NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 148/2008. (V.26.) számú. h a t á r o z a t a

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 148/2008. (V.26.) számú h a t á r o z a t a az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló elfogadásáról A Közgyűlés 1.) az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolóját elfogadja. 2) felkéri a Szociális Iroda vezetőjét, hogy vizsgálja meg a gyermekeket érintően a pénzbeni ellátások célzottabbá tételének lehetőségét. Felelős:Deme Dóra, Szociális Iroda vezetője Határidő: augusztus 31. 3) felkéri az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosát, az Oktatási, Kulturális, és Sport Iroda, valamint a Szociális Iroda vezetőjét, hogy vizsgálják meg a gyermekek körében végzendő egészségnevelés javításának lehetőségét. Felelős: Dr. Együtt Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosát, Markovics Attila, az Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Deme Dóra, a Szociális Iroda vezetője Határidő: augusztus 31. k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző A határozatot kapják : 1.) A Közgyűlés tagjai 2.) A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3.) Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége Nyíregyháza, Hősök tere 5.

2 Melléklet a 148/2008.(V.26.) számú határozathoz: Bevezetés Az európai fejlődés jól bizonyítja annak szükségességét, hogy a gyermekek számára fokozatosan épüljenek ki olyan önálló, differenciált törvényi garanciák, amelyek védelmet nyújtanak. Az évi ENSZ Gyermekjogi Egyezmény - melyet hazánk az évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki - az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján megerősíti, hogy a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz ad jogot a Gyermekvédelmi törvény megszületésének 10. évfordulója. A Parlament az április 22-ei ülésnapján közmegegyezéssel fogadta el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény), és ezzel új korszakába lépett a gyermekek védelmét szolgáló intézményrendszer, a gyermekvédelmi ellátás és gondoskodás, valamint a gyámügyi igazgatás rendszere. A gyermekvédelem megújítása tovább nem volt halasztható, hiszen az európai integrációs igényekre, a hazai történelmi hagyományokra és a jelen kor reális feltételeire figyelemmel szükség volt egy alapvető szemléletváltásra, új fogalmi megközelítésre. Bár a gyermekvédelmi törvény az elmúlt 10 év alatt többször módosult, azonban az egymást váltó kormányok mindegyikéről elmondható, hogy a gyermekvédelmi rendszer célját, alapelveit, rendszerét nem érintve igyekezett a gyermekvédelmi törvényben meghatározott koherens rendszert kiteljesíteni, pályázati formában is segítve az önkormányzatok kötelező feladatainak megvalósulását. A Gyermekvédelmi törvény nem más, mint az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének hazai feltételekhez igazodó alaptörvénye. Mint ilyen, bár tartalmában a gyermekekre és családjaikra irányuló szociális védelmet, ellátásokat szabályozza, több annál, mint a rászoruló gyermekek egyszerű védelme, alapvetően tehát minden gyermek jólétét, megfelelő védelmét biztosítja. Ennek érdekében a törvényi szabályozás jobban és hangsúlyosabban állítja a középpontba a gyermeket és a családot, továbbá korlátozza az állam beavatkozási lehetőségeit, szabályozva ennek módját és formáit. A szűken értelmezett gyermekvédelmi felfogással szemben jóval tágabban értelmezi a megelőzés, kezelés és gondozás kereteit, és szektor semlegessé teszi az ellátás szinte valamennyi formáját. A gyermekek védelme során a lehető legszélesebben értelmezi a Gyermekvédelmi törvény elsősorban a szolgáltatást és az önkéntességet - ami feltételezi és információk és lehetőségek ismeretét - a választás szabadságát is. Kiemelten kezeli továbbá a családjukból kiemelt, illetve a családjukat elvesztett gyermekek ügyét, akik esetében az államnak többet és mást kell vállalnia, mint a családban élő gyermekeknél, ezért az állam számukra nem csak segítséget nyújt, hanem garantálja a megfelelő életkörülmények biztosítását és segíti az önálló élet megkezdését. A hatósági feladatok egy részének központosítása, a gyámhatósági munka önállóságának növelése, szakszerűbbé tétele erősíti a szolgáltató és ügyfélbarát megoldások lehetőségét. A Gyermekvédelmi törvény struktúrájával, tartalmi elemeivel teljes körű jogbiztonságot és szakszerű ellátásokat garantál a gyermekeknek, fiatal felnőtteknek. A gyermekvédelem működése úgy biztosítható, hogy annak - törvényben rögzített - elemei horizontálisan és vertikálisan is egymásra, illetve egymás mellé épülnek, különválasztva a szolgáltatást és a hatósági munkát, valamint az alapellátás és a szakellátás rendszerét.

3 Az elmúlt tíz év adatai alapján elmondható, hogy a gyermekvédelmi törvény hatályba lépése óta Magyarországon összességében csökkent a veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma, ami az anyagi okokból veszélyeztetettek számának a csökkenése miatt következett be, ugyanakkor nőtt a környezeti okokból, illetve a magatartási okokból veszélyeztetettként nyilvántartottak száma.* A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma ig (380 ezer volt ekkor) folyamatosan emelkedett, majd a rendszeres gyermekvédelmi támogatás bevezetése, illetve a gyermekjóléti szolgálatok kiépülése után folyamatos csökkenést mutat. Veszélyeztetett gyermekek száma évben fő volt, ebből környezeti fő, magatartási fő, anyagi fő, egészségi ok miatt 8832 fő. Érintett családok száma volt. A KSH évi adatai szerint a bántalmazás (testi 3226, szexuális 308, érzelmi 6430), és az elhanyagolás (testi , érzelmi ) is mintegy 40 ezer gyermeket érintett. A prevenciós munkát végző ellátórendszer bővülésével arányosan nőtt a szolgáltatásokat igénybe vevő gyermekek, családok száma. Ez az ellátórendszer még hiányos, a kistelepüléseken élők közül sokak számára egyáltalán nem, vagy csak gyenge szakmai színvonalon érhető el. Ennek is tudható be az, hogy a családjukból kiemelt gyermekek számaránya az azonos korú népességhez csak nagyon kis mértékben, 0,92%-ról 0,88%- ra csökkent. A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek elhelyezési aránya erőteljesen megváltozott a gyermekotthoni elhelyezéssel szemben a nevelőszülői elhelyezés javára, mert míg a 80-as évek közepén a rendszerben lévő gyermekeknek 25%-a, 1997-re 40%-a, mára mintegy 53%-a él nevelőszülőnél. Nyíregyháza városában a fenti tendenciák hasonlóképpen alakultak az elmúlt évek során. Az évi XXXI. törvény 96. (6) bekezdése, valamint a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján Önkormányzatunk feladata, hogy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról évente beszámolót készítsen. A Kormányrendelet részletesen felsorolja a beszámoló kötelező tartalmi elemeit, ugyanakkor törekszünk arra, hogy minden évben a jelentősebb társadalmi, jogszabályi változások mentén mutassuk be a gyermekek egészsége, testi, szellemi és erkölcsi fejlődése érdekében tett intézkedéseinket. * Szociális és Munkaügyi Minisztérium Demográfia Nyíregyháza az ország legkeletibb fekvésű megyei jogú városa. A város lakónépessége január 1-jén fő. Nyíregyháza a nyíregyházi kistérség központja. A kistérségben 9 település található. 1.számú táblázat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakónépessége nem és életkor szerint január 1. Férfi Nő Együtt Fő % Fő % Fő % , , , , , , , , ,7

