A rendezvényen a rendezők minden érdeklődőt szeretettel látnak.

Átírás

1 "Hagyomány-Tehetség-Korszerűség" - Projektnyitó konferencia A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési, Valamint az Ózdi Művelődési Intézmények én rendezik meg Hagyomány-Tehetség-Korszerűség c. közös közművelődési projektjük nyitórendezvényét Szendrőládon, az Általános iskola tornatermében (3751 Szendrőlád, Völgy u. 3.). A rendezvény a helybeli gyermekek köszöntő műsorával veszi kezdetét, majd a partner intézmények képviselői, Budai Erzsébet igazgató (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési ) és Pappné Szalka Magdolna igazgató (Ózdi Művelődési Intézmények) üdvözlik az egybegyűlteket. Ezt követően Kolostori Gábor, közművelődési intézményegység-vezető (Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési ) mutatja be a projektet. A nyitórendezvény következő programpontja Vadasné Joó Katalin, szendrőládi iskolaigazgató "A kézműves hagyományok újjáélesztésének jelentősége Szendrő-Szendrőlád- Szalonna térségben" c. előadás lesz. Ezt követi a sorban Osgyáni Gábor kulturális antropológus, kutatási koordinátor (Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért) prezentációja a projekttevékenységeket megalapozó igényfelmérő vizsgálat eddigi eredményeiről. A délelőtti program 12:00 órakor állófogadással zárul. Délután 13:00 órakor kerül majd sor a Roma kézműves hagyományok, hagyományos cigány mesterségek c. kiállítás megnyitójára. Ezt követően a kiállításon megjelent gyermekek játszóházi foglalkozások keretében próbálhatják ki azokat a mesterségeket, amelyek termékei a kiállításon kerülnek bemutatásra. A rendezvényen a rendezők minden érdeklődőt szeretettel látnak. A projekt bemutatása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési az informális tanulás szolgálatában A az év elején két pályázatot adott be a TÁMOP pályázati kiírás 1. és 2. körének keretein belül. Óriási szakmai siker, hogy a bíráló bizottság mind az 1., mind pedig a 2. körös pályázatunkat támogatásra érdemesnek találta, s így az és konzorciumi partnerei közel Ft-ot nyertek az informális és nem formális tanulás közművelődési eszközökkel történő támogatására. 2. kör, Hagyomány-Tehetség-Korszerűség A partnerével, az Ózdi Művelődési Intézményekkel közösen Hagyomány-Tehetség- Korszerűség címmel adott be pályázatot a TÁMOP pályázati konstrukció 2. körében. A címben szereplő három fogalom a konzorciumi partnerek tevékenységi köreinek közös metszeteit jelöli, s egyben azokat a fundamentumokat, melyekre alapozva a partner intézmények a közművelődés, a nem formális és informális, valamint az élethosszig tartó tanulás tégláiból új, közös épületet kívánnak emelni az elkövetkező két évben. A projekt célja mindezek tükrében röviden az, hogy a közművelődés és a helyi közösségek hagyományaira, továbbá a mindenkiben fellelhető tehetségre alapozva korszerű, alkalmazható, s informális úton megszerezhető illetve korlátlanul továbbfejleszthető tudást nyújtson az arra leginkább

