Székely a vasútállomáson a jegyváltó ablaknál: Kérek egy jegyet. Hova?

Átírás

1 I. Nyelvváltozatok 5. Nyelvjárástípusok II. Székely a vasútállomáson a jegyváltó ablaknál: Kérek egy jegyet. Hova? kérdi az eladó. Ejsz ide a kezembe. Ha azt mondom, nyelvjárás, mi jut elôször eszedbe? A mai határokon kívül rekedtek hagyomány rz nyelvváltozata? Egy székely vicc? Egy öreg, falusi bácsika? A palócok? Ebben a leckében tovább szeretnénk bôvíteni a nyelvjárásokról való tudásodat, északról utazva a Székelyföldig. Mindezek a viccek nem a gúnyt szolgálják, hanem a különlegesre és egyben az értékesre való rácsodálkozás örömét A tiszai nyelvjárástípus Az ë-zés és az í-zés ebben a nyelvjárástípusban is erôs, emellett záródó kettôshangzókkal találkozunk (hóu hó ), illetve a kettôshangzó elsô eleme gyakran nyíltabbá válik (jau jó ). Az ú és az gyakoribb, mint a köznyelvben (útat). Az é helyett í-t találunk (kík kék ). Egységesen j-zik a nyelvjárás, azaz l helyett j-t használ (jány). A szótagzáró n, ny sokszor beleolvad az elôtte álló magánhangzóba (má már, legí legény ). Jellemz ek a hajcsa, lássa (hajtja, látja) tárgyas alakok. írd be a táblázatba a tiszai nyelvjárási jelenségek nevét! Nyelvjárási jelenség Példa sau só szíp szép nyúlat szobábúl, fejt l pájinka 5.2. Az északkeleti nyelvjárástípus Ez a típus is több nyelvjárásra oszlik. Az északkeleti nyelvjárásban a mássalhangzó ritkán válik hosszúvá, illetve Abaújban ilyenek egyáltalán nincsenek (hoszu, katan, semi hosszú, kattan, semmi ). Az í, ú, sokszor rövidül (tiz, ut). A honnan kérdésre -búl/-b l, -túl/-t l, -rúl/-r l, míg a hol/hová kérdésre -nul/-nül (karóunúl), -nál/ -nél (Jánoséknál Jánosékhoz ) toldalékkal ellátott szavak felelnek. A Tiszától nyugatra is jelen vannak a mondi, tudi, láti alakok. Az udvarias jjék/üjjík le! ikes felszólító módú alak itt is el fordul. Alakítsd át a köznyelvi mondatok aláhúzott szavait északkeleti nyelvjárásúvá! A vödör Péternél van. A lovakat a kúthoz vidd! 34

2 5.3. Mezôségi nyelvjárástípus A mezôségiben az í-zés mellett e-zés, néhol é-zés, de a Küküllôk vidékén az a-zás jellemzô (malam malom, botat botot ). Kalotaszegen ë-zô és í-zô formákkal találkozunk. L + s helyett r + s hangkapcsolat hallhat (ersôü elsô ). A hol/hová kérdésre a -bo/-bö, -ro/-rö, -to/-tö toldalékolt szavak felelnek (házbo, erdörö). A nyelvterület j-zô, Dés környékén a v zöngésít (élesz vót, ödven). A hosszú magánhangzókat röviden ejtik (tetö, karo). Jellemzô a hosszabb igealakok használata (teszen, viszen tesz, visz ), a hat rozott ragozás T/1.-ben: vetük, aduk. Szintén régebbi maradvány az elbeszélô múlt idô (tevék, járék), de az udvarias jjék lë! alak is. írd be a nyelvjárási jelenségekhez a megadott példák közül a megfelelôt! lányto viszen ostar hëtfö mostaha orso Példa Nyelvjárási jelenség a-zás -bo/-bö, -ro/-rö, -to/-tö toldalékok hosszú magánhangzók rövidülése hosszabb igealakok használata 5.4. Székely és csángó nyelvjárástípus A moldvai székelyek, csángók nyelvjárására erôsebben hatott a román nyelv, viszont elzártsága miatt több ôsi formát ôrzött meg. A csángók és az erdélyi székelyek számos rokonságot mutatnak. Csík (ë, é), Udvarhely megye (ö, é), Háromszék és a csángó részek (e, é) uralkodó magánhangzói eltérôek, a csángóknál a nyílt a-zás is jellemzô. Az északi csángóknál megjelenik a gy helyetti dzs (dzserek), a ty helyetti cs (haccsú), és s helyett sziszeg (maszt most ). Egyes vidékeken hosszú magánhangzók, máshol kettôshangzók vannak. A dunántúlihoz hasonlóan az e helyett a nyílt ä-t használják, illetve az á elôtti a hang illabiális (åpám, kåpál). A nyelvjárás j-zô (mejj mell, kazaj kazal ). A honnan kérdésre rövid mag nhangz s toldalékokkal ell tott szavak felelnek: -bul/-bül, -tul/-tül, -rul/-rül. A hol és hová kérdésre -nit, -ni, illetve -núl toldalékos szavakkal válaszol (Papéknit Papéknál, Mihájékni Mihályékhoz ). A -val/-vel toldalék v-je nem hasonul: rëgvel. Az -n személyragos hosszabb alakok használatosak (tëszën), illetve tárgyas ragozásban a felszólító módú alakok jelennek meg kijelentô módban is (eltilcsák). Itt is használják az elbeszélô múltat (Onnan jövénk), vannak összevont alakok is (ëtt evett, vettem vetettem ). írd le székelyesen a következô szavakat, mondatokat! Most érkeztek. bottal Péterékhez mutatjuk megy szöggel 35

