8. szám 124. évfolyam március 6. TARTALOM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "8. szám 124. évfolyam 2009. március 6. TARTALOM"

Átírás

1 8. szám 124. évfolyam március 6. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 18/2009. (III. 6. MÁV Ért. 8.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az alapítványok és társadalmi szervezetek kezelésének rendjéről szóló 21/2007. (MÁV Ért. 29.) Jog-Vezérigazgatói utasítás módosításáról... 7/2009. (III. 6. MÁV Ért. 8.) PÁVIGH számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Csoport adószabályzatáról... Oldal Egyéb közlemények Elveszett felügyeleti igazolványok, vasúti arcképes utazási igazolvány és gépjárművezetői megbízólevél érvénytelenítése. A Pályavasúti Üzletág TEB Főosztály közleménye... A MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság közleménye Utasítások 18/2009. (III. 6. MÁV Ért. 8.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az alapítványok és társadalmi szervezetek kezelésének rendjéről szóló 21/2007. (MÁV Ért. 29.) Jog-Vezérigazgatói utasítás módosításáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja egységes szabályok meghatározása a MÁV Zrt. által alapított alapítványok, valamint az olyan társadalmi szervezetek vonatkozásában, amelyeknek a tevékenységében a MÁV Zrt. tagként vesz részt, különös tekintettel ezek létrehozására, kezelésére és megszüntetésére, továbbá a kezelésben részt vevő egyes szervezeti egységek feladatainak pontos meghatározására. 2.0 AZ UTASÍTÁS HATÁLYA; A KIDOLGOZÁ- SÉRT ÉS A SZABÁLYZAT AKTUALIZÁLÁSÁ- ÉRT FELELŐS MEGJELÖLÉSE 2.1 Az utasítás személyi hatálya a MÁV Zrt. azon szervezeti egységeire és munkavállalóira terjed ki, amelyek részt vesznek a MÁV által létrehozott alapítványok, valamint a MÁV-tagsággal működő társadalmi szervezetek kezelésében. A MÁV cégcsoporthoz tartozó azon cégekre, melyek a jelen utasítás tárgyi hatálya alá tartozó alapítványokat, illetve társadalmi szervezeteket kezelnek, alapítói döntéssel kerül kiterjesztésre az utasítás hatálya. A jelen utasítás tárgyi hatálya alá a MÁV Zrt. által létrehozott, illetve azon már meglevő alapítványok tartoznak, melyekhez a MÁV Zrt. később csatlakozott, továbbá azok a társadalmi szervezetek, amelyekben a MÁV Zrt-nek tagsági viszonya áll fenn. Az utasítás vonatkozó pontjai tekintetében azon alapítványok és tár-

2 914 A MÁV Zrt. Értesítője 8. szám sadalmi szervezetek is a jelen utasítás hatálya alá tartoznak, amelyek részére a MÁV Zrt. támogatást nyújt. 2.2 Az utasítás karbantartása: az utasítás karbantartásáért a Jogi Igazgató a felelős. 3.0 FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 3.1 Alapítvány: Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) tartós közérdekű célra alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. 3.2 Társadalmi szervezet: az egyesülési jog alapján magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei által önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység céljára nem alapítható. 3.3 Nyílt alapítvány: Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi, az alapítványhoz az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett bárki csatlakozhat. 3.4 Zárt alapítvány: Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást nem engedi meg. Ebben az esetben az alapítvány vagyona csatlakozással nem növelhető. 3.5 Kezelő szervezet/kuratórium: Az alapító az alapító okiratban kijelölheti az Alapítvány kezelő szervét, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv/szervezet az alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve. 3.6 Társadalmi szervezet legfelsőbb szerve: a társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által az alapszabályban meghatározottak szerint közvetlenül vagy közvetett úton választott testület, melynek kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, az éves költségvetés meghatározása, az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása, a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása, továbbá döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. 3.7 Közhasznú szervezet: A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet (a továbbiakban: szervezet) közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel). 3.8 Kiemelkedően közhasznú tevékenységet folytató szervezet: Olyan közhasznú szervezet, melyet ilyen szervezetként vettek nyilvántartásba, mert közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. 3.9 Támogatás: lehet pénzbeli és nem pénzbeli juttatás. a) Pénzbeli támogatás: visszafizetési kötelezettség nélkül adott végleges pénzeszközátadás. b) Nem pénzbeli támogatás: A vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetőleg vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen történő teljesen vagy részben ingyenes átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása. A nem pénzbeli támogatás mindkét formája (vagyis a dolog, illetve jog átengedése és a szolgáltatás nyújtása) csökkenti a társasági adóalapot (Tao tv. 7. (1.) bek. z/pontja és (7.) bek. megfelelésével), valamint minden esetben ÁFA fizetési kötelezettség alá esik Adomány: A közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy a) a jogügyletre vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülmény (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű célt, b) az nem jelent a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.

3 8. szám A MÁV Zrt. Értesítője Tartós adományozásnak minősül: a közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére Közcélú adomány: Az a pont szerinti adomány, melyhez kapcsolódóan a támogatásban részesülő a társasági adóalap megállapítása céljából igazolást állít ki, mely tartalmazza a kiállító és az adományozó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá a közhasznúsági szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot Kötelezettségvállalás közérdekű célra: A MÁV Zrt. írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít Felügyelő szervezet: Ha az alapítvány, társadalmi szervezet egyben közhasznú szervezet is, és éves bevétele meghaladja a Közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvényben meghatározott összeget, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása is kötelező Közhasznú tevékenység: egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyítóegészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, emberi és állampolgári jogok védelme, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, fogyasztóvédelem, rehabilitációs foglalkoztatás, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése ideértve a munkaerő-kölcsönzést is és a kapcsolódó szolgáltatások, euroatlanti integráció elősegítése, közhasznú szervezetek számára biztosított csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások, ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység, bűnmegelőzés és áldozatvédelem. 4.0 AZ ALAPÍTVÁNYOK, TÁRSADALMI SZER- VEZETEK KEZELÉSE: A FELADATOT VÉGZŐ SZERVEZETI EGYSÉG, HATÁSKÖRÖK ÉS FELE- LŐSSÉG 4.1 Általános rendelkezések A MÁV Zrt. alapítványok, társadalmi szervezetek létrehozásában elsősorban munkavállalói és azok hozzátartozói szociális, kulturális igényeinek kielégítése, a megszűnt munkaviszonyú munkavállalók elhelyezkedésének támogatása, és más, a MÁV Zrt. munkavállalóinak közös szükségletét kielégítő tartós közérdekű cél megvalósítására irányuló közhasznú tevékenység végzésének megszervezése érdekében vesz részt. A fenti célokat meghaladóan a MÁV Zrt. érdekeivel, tevékenységével egybeeső közhasznú és közérdekű célok megvalósítása érdekében is létrehozható alapítvány, társadalmi szervezet. Az alapítványt, társadalmi szervezetet amennyiben céljai alapján megtehető, közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetté kell minősíteni. 4.2 Az alapítói jogok gyakorlása Alapítványok esetén: Az alapító okirat és a cél meghatározása Az alapítványok létrehozására vonatkozó előterjesztést az alapító okirat tervezetével a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység dolgozza ki és terjeszti jóváhagyásra az Igazgatóság elé. Az előterjesztést készítő szervezeti egység a javaslatot az előterjesztés előtt a normatív utasítások kiadására vonatkozó hatályos szabályzat szerint egyeztetni köteles az érintett szervezeti egységekkel. Az alapítványra vonatkozó személyi döntéseket a egyeztetni köteles a Személyügyi és Képzési Főosztállyal. A személyi döntések meghozatalánál az alábbiak szerint kell eljárni. A MÁV Zrt. aktív dolgozói delegálhatók, illetve amennyiben az adott alapítványt valamely

4 916 A MÁV Zrt. Értesítője 8. szám MÁV cégcsoporthoz tartozó cég felügyeli, ezen cég aktív dolgozója is delegálható. A MÁV Zrt-nél, illetve a MÁV csoporthoz tartozó cégnél fennálló munkaviszony bármely okból történő megszűnésével a kuratóriumi, felügyelő bizottsági jogviszony is megszűnik és a MÁV Zrt. jogosult új, a fenti feltételeknek megfelelő tagot delegálni. Ezeket a rendelkezéseket az alapító okiratban rögzíteni kell. Figyelemmel arra, hogy a Ptk. szerint a megszűnés csak az új tag kijelölésének nyilvántartásba vételével válik hatályossá, a munkaviszony megszűnésétől kezdve a dolgozó a kuratóriumi, illetve felügyelő bizottsági tagsági jogait már nem gyakorolhatja. A tisztség betöltéséért a MÁV Zrt-től díjazás nem jár. Az alapítvány alapító okiratának tartalmaznia kell az alapítvány nevét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, valamint székhelyét. Az alapító okiratban kell rendelkezni az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről is. Az alapítvány létrehozását kezdeményező, a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység köteles javaslatában a tartós közérdekű célt meghatározni, és megjelölni, hogy mi indokolja a MÁV Zrt. részvételét a közérdekű cél megvalósításában, illetve támogatásában. Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás megindítása az alapító képviseletében a Jogi Igazgatóság feladata Vagyonrendelés Az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont az alapító köteles alapításkor az alapítvány rendelkezésére bocsátani. Az alapításkor a vagyon pénzből, ingó és ingatlan dolgokból, illetve ezek hozadékából vagy vagyoni értékű jogokból állhat. Nem tekinthető vagyoni értékű jognak a MÁV Zrt. részéről történő olyan jellegű kötelezettségvállalás, melyben azt vállalja, hogy az alapítvány által használt ingatlant az alapítvány fennállása alatt másnak nem adja bérbe, illetve nem idegeníti el, vagyoni értékű jog viszont a bérleti jog átadása. A közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység javaslatot tesz az alapítvány induló vagyonának mértékére, a vagyonjuttatás tárgyára és az induló vagyon felhasználási lehetőségére. Az induló vagyon felhasználásának módját az alapító okiratban rögzíteni kell. Amennyiben az alapítvány számára biztosítandó vagyonban a MÁV Zrt. és a Központi Üzemi Tanács között létrejött 2067/T/2004. számú Üzemi megállapodás 3. sz. mellékletét képező 1956/T/2006. sz. megállapodásban foglalt jóléti célú ingatlan, vagy intézmény szerepel, vagy az szociális és jóléti célú pénzeszközt tartalmaz, a MÁV Zrt. Központi Üzemi Tanácsának egyetértését (együttdöntés) be kell szerezni, és a szakszervezetek véleményét ki kell kérni. Az alapítványi vagyon az alapítványi célok megvalósítása érdekében történő felhasználásának módjai: teljes mértékben, a teljes alapítványi vagyon tőkésítése mellett annak hozadéka, vagy csak az alapítványi vagyon egy része és a tőke hozadéka használható fel. Az alapítványi vagyon tekintetében az alapító okiratban rendelkezni kell arról is, hogy az alapítvány megszűnése esetén az alapítványi vagyont más hasonló célú alapítvány támogatására kell-e fordítani, vagy nyílt alapítvány esetén az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon az alapítvány megszűnése esetén visszaszáll az alapítóra. Annak érdekében, hogy az alapítvány működőképessége ne függjön a MÁV Zrt. folyamatos támogatásától, a MÁV Zrt. csak nyílt alapítványok létrehozásában vállal alapítói szerepet. Az alapítvány közhasznú szervezetté minősítése esetén az alapító okiratot a közhasznú szervezetekről szóló hatályos jogszabály szerinti kötelező tartalmi elemekkel is ki kell egészíteni A kezelő szerv/kuratórium kijelölése A MÁV Zrt. mint alapító az alapítvány kezelőjeként kurátorokból (gondnokokból) álló kuratóriumot jelöl ki. Az alapító okiratban rögzíteni kell a kezelő szervezet összetételét, működési rendjét és a képviseletre jogosult személy(ek) megjelölését. Több képviseletre jogosult esetén a képviseleti jog gyakorlásának módját és terjedelmét is meg kell határozni. Az alapítvány kezelő szervének (szervezetének) létrehozására, összetételére, működésére, a képviseletre jogosult(ak) személyére, és a képviselet módjára a Személyügyi és Képzési Főosztály vezetője ad javaslatot az előterjesztő számára, a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység előzetes véleményének kikérése után. A kezelő szerv (szervezet) és annak tagja kijelölése történhet határozott vagy határozatlan időre, esetleg valamilyen feltétel bekövetkezéséig. A MÁV Zrt-nél, illetve a MÁV csoporthoz tartozó cégnél fennálló munkaviszony bármely okból történő megszűnését ilyen megszüntető feltételnek kell tekinteni. Amennyiben a kezelő szerv tagjai határozott időre kerülnek megbízásra, annak időtartama a kijelölést követő 1 év, amely meghosszabbítható. A kezelő szerv (szervezet) létrehozásakor a Személyügyi és Képzési Főosztály köteles figyelembe venni azt, hogy nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet),

