I. SZ. GAZDASÁGI MŰKÖDTETŐ KÖZPONT KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA

Átírás

1 I. SZ. GAZDASÁGI MŰKÖDTETŐ KÖZPONT KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA Győr, május 10. 1

2 Bevezetés Az I.sz. Gazdasági Működtető Központ (a továbbiakban: I. sz. GMK) Közalkalmazotti szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a közalkalmazotti tanács (a továbbiakban: KT) és a munkáltató együttesen alkotja meg és bocsátja ki. A szabályzatot egyrészről az I. sz. GMK, mint munkáltató képviseletében a munkáltatói jogokat gyakorló igazgató, másrészről, a KT hozza létre közös elhatározásból. A KT tagjainak száma 5 fő, tagjai közül elnököt választ. A Szabályzat aláírói az I. sz. GMK igazgatója, és a KT elnöke. Jogszabályi háttér évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi I. törvény a munka törvénykönyvéről a fenti törvényekhez kapcsolódó mindenkor hatályos jogszabályok. Általános rendelkezések A Szabályzat alapvető rendeltetése az, hogy átfogóan rendezze a munkáltató és a KT kapcsolatrendszerével és a részvételi jogok gyakorlásával összefüggő kérdéseket. A Szabályzat hatálya kiterjed az I.sz. GMK valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottjára. A Szabályzat határozatlan időre kerül megállapításra. A hatályba lépés dátuma: a kihirdetés időpontja. A hatályon kívül helyezés dátuma: az újabb szabályzat hatálybalépésével megegyező, illetve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, akkor a jogutód nélküli megszűnés időpontja. A Szabályzatot bármelyik fél 3 hónapos határidővel felmondhatja. A felmondási jogot a szabályzat megkötésétől számított 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. A Szabályzat módosítását az aláíró felek bármelyike kezdeményezheti. A Szabályzat módosításával kapcsolatos vitapontok rendezésére egyeztető bizottságot kell létrehozni, amely a kérdést soron kívül megvizsgálja, és 8 napon belül javaslatot terjeszt elő az aláírásra jogosult feleknek a megoldásra. A munkáltató gondoskodik arról, hogy a Szabályzatot valamennyi közalkalmazott részére hozzáférhetővé teszi. A Szabályzat tervezetét a KT elnöke készíti elő. A Szabályzatot módosítani kell, ha azt jogszabályváltozás indokolja. A Szabályzatot módosítani lehet, ha azt a Szabályzatot 2

3 megalkotó valamely fél kezdeményezi, javasolja. A Szabályzat módosítására úgy a munkáltató, mint a KT elnöke írásban tehet javaslatot. A közalkalmazotti tanács és a munkáltató együttműködése A közalkalmazottak jogainak érvényesítése, valamint kötelezettségeinek teljesítése során a KT és a munkáltató kötelesek együttműködni. Az együttműködés céljai: a közalkalmazottak jogai és kötelességei közötti munkahelyi összhang megteremtése; az intézményi feladatok magasabb szinten való ellátásának biztosítása; a közalkalmazottak munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítása érdekében a lehetőségek feltárása; a bevételi lehetőségek ésszerű növelése az intézmény alapfeladatának zavarása nélkül, a dolgozók nyugalmának biztosításával. A KT elnöke és a munkáltató kapcsolattartásának rendje: félévente, legalább egy alkalommal tanácskozáson áttekintik az intézmény helyzetét, a feladatok megoldásához szükséges anyagi lehetőségeket és a lehetséges munkáltatói intézkedéseket; soron kívül megbeszélést tartanak az intézmény közalkalmazottait érintő váratlan, de lényeges problémákról; esetenként kölcsönösen informálják egymást a közalkalmazottakat érintő kérdésekben. A munkáltató: eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, mindazon témákban, amelyek a hatályos törvényi szabályozás szerint a KT egyetértési és véleményezési jogkörébe tartoznak; ismerteti az intézményi működés terveit, a várható változásokat. A közalkalmazotti tanács: jelzi a munkahelyi konfliktusok kialakulását előidézhető helyzeteket és azok lehetséges feloldási módját; írásos véleményt, javaslatot nyújthat be a munkáltatóhoz a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő véleményének tolmácsolása érdekében. A közalkalmazotti tanács működése A közalkalmazotti tanács Az I. sz. GMK-ban a közalkalmazottakat a jogszerűen lefolytatott közalkalmazotti tanácsi választáson közvetlenül választott tanács képviseli. 3

4 A KT tagjainak száma: 5 fő. A KT működésének részletes szabályait, üléseinek időpontját saját ügyrendje határozza meg, mely a közalkalmazottak magas színvonalú képviseletét tartja szem előtt. A közalkalmazotti tanács és a közalkalmazottak közötti kapcsolat A KT az I. sz. GMK közalkalmazotti jogviszonyban állók által közvetlenül és titkosan választott testület. A KT a munkáltatóval történő tárgyaláskor az I.sz. GMK közalkalmazotti jogviszonyban álló összes dolgozót képviseli, a dolgozók részvételi jogát testesíti meg az intézmény irányításában, vagyis alapvető feladata, hogy a döntések előkészítésénél megjelenítse a dolgozók véleményét, érdekeit. A KT köteles (évente legalább egy alkalommal) beszámolni (szóban vagy írásban) a dolgozóknak a KT tevékenységéről. A KT az egész dolgozói közösséget (minden közalkalmazotti jogviszonyban állót együtt) képvisel, ezért egyedi ügyekkel csak akkor tud foglalkozni, ha azok a közalkalmazottak nagyobb csoportját is érintik. A közalkalmazottak nagyobb csoportja a közalkalmazottak legalább 10 %-át jelenti. A közalkalmazotti tanács és a munkáltató közötti kapcsolat A közalkalmazottak jogainak érvényesítése, valamint kötelezettségeinek a teljesítése során a KT és a munkáltató kötelesek együttműködni. A KT és a munkáltató közötti együttműködési formákat jelen Szabályzat rögzíti, mely kettőjük megállapodását tartalmazza. A munkáltató és a KT az egymáshoz intézett kérdésekben kölcsönösen kötelesek 15 napon belül a kérdező félnek tájékoztatást adni (szóban vagy írásban, a kérdező fél igénye szerint). A munkáltató a KT számára üléseihez, tárgyalásaihoz, egyedi egyeztetések alapján, ingyenesen biztosít helyiséget. A munkáltató ingyenesen biztosítja a felmerülő telekommunikációs és ügyviteli költségeket. A munkáltató a KT elnöke részére heti 15 %, a tagjai részére heti 10 % mértékű munkaidő kedvezményt biztosít, a mindenkor hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően. A KT elnökének munkajogi védelmére a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény mindenkor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A KT tagjai a tisztségeikből adódó jogaik és kötelezettségeik során hozzájutott információra a hivatali titoktartás kötelezettsége vonatkozik. 4

5 A közalkalmazotti tanács jogai A közalkalmazotti tanács véleményezési joga E jogkörbe tartozó ügyekben a munkáltató -15 nappal az intézkedés tervezett időpontja előtt köteles a KT véleményét kikérni. A KT-nak joga van az előterjesztés teljes körű megtárgyalására, esetleges további információ kérésére. Álláspontja kialakítására, közlésére összesen 15 nap áll rendelkezésre. A vélemény közlésének elmulasztását a törvény úgy értelmezi, hogy a KT a munkáltató kezdeményezésével egyetért. A KT véleményének figyelembevétele jogilag nem kötelező, azt azonban nem teheti meg a munkáltató, hogy ki sem kéri a KT véleményét. A munkáltató döntése előtt a KT- val véleményezteti a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 264. (2) bekezdésében felsorolt munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezeteit, így különösen: a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét; az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket; a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket; A közalkalmazotti tanács tájékozódáshoz való joga A törvény rendelkezései szerint a KT a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. A közalkalmazotti tanács javaslattételi joga A KT a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő kérdésekben javaslattal élhet a munkáltató felé minden olyan esetben, amikor azt a hatályos jogszabályi előírások lehetővé teszik, illetve a javaslattétel szükségességéről és lehetőségéről a felek előzetesen megállapodtak. A javaslattétel minden esetben írásban történik. A véleményformálásra a munkáltatónak - a téma jellegétől függően elegendő, de legalább 10 munkanap időt kell hagynia. 5

6 A közalkalmazotti tanács joggyakorlatának, valamint a vitás kérdések egyeztetésének eljárásrendje A munkáltató joggyakorlata A munkáltató köteles a KT-t tájékoztatni a KT együttdöntési, illetve véleményezési jogkörébe tartozó ügyekben legalább 15 nappal a tervezett intézkedés előtt. A munkáltató vállalja, hogy a KT véleményezési jogkörébe tartozó kérdésekben, az eltérő és indokolt vélemények egyeztető megvitatása utáni elutasító döntést, indoklással, közli a KT elnökével. A munkáltató írásos tájékoztatásait, valamint a KT írásos előterjesztéseit az intézmény hivatalos iratállományába iktatni kell. A közalkalmazotti tanács joggyakorlata A KT köteles a jogait az intézkedési tervezetről való tudomásszerzést követően 15 napon belül gyakorolni, álláspontjáról a munkáltatót tájékoztatni. Véleménykülönbség esetén a KT - a szükséges egyeztetés érdekében- a munkáltatóval köteles határidőn belül megbeszélést folytatni. A KT köteles állásfoglalásának kialakítása előtt- a jelzett határidőn belül- közalkalmazottak érintett közösségének véleményéről tájékozódni és azt képviselni. Ha a KT az álláspontját határidőn belül nem közli a munkáltatójával, úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene. Az egyeztetési eljárás szabályozása A munkáltató és a KT között vitás kérdések rendezésére az egyeztetési eljárás szolgál. Az egyeztetési eljárás jegyzőkönyvének tartalmaznia kell az alábbiakat: az egyeztetés helyét, idejét, a részt vevő személyeket; a kifogásolt intézkedést és a munkáltatói észrevétel lényegét; az egyeztetési eljárás során elhangzott nyilatkozatokat; a megkötött egyezség pontos szövegét, a kifogás visszavonását; az eredménytelenséget megállapító közös nyilatkozatot; az egyeztetésben részt vevő felek jegyzőkönyvi aláírását és bélyegzőjét. Az egyeztetési eljárás során a kifogásolt jogellenes munkáltatói intézkedés tényállását fel kell tárni. Meg kell kísérelni az egyeztetés során az egyezség létrehozását, a feleknek, ennek érdekében együtt kell működniük. 6

7 A közalkalmazotti tanács elnöke A közalkalmazotti tanács ügyrendje A KT a választást követő első ülésén tagjai sorából elnököt választ. A KT tagjai az elnök személyére szóban tesznek javaslatot. A KT nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg a tanács elnökét. A KT elnökének megbízatása megegyezik a tanács mandátumának időtartamával A KT elnökének leváltását a tanács tagjainak kétharmada kezdeményezheti A KT elnöke javaslatot tesz helyettesre. A közalkalmazotti tanács elnöke távolléte idején a helyettes a teljes elnöki jogkört gyakorolja. A közalkalmazotti tanács elnökének jogai és kötelezettségei Az ülések összehívása, előkészítése. Az ülések levezetése. A KT tevékenységének megszervezése, folyamatos működtetése. A munkáltatóval való rendszeres, közvetlen kapcsolattartás. A KT döntéseinek képviselete. A KT tájékoztatása a munkáltatóval folytatott tárgyalásokról. A KT iratainak, dokumentumainak kezelése, őrzése. A közalkalmazotti tanács tagjainak jogai és kötelezettségei Javaslattétel, állásfoglalás a KT munkarendjének kialakításánál. Kezdeményezheti a KT összehívását. A KT döntéséről eltérő álláspontját jegyzőkönyvben rögzítheti. Indoklással bírálatot gyakorolhat a KT működésével kapcsolatban. A KT ülésein személyesen részt kell vennie, megismeri az intézményben dolgozó közalkalmazottak véleményét, és azt képviseli a KT ülésein. A KT tevékenysége során tudomására jutott szolgálati titkot megőrzi. 7

8 A KT tevékenysége során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a közalkalmazottak személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. A közalkalmazotti tanács üléseinek rendje A KT üléseit az elnök hívja össze. Az elnök 8 munkanapon belül köteles összehívni a közalkalmazotti tanácsot, ha azt munkáltatói előterjesztés szükségessé teszi, vagy a KT tanács valamelyik tagja az ok megjelölésével kéri. A KT összehívása írásban és szóban is történhet. Az elnöknek az ülés idején és helyén túl tájékoztatni kell a tanács tagjait az ülés témájáról is. A KT ülései az intézményben dolgozó közalkalmazottak számára nyilvánosak. Más személyek az ülésen csak a tanács döntése alapján vehetnek részt. A tanács döntése alapján egyes témáknál zárt ülést is lehet tartani. A KT a munkáltató előterjesztésével kapcsolatos tárgyalásairól, illetve döntéseiről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia: az ülés helyét és idejét, a KT megjelent tagjainak számát, nevét, és a határozatképesség megállapítását, a meghívottak és más résztvevők nevét, a tárgyalt kérdésben elhangzó vélemények lényegi tartalmát és a felszólaló személyek nevét, a meghozott határozatokat és a szavazási arányokat, a jegyzőkönyvvezető, az elnök és a jegyzőkönyv hitelesítőjének nevét és aláírását. A KT akkor határozatképes, ha az ülésen 3 fő megjelent. Ha az ülést határozatképtelenség miatt nem lehetett megtartani, akkor az elnök az új ülést három napon belül, de legalább 24 óra elteltével hívhatja össze. A KT határozatait szótöbbséggel hozza, általában nyílt szavazással. 8

9 Záró rendelkezések A munkáltatói és a közalkalmazotti tanácsra vonatkozó egyéb szabályokat a mindenkor hatályos közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII: törvényben és végrehajtási rendeleteiben, valamint a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni. A munkáltató gondoskodik arról, hogy a Szabályzatot valamennyi közalkalmazott megismerje. Minden, e szabályzatban nem tárgyalt kérdésben a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, valamint a mindenkor hatályos polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Győr, május 10.. Alasztics Ildikó igazgató. Ádám Ágnes KT elnök 9

10 Közalkalmazotti szabályzat melléklet Az I. sz Gazdasági Működtető Központ munkáltatói jogát gyakorló Igazgatója (a továbbiakban, mint Igazgató), és a Közalkalmazotti Tanács (a továbbiakban, mint KT), a mai napon, a következőkben állapodtak meg. Szociális juttatások A munkáltató vállalja, hogy az alábbi szociális juttatásokat biztosítja és színvonalukat lehetősége szerint javítja Munkaruha Az intézményben dolgozó kinevezett közalkalmazottak részére amennyiben erre költségvetési fedezet rendelkezésre áll a munkáltató munkaruha térítést biztosíthat. Munkaruha térítésre a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állók jogosultak a próbaidő leteltét követő harminc nap után, az adott naptári évre a jogosulttá válás hónapjától - időarányosan számítva. Munkakör megnevezése Házgondnok Élelmezésvezető Takarító, hivatalsegéd Portás Kézbesítő Mosónő Ügyviteli dolgozó Intézményi ügyintéző Menzai ügyintéző Kihordási (juttatási) idő Összeg Ft/év* 1 év Ft+ÁFA *: a munkaruha térítés összege a 2014.évi költségvetés szerint; a térítés mértéke a költségvetési keret függvényében változhat - Munkaruha térítésre jogosító munkakörben, 0,5 álláshelyet meghaladó részmunkaidős foglalkoztatás esetén 100%, alatta 50% a munkaruha térítés mértéke. - Védőruhára és munkaruha térítésre is jogosító vegyes munkakörben dolgozók esetében védőruha biztosítása mellett a munkaruha térítés mértéke a teljes térítés mindenkori mértékének 50%-a abban az esetben, ha munkaruha térítésre jogosító munkakörben legalább 0,5 álláshelyen részmunkaidőben dolgozik. - Védőruhára és munkaruha térítésre jogosító vegyes munkakörben dolgozók esetében védőruha biztosítása mellett a munkaruha térítésre jogosító munkakörben való 0,5 álláshely alatti részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaruha térítés mértéke a teljes térítés mindenkori értékének 25 %-a. Ha a juttatási idő alatt a munkavállaló jogviszonya a dolgozó lemondása kivéve nyugdíjba vonulás miatti lemondás -, fegyelmi, vagy a dolgozónak felróható bármely más ok miatt 10

11 megszűnik - a még fennmaradó idővel arányos munkaruha árát a munkavállaló tartozik megtéríteni, a tartozás összege az utolsó havi béréből levonható. Védőruha A védőruhát az arra jogosító munkakörökben a munkáltató ingyenesen biztosítja. A védőruha és védőfelszerelés az intézmény tulajdonát képezi. A védőruha és védőfelszerelés személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. A jogosult dolgozó csak használatra veszi át, és jogviszonya megszűnése esetén azokat az intézmény részére visszaszolgáltatni köteles. Elhasználódása után a munkáltató gondoskodik a védőruha és védőfelszerelés cseréjéről, a dolgozó leadja, és az intézmény leselejtezi. A védőruha-és védőfelszerelés munkában való viselése kötelező. Ennek elmulasztásából eredő mindennemű felelősség a dolgozót terheli. Főzőkonyhák alkalmazottai Melegítőkonyhák alkalmazottai Munkakör konyhai alkalmazottak (konyhai kisegítők, szakácsok), étteremvezető konyhai kisegítők Karbantartók, illetve udvari munkások Védőruha, védőfelszerelés megnevezése csúszásmentes eü. 1 pár cipő fehér póló 3 vízhatlan kötény, 2 fityula, vagy sapka 2 hőálló kesztyű 1 nadrág 2 csúszásmentes eü. 1 pár cipő fehér póló 2 vízhatlan kötény, 1 fityula, vagy sapka 2 hőálló kesztyű 1 nadrág 2 bakancs 1 pár kétrészes 1 munkaruha vattakabát 1 póló 1 gumicsizma* 1 pár *: gumicsizma csak az udvari munkás, illetve karbantartó-udvari munkás vegyes munkakörben jár 11

12 Védőszemüveg juttatása Védőszemüveghez kötött munkakörök az intézményben az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, valamint a 65/1999(XII.22) EüM rendelet szabályozása alapján - igazgató - gazdasági vezető - csoportvezetők - gazdasági, gondnoksági és élelmezési ügyintézők - munkaügyi előadó - pénztáros - menzai ügyintézők - rendszergazda - intézményi ügyintézők A költségvetés tervezésénél figyelembe kell venni, hogy háromévente mindenkire sor kerüljön. A térítés mértéke minden, a fent jelzett munkakörben dolgozóra nézve egységes, mértéke a mindenkori költségvetés függvénye. Étkezési utalvány Az intézményben dolgozó kinevezett közalkalmazottak részére amennyiben erre költségvetési fedezet rendelkezésre áll a munkáltató étkezési utalványt biztosíthat. Ezzel természetben hozzájárulhat a közalkalmazottak étkezési kiadásaihoz. A közalkalmazottak munkahelyi étkezésük esetén a részükre kiszolgált étkezés teljes önköltségét (nyersanyagnorma + rezsi + ÁFA) alapul véve kötelesek térítési díjat fizetni. A munkahelyi étkeztetésben munkakörüknél fogva közreműködő kedvezményes étkezésben részesíthető dolgozók (konyhai alkalmazottak, élelmezésvezetők, étteremvezető) a nyersanyag norma 63 %-át (+ÁFA) fizetik munkahelyi étkezésük esetén térítési díjként, étkezési utalványt azonban csak a konyha 30 napot elérő egybefüggő leállása esetén kaphatnak az adott időszakra. Lakásépítés vásárlás támogatása: A lakásépítés-, vásárlás, korszerűsítés céljára adható munkáltatói kölcsön rendszerét a fenntartó szabályozza. A munkába járás támogatása: A munkáltató a munkába járás költségeit a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekről rendelkező 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet rendelkezései szerint biztosítja. - A saját tulajdonú személygépkocsi hivatali használatát egyedi esetben a munkáltató vezetője engedélyezheti. A térítés összege a mindenkor érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelő mértékű, átalány ilyen címen nem fizethető. 12

13 Költségtérítés Belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő közalkalmazottaknál a napidíj mértéke a mindenkor érvényes jogszabályi előírások szerint meghatározott összeg. (Nem számolható el napidíj, ha az intézmény által fizetett részvételi díj az étkezési költséget is tartalmazza.) 13