9. KONKLÚZIÓ SZAKMAI JAVASLAT IRODALOMJEGYZÉK IDÉZETEK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK... 44

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "9. KONKLÚZIÓ... 38 9.1. SZAKMAI JAVASLAT... 39 IRODALOMJEGYZÉK... 41 IDÉZETEK JEGYZÉKE... 43 MELLÉKLETEK... 44"

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA HIPOTÉZIS MENTÁLHIGIÉNÉ TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A MENTÁLHIGIÉNÉ FOGALMA LELKI EGÉSZSÉGPROMÓCIÓ POZITÍV MENTÁLHIGIÉNÉ A LELKI EGÉSZSÉGVÉDELEM LÉPCSŐI A RÁKBETEGEK KRÍZISHELYZETBEN A MENTÁLHIGIÉNÉ SZEREPE A SZOCIÁLIS MUNKÁS TEVÉKENYSÉGÉBEN A SEGÍTŐ TALÁLKOZÁS FÁZISAI SZOCIÁLIS MUNKÁS ÁLTAL VÉGZETT CSOPORTMUNKA A SZOCIÁLIS MUNKÁS FELADATAI CSOPORTMUNKÁBAN JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ- RENDELŐINTÉZET BEMUTATÁSA VÁCI EGYHÁZMEGYE KÓRHÁZLELKÉSZI SZOLGÁLATA AZ ÖNSEGÍTŐ CSOPORTOK ÖNÁLLÓ KUTATÓI MUNKÁM KUTATÁS CÉLJA A VIZSGÁLT TEREP BEMUTATÁSA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZBAN SZERZETT TAPASZTALATOM Az egészségügyi ellátáshoz való jog Hetényi Géza Kórház Intézmény szociális munkással készített interjú Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának lelkigondozók által készített interjú A Hetényi Géza Kórházban az önkéntes segítők munkájának megfigyelése A KUTATÁS ELEMZÉSE HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ SZOCIÁLIS SZAKEMBER TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE VÁCI EGYHÁZMEGYE KÓRHÁZLELKÉSZI SZOLGÁLAT KÉT LELKIGONDOZÓJÁVAL KÉSZÍTETT INTERJÚ ELEMZÉSE A SZOCIÁLIS MUNKÁS ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁS HATÉKONYABB FORMA, MINTA AZ ÖNKÉNTESEK ÁLTAL VÉGZETT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KONKLÚZIÓ SZAKMAI JAVASLAT IRODALOMJEGYZÉK IDÉZETEK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK

2 1. BEVEZETÉS Az onkológiai szociális munkások rendkívül sok szerepet és funkciót töltenek be a kórházi és az otthoni egészségügyi gondozás területén, hogy a rákos megbetegedéssel küzdő személyeket segítsék mikró és makró szinten. E feladatoknak és funkcióknak az a szerepe, hogy javítsák a gondozás színvonalát, valamint segítsék azon egészségügyi gondozórendszerek zavartalan és hatékony működését, melyekben a pácienseket gondozzák. A rákkal kapcsolatos pszichoszociális területek komplexitása és változatossága hozta létre a magasan képzett szakemberek iránti igényt, akiket arra képeztek ki, hogy a betegség teljes folyamatában többszintű értékelést adjanak és beavatkozást nyújtsanak. Az onkológia szociális munkások a világ minden fontos onkológiai kezelési központjában és közösségi egészségügyi intézeteiben a pszichoszociális szolgáltatások elsődleges ellátói, mind a rákkal és annak pszichoszociális hatásával kapcsolatos tudásuk, mind pedig szakmai sokoldalúságuk révén. Képzettek a megelőzésben, a képzésben, a pártfogásban, a kutatásban és a tanácsadásban. Szerepük több okból is központivá vált az onkológiai gondozásban. A szociális munka a XX. század elején alakult ki az interdiszciplináris egészségügyi gondozási csoport lényeges alkotórészeként, amikor Ida Canon lett az első kórházi szociális munkás a bostoni Massachusetts General Hospital-ban 1919-ben. A kórházi szociális munka akkor indult be, amikor felismerték, hogy a betegségek forrásai nem kizárólag biológia eredetűek; a betegség kezdete, a felépülés és a funkciók újbóli felvétele szociális erők hatása alatt is áll. A szociális munka beintegrálása az orvosi kezelésbe áthelyezi a hangsúlyt a kizárólagos biológiairól a bio-pszichoszociális modellre, amelyben a pácienst olyan egyénként tekintik, akinek nem csak orvosi, hanem személyes (személyi) története is van, aki emberileg egyszerre erős és gyenge, és akinek kötelezettségei vannak, felelősséget érez, és bizonyos dolgokat előnyben részesít.(ross, J. 1995) 1 Az egészségügyi szociális munka kezdetétől eltelt hetven évben onkológiai szociális munkások dolgoztak és dolgoznak ma is mind kórházi, mind otthoni (beteg) környezetben, állami és magán szociális szolgáltatásokban, és közösségi szervezetekben, amelyek a rák által érintett emberek sokaságának nyújtanak szolgáltatásokat. 2 1 Ross J. Hospital Social Work. In: Encyclopedia of Social Work, 19th edn, (Kórházi Szociális Munka - A Szociális Munka Enciklopédiája, 19. kiadás) Washington, D.C. NASW Press, Elizabeth D. Smith, Katherine Walsh-Burke, és Chris Crusan: Szociális munkások onkológiai képzésének alapelvei 3

3 1.1 Témaválasztás indoklása Több mint 15 évet dolgoztam a segítő szakmában. Tíz évig nővérként ápoltam a betegeket, majd ezt követően egy támogató szolgálatnál személyi segítő munkakörben tevékenykedtem. Azért választottam dolgozatom témájaként: A mentálhigiéné szerepe a rákos betegek életében, hogy bemutassam mi a lelki egészségvédelem szerepe a szociális munkás tevékenységében, ezen belül is a lelki egészség megtartása, fokozása, az esetlegesen kialakuló pszichés betegségek és működészavarok megelőzésének felismerése. Nagyon sok rákbetegségen átesett, ma gyógyultnak nevezhető emberrel találkoztam és mondták el az élethelyzetüket, hogy ők miképpen élték át mindennapjaikat, hogyan élnek most, mi az, ami hiányzik ahhoz, hogy jobb életminőségben élhessenek, vagy éppen mi az, ami szebbé és jobbá tette életminőségüket még a betegségük ellenére is. Kutató munkám lényege, hogy ezeket a tapasztalatokat összegezve rámutassak a lelki támogatás fontosságára. 1.2 Hipotézis 1. Hetényi Géza kórház onkológiai osztályon a mentálhigiéné jelentősége, mint lelki egészségvédelem a rákos betegek rehabilitációjában. 2. A lelkigondozók szerepe a rákos betegek és hozzátartozók pszichés állapotának segítésében 3. Az önkéntes segítők hatékonysága a rákos betegek érdekében folytatott szociális csoportmunkában. 4. A szociális munkás által nyújtott szolgáltatás hatékonyabb forma, mint az önkéntesek által végzett segítségnyújtás. 4

4 2. MENTÁLHIGIÉNÉ TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A "mentálhigiéné" kifejezés először amerikai szerző, W. Sweetster ( ) könyvében fordul elő 1843-ban. Ezután több könyv jelent meg e témakörből, melyek főként az elmebetegek intézeti és polgári jogaival, szociális problémáival foglalkoztak ben használta először R. Sommer a "pszichés higiéné" kifejezést. Szakszerűbben először egy depresszióból gyógyult beteg foglalkozott könyvében a kérdéssel: Clifford W. Beers ( ). Saját elmegyógyintézeti sorsából kiindulva 1908-ban a pszichiátriai ellátás javításában kereste a lelki egészségvédelem útjait. Az elmeosztályon kialakítandó emberséges bánásmód, a jobb gyógyulás feltételeinek megteremtése indította el a mentálhigiénés mozgalmat. Ez a svájci származású nagy amerikai pszichiáter, Adolf Meyer ( ) támogatásával került hódító útjára. Az elmeintézeti ellátás javítása mellett a pszichés bántalmak és betegségek megelőzése, a visszaesés megakadályozása volt a cél. Meyer az eddig pusztán szociális támogatás helyett - szakszerű - "mentálhigiénés törődést" alakított ki: felesége a kórházból kikerült betegeket otthonukba követte - mai szóval kifejezve -, gondozta. Megalakult az Országos Mentálhigiénés Bizottság, mely az első nemzetközi kongresszusát 1930-ban Washingtonban tartotta. A második világháború után a közben megalakult Elmeegészségügyi Világszövetség (World Federation for Mental Health -- már itt is a "mentálhigiéné" kifejezés helyett megjelenik a "mentális egészség" fogalom) 1948-ban Londonban szervezte első kongresszusát. A világbékével foglalkoztak, a harmadik világháború elkerülésével. Közben a mentálhigiénés mozgalom fokozatosan terjedt ki a gyermekegészségügyre (egyik jelszó: "A gyermekkor a mentálhigiéné aranykora"), az orvostudományra, az iparra és az élet egyéb területeire. Érthető, hogy elsősorban a pszichiáterek közül kerültek ki az úttörők és a követők. A pszichés megközelítések úttörőjeként kell számon tartanunk Jean Martin Charcot-t ( ), akinek a hipnózis és a szuggesztió terén végzett munkássága iskolateremtő volt. Hatással volt Freudra - aki nála is tanult -, hisz első hipnotikus kísérleteit is Breuerral az ő nyomán kezdte. 3 3 A lélek egészségvédelme. 5

5 2.1 A mentálhigiéné fogalma A mentálhigiéné egy összetett szó, amely a latineredetű mens elme és a görög eredetű higiéné tisztaság, egészség szavakból áll. A lelki egészség: a bio - pszicho- és szociális jólét együttesét jelenti. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség nem egyenlő a betegség hiányával, hanem a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapotát jelenti. A mentális egészség az általános egészségi állapot egyik összetevője, egyben olyan erőforrás, amely a mindennapi élethez, a sikeres életvezetéshez szükséges (Grezsa1998:9). a mentálhigiéné nem csupán a pszichés megbetegedések és a magatartászavarok megelőzése, hanem a lelki egészségvédelem is, mégpedig pozitív értelemben, mindazoknak a folyamatoknak és intézkedéseknek, tevékenységeknek összessége, amelyek az emberi személyiséget és közösségi kapcsolatot erősebbé, fejlettebbé, magasabb szervezettségűvé teszik. A mentálhigiéné fogalmával kifejezhető egy-egy ország, régió, társadalmi réteg vagy közösség lelki egészségi állapota, de az intézményrendszer és programrendszer is, amely ennek javítására hivatott. Egészen tág értelemben a mentálhigiéné területére sorolható a pszichés betegségek kezelésének hatékonysága (a korai kezelésbevétel, illetve a másodlagos és harmadlagos prevenció is), de a rehabilitáció hatékonysága is, továbbá a lelki funkciók szempontjából fogyatékosok, károsodottak, teljesítmény-ill. adaptációképtelenek rehabilitációja, ellátása is. Így a mentálhigiéné értelmezése akár a szociálpolitika és a szociális gondoskodás területére is terjedhet (Buda 2002:9). Úgy is fogalmazhatunk, hogy a mentálhigiéné az egyén és a közösség pozitív jó állapotának jó érzését jelenti. Interdiszciplináris szemléletet és gyakorlatot is jelent. A mentálhigiéné szemlélet, megközelítés, viszonyulás a segítő részéről s ebben a viszonyulásban benne van a segítő kapcsolat, fejlesztő, közösségi kapcsolat. 2.2 Lelki egészségpromóció Tudor (1996) lelki egészségpromociós megközelítése a lelki egészség védelmét és maximalizálását hangsúlyozza, s az alábbi nyolc ismérvet ajánlja: 1) megküzdési (coping) képesség; 2) feszültségek és stresszek uralásának képessége; 3) megfelelő énkép és önazonossági érzés; 4) önértékelés; 6

6 5) önfejlesztés, a fejlődés képessége; 6) autonómia; 7) változási képesség; 8) szociális támogatások igénybevétele, társadalmi mozgalmakban való részvétel. A WHO az ún. Ottawa Charter elnevezésű állásfoglalásában (1987) a következőképpen határozta meg az egészségpromóciót: az egészségpromóció olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, ill. javítsák azt. A teljes testi, lelki és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport, képes kell, legyen azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit, és/vagy megváltoztatni környezetét, vagy megküzdeni azzal Az egészségpromoció nem csupán az egészségügy felelőssége, hanem az egészséges életmódon át terjed ki a jólétig. (Buda, 2003:20; 1998:14) Az egészségpromóció modellje paradigmája éppen azért terjed el általában is az emberi egészséggel kapcsolatban, mert az egészség fenntartását és fejlesztését célozza, míg a megelőzés szemlélete erősen kötődik a pszichopatológiához, a pszichiátriához, és a betegségek kialakulását kívánja megakadályozni (Buda 2001:33). 2.3 Pozitív mentálhigiéné A személyiség fejlesztése, hogy ellenállóvá váljon a káros hatásoknak (pl. jó emberi kapcsolatok kialakítása, aktív és kreatív tag legyen a csoportokban, közösségekben; Az individuális megfogalmazása a szocializáló család, a kortárscsoport, ill. később az intim kapcsolatok, a referencia csoportok és a közösségek vegyék körül fejlesztően és védően a személyiséget; Önismeret, vallásos hitt; A pozitív mentálhigiéné vonatkozásában említhetjük példaként a krónikus szervi, fizikai betegek és rokkantak esetét, akik pszichésen nagyon jó állapotban maradhatnak, különösen, ha önsegítő csoportokba tömörülnek és azokban aktívak; Buda Béla (1998) a következőképpen fogalmazza meg: rossz körülmények között is lehetséges olyan hatásrendszerbe kerülni, amely a személyiség autonómiáját és aktivitását fokozza, önhatékonyságának megtalálását és átélését segíti (self efficacy) és úgynevezett empowerment effektust ér el. Az empowerment erővel, hatalommal való felruházottságot 7

7 jelent, annak a képességnek és érzésnek az átélése, hogy életünk, sorsunk alakulása felett kontrollal rendelkezünk 2.4 A lelki egészségvédelem lépcsői A mentálhigiéné több diszciplína tudására épül, jelenti a társadalomtudományok összességét. A mentálhigiénés mozgalom központi kérdése a prevenció volt. A megelőzés jelentőségére Caplan (1964) háromféle prevenciós célt említ: primer prevenciót: a lelki bántalmak előfordulásának csökkentését; szekunder prevenció: a tartalmuk megrövidítését; tercier prevenciót: a pszichés betegségek által okozott kár csökkentését. A primer (elsődleges) prevenció célja, hogy egy adott népességen belül csökkenjen, mérséklődjön a mentális rendellenességek és különböző zavarok előfordulása, s ezek előfordulási aránya. Történhet a környezet megváltoztatásával és az egyén problémamegoldó képességének erősítésével. Az egyén nemcsak befogadója az ismeretnek, hanem aktívan képes lesz formálni a környezetét és arra hatást is tud gyakorolni. A csoportokkal, közösségekkel végzett szociálismunka hozzá tud ehhez járulni. A primer prevenciójának szempontjából ez a krízis felismerésének és intervenciójának, a copingstratégiák erősítésének felel meg. A szekunder (másodlagos) prevenció célja a korai stádiumban lévő esetek gyors, hatékony megoldása, amikor még mozgásban van vagy nem rögzült az állapot. Egyszerűben fogalmazva, ha a probléma már jelen van, de az a cél, hogy ne legyen több hasonló problémájú ember. Például daganatos, rákos betegek pszichés állapotának csökkentésére jól alkalmazható a csoportmunka keretében az önsegítő csoportok bevonása, mint a leghatékonyabb módszer. A tercier prevenció célja Caplan (1964) szerint az elszenvedett mentális betegségek további károsító hatásainak, következményeinek, defektusainak csökkentése, ami tulajdonképpen egy széleskörű rehabilitáción alapul. A rehabilitáció magában foglalja azt a törekvést, hogy a felépült betegek múltbéli nehézségeik a lehető legkevésbé akadályozzák a családjukhoz, munkájukhoz való visszatérésében, valamint a közösség társadalmi életébe való újbóli bekapcsolódásukban. Ezáltal mérsékelhető a családtól, munkahelytől, társadalomi csoporttól való elidegenedés, mégpedig oly módon, hogy a személy a betegség szimptómáinak enyhülésével párhuzamosan visszaszerzi régi szakmai ismereteit és társas készségeit, vagy újakat sajátít el. Ezt szolgálják például a kórházi kezelés igénybevételét 8

8 elkerülő intézkedések, amelyek a segített közvetlen környezetében próbálnak beavatkozni. Fontos említést tenni a harmadlagos prevenció esetében a terápiás munka jelentőségére is, ügyelni kell a kompetencia határokra. 3. A RÁKBETEGEK KRÍZISHELYZETBEN A személyiség nem kapcsolódik a rákkal, de meghatározza, hogy milyen pszichés és szomatikus inzultusokra lesz érzékeny az egyén, és hogy számára e terheléseknek mi lesz a jelentősége (Hegedűs L. 1996:21). A gyógyító csoport minden tagjának szem előtt kell tartania két esetet, az egyik, hogy minden rákbeteg, ahogyan testi úgy lelki vonatkozásban is egyedi esetnek tekinthető, másik dolog, hogy a rákbeteg nem tekinthető pszichikai értelemben patológiás esetnek, ha csak nem megbetegedése előtt is az volt. Érzelmi és indulati reakcióit, magatartásbeli sajátosságait - még ha olykor orvosnak, nővérnek, családtagjának is nehéz azokat elviselnie a krízishelyzetek egész sorozatával küszködő ember természetes megnyilatkozásának kell tartani. Minden pszichikai értelembe vett krízishelyzet kényszerhelyzet, mindig a teljes embert terheli meg azzal, hogy döntésre kényszeríti, amely személyes érdekeit egyformán érinti. (Pl. egy emlőrákos nő esetében az, hogy meggyógyuljon, de személyes érdeke az is, hogy testének integritása megmaradjon). A krízishelyzetben megmutatkozó ellentétes késztetések konfliktust okoznak, amely mindig félelembe ágyazott benső feszültséget teremt. A félelem a legáltalánosabb negatív töltésű emberi érzés, érzelem. Veszélyhelyzet tudatosulásakor keletkezik az egyénben, azzal a felismeréssel, hogy nincs eszköze a veszély elhárítására. Ha reális alapon sikerül a beteggel megértetni, hogy veszélyhelyzet elhárítható, akkor a beteg nem fog félni. A rákbetegség lefolyása alatt számos esetben kerülhet a beteg krízishelyzetbe. Sok kiváltó ok halmozódhat és pánikként törhet elő, ami öngyilkossági kísérletbe torkollhat. Azt, hogy egy krízishelyzetben mitől fél leginkább a beteg - még ha olykor nehéz is kideríteni azért fontos tudni, mert csak ennek ismeretében kaphat hatásos lelki támogatást. A beteg félelmei többfélék lehetnek: halálfélelem (elidegenedéstől, visszautasítástól, izolálódástól, kapcsolataik megszakadásától) szorongó aggodalmat kelt bennük ez az érzés, hogy nem tudják feladataikat többé ellátni; félelem a fájdalomtól; (a betegség minden fázisában jelen van) 9

9 félelem a testi integritás elvesztésétől; félelem a magatehetetlenségtől; (lelki egyensúly fenntartása, önállóság megtartása) félelem az alkalmazkodástól. (betegséghez, szakemberhez, kezelésekhez, stb.) Arra kell törekedni, hogy a beteg elfogadja betegségét, pozitív és negatív dolgokkal együtt. Tudomásul kell venni az önmagukban bekövetkezett változásokat, mind pedig helyzetük megváltozását, családi, baráti és munkahelyi viszonyaikban. A lelki értelembe vett krízishelyzetekben a beteg reakciói félelmeivel vannak kapcsolatban. A lelki védekező mechanizmusok az úgynevezett elhárítások, amelyek segítik felkészíteni a beteget a krízishelyzet konfliktusának ésszerű megoldására. Ilyen elhárító mechanizmusok a következők: tagadás (negáció); elfojtás (represszió); projekció (kivetítés); racionalizáció (ésszerűsítés); szublimáció (átszellemítés); represszió (visszaesés) A lelki védekező mechanizmusok végső soron nem a betegség folyamatos tagadásának szolgálatában állnak, hanem éppen ellenkezőleg: általuk a beteg időt nyer az alkalmazkodásra, a realitások józanabb megközelítésére, a helyes felismerések vezetik el azután a beteget, a helyes döntésekhez, például ahhoz, hogy elfogadja betegsége tényét, hozzájárulását adja a kezeléshez. A döntés megszületése egyben az első lépés arra, hogy a beteg továbbjusson egy krízishelyzetből, mégpedig mintegy többszörös nyereséggel, mert lelki feszültsége csökken, testi romlását orvosolhatják, környezete családja, gyógyítói pedig könnyebben fogadják el betegként.: Hasonlatos védekező mechanizmusok szerepe a sebben képződött varéhoz. A csúnya képet mutató var alatt, a var védelmében gyógyul a seb. Amikor a seb begyógyult, a var lelökődik (Hegedűs1996:26). 3.1 Krízis A depresszió, és reménytelenség érzésének megjelenése gyakran már a diagnózis hallatán érzékelhető. A lemondás és visszavonulás együtt járhat a kínzó kérdés megjelenésével: Miért éppen én? Többször hallani betegektől, hogy nem ittam, soha nem dohányoztam, 10

10 vigyáztam magamra, akkor hogyan lettem beteg? A kérdés megválaszolhatatlan volta önmagában is azt eredményezheti, hogy a tudattalan fantáziákban megjelenik a bűntudat, az illető úgy érzi, valamikor valamiben hibázott, valamit nem helyesen tett stb., és most ez a büntetés, illetve, hogy igazságtalan sorscsapás érte. Ezeknek a gondolatoknak a feldolgozása és a háttérben lévő szorongások feltárása enyhítheti a depresszív állapotot, és csökkentheti a szorongás szintjét. A valódi szembesülés és a betegség elfogadása azt jelenti, hogy a beteg a negatív és pozitív érzelmeit egyaránt kifejezi, és szorongva ugyan, de képes megkezdeni harcát a gyógyulásért. Azok az érett emberek, akiknek személyisége a körülmények változtatásához rugalmasan képes alkalmazkodni, nagy valószínűséggel előbb vagy utóbb sikeresen megoldják érzelmi kríziseiket, rákos betegként pedig belső lelki erőiket megfelelően mozgósítják, jól együttműködő, egyenrangú partnerek az orvos beteg kapcsolatban, a gyógyító csoport munkájába bevonhatók. Egy ilyen helyzet kedvezően befolyásolja a gyógyulási kilátásaikat. Onkológiai osztály látványának leküzdése azonnal megváltoztatja a beteg közérzetét, jelentkezik a szorongás és a tartós tehetetlenség érzése. Anamnézisükből kiderül, hogy a rák kialakulását megelőzően alapvető hiányt éltek át önmagukban és kapcsolataikban. Gyakran a betegek élettörténetében krízisek, traumák, pl. válás, haláleset, a szeretett személy (lélektani értelemben a tárgynak elvesztése, amihez annyira kötődött) elvesztése és más konfliktusok összetorlódása szerepel előzményként. A segítségre szoruló, beteg emberre valóban figyelni és vele együtt érezni csak az tud, aki kellőképpen ismeri önmagát, aki tisztában van saját erősségeivel és gyengéivel egyaránt, aki felt tudja mérni, hogy a mások szenvedése, halála milyen hatással lehet rá. (Hegedűs 1996:69) Krízis: fordulatot, ítéletet jelent, a görög Krizei szóból származik. A görög krisis szó egyszerre jelent veszélyt és lehetőséget. Caplan szerint (1964) válsághelyzet, a pszichológiai kiegyensúlyozatlanságának időtartama annál a személynél, aki olyan veszélyes körülményekkel kénytelen szembenézni, amelyek számára fontos problémát jelentenek, ám ezeket sem elkerülni, sem megoldani nem képes szokásos problémamegoldó eszköztárával, képességeivel. A krízis időtartama és szakaszait igen sok tényező befolyásolhatja. Jacobs szerint a krízisállapot hat-nyolc hétig tart; Kiváltó hatás (ideje órákban mérhető); Megrettenés és nyugtalanság (ez néhány napig tart); Alkalmazkodás időszaka (heteket vesz igénybe); 11

11 Helyre áll az egyensúly (néhány hónap alatt). A krízis nem betegség, de betegséget okozhat. A krízisben lévő embernek a viszonyulása a környezetében élő emberekhez megváltozik. Másokat annak függvényében ítél meg, hogy kap-e tőlük segítséget. A tájékozódó attitűdök rendszere összeomlik, és nincs önmagára vonatkozó jövőképe. Sok mindent tud a problémáról, de ismereteit nem tudja rendszerezni, átgondolni. A szociális munkásnak, mint szakembernek mindezekkel a folyamatokkal tisztában kell lennie, mert csak ennek ismeretében tud hatékonyan segíteni kliensének. Krízis intervenció: Az elsődleges (primer) megelőzés fontos lépése, amelynek lényege: Olyan dinamikus, rugalmas, változékony, az adott esetben gyorsan alkalmazkodni képes tevékenység, amely csak speciális szervezésben valósulhat meg. A krízis intervenció alapvető célja megóvni a válságba kerülő egyént attól, hogy a krízis állapot pszichiátriai betegséghez vagy öngyilkossághoz vezessen. A lelki betegségek megelőzésének három formája van: 1. Primer (elsődleges) megelőzés: Idetartozik a krízisintervenció abban az esetben, ha átmeneti a lelki folyamat még nem visszafordíthatatlan. 2. Szekunder (másodlagos) megelőzés: A lelki bántalmak tartalmának megrövidítése Itt már a beteg embert kell kezelni, a kompetencia határok betartása fontos. 3. Tercier (harmadlagos) megelőzés (rehabilitációs programmal függ össze). 12

12 4. A MENTÁLHIGIÉNÉ SZEREPE A SZOCIÁLIS MUNKÁS TEVÉKENYSÉGÉBEN Segítőbeszélgetés Esetkezelés Csoportos foglalkozás Ügyintézés Adminisztráció Tanácsadás Információnyújtás Érdekképviselet Esetmenedzser (esetszervező) Az esetmenedzser feladatok végzésében vannak bizonyos különbségek, attól függően, hogy a szociális munkás milyen környezetben, és az adott intézményen belül milyen szerepben működik. Az esetmenedzsernek szoros kapcsolatban kell állnia a többi szolgáltatóval, egyeztetni, összehangolni és időzíteni tevékenységüket annak érdekében, hogy az ügyfeleket sikeresen összehozza az erőforrásokkal. A szakembernek ismernie kell a közszolgáltatásokat, az ügyfelek jogait, a különböző szervezetek ügyfélkezelői céljait és eljárásait, és rendelkeznie kell közvetítő és képviselői készségekkel (Dean Hepwort Jo Ann Larsen (1998: ). A szociális munka tevőleges részvétel a társadalom szociálpolitikai céljainak magvalósításában, a társadalom szociális gondjainak kezelésében, következésképpen a szociális munkás annak gyakorlati végrehajtója. A szociális munka, mint szakma a társadalmi fejlődés folyamatában alakult ki (Kovács 2006: 236). A szociális munka funkciójának lényegét tekintve problémamegoldás, mely alatt a probléma elviselhető szintre való csökkentését kell érteni. A szociális munka alapjában véve nem problémamegoldó, hanem problémakezelő tevékenység, amely a gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy konkrét eseti bajokra talál megoldást ez is a tényleges küldetése. A szociális munkás tevékenysége a segítőkapcsolatban valósul meg. A szociális szakembernek megfelelő önismerettel kell rendelkeznie, ahhoz, hogy professzionális segítséget tudjon nyújtani. Természetesen a segítési folyamatot meghatározza a szociális munkás egész személyisége, szemlélete, értékrendje, ahogyan ő megnyilvánul a segítői folyamatban. A professzionális kapcsolat kialakításához elengedhetetlenül fontos a 13

13 kommunikáció kialakítása, valamint, hogy képes legyen a meghallgatásra is. A verbális, a nonverbális kommunikáció eszközeinek alkalmazása nagy gyakorlatot és odafigyelést igényel. A kimondott szónak legyen hitelessége, ami a szakembert is erősíti a segítői kapcsolat kialakításában. Ha hiteles magatartással és megfelelő empátiával, értő figyelemmel, odafordulással képes vagyok meghallgatni a problémájával küzdő embert, akkor elfogadja személyemet, hamarabb építhetek ki vele bizalmi kapcsolatot, ami alapja a segítő és a segített kapcsolatának, a feltétel nélküli elfogadásnak. A mentálhigiénés szemléletű segítő kapcsolatnál fontos, hogy térben és időben jól elhatároljuk a személyes szféráinktól. 4.1 A segítő találkozás fázisai (6-8 alkalom) 1) Bevezető fázis: (két alkalommal) Bevezető fázis körvonalazásból áll. Cél: felmérni, hogy milyen az élethelyzet, krízishelyzet, milyen az érzelmi helyzete, ami akkor jelen van. Meghallgatom, visszakérdezek a probléma feltárására törekszem, amit a kliens meg tud fogalmazni egyedül, vagy hozzásegítem a Rogers féle módszerrel. A célmeghatározás nagyon fontos. Innen tudunk elindulni közösen a klienssel a problémamegoldás felé. Az adatokhoz, az információhoz jutás is nagyon fontos. 2) Munka fázis: A szerződéskötés fázisa. A segítő kapcsolatnak a szerződéskötést kontrollálni kell. Lehet változtatni, de a segítő felelőssége, hogy mennyire engedi a kliensnek. Fontos, hogy a szociális munkás jelezzen a kliens felé, ha a segítői tevékenység már rég nem a szerződésben foglaltakról szól. Fontos a képessé tevés az empowerment. 3) Lezáró, befejező fázis: Leválasztó fázis, amikor befejeződik a szerződésben rögzítettek teljesítése, amit minden esetben értékelés követ. A szociális munkás reflektál, összegzi munkát és tanulságot von le. Fontos a leválasztás, de a kapcsolat felújíthatóságát, mint lehetőséget nyitva hagyjuk számára, vigyázva, nehogy azt érezze, nem bízunk abban, hogy önállóan képes megállni a helyét. Nagy szerepe van a szociális munkásnak az esetkezelésen kívül a csoportmunka kialakításában, ahol csoportos keretek között tudja végezni a lelki egészég védelmét, megőrzését. Szociális munkások is egyre nagyobb számban dolgoznak együtt a csoportok színterén különböző helyzetű emberekkel, s jönnek rá maguk is, hogy mennyi erővel és élménnyel képes gazdagítani egy-egy jól sikerült csoportülés a csoportok tagjait. (Hegyesi Talyigás 2006:6) 14

14 4.2 Szociális munkás által végzett csoportmunka Azt szeretném bemutatni, hogy a szociális munka / szociális munkás a csoportos munkaformával hogyan tud hozzájárulni egyéni, csoportos szükségletek igényének kielégítéséhez. A fogalmakat tekintve a gyakorlati szakemberek számára csoportmunka (group work) sokféle ember és a legkülönbözőbb szakemberek tevékenységét jelentette. Később a csoportmunkások a szociális munka művelői közé sorolták magukat és szociális csoport-munkáról (social group work) kezdtek el beszélni, ami legközelebb az egyéni esetkezeléshez állt. A csoport munka Mary Richmond nevéhez fűződik, nagy örömmel hívta fel a figyelmet az 1920-as években arra az új tendenciára, mely szerint ügyfeleinket abból a szemszögből vizsgáljuk, amit kiscsoportos pszichológiának nevezünk. A szociális munkások elkerülhetetlenül az egyéni esetkezelésben szerzik a csoportmunkához szükséges tapasztalataikat és készségeiket: és ennek során megértik a kettő között lévő szoros kapcsolatot. A csoportmunka emberek kis csoportjával végzett célorientált tevékenység, mely szocioemocionális igények kielégítése és feladatok végrehajtása érdekében történik. A csoportmunkát, mint célorientált - megtervezett, előre megszabott rend szerint zajló tevékenységet fogja fel, melyet a szociális munkás a szakmai gyakorlat kontextusában végez az emberekkel. Cél lehet például a csoporttagok rehabilitációja, oktatása, társas kapcsolataik építésének vagy fejlődésüknek elősegítése. A szociális munkások előmozdíthatják, hogy a csoporttagok vezetői készségeket sajátítsanak el, és ez által nagyobb felelősséget vállaljanak a csoport fejlődéséért. A kliensek szükségleteinek kielégítésével kapcsolatosan Levine (1979:11) azt tartja, hogy a csoportterápia a legtöbb területen tud segíteni, ahol az egyéni terápia nem tud, feltéve, ha rendelkezésre áll egy megfelelő csoport és az egyén elfogadja azt, mint kezelésének módját. A csoportok segítenek a tagoknak annak felismerésében, hogy nincsenek egyedül problémáikkal. Lehetővé teszik, hogy megosszák egymással gondjaikat, és hogy megtudják, másoknak is hasonló problémáik vannak (Yalom 1975, Shulman 1979) (Hegyesi Kozma 2006:45). A csoportmunka által lehetőség van arra, hogy a tagok egymáson segítsenek, támogassák egymást, visszajelzéseket adjanak egymásnak, hasznos javaslatokat tegyenek, és információkat nyújtsanak a többieknek. 15

15 4.3 A szociális munkás feladatai csoportmunkában Feladatok meghatározása. Fontos az a tény, hogy a szociális munkás és a kliensek feladatai különböznek egymástól, ezért egyértelműen el is kell határolni őket egymástól. tűzzék ki a célokat. Ezen elv szerint mind a szociális munkásnak, mind a csoporttagoknak megvannak a maga feladatai Közvetítés. A szociális munkás egyik központi feladata az, hogy közvetítsen a kliensek igényei és az intézmény szolgáltatásai között. Kérdés, hogy az igények hogyan elégíthetők ki a szociális szférában: az egyik az, hogy akkor tudunk megfelelni az igényeknek, ha megtanultuk felismerni őket, a másik pedig az, hogy akkor, ha létrehozunk egy megfelelő szolgáltatási struktúrát. Bár ez igaz lehet, mégis szomorúan kell megállapítanunk azt, hogy bármerre, nézünk, mindenütt felismert, de kielégítetlen igényeket látunk, jól kigondolt, de működni nem képes intézményi rendszereken belül. A munka megkövetelése. A szociális munkás közvetítő funkciót lát el, egyértelművé teszi a szerződésben foglaltakat, és megköveteli azok betartását, ugyanis ez a szerződés köti össze a klienst és az intézményt. Tekintély. A csoportban ugyanúgy, mint az egyéni interjús helyzetekben továbbra is fontos az autoritás témája: a szociális munkás megosztja tekintélyét, és meg tanul együtt élni a segítő folyamat eseményei fölött gyakorolt felhígult kontrollal. Intimitás. A szociális munkás segít ügyfeleinek az intimitás témájának kibontásában, úgy, hogy mobilizálja az emberi együttlétből és a kölcsönös segítségnyújtásból fakadó gyógyító hatású erőket. A csoporttagok emocionálisan hatnak egymásra, és az érzelmi kölcsönhatás által kialakult magatartásforma alkotja az új dimenziót, melyre a szaktudásnak irányulnia kell. A bizalmasság, bensőséges kapcsolat kialakítását követően az interperszonális kapcsolaton kívül fontos a csoporttagjai között az interakció. A csoporttag belső dialógusának nagy része nyíltan folyjon, úgy, hogy internalizált szerepeket valós személyek játsszák és a szociális munkás működése egyértelműen és nyíltan a közöttük lévő akcióra és reakcióra irányuljon. A megfogalmazott cél hatalma. Ahogy a tagok szerepét korlátozza az idő és a cél, ugyanúgy a szakemberét is. A szociális munkás hatalmát növeli, mivel energiáit arrafelé irányítja, amit ő és a kliense együtt igyekeznek elérni, afelé, amit tesznek. Nem kell megkülönböztetnem, megváltoztatnom a klienst, tiszteletben kell tartani a jellemüket, személyiségüket, erkölcsüket, modorukat, szokásaikat. A szociális munkás csak belép a folyamatokba, majd távozik onnan. Más szóval, csak egy kis epizód az ügyfél életében. 16

16 5. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ-RENDELŐINTÉZET BEMUTATÁSA Intézmény neve Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet, Szolnok Székhelye Szolnok, Tószegi út 21. Létrehozását elrendelte 15759/1895 JNSZ megyei szabályrendelet Működési területe Jász-Nagykun-Szolnok megye és egyes szakmákban regionális feladat a törvényeknek és az ellátási szerződéseknek megfelelően Alapító szerv Fenntartó szerv Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlése Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlése Fenntartó szerv címe 5000 Szolnok, Kossuth Lajos u. 2. Felügyeleti szerv Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlése. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát átruházott hatáskörben a Megyei Közgyűlés elnöke hagyja jóvá Az alapító okirat módosítása október 1-jétől hatályos. A kórház tevékenységi köre: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet januárjától négy telephelyen működő egészségügyi szolgáltató. Az egyetemi centrumoktól közel egyenlő távolságra fekvő, az Alföld középpontjában elhelyezkedő intézet a megye mintegy 418 ezer lakosát, illetve a megyehatáron átnyúlva több mint 500 ezer embert lát el. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény 1. sz. melléklete értelmében április 01-től aktív és 241 krónikus ágyon fogadja a betegeket. A fekvőbeteg ellátásban 2006-ban mintegy beteg, míg a járóbeteg ellátásban beteg került gyógykezelésre. A négy telephelyen felnőtt és gyermek, aktív és krónikus, járó- és fekvőbeteg szakellátást, rehabilitációt, utókezelést, gondozást nyújtó, gyógyító-megelőző ellátás történik. Az 17

17 ezekhez kapcsolódó diagnosztikai szolgáltatások (labor, röntgen, patológia, CT, MR) magas szinten állnak a betegellátás rendelkezésére. 5.1 Váci Egyházmegye kórházlelkészi Szolgálatának bemutatása Beer Miklós püspök három éve alapította a Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatát Faragó Artúr atya közreműködésével. Az Egyházmegye kórházpasztorációs tervét június 28-án írták alá. A kórházlelkészi szolgálat az első évben a kórházakkal kötött megállapodást a kórházlelkészi, a lelkigondozói és az önkéntes beteglátogatói munka lehetőségeiről. Eközben a Klinikai Lelkigondozók Ökumenikus Egyesületének segítségével elkezdődött a jövendő kórházi lelkigondozók kiképzése. 127 jelentkezőből választották ki a 16 reménybeli munkatársat. A szolgálat életének második évében munkába állította lelkigondozóit. Akkor 13 kórházban 6500 betegágy tartozott hozzájuk. A lelkigondozók nemcsak a betegekkel, hanem hozzátartozóikkal, valamint az egészségügyben dolgozókkal is foglalkoznak. Folyamatos továbbképzésen és szupervízión vesznek részt a dolgozók, előadásokat tartanak tudományos konferenciákon. A harmadik évében már terjeszkedik a szolgálat. Fél éve önkéntes-programba kezdett. Az összehangolt munka eredményeképpen a jelenleg 12 kórházban dolgozó 14 főállású lelkigondozó mellett (akik az egészségügyi reform következtében most 6200 betegágyért felelnek), 52 önkéntes beteglátogató szolgálja a betegeket. Megszületett az Ember a Kórházban Közhasznú Alapítvány, a szolgálat céljainak a támogatására. Kik tartoznak ehhez a szolgálathoz? Mindazok, akik a betegeket szolgálják az egyházmegyében. Különösképpen főállású lelkigondozóink. Egyházmegyénk az ország első, egész egyházmegyét átfogó, szervezett lelkigondozói hálózatával rendelkezik. Őket minden kórházban megtalálhatjuk. Egyházmegyénk alkalmazásában állnak, nem a kórházak szűkös költségvetésétől veszik el a pénzt. Kiképzésüket a Klinikai Lelkigondozók Ökumenikus Egyesületénél kapják Debrecenyi Károly István és Dr. Egri László szakmai vezetése eredményeképpen. Jelenleg 12 kórházban 14-en dolgoznak teljes vagy részállásban. A lelkigondozó elsődleges feladata a lelkigondozói beszélgetés folytatása a betegekkel. Ezt indokolja a sokféle krízis-helyzet, amibe betegségük vagy más életkörülmények miatt kerülnek a kórházban tartózkodók. 18

18 5.2 Az önsegítő csoportok Az önsegítő kifejezés arra utal, hogy az illető egyedül vagy társai irányítását segítségül hívva tesz erőfeszítést arra, hogy a mindennapi élet néhány kihívásának eleget tegyen. A professzionális szociális csoportmunka mellett a szociális munkásnak ismernie kell a társadalom önszerveződéséből létrejövő önsegítő csoportokat is. Ismernie kell a csoportformákat, hogy megítélhesse, hogy melyik lenne a leghatékonyabb eszköz a kliensek támogatására, érdekérvényesítése szempontjából. Az önkéntes szerveződések és a szociálpolitika kapcsolata horizontálisan szerveződő önsegítő csoportok vagy szolidarisztikusan egymást segítő mozgalmak, illetve a közösségek szervezete szolgálatok, valóságos szabad választási lehetőséget kínálnak az állami és piaci ellátás mellett. Hatásukra a jóléti ellátási rendszerek rugalmasabbá, érzékenyebbé, új szükségleteket befogadni képessé válnak. A szervezet az uniformizáltság felé tereli a kliensét, egyformává, egyenlővé teszi. A szervezetek kontrollálják az egyént, míg ez fordítva nem lehetséges, az egyéneknek nincs kontrollja a szervezet felett. Ezzel szemben születik az önsegítő csoportok filozófiája. A megnövekedett önkéntes, civil szerveződések számának növekedésével kérdésessé vált az állami szociális intézmények és az új szerveződések köztük az önsegítő csoportok viszonya. Arra a kérdésre, hogy átadhatók-e állami szociálpolitikai feladatok önkéntes, civil szerveződéseknek, köztük az önsegítő csoportoknak, és milyen mértékben. Ezzel kapcsolatosan több probléma merült fel, amelyről Ferge Zsuzsa írt részletes tanulmányokat (Várnai Györgyi 1991: ). Nem biztos, hogy minden településen minden probléma megoldására van megfelelő szakértelemmel rendelkező (piaci vagy nem piaci) vállalkozó. Az önsegítő csoport önkéntes szerveződés bármikor bármiért felbomolhat, megszűnhet. A hiány átmeneti vagy végleges betöltését csak az állam (helyi önigazgatás) képes garantálni. A következő probléma a jogszerűség. Az állampolgár az állammal szemben jogokat formálhat ellátására. Egy önsegítő csoporttal kapcsolatban ilyen jogszerűség nem várható el. Magánkezdeményezések nem kényszeríthetők arra, hogy minden rászorulónak szolgáltatást nyújtsanak, így az elutasított rászoruló nem találhat jogi védelmet. (Várnai Györgyi 1991: ) 19

19 Amennyiben önkéntes szerveződések látnak el addig az állam hatáskörébe tartozó feladatokat, nehéz biztosítani a szolgáltatás világnézeti semlegességét. Amilyen fontos, hogy különböző világnézetű emberek megtalálják saját közösségeiket, ugyanolyan fontos az is, hogy az egyén ne kényszerüljön más világnézethez való alkalmazkodásra. Az önsegítő csoportok viszont szabadon meghatározhatnak esetleg rejtetten is világnézeti kritériumokat a szolgáltatás alapjaként. Ha az önkéntes szerveződések az állam helyére lépnének, hasonulnának ahhoz, rövid időn belül elveszítenék mindazokat az előnyöket, amelyekkel eddig rendelkezett, a személyességet, a rugalmasságot, az érzékenységet, és mindezzel megszűnnének a bürokrácia számára termékeny kihívást jelenteni. Az önkéntes szerveződések az autoritásuk megőrzése érdekében törekedniük kell a nem létező piaci és állami rendszerek kiegészítésére, gazdagítására, az állammal való együttműködés új formái révén. Meg kell védeni magukat az államosítással szemben, ami a világon sehol nem könnyű feladat, hiszen nagy részük finanszírozása az államtól függ. Az állam és az önkéntes szerveződések viszonyában kettős motívum működik: 1. megőrizni az önszerveződés saját arculatát, 2. ugyanakkor a bürokratikus államot demokratikus állammá fejleszteni. Itt fejlődhetnek ki az ellenőrzés és részvétel új formái és módszerei, a kliensek partnerré válása, s mindezzel a szolgálatot igénybe vevő új típusú hatalommal felruházása (empowerment). E szerveződések védelmében a kliensek az állam (önkormányzat) által működtetett intézményekben is küzdhetnek ezen új formák meghonosításáért, az állami (helyi önkormányzati) intézmény társadalmi ellenőrzése alá helyezéséért. (Várnai 1991: ) A lelki egészség és szociális biztonság az egyéni problémakezelés szempontjából veti fel a kérdést, hogy a társadalomnak milyen céljai vannak, rövid vagy hosszú távon próbálják elérni az egyéni problémák megoldhatóságát. Ezt a lelki egészség és szociális biztonság társadalmi hierarchiában elfoglalt helye határozza meg. (Gosztonyi 1996:155.) Az önsegítő csoportok jó részét olyan problémáktól szenvedő emberek hozzák létre, amelyeknek megoldását a modern világ az egészségügy szakembereinek tevékenységi köreibe sorolja. Az egészségügy rendszere mint hatalmi (paternalisztikus) kontroll egy formája infantilizálja a betegeket és az állampolgárokat. Az állampolgárok megkísérlik az orvosok zárt értékrendszerét megbontva saját egészségkultúrájukat (egészséges életmódjukat) irányítani, megszervezni, ellenőrizni, amely folyamat az egészségügy 20

20 átpolitizálódásához vezet. Az önsegítés az állampolgári szükségletek spontán kielégítése, az orvosi kezelés alternatívájaként emberi erőforrásra építő humán szolgáltatások. A segítő és a kliens egyenlőtlen pozíciója, a kettőjük között hierarchikus viszony, a kliens erős függősségéből adódóan a segítő szuggesztív hatása a meghatározó. A hívatásos segítőt a szerepe a tudás monopóliumával ruházza fel, míg az önsegítő csoportok által megvalósított kezelés során folyamatosan teljes körű tapasztalatcserére kerül sor. Az egyenrangúságra épülő munkakapcsolat eredményeként nem alakulhat ki tudásmonopólium, nincs szükség speciális szakmai nyelv kialakítására, így a tudás mindenki számára elérhető. Az önsegítő csoportban csökken a társadalmi távolság a felek között. A csoportok összetétele többségében egységes, tapasztalatcsere az általuk választott nyelven történik. Míg az egészségügyben a kezelési helyzet alapszituációja az alárendelt kliensekre és a fölérendelt kezelőszemélyzetre osztja a résztvevőket, az önsegítő csoportokban ez a fajta osztálykülönbség sem figyelhető meg. Az önsegítő csoportok megalapításában és eredményes kihasználásában leginkább azok vesznek részt, akik a hagyományos szakmai segítséghez is ugyanilyen valószínűséggel és könnyen juthatnak hozzá. A szociálpolitikai szempontból arra hívja fel a szociális munkás figyelmét, hogy külön erőfeszítést igényel olyan kulturális közegekbe is eljuttatni, meghonosítani ezt a csoportformát, amely hagyományos eszköztárától távol esik, de szükségleteik kielégítésének esélyeit, érdekérvényesítésük eredményességét nagymértékben javítaná. Az önsegítés elve a századelő humanizálódási törekvéseinek egyik fő irányaként kristályosodott ki Amerikában. A jelenséggel már csak azért is érdemes foglalkoznunk, mert keletkezésének társadalmi háttere sok hasonlóságot mutat jelenlegi hazai viszonyainkkal, azokkal a humán szükségletekkel, amelyek intézményes kereteink között eddig kielégítetlenek maradtak. Hétköznapi értelemben általában akkor lehet önsegítésről beszélni, ha az egyén valamilyen önálló akciót, tevékenységet, cselekvéssort hajt végre, és ennek révén személyisége gazdagodik, lelki egyensúlya stabilizálódik, lelki funkciói egy magasabb szervezettségi szintre kerülnek. (Gerevich J. 1989) Mind az önsegítő, mind az önálló problémamegoldás a pszichés problémákhoz pedagógiai szempontból közelít, ezért lehet az, hogy érdeklődés a kettő együttese felé fordul. Emellett több dolog utal arra, hogy az önálló problémamegoldás önsegítő megközelítése elősegítheti olyan önattribúciók kialakulását, amelyek a változásra vonatkoznak, ez pedig megnöveli az esélyt arra, hogy a kezelés hatása generalizálódjon, és 21

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Fin áros X. kerület Kőbányai SZIVÁRVÁNY SZOCIÁLIS GONDOSKODÁST NYUJTÖ, P. «stuict uiese KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ~4 j S2dj /Ior?f_ 1108 Budapest, Újhegyi sétány 1-3. Tel: 434-2150, Fax: 264-3621 onnn

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

A mentálhigiéné története (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné története (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné története (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet Mentálhigiéné történet - Korai mentálhigiénés mozgalom (Buda nyomán, 2001) Fő problémák: alkohol, szifilisz Connecticut

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

Szociális alapellátás Nagy Éva (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely)

Szociális alapellátás Nagy Éva (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely) Szociális alapellátás Nagy Éva (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely) A hódmezővásárhelyi Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Gondozási Központjának szakmai vezetésére 212. március

Részletesebben

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere

Részletesebben

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális

Részletesebben

A mentálhigiéné története

A mentálhigiéné története A mentálhigiéné története (vázlat) Grezsa Ferenc Mentálhigiéné történet - Korai mentálhigiénés mozgalom (Buda, 2001 nyomán) Fő problémák: alkohol, szifilisz 1908: Clifford Beers 2 év elmekórházban könyv

Részletesebben

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01)

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01) Érettségi utáni képzések nappali képzés 1. Gyakorló ápoló 2. Egészségügyi asszisztens A szakképesítés alapadatai Gyakorló ápoló (52 723 01) A szakképesítés azonosító száma: 52 723 01 A szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ügyiratszám:1-2/2015. Sorszám: ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. február 12. napján tartandó ülésére Tárgy: Segítő

Részletesebben

Gábor Edina. Mentálhigi. Balogh Judit. 2004. április 26.

Gábor Edina. Mentálhigi. Balogh Judit. 2004. április 26. Gábor Edina Balogh Judit Mentálhigi Munkahely lhigiénés s szervezetek örömteli szerepe az egészs szségfejleszt szervezet? gfejlesztésbensben Jelen és s jövőj 2004. április 26. Magyarország évközi lakosságszáma

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0013 Létszámbővítés az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a Kaposi Mór Oktató Kórházban Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 7400

Részletesebben

Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátása Szakmai Programja

Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátása Szakmai Programja Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátása Szakmai Programja Az ellátás tevékenységét meghatározó jogszabályok és szabályzatok: - 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest)

3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest) A betegek visszajelzései, mint a minőségbiztosítás indikátorai Prof. Simon Tamás 1, Gellénné Rezsnyák Erika 2, dr. Kiss Istvánné 3, Kreicsi Mária 4, Bak Imre 5, Szentmiklósi Judit 6 ( 1 Magyar Rákellenes

Részletesebben

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Az addiktológiai problémával élők ellátásának jó gyakorlatairól" Kassai-Farkas Ákos"

Az addiktológiai problémával élők ellátásának jó gyakorlatairól Kassai-Farkas Ákos Az addiktológiai problémával élők ellátásának jó gyakorlatairól" Kassai-Farkas Ákos" Definíció A közösségi pszichiátriai gondozás és rehabilitáció a ma érvényes betegjogokkal összhangban igyekszik elkerülni

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Törvények 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt

Részletesebben

Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központ, Pétervására ALAPÍTÓ OKIRATA

Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központ, Pétervására ALAPÍTÓ OKIRATA Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központ, Pétervására ALAPÍTÓ OKIRATA jóváhagyta a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsa a 7/2009. (IV. 28.) határozatával, módosította a

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 1 ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 2. A költségvetési szerv székhelye: Pápa, Barát u. 9.

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás. Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény

A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás. Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetbe foglalva) Bődi Szabolcs Társulás elnöke ALAPÍTÓ OKIRAT A Felső-Kiskunsági

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ:

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Dr. Csörsz Ilona A ROSSZ HÍR FOGALMA A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Rosszindulatú betegségek diagnózisának közlése Krónikus betegségek (pl. diabetes, hypertónia stb.) diagnózisának

Részletesebben

A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete

A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete 1989-ben alakult, azzal a céllal, hogy hatékony segítséget nyújtson Miskolcon és vonzáskörzetében

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 9/2007. (I. 22.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 9/2007. (I. 22.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 9/2007. (I. 22.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város és Nyírpazony Község Önkormányzata között megkötött intézményfenntartói társulási megállapodás

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok intézményi társulás keretében történő

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE Pszichológus: Bujdosó Balázs Déri Barna Krekó Kata Művészetterapeuta: Giczi Andrea Horváth Judit Takács Marianna

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA MI A SZUPERVÍZIÓ? A szakmai munkát végző, kevés tapasztalattal rendelkező szakember munkájának ellenőrzése és segítése, egy megfelelő tapasztalattal

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között.

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Az intézmény vezetője Surányi Ákos, a szociális munkások a 233-11-91 számon hívhatók. Szakmai program (2008. november)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2005. április 18-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2005. április 18-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. április 18-i ülésére Tárgy: A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 13/2000. (V.30.) ÖK. rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 526-11/2012. 11. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez Szociális

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátásának biztosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátásának biztosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Egészségügyi és Szociális Bizottság! ELŐTERJESZTÉS a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátásának biztosításáról A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (továbbiakban:

Részletesebben

A kórházi szociális munka

A kórházi szociális munka EÜDSZM Egészségügyben Dolgozó Szociális Munkások Országos Egyesülete A kórházi szociális munka Kik a kórházi szociális munkások? A szociális munka egy professzionális segítő tevékenység, mely elősegíti

Részletesebben

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence Téma fontossága Rehabilitáció folyamat Ellátás minősége folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés Az addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek járóbeteg ellátásában. Egy család

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 26/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Tárgy: Módosító indítvány a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

Módszertani ajánlás. Szakmai ajánlás tervezete Esetnapló használatára és nyomtatványának elkészítésére

Módszertani ajánlás. Szakmai ajánlás tervezete Esetnapló használatára és nyomtatványának elkészítésére Módszertani ajánlás Szakmai ajánlás tervezete Esetnapló használatára és nyomtatványának elkészítésére A családsegítő szolgálat családgondozási feladatokat lát el, ellátásokat közvetít, és szervezési tevékenységet

Részletesebben

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013. Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852 M FELADATOK Felméri az egyéni szociális szükségleteket, erőforrásokat, helyi cselekvési lehetőségeket; értelmezi az emberi szükségleteket és a szükségletkielégítés 4 hiányait Felismeri az egyéni, csoportos

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 30/2014. (III. 05.) számú. h a t á r o z a t a

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 30/2014. (III. 05.) számú. h a t á r o z a t a ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

2010. Beszámoló Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központja 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

2010. Beszámoló Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központja 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről 2010. Beszámoló Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központja 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Családsegítő Központ feladatai, tevékenységi köre A Humánszolgáltató

Részletesebben

NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 90/2013.(IV.25.) számú. határozata

NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 90/2013.(IV.25.) számú. határozata NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 90/2013.(IV.25.) számú határozata A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában levő Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ Alapító Okiratának módosításáról

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni)

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) KÉRELEM ÉS ADATLAP átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) Rehabilitációs intézményben, vagy rehabilitációs célú lakóotthonban elhelyezésre kerülő, illetve

Részletesebben

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Milton Kft. Tréning ajánló Elérhető tudás hiteles forrásból Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Bevezetés Tisztelt Ügyfelünk! Kedves Hölgyem és Uram! Belső,

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002.(X.31.)Ök.sz. rendelete a háziorvosi körzet megállapításáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002.(X.31.)Ök.sz. rendelete a háziorvosi körzet megállapításáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002.(X.31.)Ök.sz. rendelete a háziorvosi körzet megállapításáról (egységes szerkezetben a 23/2004.(IX.15.), a 8/2006. (IV.06.), a 8/2008.(IV.21.),

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

Az Egészségügyi Centrumok működése

Az Egészségügyi Centrumok működése ellátásáért a gazdasági válság árhullámaival szemben Az Egészségügyi Centrumok működése Dr. Kass Ferenc MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT - magyar katolikus jótékonysági hálózat, kiemelkedően közhasznú szervezet,

Részletesebben

Az idén 20 éves Klinikai Lelkigondozók Ökumenikus Egyesülete 16. alkalommal hirdeti meg éves képzési programját KLÖE TRÉNINGEK 2013.

Az idén 20 éves Klinikai Lelkigondozók Ökumenikus Egyesülete 16. alkalommal hirdeti meg éves képzési programját KLÖE TRÉNINGEK 2013. Az idén 20 éves Klinikai Lelkigondozók Ökumenikus Egyesülete 16. alkalommal hirdeti meg éves képzési programját KLÖE TRÉNINGEK 2013. Tavasz Nyár Figyelem: a korábbiakhoz képest időpont-változások! Amit

Részletesebben

Feladat-ellátási szerződés a 6. számú házi gyermekorvosi körzet ellátásáról

Feladat-ellátási szerződés a 6. számú házi gyermekorvosi körzet ellátásáról Ügyszám: 07-7/1530-2/2015. Feladat-ellátási szerződés a 6. számú házi gyermekorvosi körzet ellátásáról amely létrejött egyrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) képviseletében

Részletesebben