5 8. szám A MÁV Zrt. Értesítője 917 amelyben az alapító közvetlenül vagy közvetve- az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat. Amennyiben az alapítvány közhasznú szervezetnek minősül, úgy a kezelő szerv tagjainak összeférhetetlensége tekintetében figyelembe kell venni a közhasznú szervezetekről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait is. Ennek megfelelően a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Az összeférhetetlenség vizsgálata a Személyügyi és Képzési Főosztály feladata. A kuratórium tagjainak kijelölésére és esetleges viszszahívására a MÁV Zrt. vezérigazgatója jogosult, az Igazgatóságának elnökének előzetes egyetértésével. A kuratórium és az alapítványi képviselő kijelölésének joga csak az alapítót illeti meg, ezt a jogot más nem gyakorolhatja és ez a jog nem ruházható át a kuratóriumra sem A felügyelő szerv Amennyiben az alapítvány közhasznú szervezetként működik, a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott esetben jelenleg 5 millió forint feletti éves árbevétel esetén kötelező, a törvényben meghatározott összeghatár alatt az alapító döntésétől függ a felügyelő szerv létrehozása. Ha a törvény alapján a felügyelő szerv megalakításának kötelezettsége már az alapítvány létrehozásakor fennáll, akkor annak tagjait az alapítók az alapító okiratban jelölik ki. Ha a feltétel később következik be, akkor az arról szóló beszámoló elfogadásától számított 30 napon belül kötelező a felügyelő szerv létrehozása. A felügyelő szerv (szervezet) és annak tagja kijelölése történhet határozott vagy határozatlan időre, esetleg valamilyen feltétel bekövetkezéséig. A MÁV Zrt-nél, illetve a MÁV csoporthoz tartozó cégnél fennálló munkaviszony bármely okból történő megszűnését ilyen megszüntető feltételnek kell tekinteni. Amennyiben a felügyelő bizottság tagjai határozott időre kerülnek megbízásra, annak időtartama a kijelölést követő 1 év, amely meghosszabbítható. A határozott idejű kijelölés időtartama a kijelölést követő 1 év, amely meghosszabbítható. A felügyelő szerv tagjainak létszáma az alapítvány vagyonától és jelentőségétől függően 3-5 fő. A felügyelő szerv tagját az alapító indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, helyére más felügyelőt jelölhet ki. A felügyelő szerv tagjaira a Személyügyi és Képzési Főosztály tesz javaslatot, a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység előzetes véleményének kikérése után. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, a) aki a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A felügyelő szerv tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó, a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállását a Személyügyi és Képzési Főosztály a javaslattételt megelőzően köteles ellenőrizni. A felügyelő szerv tagjainak kijelölésére és esetleges visszahívására a MÁV Zrt. vezérigazgatója jogosult, az Igazgatóságának elnökének előzetes egyetértésével. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, melynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, vagy ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A felügyelő szerv ügyrendjét maga határozza meg Az alapító okirat módosítása Az alapítvány alapító okirata módosításának előkészítése, az erre vonatkozó javaslat kidolgozása a közérdekű céllal érintett szervezeti egység hatáskörébe tartozik. Az alapító okirat módosításának jóváhagyására a MÁV Zrt. gazdasági társaságokban fennálló részesedéseire vonatkozó, mindenkor hatályos szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az alapító okiratot indokolt esetben az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül módosíthatja az alapító. A módosítás kiterjedhet minden olyan kérdésre, amely az eredeti alapítói szándékban megfogalmazott közérdekű cél megvalósítását nem veszélyezteti. Az alapító az alapítványt a nyilvántartásba vétel után nem vonhatja vissza..

6 918 A MÁV Zrt. Értesítője 8. szám Amennyiben az alapító okirat módosítása személyi kérdéseket is érint, úgy a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység köteles a személyi kérdésekben a Személyügyi és Képzési Főosztály javaslatát figyelembe venni. A kuratórium létrehozásáról, összetételéről, képviseletre jogosultak személyéről és a képviselet módjáról, valamint az FB összetételéről, továbbá az alapítói okirat személyi kérdéseket érintő módosításáról a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység és a Személyügyi és Képzési Főosztály és javaslatának a figyelembevételével a MÁV Zrt. Igazgatóságának elnöke előzetes egyetértésével a MÁV Zrt. vezérigazgatója dönt Intézkedések az alapítvány kezelő szervének jogszabályba- vagy az alapítvány érdekeibe ütköző magatartása esetén Ha a kezelő szerv tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kuratórium ilyen magatartást tanúsító tagját vagy tagjait visszahívhatja. Ebben az esetben a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység jelzése alapján a Személyügyi és Képzési Főosztály köteles gondoskodni új tag jelöléséről, illetve kijelöléséről az előterjesztő számára. Az alapítványok működése felett az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. E jogkörében szignalizálhat, és ha ez nem vezet eredményre, a bírósághoz fordulhat a törvényes működés helyreállítása érdekében. Amennyiben az alapítvány közhasznú szervezetként működik, felette adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig a közhasznú működés tekintetében a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. Abban az esetben, ha az alapítvány működésében az alapító intézkedési lehetőségét meghaladóan a felügyeleti szervek hatáskörébe tartozó jogsértések merülnek fel, a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység jogosult az eljárás kezdeményezésére Az alapítvány megszűnése és megszüntetésének kezdeményezése A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, idő eltelt feltétel bekövetkezett, továbbá ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. Az alapító az alapítvány megszüntetését abban az esetben kérheti a bíróságtól, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált. A közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az alapítvány működését, és évente felülvizsgálni, hogy az alapítvány céljai megvalósultak-e, illetve hogy azok megvalósítása nem vált-e lehetetlenné. Az alapítvány működésének figyelemmel kísérése érdekében a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység nyilvántartja és őrzi az alapítvány eredeti és hatályos alapító okiratát, nyilvántartja az alapítványi tisztségviselőket (kuratórium és felügyelő szerv tagjainak, valamint a képviseletre jogosult személyeknek az adatait, nyilvántartja és értékeli az alapítvány éves beszámolóit, ennek érdekében az alapítvány alapító okiratában rögzített módon évente tájékoztatást kér az alapítvány működéséről. Abban az esetben, ha az alapítvány közhasznú szervezetként működik, az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést kell készítenie, és jelentését az alapító okiratban meghatározott módon nyilvánosságra kell hoznia. A beszámoló adatait a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység köteles az alapítvány iratai között nyilvántartani és elemezni. Ha az alapítványi cél megvalósítása lehetetlenné vált, javaslatot tesz a MÁV Zrt. Igazgatósága számára az alapítvány megszüntetésére. Az alapítvány célja szerinti tevékenységet végző szervezeti egység tehet javaslatot alapítványok egyesítésére és megszűntetésére a MÁV Zrt. Igazgatósága számára. Amennyiben az alapító okirat erre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, az előterjesztésnek ki kell térnie az alapítvány vagyonának további felhasználására. 4.3 A társadalmi szervezeti tagsággal összefüggő feladatok, illetőleg a tagot megillető jogok gyakorlásának rendje Amennyiben társadalmi szervezet létrehozására vonatkozó igény merül fel, az elérni kívánt céllal érintett szervezeti egység erre vonatkozó elképzelését egyezteti az egyéb érintett egység szervezeti egységekkel, majd az Alapszabályra vonatkozó javaslatát jóváhagyásra felterjeszti a Vezérigazgató részére. A Vezérigazgató az Igazgatóság Elnökének egyetértésével dönt az Alapszabály elfogadására vonatkozó mandátum kiadásáról, ezáltal a társadalmi szervezet megalakításának engedélyezéséről A társadalmi szervezetben a MÁV Zrt. tagi képviseletét ellátó személyre az elérni kívánt céllal érintett szervezeti egység a Személyügyi és Képzési Főosztállyal egyetértésben tesz javaslatot a Vezérigazgató részére. A MÁV Zrt. aktív dolgozói lehetnek tagi képviselők, illetve

