulturális és vallási sokszínűségét, hiszen nagyon sok olyan világhíres magyar állampolgár van, akinek felmenői nem magyar nemzetiségűek voltak. Például: Liszt Ferenc, Petőfi Sándor, Hunyadi Mátyás, Zrínyi Miklós horvát bán, Vukovics Sebő, Damjanich János, Knezić Károly, Aulich Lajos. Magyarország és a környező országok kapcsolata nem igazán jó, hiszen területeik egy része országunkhoz tartozott, az ott élő nemzetiségekkel is. Mivel országunk nem megfelelően viszonyult az ott élő nemzetiségekhez, így ezek a sérelmek, amiket okoztunk nem tűntek el, hanem felerősödtek az évek folyamán, amik kihatnak a mai politikai viszonyokra is. Nem csak Magyarországnak vannak hasonló problémái a szomszédos államokkal, hanem pl.: Szerbiának, Bosznia-Hercegovinának, Oroszországnak. Ezek az országok vehetnének példát olyan államoktól, ahol megoldottak ezek a problémák, a nemzetiségek békésen élhetnek, és használhatják garantált jogaikat. Erre példa pl.: Olaszországban Dél-Tirol, ahol jelentős számú német nemzetiségű él vagy Finnország autonóm területe az Åland-szigetek, ahol a lakosság többségét svédek alkotják. Úgy gondolom, hogy az ilyen jellegű problémák megoldásához szükséges a nemzetközi jogi kötelezettségek betartása, ezáltal a nemzetiségek jogainak biztosítása. Európa sokszínű kulturális kontinens, ahol az utóbbi 100 év alatt történt háborúk hatására megváltoztak a határok, így fontossá vált a nemzetiségi jogok képviselete és ennek alkalmazása, amelyet nagyon sokáig nem igazán tartottak be. Az Európai Unió egyik feladata ennek a kulturális sokszínűségnek a megtartása és a hagyományok megóvása. Fontos tehát az, hogy békességben éljünk a szomszédos népekkel, hiszen e békesség nélkül nem valósítható meg az Európai Egyesült Államok terve, félre kell tennünk a gyűlölködést és az évszázados haragtartást. Ha Európa gazdaságilag, politikailag és kulturálisan erős akar maradni, akkor szüksége van arra, hogy a tagállamok között az ellentétek elsimuljanak és a jogi szabályozások közelítsenek egymáshoz. Ezért is akartam 2

5 ezt a témát választani, mivel aktuális és megmutatja azokat a viszonyokat, amelyek alakították a környező országokkal való kapcsolatunkat. Vizsgálatom célja, hogy bemutassam azokat a tényezőket, amelyek hatottak Magyarország és nemzetiségei közötti kapcsolatra. Bemutassam azokat a dokumentumokat, jogszabályokat, amelyek jellemezték az akkori politikai irányvonalat, és azt hogy ez hogyan hatott a nemzetiségekre. 3

6 1. Történelmi bevezetés: Magyarország nemzetiségei Mielőtt lezajlott volna a honfoglalás, már azelőtt is éltek más népek a Kárpátmedence területén. A honfoglaló magyarság a Kárpát-medence középső, sík részein telepedett le. Az itt élő főleg szlávok a medence északi hegyes vidékein, a Felvidéken (ma Szlovákia) illetve az medence déli peremén éltek. Keleten Erdélyben (ma Románia) főleg a hegyvidéki területeken a vlahok éltek ben a horvát király halálakor Árpádházi I. (Szent) László meghódította Horvátországot, így az szerves része maradt a magyar koronának egészen az I. világháború végéig. Horvátország autonóm területe volt az országon belül, élén a király által kinevezett bánnal. II. András idején szász érkeztek a Szepesség (Felvidék) területére, Barcaságba illetve Fogarasi medencébe (Erdély), akik kiváltságos helyzetbe kerültek. A szászok által lakott területeket székekre osztották. A tatárjárást hatására ( ) az Magyarország lakosságának jelentős részét vesztette el, így az ország akkori uralkodója Árpádházi IV. Béla ( ) hozzálátott az ország újratelepítésére. A kunokat letelepítette a Duna-Tisza közére illetve a mai Jász-Nagykun- Szolnok megye területére, Kárpátaljára ruténok érkeztek, a városokba főleg nyugatról érkeztek telepesek. Mátyás király ideje alatt az ország lakosságának kb. 85%-a volt magyar nemzetiségű. A maradék 15%-ba tartoztak a szerbek, akik a déli határterületeken éltek, a horvátok, szászok, vlachok. A mohácsi csata hatására az ország 3 részre szakadt, amely országrészek folyamatosan hadat viseltek egymással, így a harcterületeken élő magyarságot vagy lemészárolták, vagy menekülésre késztették az ország nyugodtabb területeire. Az elhagyott területekre az északi hegyes területekről szlovákok érkeztek, addig a déli területekre szerbek. A török kiűzése majd a Rákóczi szabadságharc leverése után az akkori uralkodó III. Habsburg Károly magyar király és német-római császár hozzálátott az elnéptelenedett területek benépesítéséhez. Ekkor hatalmas sváb (német) betelepítés folyt az ország területeire, akik főleg katolikus vallásúak voltak. A svábságot főleg Dél-Dunántúlra (Baranya vármegye és Tolna vármegyék területeire), a Bánság és a Bácska területeire, illetve Szatmár vármegyébe telepítették. A letelepedők adómentességben részesültek így toborozták őket. A szlovákság a déli területekre telepedett le főleg, Békésbe és az alföldi részekre a Felvidéken. A románok és a szerbek nagy hullámokban érkeztek az ország területeire. A szerbek főleg Szlavóniába, Bánság nyugati és déli területeire és Bácska területén telepedtek le. A 4

7 románság főleg Erdélyben és a Partiumi területeken telepedtek le nagy számban továbbá a Bánságban. A telepítések Mária Terézia királynő uralkodása alatt is folytatódtak. A telepítések hatására a Mátyás korabeli 85%-ról a magyarság aránya II. József uralkodására 45%-ra esett vissza, így a Magyar Királyság egy soknemzetiségű állammá vált. A reformkori országgyűléseken került terítékre először a magyar nyelv kérdése, amit 1844-ben hivatalos nyelvvé tették az országban, aminek a nemzetiségek és a nemzetiségi vezetők nem fogadtak szívesen. Az es forradalom és szabadságharc alatt kiéleződött a magyarság és az ország területén élő nemzetiségek közötti viszály, főleg a délvidéken a szerbek és Erdélyben illetve a Partiumban a románok között továbbá a horvátokkal is Josip Jelačić Bužimski horvát bán vezetésével is, aki nem fogadta el a forradalmi magyar kormányzatot és kirobbantotta a fegyveres konfliktust az uralkodó és az ország között. A bécsi kormányzat ezt az ellentétet használta ki, hogy gyengítse a forradalmi kormányt ezzel azt akarván elérni, hogy hamarabb verjék le a szabadságharcot illetve a forradalmat. Kossuth Lajos vezette magyar kormányzat túl későn vette észre, hogy igenis békülni kell az ország területén élő nemzetiségekkel, ám 1849 augusztusában az egyesített osztrák-orosz seregek előtt a honvédség letette a fegyvert. A katonai kormányzat után 1850-ben osztrák polgári közigazgatás jött létre az országban Alexander Bach vezetésével, ezt a korszakot nevezik Bach-korszaknak a magyar történelemben. Az ország területeit kerületekre osztották, mint annak idején II. József idején, hogy megtörje a magyar nemességet a vármegyék területén. Az ország területéről leválasztották a Katonai határőrvidéket, Erdély és Horvátországot, így jött létre a 9 kerület. A Bach korszakot követően megindult az uralkodó Ferenc József császár-király puhatolózása Deák Ferencnél a kiegyezés ügyében, amelynek eredményében 1867-ban hivatalosan is királlyá koronázták Ferenc Józsefet és királynévá feleségét Erzsébet királynét ban Magyarország és Horvátország kiegyezése is megtörtént, melyben Horvát-Szlavónország a Magyar Királyságon belül autonóm tartománnyá vált, ami belpolitikailag független, élén a király által kinevezet bánnal. Ugyanebben az évben fogadta el az Országgyűlés az Eötvös József miniszter nevével fémjelzett nemzetiségi törvényt, amely az első nemzetiségi törvény volt Magyarországon, ami nagy engedményeket tett a nemzetiségeknek, mint kulturálisan, mint közigazgatásilag. A törvény rendelkezéseit azonban nem tartották be, megpróbálta az akkori magyar politikai elit a magyarosítást, amelynek tetőfoka az 1906-ban elfogadott Lex 5