2 rászorulók számára. Ezt a vezérelvet szem előtt tartva a konzorciumi partnerek hagyományos közművelődési feladataikon túl szociális feladatokat is vállalva a következő tevékenységeket fogják megvalósítani a projekt keretein belül: Ózdi Művelődési Intézmények I. Szociális tevékenységi terület: 1. Oktatási és képzési rendszerek elérhetőségének, hozzáférhetőségének javítása érdekében adatbázis létrehozása a kistérségben elérhető képzési szolgáltatásokról Az ózdi művelődési Intézmények (ÓMI) a pályázat keretein belül a kistérségben élő hátrányos helyzetű fiatalok számára szeretne segítséget adni pályaválasztási döntéseik meghozatalához, hiszen ezek a döntések alapvető befolyással lehetnek a fiatalok további sorsára, s áttételesen a kistérség helyzetére is. A felelős pályaválasztási döntések pontos, megbízható és gyorsan hozzáférhető információk nélkül elképzelhetetlenek, épp ezért a kistérségben működő képző intézmények kiadványaiban és honlapjain fellelhető rengeteg, ám szétszórt információt az ÓMI szeretné egy helyen, egységes adatbázisban hozzáférhetővé tenni a kistérségben élő fiatalok számára. Az elkészült adatbázist nyomtatott és elektronikus formában kívánják majd a célcsoport rendelkezésére bocsátani. Az iskolákon és képző intézményeken kívül az adatbázis nyomtatott és elektronikus formában- az ÓMI Olvasó fiatalok által gyakran látogatott, KulcsPont nevű információs szolgáltató központjában folyamatosan elérhető lesz. 2. Életvezetési tréning A közoktatás általános problémája, hogy az intézményesített oktatás formális keretei között a tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése nem tud maradéktalanul megvalósulni. Működnek ugyan országos és helyi szinten olyan törekvések (KKP program, Roma ösztöndíjak és Útravaló program), melyek a közoktatás fent említett hiányosságait próbálják ellensúlyozni, ám a fiatalok személyiségének és képességeinek fejlesztése teljes körűen még ezekkel sem megoldott. Épp ezért az Ózdi Művelődési Intézmények egy már kipróbált, kiváló hatásfokú életvezetési tréning adaptálását és továbbfejlesztését tervezi a projekt keretein belül. Az adaptálás és továbbfejlesztés alapjait a célcsoport körében elvégzett igényfelmérés teremtené meg. Az igényfelmérésre alapozott életvezetési tréning lehetővé teszi, hogy azok a gyermekek és fiatalok is részesüljenek egyénre szabott fejlesztésben, akiknek erre eddig nem volt lehetőségük, mivel valamilyen oknál fogva nem vettek, vagy nem vehettek részt egyetlen fejlesztő vagy felzárkóztató programban sem. Az ÓMI által megvalósítani kívánt életvezetési tréning célja e fiatalok belső erőforrásainak felszínre hozása, aktiválása, motivációs bázisuk megerősítése és kulcskompetenciáik fejlesztése, hiszen ezek azok az alapok, melyekre építve kibontakozhat a többnyire hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi integrációja. II. Közművelődési tevékenységi terület A térség és a város hátrányos helyzetéből adódó problémák (elöregedés, szegénység, forráshiány, motivációhiány, iskolázatlanság stb.) az Ózdi Művelődési Intézményekben működő, nagy hagyományokkal rendelkező kulturális tevékenységet folytató közösségek számára egyre több működési nehézséget okoznak (pl.: fogyatkozó csoportlétszám, érdektelenség a csoportok tevékenységei iránt, a repertoár frissítésének elmaradása, a

3 csoportok tevékenységeinek bizonytalan anyagi háttere, alapvető kompetenciák hiánya a potenciális tagoknál stb.) E működési nehézségeket mérsékelése céljából, az intézmény kulturális csoportjai közül három, az Aranygyűszű Díszítőművészeti Kör, az Ózdi Városi Vegyeskar és az ÓMI Zenés Színház tervez informális és non-formális képzéseket megvalósítani a pályázat keretein belül. Az említett tevékenységek célja mindhárom csoport esetében a csoport utánpótlásának biztosítása, a csoport kulturális tevékenysége szempontjából elengedhetetlen kompetenciák fejlesztése a csoport jelenlegi és potenciális tagjainak esetében, továbbá hátrányos helyzetű fiatalok motiválása és bevonása a csoportok tevékenységébe, elősegítve ezáltal társadalmi integrációjukat. 1. Aranygyűszű Díszítőművészeti Kör: Megújuló hagyományok - népi kézművesség Ózdon. A honismeret és népművészet helyi szintézise Az aranygyűszű Díszítőművészeti Kör előzetes célcsoportelemzés és igényfelmérés után négy modulban, szakkörszerű foglalkozásokon, illetve egy tábor keretében tervezi bevonni a város és a kistérség -elsősorban hátrányos helyzetű- tanulóit, fiataljait a csoport tevékenységébe. A csoport célja ezzel: tanórán kívül ismertetni meg a gyermekeket lakóhelyük hagyományaival, kismesterségeivel, alkotóival, érdeklődést ébreszteni bennük tárgyalkotás a kézművesség mesterfogásainak elsajátítása iránt. Fontos, hogy a gyerekek képesek legyenek a megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazására, s így részesévé váljanak az Aranygyűszű díszítőművészeti kör mai kor igényeinek is megfelelő értékmentő és értékteremtő munkájának. A projekt végére mindezek következtében várhatóan bővülnek a programban részt vevő gyermekek történelmi, néprajzi ismeretei, fejlődik képzelőerejük, kreativitásuk, kézügyességük, kommunikációs készségük, önértékelésük, így egy sor olyan kompetenciára tesznek szert, amelyek fejlesztésére a formális oktatás keretein belül szűkös a lehetőség, amelyek azonban elengedhetetlenek a felelős pályaválasztási döntések meghozatalához, az eredményes iskolai és közösségi munkához, s végeredményben a sikeres társadalmi integrációhoz. A projekt egy kiállítással és egy nyári táborral zárul. 1.2 A csoport szakmai vezetőjének továbbképzése A csoportvezető a pályázat keretein belül vesz részt Népi játszóház foglalkozásvezető tanfolyam oktatói képzésén annak érdekében, hogy a csoport lehető legmagasabb színvonalú működtetéséhez szükséges ismereteket és készségeket elsajátítsa. 2. Ózdi Városi Vegyeskar: Tagtoborzás, hangképzés, repertoár-bővítés Az Ózdi Városi Vegyeskar előzetes célcsoportelemzés és igényfelmérés után kiscsoportos ének-zenei tehetséggondozó foglalkozásokon tervezi bevonni előadóművészeti tevékenységébe a település, illetve a kistérség elsősorban hátrányos helyzetű- fiataljait, megteremtve így az utánpótlásképzés alapjait. A projekt során a csoport régi és új tagjai egy tábor keretében intenzív zenei képzésben is részesülnek. Az Ózdi Városi Vegyeskar a fenti tevékenységekkel nem formális keretek között szeretné növelni a célcsoport zenei műveltségét, s fejleszteni azon kompetenciáikat, melyek elengedhetetlenek a nagy múltú előadóművészeti csoportban való sikeres szerepléshez. A projekt mindezeken túl lehetőséget teremt a mára már halaszthatatlanná vált és repertoárbővítésre is. A projekt a megújult Vegyeskar koncertjével zárul.