4 , , , , , , , , , , , , , , Összesen: Forrás: KSH A termékenység csökkenése egy demográfiai válasz a társadalomban végbemenő változásokra, amelyek elsősorban a társadalom alapegységeit, a családokat érintik. Az 1980-as évek elejétől találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a termékenység csökkenő irányzata az anyák "öregedésével" jár. Emögött az áll, hogy a 20 év alattiak termékenysége kevesebb mint a felére esett vissza 1980 óta, a éves nőké pedig 30%-al csökkent. A 25 év feletti nők termékenysége viszont - ha mérsékelten is -de emelkedett az 1990-es évek közepéig. A problémát az okozza, hogy egyre többen vannak, akik csak éves korukra érik el az "egygyermekes" státust, s így kisebb a létszáma azoknak, akik ebben az életkorban már második gyermeküket hozhatják a világra. I. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági feltételeit a törvény differenciáltan állapítja meg. Elismerésre és támogatásra került a gyermeket egyedülállóként gondozó családoknak, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondozó szülőknek, továbbá a hátrányos helyzetük ellenére tanulmányokat folytató fiatal felnőtteknek az átlagostól eltérő helyzete mivel a támogatás feltételeként a jövedelemhatárt magasabb összegben (az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 135 %-a) határozza meg. Egyéb esetben ez a határ az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 125 %-a, amely szintén kedvezőbb a korábbi szabályozásnál ben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma 4488 fő. A statisztikai adatok szerint lassan növekszik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma (2007-ben 230 új megállapítást történt). A gyermekek nagyobb szociális biztonságát garantálja, hogy az "egyszeri támogatás" elnevezésű a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez társuló évben 5000 Ft összegben megállapított pénzbeli támogatást a korábban évente 1 alkalommal történő kifizetés helyett 2006-tól évente két alkalommal folyósítjuk júliusban 3742 gyermek részére Ft, novemberben 4559 gyermek részére Ft összegben nyújtottunk segítséget. Változatlan formában, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető helyzetbe került rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek ben 1527 esetben Ft összegben nyújtottunk támogatást a családoknak. Az igénylés leggyakrabban

5 előforduló okai: egészségügyi problémák, az iskoláztatás rendkívüli költségei, ruhanemű hiánya, a nevelésbe vett gyermek családjával történő kapcsolattartás költségeinek hiánya. A támogatás összege esetenként Ft. A törvényi kötelezettségen túl Önkormányzatunk további támogatásokkal segíti a rászoruló családokat. A helyi rendeletben szabályozottak szerint a város területén az alsó és középfokú tanintézettel tanulói jogviszonyban álló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket helyi autóbusz közlekedésre jogosító havi bérletjegy illeti meg ben összesen 656 gyermek részére támogattuk a tanulóbérlet összegének 50%-át, amely ,- Ft kiadást jelentett. A gyermekek fejlődése szempontjából kiemelten fontos a megfelelő táplálkozás. A törvényi szabályozás kiemelt figyelmet fordít erre, és támogatja a gyermekétkeztetésben résztvevőket. Önkormányzatunk saját költségvetése terhére, a szociálisan hátrányos helyzetben levő családoknak még további kedvezményt biztosít a rendeletében meghatározott mértékben. Ennek alapján térítési díj kedvezményben (rászorultsági támogatás) 2007-ben 480 gyermek részesült, összesen Ft összegben. 2. számú táblázat: Pénzbeli és természetbeni ellátásokban részesülők száma és összegének megoszlása (2007) Ellátás megnevezése Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Támogatásban részesülők száma (fő) 2007.év Kifizetett támogatás összege (eft) Étkezési támogatás Tanulóbérlet biztosítása Összesen Forrás: Polgármesteri Hivatal, Nyíregyháza II. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások rendszere Kevésbé érintették a jogszabályi változások a személyes gondoskodást nyújtó ellátások gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni és átmeneti ellátását biztosító intézmények rendszerét. II.1. A többcélú kistérségi társulás létrejöttével megalakult Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulása fenntartásában működő Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza és Nyírpazony területén látja el a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait 3 központ munkája révén folyamán városunk területén 1719 fő kis és fiatalkorú gyermeket gondozott a Központ. Ehhez társul még a Nyírpazony Község közigazgatási területén gondozott 17 gyermek. A Gyermekjóléti Központ a gyermekvédelmi törvény értelmében működteti az észlelő- és jelzőrendszert, a veszélyeztető okok feltárására, a már veszélyeztetett gyermekek