8 Apponyi volt, ami kötelezővé tette az általános iskolától kezdve a magyar nyelv használatát. A választási körzeteket úgy határozták meg, hogy azokban magyar többség legyen. Az első világháború utolsó éveiben a monarchia recsegett-ropogott 1918 nyarára világossá vált, hogy darabjaira hullott szét a területén lévő nemzetiségek függetlenné akartak válni a dualista monarchiától. Különböző nemzetiségi tanácsok alakultak meg, amelyek október-novembere között kinyilvánították függetlenségük: a Magyar Nemzeti Tanács, Szlovák Nemzeti Tanács, amely napokkal később egyesült a Cseh Nemzeti Tanáccsal. Jászi Oszkár Radikális Párti politikus dolgozott ki egy kantonizált Magyarországot képzelt el Svájc példájára, de már késő volt június 4-én a magyar kormány képviselői aláírták a Trianoni békediktátumot, amely megcsonkította az országot területileg. A megmaradt csonka ország területét 90%- ban magyarok alkották, majd legnagyobb nemzetiségként a németség maradt meg, amely főleg Dél-Dunántúlon összpontosult, ezen kívül Békésben illetve Nyíregyháza környéki bokrok és településeken szlovákok éltek. Mészáros Árpád Fóti János így ír erről: A század eleji népszámlálások is jelzik, hogy a ma honosnak tekintett kisebbségek egy részének létszáma már akkor is elenyésző volt, s a lakosság közel felét kitevő magyar anyanyelvű népesség mellett elsősorban német, román és szlovák anyanyelvűek számosságát kell megemlíteni. 1 A békediktátum eredményeként 3,3 millió magyar nemzetiségű került át az újonnan alakult országokba ban az első bécsi döntés következtében újra megnövekedett a nemzetiségek száma, mivel Magyarországhoz csatolták a Felvidék déli főleg 85%-ban lakott sávját, illetve Csehszlovákia felbomlása után egy nappal március között Magyar Királyi Honvédség megszállta Kárpátalja területét, ahol egy autonóm területet próbáltak létrehozni, amelynek neve Kárpátaljai Kormányzóságnak hívtak és székhelye Huszt volt ben a második bécsi döntés következményeként a Román Királyságnak át kellet adnia Észak-Erdélyt illetve Székelyföldet. A terület lakosságát többségében magyarok illetve románok alkották, kisebb részben szász, németajkú lakosok. Az utolsó terület illetve népességnövekedés az ország életében a Jugoszláv Királyság darabokra esésekor következett be. A magyar királyi honvédség ezek után szállta meg a Bácskát, a baranyai háromszöget és a Muravidéket 1941 áprilisában re az ország ismét 1 Mészáros Árpád Fóti János: Nemzetiségek, etnikai csoportok a 20. századi Magyarországon Regio - Kisebbség, politika, társadalom VI. évfolyam 3. szám 3 oldal. 6

9 többnemzetiségű országgá vált. A második világháborút követően az ország határait visszaállították a január 1-jei határokkal, így elvesztek a visszacsatolt területek. A hazai kisebbségek közül a németséget érte a legnagyobb veszteség, hiszen az akkori politikai vezetés rávette a nagyhatalmakat, hogy a hazai németség nagy részét hasonlóan a Szudéta - vidéki némettel telepítse ki az ország területéről, ekkor történtek meg a lakosságcserék főleg Romániával és Csehszlovákiával. A rendszerváltozás követően került elő újra témaként a magyarországi kisebbségek helyzete. Amit az akkori kabinet (Antall- Boros kabinet) hozott létre 1993-ban. Ez volt a évi LXXVII. törvény. A törvény rendezte a nemzetiségekkel kapcsolatos jogokat ben felvetődött a törvény módosítása, erre Kaltenbach Jenő az akkori nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa hívta fel a figyelmet. Így nyilatkozott az origonak: Ma politikailag is érett a helyzet a kilenc évvel ezelőtt elfogadott törvény alapvető megváltoztatására. Utalt arra, hogy a reformra már volt kísérlet az előző parlamenti ciklusban, de végül az Országgyűlés kisebbségi albizottsága eredmény nélkül fejezte be munkáját, mert született ugyan egy tervezet, ám az nem került még a kormány elé sem. 2 Az igazi változás a évi országgyűlési választások után következett be ben végre megalkotta az Országgyűlés az új nemzetiségi törvényt, a évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól. A törvény sokkal részletesebben szabályozza a nemzetiségek jogait és nem csak keretjellegű. A törvény 1. (1) bekezdése meghatározza, hogy mely népek tartoznak Magyarországon elismert nemzetiségnek. 2 Szükséges a nemzetiségi törvény reformja (MTI) 7

10 2. Középkori kiváltságlevelek 2.1 A szászok kiváltságlevele, az Andreanum Az államalapítást követően is maradtak a Magyar Királyságon belül olyan területek, amelyek még nem népesültek be, ennek hatására a magyar uralkodók igyekeztek ezeket a területeket benépesíteni különböző nemzetiségű telepesekkel (hospesekkel). Így ír erről Blazovich László: E vendégek akár városlakóként, akár másképpen egy-egy meghatározott vidékre, területre érkeztek, kezdetben a királytól kapott jogok és kiváltságok csak saját közösségeikre és azok tagjaira terjedtek ki 3 Az első nagyobb telepítése akció II. Géza királyunkhoz fűződik, amikor is német telepeseket telepített Erdély lakatlan déli illetve keleti részeibe. A telepesek magukkal hozták kultúrájukat, nyelvüket, szokásaikat és törvényeiket is. A német ún. szász telepesek főként kereskedelemmel, bányászattal és állattenyésztéssel foglalkoztak. A szászokat kezdetben az ún. Altland-i területeken telepítették le Erdély déli részén, ez ma a Nagyszeben központú terület, amelynek nyugati határa Szászváros volt, keleti határa pedig Barót. Később kiterjesztették a telepesek által benépesített területek határait. II. András idején született meg 1222-ben az Aranybulla, majd később 1224-ben a Szász Aranybulla az ún. Andreanum is, amely első nemzetiségi törvénynek is tekinthetünk. Az Andreanum keletkezési körülményeiről így ír Blazovich László: Az erdélyi szászok kiváltságlevele, az Andreanum megszületésének körülményeit fedő homályt ma már nem lehetséges teljesen eloszlatni éppen a korabeli hírforrások hiánya miatt. Az oklevélben leírt kiváltságokat az erdélyi német hospesek (fideles hospites nostri Theutonici Ultrasilvani universi) kapták. A szász elnevezés később alakult ki, talán véletlenül, amint a török idők után Magyarországra érkező németek sváb elnevezése, mivel a szászok mellett a Német Birodalom számos szögletéből érkeztek bevándorlók. Az oklevél kiadásának körülményei sem tisztázhatók pontosan. 4 Ezzel ellentétes véleményt képvisel Harald Zimmermann, aki a következőket írja: Mindamellett az oklevelek az első erdélyi német telepeseket Flandrenses néven illeték 3 Blazovich László: Az Andreanum és az erdélyi szászok az etnikai autonómiák rendszerében a középkori Magyarországon Erdélyi Múzeum 2005 LXVII. Kötet 3-4. füzet, 6 oldal. 4 Uo. 6 oldal. 8

11 még a szász elnevezés megjelenése előtt, ami természetesen megint csak egy általánosító megjelölés lehet a keleti német telepesekre vonatkozóan. 5 Ez a bulla rögzítette a szászok jogait, jogállását és gazdasági helyzetüket is. Az Andreanum először rögzítette a szászok által lakott területeket, ezáltal az adományozott földeket is a szászok igazgatták és művelhették. A király azért ezeket az erdélyi határos vidékeket adományozta a szászoknak, hogy védelmezzék a határt. Ekkor jött létre rengeteg vártemplom és várerőd a Kárpátok ezen a részén. Közigazgatásilag is függetlenedett a magyar uraktól és a vármegyéktől, a területet a szebeni ispán irányította. Az ispán felettese a mindenkori erdélyi vajda volt, aki Erdély területén képviselte a magyar király akaratát és hajtotta végre is azt. II. András rendelkezett arról is, hogy a szászok szabadon választhassák bíráikat és tisztségviselőiket. Így nem tartoztak engedelmességgel a magyar nemesek előtt, így autonómiával rendelkeztek. Erről a következőket írja Blazovich László: A cikkelyben a fellebbezési formák (király, szebeni ispán) mellett arról is szó esik, hogy ha nyilván megegyezés nyomán más bírói fórum elé járulnak, akkor sem szabad rájuk csak a szokásos bírságot kiszabni. Ez utóbbi rendelkezés már az eljárásjog területéhez tartozik, amint a következő is, amely szerint pénzbeli ügyben tanúkat csak saját vidékükről állíthatnak, mivel őket a király mindenki másnak a joghatósága alól kivette. Ha a rendelkezés hatályát nem szűkítjük le az abban szó szerint leírt pénzügyekre (causa pecunialis), hanem kiterjesztjük azt vagyonjogi ügyekre, amire lehetőséget ad számunkra egy, igaz, később kori oklevélbeli megállapítás, akkor a rendelkezés a szászok helyzetének az őket körülvevő hűbéres világtól eltérő magánjogi elismerését fejezi ki. 6 További kiváltságaik közé tartozott a szászoknak, hogy szabadon választhatták a plébánost, de azzal a feltétellel, hogy a plébánost be kell mutatniuk. Erről így ír Blazovich László: A szakirodalomban vita alakult ki a felől, hogy a szabad plébánosválasztás jogát a magánegyházak kegyurainak plébánosállítási jogából lehetséges-e levezetni, vagy pedig a magyar király főkegyúri jogából, melyet, mint Szent Istvánnak, a magyar egyház alapítójának az utódai gyakoroltak Magyarországon. Dietrich Kurze hosszú tanulmányt szentelve a kérdéskörnek Timon Ákos nyomán és azon gyűjtés alapján, amelyben a királyi adományleveleket vizsgálta e szempontból, arra a következtetésre jutott, hogy esetünkben az utóbbi elv érvényesült. 7 Ezek után a kiváltságlevél rátér a gazdasági jellegű 5 Harald Zimmermann: A német-magyar kapcsolatok a 12. század közepén és az erdélyi szászok betelepítése AETAS XX. Évfolyam szám 125 oldal. 6 Blazovich László: Az Andreanum és az erdélyi szászok az etnikai autonómiák rendszerében a középkori Magyarországon Erdélyi Múzeum 2005 LXVII. Kötet 3-4. füzet, 7-9 oldal. 7 Uo. 7-9 oldal. 9

12 kiváltságokra. A szászok felmentést kaptak a vámok megfizetése alól. Ez azt jelentette, hogy a szász kereskedők szabadon vihették áruikat. A szászok így főként a kereskedelemmel foglalkoztak, ami jó hatást gyakorolt a magyar gazdaságra egyaránt, mint a szászok gazdaságára. Erről így vélekedik Blazovich László: A német hospeseknek a gazdasági erejét és fejlettségét, iparuk és kereskedelmük élénkségét fejezi ki e cikkely, ebből fakadt ugyanis, hogy bevehették kiváltságlevelükbe a vámszabadságról szóló szabályt, amelyet a legtöbb etnikai autonómiát megalapozó privilégium nem tartalmaz. 8 Ezen kívül kiegészült még a só árusításának jogával is felruházta a kiváltságlevél a szászokat, viszont csak néhány időszakban tehették meg ezt. A só kereskedésének joga egyedül az egyházat illette meg ebben az időben, így ez egy nagyon fontos gazdasági kiváltság volt. Ezeket a kiváltságokat a szászok hosszú ideig megőrizték. Erről így ír Harald Zimmermann: Habár az erdélyi szászok a késő középkorban és azon túl a 17. századig önkormányzatuk e legjelentősebb dokumentumának minden egyes szavát szinte valamennyi magyar királlyal megerősítették 9 Megállapítható, hogy ez a kiváltságlevél nem tekinthető még nemzetiségi törvénynek, hiszen csakis egy nemzetiségre vonatkoztak ezek a rendelkezések. Nem rendelkezik a kiváltságlevél a nemzetiségek egyéni és közösségi jogaival, csakis bizonyos gazdasági és politikai jogokat biztosít csak számukra, ezen kívül saját maguk rendelkeztek területi igazgatásukkal is. 8 Uo oldal. 9 Harald Zimmermann: A német-magyar kapcsolatok a 12. század közepén és az erdélyi szászok betelepítése AETAS 2005 XX. évfolyam 4. szám 124 oldal. 10

13 2.2 A székelyek, a kunok és a jászok kiváltságai Székelyek voltak a másik nép, amelyek a szászokhoz hasonlóan kiváltságokkal rendelkeztek a Magyar Királyságon belül. A székelyek a magyarokkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe, feladatuk a határok védelme volt. Majd a XII. századtól telepítették át a nyugati határról a keleti határra a székelységet. Azt viszont pontosan nem lehet tudni, hogy vajon a székelyeket vagy a szászokat telepítették be hamarabb Dél-Erdélybe. Erről Blazovich László így ír: Máig nem eldöntött kérdés, hogy a székelyek vagy a szászok telepedtek-e be előbb Dél-Erdélybe. A magunk részéről Kristó Gyula legújabban kifejtett álláspontját elfogadva úgy véljük, a II. Géza király idején érkező szászok megelőzték a székelyeket, akik már 1199-ben Dél-Erdélyben tartózkodtak, mert ekkor erősítette meg III. Ince pápa tisztségében a kézdi főesperest, akinek székhelye ekkor még Szászkézden volt, ahonnan a helynevet is magukkal vitték került át a székelyekkel együtt a háromszéki medencébe. 10 A székelyek kiváltságai a katonai szolgálatra épültek, a szászok kiváltságaival ellentétben. További hasonlóságot mutat a területi autonómiájuk is. Itt is székekre voltak osztva a területi egységek, hasonlóan a szászoknál. Területeikre idegenek nem telepedhettek le. Viszont a kiváltságai között nem szerepeltek gazdasági kiváltságok, szemben a szászokéval. Erről így vélekedik Blazovich László: hiányoznak azonban a székelyek kiváltságainak katalógusából a gazdasági szabadságjogok, amelyek a kereskedelemre terjedtek ki, aminek legfőbb oka az, hogy a szászokénál fejletlenebb, illetve más jellegű gazdasági viszonyok között éltek. 11 Továbbá megemlíthetjük még két kiváltságos helyzetű nemzetiséget is a középkori Magyar Királyságban, ezek: a kunok és a jászok. Mindkét nép a XIII. században települt be az ország területére. Mindkét nép a katonai szolgálataiért kapta meg kiváltságaikat, hasonlóan a székelyekhez. Viszont e két népcsoportot nem a határokra telepítették, hanem az ország belső területeire, főként a Duna-Tisza közére, illetve a Maros-Tisza közti területre a kunok telepedtek meg, a jászok a Zagyva folyó menti területekre telepedtek le. E két népcsoport azonban szemben a székelyekkel folyamatosan szerezte meg azokat a kiváltságokat, amiket a szászok birtokoltak, azonban ezek jóval később következtek be. Erről így ír Blazovich László: Amíg a szászok egy privilégiumlevélben nyerték el azokat, addig a kunok a fentieken túl számosat később szerveztek meg. Csak később nyerhették el 10 Blazovich László: Az Andreanum és az erdélyi szászok az etnikai autonómiák rendszerében a középkori Magyarországon Erdélyi Múzeum LXVII. Kötet füzet, 11.oldal és 13. oldal 11 Uo. 13. oldal 11

14 a szabad plébánosválasztás jogát, hiszen a kun törvény idején még a kereszténység felvétele volt a számukra kitűzött feladat Tehát az idők folyamán a kunok és jászok, mint katonai szolgálatot teljesítő nép, megszerezték azokat a kiváltságokat, amelyeket a szászok kaptak az Andreanumban, csak jóval hosszabb idő alatt nyerték azokat el, mint az előbbiek. 12 A magyar uralkodók többször is újra fogalmazták ezeket az okleveleket, hogy megerősítsék az előző oklevelek foglalt kiváltságokat. Erről így ír Botka János: Aligha véletlenül visszhangzik V. István, IV. László és III. András okleveleiben a királyi szerviensek közé emelés, illetve a nemesítés indokaként az a megfogalmazás: azért teszik ezt, hogy a hadakozók száma növekedjék. Az uralkodók e cél elérése érdekében az itt élő idegen etnikumokra (kunokra, tatárokra, erdélyi szászokra) támaszkodtak seregépítésük során. Különösen fontos volta kunok katonai erejének biztosítása. 13 Ezek a kiváltság levelek is mérvadóak voltak a maguk idejében, hiszen bizonyos jogokat garantáltak e két nemzetiségnek, viszont cserébe katonáskodással kellet foglalkozniuk. Nem biztosított azonban sok jogot a kunoknak és a székelyeknek ez a dokumentum.. 12 Blazovich László: Az Andreanum és az erdélyi szászok az etnikai autonómiák rendszerében a középkori Magyarországon Erdélyi Múzeum LXVII Kötet 3-4. füzet, 13 oldal. 13 Botka János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében Zounuk : a Szolnok Megyei Levéltár évkönyve szám 67 oldal. 12

15 3. Nemzetiségek és 1848 viszonya, az évi nemzetiségi törvény A reformkorban kezdődött el országunk a polgári átalakulás útjára lépni. Ezeket a lépéseket lassú reformok sorozatával akarták végrehajtani. Ekkor kezdődött meg a harc a magyar nyelvért, amit 1844-ben sikerült hivatalosan nyelvvé tenni, a korábbi latin helyett. Erről Szász Zoltán így ír: A reformkor a még százezer ember számára sem használatos latin helyett bevezette a magyar igazgatási nyelvet, ami önmagában véve nagy előrelépést jelentett, de megbolygatta a nemzeti öntudatra ébredés fejlődési stádiumába elérkezett magyarországi népek közötti kényes, immár átpolitizálódó egyensúlyt. Mert célkitűzéseiben s egyáltalán nem valóságosan belenyúlt az egyházi és iskolai életükbe is, az oktatás megálmodott magyarosításával a nemzetiségi értelmiség előtt népiségük eltűnésének, de legalábbis nemzetté alakulásuk megakadályozásának rémképét villantotta fel. 14 A reformkorban nem csak a magyarok ébredtek nemzeti tudatra a XVIII-XIX. századra, hanem az országban élő valamennyi kisebbség is. A magyar igazgatási nyelvet azonban a nemzetiségi vezetők elutasították. Erről így ír Szász Zoltán: A nemzetiségek vezető értelmisége a központi szervek magyar nyelvűségét a magyar diplomáciai nyelvet történeti és reálpolitikai megfontolásokból elfogadta, a magyarosodás erőltetett ajánlatát, annak realitását persze jócskán túlbecsülve, mereven elutasította januárjában kezdődtek a polgári megmozdulások egész Európában, először az Olasz csizmán, majd a februári párizsi forradalomban érte el csúcsát, aminek következtében egymás után robbantak ki forradalmak Európa nagyvárosaiban: Velencében, Milánóban, Bécsben és Pesten is március 15-én. A forradalmi lelkesedés nem csak a magyarokat töltötte el, hanem a hazánk területén élő kisebbségeket is. Erről így az író: 1848 márciusa először még a magyarok és nem magyarok egyetértését ígérte. Az európai forradalmakat és a pesti forradalmat, az alkotmányosságot mindenki örömmel fogadta. A román vezérpublicista Bari1 könnyezett a hírre, élete nagy, örömteli pillanatának tekintette, néhol szászok és románok éltették a pesti 12 pontot, uniópárti román röpirat is készült. Szlovák lelkészek Kossuthért lelkesedtek, a szerbek 14 Szász Zoltán: A nemzetiségek és az 1848-as magyar forradalom. Történelmi szemle, XL. Évfolyam szám, 193 oldal. 15 Uo. 194 oldal. 13

16 rokonszenvtüntetéseket tartottak, Stratimirovic magyar kokárdával jelent meg az újvidéki szerb gyűlésen Azonban a kezdeti lelkesedés a következő hónapokban kezdett elmúlni, helyette a nemzetiségi vezetők önmaguk szervezésével kezdett foglalkozni, hogy minél nagyobb politikai súly legyen a magyar belpolitikában. A nemzetiségek közül elsőként a szerbek tartottak egy nemzeti gyűlést Karlócán, ahol kinyilvánították területi autonómiájukat, ennek hatására a déli országrészben kezdődtek a katonai akciók. Erről így ír Szász Zoltán: Április 14-én, majd május közepén egy karlócai szerb nemzeti gyűlésen a szerbek külön kormányszervezetet (odbort) választanak, s az egész délvidékre kiterjedő szerb vajdaságot követelnek. Rajasic érseket metropolitának, Suplikác ezredest vajdának nyilvánították, helyreállítva ezzel a 17. század végi szerb kiváltságokat. A szerb nemzetiségű határőrezredek csatlakozásával megszületett a sajátnak érzett haderő. 17 Majd ezt követte a szlovákok május 10-én tartott gyűlése Liptószentmiklóson, majd május 15-én a románok Balázsfalván tartott nemzeti gyűlése. A magyar kormányzat viszont egyedül a horvátok autonómiaköveteléseit tekintette jogosnak és ismerte el, hiszen Horvátország mindig is autonómiával rendelkezett a Magyar Királyságon belül. Azonban a horvát politikai vezetés és Jellasic horvát bán miatt egészen máshogy alakultak az események. Erről így ír Szász Zoltán: Azonban Jellasic 1848-ban oly mértékben a bécsi ellenforradalmi körök szövetségébe vitte a horvátokat, hogy a konfrontáció már nem tette lehetővé az elszakadás tárgyalásos lebonyolítását. 18 Ezeken a gyűléseken hasonló követelések hangzottak el, mint a március 15-én lezajlott forradalom 12 pontos követelései voltak. Erről így nyilatkozik Szász Zoltán: A nemzetiségi nagygyűlések általában demokratikus hangvételben követelték a jogegyenlőséget, a jobbágyfelszabadítást, a nemzetőrséget, a szólás- és sajtószabadságot, a papság és az oktatás állami dotációját, mintha ezek nem is lennének a magyar kormányprogramban, vagy már a pozsonyi törvényekben. Még a pesti 12 ponttal megegyező, a magyarral közösnek látszó célkitűzések, társadalmi igények is az elkülönülési folyamatban fogalmazódnak meg. Mert nem csak ajándékként, hanem a társadalmi reformokra saját nemzeti vívmányként is szükségük volt, külön nemzeti egységük megteremtése, a népi rétegek megnyerése céljából Uo: 197 oldal. 17 Uo: 198 oldal. 18 Uo. 198 oldal. 19 Uo. 200 oldal. 14

17 A politikai helyzet a nyár folyamán folyamatosan eldurvult. A bécsi kormányzat szeptember folyamán folyamatosan elutasította a magyar küldöttséget. Hiszen ekkora sikerült megszilárdítani a hatalmát a bécsi udvarnak Észak-Itáliában, ehhez hasonlóan a nemzetiségi követeket a magyar kormányzat is elutasította. Így a nemzetiségi vezetőket sikerült a magyar kormányzatnak maga ellen fordítani. Erről a következőt írja Szász Zoltán: Pest csak liberális racionalizmussal tudott reagálni, egyes konkrét követeléseket akart megvizsgálni, Karlócát, Balázsfalvát, Liptószentmiklóst tárgyalópartnernek nem fogadhatta el. A kétféle jogi-szimbolikus gondolkodásmód nem, vagy csak hosszú, békés tárgyalássorozattal volt összeegyeztethető, ehhez pedig nem maradt idő, türelem. 20 Ezek után 1848 szeptemberében megkezdődött a szabadságharc is. A nemzetiségek főleg a bécsi udvart támogatták, ez sokat rontott a magyarság és a nemzetiségek viszonyán. A kormányzat megpróbált a nemzetiségekkel tárgyalni, sőt maga az Országgyűlés is foglalkozott olyan javaslatokkal, amelyek érintették a hazánk élő nemzetiségeket. Ruszoly József szerint: Ami a nem magyar népelemek közjogi helyzetét illeti, noha az alapvető liberális állásponton nem változtattak, fontos részletkérdésekben a realitásokat tudomásul véve, s azokkal számolva az 1844:II. tc.-re alapított, merev állásponttal készek voltak szakítani. Ezt törvénytervezetek is bizonyítják, amelyek egy részét a Ház illetékes szervei is megtárgyalták nyarára a szabadságharc utolsó hónapjaiban a Szemere kormány megalkotta Magyarország első nemzetiségi törvényét VII. 28-án, Szegeden az évi VIII. törvényt, ami nem tekinthető törvénynek a formaisága miatt, csak országgyűlési határozatnak júliusában sikeresen megegyezett a magyar kormány és a román nemzetiségi vezetés. A törvény garantálta az anyanyelvük szabad használatát. Írásában így fogalmaz Szász Zoltán: Az július 14-i szegedi magyar román egyezmény, a Projet de pacification a román túlsúlyú megyékben garantálta az anyanyelv használatát, akárcsak a nemzetőrségben, minden iskolában, bíróságon; s a legfontosabb az, hogy elismeri: a románok külön nemzetiséget képeznek. Egyik egyházuk, a görögkeleti, teljesen függetlenné, patriarchátussá válik. Ezek a pontozatok együtt kimondatlanul 20 Uo. 200 oldal. 21 Ruszoly József: Az július 28-i nemzetiségi törvény és a közép-európai alkotmányfejlődés Jogtörténeti szemle: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének közleményei, IX. évfolyam 1. szám 58. oldal 15