7 8. szám A MÁV Zrt. Értesítője 919 amennyiben az adott társadalmi szervezetet valamely MÁV cégcsoporthoz tartozó cég felügyeli, mint a közérdekű céllal érintett szervezet, ezen cég aktív dolgozója is delegálható. A MÁV Zrt-nél, illetve a MÁV csoporthoz tartozó cégnél fennálló munkaviszony bármely okból történő megszűnésével a tagi képviselet is megszűnik és a MÁV Zrt. jogosult a közérdekű céllal érintett szervezet, illetve MÁV csoporthoz tartozó cég javaslata alapján új, a fenti feltételeknek megfelelő tagot delegálni. Ezeket a rendelkezéseket a létesítő okiratban rögzíteni kell. A tisztség betöltéséért a MÁV Zrt-től díjazás nem jár Amennyiben az ügy jelentősége, a kötelezettségvállalás mértéke, vagy egyéb ok miatt indokolt, a tagi képviselő köteles a döntéshozatalt megelőzően a Vezérigazgató utasítását kérni a szavazás mikéntjére vonatkozóan Ha a tagi képviselő észleli, hogy a társadalmi szervezet valamely szervének határozata jogszabálysértő, köteles azt a Bíróság előtt megtámadni. Ha szükséges, ehhez a Jogi Igazgatóság a szakmai segítséget megadja. 4.4 Alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása A MÁV Zrt. azon alapítványok, társadalmi szervezetek működését, céljának megvalósulását, amelyekben alapítóként, illetve tagként részt vesz, támogatás juttatásával segítheti elő. A támogatás lehet pénzbeli, és nem pénzbeli juttatás, egyszeri, vagy tartós adományozás. Azon pénzeszközátadás, amely önkéntes, és az alapítvány általános működését szolgálja, nem ÁFA köteles juttatás, azonban ennek felhasználási módját a támogató nem határozhatja meg. A közérdekű kötelezettségvállalás, illetve vagyoni szolgáltatás biztosítása során meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott célra kell fordítani; feltételként kell kikötni azt is, hogy a szolgáltatásnak a meghatározott célra való fordítása a MÁV Zrt. nevére történő utalással történjék. Az egyszeri szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást csak a teljesítés előtt és csak akkor lehet visszavonni, ha a kötelezettség elvállalása után a MÁV Zrt. körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a teljesítés tőle többé el nem várható. A határozatlan időre szóló, rendszeres szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást a MÁV Zrt. bármikor visszavonhatja, ha az a közérdekű cél megvalósulását nem veszélyezteti. A támogatás nyújtása támogatási szerződés megkötésével történik, melynek feltételeit, tartalmi elemeit a vonatkozó utasítások szerződéskötés rendjéről szóló és a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatáról szóló utasítások szerint kell kialakítani, azzal, hogy késedelmes fizetés esetére késedelmi kamat nem köthető ki és amelyekre a fenti utasítások szerint jogi és számviteli, illetve pénzügyi szignó szükséges. A támogatási szerződés tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a Jogi Igazgatóság, valamint a Számviteli Főosztály részére. A MÁV Zrt. által adott támogatásokról a közcélú adomány jogosultja által kiállított (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXX. törvényben meghatározott adattartalomnak megfelelő) igazolásokat a Számviteli Főosztály részére kell megküldeni. A térítés nélküli végleges vagyonátadásról való döntés a MÁV Zrt. mindenkor hatályos Döntési Hatásköri Listájában foglalt értékhatárok figyelembevételével történik. A támogatások tervezhetősége érdekében a közérdekű cél szerint érintett, kijelölt felelős szervek minden év október 30-ig megadják a Pénzügyi Igazgatóságnak a következő naptári évben nyújtandó támogatások tervezett összegét és ez alapján a Pénzügyi Igazgatóság évente egyszer előterjesztést készít az illetékes döntéshozónak a következő naptári évi támogatások tárgyában. Amennyiben nem közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként működik az alapítvány, a részére nyújtott támogatás a MÁV Zrt. számára ÁFA fizetési kötelezettséget keletkeztet, és társasági adóalapot növel. 4.4/A Felelősség Az alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjai felelőssége annak megfelelő képviselete, illetve ellenőrzése, hogy az alapítványi vagyon annak céljára kerül megfelelő módon felhasználásra. A tisztségviselő az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel. A társadalmi szervezetben a MÁV Zrt. tagi képviseletét ellátó személy a társadalmi szervezet céljának megfelelően a MÁV Zrt., illetve a MÁV csoport érdekei szem előtt tartásával képviseli a MÁV Zrt-t. 4.5 Az alapítványok, társadalmi szervezetek kezelésében résztvevő szervezeti egységek és feladataik A közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység feladata: az alapítványok, társadalmi szervezetek nyilvántartása nevük, céljuk és vagyonuk megjelölésével

8 920 A MÁV Zrt. Értesítője 8. szám az alapítványok, társadalmi szervezetek bejegyző végzéseinek, alapító okiratainak nyilvántartása és kezelése az alapítvány, társadalmi szervezet céljai megvalósulásának figyelése az alapítványok, társadalmi szervezetek éves beszámolóinak nyilvántartása és értékelése a közhasznú szervezetként működő alapítványok felügyelő bizottságai jelentéseinek nyilvántartása és értékelése Az alapítványok, társadalmi szervezetek létrehozására vonatkozó előterjesztés elkészítése és jóváhagyásra terjesztése az Igazgatóság felé az alapító okirat módosítása, illetve az erre vonatkozó javaslat elkészítése a személyi döntések egyeztetése a Személyügyi és Képzési Főosztállyal javaslattétel a MÁV Zrt. Igazgatósága számára az egyesítés, megszűnés tekintetében. Alapítvány, társadalmi szervezetek létrehozásáról, törléséről, közhasznúvá, kiemelkedően közhasznúvá történt minősítéséről, illetve a minősítés megszüntetéséről 3 munkanapon belül értesíti a Számviteli Főosztályt. A Személyügyi és Képzési Főosztály feladata: a kuratórium és a felügyelő szerv tagjainak és megbízási idejüknek nyilvántartása a kuratórium, a társadalmi szervezetekben a MÁV Zrt. tagi képviseletét ellátó, valamint a felügyelő szerv tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó nyilatkozatok beszerzése és nyilvántartása, a változások figyelése javaslattétel a kuratóriumi tagok, a MÁV tagi képviseletét ellátó személyek és a felügyelő szerv tagjainak cseréje érdekében hozandó alapítói határozatokra, az alapítvány kezelő szervének (szervezetének) létrehozására, összetételére, működésére, a képviseletre jogosultak személyére és a képviselet módjára, valamint az alapítványt felügyelő szerv tagjaira vonatkozóan A Jogi Igazgatóság feladata: Az alapítványok, társadalmi szervezetek létrehozásakor a jogi jellegű feladatok ellátása; az alapítvány bírósági bejegyzésére/változásbejegyzésére irányuló eljárás lebonyolítása Alapító okiratoknak, illetőleg azok módosításának a véleményezése Támogatási szerződések véleményezése Összesített nyilvántartás vezetése azokról az Alapítványokról és társadalmi szervezetekről, amelyekben MÁV Zrt. alapítóként, csatlakozóként, illetve tagként szerepel. Az alapítványok tekintetében nyilvántartja a nevet, székhelyet, tevékenységet, közhasznúságot, az alapítókat, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokat, illetve azt, hogy azok közül kik a MÁV csoport dolgozók, továbbá a közérdekű céllal érintett, felelős szervet. A nyilvántartáshoz az adatszolgáltatást a közérdekű céllal érintett szerv és a Személyügyi Főosztály biztosítja a Jogi Igazgatóság részére. A Pénzügyi Igazgatóság Számviteli Szolgáltatás feladata: az alapítványok, társadalmi szervezetek részére nyújtott vagyonról, illetve a részükre adott támogatásokról nyilvántartást vezet, melyről féléves rendszerességgel a Jogi Igazgatóságot tájékoztatja. A nyilvántartásban elkülönítetten kell kezelni azokat az alapítványokat, melyekben a MÁV Zrt. alapító vagy amelyekhez csatlakozott és azokat, amelyeket csak támogat, továbbá elkülönítetten kell kezelni a társadalmi szervezeteket. A Kommunikációs Igazgatóság feladata: évente május 31-ig jelentés készítése a MÁV Zrt. Igazgatósága, illetve a MÁV csoporthoz tartozó érintett cégek részére az alapítványok, társadalmi szervezetek tevékenységéről, eredményességéről, támogatásáról a jelentést a MÁV Zrt. honlapján megjelenteti a MÁV Zrt. honlapján megjelenteti az alapítványok és társadalmi szervezetek elérhetőségét és a releváns információkat ösztönzi az alapítványok, társadalmi szervezetek támogatását. 5.0 HIVATKOZÁSOK ÉS MÓDOSÍTÁSOK, HA- TÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Jelen utasítás alapjául szolgáló jogszabályok és szabályzatok: évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről évi II. törvény az egyesülési jogról 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a kihirdetésének napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: MÁV Alapítású alapítványok 1.sz. melléklet Heinczinger István s. k. vezérigazgató Az utasítás kiadásának időpontjában működő, a MÁV Zrt. által alapított Alapítványok listája 1. A Vasút a Gyermekekért Alapítvány 2. Gyermekvasutasokért Alapítvány 3. MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány 4. MÁV Új Esély Alapítvány 5. Záhony és Térsége Egészségéért Alapítvány 6. Vasúti Hidak Alapítvány 7. Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány

9 8. szám A MÁV Zrt. Értesítője 921 7/2009. (III. 6. MÁV Ért. 8.) PÁVIGH számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Csoport adószabályzatáról 1.0 AZ ADÓSZABÁLYZAT CÉLJA MÁV Csoport szinten az adójogszabályok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek általános követelményeinek meghatározása, egységes keretrendszerbe foglalása. A tagvállalati szintű egyedi adózási utasítások elkészíttetése, ami a felelősség elhatárolásokat, eljárásokat tartalmazza és hivatkozásszerűen összefoglalja az adózással kapcsolatban kiadott belső szabályzatokat. Általános segédlet létrehozása az adózásban eljáró külső szervezetek számára a MÁV Csoport tagjainál az adózási feladatok áttekintéséhez, ellenőrzéséhez. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHA- TÁROZÁSA 2.1 Hatálya A szabályzat kiterjed a MÁV konszolidációs körébe teljes körűen bevont társaságokra (továbbiakban Csoporttag). 2.2 Felelősség Jelen szabályzat kidolgozásáért és aktualizálásáért a MÁV Számviteli Főosztály főosztályvezetője a felelős. Jelen utasításra épülő tagvállalati szintű adózási utasítás kidolgozásáért az adott társaság gazdasági vezetője a felelős. Az adózási feladatok végrehajtásában érintett szervezetek: Adózásért felelős szervezet Kizárólagos kompetenciája az állami (APEH, VPOP) és az önkormányzati adóhatóságokkal történő kapcsolattartás, a bevallások, önellenőrzések, adatszolgáltatások benyújtása, pénzügyi teljesítések érdekében történő intézkedés, állásfoglalások kérése. Koordinálja a szakmailag illetékes szakterületek munkáját. Szakmailag illetékes szakterületek: Feladatuk az egyes adónemekkel kapcsolatos alapadatok biztosítása, a Csoporttagok szervezeti és működési rendjének megfelelően a jogszabályi változások nyomon követése, értelmezése, hatásainak vizsgálata, a módosítások keresztülvezetése az analitikus rendszereken. Pénzügyi szakterület: Feladata az adófizetési kötelezettség banki utalások útján történő biztosítása, a támogatásokhoz kapcsolódó dokumentumok elkészítése (pl. pénzforgalmi terv) A szabályzatban rögzített előírások végrehajtása valamennyi Csoporttagra és szervezetre nézve kötelező. 3.0 ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 3.1 Jogkörök Döntési jogkörök Az adózási kérdésekkel kapcsolatos döntési jogkörök megegyeznek az MSZSZ-ben meghatározottakkal Ellenőrzési jogkörök Az adózási kérdésekben ellenőrzési jogkörrel bírnak általánosságban a döntési jogkörrel rendelkező személyek, továbbá a: Felügyelő Bizottság és a Könyvvizsgálók, Szakmailag illetékes terület vezetői, Egyéb ki nem emelt vezetők (pl. Számviteli szolgáltatás, Belső ellenőrzés, stb.) Külső ellenőrző szervezetek Adózás jogi szempontú támogatása Az adójog a polgári joghoz kapcsolódó szakterület, ezért a Jogi terület jogosult az adózási folyamatok nyomon követésére, melyhez az érintett szakterület megadja a szükséges támogatást. Az adózásért felelős szervezet kérésére a Jogi terület megadja az álláspontját. 3.2 Az adózás általános rendje Az adózást érintő jogszabályok és a gazdálkodási tevékenység változásainak követése Az adózásért felelős szervezet folyamatosan nyomon követi a vonatkozó szabályozások elfogadott vagy tervezett változásait, elemzik, számszerűsítik és értékelik azoknak Társaságra gyakorolt hatásait. A szakterületek vezetői a Társaság jelentős érintettsége esetén tájékoztatják feletteseiket. Elemzik a módosításokból eredő következményeket, és haladéktalanul változásokat kezdeményeznek és/vagy hajtanak végre a belső szabályozásukban. Javaslatot tesznek a feladatok végrehajtásának részleteire (pl. adatszolgáltatások körének, felelőseinek kijelölésére, fejlesztési igényekre, szerződések módosítására, stb.). A várható igények alapján közreműködnek a változások kapcsán jelentkező erőforrásigények felmérésében és tervezésében (szaktanácsadási díjak, továbbképzések, IT fejlesztések). A fentiek szerint kell eljárni minden olyan esetben, amikor az adózásért felelős szervezet tudomására jutnak a jelenlegi vagy tervezett adózási gyakorlatra vonatkozó hibák, kockázatok, különös tekintettel a: hatósági, könyvvizsgálói és belső ellenőrzés által feltárt, hatósági vagy szaktanácsadói állásfoglalások alapján vélhetően vagy bizonyítottan fennálló,