4 3. ÓMI Zenés Színház: hangképzés, mozgásművészeti képzés, színházi helyzetgyakorlatok, beszédtechnika-fejlesztés Az ÓMI Zenés Színház a pályázat keretein belül elsősorban jelenlegi szereplőgárdájának kompetenciafejlesztését szeretné megvalósítani. Az elsősorban amatőr színészekből és énekesekből álló társulat a pályázat révén megvalósíthat olyan hangképzési, mozgásművészeti, helyzetgyakorlati és beszédtechnikai képzéseket, melyekre a csoport bizonytalan anyagi háttere miatt eddig nem volt lehetősége. A projekt csúcspontja egy 10 napos tábor Sárospatakon. A táborban a helyi művészeti csoport bevonásával kerülne sor a fent említett kompetenciafejlesztő képzésekre, s ez nagyszerű alkalmat, lehetőséget teremt az együttműködésében részt vevők közötti tapasztalatcserére, az egymástól való tanulásra. A projektet egész estés musical-bemutató és operett-gála zárja. Az erre való felkészülés részét képezi a díszlet és jelmezkészítés, amely tevékenységek a projektben részt vevők további kompetenciáinak (kézügyesség, kreativitás stb.) fejlesztését is szolgálja. 3.1 A csoport szakmai vezetőjének továbbképzése A csoportvezető a pályázat keretein belül vesz részt Nem hivatásos Művészeti Csoport vezetője képzésen annak érdekében, hogy a csoport lehető legmagasabb színvonalú működtetéséhez szükséges ismereteket és készségeket elsajátítsa. I. Digitális kompetenciák fejlesztése hátrányos helyzetű célcsoportok esetében A konzorciumvezető évtizednyi tapasztalatokat szerzett a közművelődés területén zajló digitális kompetencia-fejlesztésben. 11 éve a Magyar Művelődési tel közösen szervezi meg az Országos Közművelődési Telematikai Konferenciát, amely mára a közművelődési szakma legrangosabb eseményévé vált az informatikai, telematikai fejlesztések területén. Szintén az és jogelődjei tevékenységéhez köthető a megyei, majd az országos közművelődési információs hálózat kialakítása, amelynek eredményei ma a valamint a weboldalakon is megtekinthetők. A konzorciumvezető ezen szakmai innovációs tevékenységekre alapozva szeretne most a lakossági szociális szoláltatások felé is nyitni a pályázat keretében. A konkrét képzések elindítását két másik tevékenység is megelőzi majd. Elsőként Borsod-Abaúj-Zemplén megye közművelődési területen dolgozó szakemberei körében történik meg a digitális tudás felmérése. Ezt a kutatást kiegészíti egy igényfeltárás is, melynek célja egyfelől a közművelődési szakemberek e-tanácsadó képzéseken való részvételi hajlandóságának meghatározása, másfelől az e-tanácsadó képzéseket elvégzett szakemberek településein élő hátrányos helyzetű lakosság digitális kompetencia-fejlesztési lehetőségeinek felmérése. A kutatást egy 60 órás e-tanácsadó képzés követi, melynek költségeit más forrásból fedezzük. Az e-tanácsadó képzésekben részt vett kollégák közül kerülnek kiválasztásra majd azok, akik a lakossági digitális kompetencia-fejlesztő tréningeket meg tudják majd valósítani. A képzési helyszínek kiválasztásánál fontos szempont: -a település hátrányos helyzete -e-magyarország pont, vagy közösségi internetes hozzáférési pont megléte

5 -megfelelő infrastruktúra -IKSZT megléte Az e-tanácsadó képzést és a helyszínek kiválasztását követően a kiválasztott települések és az ott élő hátrányos helyzetű célcsoportok ismeretében minden helyszínre elkészítjük a tervezett digitális alapképzés helyi tematikáját az e-tanácsadói végzettséggel rendelkező közművelődési kollégák bevonásával. Ezt követően kerül sor 20 db, 20 órás alapképzés lebonyolítására a következő modulokra építve: -alapvető informatikai ismeretek, -digitális kommunikáció (elektronikus levelezés, internet használat, internetes telefonhasználat) -bevezetés az e-ügyintézésbe, e-közszolgáltatásokba, az Ügyfélkapu használatába -lakossági segítségnyújtás -a képzések során, mentorálás. A képzéseket mentorálási időszak követi. A mentorálási tevékenységet az e-tanácsadó képzésben részt vett kollégákra építjük. A tervezett tevékenységek eredményeképpen várhatóan olyan településeken is el tud indulni a digitális kompetencia-fejlesztési folyamat, ahol korábban a halmozottan hátrányos helyzet miatt nem volt megfelelő humán erőforrás és anyagi bázis a képzések lefolytatására, s így e települések hátrányos helyzetű lakosai közül sokan olyan készségekre tehetnek szertr, melyek ma már elengedhetetlenek a sikeres munkakereséshez, elhelyezkedéshez, munkavégzéshez, a társadalmi integrációhoz. II. Megtartóképességet növelő közösségi programok A konzorciumvezető a pályázat keretében az ország egyik legelmaradottabb vidékén az Edelényi kistérségben, Szendrőlád, Szendrő és Szalonna községekben- kíván megvalósítani megtartóképességet növelő közösségi programokat. E programok célja a megjelölt kistelepüléseken a meglévő helyi erőforrásokra, helyi igényekre és a közművelődés meglévő, helyi csíráira támaszkodva, helyben segíteni -az új tanulási formák elterjesztése által- a társadalmi integrációt. E projekttevékenységet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési helyi igényfelméréssel kívánja megalapozni. Az intézet Hosszú ideje működik együtt a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékével, illetve a tanszék munkáját segítő Komplex Kultúrakutatásért Alapítvánnyal, amelynek oktatói és hallgatói a TÁMOP programon belül megvalósítandó tevékenységekhez kapcsolódó kutatásokat együttműködési megállapodás alapján, a Konzorciumvezető szakmai közreműködésével fogják majd elvégezni. Mivel az 1. kör tevékenységeinek egy része (Edelényi kistérség) valamint a 2-es kör E komponensének tervezett helyszínei (Szendrő, Szendrőlád, Szalonna) területi átfedést mutatnak, így az Alapítvány által az 1. körben végrehajtandó kutatásokat ezen a három településen az E komponens igényeinek megfelelően kiterjesztve fogják elvégezni. E kutatás része lesz a jelen program tevékenységeit megalapozó igényfelmérés, amely kiterjedne - A helyi társadalmi beilleszkedési problémák pontos meghatározására - Az életvezetési problémákkal, társadalmi beilleszkedési gondokkal küzdő hátrányos

6 helyzetű személyek csoportjának tudományos igényű meghatározására. - Az ily módon meghatározott célcsoport társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos motivációinak, igényeinek felmérésére - A non-formális és informális képzéseket tartó potenciális helybeli oktatók felkutatására (pl. pedagógusok, közművelődési alkalmazottak, védőnők stb.) - A non-formális és informális programokat követően a célcsoport számára további segítséget nyújtó mentorok felkutatására - helyi értékek, hagyományok feltérképezésére - helyi kisebbségi kultúra feltérképezésére - jelenkori tudások, sajátos kompetenciák, a helyi lakosság kreativitásának felmérésére Az kutatás által megalapozott programokat azok a helybeli oktatók vezetik, akiket a célcsoport elfogad, akik a képzések megtartásához eredendően is rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal (pedagógusok, önkormányzati, egészségügyi alkalmazottak stb.) s akik elvégezték a Konzorciumvezető szakemberei által tartott felkészítő tanfolyamot (Képzők képzője). A projekt keretein belül megvalósuló informális és nem formális életvezetési programok lezárultát követően a célcsoport nem maradhat magára, ezért a projektbe bevonásra kerülnek olyan helybeli személyek, akiket a célcsoport is elfogad, s akik mentorként követni tudják és képesek segíteni a célcsoport tagjait azon az úton, amelyen a projekt elindíthatja őket. A mentorok szintén elvégzik a Képzők képzője tanfolyamot A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési 2005-ben a HEFOP pályázat keretein belül kidolgozott egy, az életvezetési programok vezetőinek képzésére vonatkozó tananyagot. Ez adja -az igényfelmérés eredményei alapján aktualizálva- a jelen projektben részt vevő oktatókat és mentorokat felkészítő Képzők Képzője tanfolyam gerincét. A kutatás és a képzők illetve mentorok felkészítése után indulnak el a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők számára kidolgozott életvezetési programok. Ezek olyan, az igényfelmérés által meghatározott célcsoport számára szervezett képzések, non-formális és informális programok, melyek a célcsoport igényeire és motivációira reagálva próbálják kezelni a társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos problémákat mindhárom településen. E programok kiegészítéseként a Konzorciumvezető kreatív képességeket fejlesztő programokat is indít. Az a társadalmi beilleszkedési problémák kezelését és a hátrányos helyzetű települések, térségek problémáinak kezelését elképzelhetetlennek tartja a helyi identitás megerősítése és elmélyítése nélkül. Ennek kulcsa lehet a helyi hagyományok megismerése, megismertetése, és újjáélesztése, illetve az új hagyományok teremtése. Fontos azonban, hogy a hagyományok felkutatására, megismertetésére és újjáélesztésére, valamint a hagyományteremtésre irányuló programok ne maradjanak öncélúak, hanem releváns válaszokat adjanak aktuális kérdésekre, és a mindennapokban is hasznosítható, funkcionális ismeretekhez, tudásokhoz vezessenek. Éppen ezért a Konzorciumvezető az életvezetési programokkal összhangban, azokat kiegészítendő, a helyi hagyományokban gyökerező kreatív képességeket fejlesztő informális és non-formális képzéseket kíván megvalósítani a célterület három településén. A a kreatív képességek fejlesztésére irányuló programokat egy kiállítással szeretné beindítani. Az tevékenységi területén a lakosság túlnyomó része a roma etnikumhoz tartozik, ezért egy, a magyarországi roma hagyományokat bemutató kiállítást tervezünk megvalósítani a tevékenységi terület központi településén, Szendrőládon. A kiállítás, amelyet a hagyományos cigány mesterségek, kézműipari tevékenységek kipróbálására is lehetőséget adó játszóházi foglalkozásokkal együtt szervez meg a Konzorciumvezető, alkalmas lehet arra,

7 hogy felkeltse a három településről szervezetten érkező iskolás gyerekek és fiatalok érdeklődését a roma hagyományok iránt. A kreatív képességek fejlesztésére irányuló programok kidolgozásában a Konzorciumvezető a korábbiakban már ismertetett kutatás eredményeire fog támaszkodni, hiszen az várhatóan pontos képet fog rajzolni a tevékenységi terület településeinek kultúrájáról, kulturális értékeiről, melyek magukba foglalhatják a hagyományos szellemi és tárgyi kultúra elemeit éppúgy, mint a modernitással szorosan összefüggő kulturális megnyilvánulásokat, életvezetési és kreatív gyakorlatokat. A kutatás emellett rávilágít a helyi társadalom és a feltárt kulturális jelenségek egymáshoz való viszonyára. Mindezek alapján a helyi közösség tagjaival együtt közösen kiválaszthtók a helyi kultúra azon elemei, melyek ápolására, gazdagítására, igény mutatkozik, amelyek megismerése, elmélyítése az előbbiekkel összhangban előremutató lehet. A kutatás mindezeken túl feltárja a kreatív képességek fejlesztését célzó programokon részt vevő potenciális tanulók körét, s azt is, hogy kik lehetnek a három településen élő potenciális oktatók, akik kreatív kézműves tevékenységet folytattak, vagy folytatnak és tudásukat hajlandóak is átadni a következő generációnak. A kutatás eredményeire alapozva a helyi oktatási intézmények tanárainak vezetésével mindhárom településen megindulhat a helytörténet és a helyi hagyományok, feltárását, megismerését és megismertetését szolgáló helyismereti szakkörök szervezése. E szakkörök egyrészt tehetséggondozó tevékenységet látnak el, hiszen növelik a helyi oktatási intézményekben tanuló, többnyire hátrányos helyzetű diákok közül kikerülő szakkörtagok műveltségét, erősítik a gyermekek önbizalmát, erősítik motivációs bázisukat, növelik érdeklődésüket a helyi értékek irányában, s olyan kompetenciákat, készségeket fejlesztenek, melyek elengedhetetlenek a szakkörtagok eredményes iskolai pályafutásához, a gyermekek továbbtanulásához, s végeredményben sikeres társadalmi integrációjukhoz. A szakkörök emellett a helyi identitás megteremtését, elmélyítését és megerősítését is szolgálják. Végül a helyismereti szakkörök kitermelhetik azokat a tanulókat, akik szívesen kapcsolódnának be kreatív képességek fejlesztését szolgáló kézműves képzésekbe, melyek kiscsoportos kompetenciafejlesztő foglalkozások formájában teszik lehetővé a helyi roma közösségek, és a magyarországi cigányság kézműves, és más kreatív tevékenységeinek megőrzését és ápolását, a hagyományos foglalkozások felelevenítését és továbbéltetését, valamint ezeken keresztül helyi identitás erősítését. A a projekt keretein belül, a célok maradéktalan megvalósítása érdekében meg kívánja teremteni a kreatív képességek intenzív fejlesztésének lehetőségeit, ezért kézműves táborokat szervez, amelyek ideális körülményeket teremtenek az oktatók és a tanulók számára is a különböző hagyományos mesterségekben, kézműves tevékenységekben való elmélyülésre és az egymástól való tanulásra. A projekt tárgyiasult eredményeként a Konzorciumvezető olyan kiadvány megjelentetését tervezi, mely a projekt kezdeti szakaszában elvégzett -igényfelmérésnek nevezett- kutatások eredményeit, valamint az azokra épülő helytörténeti és kézműves foglalkozásokon és a táborokban részt vevő gyermekek munkáival, tevékenységeivel kapcsolatos dokumentumokat tartalmazza. III. Megyei kiterjedésű tevékenységek 1. Kézműves hagyományokat felelevenítő kiállítás vándoroltatása A program eddig megismert tevékenységei egytől egyig a lokális térben zajlanak, a célterületre koncentrálódnak. A konzorciumvezető szándéka azonban az, hogy a roma kultúrával, s az ehhez kapcsolódó értékekkel a szélesebb társadalom, Borsod-Abaúj-Zemplén

8 megye lakossága is megismerkedjen, azért, hogy a cigány kultúra ápolásában, gazdagításában minél többen pozitív, követendő példát lássanak, s azért, hogy a szélesebb társadalmi elismerés megerősítésként hasson a programban részt vevőkre, elsősorban a társadalmi integrációs problémákkal küzdő, hátrányos helyzetű személyek célcsoportjából kikerülő tehetsége cigány fiatalokra. Hogy e célok megvalósulhassanak, sor kerül a projektindító kiállítás megyei vándoroltatására, így a hagyományos cigány mesterségek, kézműipari tevékenységek művelőinek legszebb alkotásait további öt helyszínen tekinthetik meg az érdeklődők. 2. Tehetséges cigány fiatalok kulturális seregszemléje A fenti tevékenységek kiegészítéseként a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési ismét megszervezi a már hagyományosnak számító Tehetséges Cigány Fiatalok Kulturális Seregszemléje című rendezvénysorozatot, melyek keretében az előadóművészetek területén tehetséges roma fiatalok a megye három településén, három fordulóban mutathatják be -ezúttal szigorúan hagyományőrzőprodukcióikat. További információ: Budai Erzsébet, igazgató budaie@borsod-ped.hu Pappné Szalka Magdolna, igazgató Ózdi Művelődési Intézmények pappnemagdi@ozdolvaso.hu Tel.: 48/ Mobil: 30/ Kolostori Gábor, projektmenedzser, közművelődési intézményegység vezető kolostori@kult-tura.hu Szenttamási István Tamás, projektasszisztens szenttamasi@borsod-ped.hu Bányiczki Lászlóné, közművelődési munkatárs banyiczki@kult-tura.hu

9 Kishonthy-Kardos Rita, közművelődési munkatárs Szerző: Szenttamási István Tamás << Vissza