9/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL

Átírás

1 9/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL a biztosítók intézményi szintű belső befektetési politikájának (belső befektetési szabályzatának) elkészítéséről a biztosítók vezetői részére Tisztelt Vezérigazgató Úr/Hölgy! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a tevékenységének céljaival összhangban, jelen Vezetői körlevéllel az intézményű szintű belső befektetési politikát érintő tartalmi kérdésekben a legjobb gyakorlat kialakításához kíván segítséget nyújtani a biztosítók, azok tulajdonosai, illetve a biztosító befektetéseit kezelő pénzügyi intézmények számára. A Vezetői körlevélben megfogalmazott javaslatok követése a biztosító és a biztosító ügyfeleinek alapvető érdekeit szolgálja, ezért az azokhoz való igazodást a Felügyelet felügyelési tevékenysége során folyamatosan figyelemmel fogja kísérni. A biztosítók intézményű szintű befektetési politikájának (a továbbiakban: befektetési politika) elsődleges szerepe annak biztosítása, hogy adott forrásoldali összetétel mellett a biztosító a megfelelő természetű, lejáratú és likviditású eszközökkel rendelkezzen a kötelezettségek esedékességekor. Az eszköz- és forrásoldali kockázatok integrált kezelése a befektetési politikán már túlmutat és alapvetően az eszköz-forrás gazdálkodás (ALM) feladatai közé tartozik. A biztosítók üzleti gyakorlata egyre inkább az eszköz-forrás gazdálkodás irányába halad, a befektetési politika pedig minden biztosító esetében az ALM egyik fontos alapdokumentumának tekinthető. A befektetési döntésekre a befektetési politikában megfogalmazott elveken és eljárásokon kívül általában a jogi, szabályozói és a számviteli környezet is hatással van. Jelen Vezetői körlevélben tárgyalt befektetési politika alatt a biztosító azon eszközeire vonatkozó belső befektetési szabályzat értendő, amelyek a biztosító ügyfelei felé történő kötelezettségvállalás fedezetéül szolgálnak. Ennek értelmében a körlevél nem kíván foglalkozni a biztosító saját eszközeire vonatkozó befektetési politikával, ugyanakkor irányadó lehet annak elkészítéséhez. A befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosítás fedezetét képező eszközalapokra vonatkozó befektetési politika külön szabályzatban is elkészíthető. A jelenlegi gyakorlat alapján a biztosítók befektetési politikájával kapcsolatban megállapítható, hogy részletezettségük, tartalmi színvonaluk között meglehetősen nagy eltérés tapasztalható. Ez önmagában nem jelent problémát abban az esetben, ha az a biztosítók eltérő jellegű és mértékű befektetési kockázatvállalásából fakad; ugyanakkor tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok a biztosítók befektetési politikájának tartalmával kapcsolatban nem fogalmaznak meg előírásokat, a Felügyelet álláspontja szerint a legjobb piaci gyakorlat 1

2 elterjedése érdekében mindenképpen szükséges az egységes tartalmi elemekre és információnyújtásra vonatkozó elvek meghatározása. A Vezetői körlevélben megfogalmazott elvek alkalmazása során kiemelten szem előtt kell tartani a körlevél készítésekor hatályos, biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatodik részének III. és IV. Fejezetében foglalt előírásokat, illetve a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (továbbiakban: Tpt.) portfóliókezelésre vonatkozó általános szabályait. A Vezetői körlevélben megjelenített felügyeleti elvek és javaslatok gyakorlati alkalmazása során az adott biztosító tevékenységének sajátosságait, méreteit, és a vállalt kockázatok összetettségét is figyelembe kell venni. Befektetési politika célja, alapelvei A befektetési lehetőségek és az egyre összetettebb termékek széles köre miatt mind nagyobb kihívást jelent valamennyi lehetséges eseményt részletesen szabályozni a befektetési politikában. Éppen ezért javasoljuk meghatározni azokat a befektetési alapelveket, amelyek orientálják a befektetési tevékenységek jellegét és irányát, továbbá tükrözik a biztosító befektetési filozófiáját. Az alapelvek nem kerülhetnek ellentmondásba a hatályos jogszabályokkal és javasoljuk, hogy ezek a lehető legnagyobb mértékben illeszkedjenek a befektetési tevékenységgel kapcsolatos elvárásokhoz. Az alapelvek ismertetése mellett ajánlott rögzíteni azt is a befektetési politikában, hogy a biztosító milyen módon kívánja elérni az alapelvekben foglaltak teljesülését. A fentieken túlmenően célszerű meghatározni a befektetési politika célját, illetve utalni a biztosító befektetési tevékenységéhez kapcsolódó jogszabályokra. Amennyiben a célok, illetve az alapelvek a biztosító egyes portfóliói esetében eltérnek, a Felügyelet javasolja, hogy azokat portfoliónként megbontva is mutassa be a biztosító a befektetési politikában. A Bit. rögzíti a likviditás, jövedelmezőség és biztonság kritériumok együttes teljesülésének követelményét, továbbá a kockázatok csökkentése érdekében a kockázatok megosztására való törekvést. Bizonyos, nem normál piaci körülmények esetén a jövedelmezőség, likviditás és biztonság követelményrendszeren belül éles ellentmondás léphet fel, ezért a Felügyelet javasolja a befektetési politikában rögzíteni azt, hogy ilyen esetekben milyen preferencia sorrendet állít fel a biztosító a kritériumok között. A Felügyelet általános prudenciális elvnek tekinti, hogy a biztosító (aktív, illetve passzív) befektetési stratégiája legyen összhangban a biztosítási ág és ágazat sajátosságai által megkívánt eszközösszetétellel. Eszközösszetétel, limitek, teljesítményértékelés elvei Eszközösszetétel A befektetési politikában meg kell nevezni a megengedett befektetési eszközök típusait. A világosság és átláthatóság miatt célszerű az eszközöket valamilyen logikai szempont (likviditási fok, kockázat mértéke) alapján csoportokba, illetve a csoportokat osztályokba vagy kategóriákba sorolni. A Felügyelet álláspontja alapján kizárólag olyan eszközök sorolhatók be, amelyek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A csoportképzés során biztosítani kell a teljességet és 2

3 az átfedés-mentes besorolást a befektetési eszközökre vonatkozóan. A Bit. értelmében vitás esetben a Felügyelet dönt arról, hogy adott eszköz a törvényben megjelölt eszközkategóriák közül melyikbe tartozik, illetve kivételes körülmények fennállása esetén a biztosító kérelmére a Felügyelet ideiglenes jelleggel engedélyezheti a jogszabályban nem szereplő eszközkategóriákat, amelyek az ideiglenes időszakban szintén részei a csoportosításnak, osztályozásnak. A csoportosítás célszerűen összhangban áll a Bit.-ben megjelölt befektetési kategóriákkal, ugyanakkor lehetőség van a Bit.-ben külön kategóriaként megjelölt eszközök összevont csoportosítására, amennyiben azok gazdasági tartalmukat tekintve lényegileg megegyeznek (pl. részvény és részvénybe fektető alap befektetési jegy). Prudenciális szempontból kerülendő a túlságosan általános eszközkategóriák kialakítása, kivéve, ha a kategóriát alkotó eszközök tartalmi-gazdasági szempontból nagyon hasonlóak, vagy kockázatkezelés szempontjából azonos elbírálás alá esnek. A csoportokat javasoljuk homogén módon kialakítani, hogy azokra egyenként meg lehessen határozni olyan referenciaindexet, amely alkalmas az adott csoport eszközeinek teljesítményével való összehasonlításra. A befektetési politikában javasoljuk feltüntetni a biztosító portfólióinak elnevezéseit. A könyv szerinti értéken számított tartalékok esetében ajánlott életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási áganként elkülöníteni legalább a matematikai, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok, valamint a biztosító saját tőkéjének fedezetét képező eszközportfóliókat. Ezen portfóliók esetében javasoljuk megjeleníteni az eszköz-forrás gazdálkodás során követendő szempontokat és eljárásokat. A befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosítások eszközfedezeténél értelemszerűen eszközalaponként, illetve befektetési alapba helyezett díjtartalék esetében alaponként célszerű meghatározni az egyes portfóliókat. A befektetési egységekhez kötött (unit linked) tartalékok eszközfedezeténél ajánlott megjeleníteni a stratégiai összetételt. Ennek keretében meg kell jelölni a stratégiában meghatározott eszközhányadokat, illetve az egyes eszközcsoportokra vonatkozóan az alkalmazott referenciaindexeket. A taktikai eszközallokáció keretében a piaci feltételek megváltozásának esetére a Felügyelet megítélése szerint lehetőséget kell biztosítani a stratégiai eszközösszetételtől való eltérésre. Ilyen esetekben meg kell határozni ezen eltérések maximális mértékét, illetve az egyes eszközfajták portfolión belüli hányadának minimális és maximális értékét. Kockázati mérőszámon alapuló taktikai eszközallokáció esetén javasoljuk részletezni az eszközértékelési módszert és az alkalmazott modell jellemzőit. A Felügyelet álláspontja az, hogy az értékpapír-kiválasztás módját, az eszközcsoportokon belüli súlyozást és a tranzakciók piaci időzítését nem célszerű a befektetési politikában szabályozni, ezeket javasoljuk a befektetési funkció, illetve a vagyonkezelésben részt vevő felek hatáskörébe utalni. Ennek oka, hogy míg a stratégiai eszközösszetétel a biztosító által kezelt portfólió megcélzott hozam-kockázat profilja alapján kerül meghatározásra, addig az előbb említett tevékenységek az információszükséglet és a piaci folyamatok ismerete miatt sokkal nagyobb mértékben követelik meg az eseti döntések meghozatalát. Az általános elvek szintjén ugyanakkor megfogalmazhatóak elvárások ezekre vonatkozóan a befektetési politikában is. A Felügyelet megítélése szerint a befektetési politikának biztosítania kell, hogy hosszú távon a kötelezettségek tulajdonságainak megfelelő eszközfedezettel rendelkezzen a biztosító. Kiemelt figyelmet kell fordítani a hosszú lejáratú kötelezettségekre és a biztosítási szerződésekben rejlő opciókra. 3

4 A befektetési politikában javasoljuk rögzíteni azon hitelminősítő intézetek körét, valamint az általuk megállapított legalacsonyabb minősítést is, amely a partnerekre és befektetett eszközökre vonatkozóan a biztosító számára elfogadható. Jogszabályi és belső limitek A biztosítók általános gyakorlatának tekinthető, hogy prudenciális okokból a jogszabályi limiteken túlmenően is alkalmaznak befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb korlátozásokat (pl. koncentrációs limitek, partnerlimitek, stb.). A Felügyelet azt tartja elfogadhatónak, ha ezen limitek is megjelennek a biztosító a befektetési politikájában. A Felügyelet javasolja, hogy a jogszabályi limittúllépések esetén alkalmazandó eljárásokat a biztosító legalább alapelvek szintjén rögzítse a befektetési politikában. Saját vagyonkezelés esetén indokolt ezen eljárások részletes leírása a befektetési politikában, kiszervezett portfólió-kezelés esetén elegendő a limitsértés esetére vonatkozó részletesebb eljárásrendet a portfólió-kezelési szerződésben rögzíteni. Célszerű hasonló gyakorlatot alkalmazni a belső prudenciális limitek megsértésére is. A limitek típusának meghatározásakor célszerű figyelembe venni a limitált tétel jellegét. Típus szerint a limit lehet abszolút (deviza)összeg típusú, megoszlás típusú, illetve vonatkozhat időpontra, időszakra. A megoszlás típusú limitek tovább bonthatóak értékelési szempont, vetítési alap, illetve időpont szerint. A Felügyelet javasolja a biztosítónak, hogy a biztosító ezen mennyiségi limiteket, a biztosító partnereinek minőségi kategóriába sorolásával egybekötve határozza meg. Az így meghatározott limitrendszer alkalmasabb lehet a partnerkockázat megfelelő kezelésére. Teljesítményértékelési elvek A befektetési politikában célszerű rögzíteni a teljesítményértékelés módját és kritériumait az egyes portfóliók esetében. A teljesítményértékelési elvek lehetőség szerint legyenek összhangban a GIPS (Global Investment Performance Standards, azaz: Befektetések Teljesítménymérésének Globális Szokványai) alapelvekkel, a teljesítményértékelés során alkalmazott eljárások pedig feleljenek meg a befektetés-kezelési tevékenységet végzők által elért teljesítmények bemutatásáról, az azokhoz kapcsolódó közzétételekkel kapcsolatos elvárásokról szóló PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 4/2006. (V.25.) számú ajánlásának. Feladatkörök és felelősségi viszonyok A Felügyelet javasolja a biztosítónak, hogy befektetési politikában jelölje meg az(oka)t a személy(eke)t, illetve testülete(ke)t, amely(ek)nek jogában áll, illetve amely(ek) köteles(ek) a befektetési politikát elkészíteni, a befektetési politikát véleményezni, a befektetési politikát módosítani, a végleges befektetési politikát jóváhagyni, a befektetési politikában foglaltakat nyomon követni, a befektetési tevékenységet értékelni és ellenőrizni, a befektetésért felelős személyeket beszámoltatni, a befektetésekkel kapcsolatos jelentéseket elkészíteni, a vagyon- és letétkezelésben résztvevő feleket kiválasztani, a befektetési döntéseket meghozni. 4

5 Ezen személyek és testületek vonatkozásában indokolt kifejteni a feladat- és hatásköröket, illetve meghatározni a felelősségi viszonyokat. Az egyes feladatok végrehajtására vonatkozó határidőket amennyiben ilyenek meghatározásra kerültek szintén ajánlott feltüntetni a befektetési politikában. Amennyiben a biztosító a fentiekről külön szabályzatban rendelkezik, úgy a befektetési politikában utaljon ezen külön szabályzat megfelelő részeire. A Felügyelet megítélése szerint alapvetően szükséges, hogy a biztosító szervezeti felépítése alkalmas legyen a befektetési politikában meghatározott feladatok elvégzésére és a felelősségi, ellenőrzési viszonyok érvényesítésére. A portfólió-kezelővel kötött szerződések összhangban állnak a befektetési politikával. A befektetési politikával kapcsolatban javasoljuk, hogy a biztosító befektetési partnereinek legyen lehetősége a befektetési politikával kapcsolatban, a piaci környezet várható alakulására, az eszközallokációra és az eszközcsoportokra vonatkozóan véleményt alkotni, amely ezáltal erősíti a négy szem elvét a befektetési politika kialakítása során. Kiszervezett vagyonkezelés esetén azonban a felek feladatmegosztására, kiválasztására, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozóan a befektetési politikában rögzíteni szükséges a biztosító által követett elveket és eljárási módokat. Egyéb javaslatok A befektetési stratégiát a biztosító időről-időre kiigazíthatja, ezért javasoljuk, hogy a biztosító kövesse nyomon a stratégia megvalósulásának mértékét. A ténylegesen megvalósult stratégia eltérhet az előzetesen elkészített stratégiai tervtől, mert az időközben a piaci fejlemények következtében időről-időre módosulhat. Az ügyfelek megfelelő szintű tájékoztatása érdekében a részletes befektetési politika (belső befektetési szabályzat) mellett javasoljuk annak tartalmi kivonatát is elkészíteni, amely rövidített és közérthető formában tartalmazza a befektetési politika összefoglalását. A Felügyelet javasolja a biztosítónak, hogy a biztosító befektetési politikáját a letétkezelő megismerhesse, illetve azt a letétkezelő részére adja át. A befektetési politikát javasoljuk rendszeresen, előre meghatározott gyakorisággal (legalább évente egyszer) felülvizsgálni, a módosításokat abban átvezetni. Kérem, hogy a fenti javaslatokat építsék be szabályzataikba és alkalmazzák napi gyakorlatuk során. Tájékoztatom, hogy a jelen levélben foglaltaknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXIV. számú törvény 3. -ában megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre, személyekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a prudens működés elősegítése, ugyanakkor azok megvalósulását a Felügyelet a felügyelési tevékenység során figyelembe veszi. Budapest, október 15. Erdős Mihály főigazgató-helyettes 5