6 mielőbbi segítség nyújtása érdekében, amelynek tagjai: védőnő, házi- és gyermekorvos, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, rendőrség, ügyészség, bíróság, egyházak, alapítványok képviselői. A jelzések leggyakrabban a védőnőktől (anyagi, megélhetési problémák, elhanyagolás, szülők szenvedélybetegsége, nem megfelelő higiénés viszonyok miatt), az iskolák gyermekvédelmi felelőseitől (igazolatlan hiányzás, magatartási és beilleszkedési zavar), a rendőrségtől, ügyészségtől (bűncselekményekben való részvétel, szabálysértés, anyai prostitúció miatti veszélyeztetettség, családi konfliktusok) miatt érkeznek. A Védőnői Szolgálat adatai alapján a tárgyévben 1876 várandós anya gondozására került sor. Ebből fokozott gondozást 22%-uk, azaz 413 fő igényelt, környezeti okok miatt kb. 13 %-uk. A környezetei ok miatti veszélyeztetés elsősorban lakásproblémák, valamint a szülők nem megfelelő magatartása miatt alakulnak ki. A házi gyermekorvosi tevékenység szorosan összefügg a védőnői ellátással, így a jelzőrendszer is csak a két ellátás jó együttműködésével lehet hatékony. A Gyermekjóléti Központtal rendszeresen tartanak közös szakmai megbeszéléseket, fórumokat. A város gyermeklakosságának általános egészségügyi helyzete nagy mértékben függ lakóhelyük gazdasági, szocio-kulturális állapotától. A házi gyermekorvosok leggyakrabban a helytelen táplálkozásból adódó megbetegedésekkel találkoznak. Elsősorban az alultápláltság jelent problémát a telepszerűen, többszörösen hátrányos helyzetben élő családok esetében. Az ezen csoportoknál tapasztalt lakás és környezeti viszonyok érdemi változtatása nélkül az egészségi-, halálozási-, betegségi mutatók terén sem várható javulás. Ugyanakkor fontos lépése városunknak, hogy 2008-ban elfogadta az Integrált Városfejlesztési Tervet, amelynek részét képezi az Anti-szegregációs terv. Ebben a város három szegregált területén élők életminőségének javítása, az élhetőbb környezet megteremtése érdekében több intézkedés megfogalmazásra került. A fiatalkorú lakosság körében nő a dohányosok, alkohollal, droggal élők száma, valamint a lányok körében az abortusszal végződő terhességek száma. Ez nagy mértékben összefügg az oktatási intézményekben folyó egészségnevelési gyakorlat hiányosságaival, pedig a házi gyermekorvosok több mint fele ifjúság-egészségügyi szakvizsgával is rendelkezik. A jövőben kívánatos lenne a két intézményrendszer együttműködésének hatékonyságát növelni, az iskolákban történő egészségnevelés érdekében. A Gyermekjóléti Központ kiemelten fontos feladata a különféle szolgáltatások biztosítása a klienskörébe tartozó különféle célcsoportoknak (pl. gyermek, szülő) ben szolgáltatásaikkal 1719 gyermeket értek el. A legtöbb szolgáltatás többszöri alkalommal valósult meg (kapcsolatügyelet, mediáció, pszichológiai szolgáltatás, jogi tanácsadás, fejlesztőpedagógusi ellátás). A szolgáltatásban elért gyermekek jelentős többségével prevenciós célzatú szabadidős tevékenység során kerültek kapcsolatba, amely szintén rendszeres találkozáson alapul.

7 3.számú táblázat. A Gyermekjóléti Központ szakmai tevékenységei és egyéb szolgáltatásai a gyermekek száma szerint évben Szakmai tevékenység megnevezése érintett gyermekek száma* Gyermeki jogokkal, ellátásokkal kapcsolatos információnyújtás, hivatalos ügyekben való segítés Tanácsadás, közvetítés más szolgáltatásokba Esetkonferencia 181 Családlátogatás Intézményen belüli segítő beszélgetés Prevenciós célzatú szabadidős tevékenységek Kapcsolattartási ügyelet 103 Konfliktuskezelés (családkonzultáció, mediáció) 109 Fejlesztőpedagógusi ellátás 26 Iskolai szociális munka 203 Kórházi szociális munka 38 Készenléti szolgálat 365 Egyéb (korrepetálás, táboroztatás, stb.) 11 Összesen: *Az egyes kategóriák adatai között nem ismert mértékű átfedés lehet Forrás: Gyermekjóléti Központ A gyermekjóléti gondoskodás formája a komolyabb veszélyeztető tényezők, vagy a szülők együttműködési hajlandóságának alacsony foka esetén a védelembe vétel folyamán, valószínűleg a hátrányos helyzetű rétegeket sújtó növekvő leszakadás, valamint az általánosan romló gazdasági helyzet miatt a Gyermekjóléti Központ által gondozott gyermekek 24 %-a, 423 gyermek került védelem alá. (Az elmúlt évben 303 gyermek volt védelemben, az összes gondozási eset 14 %-a). Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vér szerinti szüleivel való kapcsolattartás adatai alig változtak, Nyíregyházán a súlyos, alapellátással nem orvosolható problémákkal küszködő családok száma nem emelkedett. 4. számú táblázat. Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vérszerinti szüleivel való kapcsolattartások száma Családok száma Gyermekek száma Forrás: Gyermekjóléti Központ 2007.

8 Utógondozás az állami gondoskodás megszűnése esetén 15 gyermek esetében történt. Kevés kivételtől eltekintve az utógondozás egy hosszas gondozási folyamat pozitív eredményének tekinthető, melyben a családban meglévő veszélyeztető tényezők oly mértékben csökkentek, hogy a gyermekek kikerülhettek a szakellátásból, vissza a családi körbe. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy e tekintetben a véletlenszerűség a jellemző (alacsony esetszám, tendencia nem kimutatható), így ez az adat a Gyermekjóléti Központ munkájának minőségi értékelésére nem alkalmas. A Gyermekjóléti Központ ellátja a Megyei Módszertani Központ feladatait. A módszertani csoport 3 fővel látja el az alábbi jogszabályban rögzített feladatokat: Figyelemmel kísérik és közvetítik a legfrissebb szakmai ismereteket, a gyermekjóléti alapellátásban kialakult, mintaként ismertethető modelleket, eljárásokat. Figyelemmel kísérték a megye gyermekjóléttel, gyermekvédelemmel kapcsolatos helyzetét, speciális szükségleteit, problémáit, a problémák kialakulásának okait. Szakmai megbeszéléseket, tapasztalatcseréket, módszertani tanácsadásokat szerveztek, konzultációs lehetőséget biztosítottak a gyermekjóléti alapellátás munkatársai részére. Koordinációs feladatokat láttak el a gyermekjóléti alapellátás, a család- és gyermekvédelem más intézményei, a szociális ellátórendszer és a civil szektorok között. Gyűjtik a megjelenő gyermekvédelmi dokumentumokat, információs anyagokat, szakkönyvtárukat évente bővítik. Továbbképzéseket, rendezvényeket, fórumokat szerveztek, vezettek és koordináltak: megszervezték és koordinálták a jelzőrendszer éves tanácskozását, szakmai találkozó keretében újra áttekintették a gyermekjóléti szolgálat és a családok átmeneti otthonainak együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a megye hat kistérségi központjában tartottak továbbképzést a települések családgondozói számára. A családgondozók munkájának segítése érdekében segédanyagot állítottak össze, amelyek az alapellátás, a védelembe vétel és a vér szerinti családgondozással kapcsolatos gyakorlati és adminisztrációs teendők részletes, jogszabályokat is tartalmazó leírását tartalmazza, illetve a gyermekjóléti szolgálat és a családok átmeneti otthonának együttműködése során felmerülő feladatok átgondolásával foglalkozik. Az elmúlt évben a gyámhivatal felkérésére 43 településen vettek részt a megyénkben működő gyermekjóléti szolgálatok ellenőrzésében, szakmai munkájának értékelésében. II.2. A gyermekek napközbeni ellátását 9 önkormányzati fenntartású és egy nem állami fenntartású bölcsőde (Hétszínvirág '98 KHT.) ellátási szerződés keretében biztosítja. Elsősorban az olyan gyermek napközbeni ellátásáról kell gondoskodni, akit egyedülálló személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, vagy akinek a szülője, gondozója szociális helyzete, munkavégzése, képzésben való részvétele miatt gyermeke ellátásról nem tud gondoskodni. Az önkormányzati bölcsődékben engedélyezett férőhelyek száma 475, a Hétszínvirág '98 KHT bölcsődéjében ben a bölcsődébe járó gyermekek száma 716 fő

9 (kihasználtság 150%). A Szolgáltatásterverzési Koncepcióban megfogalmazásra került a bölcsődei férőhelyek számának növelése, amit 2008-ban megjelenő pályázati források felhasználásával kívánunk megvalósítani. Nyíregyházán 2007-ben a 0-3 éves korú gyermekek száma fő volt. Ebből adódóan a bölcsődébe járó gyermekek százalékos aránya a korcsoporti népességhez viszonyítva 20,57 %-ot mutat. Az elhelyezést kezdeményezők 98%-ban a szülők, gyermekorvos (0,27%), gyermekjóléti szolgálat (1,11%), családsegítő szolgálat (0,41%). Az adatokból következtethető, hogy a fent felsorolt okok közül a gyermekek nappali ellátását legtöbb esetben a szülők munkavégzése indokolja. Ez a számarány vélhetően nemcsak Nyíregyházán, hanem országosan is megfigyelhető, hiszen a törvényben is megfogalmazásra került január 1-től az a pozitív diszkriminációs rendelkezés, mely szerint a bölcsődei felvétel során részesüljenek előnyben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek, akinek szülője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. 5. számú táblázat Bölcsődébe utaló intézmények 2007-ben Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Központ Védőnői Szolgálat 8 fő 3 fő 2 fő 6. számú táblázat Csatolt településrészről bejáró gyermekek Nyírszőlős 25 fő Borbánya 22 fő Sóstóhegy 29 fő Kistelekiszőlő 16 fő Tanyákról 12 fő összesen: 104 A Hétszínvirág bölcsődében a bölcsődei ellátáson kívül időszakos gyermekfelügyeletet is biztosítanak. A szülő elfoglaltsága esetén néhány órára ellátják a gyermek felügyeletét. Átlagosan 2-3 gyermeknél veszik igénybe ezt a szolgáltatást. A szülők kérelmére a gyermek szállítását is biztosítják. 7. számú táblázat Bölcsődei ellátásban részesülő hátrányos helyzetű gyermekek Hátrányos helyzetű gyermekek 61 fő Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 21 fő Gyermekvédelmi kedvezményben részesül 77 fő Védelembe vett gyermekek 6 fő A bölcsődékben a felvétel egész évben folyamatos. Az óvodák a bölcsődékből a gyermekeket szeptember hónapban veszik át. Ennek következtében a bölcsődék férőhely kihasználtsága szeptembertől júniusig folyamatosan nő. Szintén a gyermekek napközbeni ellátását szolgálja az alternatív napközbeni ellátás, amely gyermekek életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon, rendszeresen, vagy meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített

10 tevékenység.(pl.: szabadidős tevékenységek, tematikus csoportfoglalkozások, játszótér programok stb. ) E feladatot a Periféria Egyesület látja el a város területén ellátási szerződés keretében. II.3. A gyermekek átmeneti gondozását a Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona, mint közös igazgatású többcélú intézmény biztosítja. Az átmeneti otthon előnye, hogy a gyerekek biztonsága a család szétszakítása nélkül garantálható és a család megerősítése, a szülői képességek erősítésére olyan kontextusban kerül sor, amely egyszerre jelent védelmet, kontrollt és segítséget, ugyanakkor a lehető legtöbb elég jól működő családi funkciót érintetlenül hagyja. Átmeneti elhelyezésre általában akkor kerül sor, ha napi 24 órában van szüksége segítségre a családnak a gyermeknevelésben, de nagy valószínűséggel a szülői képességek fejlődésével, megfelelő források igénybevételével a helyzet viszonylag rövid időn belül megváltozik. A Gyermekek Átmeneti Otthonában 2007-ben 26 gyermek fordult meg, átlagosan 13 gyermekről gondoskodtak, az intézmény kihasználtsága 80 %-os volt. A bekerülés legfőbb okai a következők voltak: a szülők egészségi állapota miatt 4 fő krízis elhelyezés 5 fő szociális helyzet miatt 11 fő -lakásprobléma miatt 5 fő -elégtelen lakhatás 6 fő szülők indokolt távolléte (munkaidő beosztás) miatt 2 fő szülők életvezetési problémái miatt 2 fő gyermekek magatartási problémái miatt 2 fő. Az indokokról gyakran kiderül, hogy a valóság egy szeletét tartalmazzák, és több ok is felmerül a gondozás során, nehezítve a megoldást. Kevés esetben áll egyetlen, egyértelmű indok az átmeneti gondozás hátterében. Egyre gyakoribb a kríziselhelyezés. Ez az a helyzet, amikor éjszakára, vagy hétvégére, ünnepnapokra felügyelet nélkül maradnának a gyermekek. Igaz, több esetben tisztázódik a helyzet 72 órán belül és nem kerül sor elhelyezésre. A bent tartózkodás ideje változó. Viszonylag rövid ideig (3-4) hónap a szülők egészségi állapota, kórházi kezelése miatt tartózkodtak bent. A szociális helyzet miatt hosszabb ideig tart a gondozás (6-8 hónap). Az összetett probléma miatt időre van szükség, míg megnyugtatóan rendeződik a gyermek és szülője helyzete. A személyiségi, magatartási problémák miatt szintén hosszabb ideig tart a bent tartózkodás (6-10 hónap), mert ilyenkor szükséges az intézmény pszichológusának segítségével folytatott terápia, mely csak hosszabb távon érvényes. A gondozott 26 gyerekből: 15-en távoztak, 7-en visszakerültek a családjuk, 5 fő ideiglenes hatályú elhelyezésbe, 3 gyermek a családok átmeneti otthonába került az édesanyjával. 7 fő védelembe vétele mellett folyt a gondozás, mivel ezekben az esetekben a

11 szülők vagy a gyermekek nem működtek együtt a Szolgálattal. Az együttműködés hiánya leginkább a szülők negatív életviteléből, valamint a gyermekek magatartásából fakad. 1 fő pedig másodszor vette igénybe az elhelyezést. Esetében a szülő ismételten kórházba került. Az intézmény a költségvetésből származó bevételein túl pályázati forrásokból próbálja javítani az ellátás színvonalát. Így valósulhatott meg az eddigi legnagyobb beruházás is: a tetőcsere és a világítás korszerűsítése. A külön étkezőhelyiség létesítését, a nyílászárók cseréjét, illetve a tárgyi feltételek korszerűsítését uniós pályázati forrásokból igyekeznek megoldani. A gyermekvédelmi törvény bevezetése óta eltelt 10 év alatt egyre ismertebbé és elfogadottabbá vált ez az ellátási forma, amiben sokat segített az eredményes együttműködés a jelzőrendszeri tagokkal. 8. számú táblázat Az átlaglétszám alakulása a Gyermekek Átmeneti Otthonában Átlaglétszám alakulása Forrás: Gyermekek Átmeneti Otthona

12 9. számú táblázat A kihasználtság százalékos alakulása a Gyermekek Átmeneti Otthonában Forrás: Gyermekek Átmeneti Otthona A gyermek és szülője együttes elhelyezésére nyújt lehetőséget a családok átmeneti otthona. Városunkban három intézmény 106 férőhelyen biztosít átmeneti elhelyezést, legfeljebb 12 hónapi időtartamban. Az intézmények közül egy önkormányzati fenntartásban, egy egyházi fenntartásban ellátási szerződés keretében (Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat) és egy nem állami fenntartásban (Magyar Vöröskereszt) működik. Ezen ellátási formát leggyakrabban bántalmazás, a családi kapcsolatok felbomlása, szülő szenvedélybetegsége, a lakáskörülmények megoldatlansága miatt igénylik. A Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működő Családok Átmeneti Otthona a város közigazgatási területén élő krízishelyzetbe került teljes és csonka családokat, illetve várandós anyákat fogadja, ha azt a férőhely engedi, valamint a bekerülési feltételeknek megfelelnek. Az Otthon 40 férőhellyel, 100%-os kihasználtsággal működik. A lakók szobáikat saját bútoraikkal rendezhetik be, akiknek nincs, az intézmény biztosít ágyakat, szekrényt, ágyneműt. III. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A Gyermekvédelmi törvény alapján, ha a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével nem lehet megszüntetni, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.

13 A gyámhatóság 1583 gyermek esetében folytatott le védelembe vételi eljárást, ebből 494 gyermek védelembe vétele lett elrendelve. A többi gyermek esetében vagy meg lett szüntetve a védelembe vételi eljárás és emellett alapellátás keretében folytatódott a családgondozás, illetve egyes esetekben az eljárás megszüntetésre került. A 494 védelembe vett gyermekből 175 esetében került megszüntetésre az eljárás, melynek okai: nagykorúvá vált, átmeneti nevelésbe került, megszűnt a gyermek veszélyeztetése. Az eljárás során szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az eljárással érintett családokra, - szinte mindegyikre - nagyon rossz lakáskörülmények, elhanyagolt higiénés környezet jellemző, amely a gyermek egészségét, fejlődését veszélyezteti és általában a szülők hibájából következik be, nagyon sok esetben a szülők italozó életmódot folytatnak, deviáns, agresszív viselkedést tanúsítanak. A szülők agresszivitása abban nyilvánul meg, hogy egymást vagy a gyermeket bántalmazzák. Az ilyen családi légkörben nevelkedő gyermekek szinte mindegyikénél tapasztalni lehet az érzelmi sérülést, a pszichés-lelki problémák kialakulását, a gyermekeknél káros nevelési hatások jelentkeznek: érzelmi elhanyagolás, értelmi elhanyagolás, a családi szocializáció hiánya figyelhető meg, egyre több az olyan család, ahol a szülő vagy más hozzátartozó valamilyen idegi, vagy pszichiátriai betegségben szenved, és ez súlyosan veszélyezteti a gyermek nevelését és fejlődését, az egészségügyi ellátás fontosságának ismeretbeli hiánya jellemző, a gyermekeknél összetett magatartási problémák, sok esetben bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetése fordul elő, ez a családi szocializációs problémákra vezethető vissza. A tanköteles gyermeknél óriási mértékű az igazolatlan hiányzás, az iskolából való kimaradás. Nagy mértékben nő minden évben a súlyos magatartási zavarokkal küszködő gyermekek száma, mely a káros nevelési hatások miatt alakulnak ki, kritikus helyzetnek számít, a gyermekek testi fenyítése, bántalmazása, az érzelmi, értelmi elhanyagolásuk. Ezeket a veszélyeztető okokat nagyon nehéz bizonyítani, leginkább akkor lehet, ha a gyermek maga is elmondja, hogy mi történik vele a családon belül. Mindezen körülmények miatt válnak veszélyeztetetté a gyermekek. Ezen okok csoportosíthatók úgy, hogy környezeti okokról, magatartási okokról, anyagi veszélyeztető okokról, egészségügyi veszélyeztető okokról van e szó. Ezek a fogalmak nem választhatóak el, szoros összefüggésben vannak egymással. Az ideiglenesen elhelyezett gyermekeknél a súlyos veszélyeztetés összetett okokban jelent meg: nagyon elhanyagolt lakáskörülmények a gyermek testi, értelmi, érzelmi elhanyagolása a gyermek egészségügyi veszélyeztetése a gyermek bántalmazása a szülők életvitele, magatartása, italozó életmódja (más egyéb okok) a gyermeket nevelő szülő pszichiátriai, idegi eredetű betegsége Általában a fent felsorolt problémák nem külön - külön, hanem egyszerre voltak jelen az adott családban ben ideiglenesen elhelyezett gyermekek száma 49 fő. Az elhelyezés 30 esetben nevelőszülőnél és 19 esetben gyermekotthonban történt. Az ideiglenes hatályú elhelyezés után a gyámhivatali felülvizsgálat eredményeképpen a

14 nevelőszülőnél és a gyermekotthonban elhelyezett 49 gyermek viszont átmeneti nevelt lett és nem került vissza egy gyermek sem a családjába. A gyermekvédelemben továbbra is, negatív tendencia, hogy a családok vándorolnak a megyében és megyén kívülre. Több esetben kideríthetetlen, hogy a védelembe vett gyermek családja hová költözött. Többször előfordul az is, hogy a veszélyeztetett gyermekről jelzés érkezik, hogy az eljárást nem lehet lefolytatni, mert nem lehet kideríteni, hogy a szülők hol élnek a gyermekkel. IV. A Városi Gyámhivatal hatósági intézkedései A gyámhivatal feladat- és hatásköre, illetve illetékességi területe továbbra is 9 település Nyíregyháza város mellett, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura és Sényő vonatkozásában végzi fő lakosságszám és fő gyermeklétszám mellett. Az ügyiratforgalmi adatokban nincs jelentős változás a tavalyi évhez képest évben a gyámhivatalban alapszámon: 2.676, alszámon: , így összesen: ügyirat keletkezett és határozatot hoztak. A döntések számához képest a fellebbezések száma évről-évre igen minimális a hozott határozatok mindössze 1,3 %-a, ami azt igazolja, hogy az ügyfelek összességében elfogadják döntéseinket, egyetértenek azokkal. Ez annak következménye, hogy az eljárások során messzemenően törekednek az ügyfelek eljárásba történő bevonására, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, a lehetőségekről történő széleskörű tájékoztatásra. A döntés ellen 44 határozatot fellebbeztek meg az érdekeltek, melyből a másodfokú hatóság 6 határozatot változtatott meg és 3 határozatot semmisített meg, a többit helybenhagyta. A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések valamelyikét akkor alkalmazza a gyámhivatal, ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti. Nevelésbe vétel évben a gyámhivatal 68 gyermeket vett átmeneti nevelésbe, 5 gyermeket pedig tartós nevelésbe, így a december 31-én nyilvántartott átmeneti nevelt gyermekek száma 276 fő, míg a tartós nevelt gyermekek száma 20 fő. A nevelésben lévő gyermekek száma további csökkenést mutat (2005-ben 329, 2006-ban 303, 2007-ben 296), ami a gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás munkájának hatékonyságát jelzi elsősorban, de ez a szám még mindig igen magas. Ez azért fordulhat elő, mert amíg az egyik oldalon nő a gyermekvédelem rendszerébe bekerülő gyermekek száma, addig nő azok száma is, akiknek a nevelésbe vétele - az arra illetékes intézmények hatékony munkájának eredményeként - a vérszerinti család alkalmassá tételével megszüntethető. A nevelésbe vételek magas száma sajnos továbbra is azt jelenti, hogy a szülők részéről a munkanélküliség, az alkoholizmus és egyéb szenvedélybetegségek, az életvezetési torzulások, a gyermek testi, értelmi, érzelmi elhanyagolása, bántalmazása, a gyermekkel kapcsolatos súlyos magatartási gondok egyre több családnál fordulnak elő és vezetnek a gyermekek családból történő kiemeléséhez.

15 Utógondozás, utógondozói ellátás A gyámhivatal 54 volt átmeneti, vagy tartós nevelt fiatal felnőtt utógondozását, és 26 gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőtt részére rendelte el az utógondozói ellátást. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve a fiatal felnőtt önálló életének megkezdését és esetenként az otthonteremtési támogatás igénybevételét segítse a kirendelt utógondozó közreműködésével. Az utógondozói ellátás a fiatalok 24 éves koráig (felsőfokú, nappali tagozatos tanulmányok folytatása esetén 25 éves korukig) lakhatást, teljes vagy részleges ellátást biztosít a tanulmányok folytatásához, az önálló élet megkezdéséhez történő felkészüléshez. Otthonteremtési támogatás A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek életkezdését segíti az otthonteremtési támogatás, melynek célja, hogy a fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. A támogatás felhasználható lakás, családi ház, tanya, építési telek vásárlására, lakhatóvá tételére, felújításra, bővítésre, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, bérlői jogviszony megvásárlására, hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére, szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra évben 15 fiatal részére állapítottak meg otthonteremtési támogatást elsősorban lakásvásárlásra történő felhasználás céljából, összesen ,-Ft összegben. Gyermektartásdíj megelőlegezése A Gyermekvédelmi Törvényben megállapított pénzbeli ellátási formák közül az otthonteremtési támogatáson kívül a gyermektartásdíj megelőlegezése tartozik még a gyámhivatal hatáskörébe. A gyermek tartását a gyermeket gondozó személy természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben gyermektartásdíjként biztosítja. Ha a különélő szülő e kötelezettségének átmenetileg nem tud eleget tenni jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén a gyámhivatal elrendeli a gyermektartásdíj megelőlegezését évben az előző évhez hasonlóan tovább csökkent a gyermektartásdíj megelőlegezések száma: 49 esetben 83 gyermeket érintően indult eljárás, mely 113 gyermeket érintően végződött megelőlegezéssel, ,-Ft összegben. Családbafogadás E jogintézmény azt jelenti, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, a szülő által megnevezett személy (általában hozzátartozó) átmenetileg a családjába befogadja, gondozza, neveli és ellátja a gyermek törvényes képviseletét is. A szülő kérelmére a gyámhivatal megvizsgálja, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll-e és amennyiben igen, úgy hozzájárul ahhoz és a családbafogadót a gyermek részére gyámul rendeli. Jelenleg 44 gyermek áll családba fogadó személy gyámsága alatt, melyből 19 fő családba fogadására került sor évben. Gyámrendelés

16 Gyermekek harmadik személynél történő elhelyezésére a szülők halála vagy a szülők gyermeknevelésre alkalmatlan életvitele miatt kerülhet sor annak érdekében, hogy a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba utalása elkerülhető legyen. Az utóbbi esetben a gyámhivatal ideiglenes hatállyal helyezi el a kiskorút a harmadik személynél, pert indít gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve indokolt esetben a szülői felügyelet megszüntetése iránt és a harmadik személyt gyámul kirendeli. Harmadik személy (nagyszülő, nagykorú testvér, más rokon, stb.) gyámsága alatt jelenleg 60 kiskorú áll. Örökbefogadás évben 17 házaspár és 3 egyedülálló személy örökbefogadásra alkalmasságát állapították meg, és 3 házaspár alkalmasságának meghosszabbításáról döntöttek. Jelenleg 15 örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt kiskorút tartanak nyilván A vérszerinti szülők adatairól történő tájékoztatást 3 esetben kértek a gyámhivataltól. Családi jogállás rendezése A házasságon kívül született gyermek családi jogállásának rendezése előbb a jegyzői gyámhatóság feladata és amennyiben az 30 nap alatt nem sikerül, úgy a feladat elvégzése a gyámhivatal hatáskörébe kerül. A családi jogállás rendezése történhet apai elismeréssel, apaság bírói úton történő megállapításával, illetve képzelt személy apaként történő megállapításával. A gyámhivatalnál évben 84 gyermeknek apai elismeréssel, 8 gyermeknek apaság bírósági megállapításával és 22 gyermeknek képzelt apa adatainak megállapításával rendeződött a családi jogállása. Kapcsolattartás szabályozása és végrehajtása A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, a gyermekétől különélő szülőnek pedig joga és kötelessége a gyermekével való rendszeres kapcsolat tartása, melyet a gyermeket nevelő szülő biztosítani köteles. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a kapcsolattartás ellentétes a gyermek érdekével. Kapcsolattartásra jogosultak továbbá a nagyszülő és a nagykorú testvér, illetve a szülő és a nagyszülő halála vagy akadályoztatása esetén a szülő testvére és a szülő házastársa is. Kapcsolattartási ügyekben ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni az egyik szülőnél, illetve 3. személynél elhelyezett gyermek esetén és az átmeneti nevelésbe vett gyermek esetén is. A kapcsolattartás szabályozása a gyámhivatal feladata, amely alól csak akkor van kivétel, ha a szülők között válóper vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, mert ilyen esetben a bíróságé a hatáskör, illetve a kapcsolattartás megváltoztatásáról is a bíróság dönt a jogerős döntésétől számított 2 éven belül. A kapcsolattartás végrehajtásában azonban mindig a gyámhivatalnak kell közreműködnie évben 202 kapcsolattartási ügyben járt el a gyámhivatal, melyből 140 esetben a kapcsolattartás szabályozásáról rendelkezett (ebből 131 átmeneti nevelt kiskorú ügyében), a többi esetben a bíróság vagy a gyámhatóság által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásában folytatott eljárást. A végrehajtási eljárások során 69 esetben alkalmaztak végrehajtási cselekményt: a kapcsolattartást önhibájából nem vagy nem megfelelően igénybe vevő, vagy biztosító szülő felhívását helytelen magatartásának abbahagyására és ennek eredménytelensége esetén bírságolást. A költségek viselésére a mulasztó felet 3 esetben kötelezték.

17 Gondnokság alá helyezési perindítás, gondnok rendelés december 31-én a gyámhivatal 641 fő gondnokság alá helyezett személyt tartott nyilván. A veleszületett betegségek és az időskori szellemi leépülés mellett egyre több az alkoholizmus és más szenvedélybetegség következtében kialakult elmeállapot miatt kezdeményezett eljárás. Amennyiben a gyámhivatalnak tudomására jut a perindítás szükségessége és a per indítására jogosult hozzátartozók a pert nem kívánják megindítani elsősorban érzelmi okok miatt -, a gyámhivatalnak kell a keresetet benyújtania évben 212 esetben indított a gyámhivatal gondnokság alá helyezés vagy gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránt pert. A bíróság gondnokság alá helyezést kimondó jogerős ítéletét követően gondnokot rendeltünk, a 641 főből 178 személy gondnoki teendőit látja el 4 fő hivatásos gondnok (ezt megelőzően 3 fő), a többi gondnokoltnak valamelyik hozzátartozója látja el ezt a tisztséget. Vagyoni ügyek A gyámhivatal december 31-én 773 kiskorú és 229 gondnokolt ingatlanvagyonát, valamint 417 kiskorú, és 239 gondnokolt gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán elhelyezett készpénzvagyonát ,- Ft összegben tartotta nyilván. E vagyon kezelését a törvényes képviselők (szülő, gyám, gondnok) a gyámhivatal felügyelete, engedélye és jogszabályban meghatározott esetekben a gyámhivatal hozzájárulása mellett végzik. E feladat- és hatáskör gyakorlása során a gyámhivatal a nyilvántartáson kívül dönt a betétben vagy folyószámlán elhelyezett készpénzvagyon felhasználásának, befektetésének engedélyezéséről, az ezzel kapcsolatos számadásokat elbírálja, jogszabályban meghatározott esetekben jóváhagyja a kiskorú vagy gondnokolt vagyonára vonatkozó törvényes képviselői jognyilatkozatot, indokolt esetben rendszeres felügyelete alá vonja a szülők vagyonkezelését. Büntető feljelentés A gyámhivatal évben 3 esetben tett feljelentést, kezdeményezett büntető eljárást kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. Sajnálatos módon a családon belüli erőszakra vonatkozóan nagyon kevés információval rendelkezünk továbbra is. A sokszor hosszabb ideje tartó bántalmazásra gyakran csak azért derül fény, mert egyéb okból a gyermek kiemelésre kerül a családból és akkor mer róla beszélni, illetve a különböző vizsgálatok akkor tárják fel. Alaposan feltételezhető, hogy igen sok gyermek él családjában védtelenül, kiszolgáltatottan. A családon belüli erőszak továbbra is a következő okokra vezethető vissza: a munkanélküliség, az alkoholizmus, a szegénység, az egyéb szenvedélybetegségek, melyek miatt csökken a szülők konfliktus megoldó képessége, tűrőképessége. Ugyanakkor nagyon kevés információval rendelkezünk a lelkileg bántalmazott gyermekekről.

18 V. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai A gyermekvédelmi törvény alapján a működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatótevékenység megfelel-e a működési engedélyben foglaltaknak, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így különösen a személyi és tárgyi feltételekre, az ellátottak elhelyezésére, a térítési díj megállapítására vonatkozó szabályoknak, illetve, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges belső szabályzatokkal, és - nem állami fenntartó esetén - a szakmai tevékenység körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítással. Ennek alapján ellenőrzést tartottunk a kistérségi társulás területén működő gyermekjóléti szolgáltatást végző intézményekben, valamint Nyíregyháza város területén a Periféria Egyesületnél, a Hétszínvirág 98 Gyermekjóléti KHT-nál. A vizsgálat során kisebb adminisztrációs hiányosságokat tapasztaltunk, amiknek a pótlása megtörtént. Tiszavasvári Város Jegyzője, mint működést engedélyező szerv 8 db önkormányzati bölcsőde működését ellenőrizte. A bölcsődék a jogszabályi előírásoknak megfelelően működnek, kivéve az engedélyezett férőhelyszámhoz képest felvett gyermeklétszámot. Az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége mint működést engedélyező szerv ellenőrizte a Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működő Családok Átmeneti Otthonát, valamint a Gyermekek Átmeneti Otthona tevékenységét. Ez utóbbi vizsgálat során csak kisebb hiányosságokat állapítottak meg. A Családok Átmeneti Otthonában a nyilvántartásban, dokumentációban tapasztalt hiányosságot az ellenőrző szerv, valamint a tárgyi feltételek nem teljes mértékben adottak. Indokoltnak tartjuk, hogy a jövőre vonatkozó hosszú távú célkitűzések között szerepeljen az intézmény megfelelőbb, inger gazdagabb környezetben történő elhelyezése. VI. A bűnmegelőzési tevékenység bemutatása Napjainkban a statisztikai adatokat figyelembe véve tudományosan kimutatható a családon belüli erőszak, valamint a gyermekbántalmazás megsokszorozódása. Ez egyben igazolja, hogy a probléma fölött nem lehet szemet hunyni, a kezeléssel, megelőzéssel foglalkozni kell. A gyermekvédelmi és gyermekjóléti rendszerben működő jelzőrendszer tagjainak a szerepe elengedhetetlen, hiszen a korai felismerés záloga a prevenció egyetlen lehetősége. A Gyermekjóléti Központ adatai szerint 2007-ben a kiskorúak (0-18 év) sérelmére elkövetett bűncselekmények száma 22 a családon belüli erőszakkal érintett 29 fő, a bűncselekményt elkövető gyermekek száma 0-14 éves korig- 17 fő, éves- 34 fő. A bűncselekmények elkövetésének okai egyrészt a családi körülményekben keresendő, másrészt negatív szociális környezeti hatások, rossz baráti társaság, bűnözői életvitel a családban, a többségi társadalom normarendszerétől eltérő helyi normarendszer. A Gyermekjóléti Központ alapellátás keretében, valamint a védelembe vétellel történő családgondozással próbál segíteni. A városban egyébként több szabadidős tevékenységet szervező civil szervezet működik: Kalamáris Egyesület, Periféria Egyesület, Human-net Alapítvány.

19 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata bűnmegelőzési programjának főbb pontjai a Közbiztonsági Koncepciójában tekinthetők át. A stratégiai prioritás egyik pontja a család-gyermek- és ifjúságvédelem. A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermek és az őt nevelő szülő tartózkodási helyére vonatkozóan a szolgáltató, a hivatal megtagadhatja a bántalmazó szülő tájékoztatását, korlátozhatja az iratbetekintési jogát. Hatékonyabban kell publikálni a titkolt terhesség humánus és jogszerű kezelését. A drogfogyasztás és a kábítószer bűnözés megelőzése érdekében a Közgyűlés külön határozatban fogadott el stratégiát a drog terjedésének visszaszorítása tárgyában. VII. A jövőre vonatkozó javaslatok 1.) A gyermekszegénység csökkentése érdekében az anyagi forrásokon túl - amelyet az állam és önkormányzat biztosít - kiemelten figyelmet kell fordítani a kulturális tőkeinjeciókra, mind a szülők, mind a gyermekek számára. A kulturális tőke átadásának társadalmi szervezetei fennállnak, a gyermekek érdekében működő intézmények hordozzák ennek lehetőségét. A jövő feladata tehát, ezen intézményekben a szolgáltatások erősítése, a jelzőrendszer hatékonyságának növelése, az együttműködés erősítése. Különösen fontos az egészségügy és a szociális, gyermekvédelmi rendszer közötti kapcsolat elmélyítése. 2.) A családok átmeneti elhelyezése megoldott, de hosszú távú célkitűzésként szükséges megfogalmazni a Családok Átmeneti Otthona (Nyíregyháza, Tokaji u. 3.), a gyermekek és a szülők számára is megfelelőbb, ingergazdagabb (parkosított, játszóteres) környezet kialakítása pályázati erőforrások felhasználásával. 3.) Az elmúlt év tapasztalatai szerint erősíteni kell a kistérségi együttműködést. A Nyíregyházai Kistérségben mindenütt biztosított a gyermekjóléti szolgáltatás, azonban a tapasztalatok szerint a szakemberek rendkívül nehéz helyzetben vannak a kistelepüléseken (nehezebben jutnak szakmai irányelvekhez, feladatmegosztás nem lehetséges, szupervízióra nincs lehetőség, munkájukat kizárólag a módszertani központok segítik). A gyermekek átmeneti elhelyezése iránti igény a kistérséghez tartozó településekről is megfogalmazódik. Ennek megoldása érdekében, valamint az intézmény kapacitását figyelembe véve, folyamatban van az intézmény ellátási területének bővítése a kistérség területére vonatkozóan. 4.) A gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztéséhez, újításához szükséges források megteremtéséhez pályázati lehetőségeket kívánunk igénybe venni: - A Mentálhigiénés Központ épületének felújítása, átalakítása az ÉAOP B.C pályázata által kerül megvalósításra, melynek eredményeként a 8. számú Nefelejcs Bölcsőde 40 férőhellyel növekszik. - A Gyermekek Átmeneti Otthona felújítását, korszerűsítését a TIOP pályázat útján kívánjuk megvalósítani. - A 10. számú Katica Bölcsőde férőhelyeinek bővítése az ÉAOP B.C pályázat felhasználásával. Nyíregyháza, május 14. Deme Dóra irodavezető