3 I. Nyelvváltozatok Feladatok 1. Alakítsd át a köznyelvi szavakat a tiszai és az északkeleti nyelvjárásnak meg fele lô en! Köznyelvi forma Tiszai nyelvjárás Északkeleti nyelvjárás négyrôl futsz, tudsz fék, lép Elemér 2. Kösd össze a B k s megyei Biharugr n haszn lt tiszai tájszavakat köznyelvi változatukkal! Biharugra, Békés megye: gajbics ringli napraforgó fôzôlap fuszula bújjbeli nena kuszkudál nôvér, nagynéni füles kanna csiklandoz ruhanem görbe kijelöl rica pécéz kandli nagyon vékony 3. Írd a következô székely találós kérdések és a szamosháti szólások, közmondások után, hogy mire vonatkoznak, mit jelentenek! Sok lába van az ótárnak, mindennap réjta áldoznak. Nyárba kert likán kukucsol, télbe vízbe csubukol. Rossz juh az, aki a maga gyapját el nem bírja. Szenygyörnap után kalapáccsá se lehetne visszavarrni a füvet. 4. rd t Mikes Kelemen 37. t r korsz gi level t mai magyar k znyelvre! Add be szorgalmi feladatk nt tan rodnak! 36

4 Melyik szót rejthetik a székely és csángó nyelvjárások 5. Érdekesség ugyanazon szóra vonatkozó elnevezései? Megoldás: -olló -gidó -fiú -fióka jéd jédocska gödölye cega cegello cicuja Székely lélekkönnyítések : Hogy a ráksúly!, A nyüvek egyék meg!, Hogy a csoma vigyen el! 6. Pótold a következô szöveget az északkeleti nyelvjárás tájszavaival, szerkezeteivel a grammatikai helyzetnek megfelelôen! (A szavak gy jtôhelyei: Miskolc, Bánhorváti, Ricse, Mezôszemere, Uppony.) csikar a hasa ámbitus bolynyik kuszpitol pákosztos ráfér kislábomujja kellesz pampuska Jaj, nénémasszony, jöjjön ki az egy kicsit beszélgetni! Képzelje, tegnap belerúgtam egy köbe, azóta fáj a. Azt hiszem, el menni a doktorhoz. Na megyek, sütök egy kis. Aztán kimosom a, már egy alapos mosás. Az a kisonokám is ebbe törölte a kezét a minap. A múltkor meg addig, míg megtalálta a dédi régi kalapját, oszt abba rohangált. Jaj, milyen vagyok, mintha sosem fésülködtem volna. Na, de jót beszélgettünk! Isten ággya! 7. Rendeld a jelentésekhez a csángó szavakat! A toldalékolás is segíthet a megfejtésben. Csángó szavak Moldvából: régvelezés pocil/pacil (< román pati) sírül Jelentések Csángó szavak reggelizés elrontani sodor 37

5 I. Nyelvváltozatok Találd meg a képekhez tartozó északkeleti nyelvjárási 8. Érdekesség szavakat! furik cakó firhang büszke makuka vajling Az északkeleti nyelvjárásban jellemzô a felézés : Vidd elfele!, Egyed megfele! 9. Keresd meg, mit jelentenek a novella aláhúzott mezôségi tájszavai! Érdekesség A Mezôség nagy szülöttei Wass Albert és Sütô András írók. Mert ettünk labodalevest, erdei salátát, gombát és puliszkát hígra eresztett szilvaízzel, mezei sóskát, galagonyát, kökényt, káposztatorzsát, vackort, [ ] kalászból markunkba dörzsölt búzát, döblecet, mézgát, csipkebogyót, szedret, [ ] ó, az be ízes volt!, pergelt szójababot, cukorrépát s mi mindent, hogy miként a fák, felneveljük magunk. (Sütô András: Nagyenyedi fügevirág) 38

6 Mezôségi tájszó Jelentés 10. Írd ki a székely népballada nyelvjárási jellemzôit! Aval visszafordult a nagy fenyves erdôn, Az elhagyott uton, sütét röngetegön; Csakhamar elérte s oda nyujtá ujját, S híni kezdé szépön az ô kicsi fiát; Bizon nem mönyök én, mett nem vótál anya, Ha a löttél vóna, itt nem hàttál vóna. (Budai Ilona, részlet) A szöveg székely nyelvjárási jellemzôi: 11. Keresd ki a következô székely nyelvjárási tájszavakat! Keresési helyek: Kriza János: Erdélyi tájszótár; Magyar néprajzi lexikon; Cs ry Bálint: Szamosháti szótár. berbécs curikkol murok töltött árdé törökbúza pánkó fuszulyka ejsze senderedik féreg guzsaj hóczbeli csábeli toportyánféreg langalló puja góbé gazsó reczeficze szejke csürhe kalamol bakafántos Nézz utána! Magyar néprajzi lexikon: Egy sajószögedi paraszti önéletrajz: Magyar nyelvjárásszigetek Romániában: Erdélyi magyar szótörténeti tár: 39