10 922 A MÁV Zrt. Értesítője 8. szám a Társaság más szakterületei által kért adózási vélemény alapján valószínűsíthetően fennálló hiányosságokra, helytelen vagy kockázatos eljárásokra Adózást érintő ellenőrzések, vizsgálatok Hatósági ellenőrzések Az adózásban eljáró külső szervezetek jogosultak hatósági ellenőrzést végezni (APEH, VPOP, TB, Önkormányzati adóhatóság, stb.). A adózással kapcsolatos ellenőrzéseket elrendelő és befejező dokumentumokat, és egyéb hivatalos okmányokat a Társaság cégjegyzése szerint felhatalmazottai, vagy az általuk meghatalmazott személy veheti át. Célszerű, hogy ez a személy a közvetlenül is érintett, az adózásért szakmailag felelős szakterületi vezetője legyen. Amennyiben a vizsgálatban több szakterület is érintett, ezek vezetői meg kell, hogy állapodjanak abban, hogy kiket delegálnak az ellenőrzésben való részvételre, ki az elsőszámú szakmai felelős, továbbá a helyszín technikai hátterének biztosítása kinek a feladata. Az ellenőrzés során a koordinálásért szakmailag felelős személy felügyeli az ellenőrzést végző személyek által kért anyagok határidőre történő biztosítását, melyről az Art szabályai szerint kell gondoskodni. Ennek érdekében az érintettek kötelesek a dokumentumokat a lehető legrövidebb időn belül rendelkezésre bocsátani. Az ellenőrzésben résztvevő alkalmazottak kötelesek a hatályos jogszabályok figyelembe vétele mellett a Társaság érdekeinek megfelelően eljárni, és a feltárt hiányosságokról folyamatosan tájékoztatni a feletteseiket. Az ellenőrzések jegyzőkönyvében foglalt megállapításokkal szemben, ha a Társaság megítélése szerint nem jogosak, és védhetőek, az Art szabályai szerint észrevételt kell tenni, és a határozattal szemben fellebbezést benyújtani. Amennyiben a jogorvoslati lehetőségek kimerültek, a további intézkedés a Jogi szakterület hatáskörébe kerül át. Az ellenőrzések anyagi következményeinek pénzügyi teljesítéséről és könyveléséről, valamint a feltárt hibák jövőbeni kiküszöböléséről az adózásért felelős szervezet intézkedni köteles. Könyvvizsgálói és belső ellenőrzések A számvitelért és adózásért felelős szakterület koordinálja és tájékoztatja az érintetteket a könyvvizsgálat, belső ellenőrzés időpontjáról, időtartamáról és a vizsgálat tárgyköréről, szükség esetén bevonja a szakmailag illetékes egyéb területeket. A szakmailag illetékes egyéb szakterületek kijelölik az ellenőrzésben résztvevő munkatársakat, a szükséges időben biztosítják a szükséges dokumentumokat és a személyes közreműködést. Az ellenőrzések megállapításai alapján szükségessé válhat a pont szerinti további intézkedések meghozatala Kapcsolattartás az adóztatásban eljáró és a szaktanácsadást végző szervezetekkel Operatív kapcsolattartás az adóhatóságokkal Az operatív együttműködést az adózásért felelős szervezet végzi. Ennek keretében: Folyamatosan figyelemmel kíséri a hatóságok által előírt eljárási határidőket, gondoskodik azok betartásáról. Saját munkarendje szerint rendszeresen ellenőrzi törzsadatait, és szükség esetén intézkedik a hatóságoknál a bejelentkezések, változás bejelentések teljesítéséről. Gondoskodik a bevallások benyújtásáról és pénzügyi teljesítésekről. Figyelemmel kíséri és szükség esetén intézkedik az elektronikus aláírások karbantartásáról. Megadja az adóztatásban eljáró külső szervezetek által igényelt adatokat. Egyezteti az adóhatóságoknál vezetett folyószámláját, szükség esetén intézkedik az eltérések rendezéséről. Közreműködik az ellenőrzések során a pontban meghatározottak szerint. Gondoskodik a Társaság ügymenetéhez és szerződéses kapcsolataihoz szükséges adóhatósági igazolások beszerzéséről. Szaktanácsadó szervezetek szolgáltatásainak igénybevétele A tanácsadói vélemények és állásfoglalások kezdeményezése, előterjesztése, beszerzése az adózásért felelős szervezet feladata, a pontban meghatározott döntési jogkör figyelembe vételével a szakterület kezdeményezésére. A szaktanácsadói szerződések keretében történő szolgáltatás-megrendelésekre, szerződéskötésekre a beszerzésekre vonatkozó általános társasági szabályozás érvényes Társaságon belüli adózási vélemények kialakítása A Társaság tevékenységének, megállapodásainak és egyéb elkötelezettségeinek adózási következményeit, kockázatait azok véglegesülése előtt fel kell mérni. Ennek szükségességét a adózásért felelős szakterület vezetője határozza meg. A gazdasági események gyakori egyedisége miatt tételes előírások nem határozhatók meg, de az adózási szakvélemény kikérése szükséges különösen: teljesen új üzleti konstrukció és az erről szóló belső utasítás kidolgozásakor, térítésmentes, ellenérték nélküli ügyletek, juttatások esetén, kapcsolt vállalkozásokkal, a piaci feltételektől eltérő megállapodások megkötésekor, számlázással kapcsolatos problémák felmerülésekor.

11 8. szám A MÁV Zrt. Értesítője 923 Az adózási véleményt úgy kell megkérni, hogy az ügylet, kötelezettségvállalás hatályosulását megelőzően legyen elegendő idő a körülmények és következmények feltárására, egyeztetésére, a szükséges változtatások átvezetésére. Az adózási vélemény kialakítása során a pont rendelkezései szerint kell eljárni. Az adózásért felelős szervezet csak a Társaság belső adóügyeiben köteles véleményt kialakítani és kiadni Dokumentálás Az adózással kapcsolatos bizonylatok, iratok megőrzéséről, tárolásáról általános szabályként az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban Art) rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni. A Társaságok a főszabályt kiegészítő speciális rendelkezéseket hozhatnak. Az adózással kapcsolatos iratok közé tartoznak különösen: bevallások, önellenőrzések és ezek analitikus dokumentumai, pénzügyi teljesítésekhez kapcsolódó folyószámlák közötti átvezetések, banki kivonatok, hatósági bejelentkezések, törzsadat nyilvántartások, változás bejelentések, adatszolgáltatások és ezek analitikája, hatósági, könyvvizsgálói és belső ellenőrzési jelentések, jegyzőkönyvek, határozatok és az ezeket alátámasztó dokumentumok, hatósági és szaktanácsadói állásfoglalások, az ezekkel kapcsolatos levelezések, számítások, bizonylatok. Gondoskodni kell a bizonylatok őrzéséért felelős szervezetek kijelöléséről, az adózást alátámasztó analitika, valamint a bevallások archiválásának helyéről, módjáról Külső szervezet által végzett adózási tevékenység Az adóalanyok kötelessége és felelőssége a számviteli nyilvántartások szabályszerű vezetése, a számviteli szabályzatok elkészítése, a beszámolók, jelentések, adóbevallások összeállítása és jóváhagyása, a számviteli elkülönítési kötelezettség teljesítése. Amennyiben az adózási tevékenységet a Társaság nem a saját tevékenységi körében végzi, hanem külső szolgáltatót vesz igénybe, akkor erre vonatkozóan megállapodást kell kötni, melyben a felek rögzítik együttműködésük, és az egymás részére nyújtandó szolgáltatások alapfeltételeit, a felelősöket, határidőket, kompetenciákat, garanciákat: Az igénybevevő az adóalanyi elsődleges felelőssége következtében minden tevékenységért harmadik felek előtt úgy felel, mintha azt saját maga látta volna el, ezért a saját szervezetében létre kell hoznia azt a képességet, amellyel a megrendelői pozíciójából fakadó döntéseket meghozni, valamint a számviteli szolgáltatási tevékenységét ellenőrizni, irányítani tudja. Egyértelműen meg kell határozni, hogy mire terjed ki a szolgáltató kötelezettsége (pl. szabályzatok készítése, könyvvezetés, beszámoló készítés, adóbevallások elkészítése, revíziókban való közreműködés, ellenőrzési tevékenység, stb). Rögzíteni kell azt is, hogy, hogy szolgáltató milyen feladatok ellátására a nem köteles. A megállapodásnak ki kell terjednie az anyagi felelősségi kör meghatározására. 3.3 Tagvállalati szintű egyedi adózási utasítások Jelen keretszabály, a hatályos törvényi előírások, valamint a Társaságok belső szervezeti és működési rendjére épülve minden tagvállalatnak el kell készítenie a saját adózási utasítását, melynek legalább a következőkre ki kell terjednie: Adózásért felelős szervezet, személy meghatározása. Szakmailag illetékes szervezetek, személyek kijelölése. Analitikus bizonylatok és az adózási dokumentumok előállításának, kezelésének, őrzésének helye, felelősei. Adózással kapcsolatos alternatívák esetében a döntési jogkörök meghatározása. Személyi jogosultságok, kompetenciák meghatározása: megbízólevek átvétele, adóellenőrzések során a kapcsolattartó személyek, záró tárgyaláson képviselőként meghatalmazott, észrevételek, fellebbezések elkészítésének felelősei. Adókötelezettségek pénzügyi teljesítésére vonatkozó rendelkezés módja, felelőse. Adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének felelőse. Adójogszabályok követésének módja, feladatai. Főkönyv és analitika egyezőség biztosításának módja, felelőse. Gondoskodni kell a belső szabályozás megfelelő karbantartásáról. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA, AZ EGYES ADÓ ÉS JÁRULÉKNEMEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁ- NOS RENDELKEZÉSEK Az egyes adó- és járulék nemekre vonatkozó rendelkezéseket a mindenkor hatályos törvényi előírásoknak megfelelően kell értelmezni, alkalmazni, a változások követésére vonatkozóan, a pontban meghatározott előírások szerint. 4.1 Költségvetés felé elszámolandó adók Társasági adó évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao tv.)

12 924 A MÁV Zrt. Értesítője 8. szám b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: belföldi illetőségű adózó, a Tao tv. 2. szerinti személyi kör, Alapja: a számviteli szabályok alapján elkészített, auditált éves eredménykimutatásban levezett adózás előtti eredmény a Tao tv szakaszaiban meghatározott adóalap korrekciós tételekkel, valamint a17. -ban meghatározott elhatárolt veszteséggel korrigálva, figyelembe véve a a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosító hatását (Tao. tv. 18..). Mértéke:a pozitív adóalap 10, illetve 16%-a. A 19. (3) bekezdésben foglalt különös feltételek teljesülése esetén 50 millió Ft-ig 10%, a fölötte lévő részre 16%. Előlegfizetés az előző évi adó időarányos része, az előző évi bevallásban közölt időszakonként meghatározott összeg. Az előleg első fizetési határideje a tárgyév július 20., az utolsó részletet a tárgyévet követő év június 20-ig kell teljesíteni. Feltöltési kötelezettség: a tárgyév december 20-ig az éves várható adót minimum 90%-os mértékig meg kell fizetni, figyelembe véve a tárgyév során teljesített előlegfizetést. Éves elszámolás: a befizetett adóelőleg és feltöltés együttes összege, valamint az adóbevallásban megállapított adó közötti különbözetet a tárgyévet követő év május 31-ig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet viszszaigényelni. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, és xx29. számú nyomtatványon vallja be az adóév utolsó napját követő 150 napon belül. Azokat a tételeket, amelyek az adóbevallás benyújtásának esedékességét követően jutnak a Társaság tudomására, az adózás rendjének szabályai szerint önellenőrzés keretében kell bevallani. Az eredményt módosító tételeknek egyidejűleg meg kell vizsgálni az adóalap-módosító hatását is Az államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék Magánszemély különadója Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX törvény. b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: magánszemély adóalany Tárgya: adókötelezettség akkor keletkezik, ha az adóévben a magánszemély adózó a törvényben meghatározott szintet meghaladó jövedelemre tesz szert. Alapja: az összevont SZJA alapjának a járulékfizetés felső határát meghaladó része 2008-ban a járulékfizetés felső határa napi Ft, éves szinten Ft) Mértéke: 4% Adóelőleg fizetés: A kifizető a magánszemélynek fizetett bevétel különadó előlegét az SZJA előleggel együtt állapítja meg és vonja le. Az adóalap azon része után, amelyből nem történt előleg levonás, a bevallással egyidejűleg kell teljesíteni az adófizetést. A kifizetés hónapját követő hó 12-ig A xx08 bevallási nyomtatványon havonta a tárgyhót követő hó 12-ig. Társas vállalkozások különadója Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX törvény. b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: társas vállalkozás (gazdasági társaság) Alapja: a társas vállalkozás adóévi beszámolójában kimutatott, a különadóról szóló törvényben felsorolt tételekkel módosított adózás előtti eredmény Mértéke: pozitív adóalap 4%-a Adóelőleg fizetés: az előző évi adó időarányos része, az előző évi bevallásban közölt negyedévekre meghatározott összeg. Az előleg-fizetés határideje az első három negyedévre vonatkozóan a negyedévet követő hó 20-a, a negyedik negyedévi előleg az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig esedékes. Adóelőleg feltöltési kötelezettség: A várható adó öszszegének a már megfizetett előleggel csökkentett különbözetét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetni (minimum 90%-os mértékig) Éves elszámolás: A befizetett adóelőleg és feltöltés együttes összege, valamint az adóbevallásban megállapított adó közötti különbözetet a tárgyévet követő év május 31-ig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet viszszaigényelni. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg és a XX29 számú nyomtatványon vallja be az adóévet követő év május 31-ig Általános forgalmi adó Olyan vállalkozási formától független, többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után meg kell fizetni, de

13 8. szám A MÁV Zrt. Értesítője 925 az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli évi CXXVII. törvény (továbbiakban ÁFA tv.) b. Adófizetési kötelezettség: Hatálya: Tárgyi: alapvetően a termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra kell alkalmazni Személyi: az adóalanyiság fogalomkörében értelmezendő. Területi: rendelkezései a belföldön keletkezett értékesítésekre vonatkoznak, ide értve a Közösségen belülről történő termékbeszerzést és termékimportot is. A teljesítés helyét az ÁFA tv. II. fejezete szerint kell meghatározni. Alanya: az a jogképes személy vagy szervezet, aki saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat (= adóalanyok), továbbá az adóalanynak nem minősülő, de általános forgalmi adó megfizetésre kötelezett személyek. Alapja: az ÁFA tv. IV. fejezete szerinti pénzben kifejezett ellenérték, nettó érték. A főszabálytól eltérő esetekben a piaci ár és a vámérték. Mértéke: az ÁFA tv. V. fejezete szerint 5%, illetve 20%. Adó alóli mentesség: az ÁFA tv. VI. fejezete határozza meg speciális tevékenység jellegek szerint. Elszámolása: az értékesítési folyamatban a számlában, az azzal egy tekintet alá eső okmányon, vagy egyéb számviteli bizonylaton feltüntetett ellenérték után kell felszámítani az adót, amelyből levonható a szállítói számlákban felszámított ÁFA. A különbözetet kell elszámolandó adóként rendezni. Az adófizetési kötelezettség és a levonási jogosultság keletkezésének időpontját és feltételeit az ÁFA tv. III. és VII. fejezeti szabályozzák. A 8. szerint lehetőség van arra, hogy a belföldi kapcsolt vállalkozások csoportos adóalanyiságot hozzanak létre, ennek következtében a csoport ÁFA adónemben egy adóalanynak minősül. A tárgyidőszakot (hónap, negyedév, év) követő hónap 20. napja. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, a 467 és 466 főkönyvi kartonok adatai alapján számított kötelezettség, APEH éé65 / éé310i bevallás nyomtatványon, esedékes: a tárgyidőszakot követő hónap 20-ig. Azokat a tételeket, amelyek az adóbevallás benyújtásának esedékességét követően jutnak a társaság tudomására, az Art-ban meghatározott szabályok szerint önellenőrzés keretében vallja be Személyi jövedelemadó évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.). b. Adófizetési kötelezettség: A törvény a megszerzett jövedelmet csoportokba sorolja, és ezekre meghatározza az adófizetésre kötelezettek körét, a jövedelem- és adószámítás módját. Összevontan adózó jövedelmek: Önálló tevékenységből származó jövedelem ( ) Nem önálló tevékenységből származó jövedelem ( ) Egyéb jövedelem (28. ) Alanya, adófizetésre kötelezett: a jövedelmet megszerző magánszemély (belföldi illetőségű személy összes jövedelme, a külföldinek csak a belföldről származó jövedelme adóköteles). Tárgya: a megszerzett jövedelem. Alapja: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az Szja tv-ben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak a törvényben meghatározott hányada. (4. (1)). Mértéke: A 30. -ban meghatározottak szerint. A számított adót csökkenti a külföldön megfizetett adó (32. ), az adójóváírás (33. ), az adóterhet nem viselő járandóságok adója (34. ). Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények: ( ): a társadalombiztosítási, a magánnyugdíj pénztári és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések kedvezményei, tandíj kedvezménye, tevékenységi kedvezmények, személyi és családi kedvezmények, közcélú adományok kedvezménye, biztosítások és az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye. Azonban egyes kedvezmények érvényesítése jövedelemkorláthoz kötött és/ vagy összegének maximuma meghatározott. Adóelőleg megállapítása, bevallása, megfizetése ( ) Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, o Munkáltatói: a havonta kifizetett munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemből az éves várható számított adó arányos részét kell adóelőlegként figyelembe vennie. A kiszámított adóelőleget csökkentik a 48. (12)- (14) bekezdéseiben meghatározott kedvezmények o Kifi zetői: a juttatott összegből az adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal (36%) számított adóelőleget kell levonni, akkor is, ha a kifizetés számla ellenében történik. Kivéve az egyéni vállalkozói és mezőgazdasági őstermelői tevékenységeket. A magányszemély nyilatkozhat, hogy mennyi költséget kíván a bevételével szemben elszámolni. Amennyiben a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség, a kifizetőnek igazolást kell kiállítania az adóköteles bevételről, valamint a le nem vont előleg összegéről. A magánszemély figyelmét fel kell hívni, hogy köteles a negyedévet követő hó 12. napjáig az előlegfizetési kötelezettségének eleget tenni.

14 926 A MÁV Zrt. Értesítője 8. szám Külön adózó jövedelmekből, a Társaság szempontjából releváns formái: Ingó vagyontárgy átruházásából származó (58. ) jövedelem után az adó mértéke 25%, amelyet a magánszemélynek kell az adóbevallásában megállapítania és a bevallás benyújtásával egy időben megfizetnie, ha az adó összege az 50 eft-ot meghaladja. Ingatlan, vagyonértékű jog átruházásából származó jövedelem (59. ) után az adó mértéke 25%, amelyet a magánszemélynek kell az adóbevallásában megállapítania és a bevallás benyújtásával egy időben megfizetnie. Tőkejövedelmek: ( ) pl. kamat, értékpapír, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem Természetbeni juttatások és kedvezmények (69. ): A kifizető által a magánszemély részére juttatott azon érték, amit az a piaci értékből nem térít meg: pl. üzleti ajándék, reprezentáció, valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel, ingyenesen biztosított termék, vagy szolgáltatás; hivatali utazáshoz kapcsolódó vendéglátás, sporttevékenységhez nyújtott szolgáltatás. Adóköteles béren kívüli juttatások és kamatkedvezményből származó jövedelem ( ) Vegyes jövedelmek: ( ) pl. kisösszegű kifizetések, ingatlan bérbeadás, nyereményből származó jövedelem. Értékpapír révén megszerzett vagyoni érték (77/A-77/C ). Alanya: a kifi zető vagy a jövedelmet megszerző magánszemély. Tárgya: a megszerzett jövedelem, illetve a belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjármű. Alapja: a bevétel egésze, vagy az Szja tv-ben elismert költségekkel csökkentett része, illetve annak a törvényben meghatározott hányada. (4. (1)), illetve a gépkocsi beszerzési évétől és beszerzési árától függő adótétel. Mértéke: Az Szja tv-ben az egyes jövedelemtípusokhoz meghatározott mérték szerint. Pl. természetbeni juttatások: 54%, kamatkedvezmény: 44%, forrásadós jövedelmek: 25%, nyeremények: 25%. Adófizetésre kötelezett: a kifizető. A tárgyhónapot követő hó 12-ig. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, a 462 Személyi jövedelemadó elszámolása főkönyvi kartonok adatai alapján számított kötelezettség, az APEH éé08 Havi bevallás nyomtatványon, esedékes: a tárgyhónapot követő hónap 12-ig Munkaadói járulék évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) 40. b. Járulékfizetési kötelezettség: Alapja: a társadalombiztosítási járulékalap. Mértéke: 3,0% A tárgyhónapot követő hó 12-ig. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, a 463xxx Munkaadói járulék főkönyvi karton adatai alapján számított kötelezettség, az APEH éé08 Havi bevallás nyomtatványon, esedékes: a tárgyhónapot követő hónap 12-ig Munkavállalói járulék évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) 41. b. Járulékfizetési kötelezettség: Alapja: az egészségbiztosítási járulékalap. Egyidejűleg több munkaviszony után is fennállhat munkavállalói járulékfizetési kötelezettség. Mértéke: 1,5% A tárgyhónapot követő hó 12-ig. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, a 463 Munkavállalói járulék főkönyvi karton adatai alapján számított kötelezettség, az APEH éé08 havi bevallás nyomtatványon, esedékes: a tárgyhónapot követő hónap 12-ig Társadalombiztosítási járulékok évi LXXX. tv. (Tbj) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről évi LXXXI. tv. (Tny) a társadalombiztosítási nyugellátásról évi LXXXIV. tv. (Rjtv.) a rehabilitációs járadékról évi LXXXII. tv. (Mpt) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról évi XXXIII. tv. (Ebt) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 195/1997 (XI.5) Korm. rendelet a Tbj végrehajtásáról 168/1997 (X.6) Korm. rendelet a Tny végrehajtásáról /1997 (X.6) Korm. rendeletek a Mpt végrehajtásáról 217/1997 (XII.1) Korm. rendelet az Ebt végrehajtásáról évi CXXIII. tv évi CXX. tv. (Ekho)

15 8. szám A MÁV Zrt. Értesítője 927 b. Társadalombiztosítási kötelezettség Alanya: A foglalkoztató (Tbj 4. a/): természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni és társas vállalkozó, költségvetési szerv, személyi egyesülés. A biztosított (Tbj 5. ): a munkaviszonyban álló, a szövetkezeti tag, a tanulószerződéssel rendelkező diák, a munkanélküli ellátásban részesülő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenykedő, választott tisztségviselő, mezőgazdasági őstermelő, egyházi személy, társas és egyéni vállalkozó. Társadalombiztosítási járulék Alapja: a foglalkoztató által a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelem, de munkaviszonyban, főállású társas és egyéni vállalkozói jogviszonyban havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese. Járulékalapot képező jövedelemtípusok: Az SZJA tv. által meghatározott, az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az elszámolható költségekkel csökkentett, az adóelőleg alapjául szolgáló része, Az SZJA tv ában meghatározott kisösszegű kifizetésből származó jövedelem, Egyéb jövedelmek közül tételesen felsorolt: tanulószerződésben meghatározott díj, nevelőszülői díj, ösztöndíj, borravaló, felszolgálási díj, Az SZJA tv. 69. és 71. -ában szabályozott természetbeni és adóköteles béren kívüli juttatások adóalapként meghatározott részének az SZJA-val növelt összege (kivéve az üzleti ajándék és reprezentáció), A munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, ill. a szerződésben rögzített díj, ha nincs az előzőek szerinti jövedelem (pl. külföldi foglalkoztatás esetén). Járulékalapot nem képező jövedelmek (Tbj. 21. ): Társadalombiztosítási ellátások (pl. táppénz, gyes, gyed, családi pótlék, anyasági támogatás). A Magyar Államkincstár végzi a mindenkori költségvetési törvényben jóváhagyott családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítésekre vonatkozó lakossági igények jogosultságának elbírálását, az ezzel kapcsolatos előkészítési, ellenőrzési, folyósítási feladatokat. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás: nyugdíjpénztár esetében a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50%-áig, egészség- vagy önsegélyző pénztár esetében a minimálbér 20%-áig, együttesen 70%-ig mentes a járulék alól. Vagyoni jogok (szerzői, szabadalmi, védjegy, hasznosítási, stb.) ellenértéke. Adózás alá nem eső jövedelmek (pl. adómentes juttatások, adóterhet nem viselő járandóságok, bevételnek nem számító juttatások. Mértéke: A fizetendő járulékok január 1-jétől: (2009-ben is hatályos) Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási jár. (eg.b.j.) természetbeni eg.b.j. pénzbeli eg.b.j. korkedvezmény biztosítási járulék nyugdíjjárulék mpt. tag nem mpt. tag Magánnyugdíjpénztári. tagdíj egészségbiztosítási járulék természetbeni eg.b.j. pénzbeli eg.b.j. 24% 4,5% 0,5% 13%* 1,5% 9,5% 8% 4% 2% *A korkedvezmény-biztosítási járulék 75%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 3,25% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztatók számára Forrás: A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak, a kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozók is kötelesek 9,5% nyugdíjjárulék fizetésére, valamint a saját jogú nyugdíjasok további 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Járulékfizetési felső határ: a biztosított a nyugdíjjárulékot, tagdíjat a járulékalapot képező jövedelme, de legfeljebb a Költségvetésről szóló tárgyévi törvényben meghatározott, naptári évre számított összege után köteles megfizetni, ez 2009-beni napi , évi Ft. Egészségügyi szolgáltatási járulék A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező magánszemély, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó 2009-ben 4500 Ft/hó, 150 Ft/nap. Táppénz-hozzájárulás (Tbj 19. (5) A foglalkoztató köteles a biztosított táppénze egyharmadát hozzájárulás címen megfizetni. Korkedvezmény biztosítási járulék A foglalkoztató a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított után 13% járulékot fizet a társadalombiztosítási járulékon felül.

16 928 A MÁV Zrt. Értesítője 8. szám Általánostól eltérő járulékfi zetési szabályok Kirendelés és munkaerő kölcsönzés (Tbj 4. a) 7. alpont): ha a biztosított foglalkoztatására kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték, akkor a bejelentési-, nyilvántartási kötelezettség, továbbá a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték. Start kártyával rendelkező munkavállaló foglalkoztatása (Tbj. 26. (8)): a kedvezményre jogot adó magánszemély a teljes járulékalapot képező jövedelem után fizet járulékot és tagdíjat, ezért teljes értékű ellátást kap. A munkáltató a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a legfeljebb a minimálbér kétszeresének, minden más esetben a másfélszeres összegig veheti igénybe a kedvezményt. Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (EKHO): meghatározott FEOR számú foglalkozások esetében a tevékenységet folytatójának választási lehetősége van, hogy a jövedelmének közterheit az Ekho törvény szabályai szerint fizesse meg. A tárgyhónapot követő hó 12-ig. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, a 4638xx főkönyvi kartonok adatai alapján számított kötelezettség, az APEH éé08 Havi bevallás nyomtatványon, esedékes: a tárgyhónapot követő hónap 12-ig Egészségügyi hozzájárulás évi LXVI. törvény. b. Járulékfizetési kötelezettség: Tételes egészségügyi hozzájárulás: Alapja: a kifizetőt terheli, a természetes személlyel fennálló, törvényben felsorolt jogviszonyok alapján, illetve járadék, támogatás folyósítása esetén. A természetes személy egyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén is csak egy jogviszony után kell megfizetni. A törvény szabályozza, hogy a fizetési kötelezettség melyik foglalkoztatót terheli. Mértéke: Ft/fő/hó, amennyiben az alapul szolgáló jogviszony nem áll fenn egész hónapban, akkor naptári napokra kell megfizetni. Százalékos egészségügyi hozzájárulás: Alapja: az Art szerinti munkáltatót, illetve kifizetőt terheli az általa a személyi jövedelemadó törvény szerint belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt nem terheli adólevonási kötelezettség, akkor a jövedelmet szerző állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Nem kell megfizetni a százalékos mértékű hozzájárulást a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díjban részesülök, keresőképtelen, fizetés nélküli szabadság, GYES, ápolási díj, gyermeknevelési támogatás esetén Mértéke: 11% 14%1998. évi LXVI. Törvény 3. (3) bekezdése alapján A tárgyhónapot követő hó 12-ig. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, a 463xxx Egészségügyi hozzájárulás főkönyvi kartonok adatai alapján számított kötelezettség, az APEH éé08 Havi bevallás nyomtatványon, esedékes: a tárgyhónapot követő hónap 12-ig Rehabilitációs hozzájárulás évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) 41/A.. 387/2007 (XII.23.) Kormányrendelet. b. Hozzájárulás fizetési kötelezettség Alanya: a munkaadó, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és ezen belül a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a foglalkoztatottak létszámának 5%-át. Alapja: a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám és a ténylegesen foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók létszámának különbsége. Mértéke: alap * éves adótétel (2009-ben Ft/fő/ év) Előlegfizetés: a tárgynegyedévet követő hó 20-ig, éves adóelőleg különbözet rendezése az adóévet követő év február 25-ig. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, a 463xxx Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás főkönyvi karton adatai alapján számított kötelezettség, előleg esedékessége: APEH éé01 számú bevallási nyomtatványon, a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig, vagy az APEH éé03 számú bevallási nyomtatványon az adóévet követő év február 25-ig. éves elszámolás esedékessége: az előlegek és az éves hozzájárulási kötelezettség különbözete, adóévet követő év február 15-ig.

17 8. szám A MÁV Zrt. Értesítője Szakképzési hozzájárulás évi LXXXVI. törvény (Szhj. tv.) A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról évi CXXXIX. törvény A felsőoktatásról 13/2004. (IV.27.) OM rendelet A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról 3/2004. (II.17.) OM-FMM rendelet A szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesíthető hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól évi CI. törvény A felnőttképzésről 45/1999. (XII.13.) OM rendelet A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 48/2001. (XII.29.) OM rendelet A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásába vételének részletes szabályairól 13/2006 (XII.27) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és elszámolásáról 12/2008 (VII.18) SZMM rendelet 13/2006 (XII.27) SZMM rendelet módosításáról 13/2008 (VII.22) SZMM rendelet 13/2004. (IV.27.) OM rendelet módosításáról 2002/52. APEH iránymutatás Bérköltség fogalma a szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásához b. Hozzájárulási kötelezettség: Alapja: az Szhj. Tv. 3. (1) szerint, a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. Mértéke (bruttó kötelezettség): alap*1,5% Csökkentő jogcímek: a Gyakorlati képzés közvetlen vagy más képzést végző intézményen keresztül meghatározott költségei (tanulók díjazása, oktató bérköltsége és ezek járulékai, munkaruha, védőeszköz, kedvezményes étkeztetés, vizsgáztatás, útiköltség, biztosítási díj, adminisztratív költségek; tanműhely, eszközök, anyagok költsége; minden elemre meghatározott összeg-korlátok figyelembe vételével). b Saját munkavállaló képzése felnőttképzési vagy tanulmányi szerződés vagy munkáltatói kötelezés alapján (külső, belső, vegyes, áthúzódó képzés), meghatározott együttes feltételek esetén, a bruttó kötelezettség 33%-ig, az elszámolható költségek meghatározott összegéig. c Fejlesztési támogatás az Szhj tv-ben meghatározott térségi integrált szakképző központ részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmény számára, korlátozó feltételekkel, a bruttó kötelezettség 70%-ig (szakközépiskolának), ill. 35%-a (felsőoktatási intézménynek). Meghatározott eljárási kötelezettségek teljesítése mellett. Gyakorlati képzést szervezők elszámolandó kötelezettsége: A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez (NSZFI) részére teljesítendő, az adóhatósággal szemben nem keletkezik elszámolási kötelezettség. Csökkentő jogcímek lehetnek a bruttó kötelezettség 100%-áig a gyakorlati képzés költségei, b saját munkavállaló képzési költségei, c fejlesztési támogatás. Ha az elszámolható költségek meghaladják a bruttó kötelezettséget, akkor a különbözet az alaprészből visszaigényelhető. Gyakorlati képzést nem szervezők elszámolandó kötelezettsége: Az APEH felé kell bevallani, és megfizetni. Csökkentő jogcímek lehetnek legfeljebb a bruttó kötelezettség 70%-áig: a saját munkavállaló képzési költségei, b fejlesztési támogatás. A bruttó kötelezettség elszámolható költségekkel csökkentett része, de legalább 30%-a kötelezően befizetendő. Előlegfizetés a gyakorlati képzést nem szervezők esetében: tárgyév július 20-ig, a gyakorlati képzést végzőknél nincs. Éves elszámolás különbözete az NSZFI vagy az APEH felé a tárgyévet követő év február 25-ig. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, a bérköltség főkönyvi számlák egyenlege alapján számított kötelezettség, előleg: APEH éé01 Havi bevallás nyomtatványon, a tárgyfélévet követő hónap 20-ig, éves elszámolás az NSZFI vagy az APEH felé az előlegek és az éves hozzájárulási kötelezettség különbözete, adóévet követő év február 25-ig. A saját munkavállalók képzéséről adatszolgáltatást kell benyújtani a tárgyévet követő év február 25-ig a székhely szerint illetékes regionális munkaügyi központ részére Környezetterhelési díj évi LXXXIX. törvény b. Díjfizetési kötelezettség: Alanya: aki az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (kibocsátó), Tárgyi hatálya azokra a környezetterhelő anyagokra terjed ki, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek (környezetterhelő anyag).

18 930 A MÁV Zrt. Értesítője 8. szám Alapja: A levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba, a talajba juttatott, e törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egysége: A levegőterhelési díj alapja a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege. A vízterhelési díj alapja a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. Mértékük: a törvény 1., 2., 3. számú mellékleteiben meghatározott képletek alapján. a nettó díjelőleget a negyedév utolsó napjáig a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és a befizetett díjelőleg különbözetét kell megfizetni Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, levegő,- és vízterhelési díj esetében az APEH felé benyújtott xx50. számú bevallásban előleget negyedévente, az éves kötelezettséget a tárgyévet követő év március 31- ig talajterhelési díjat az Önkormányzati adóhatóság számára kell bevallani az általuk rendszeresített nyomtatványon Kulturális járulék 1993.évi XXIII. törvény A Nemzeti Kulturális Alapprogramról és annak módosításáról szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: NKJ tv.) évi L. törvény 55. az építmények kivitelezése után megállapított kulturális járulék 13/1999 (VIII.27) NKÖM rendelet Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló rendelet végrehajtásáról 10/2001 (IV.24) NKÖM-PM rendelet a kivitelezőt terhelő kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról b. Járulékfizetési kötelezettség: Termékek és szolgáltatások: Alanya: a járulék fizetésére kötelezettek körét az NKJ tv. melléklete határozza meg, aki lehet a járulékköteles termék vagy szolgáltatás:gyártója (importálója), kiadója (importálója), forgalmazója (importálója), szolgáltatója, kivitelezője / építtetője. Tárgyi hatálya: kizárólag a NKJ tv. mellékletében meghatározott termékekre és szolgáltatásokra terjed ki. Alapja: mellékletében meghatározott termékek és szolgáltatások értékesítésének az Sztv. szerint az üzleti évben elszámolt nettó (Áfa-t nem tartalmazó) árbevétele vagy egyéb bevétele, az importált termék értékesítésekor keletkezett nettó árbevétel. Mértéke: az NKJ. tv. mellékletében százalékos formában kifejezett, az egyes termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódóan meghatározott. A járulékalapot csökkentő tételek: A járulékalap megállapítása során az SZJ 74.4 (hirdetés, lásd pont) alá tartozó tevékenységből származó árbevételt csökkenteni kell a számlával igazolt NKJ tv szerint járulékköteles ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként kifizetett öszszeggel. A járulékalap megállapítása során az árbevételt csökkenti az NKJ köteles termék értékesítéséből származó bevétel, amely a vevőnél az Áfa tv /A. szerinti, változatlan formában történő értékesítéssel a termék igazolhatóan másik tagállamba vagy harmadik ország területére került. A kulturális járulék fizetésére kötelezett által értékesített járulékköteles termék előállításával, vagy az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésével közvetlenül összefüggő, ahhoz kapcsolódó járulékköteles termékbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások számlával igazolt, általános forgalmi adó nélküli beszerzési ára. Épületek és építmények: Alanya: főszabály szerint a kivitelező, de az építtető: az NKJ tv. 5/B kiegészítése szerint az építtető írásban köteles a kivitelezőt tájékoztatni arról, hogy a megvalósuló építmény rendeltetése szerint járulékköteles-e és a bekerülési költsége eléri-e járulékköteles értékhatárt (jelenleg 120 millió Ft). Ennek elmulasztása esetén a járulékkötelezettség az építtetőt terheli. Tárgyi hatálya: NKA tv. melléklete szerinti építmény, amely bekerülési értéke a mindenkori költségvetési törvényben az előminősítési eljárási értékhatár 50%-át eléri, vagy meghaladja. Az építmény használatbavételi engedély szerinti rendeltetése és a számlázott anyag és munkadíj végösszege alapján ismételten felül kell vizsgálni a járulékkötelezettséget és szükség esetén elszámolni az adóhatósággal. Alapja: a kivitelező kötelezettsége esetén az építmények létrehozásának bekerülési költsége (anyag + munkadíj) az építtető kötelezettsége esetén az általa biztosított anyag, saját előállítású termék, szolgáltatás értéke után. Mértéke: 0,2%. Hirdetés: SZJ: Alanya: szolgáltató Alapja: nettó árbevétel ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybevett szolgáltatás ellenértéke

19 8. szám A MÁV Zrt. Értesítője 931 (A szolgáltatás továbbközvetítése esetén az eladott áruk, szolgáltatások beszerzési értékével csökkentett bevétele) Mértéke: 1,00%. c. Pénzügyi teljesítése A bevallás esedékességével egyidejűleg. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, a 463xxx Kulturális járulék főkönyvi kartonok adatai alapján számított kötelezettség, az APEH éé01 Havi bevallás nyomtatványon, termékek, szolgáltatások, valamint hirdetés járulékainak esedékessége: a bevallás gyakorisága szerint a tárgyhónapot / negyedévet követő hónap 20-ig, épületek és építmények járulékainak esedékessége: A kifizető kötelezettsége esetén: a tárgynegyedévet követő 20-ig. Ha az építési szerződésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) időben elválik egymástól, a kivitelező a számla kibocsátását követő hó 20. napjáig köteles a kulturális járulékot bevallani és megfizetni. Az építtető az őt terhelő kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerű használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg a bevallási gyakoriságának megfelelő időszakban.. a havi és negyedéves bevallóknak a tárgyévet követő év február 25-ig az éves adókötelezettségről az xx16 számú összesítő bevallást kell benyújtani Innovációs járulék évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai innovációs alapról. b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: a belföldön székhellyel rendelkező gazdasági társaság, amely a számviteli törvény hatálya alá tarozik, kivéve a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, a kis- vagy mikrovállalkozás. Alapja: A helyi adóról szóló C. törvény 39. (1) bekezdése szerinti iparűzési adóalap. Mértéke: 0,3% Meghatározása: + Bruttó összeg: járulékalap * 0,3% Kötelezettségcsökkentő tételek: a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, csökkentve az ezek fedezetéül szolgáló államháztartási támogatásokkal: a saját tevékenységi körben végzett tevékenység elszámolt költsége vásárolt, meghatározott szervezetektől megrendelt tevékenység elszámolt költsége pl. költségvetési szerv (egyetem), nonprofit szervezet (alapítvány) által végzett Éves nettó kötelezettség Előlegfizetés alapja a bevallott összeg (az előző évi adó időarányos része), esedékes: a negyedévet követő hó 20-ig, Éves elszámolás különbözete: a tárgyévet követő év május 31-ig. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg az adóévet követő év május 31. napjáig benyújtandó xx49. számú bevallásban. 4.2 Önkormányzatok felé elszámolandó adók Helyi adók Építményadó évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban Htv), valamint az adott Önkormányzat képviselőtestületének helyi adókra vonatkozó rendelete. b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: aki a naptári év első napján az épület tulajdonosa vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog esetén annak gyakorlására jogosult. Tárgya: épületnek minősülő építmény. Az építmény az épület és az épületnek nem minősülő építmény műtárgy gyűjtőfogalma, amely végleges vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatásával jön létre. Az épület olyan építmény, amely épület-szerkezeti elemeivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül és ezzel a állandó vagy időszakos emberi tartózkodás, használat feltételeit biztosítja. Alapja: az épület hasznos alapterülete alapján m2-ben. Mértéke: 900 Ft/m 2, maximum a évre vonatkozóan közzétett, és az adóévet megelőző második évig eltelt évek inflációs rátáival emelten összegben lehet megállapítani, vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete utáni adó mértéke kizárólag az adótárgy fajtája és a településen belüli földrajzi elhelyezkedése alapján differenciálható. Évente két részletben, március 15-i és szeptember 15-i esedékességgel. Az adóalany az adókötelezettség keletkezését, bármilyen változást és a megszűnést követő 15 napon belül köteles bevallást benyújtani. Az adóhatóság kivetéssel állapítja meg és fizetési meghagyásban közli a fizetendő adót.

20 932 A MÁV Zrt. Értesítője 8. szám Telekadó évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban Htv), valamint az adott Önkormányzat képviselőtestületének helyi adókra vonatkozó rendelete. b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog esetén annak gyakorlására jogosult. Tárgya: beépítetlen belterületi földrészlet minden olyan önálló földrészlet, amelyen építmény (épület vagy műtárgy) egyáltalán nem áll. Mentességet élveznek a törvény 19. -ban meghatározott földterületek. Alapja: a telek m2-ben számított területe vagy korrigált forgalmi értéke. Mértéke: 200 Ft/m 2, maximum a évre vonatkozóan közzétett, és az adóévet megelőző második évig eltelt évek inflációs rátáival emelten összegben lehet megállapítani, vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a. Évente két részletben, március 15-i és szeptember 15-i esedékességgel. Az adóalany az adókötelezettség keletkezését, bármilyen változást és a megszűnést követő 15 napon belül köteles bevallást benyújtania. Az adóhatóság kivetéssel állapítja meg és fizetési meghagyásban közli a fizetendő adót Vállalkozók kommunális adója évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban Htv), valamint az adott Önkormányzat képviselőtestületének helyi adókra vonatkozó rendelete. b. Adófizetési kötelezettség Alanya: vállalkozó, aki lehet magánszemély, jogi személy és szervezet. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csak telephelye található az önkormányzat illetékességi területén. Alapja: az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Mértéke: Ft/fő, de maximum a évre vonatkozóan közzétett, és az adóévet megelőző második évig eltelt évek inflációs rátáival emelt összegben lehet megállapítani,. Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó évi mértékének időarányos részét kell számításba venni. Előlegfizetés: évente két részletben, március 15-i és szeptember 15-i esedékességgel, illetve az önkormányzati fizetési meghagyásban közölt időpontban. Feltöltési kötelezettség: december 20-ig az éves várható adó minimum 90%-ának összegéig ki kell egészíteni a megfizetett előleget; Éves elszámolás különbözete: a tárgyévet követő év május 31-ig. Az adóalany az adókötelezettség keletkezését, bármilyen változást és a megszűnést követő 15 napon belül köteles bevallást benyújtani. Az adóhatóság kivetéssel állapítja meg és fizetési meghagyásban közli a fizetendő adóelőleget. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg az adóévet követő év május 31. napjáig benyújtandó bevallásban Helyi iparűzési adó évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban Htv), valamint az adott Önkormányzat képviselőtestületének helyi adókra vonatkozó rendelete. b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző vállalkozó. Tárgya: az adókötelezettség a vállalkozó ilyen minőségében végzett nyereség- illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenységére terjed ki. Alapja: Állandó tevékenység esetén: az adó alapja az értékesített termék, illetve a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység végzésének időtartama határozza meg az adókötelezettség időbeni terjedelmét. Az ideiglenesen végzett tevékenységnél a törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatnak, hogy az adót napi átalányban állapítsa meg, melynek felső határa 5000 Ft. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően a vállalkozónak kell a Htv 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania: Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja nem haladta meg a 100 millió forintot, a személyi jellegű ráfordítással arányos, vagy eszközérték arányos adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12.

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. ÜGYREND Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. Tartalomjegyzék 1. A Felügyelő Bizottság működése...3 1.1.

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében A Közhasznú Alapítvány alapítója a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet általános jogutódjaként az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium a közhasznú jogállás megszerzése érdekében

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT. 2012. október 11.

Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT. 2012. október 11. Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT 2012. október 11. 1 Alulírott alapító a Ptk. 74/A-G -ai alapján a következők szerint rögzíti egységes szerkezetben 2012. október 11. a Sárospataki Theologiai

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P NYUGDÍJAS SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ I. PÁLYÁZÓ SZERVEZET ADATAI A pályázó neve:.. A pályázó székhelye:. A pályázó címe,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT MARTONYI FEJLŐDÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY

ALAPÍTÓ OKIRAT MARTONYI FEJLŐDÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRAT MARTONYI FEJLŐDÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY Az Alapító Okirat kelte: 2009. december 21. Egységes szerkezetbe foglalás időpontja: 2010. március 12. 1 ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRAT amely abból a célból készült,

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. (2014. május 9-i módosított változat, módosítások kiemelt formátumban)

ALAPÍTÓ OKIRAT. (2014. május 9-i módosított változat, módosítások kiemelt formátumban) ALAPÍTÓ OKIRAT (2014. május 9-i módosított változat, módosítások kiemelt formátumban) Alulírott, Borka Gyula (8000 Székesfehérvár, Gyár u. 4.) számítva természetes és jogi személyek csatlakozására Székesfehérvár

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

PÉCSI TENISZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

PÉCSI TENISZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY PÉCSI TENISZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRAT I. Az Alapítvány neve, székhelye Az Alapítvány neve: PÉCSI TENISZÉRT Közhasznú Alapítvány Az Alapítvány székhelye: 7635 Pécs Kisszkókó dűlő 7. II. Az

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba.

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba. A L A P Í T Ó O K I R A T /a 2010. április 10.illetve május 27. napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete /NYDSZ/ /1068 Budapest, Benczúr utca 37./,

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Alapító ( - Fővárosi Bíróságon 60468/96 nyilvántartási szám alatt bejegyzett) Budafoki Nyolcévfolyamos Oktatásért Alapítvány (Alapítvány) Alapító Okiratát -

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKTARISZNYA ALAPÍTVÁNY MONOR ALAPÍTÓ OKIRAT 2 Ezen alapító okirat azért készült, hogy az 1. pontban megnevezett alapító az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

Alapító Okirat. 1 Az Alapítvány neve, székhelye

Alapító Okirat. 1 Az Alapítvány neve, székhelye A Magyar Nemzeti Szívalapítvány alapító okiratának az alapítás által bekövetkezett módosításokkal, kiegészítésekkel és a jogi szabályozás aktualitásaiból eredő változásokkal egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT a módosításokkal egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT a módosításokkal egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT a módosításokkal egységes szerkezetben A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, mint alapító az 1989. október 4- én a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya

Részletesebben

Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Szervezeti felépítés

Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Szervezeti felépítés Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Szervezeti felépítés 1.1. Kuratórium 1.1.1. Elnöke Dr. Haraszti György 1.1.2. Tagjai Prof. Dr. Haraszti György Tallai Gábor Dr. Róna Tamás Frisch György

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A közhasznú szervezetek típusai

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A közhasznú szervezetek típusai A jogszabály mai napon hatályos állapota 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan.

ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. Kovács Gábor Személyi szám: 1 591020 1141 Lakcím: 2854 Dad, Badacsonyi utca 14. Fülöp Pál Személyi szám: 1 610920

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év A közhasznúsági jelentés tartalmazza: 1, a számviteli beszámolót 2, költségvetési támogatás felhasználását 3, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, 4, a cél

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2015.(II. 12.) határozata

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata

Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata Kelt: Budapest, 2006.november 16. 2 Az Alapítvány adatai: Az Alapítvány cégneve: Alkalmazott Tudományért

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től)

ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től) ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től) Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete (cím: Kerekegyháza, Fő

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

Tájékoztató a Madách Színház támogatása esetén érvényesíthető adókedvezményekről

Tájékoztató a Madách Színház támogatása esetén érvényesíthető adókedvezményekről Tájékoztató a Madách Színház támogatása esetén érvényesíthető adókedvezményekről A Madách Színház Budapest egyik legnépszerűbb és legsikeresebb színháza. A kiegyensúlyozott működéséhez, a produkciók igényes

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Kapuvár Lakosainak Egészségért Közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező, közfeladatok biztosítása céljából határozatlan időre létrehozott

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat I. Általános rész 1.1. A Közalapítvány alapítása: A Közalapítványt Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése alapította a Polgári Törvénykönyv 74/A-74/F alapján, a 19/2001.

Részletesebben

Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány. Szervezeti és Működési Szabályzat. Jelen szabályzat az 2014.05.29-től érvényes

Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány. Szervezeti és Működési Szabályzat. Jelen szabályzat az 2014.05.29-től érvényes Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzat Jelen szabályzat az 2014.05.29-től érvényes I. rész Szervezet neve: Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány Székhelye: 1061 Budapest,

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ikt. sz.: 23/2014. NYIL V ANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Alapító által alapított, a 2013. évi V. tv. (Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az önkormányzati biztosról

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az önkormányzati biztosról EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 9/2005. (v.18.), az 1/2009. (I.30.) és a 11/2011. (III.25.) sz. rendeletekkel módosítva!) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az

Részletesebben

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje I. A Számvizsgáló Bizottság és tagjai 1. Az IPA Magyar Szekció (a továbbiakban: Magyar Szekció) Számvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE

VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE 2009. I. Általános rendelkezések A kuratórium az alapítvány vagyonának kezelője, általános ügydöntő, ügyvivő szerve. Kezeli az

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések

I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések Cserszegtomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.31.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról ás átvételéről Cserszegtomaj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT KÖZALAPÍTVÁNY

ALAPÍTÓ OKIRAT KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRAT Gödöllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. alapján, határozatlan időre a törvényben előírt követelményeknek is megfelelő KÖZALAPÍTVÁNY

Részletesebben

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26.

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. Civil változások 2012 Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. 2011. évi CLXXV. Tv. fogalmak Közhasznúság fogalma: minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Élő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út 1. 2013. évi Közhasznúsági jelentése

Élő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út 1. 2013. évi Közhasznúsági jelentése Élő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út 1. 2013. évi Közhasznúsági jelentése Bakonycsernye 2014..május 14. Szabó János elnök Közhasznúsági jelentése a 2013-as esztendőről 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

CIVIL SZERVEZETEK, EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK ADÓZÁSA AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY TÜKRÉBEN. Dr. H. Nagy Dániel osztályvezető

CIVIL SZERVEZETEK, EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK ADÓZÁSA AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY TÜKRÉBEN. Dr. H. Nagy Dániel osztályvezető CIVIL SZERVEZETEK, EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK ADÓZÁSA AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY TÜKRÉBEN Dr. H. Nagy Dániel osztályvezető 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

Mancsos Segítőtársaink Terápiás Állatok és Oktatási Alapítvány. 2005. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

Mancsos Segítőtársaink Terápiás Állatok és Oktatási Alapítvány. 2005. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A Mancsos Segítőtársaink Terápiás Állatok és Oktatási Alapítvány 2005. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó jogszabálya kötelezően előírja - közhasznú

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 29. szám 122. évfolyam 2007. augusztus 31. TARTALOM.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 29. szám 122. évfolyam 2007. augusztus 31. TARTALOM. 29. szám 122. évfolyam 2007. augusztus 31. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 21/2007. (VIII. 31. MÁV Ért. 29.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás az alapítványok

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET 2009. november 6. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 13/2009. (XI. 6.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 26/2009. (XII. 30.) Kgy. rendelet módosítása

Részletesebben

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 2014. november Szentgyörgyi Magdolna Fontosabb hatályos jogszabályok 2011. ÉVI CLXXV TÖRVÉNY AZ EGYESÜLÉSI JOGRÓL, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSRÓL, VALAMINT A CIVIL

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Dr.Hosszú Károly ügyvéd. Összefoglaló az Új Civil Törvényről

Dr.Hosszú Károly ügyvéd. Összefoglaló az Új Civil Törvényről Összefoglaló az Új Civil Törvényről -Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Vonatkozó jogszabályok - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

4/2015. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE

4/2015. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM Az államháztartáson kívüli forrás átadásárólátvételéről 2. oldal 6/2015. (VII. 1.) önkormányzati rendelet 2015. július 1.

Részletesebben

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (...) önkormányzati rendelete az újpesti

Részletesebben

A MOTOROS KÖNNYŰREPÜLŐ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

A MOTOROS KÖNNYŰREPÜLŐ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA A MOTOROS KÖNNYŰREPÜLŐ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA Jóváhagyta: a 2005. április 8-i közgyűlés Egységes szerkezetbe foglalt alapszabály I. Általános rendelkezések: A Szövetség neve: Motoros Könnyűrepülő Szövetség

Részletesebben

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének

Részletesebben

Élő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út 1. 2012. évi Közhasznúsági jelentése

Élő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út 1. 2012. évi Közhasznúsági jelentése Élő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út 1. 2012. évi Közhasznúsági jelentése Bakonycsernye 2013.május 24. Surányi Gábor elnök Közhasznúsági jelentése a 2012-es esztendőről 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ

Részletesebben

ZALAHALÁPÉRT KÖZALAPÍTVÁNY

ZALAHALÁPÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ZALAHALÁPÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Az alapító Zalahaláp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY ÉS AZ ADÓIGAZGATÁS KAPCSOLATA. Előadó: Dr. Ondi Sándor Nyíregyháza, 2012. október 5.

AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY ÉS AZ ADÓIGAZGATÁS KAPCSOLATA. Előadó: Dr. Ondi Sándor Nyíregyháza, 2012. október 5. AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY ÉS AZ ADÓIGAZGATÁS KAPCSOLATA Előadó: Dr. Ondi Sándor Nyíregyháza, 2012. október 5. Új jogszabályok: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február 25. 15. óra 40.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

POLGÁRMESTERI ELŐTERJESZTÉS

POLGÁRMESTERI ELŐTERJESZTÉS ....napirendi pont POLGÁRMESTERI ELŐTERJESZTÉS Tájékoztató a hatályban lévő közérdekű kötelezettségvállalásokról, illetve új közérdekű kötelezettségvállalások szervezéséről Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17-ei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben