Kovács Tünde: A kutatás alapjai Gyakorlati útmutató

Átírás

1 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 47. Kovács Tünde: A kutatás alapjai Gyakorlati útmutató EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÕ ÉS TOVÁBBKÉPZÕ INTÉZET 2005

2 2 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK Szerzõ: Kovács Tünde Szerkesztette: Tóth Lászlóné Véleményezték: Dr Drexlerné Solymos Mária Dr Kállayné Õry Csilla Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet, 2005 Felelõs kiadó: Vízvári László fõigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mû bõvített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3 A KUTATÁS ALAPJAI 3 Tartalom: Bevezetõ 5 A képzés struktúrája Modul: A kutatásról 07 A tananyag célja 07 Követelmények 07 Fogalomgyûjtemény 07 Tananyag A kutatásról általában A pedagógiai kutatás A pedagógiai kutatás sajátosságai 12 Összefoglalás 13 Feladat Modul: A kutatás elsõ fázisa: a tervezés 14 A tananyag célja 14 Követelmények 14 Fogalomgyûjtemény 14 Tananyag 15 A kutatási terv 15 Összefoglalás 20 Feladat Modul: A kutatás második fázisa: a kutatási terv gyakorlati magvalósítása 22 A tananyag célja 22 Követelmények 22 Fogalomgyûjtemény 22 Tananyag A jó hipotézis Kutatási módszerek és eszközök A minta és a mintavétel Az adatok analízise, adatfeldolgozás 32 Összefoglalás 34 Feladat Modul: A kutatás harmadik fázisa: a kutatás eredményeinek közzététele 36 A tananyag célja 36 Követelmények 36 Fogalomgyûjtemény 36 Tananyag 37

4 4 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 1. Az írásmû vázlata és tartalmi követelményei Formai követelmények Általános követelmények 40 Összefoglalás 40 Feladat 41 Mellékletek 1. sz. melléklet: Kutatási terv sz. melléklet: Útmutató a szakdolgozat szerkesztéséhez sz. melléklet: Szakdolgozat nyilvántartó és értékelõ lap sz. melléklet: Gyakorlati napló - tartalomjegyzék sz. melléklet: Gyakorlati napló - absztrakt sz. melléklet: Felhasznált irodalom 52

5 A KUTATÁS ALAPJAI 5 BEVEZETÕ A gyakorlatok szervezése, vezetése a szakképzés csúcsa, az egészségügyi szakképzés esetében a szakma és a pedagógia valódi találkozása. Az egészségügy területén dolgozó diplomás szakemberek, akik felvállalják az egészségügyi gyakorlatvezetõ szerepét, az eredeti foglalkozásuk mellett egy másik (nem kevésbé izgalmas) karriert fogadnak el. Néha nem egyszerû e kettõ között egyensúlyozni, mivel saját szakirányukat te-kintve magas képesítéssel és jelentõs gyakorlattal rendelkeznek, de a pedagógia területére esetleg jelentõsebb elõkészület nélkül lépnek be. Kérem, tartsák szem elõtt a jövõben: a legsikeresebb egészségügyi gyakorlatvezetõk azok lesznek, akik képesek a kettõs szerep elvárásai között megfelelõen egyensúlyozni. A kutatás a kíváncsi emberek tudománya. A pedagógus pedig alapvetõen kíváncsi ember, így folytonosan keresi a válaszokat a felmerülõ problémákra. Az egészségügyi szakképzésben a problémák több oldalról megjelenhetnek, így a kutatások a képzõés gyakorlóhelyek számára is támogató rendszerként funkcionálnak.

6 6 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Az elsajátítandó ismeretanyag négy modulba rendezése csak didaktikai célokat szolgál, így kérem, hogy a II-IV. modult kezelje egységben!

7 A KUTATÁS ALAPJAI 7 TARTALOM 1. MODUL A KUTATÁSRÓL A tananyag célja Követelmények Fogalom gyûjtemény 1. A kutatásról általában 2. A pedagógiai kutatás 3. A pedagógiai kutatás sajátosságai Összefoglalás Feladat A TANANYAG CÉLJA A kutatást, ezen belül a pedagógiai kutatások sajátosságait és ismérveit, a kutatás folyamatát megismertetni a tanulóval. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: - leírni a pedagógiai kutatás célját, - leírni a kutatási módszerek jellemzõit, alkalmazásuk módját: - megfigyelés - kikérdezés - szociometria - pszichológiai tesztek - tudásszintmérõ tesztek - dokumentum és tartalomelemzés - felsorolni a pedagógiai kutatások sajátosságait, - kutatási stratégiát választani. FOGALOMGYÛJTEMÉNY analitikus kutatás Az általános (elméleti) ismeretekbõl jutunk el az egyedi (gyakorlati) ismeretekig. Elméleti adatok, dokumentumok elemzését - analizálását végzi a kutató, a kapott eredményeket a gyakorlatban használja fel. Az elmélet gyakorlatban való alkalmazhatóságát keresi, bizonyítja. Nevezzük még deduktív kutatásnak is. attribútumok Személyek vagy dolgok jellemzõi.

8 8 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK dedukció Logikai modell, amelyben általános alapelvekbõl speciális feltevéseket alakítunk ki. Abból az általános alapelvbõl kiindulva, például, hogy minden dékán kiállhatatlan, feltételezhetjük, hogy ez sem fog minket másik szakra átengedni. Ez a feltételezés dedukció (levezetés) eredménye lenne. empirikus kutatás Az egyedi (gyakorlati) ismeretekbõl általánosítás útján mondunk ki általános érvényû (elméleti) téziseket. Alapja a tapasztalás (megfigyelés, kísérlet), melyet rögzít a kutató, és az összefüggések feltárása után az elméletet igazolja, vagy módosítja. A vizsgált egyedit hasonlítja az általánoshoz. Nevezzük még induktív kutatásnak is. indukció Logikai modell, amelyben konkrét megfigyelések alapján általános alapelveket fogalmazunk meg. Például, ha észrevesszük, hogy a zsidók és a katolikusok inkább szavaznak a demokratákra, mint a protestánsok, ebbõl arra következtethetnénk, hogy a vallási kisebbségek az Egyesült Államokban inkább a demokrata párthoz kötõdnek, és ezt egyben meg is magyaráznánk. Ez lehet egy példa az indukcióra. Vö.: dedukció TANANYAG 1. A kutatásról általában A felfedezés lényege: látni azt, amit már mindenki látott, de olyat gondolni, amit senki más nem gondolt róla. Szent-Györgyi Albert A kutatás új ismertek feltárását, pontosabbá tételét vagy elmélyítését célozza. Lényegének megfogalmazása során legalább annyi eltérõ állásponttal találkozhatunk, mint - némi túlzással - ahányan megpróbáltak kutatás elméletet tanítani. Nézzünk egy általános megfogalmazást: A kutatás a tudományos vizsgálódás és/vagy kísérletezés folyamata, ami céltudatos, szisztematikus és precíz adatgyûjtést foglal magába. Ezt követõen az adatok analízise és értelmezése következik azzal a céllal, hogy új ismeretekhez jussunk, vagy bõvítsük a már meglévõ tudásunkat. A kutatás végsõ célja, hogy tudományos ismeretek rendezett halmazát hozzuk létre. Tehát a kutatási tevékenység problémák megoldásának sorozatát jelenti a gyakorlatban. A megoldást kétfajta gondolkodási módon közelíthetjük meg. Deduktív okfejtés során az általános törvényszerûségekbõl indulunk ki és haladunk az egyedi eset felé. Általános igazságokat alkalmazunk a konkrét esetre. Az induktív logikai felfogás szerint ennek fordítottja a probléma megoldása, azaz egyes részletekbõl, tapasztalatból kiindulva próbálunk meg törvényszerûségeket, összefüggéseket megfogalmazni.

9 A KUTATÁS ALAPJAI 9 Például: A kutatás lehetséges fajtáit több dimenzióban értelmezhetjük. Ezek alapján beszélhetünk: - társadalomtudományi és természettudományi kutatásról, - alapkutatásról és alkalmazott kutatásról, - minõségi és mennyiségi kutatásról (valamint történelmi kutatás), - kísérletes és nem kísérletes kutatásról. Ugyan így maga a kutatás célja is eltérõ, aszerint, hogy: - egy jelenséget megfigyelni, leírni vagy esetleg osztályozni, - a leírást kiterjesztve egy témát felderíteni, kapcsolati rendszerét felfedezni, - egy adott jelenséget magyarázni, vagy - prognosztizálni, becsléseket készíteni, ellenõrzési rendszereket kifejleszteni szeretnénk, beszélhetünk mint kutatási célról: - új ismeretek feltárásáról, - meglévõ ismeretek pontosításáról, és - meglévõ ismeretek elmélyítésérõl. A kutatásról, természetébõl adódóan, elmondhatjuk, hogy szisztematikus, logikus, és empirikus folyamat. Szisztematikus, mert a kutatók a probléma megoldásához azonosítják és megnevezik azokat a változókat, amelyek közötti viszonyokat érdemes vizsgálni, amelyek a hipotézis és a probléma kiértékelését elõsegítik.

10 10 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK Logikus, mert nem csak a változók közötti viszonyt, hanem a kutatási folyamat során alkalmazott eljárásokat is vizsgálják, így lehetõvé válik a kutatók összegzése, általános következtetéseinek levonása. Empirikus, mert a kutatók adatokat gyûjtenek, s ezeken az adatokon alapszanak a meghatározások és következtetések. Elmondhatjuk még, hogy a kutatás bizonyos értelemben egyszerûsítõ is, hiszen a kutatók egyedi adatokat gyûjtenek, és ezeket használják fel az általános érvényû összefüggések becslésére (ld. induktív logika). Ugyanakkor, az egyszerûsítés mellett, jellemzõ még a sokszorosítás is a kutatásra, mert a kutatási folyamatok elemei, eredményei dokumentáltak, így a kutatások megismételhetõk, vagy új, a korábbiakon alapuló kutatási eljárásokat kidolgozva és alkalmazva ellenõrizhetõ mások eredményei, megállapításai. (Thomas-Nelson, 1996.) Szakterülettõl függetlenül a kutatás típusai lehetnek Analitikus kutatás: Leíró kutatás: - történeti kutatás, - filozófiai kutatás, - áttekintés, - kutatási összefoglalás. - kérdõív, - interjú, - normatív vizsgálat, - esettanulmány, - környezettanulmány, - dokumentum- (tartalom-) elemzés, - a fejlõdés tanulmányozása, - összefüggések tanulmányozása, kísérletes kutatás, minõségi kutatás. Az analitikus (elemzõ) kutatás magába foglalja egy komplex jelenségrõl rendelkezésre álló információk alapos tanulmányozását és kiértékelését, valamint a jelenség értelmezését célzó próbálkozást vagy értelmezést. Amennyiben a spontán jelenségekbe beavatkozunk, experimentális kutatásról beszélünk, ahol is a beavatkozások hatására létrejövõ ok-okozati viszonyt is vizsgáljuk. Ezzel szemben a minõségi kutatás egy természetes helyzetben lefolytatott, intenzív, hosszantartó megfigyelés, a történések pontos és részletes rögzítése, a megfelelõ formában rögzített adatok elemzése és magyarázata.

11 A KUTATÁS ALAPJAI A pedagógiai kutatás Hol használhatja a kutatást, mint információszerzési módszert? A pedagógiai kutatások legfõbb célja a pedagógiai tevékenység eredményességének növelése. Ez a megfogalmazás tág lehetõséget biztosít, amennyiben a pedagógiai tevékenységet nem szûkítjük le csak a tanítási-tanulási folyamat elemeire. Lehetõség nyílik kutató, feltáró munkát végezni (és ezzel természetes kíváncsiság igényünket is kielégíteni) pl.: - az oktatás tervezésével, - az iskola irányításával, ellenõrzésével, - a pedagógiai célrendszer megvalósulásával, - az oktatási tartalommal, - az oktatás irányításával, - a pedagógus-tanuló kapcsolattal, - a pedagógusképzéssel kapcsolatban. A képzés fejlesztési, szervezési, lebonyolítási és értékelési szakaszában Nem szabad a kutakodási témákból kizárni azokat a területeket, jelenségeket sem, amelyek nem azonnal és nem közvetlenül járulnak hozzá az oktató munka eredményességének változásához. Ilyen kutatási témák lehetnek például: - a szakképzés-struktúra új elemeinek hatásvizsgálata - átjárhatóság a szakképzésben - a szakképzés fejlõdésének társadalmi, gazdasági környezete - az iskolaszerkezet változásának vizsgálata (OKJ elõtt és után) - a szakmai és iskolai struktúraváltás módszertanának vizsgálata - az európai szakképzési elvárásoknak való megfelelés vizsgálata - szakmastruktúra-váltás az iskolákban - struktúraváltás folyamata a szakképzésben - a gyakorlati képzés helyének elemzése az átalakulás idõszakában - az átképzés, mint a foglalkoztatáspolitika eszköze - rövid és középtávú munkaerõ prognózisok - munkatapasztalat, mint oktatási és képzési stratégia - képzési programok összehasonlító elemzése az iskolarendszeren kívüli felnõttképzésben - a tanulási kudarc okainak monitoring vizsgálata a szakképzést folytató iskolákban - a képzéshez való hozzáférés esélyének és lehetõségének vizsgálata.

12 12 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A fenti kutatások élõ, valós kutatási témák, melyet a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) végzett között. Mint látható, a kutatás célja minden esetben a pedagógiai eredményesség fejlesztése, a tárgya azonban a képzésfejlesztéstõl az értékelésig terjed. Tehát a pedagógiai kutatás tárgya lehet: - a képzés fejlesztésének támogatása, - a képzés struktúrája, - iskolaszerkezet, - iskolavezetés, - oktatási programok, - gyakorlati képzés, - oktatás-metodológia, - értékelés, - más tudományterületekkel való kapcsolat (pszichológia, szociológia stb.). 3. Pedagógiai kutatás jellemzõi, sajátosságai A pedagógiai jelenségek komplexek, összetettek, vizsgálatuk lényegesen nehezebb, mint a természettudományos jelenségek vizsgálata. A kiló, centi, perc igen kevés esetben ad információt a pedagógiai kutatások során. Ha például, arra vagyunk kíváncsiak, hogy az általunk összeállított oktatási segédletnek (jelesül ez az oktatási anyag, amelyet olvas), milyen hatással vannak Önre, figyelembe kell vennünk, hogy ez függ az Ön elõzetes ismereteitõl, érdeklõdésétõl, hangulatától, a tanulási körülményeitõl, az idõjárástól, a családjától, a kollégáitól, tehát számtalan tényezõtõl. Az alkalmazás eredménye megmutatkozhat az Ön tudásában, attitûdjében, munkájában, személyiségében közvetlenül, vagy csak évek múlva. A pedagógiai kutatások sajátossága, hogy: - a jelenségek nehezen figyelhetõk meg, - az együtthatások (konstellációk) igen könnyen változnak, módosulnak, - a szituációk nem, vagy igen nehezen ismételhetõk meg, - kevésbé mérhetõk. Nézzünk erre egy példát! Egy tetszõlegesen választott oktatási módszer hatékonyságát szeretnénk vizsgálni a szakképzõ iskola második évfolyamán. A jelenségek nehezen figyelhetõk meg: - a lényegi történés a tanuló tudatában játszódik le, de mi csak a tudását - annak is valamilyen megnyilvánulási formáját (kognitív, pszichomotoros, affektív) - vizsgálhatjuk. Azt, hogy a módszer ténylegesen milyen módon hat a tanuló személyiségére, csak közvetetten állapítjuk meg.

13 A KUTATÁS ALAPJAI 13 Az együtthatások igen könnyen változnak: - a tanulók óra elõtti élményének, a tanár pillanatnyi állapotának, és a kutató jelenlétének együtthatása adja az adott helyzetben kapott eredményeket. Bármelyik változik, változik az eredmény is. A szituációk nehezen ismételhetõk meg: - a fenti példából (és az ókori mondásból: Kétszer ugyan abba a folyóba nem léphetsz. ) következik, hogy ugyan azt a szituációt megteremteni szinte lehetetlenség. Másnap, vagy csak egy órával késõbb is változhat a tanulók figyelme, szükségletei, a pedagógus hangulata, a nap állása és még számtalan tényezõ. Kevésbé mérhetõk: - a kvalifikálás (mérhetõvé alakítás) számtalan variációs lehetõséget és egyben ugyan annyi eredményt is jelent. Attól függõen, hogy az új módszer hatékonyságát a tudásszintmérõ teszttel (pontszám), kérdõívvel (attitûd skála), vagy utánkövetéses vizsgálattal (záróvizsga érdemjegyei) vizsgáljuk, a mért eredmény eltérõ lehet. ÖSSZEFOGLALÁS A szakképzés a pedagógia tudományát és a szakma tudományát ötvözi, így kutatási területe sem szûkül tisztán az iskolai oktatás kutatására. A gyakorlóhelyeken folytatott tanítási folyamatok, és a szaktudományi jelenségek kutatása olykor összefonódik. Ez adja a szakképzések, így az egészségügyi szakképzési kutatások specialitását, ami hozzájárul mindkét tudományterület fejlõdéséhez. A pedagógiai kutatás célja lehet: - globális, a tudomány egészét érintõ fejlesztés alátámasztása, kiindulópontja és támogató rendszere, - lokális, a gyakorlati oktatási-nevelési folyamat egyes mozzanatait vizsgáló, metodikai kutatás. Tárgya: - összefüggések feltárása, - törvényszerûségek feltárása, - ismeretanyag fejlesztése. A pedagógiai kutatások sajátossága, hogy a vizsgált jelenségek komplexek, bizonyos esetekben segéd / határ tudományok igénybevételével valósíthatók meg. A jelenségek vizsgálata többnyire közvetett eredményeket produkál. FELADAT Kérem, vegye elõ elõzõ tanulmánya(i) során írt szakdolgozatát! Azonosítsa be a fenti kritériumoknak megfelelõen a szakdolgozat problémamegoldó gondolkodási logikáját és célját!

14 14 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK TARTALOM II. MODUL A KUTATÁS ELSÕ FÁZISA: A TERVEZÉS A tananyag célja Követelmények Fogalomgyûjtemény Tananyag A kutatási terv Összefoglalás Feladat A TANANYAG CÉLJA A tudományos kutatómunka tudatos, átgondolt és hatékony kivitelezéséhez szükséges tervezés bemutatása. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: - megfogalmazni a kutatási problémát, - szakirodalmi áttekintést készíteni, - megfogalmazni a kutatási hipotézist, - kutatási tervet készíteni. FOGALOMGYÛJTEMÉNY hipotézis Valamely dolog természetét illetõ, elméletbõl levezetett feltevés. Valamirõl kijelentjük, hogy a valóságban ilyennek és ilyennek kell lennie, ha az elmélet helyes. operacionális, mûveleti meghatározás Amikor úgy határozunk meg pontosan és részletekbe menõen egy dolgot, hogy azokat a lépéseket, mûveleteket adjuk meg, amelyekkel a megfigyeléseket osztályozni fogjuk. Annak, hogy jelese lesz ezen a kurzuson, lehet operacionális meghatározása az, hogy a záróvizsga kérdéseinek legalább 90 százalékára helyesen válaszol. populáció A kutatás szempontjából a közös jellemzõkkel rendelkezõ személyeknek az a köre, akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatásaink eredményét. Nevezzük még alapsokaságnak is. posztulátumok Kiindulási feltételek, melyeket a kutatás tervezésekor és kivitelezésekor rögzíteni kell. (Jelentõsége a kísérletek során nagy, hiszen a korrekt ismételhetõség csak az azonos kiindulási feltételek megteremtésekor lehetséges.)

15 A KUTATÁS ALAPJAI 15 TANANYAG Nagy dolgok megvalósításához nem csak cselekednünk kell, de álmodoznunk is; nemcsak terveznünk, de hinnünk is. Anatole France Mi alapján végezzem a kutatást? Függetlenül a befolyásoló tényezõktõl, minden kutatás elõtt az eredményes kutatás érdekében el kell készíteni egy jól átgondolt, reális kutatási tervet. Ennek kettõs funkciója van. Egyrészt sillabus a kutatást végzõ és kutatásban résztvevõk számára, másrészt tájékoztatja a támogatót (fõleg az anyagi támogatót) a kutatás tervezett állásáról. Mielõtt rátérnénk a kutatási tervre, néhány gondolat! - A kutatások, még ha deduktív kutatásról van is szó, anyagi kiadással járnak. Többnyire mindig is mecénás kellett / kell a kutatások elvégzéséhez. Ez azonban azzal jár, hogy a befektetõ tudni szeretné, az általa nyújtott támogatással mi történik. - Az országos vagy nemzetközi prioritást élvezõ kutatási témákat pályázat útján lehet megvalósítani, amely egyrészt szigorú feltételeket szab, másrészt korrekt nyomon követést igényel. A megoldás a kutatási terv! A kutatási terv tartalmazza a kutatás célját, a probléma megoldásának lépéseit, azok körülményeit és feltételeit - esetenként határidõkkel ellenõrzött folyamatábrával - a minta kiválasztásától a megjelentetésre kiszemelt publikációs lehetõség (folyóirat, tanulmány, stb.) címéig. A tudományos kutatások (szakdolgozattól a nagy nemzetközi kutatásokig) azonos séma szerint épülnek fel. Ahhoz, hogy a kutatás elérje célját, egy jól körülhatárolt tevékenységi (probléma) sort kell a kutatónak megoldania. 1. A kutatási probléma meghatározása. Talán ez az egyik legnagyobb probléma. Ez tulajdonképpen egy kérdés, amelyre a kutatás során a választ keressük. A kutatási probléma világos megfogalmazása teszi lehetõvé a jó hipotézis megfogalmazását. A probléma megfogalmazására jellemzõ, hogy a vizsgálandó változókon kívül tartalmazza, hogy milyen körre (populációra) kívánjuk a következtetéseket levonni.

16 16 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK Például: Milyen gyakorisággal használják az egyéni tanulás során a felnõttek a továbbképzési füzeteket? Milyen összefüggés mutatható ki az önellenõrzõ feladatokat megoldó tanulók tanulási gyakorisága és a vizsgán nyújtott teljesítménye között? Mint látható, ezek valódi kérdések, amelyek megválaszolása csak a kutatás megvalósítása során nyer tudományos bizonyítékot. 2. A témára vonatkozó szakirodalom feltárása és elemzése A szakirodalom elolvasás után érdemes az irodalmi áttekintés kritikus megírása. Ehhez célszerû egy táblázatot készíteni az elolvasott irodalmakról, ami azonban a klasszikus katalogizálást vagy cetlizést nem helyettesíti! Az információk ilyen módon történõ összegyûjtése látszólag idõrabló tevékenység, ám ezzel elkerülhetõ a nyitott kapuk döngetése és még segít is a kutatási módszerek adekvát megválasztásában. Az elektronika korszakában a táblázatot célszerû excel táblázatban elkészíteni. Keresse fel a lakóhelyéhez legközelebb esõ könyvtárat! Nézzen utána az alábbi szakirodalmi forrásoknak: katalógusok (betûrendes, szakkatalógus, folyóirati, sorozati, Könyvek Központi Katalógusa), Egyetemes Tizedes Osztályozási rendszer ETO, referáló folyóiratok! Gyûjtsön ki legalább 12 (különbözõ típusú) szakirodalmat, amely az oktatásfejlesztés címszóval foglalkozik! Kérje a könyvtáros segítségét! A talált mûvekbõl készítsen irodalmi áttekintést!

17 A KUTATÁS ALAPJAI 17 Az ETO fõosztályai: 0 Általános mûvek 1 Filozófia. Bölcselet 2 Vallás. Teológia 3 Társadalomtudományok 4 Betöltetlen (nyelvtudomány) 5 Természettudományok 6 Alkalmazott tudományok. Orvostudomány. Mûszaki tudományok. Mezõgazdaság 7 Mûvészet. Képzõmûvészetek. Építészet. Iparmûvészet. Színház. Zene. Játék. Sport 8 Nyelv és irodalom 9 Földrajz. Életrajz. Történelem KATALOGIZÁLJON! 3. Hipotézis(ek) megfogalmazása Mi a különbség a kutatási probléma és a kutatási hipotézis között? Azt mondtuk, hogy a kutatói kérdés megválaszolása történik a kutatási folyamatban. Akkor a hipotézis megfogalmazása feleslegesnek tûnik. Vagy mégsem? A hipotézis egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fejezi ki a problémában szereplõ változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan. A kutatási tervben már statisztikailag tesztelendõ kutatási hipotézist kell megfogalmazni. Szokásos eljárás, hogy a hipotézis bizonyítását vagy cáfolatát elõsegítõ kérdéseket is megfogalmazunk (kutatói kérdés). Ez különösen ajánlatos, ha a hipotézis valamely komplex jelenségrõl tételez fel változást vagy összefüggéseket, mert így valamennyi részletében vizsgálhatjuk a hipotézisünket. Természetesen nem feltétlenül szükséges - legtöbbször nem is lehet - egy mondatban megfogalmazni feltevésünket, azaz a hipotézis több állítást vagy tagadást tartalmazhat. Tehát a hipotézis a problémára (kérdés) épülõ megállapítás (kijelentés), amely egyben a kutató elõzetes tapasztalatát, irányultságát is tükrözi. Emlékeznek még a probléma kapcsán idézett példára? Nézzük meg, hogyan lesz ezekbõl hipotézis!

18 18 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 4. A hipotézis(ek) igazolását (vagy elvetését) biztosító módszer, eszköz kiválasztása A kutatási probléma jellegétõl függõen két kutatási stratégiát alkalmazhatunk. Hogyan függ össze a kutatási probléma a kutatási módszerrel? Már megint a kutatási probléma! Emlékszik? Az, hogy merre indulok el - a megoldást megtalálni - attól függ, hogy merrõl jött a probléma! Kérjük, tanulmányozza az egyes számú ábrát!

19 A KUTATÁS ALAPJAI 19 Óvatosan és általánosan azt mondhatjuk, hogy a tanterv fejlesztés során elsõsorban a deduktív módszereket alkalmazzuk, hiszen a cél egy új (elméleti) módszer bevezetése a gyakorlatba, s ennek hatását vizsgáljuk. A gyakorlati (napi) pedagógiában az induktív módszerek a gyakoribbak, hiszen ebben az esetben a mûködõ (egyedi) tevékenységet, jelenséget szeretnénk összehasonlítani a nagykönyvben megírtakkal, vagy magyarázatot keresünk bizonyos jelenségek okára. 5. A vizsgálni kívánt minta kiválasztása Az induktív (empirikus) kutatási stratégia esetén a kutatási problémára és hipotézisre adekvátan meg kell határozni, hogy kiktõl/kikrõl gyûjtjük az adatokat. A probléma szempontjából azonos jellemzõkkel rendelkezõ személyeket nevezzük alap sokaságnak vagy populációnak. Az esetek többségében nincs rá mód, hogy a teljes populációtól adatokhoz jussunk, így ebbõl a sokaságból mintát kell venni. A mintának azonban jól kell reprezentálnia az alapsokaságot. 6. Az adatgyûjtés módjának megtervezése Az adatgyûjtés tervezése, szintén olyan fontos tisztázandó körülmény, amely nagymértékben meghatározza a kutatás kimenetét. Ahhoz, hogy feldolgozásra érdemes adatokhoz jussunk, tisztázni kell, mit akarunk mérni, kik vagy mik vesznek részt a mérésekben, megfigyelésekben, hogyan tehetjük meg, milyen eszközökkel tudjuk mérni vagy megfigyelni az adatforrást. A vizsgált személy olyan tulajdonságát, jellemzõjét kell mérésre vagy megfigyelésre kiválasztani, mely alkalmas a hipotézis (feltételezés) megválaszolására. A mérési folyamatot és a mérõ eszközt illeszteni kell a vizsgált tulajdonsághoz! 7. Az összegyûjtött adatok elemzésének megtervezése A statisztikai módszerek pedagógiai alkalmazásának bemutatása, elemzése túlmutat a továbbképzõ füzet terjedelmén. Csak az áttekintés kedvéért: Az adatfeldolgozás: - történhet kézi módszerrel (ami nem egyenlõ a papír-ceruzával!) a kérdõívek, interjúk és egyéb módon nyert adatokat elektronikus formában (word táblázatok, excel táblák, access program) rögzítjük, s ezután végezzük el velük a statisztikai számításokat - speciális statisztikai programok állnak a kutatók rendelkezésére (pl. Statistical Package For Social Sciencies - SPSS) Az adatok elemzése: a letisztított adatok közötti összefüggések kimutatása.

20 20 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 8. A kapott eredmények közzététele, publikáció Errõl a IV. modulban talál részletes leírást. A kutatási terv egyes fejezeteinek indoklását az alábbi táblázatban találja. Érdemes a sémát alkalmazni, átláthatóvá teszi a feladatot! ÖSSZEFOGLALÁS A kutatási terv a kutatási folyamat vezérfonala, mely a kutatás szempontjából meghatározó információkat tartalmazza logikai egységben. Ezt az összefoglalót tekintse a jelen továbbképzõ füzet modulja és a kapcsolódó szakirodalom összefoglalójának. Kérem, mélyedjen el az ajánlott irodalmakban! 1. A kutatás központi problémájának megfogalmazása - a probléma háttere - a kutatás tárgyának rövid megfogalmazása - a kutatás jelentõségének kihangsúlyozása 2. A kapcsolódó szakirodalom áttekintése - a problémához kapcsolódó tanulmányok - cikkek bemutatása - a kutatás alapjául szolgáló fogalmak, teóriák bemutatása 3. A kutatás céljának megfogalmazása - igazolásra váró hipotézis - kérdés, amire választ várunk - egy jelenség, ami leírásra vagy analízisre szorul

21 A KUTATÁS ALAPJAI A kutatás során használt kifejezések definíciója - következetesség - pontosítás - egy nyelven való beszéd (azonos taxonómia) 5. Az adatgyûjtésre vonatkozó tervek - a kiválasztandó alanyok (vizsgált populáció) részletes leírása - az adatgyûjtés technikája és eljárási módja - elõfeltételek és a kutatás korlátai 6. Az adatok analízisére vonatkozó tervek - elemzéshez szükséges eljárásmódok (beleértve a táblázatok, grafikonok típusát) - statisztikai eszközöket 7. Bibliográfia 8. Függelék - pontos meghatározás - korrekt feltüntetés - speciális, a kutatáshoz kapcsolódó anyagok pl: - kísérõlevelek - beleegyezõ okiratok - kérdõívek - interjúk jegyzéke FELADAT Az 1. számú mellékletben talál az Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet által végzett kutatáshoz készült kutatási tervet! Keresse meg a fenti táblázatban megjelölt pontokat! Talál benne hiányosságot?

22 22 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK III. MODUL A KUTATÁS MÁSODIK FÁZISA: A KUTATÁSI TERV GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA TARTALOM A tananyag célja Követelmények Fogalomgyûjtemény Tananyag 1. A jó hipotézis 2. Kutatási módszerek és eszközök 3. A minta és a mintavétel 4. Az adatok analízise, adatfeldolgozás Összefoglalás Feladat A TANANYAG CÉLJA Gyakorlati segítség adás a kutatási terv készítéséhez. A kutatási tervhez kapcsolódó ismeretek átadása a tanulóknak. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: FOGALOMGYÛJTEMÉNY - leírni a kutatási módszerek jellemzõit, kivitelezésük módját: - megfigyelés - kikérdezés - szociometria - pszichológiai tesztek - tudásszintmérõ tesztek - dokumentum és tartalomelemzés, - meghatározni a vizsgálni kívánt mintát, - felsorolni a pedagógiai vizsgálatok statisztikai módszereinek fajtáit, - a kutatási eredményeket értelmezni. adatközlõ A vizsgálni kívánt társadalmi jelenségben jártas személy, aki hajlandó elmondani nekünk, amit tud. Ha például egy vallási szekta tagjai között tervezünk részt vevõ megfigyelést, akkor érdemes összebarátkoznunk valakivel, akinek már vannak róluk ismeretei - esetleg egy szektataggal - így háttér információkhoz juthatunk. Nem azonos a válaszolóval.

23 A KUTATÁS ALAPJAI 23 átlagos, átlag Az átlagos jelzõvel általában valaminek a jellegzetes vagy normális voltára utalunk. A számtani közép, a medián és a módusz matematikai értelemben vett átlagok. csoportos mintavétel Többlépcsõs mintavétel, amelyben elõször természetes csoportok (clusterek) közül választunk mintát, majd a kiválasztott csoportok elemei közül al-mintákat veszünk. Mintát vehetnénk pl. címjegyzék alapján az USA egyetemi és fõiskolái közül, azután a kiválasztott iskolák mindegyikétõl hallgatói névsort kérnénk, sorra mintát vennénk az egyes névsorokról, így kapnánk meg a hallgatók mintáját. egyszerû véletlen mintavétel A valószínûségi mintavétel egyik fajtája: megszámozzuk az alapsokaságot alkotó egyedeket, készítünk egy véletlen (random) számsort, és az ebben szereplõ sorszámú egyedeket vesszük be a mintába. Gyakorlati használata ritka. Egyenértékû alternatívája a szisztematikus mintavétel (véletlen kezdõponttal). érvényesség Az olyan mérõeszközökre alkalmazott leíró kifejezés, melyek valóban azt a fogalmat mérik, amelyet mérni akarunk. Az IQ például feltehetõleg érvényesebb mércéje az intelligenciának, mint a könyvtárban töltött órák száma. Fontos megértenünk, hogy egy mérõeszköz érvényességét nem lehet végérvényesen bebizonyítani. Ezek a szempontok azonban segítenek a relatív érvényesség megállapításában: milyen a mérõeszközünk érvényessége ránézésre, milyen a kritérium szerinti érvényessége, milyen a tartalom szerinti érvényessége, a konstrukció szerinti érvényessége, segít ezen kívül a külsõ érvényesség-ellenõrzés és a belsõ érvényesség-ellenõrzés. Ne keverjük össze a megbízhatósággal. feltételes kérdés Olyan kérdõívszerkesztés, amelyet csak némely válaszolóknak kell feltenni, bizonyos más kérdésekre adott válaszaiktól függõen. Mindegyik válaszolónkat megkérdeznénk pl., hogy a Cosa Nostrához tartoznak, de csak azoktól, akik igennel felelnek, kérdeznénk, hogy milyen gyakran járnak összejövetelekre és kirándulásokra. Ez utóbbi ekkor feltételes kérdés volna. független változó Olyan változó, amelynek értékei egy elemzésben nem kérdésesek, hanem adottnak vehetõk. A független változóról feltételezzük, hogy oka vagy meghatározója a függõ változónak. Ha úgy találjuk, hogy a vallás bizonyos mértékig függ a nemtõl - a nõk vallásosabbak, mint a férfiak -, itt a nem a független változó, a vallásosság a függõ változó. Vegyük észre, hogy ugyanaz a változó lehet független változó az elemzés egyik szakaszában és függõ egy másik szakaszban. A vallásosság szerepelhet független változóként a bûn magyarázatakor.

24 24 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK függõ változó Az a változó, amelyrõl feltesszük, hogy egy másiktól (ezt nevezzük független változónak) függ, vagy hogy ez a másik okozza. Amikor azt mondjuk, hogy a jövedelem részben a formális oktatás mennyiségétõl függ, akkor a jövedelemmel függõ változóként bánunk. gyakorisági megoszlás Annak a leírása, hogy egy változónak melyik attribútuma hányszor fordult elõ egy mintában. Gyakorisági megoszlásra példa például az a kijelentés, hogy a mintának 53 százaléka volt férfi, és 47 százaléka nõ. További példa az a kijelentés, hogy a megvizsgált városok közül 15-nek volt alatti lakossága, 23-nak és közötti, és így tovább. hipotézisvizsgálat Annak meghatározása, hogy azok a feltevések, amelyeket a hipotézis kifejez, tényleg teljesülnek-e a valóságban. keresztmetszeti vizsgálat Olyan vizsgálat, amely egyetlen idõpontot reprezentáló megfigyeléseken alapul. Ellentéte a longitudinális vizsgálat. kereszttábla Változók közötti összefüggések - százalékos megoszlások képében való - bemutatására alkalmas forma. kódolás Az az eljárás, melynek során gépi feldolgozásra alkalmas formára hozzuk a nyers adatokat. kontrollcsoport Kísérletezéskor az alanyok olyan csoportja, amely a kísérleti ingerben nem részesül, és amely egyébként lehetõleg minden tekintetben emlékeztet a kísérleti csoportra. Ha a kísérlet végén összehasonlítjuk a kísérleti csoportot és a kontrollcsoportot, akkor láthatjuk a kísérleti inger hatását. kontrollváltozó Olyan változó, amelyet, hogy két másik változó kapcsolatáról sikerüljön többet megtudnunk, állandó szinten tartunk. Ha pl. kapcsolatot találnánk az elõítéletesség és az iskolázottság között, akkor megtehetnénk, hogy rögzítjük a nemet, és így külön a férfiak és külön a nõk között vizsgáljuk az elõítéletesség és az iskolázottság kapcsolatát. Ebben a példában a nem a kontrollváltozó. leíró statisztika Olyan statisztikai számítások, amelyek vagy egy minta jellemzõit, vagy pedig a minta alapján a változók közötti kapcsolatokat írják le. A leíró statisztikák pusztán

25 A KUTATÁS ALAPJAI 25 összesítenek egy sor - mintára vonatkozó - megfigyelést, míg a statisztikai következtetések a konkrét megfigyelések leírásán túlmenõen következtetéseket vonnak le arról a nagyobb alapsokaságról is, amelybõl a minta való. medián Középértékfajta, a megfigyelések nagyság szerinti sorrendjében a középsõ eset. Ha öt férfi kora 16, 17, 20, 54 és 88 év, akkor a medián 20. (a számtani közép: 39). megbízhatóság A mérési módszereknek az a tulajdonsága, hogy ugyanannak a jelenségnek ismételt megfigyelésével minden alkalommal ugyanazokhoz az adatokhoz jutunk. Egy kérdõíves vizsgálatban például feltehetõen nagyobb volna a Volt-e templomban az elmúlt héten? kérdés megbízhatósága, mint az életében kb. hányszor volt Ön templomban? kérdésé. Ne keverjük össze az érvényességgel. megkérdezéses kérdõívfelvétel Adatgyûjtésre szolgáló érintkezés két ember között, akik közül az egyik (kérdezõbiztos) kérdéseket tesz fel a másiknak (a válaszolónak). A kérdezés végezhetõ személyesen vagy telefonon. megválaszolási arány A kérdõíves vizsgálatban részt vevõ személyek száma, elosztva a mintába bekerült személyek számával, százalékként kifejezve. Nevezik még kitöltési befejezési hányadnak, illetve önkitöltõs kérdõíveknél, visszaküldési hányadnak is: a szétküldött kérdõíveknek hány százaléka érkezett vissza. mennyiségi (kvantitatív) elemzés Numerikus alakban jelenítjük meg és kezeljük a megfigyeléseinket, így igyekszünk leírni és magyarázni a mögöttük meghúzódó jelenségeket. minõségi (kvalitatív) elemzés A megfigyelések nem numerikus vizsgálata és értelmezése az összefüggések mögöttes jelentéseinek, illetve mintázatainak feltárása céljából. Leginkább a történeti kutatásra és a terepkutatásra jellemzõ. minta A populáció valamely alcsoportja, mely jól tükrözi a teljes populáció jellemzõit (minõségi vagy mennyiségi szempontból). módusz Ez is középérték-fajta, a legtöbbször megfigyelt értéket, illetve attribútumot jelenti. Ha egy minta 1000 protestánsból, 275 katolikusból és 33 zsidóból áll, akkor itt a protestáns a modális kategória.

26 26 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK nullhipotézis A hipotézisvizsgálattal és a statisztikai szignifikancia-próbákkal kapcsolatban az a hipotézis, amely szerint a vizsgált változók között nincsen összefüggés. Ha statisztikailag elvetjük a nullhipotézist, akkor ezután úgy dönthetünk, hogy a két változó összefügg. randomizáció Kísérleti alanyok kísérleti, illetve kontrollcsoportba sorolására szolgáló technika: véletlenszerûen (random módon). reprezentativitás Minta jellemzõje: ha benne ugyanaz a tulajdonságok megoszlása, mint az alapsokaságban. Ebbõl következõen feltehetõ, hogy az ilyen minták elemzésével nyert leírások és magyarázatok az alapsokaságra vonatkozó hasonlókat képviselnek (reprezentálnak) A valószínûségi mintavételi eljárások alkalmazása növeli a reprezentativitást, a reprezentativitás teszi lehetõvé az eredmények általánosíthatóságát, és a statisztikai következtetéseket. rétegzés Az alapsokaságot alkotó egyedek homogén csoportokba (rétegbe: strata) sorolása a mintavételt megelõzõen. Az eljárás - mely használható akár az egyszerû véletlen, akár a szisztematikus, akár a csoportos mintavétellel együtt - javítja a minta reprezentativitását, legalábbis a rétegzõ változók tekintetében. súlyozás Mintavétellel kapcsolatos eljárás, melynek során az egyenlõtlen valószínûséggel mintába válogatott egyedeknek különféle súlyokat adunk, hogy a minta jól reprezentálja azt az alapsokaságot, amelybõl vettük. számtani közép Középérték-fajta: úgy számítjuk, hogy összeadjuk több megfigyelés értékét, és az összeget a megfigyelések számával osztjuk. Ha 10 tantárgy alapján eddig 4,0 volt az átlaga, és most 2-est kap, akkor most már csak 3,81 az átlaga (jegyeinek számtani közepe). szignifikancia-szint A statisztikai szignifikancia próbákkal összefüggésben annak a valószínûsége, hogy egy megfigyelt, tapasztalati összefüggés a mintavételi hibának tulajdonítható. Egy összefüggésrõl akkor mondjuk, hogy a 0,05 szinten szignifikáns, ha annak az esélye, hogy pusztán mintavételi hiba következményeként kaptuk, kisebb, mint 5 a százból. szisztematikus mintavétel A valószínûségi mintavétel egyik fajtája: a felsorolásban szereplõ minden k-adik elemet vesszük be a mintába: például minden 25-dik diákot a hallgatói nyilvántartás-

27 A KUTATÁS ALAPJAI 27 ból. A k kiszámítása: elosztjuk a populáció elemszámát a kívánt minta-elemszámmal; a k neve: mintavételi intervallum. A szisztematikus mintavétel - bizonyos megszorításokkal - funkcionálisan egyenértékû az egyszerû véletlen mintavétellel, és általában egyszerûbben elvégezhetõ. Az elsõ elemet véletlen módon szokás kiválasztani. szóródás Az értékek megoszlása egy középérték - pl. a számtani közép - körül. A terjedelem egyszerû példa a szóródási mérõszámra. Szerepelhet például a beszámolónkban, hogy egy csoport átlagéletkora (értsd: számtani közép) 37,9 év, a terjedelem pedig 12-tõl 89 évig terjed. terjedelem (range) A szóródás egyik mérõszáma: valamely megfigyeléshalmaz legkisebb és legnagyobb értékébõl áll. Az Ön évfolyamában az életkor terjedelme lehet például 23 és 47 közötti. válaszoló Olyan személy, akinek egy kérdõíves vizsgálat kérdõív-kérdéseire adott válaszaiból elemezhetõ adatokat nyerünk. változó A pedagógiai folyamat különbözõ összetevõinek jellemzõit, amelyek módosulhatnak, különféle értékeket vehetnek fel. Ide tartoznak pl.: a tanulók életkora, intelligencia szintje, a pedagógusok végzettsége, életkora, az iskola nagysága, tananyag ellátottsága stb. TANANYAG Soha ne mondd senkinek, hogy hogyan csinálják, amit csinálnak. Csak azt mondd meg nekik, hogy mit csináljanak, és meg fogsz lepõdni integritásukon. George S. Patton Attól függõen, hogy milyen kutatási stratégiát választottunk, a kutatás történhet íróasztal mellett, dokumentumok elemzésével, vagy igen nagy szervezõi munkát igénylõ kérdõíves, kikérdezéses módszer kivitelezésével. A kutatási tevékenység során a kutató feladatait befolyásolja, hogy: - egyéni kutatást végez, - kutató csoportban kutat, - helyi (lokális) kutatást végez, - országos vagy nagy nemzetközi kutatást végez, - teljes kutatói programot valósít meg vagy - a kutatási program egy rész feladatát látja el.

28 28 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK Újra csak nagy általánosságban mondható el, hogy a képzési rendszer (szakképzés) egészét érintõ kutatásokat kutató csoportok valósítják meg, míg a napi pedagógiai gyakorlat praktikus kutatásai egyéni feladat lehet. A kutatási terv megvalósítása tulajdonképpen már gyerekjáték. Vannak azonban (játék) szabályai, amit a siker érdekében érdemes betartani. 1. A jó hipotézis A II. modulban már tárgyaltuk a kutatási probléma és a hipotézis kapcsolatát. A végleges (tudományos munkában, publikációban is megjelenõ) hipotézis megfogalmazására vonatkozóan tartsa szem elõtt, hogy a hipotézis: - magyarázó erõvel rendelkezik, - változók kapcsolatát jelöli ítélet formájában, - igazolható vagy elvethetõ, - megvalósítható (kutatási) módszereket igényel, - világos, operatív terminusokban megfogalmazott, - meglévõ ismeretre támaszkodik, - legegyszerûbben és legtömörebben megfogalmazott - null-hipotézis ( nem hat ) - alternatív irány nélküli ( összefügg ) - alternatív, irányt is jelzõ ( nõ, csökken ), - a hipotézisek összessége választ ad a kiinduló problémára. Például: az egészségügyi szakdolgozók közül a 29 éves és az alatti korosztály 70%- a szabadidõs tevékenységre használja az internetet. - A 29 év és az alatti korú egészségügyi szakdolgozók pozitív attitûdöt mutatnak a számítógépek használatával kapcsolatban. - Szignifikáns eltérés van a munkahely típusa és a számítógép használata között az egészségügyi szakdolgozók körében. 2. Kutatási módszerek, eszközök A kutatómunka, illetve a hasznosítható eredmények számára szükséges információkhoz többféle eljárás révén juthatunk. A lehetõségek közüli választást természetesen a megválaszolásra váró probléma jellege határozza meg A megfigyelés - céltudatos, - tervszerû, - objektív tényekre alapul, a technikát a megfigyelés - elõkészítése, - lebonyolítása,

29 A KUTATÁS ALAPJAI A kikérdezés - megfigyelt jelenségek rögzítése, - elemzés során alkalmazott eljárások alkotják. alkalmas: - egyének, esetleg csoportok - együttes ismereteinek, - véleményének, - attitûdjeinek, - élményeinek, - motívumainak, - életmódjának a felderítésére, - összefüggések feltárására, -tendenciák, szabályszerûségek igazolására, - szabályszerûségek illusztrálására (reprezentativitás, megbízhatóság, érvényesség). A kikérdezés alapváltozatai: - szóbeli: - egyéni vagy csoportos - interjú struktúrálatlan struktúrált mély narratív - klinikai beszélgetés - exploráció - írásbeli kikérdezés - egyéni vagy csoportos, - eszköze alapján: kérdõíves felmérés attitûdvizsgálat idõmérleg-készítés. - kérdéstípusok (funkció szerint) - témára, problémára közvetlenül irányuló fõ kérdések, - kiegészítõ kérdések, - demográfiai kérdések, - bemelegítõ, - kontroll, - levezetõ kérdések.

30 30 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK - kérdéstípusok (a válaszoló mozgástere szerint) - nyílt kérdések - zárt kérdések: felelet-választást igénylõ, rangsorolást igénylõ, összehasonlító rangsorolást igénylõ, kijelentések értékelése megadott értékek mentén ún. intenzitás kérdések. A kérdõív szerkesztés folyamata: - a kutatási probléma lefordítása - a kérdõív szerkesztés munkamenete - elõkészítõ beszélgetések - kipróbálás - értelmezõ beszélgetések Néhány kérdés, amit érdemes feltenni (amikor már azt hisszük "kész" a kérdõív!): 1. Nyelvezete érhetõ, egyértelmû? 2. Nem túl elvont? 3. Igényel-e az elvárhatónál fejlettebb nyelvi kifejezõ készséget a válaszolótól? 4. Igényel-e az elvárhatónál jobb megfigyelõképességet? 5. Igényel-e az elvárhatónál jobb emlékezetet? 6. Nem fárasztó? 7. Túl sok mindenre vonatkoznak-e a kérdések egyszerre? 8. Kelt-e tetszeni vágyást, nem vált-e ki "illõ" válaszokat? 9. Vált-e ki válaszmegtagadást szorongás, bizalmatlanság, leleplezõdéstõl való félelem miatt? 10. Merül-e fel presztizsszempont? 11. Leblokkolhat-e a válaszoló, mert a téma túlzottan intim? 12. Ütközhet-e a válasz az énideállal? 13. Vonatkozik-e tudattalan tartalmakra? 14. stb. A KITÖLTÉSHEZ ADJUNK UTASÍTÁST, ÚTMUTATÓT! 2.3. A szociometriai módszer: - felelõs függési viszonyok feltárása - érzelmi jellegû személyes kapcsolatok feltárása - szociometriai mátrix - kölcsönösségi táblázatok - gyakorisági táblázatok formájában.

31 A KUTATÁS ALAPJAI Pszichológiai tesztek jellemzõi: - a vizsgálandó jelenség specifikus, megfelel a vizsgált személy - fejlettségi fokának - sajátosságainak, - bizonyos törvényszerûség szerint számszerûsíthetõ. Például: - intelligenciát, kreativitást és egyes képességeket vizsgáló tesztek - személyiségtesztek 2.5. Tudásszintmérõ tesztek lehetnek: - normaorientált - kritériumorientált A dokumentum és tartalomelemzés: - dokumentum: minden olyan anyag, amely nem a kutatás számára készült, de amelynek elemzése a kutatás számára tanulságos - tartalomelemzés: közlemények, üzenetek törvényszerûen visszatérõ sajátosságai alapján módszeres és objektív eljárással következtetéseket vonunk le, amelyek a közleményekben nyíltan kimondva nincsenek Kvantitatív és kvalitatív kutatás: - kvantitatív: objektív módon történõ mérés - kvalitatív: személyes, sokszor hosszú idejû adatgyûjtés - történeti jellegû megközelítés - leíró jellegû megközelítés - kísérleti jellegû megközelítés. Például: - Kvalitatív kutatásnál nagy sokaságra vonatkoztatva végzünk méréseket, melyet matematikai statisztikai eljárásokkal dolgozunk fel. - Kvantitatív kutatásnál kisszámú, egyedi eseteket vizsgálva a számszerûsítés nem hangsúlyos, így feldolgozása sem statisztikai módszerekkel történik. Bármelyik módszert, eszközt is választjuk, két kritériumnak kell, hogy megfeleljen: - érvényesség (az eszköz mennyiben méri, amit mérni szándékozunk) - megbízhatóság (az eszköz milyen pontossággal mér, mekkora a mérési hiba).

32 32 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 3. A minta és a mintavétel Kvalitatív kutatásoknál (elsõsorban), a probléma megválaszolásához a teljes populáció vizsgálata (a nagy sokaság miatt) nem kivitelezhetõ. Ebben az esetben csak mintát veszünk, vizsgáljuk, majd a kapott eredményt vonatkoztatjuk a teljes körre. A minta az alapsokaság egy olyan részhalmaza, amelyet megfigyelünk, hogy ennek alapján a teljes sokaság tulajdonságaira következtethessünk. Ennek megválasztása azonban nagymértékben befolyásolja a kapott eredményünket. Ezért ez legyen: - megfelelõ nagyságú - eredmények fontossága - vizsgált tényezõk erõssége - populáció sajátosságai - elemzett változók száma - kutatási módszer sajátosságai - gazdasági szempontok - tükrözze a populáció tulajdonságait - (reprezentatív minta). Mintavételi eljárások: - véletlen mintavétel - egyszerû - csoportosított véletlen - mechanikus véletlen - rétegezett mintavétel. A mintavétel minõségi kritériumai mellett fontos megjegyezni a mennyiségi szempontokat is, ami függ a kutatás módjától és eszközétõl, tehát relatív. Pl.: - mélyinterjú módszernél a fõs minta már lehetõvé teszi a hipotézis tudományos megválaszolását, míg ez az elemszám a kérdõíves módszer esetén igen szerénynek mondható! (Százalékos megoszlás kimutatására és messzemenõ következtetések kimondására ne nagyon ragadtassuk el magunkat!) 4. Az adatok analízise, adatfeldolgozás Az adatfelvétel során begyûjtött számadatok halmaza áttekinthetetlen és önmagában nem alkalmas a tények megmutatására, az összefüggések feltárására, ezért a feldolgozáshoz (s végsõ soron a következtetések levonáshoz) a statisztika tudományát hívjuk segítségül. A pedagógiában ezt a hétköznapokban leggyakrabban a mérések, értékelések során alkalmazzuk, a tanulók tudásának ill. a tanítás hatékonyságának megítélésére.

33 A KUTATÁS ALAPJAI 33 Az összegyûjtött adatokat a feldolgozás megkezdése elõtt ellenõrizni kell: - az adatszolgáltatás teljességét ( Hányan küldték vissza a kérdõívet? ) - a kérdésekre adott válaszok helyességét ( Minden kérdésre válaszolt? Adekvát a válasz a feltett kérdésre? / Nyitott kérdések veszélye! ) Az ellenõrzés után következik a tulajdonképpeni adatfeldolgozás: - a begyûjtött adatok csoportosítása - statisztikai sorok és/vagy táblák szerkesztése - a rendezett adatok összehasonlítása, arányosítása, viszonyszámok képzése. A leíró statisztikában leggyakrabban használt viszonyszámok (melyek önmagukban is igen hasznos tájékoztatást adnak!): - középérték (az átlag ) - mediáns (a felezõ ) - módusz (a csoportosuló ) - százalékos felosztás (50% a mediáns) - standard deviáció (szórás). A középértékek - melyek segítségével tömören, egy szám formájában tudjuk jellemezni a sokaságot - mellett fontos ismeretet szerezhetünk a szóródási mérõszámokból, hiszen minél kisebb az adatok szóródása, annál jellemzõbb a belõlük számított átlag. Mérési szintek: - kizárólagos skálák - sorrendiséget meghatározó skálák. Általánosan alkalmazott statisztikai felmérések: - parametrikus statisztikák (t-teszt) - non parametrikus statisztikák (chi-négyzet) - korrelációk (Pearson r). Metaanalízis: - kutatások leleteinek összehasonlítása. Az adatok kvalitatív elemzése: - fenomenológia ( az emberi tapasztalat tudománya ) - adatközpontú elemzés (minden adatelemet összevet az összes többi elemmel) - etnográfia (egyes kultúrák szisztematikus megfigyelése). A deduktív (analitikus) jellegû kutatások esetében, ahol elsõsorban nem számadatokkal dolgozunk, a kutatás menete - így elemzése is - ettõl eltér. Az analitikus jellegû kutatások természetébõl adódik, hogy az általánosítások és oksági összefüggések

34 34 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK helyességét maguk a tények igazolhatják. Ha hiányosnak vagy tévesnek érzünk egy magyarázatot, újból a tényekhez kell visszanyúlnunk, újabb összefüggést kell felfedeznünk, vagy újabb forrást kell találnunk. Az analitikus kutatást végzõ személynek ezért jó ítélõképességének, témáját kimerítõen ismerõnek kell lennie, hogy ezt a bonyolult elemzõ munkát hihetõen és tudományos igénnyel végezze. Az elemzések fajtái ebben az esetben: fogalmak elemzése - fogalmak jelentését - lényeges fogalmi jegyeket - fogalmak kialakulását, változását tartalmazza leíró elemzés - idõbeni sorrendben vagy - bizonyos szempontok szerint rendezve értelmezõ elemzés - összefüggések keresése - ok-okozati kapcsolatok feltárása összehasonlító elemzés - az összehasonlító mutatók önmagukban való vizsgálata, majd - a mutatók összevetése teoretikus elemzés - egyetemes jellegû értelmezések - általánosítások - párhuzamok feltárása - hasonlóságok megláttatása. A pedagógiában a fejlesztések során alkalmazzuk leggyakrabban a teoretikus elemzést (tantervek, metodika, tanügyi dokumentumok kutatásakor). ÖSSZEFOGLALÁS A kutatás folyamata: 1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása. 2. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése. 3. A kutatás hipotézisének megfogalmazása. 4. A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító adatok összegyûjtéséhez az érvényes és megbízható kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása.

35 A KUTATÁS ALAPJAI A kutatás végrehajtása. 6. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása. 7. A kutatási eredmények közreadása, publikálása (alkalmazása). A kutatás során alkalmazott leggyakoribb - feltáró módszerek: - dokumentumelemzés - megfigyelés - szóbeli kikérdezés - írásbeli kikérdezés - szociometriai módszer - tudásmérés - pszichológiai vizsgáló eljárások - statisztikai módszerek - minõségi elemzés - meta eljárások. FELADAT Bizonyára kigondolta már, melyik témát választja az egészségügyi gyakorlatvezetõ képzés záródolgozataként. Kérjük, készítse el a képzés zárásakor esedékes dolgozatához a kutatási tervet!