18 a területi autonómia alapját jelentették. 22 Az ún es nemzetiségi törvény lehetővé tette a nemzetiségeknek hogy, a vármegyékben az igazgatásban is használhassák az anyanyelvüket illetve hivatalos ügyek intézésénél is. Továbbá a törvény utolsó pontjában rendelkeztek arról is, hogy aki leteszi a fegyvert, az amnesztiában is részesül. Erről a következőt írja Szász Zoltán: Ez a határozat volt az a maximum, ameddig a szorongatottság kényszere és az önvizsgálat következményeként a szabadságharc politikai vezérkara önmaga feladása nélkül eljutott. Jelentőségét növeli, hogy hiányzanak belőle a politikai képmutatás elemei, s összeurópai vonatkozásban is példamutató alkotás. Megvalósítására már nem volt idő, de azért hivatalosan is közismertté vált. 23 Ebben az időszakban született meg a zsidók emancipációjáról szóló törvény, amely csupán néhány paragrafusból állt. A törvény értelmében a zsidó vallású személyek szabadon házasodhattak, ugyanazokkal a jogokkal rendelkeztek, mint bármely más állampolgár az országban. Fontos még a törvényben, hogy a vallási ügyeket, a zsidó főpapok konferenciája fogja végezni. Szász Zoltánnak a törvényről a következő a véleménye: Ez a törvény sem volt tökéletes alkotás, nem mondta ki az izraelita vallás bevett felekezeti jellegét, de ez is egy fordulatot jelzett a forradalom és a szabadságharc megpróbáltatásait átélő társadalom elitjének gondolkodásában. Reformkori adósságot törlesztett, s az utókornak mutatott irányt. Valójában abba a reformkorban kialakított jogkiterjesztő és asszimiláló nemzeti-liberális politikai célkitűzésrendszerbe illeszkedett, amelyet az évi polgárháború, a nagy nemzetiségek (szlovákok, románok, szerbek) önállósodása ugyan nem engedett realizálódni, de a kisebb etnikumok esetében, a svábok, zsidók vagy a szórványban élő szlovákok, románok körében a magyarsággal való politikai-érzelmi azonosulás, egyfajta homogenizáció, a liberálisok által várt módon megindult-végbement. 24 Az évi VIII. törvény a szabadságharc vége miatt sosem lett hatályos és alkalmazott jogszabály, viszont megteremtette a későbbi korok nemzetiségi törvényeinek alapját. Biztosította volna a magyarországi nemzetiségek szabad nyelvhasználatát, jogaik tiszteletben tartását. E törvény alapján született meg a kiegyezéskor 1868-ban az Eötvös József nevével fémjelzett nemzetiségi törvény. 22 Szász Zoltán: A nemzetiségek és az 1848-as magyar forradalom. Történelmi szemle, XL. Évfolyam szám, 200 oldal. 23 Uo Uo. 203 oldal. 16

19 4. A nemzetiségek helyzete között A 1848-as forradalom és szabadságharc után mind a magyarok, mind az ország területén élő nemzetiségek, melyek segítették az osztrák császári hadakat vagy nem, a bécsi udvar nem teljesítette követelésüket vagy csak részben. Az országot újra darabokra osztották, semmisnek tekintették Erdély és Magyarország unióját. Egyedül a horvátok illetve a szerbek követelése teljesült. Horvátország és Szlavónia különálló autonóm terület maradt, mint a forradalom előtt, illetve Ferenc József császár és király létrehozta a szerbek számára egy autonóm területet, a Szerb Vajdaságot és Temesi Bánságot 1849-ben ben a katonai kormányzatot Alexander Bach nevéhez fűződő Bach-korszak, amely polgári kormányzat volt, megszüntette a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság területi függetlenségét, és a terület a magyar közigazgatás szerves részét képezte. Az osztrák katonai kudarcok után kezdődött meg a bécsi udvar felől a tapogatózás, hogy előkészítsék az osztrák-magyar kiegyezést, amire 1867-ben került sor, miután az uralkodó, Ferenc József kinevezte az id. gróf Andrássy Gyula ( ) vezette Andrássy kormányt, majd még ugyanezen évben magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet és királynévé Erzsébet királynét. Mindezek után kezdődhetett meg az országunk területén élő nemzetiségekkel a megbékélés. 17

20 4.1 A horvát-magyar kiegyezés 1. kép Horvát-Szlavonország területe (http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/48/croatia-slavonia-kingdom-of-hungary.png) Az Andrássy kormány egyik legjelentősebb sikere a kiegyezés tető alá hozása után a horvát-magyar kiegyezés megszervezése volt. A horvátok az 1848-as szabadságharc és forradalom idején a horvátok Josip Jelačić vezetésével Magyarország ellen fordult. A horvát nemzet mindig is egyfajta autonómiával rendelkezett a Magyar Királyságon belül, élén a király által kinevezett bánnal. Horvátország 1091-ben került magyar fennhatóság alá, miután a horvát király meghalt, és nem hagyott hátra törvényes örököst. Árpádházi Szent László ( ) elfoglalta egykori sógora helyét, és királlyá koronáztatta magát. Horvátország területe nem volt azonban egységes, a nyugati részét nevezték Horvátországnak, a keleti felét Szlavóniának, illetve a déli és nyugati területeken a török hódoltság után határőrezredeket állítottak fel, amelyet Határőrvidéknek neveztek, illetve volt még Dalmácia területe, amely akkor osztrák fennhatóság alatt volt, nem a magyar szent korona felségterülete volt. A horvátok célja a Monarchián belül egy önálló horvát állam létrehozása volt, amely egyesítette volna ezeket a területeket. Már a kiegyezés előtt is megkezdődtek a tárgyalások a magyar és horvát fél között, erről így ír Ress Imre: A cenzúra ellenőrzésétől lassan megszabaduló nyilvánosság a mérvadó politikusok mind magyar, mind horvát oldalon az állami különállást, a nemzeti autonómiát biztosító régi történelmi 18

21 alkotmány és az 1848-ban elért államjogi vívmányok életbe léptetése mellett foglaltak állást. 25 Az osztrák-magyar kiegyezést követően megkezdődött a magyar és a horvát fél tárgyalása. Mind a magyar, mind a horvát fél magáénak követelte Fiume városát, a fontos kikötővárost, illetve a magyar fél igényt tartott Szlavóniára. Szlavónia területének nagy részén a török hódoltság előtt magyarok éltek, de az előrehatoló törökök vagy elűzték innen az itt lakókat vagy lemészárolták. A területet később főleg horvát és szerb telepesek népesítették be a karlócai béke után (1699). Végül a felek megállapodtak abban, hogy a Magyar Királyság lemond Szlavónia területéről, viszont Fiume a Magyar Királyság része marad, mint különálló terület, élén a mindenkori kormányzóval. Az évi XXX. törvénycikk tartalmazta Horvát-Szlavónország és a Magyar Királyság közjogi viszonyát. A törvény preambulumában megfogalmazódik, hogy Magyarország és Horvátország egy közös államot alkotnak, ezáltal egységesek és elválaszthatatlanak: Miután Horvát- és Szlavonországok századok óta, mind jogilag, mind tettleg, Sz.-István koronájához tartoztak, s a sanctio pragmaticában is ki van mondva, hogy a magyar korona országai is elválaszthatatlanok egymástól. Az első három paragrafusban a közjogi viszonyok vannak szabályozva. Az államfő a mindenkori magyar király és osztrák császár, akit a Szent koronával koronáznak. Rendelkezik még a koronázási oklevélről is, miszerint nem csak magyarul kell kiállítani, hanem horvát nyelven is. Mindezek után a ban a királyság autonómiájáról van szó, meghatározza tovább, hogy a Budapesten székhelyű közös Országgyűlésbe 29 képviselőt delegálhat, továbbá az Országgyűlés Főrendiházába 2 képviselőt delegálhat. Mindezek mellet a kormányban lenni kell egy Horvát-szlavón tárca nélküli miniszternek is. Ezek után a királyság legfontosabb közjogi méltóságáról a bánról esik szó az ban. A bánt a magyar kormány javasolja és a közös uralkodó nevezi ki, aki a horvát országgyűlésnek felel és a budapesti országgyűlés főrendiházi tagja lesz. Az között a nyelvhasználatról esik szó, ahol meghatározásra került, hogy a törvények horvát nyelven hozandóak, illetve a felküldött törvényeket a mindenkori uralkodó (osztrák császár, magyar király) szentesítése után horvát nyelven kihirdetendő. Szó esik a közös minisztérium által küldött beadványokról is. Meghatározza a törvény, hogy a minisztérium és a horvát-szlavón kormány azt a nyelvet használja, amelyet a másik szerv használt. A esik szó a nemzeti 25 Ress Imre: Horvát-magyar összecsapás és kiegyezés ( ) : Nemzeti érdekek és Habsburgközpontosítás História, XXXI. évfolyam 2011.évi 5-6. szám 50 oldal. 19

22 lobogóról, a nemzeti címerről. Szó esik ezeknek alkalmazásáról is, hogy mikor kell és hogyan használni a horvát-szlavón lobogót illetve a címert, illetve a közös pénzeken is fel kell tüntetni Horvát-Szlavónország királyi címét is. A ban a területről esik szó, amely felett az államalakulat rendelkezni fog. A törvény felsorolja, mely területeket csatolják Horvát-Szlavónországhoz, illetve szó esik Dalmáciáról is. Dalmácia ekkor az Osztrák Császárság egyik koronatartománya volt. A törvény készítői figyelembe vették azt az lehetőséget is, hogyha Dalmácia Szent- István koronája alatt akar majd egyesülni Horvát-Szlavónországgal. Erről így rendelkezik a 65. : Horvát-Szlavonországok területi épségét Magyarország elismeri s annak kiegészitését előmozditani igérkezik. Különösen sürgetni fogja ezentul is, hogy a határőrvidék azon része, mely Horvát-Szlavonországhoz tartozik, s a határőrvidéken levő katonai községek ez országokkal, valamint törvényhozási, ugy közigazgatási és törvénykezési tekintetben is egyesittessenek, s mint eddig is számos izben felszólalt ez ügyben, ezentul is követelni fogja a magyar szent korona jogán Dalmatia visszacsatolását, követelni fogja annak Horvátországhoz kapcsolását. E visszacsatolás föltételeire nézve azonban Dalmatia is meghallgatandó." A 66. -ban meghatározza a törvény, hogy mely területek alkotják az államalakulatot: Az előbbi szakasz értelmében Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok területéhez tartozóknak ismertetnek el: 1. Mindazon terület, mely jelenleg Buccari városával és kerületével együtt Fiume vármegyéhez tartozik, Fiume város és kerülete kivételével, a mely város, kikötő és kerület a magyar koronához csatolt külön testet (separatum sacrae regni coronae adnexum corpus) képez, s a melynek, mint ilyennek, külön autonomiájára s erre vonatkozó törvényhozási és kormányzati viszonyaira nézve, Magyarország országgyülése s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok országgyülése és Fiume városa közt, küldöttségi tárgyalások utján, közös egyetértéssel lesz megállapodás eszközlendő. 2. Zágrábmegye, Zágráb és Károlyváros városokkal és a turmezei szabad kerülettel; 3. Varasdmegye Varasd várossal; 4. Körösmegye Körös várossal; 5. Pozsegamegye Pozsega várossal; 6. Verőczemegye Eszék városával; 7. Szerémmegye; továbbá a következő határőrezredek: 1. likkai, 20

23 2. ottocsányi, 3. ogulini, 4. szluini, 5. első báni, 6. második báni, 7. varazsd-körösi, 8. varazsd-szentgyörgyi, 9. gradiskai, 10. broodi, 11. péterváradi; végre a mostani Dalmatia. Az utolsó 3. -ban dekralálja a törvény, hogy ezzel a jogszabállyal nem lehet egyik korábbi vagy későbbi jogszabály ellentétes, ezek érvényüket vesztik a törvény kihirdetése után. Viszont amely jogszabályokat nem érinti a törvény hatálya, azok hatályban is maradnak. A 70. -ban a törvény kimondja, hogy ez a Magyar Királyság illetve Horvát- Szlavónország közös alaptörvénye, ezt egyik országgyűlés se tárgyalhatja külön-külön illetve nem is mondhatja fel, s változtathatja meg. A törvény rendezte így a horvátmagyar közjogi helyzetet, ám nem teljesen oldotta meg azt. Erről így ír Magyar Zoltán: Az osztrák magyar-kiegyezés alszerződéseként történt a horvát magyar-kiegyezés is. A történészek egyetértettek abban, hogy a horvátok számára ez nem volt kielégítő, mert az elismert nemzetiségi autonómia dacára, gazdaságilag és pénzügyileg Zágráb Budapesttől függött. 26 A horvátok külön államalkotó nemzetnek való elismerése, az első komoly lépés volt hazánk nemzetiségi politikájában. Egyedül a horvát nemzet kapott olyan jogosultságokat a Magyar Királyságban, hogy belső autonómiával rendelkezett, amibe Magyarország nem szólhatott bele. Ezt az ír vezetők ebben az időszakban követendő példának vették, hiszen szerették volna, ha Írország hasonlóan Horvát-Szlavónországhoz egy belső autonómiával rendelkezhetett volna, azonban ez nem valósult meg. Ez a törvény példaként szolgálhatott más nemzetiségek számára szerte Európában, akik azért küzdöttek, hogy elismerhessék őket és autonómiával rendelkezhessenek. 26 Magyar Zoltán: Horvát-magyar viszonyok, Klió: történettudományi szemléző folyóirat XV. Évfolyam évi 2. szám 36 oldal. 21

24 4.2 Az 1868.évi nemzetiségi törvény A horvát-magyar kiegyezés után a magyar kormány vallás- és közoktatási minisztere Eötvös József ( ) vezetésével megkezdődött az ország területén élő nemzetiségekkel való megbékélés. Ennek jegyében alkotta meg az évi XLIV. törvénycikket, amely tartalmazta a nemzetiségek jogait, kötelezettségeit valamint a szabad nyelvhasználatot is. Eötvös-féle törvény nagyon liberális törvény volt és Európa szerte meghatározó is. Erről így ír Demeter Attila: Eötvös javaslatának sajátossága abban áll, hogy az önkormányzatiság intézményesítésében és a nyelvkülönbségek fenntartásában nem apellált volna a nemzeti vagy nemzetiségi elvre. 27 A törvény elején kifejezésre van juttatva az, hogy az összes magyar állampolgár nemzetiségi kilététől függetlenül az egységes magyar nemzet tagja: Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja;. A törvény 1-6. között a törvényhozói illetve a közigazgatási szervek (helyhatóságok) nyelvhasználatáról rendelkezik a törvény. Dekralálja a törvénycikk, hogy törvényeket csakis a hivatalos államnyelven hozhatja meg: A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar levén, a magyar országgyülés tanácskozásai s ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók; az ország kormányának hivatalos nyelve a kormányzat minden ágazatában ezentúl is a magyar. Meghatározza, azokat az esetköröket, amikor a nemzetiségek használhatják nyelveiket, így ott lehetséges az államigazgatásban használni a nemzetiségek nyelvét, ahol minimum 20%-a kéri ezt a 2. tartalmazza: A törvényhatóságok jegyzőkönyvei az állam hivatalos nyelvén vitetnek; de vitethetnek e mellett mindazon nyelven is, a melyet a törvényhatóságot képviselő testület vagy bizottmány tagjainak legalább egy ötödrésze jegyzőkönyvi nyelvül óhajt. A különböző szövegekben mutatkozó eltérések eseteiben a magyar szöveg a szabályozó. Ezzel a törvény megteremti annak lehetőségét, hogy a magyaron kívül akár saját anyanyelvüket is használhassák hivatalos ügyek intézése során a nemzetiségek. A között a bírói gyakorlatban tehát az igazságszolgáltatás nyelvhasználatát szabályozza a törvény. Meghatározza azokat az eseteket a törvény itt is, 27 Demeter Attila: Nemzet és nemzetiség Eötvös József felfogásában Pro minoritate Tél 116 oldal. 22

25 hogy mikor használhatják a nemzetiségek anyanyelvüket. A 7. a következőket mondja ki: Az ország minden lakosa azon esetben, a melyekben ügyvéd közbejötte nélkül akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben, személyesen, vagy megbizott által veszi és veheti igénybe a törvény ótalmát, és a biró segélyét: a) saját községi birósága előtt anyanyelvét; b) más községi birósága előtt saját község ügykezelési, vagy jegyzőkönyvi nyelvét; c) saját járási birósága előtt saját községének ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét; d) más biróságok előtt, akár legyenek azok saját törvényhatóságának, akár pedig más törvényhatóságnak biróságai, azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét használhatja, a melyhez az illető biróság tartozik. A törvény továbbá meghatározza a bírói intézkedést is azokban az esetekben, ahol a fontosabb iratok olyan nyelven vannak vezetve, ahol a szembenálló felek nem ismerik, nem értik az adott nyelvet: Szintúgy tartozik a biró a felek előtt megmagyarázni s illetőleg tolmácsoltatni a per fontosabb okmányait is, ha ezek olyan nyelven volnának szerkesztve, melyet a perben álló felek egyike vagy másika nem ért. A törvény kitér továbbá az egyházi bíróságokra is, miszerint az egyházi bíróságoknak szabad nyelvhasználatot biztosít, tehát bármely nyelven folytathatják le az ügyeket: 10. Az egyházi biróságok maguk határozzák meg ügykezelési nyelvöket. Viszont a magasabb rendű egyházi ügyeket intéző testületeknek használniuk kell a magyar államnyelvet is: 15. A felsőbb egyházi testületek és hatóságok önmaguk állapítják meg a tanácskozás, a jegyzőkönyv, az ügyvitel és egyházközségeikkel való érintkezés nyelvét. Ha ez nem az állam hivatalos nyelve volna: az állami felügyelet szempontjából a jegyzőkönyvek egyszersmind az állam hivatalos nyelvén is hiteles fordításban felterjesztendők. Ha különböző egyházak s egyházi felsőbb hatóságok érintkeznek egymással, vagy az állam hivatalos nyelvét, vagy azon egyháznak nyelvét használják, amellyel érintkeznek. Ezután a ban az oktatási intézményeken belüli nyelvhasználatról esik szó. A tanítási nyelv meghatározása az állami alapfokú oktatási intézményeknél a mindenkori vallás- és közoktatási miniszter feladata volt, akkor, ha erről jogszabály (törvény) nem rendelkezett. Meghatározza az állami célt is a nyelvhasználat gyakorlásában a 17. -ban: De a közoktatás sikere, a közművelődés és közjólét szempontjából az államnak is legfőbb czélja levén; köteles ez az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általok lakott vidékek közelében anyanyelvökön 23

26 képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik. Ezáltal a nemzetiségek használhatták és tanulhatták saját nyelvüket azokon a területeken, ahol éltek. Ennek köszönhetően virágzásnak indulhatott a nemzetiségek kultúrája, irodalma és művészete valamint politikai élete. A közép illetve felsőoktatásban is használhatták nyelvüket a diákok illetve a hallgatók, viszont az egyetemeken a magyar volt a használatos nyelv. A törvény ben a nemzetiségek számára lehetőséget biztosít, hogy alap- és középfokú oktatási intézményeket hozhassanak létre, ezáltal is erősítve a kulturális és nyelvi autonómiájukat, erről így ír a 26. : Valamint eddig is jogában állott bármely nemzetiségű egyes honpolgárnak épen úgy, mint a községeknek, egyházaknak, egyházközségeknek: úgy ezentúl is jogában áll saját erejökkel, vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat felállítani. E végből, s a nyelv, művészet, tudomány, gazdaság, iparés kereskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is, az egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete alatt társulatokba, vagy egyletekbe összeállhatnak, és összeállván szabályokat alkothatnak, az államkormány által helybenhagyott szabályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyüjthetnek, és azt, ugyan az államkormány felügyelete alatt nemzetiségi törvényes igényeiknek is megfelelően kezelhetik. Az ilyen módon létrejött művelődési és egyéb intézetek - az iskolák azonban a közoktatást szabályozó törvény rendeleteinek megtartása mellett, - az állam hasonló természetű s ugyanazon fokú intézeteivel egyenjogúak. A magán intézetek és egyletek nyelvét az alapítók határozzák meg. A 27. -ban a nemzetiségi anyanyelvűek hivatalt is tölthettek be, nem volt kizáró ok, sőt a nemzetiségi nyelvet beszélőket kell alkalmazniuk a helyhatóságoknak illetve vármegyéknek, hogy az ügyintézés még könnyebben és hatékonyan működjön. A 29. -ban a törvény dekralálja, hogy e törvény hatálya nem terjed Horvát-Szlavónországra, mivel ugyanebben az évben a horvát illetve magyar nemzet kiegyezett, ezzel létrehozta a belső autonómiával rendelkező államalakulatot a Magyar Királyságon belül. Ez a nemzetiségi törvény volt az első igazán jelentős nemzetiségi törvény Magyarország életében, hiszen garantálta a nemzetiségek saját anyanyelvének használatát bizonyos megkötéssel, mégis korszakalkotó volt a törvény. Alapja a évi VIII. törvény volt, amely túlkésőn született meg, így nem volt idő a tényleges alkalmazására. Maga a kor legnagyobb politikusa, Deák Ferenc is támogatta a törvényt. Erről így ír Gángó Gábor: Deák a nemzetről mint politikai közösségről beszél, ám ezt nem fejti ki. Bevonta a magyar politikai közösségbe a nem magyar ajkú lakosságot, és 24

27 fenntartotta annak a lehetőségét, hogy a nemzetiségek külön kulturális identitással rendelkezzenek. 28 A törvény rendelkezéseit azonban, a későbbi idők politikai vezetése nem tartotta be. A politikai vezetés megpróbálkozott az erőszakos magyarosítással, hogy a magyarság lélekszáma minél nagyobb legyen. Ha a törvény rendelkezéseit az Eötvös József utáni politikai vezetés betartotta volna, akkor a hazai nemzetiségekkel is sokkal szívélyesebb kapcsolatot tudtunk volna kialakítani. Akár a Trianoni békeszerződés sem lett volna ilyen mértékű, ha megfelelő lett volna a viszonyunk nemzetiségeinnek. 4.3 A magyarosítást elősegítő törvények A politikai helyzetben változások álltak be, ennek hatása az évi XVIII. törvénycikk a magyar nyelv tanításáról a népoktatási intézményekben. A törvény bevezette a magyar nyelv kötelező oktatását a népiskolákban és meghatározta, hogy milyen óraszámban kell oktatni a magyar nyelvet. A törvény a következőt mondja ki az 1. -ban: 1. Minden, akár felekezeti, akár másnemű oly tanitó-képző intézetben, a melyben a tanitás nyelve nem a magyar, a magyar nyelv, mint már az 1868: XXXVIII. tc. rendelete szerint is ez intézetekben köteles tantárgy, oly óraszámmal tanitandó, hogy azt az egész tanfolyam alatt minden tanitójelölt beszédben és irásban elsajátithassa. Ez volt az első lépés a magyarosítás felé vezető úton, amelyben próbálták a nemzetiségek létszámát csökkenteni. A magyar politikai vezetés úgy gondolta, hogy ha az iskolákban kötelezővé teszik a magyar nyelv tanítását, akkor a nemzetiségi gyermekek előbb-utóbb el fognak magyarosodni. A törvény, így ellent mond az Eötvös József által vallott liberális nézetekkel, helyette a nacionalizmus felé fordul a magyar politika és a nemzetállam koncepcióját próbálta megvalósítani. Erről így ír Szarka László: Ennek megfelelően Apponyi a Deák Eötvös-féle felfogás híveként biztosítani kívánta a nem magyar nemzetiségek nyelvi-kulturális jogait, de elutasította a kollektív jogok, a külön közjogi státus iránti igényeiket. A Tisza-korszak módosult nemzetiségpolitikai súlypontjait és a liberális magyar nacionalizmus régi nyelvpolitikai törekvésének felerősödését jelezte viszont a már 1892-ben előtérbe került magyar államnyelvi program Gángó Gábor: Az évi nemzetiségi törvény és következményei Korunk, XX. Évfolyam 5. szám 13 oldal. 29 Szarka László: Modernizáció és magyarosítás Korunk XVIII. évfolyam 12. szám 30. oldal 25

28 A magyarosítás azonban nem a legjobb ütemben haladt, a századfordulóra se emelkedett meg a magyarság aránya, hogy a nemzetállami koncepciót megvalósítsák, így 1907-ben az Országgyűlés elfogadta az ún. Lex Apponyi névre hallgató törvény, amely kötelezővé teszi a magyar nyelvű oktatást minden iskolában függetlenül, hogy állami vagy egyházi esetleg magánkézben van az oktatási intézmény. Erről a törvény 19. esik szó, hogy milyen követelményei vannak a törvénynek: 19. A nem magyar tanitási nyelvü elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi minister által a hitfelekezeti iskolafentartó meghallgatásával megállapitott tanitási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mérvben tanitandó, hogy a nem magyar anyanyelvü gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és irásban érthetően ki tudja fejezni.. Azaz a nemzetiségi gyermekekből próbálták kiverni a nemzetiségi tudatot. A törvény nagyon fontosnak tartotta, hogy a magyar nyelvet ismerjék az oktatási rendszerbe bekerülő diákok, így ha nem megfelelő módon tanították a magyar nyelvet vagy elmulasztották, a tanító tanár ellen fegyelmi eljárást is lehetett kezdeményezni, erről így rendelkezik a törvény.: Ha a fegyelmi vizsgálat során megállapittatik, hogy a magyar nyelv tanitásában tapasztalt eredménytelenségnek nem a tanitó szándékos mulasztása, hanem képességének fogyatékos volta az oka, ezen esetben az illető tanitó, a mennyiben az orsz. tanitói nyugdijintézetnek tagja, nyugdijazandó, illetőleg végkielégitéssel látandó el. Ha pedig nem volna tagja az orsz. tanitói nyugdijintézetnek, az iskolafentartó köteles a tanitó mellé törvényes képesitéssel biró segédtanitót alkalmazni. A világháború előestéjén 1912-ben jelent meg egy cikk a Nyugat című folyóiratban, Jancsó Károly írta, A vármegye és a nemzetiségek címmel. Az akkori nemzetiségi politikát a következőképpen írja le: Magyarországon pedig a mai viszonyok között a vezetők nemzetiségi politikája, bár annak eredménytelenségét be kell látnunk, más nem lehet. Két oka van e körülménynek. Egyik, mert az ország politikailag még mindig a feudális szervezet korát éli, az uralkodó földbirtokos osztálynak pedig az egész világon mindenütt ilyen volt a nemzetiségi politikája. Másik oka pedig, hogy a nemzetiségi nép nagy részében még igen elmaradt gazdasági és kulturális viszonyok közt él. Nemzetiségi öntudata a tömegnek alig van, mely őt a szervezettség révén jogainak 26

29 számottevő harcosává tenné. 30 Jancsó Károly a feudális viszonyokat és azt ezt támogató földbirtok arisztokráciát, aki a politikai hatalmat gyakorolta tekintette ennek a politikának a fő bűnbakjának. Mint később kiderült, hogy igaza volt. Ha nem ezt az erőszakos asszimilációt folytattuk volna, akkor a hazai nemzetiségekkel is jobb lett volna a viszonyunk. 5. Nemzetiségek A Numerus Clausus 2. kép A Trianoni béke következménye (http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d3/trianon_consequences.png) A világháborút követően Magyarország politikai anarchiába süllyedt és katonailag is megtépázott lett között több kormány próbálta és több politikai csoport próbálkozott az országot stabilizálni, egyedül Horthy Miklós vezette erők és az általa vezetett Nemzeti Hadseregnek sikerült ez a feladat januárjában megtartott választások után megkezdődhetett a békekötés az antanthatalmakkal. Végül országunk 30 Jancsó Károly: A vármegye és a nemzetiségek Nyugat V. évfolyam, 9. szám 778 oldal. 27

43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1

43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1 43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1 1865 68. évi Képv. Ir. VII. 11 15. l. Minthogy Magyarország összes honpolgárai, az alkotmány alapelvei szerint is,

Részletesebben

1868. évi XLIV. törvénycikk a n emzetiségi egyenjogúság tárgyában *

1868. évi XLIV. törvénycikk a n emzetiségi egyenjogúság tárgyában * 1868. évi XLIV. törvénycikk a n emzetiségi egyenjogúság tárgyában * Mintho gy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Német nép- és honismeret

Német nép- és honismeret Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

HATÁROK NÉLKÜL. Nyelvi jogok törvények (III.) Gerencsér Balázs Szabolcs. Az 1868-as nemzetiségi törvény és Magyarország nyelvjogi szabályai

HATÁROK NÉLKÜL. Nyelvi jogok törvények (III.) Gerencsér Balázs Szabolcs. Az 1868-as nemzetiségi törvény és Magyarország nyelvjogi szabályai HATÁROK NÉLKÜL Gerencsér Balázs Szabolcs Nyelvi jogok törvények (III.) Az 1868-as nemzetiségi törvény és Magyarország nyelvjogi szabályai A nyelvi jogok közép-európai történetének áttekintése kapcsán felvetõdik

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Fiume 1868-1918: Erisz almája, avagy lebegő gyöngyszem Szent István koronáján? HAJDÚ ZOLTÁN tudományos tanácsadó

Fiume 1868-1918: Erisz almája, avagy lebegő gyöngyszem Szent István koronáján? HAJDÚ ZOLTÁN tudományos tanácsadó Fiume 1868-1918: Erisz almája, avagy lebegő gyöngyszem Szent István koronáján? HAJDÚ ZOLTÁN tudományos tanácsadó MTA KRTK, 7621 Pécs, Papnövelde utca 22 Abstract Fiume 1868-1918 (Apple of Eris, or a floating

Részletesebben

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng.

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Erdély története Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Megejt a rét, az illatos kaszáló Ezer virágból

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA MISKOLC 2014 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A GYAKORLATBAN SZERZŐ: MENYHÉRTNÉ

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék. Szakdolgozat. A nemzetiségek alkotmányos jogai. Miskolc.

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék. Szakdolgozat. A nemzetiségek alkotmányos jogai. Miskolc. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék Szakdolgozat A nemzetiségek alkotmányos jogai Miskolc 2013 Konzulens: dr. Hallók Tamás adjunktus Készítette: Popovics Nikolett University

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl 128 KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl Írásom címében a numerus clausus és a zsidótörvények voltaképpen egy állítás fogalmazódik meg. Éspedig az, hogy az 1920-ban bevezetett

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Konzulens: dr. Bodnár Norbert Készítette: Pápai

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben 1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben A Fvárosi Bíróság Budapesten, 2007. szeptember 25-én a Bevándorlási és Állampolgársági

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

JAVASLAT a Nógrád Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal és a Nógrád Megyei Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal kötendő megállapodásokra

JAVASLAT a Nógrád Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal és a Nógrád Megyei Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal kötendő megállapodásokra NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 50-5/2012.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Nógrád Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal és a Nógrád

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ /Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak a védelméről szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám) 1. szakaszának

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 314-322

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 314-322 Jeney János 1 NEMZETKÖZI TÉRKÉPTÁRI KUTATÁSOK (MAGYAR NÉPESSÉGTÉRKÉPEK) BEVEZETÉS A magyar népességtérképek a magyarországi levéltárak mellett számos külföldi levéltárban is találhatók. A doktori disszertációmban

Részletesebben

AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000

AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000 AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000 I. KÖTET SZERKESZTETTE: GERGELY JENŐ A bevezető tanulmányt írta, a dokumentumokat összegyűjtötte, a bevezetőket és a lábjegyzeteket készítette: CIEGER ANDRÁS, GERGELY

Részletesebben

absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,

absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Hollósi Hajnalka A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,

Részletesebben

TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok

TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok 1 TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok 1. Villámkérdések IGAZ/NEM IGAZ (5 perc) 5 pont 1. Deák szerint a börtönviszonyok javítása sürgősebb, mint a büntetőjogi

Részletesebben

A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE

A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE PARÁDI JÓZSEF A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE XI. Rendvédelemtörténeti Tudományos Konferencia, Budapest, 1998. szeptember. 22-25. A magyar rendvédelemtörténet gyarapodó

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg

dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg Bevezetés A 2004. december 5-i népszavazás kapcsán rengeteg szó esett arról, vajon

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

Szám: 93/2014. BAKONYKOPPÁNY. Német Nemzetiségi Önkormányzat 2014. január 13. napján 15 órakor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyv

Szám: 93/2014. BAKONYKOPPÁNY. Német Nemzetiségi Önkormányzat 2014. január 13. napján 15 órakor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyv Szám: 93/2014. BAKONYKOPPÁNY Német Nemzetiségi Önkormányzat 2014. január 13. napján 15 órakor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyv Német Nemzetiségi Önkormányzat 8571 Bakonykoppány, Petőfi u.

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

1868. évi XXX. törvénycikk

1868. évi XXX. törvénycikk 1868. évi XXX. törvénycikk a Magyarország, s Horvát-, Szlavon és Dalmátországok közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről *) Egyrészről Magyarország országgyülése,

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. június 23- i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóira vonatkozó társulási

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

a főrendi napló ügyében... 31

a főrendi napló ügyében... 31 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben