A 2011/11. SZÁM TARTALMA. Lanz, S., Bodó G., Hahn, J., Koch, Ch.: Légzacskómycosis

Átírás

1 A 2011/11. SZÁM TARTALMA LÓ Lanz, S., Bodó G., Hahn, J., Koch, Ch.: Légzacskómycosis gyógykezelési lehetősége az a. carotis interna és externa, valamint az a. palatina major ballonkatéter-embolizációval történő lezárásával. Két eset ismertetése / 643 Bene Sz., Nagy B., Szabó F.: Gidrán, angol telivér és magyar hidegvérű tenyészkancák élőtömegének becslése a testméreti adatok felhasználásával / 652 BAROMFI Gál J., Vass I., Mándoki M., Adlan, E., Marosán M.: Karomlecsípés utáni, következményes osteomyelitis növendék pekingi kacsákban / 659 NYÚL Sebestyén A., Fekete S. Gy.: Táphibák okozta sorozatos problémák laboratóriumi nyúlállományokban. Esetismertetések / 664 VADON ÉLŐ ÁLLAT Takács A., Szemethy L., Heltai M., Takács A. A.: Adatok magyarországi vadászterületeken előforduló vadmacskák (Felis silvestris Schreber 1777), valamint a házimacskával (Felis silvestris catus L. 1758) történt keresztezéseik parazitológiai állapotáról / 670

2 KEDVENCÁLLAT Gál J., Farkas P. É., Dömötör É., Marosán M.: Carcinoma planocellulare keratoides nimfapapagájban (Nymphicus hollandicus). Esetleírás / 675 Nagy Sz., Marosán M., Gál J.: Primer, multiplex tüdőcarcinoma burundukban (Eutamias sibiricus) / 679 TOXIKOLÓGIA Gál J., Demeter Z., Palade E., A., Marosán M., Mándoki M.: Az ún. nedves eljárású alumíniumgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszap-szennyeződés okozta, friss keletű elváltozások pekingi kacsákban (Anas platyrhyncos f. domestica) / 683 AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK, 2011 Az Állatorvos-tudományi kutatások 2010-ben, az akadémiai beszámolók tükrében. 3. rész / 687 JUBILEUM Kovács Ferenc professor emeritus, az MTA rendes tagja 90 éves (Brydl E.) / 699 KÖNYVISMERTETÉSEK Ellendorff, E. Lovak teljesítménynövelő edzése. Biológia és edzéselméletek (Bohák Zs.) / 663 Glat zel, P. S.: Lovak ultrahangvizsgálatának képes atlasza (Korbacska- Kutasi O.) / 674

3 Lanz, S. Bodó G. Hahn, J. Koch, Ch.: LÉGZACSKÓMYCOSIS GYÓGYKEZELÉSI LEHETŐSÉGE AZ A. CAROTIS INTERNA ÉS EXTERNA, VALAMINT AZ A. PALATINA MAJOR BALLONKATÉTER-EMBOLIZÁCIÓVAL TÖRTÉNŐ LEZÁRÁSÁVAL. KÉT ESET ISMERTETÉSE A szerzők összefoglalják a légzacskó gombás megbetegedésének kórtanát, különböző gyógykezelési módszereit, majd két saját eset kapcsán részletezik az a. carotis interna és externa, valamint az a. palatina major ballonkatéterezéssel történő lezárásának sebészi módját. Az eljárás előnye, hogy megfelelő anatómiai ismeretek és sebészeti felkészültség mellett minimális felszereltséggel, praxiskörülmények között is kivitelezhető. Az egyik lónál a katéter előesett az a. carotis internából a légzacskóba. Ennél, 4 hónappal a műtétet követően, a katétert transzendoszkóposan, az orrjáraton keresztül, álló helyzetben eltávolították. A két ló, a féléves kontrollvizsgálatok szerint, további komplikáció, ill. visszaesés nélkül gyógyult. Bene Sz. Nagy B. Szabó F.: GIDRÁN, ANGOL TELIVÉR ÉS MAGYAR HIDEGVÉRŰ TENYÉSZKANCÁK ÉLŐTÖMEGÉNEK BECSLÉSE A TESTMÉRETI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

4 A szerzők 75 gidrán, 110 angol telivér és 172 magyar hidegvérű fajtájú, kifejlett tenyészkanca élőtömegét és 21 különféle testméretét vették fel, majd értékelték. A könnyen mérhető testméreti adatok felhasználásával regressziós egyenleteket dolgoztak ki az élőtömeg testméretekből történő becslésére. Gidrán esetén a becsléshez az övméret, a far II szélesség és a bal mellső szárkörméret ismerete szükséges. Az egyenlet illeszkedési értéke (R 2 ) 0,70 (P<0,01) volt. Angol telivér esetén az övméretből, a far II szélességből és a ferde törzshosszúságból 80%-os (R 2 =0,80; P<0,01) pontossággal lehetett az élőtömeget megbecsülni. A magyar hidegvérű fajtában az övméret, a törzshosszúság és a far II szélesség adataiból számították ki a testtömeget. Az egyenlet illeszkedési értéke ez esetben 0,80 (P<0,01) volt. A kidolgozott regressziós egyenletek segítségével viszonylag nagy pontossággal állapítható meg az élőtömeg, amely biztonságos gyógyszeradagolást tehet lehetővé olyan esetekben is, ha mérleg nem áll rendelkezésre. Gál J. Vass I. Mándoki M. Adlan, E. Marosán M.: KAROMLECSÍPÉS UTÁNI, KÖVETKEZMÉNYES OSTEOMYELITIS NÖVENDÉK PEKINGI KACSÁKBAN A szerzők egy pekingikacsa-állományban, az állomány naponta változó mértékű, 1 3%-át érintő, mozgászavart (sántítást) okozó osteomyelitist állapítottak meg technológiai előírás szerint elvégzett karomcsípést (karomvágást) követő napokban. A nem megfelelően végzett

5 karomlevágás helye bemeneti kapuként szolgált az alomban jelen levő baktériumok (Kocuria sp.) számára, amelyek az ujjpercet alkotó csontokban és a tibiotarsus proximalis végében okoztak elhalást. A fájdalommal járó csontelváltozás miatt az érintett kacsák nem szívesen mozogtak, nem vettek magukhoz elegendő táplálékot és az itatót sem keresték fel a szokásos mértékben, így a technológia szerint előírt testtömeget nem érték el, senyvesek voltak és részben kiszáradtak. Sebestény A. Fekete S. Gy.: TÁPHIBÁK OKOZTA SOROZATOS PROBLÉMÁK LABORATÓRIUMI NYÚLÁLLOMÁNYOKBAN. ESETISMERTETÉS Tenyész- és a rákkutatásban használt ellenanyagok termelésére használt nyúlállományokat hysterectomián és a kisnyulak mesterséges fölnevelésén alapuló rederivációs programmal mentesítettek. Az SPFnyulakat zsilipek mögött tartották és gamma- besugárzással sterilizált táppal etették. Miután az állatokat valamennyi kórokozótól és parazitától eredményesen mentesítették, takarmányozási eredetű problémák léptek föl. Először a fiatal nyulak szenvedtek izomelfajulásban a tápban a sugárzás hatására bekövetkezett E- vitamin-károsodás miatt. A táp 100 mg/kg alfa-tokoferollal való kiegészítése megoldotta a gondot. A betegségmentes állapot hosszú fönnállása alatt, a táp magas D 3 -vitamin-szintje miatt, az idősebb nyulak lágy szöveteiben meszesedés lépett föl. Miután az addigi 3000 NE/kg D 3 -vitamin-kiegészítést teljesen megszüntették, és kizárólag a

6 takarmány-alapanyagok természetes D-vitamin-tartalmára hagyatkoztak, a mészlerakódás megszűnt. Ezt követően D-avitaminózis lépett föl, ami fogzománc-rendellenességet és szaporodási zavarokat okozott. Ekkor 500 NE/kg D 3 -vitamin-kiegészítést vezettek be, ami a következő évek során elegendőnek bizonyult a megfelelő ellátáshoz. Később az állományban egyre több szaruhártyahomály fordult elő, ami akkor sem szűnt meg, amikor a táp A-vitamin-szintjét kétszeresére növelték. Sőt, boncoláskor plakkokat találtak az aorta falán, majd az egész állományban a vér kolesztetinszinjének igen jelentős megemelkedésével együtt, vascularis, ocularis és parenchymalis atheromatosist lehetett megfigyelni. Miután föltételezték, hogy az elváltozásokat a táp fő fehérjeforrása, a 10% halliszt okozhatta, megfelezték annak a részarányát, előbb jelentősen, majd teljesen megszüntetve ezzel a jelenséget. Amikor mind a 10% hallisztet fűliszttel helyettesítették, az egész állományban krónikus hasmenés lépett föl. Végül, amikor a tápba a halliszt helyett, fehérjeforrásként 5% búzakorpát és 5% extrahált szójadatát tettek, az atheromatosis eltűnt és a következő években nem is jelentkezett. Egyúttal pedig a rákkutatásban használt különféle antitest minősége javult, aviditása és titere emelkedett, így lehetővé vált az igénybe vett nyulak számának csökkentése. Takács A. Szemethy L. Heltai M. Takács A. A.: ADATOK MAGYARORSZÁGI VADÁSZTERÜLETEKEN ELŐFORDULÓ VADMACSKÁK (FELIS SILVESTRIS SCHREBER 1777), VALAMINT A

7 HÁZIMACSKÁVAL (FELIS SILVESTRIS CATUS L. 1758) TÖRTÉNT KERESZTEZÉSEIK PARAZITOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRÓL A szerzők az Országos Emlős Ragadozó Monitoring Program részeként, 1998-ban, a magyarországi vadászterületeken előforduló vadmacskák és a vadmacska x házimacska-hibridek férgekkel való fertőzöttségét vizsgálták. Négy vadmacska és öt hibrid macska parazitákkal való fertőzöttségét boncolással állapították meg. A vadmacska és hibridjeik elkülönítése, küllemi bélyegek alapján, a SZIE, Vadvilág Megőrzési Intézetben történt. A vizsgált állatok Magyarország három vadászterületéről származtak. Mindegyik állat fertőzött volt férgekkel. Az azonosított paraziták a következők voltak: Alaria alata, Mesocestoides lineatus, Taenia taeniaeformis, Taenia crassiceps, Toxocara cati, Ancylostoma tubaeforme, Uncinaria stenocephala, Capillaria aerophila, Ollulanus tricuspis. Gál J. Farkas P. É. Dömötör É. Marosán M.: CARCINOMA PLANOCELLULARE KERATOIDES NIMFAPAPAGÁJBAN (NYMPHICUS HOLLANDICUS). ESETLEÍRÁS A szerzők egy 10 éves tojó nimfapapagáj (Nymphicus hollandicus) jobb szárnyélén, a környező izmokat, ereket és idegeket is beolvasztó, gyorsan növekvő, kifekélyesedő, az állományából gyakran erősen vérző helyi infiltratív növekedésű, gócokat alkotó carcinoma planocellulare keratoidest állapítottak meg. A daganatnak pancitokeratin

8 immunhisztokémiai reakcióval hámeredetét, míg a KI-67 immunhisztokémiai eljárással a malignus voltát igazolták. A daganat jól fejlett stromája vimentinnel pozitív reakciót adott. Nagy Sz. Gál J. Marosán M.: PRIMER, MULTIPLEX TÜDŐCARCINOMA BURUNDUKBAN (EUTAMIAS SIBIRICUS) A szerzők egy kedvencállatként tartott, 5 éves, nőstény burundukban (Eutamias sibiricus) állapítottak meg a tüdőben primer, multiplex carcinomát. A kórbonctani vizsgálat során a tüdő állományában és néhol a tüdő mellhártyáját elődomborítva, szürkésfehér, szalonnás fényű daganatgócok voltak, amelyeket alkotó sejtek citoplazmája antipancitokeratin antitesttel intenzív pozitivitást mutatott. A daganat területén, Ki67 proliferációs markerrel, a proliferációs index 15%-nak bizonyult. Az eset azért különleges, mert mókusokban csak vírus okozta fibromatosis esetén számoltak be a hozzáférhető szakirodalomban a tüdőben is jelentkező elváltozásról. Gál J. Demeter Z. Palade E. A. Marosán M. Mándoki M.: AZ ÚN. NEDVES ELJÁRÁSÚ ALUMÍNIUMGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEKÉNT KELETKEZŐ VÖRÖSISZAP-SZENNYEZŐDÉS OKOZTA, FRISS KELETŰ ELVÁLTOZÁSOK PEKINGI KACSÁKBAN (ANAS PLATYRHYNCOS F. DOMESTICA)

9 A szerzők két, 1,5 éves tojó, a behatás után 9 nappal kiirtott pekingi kacsa (Anas platyrhyncos f. domestica) lábának, elsősorban a talpi felületnek, a száj-garatüregnek, a nyelőcső kezdeti szakaszának és a nyelv hámjában, a szövetek részbeni súlyos fokú, friss feloldódását, lysisét, a szemgolyók szaruhártyájának perforációját, a csarnokvíz következményes elfolyását figyelték meg erősen lúgos kémhatású vörösiszap közvetlen beszennyeződése folytán, 2010-ben Magyarországon.