Klinikai audit helye az akkreditációs rendszerben Dr. Gődény Sándor (DE OEC, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Klinikai audit helye az akkreditációs rendszerben Dr. Gődény Sándor (DE OEC, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet)"

Átírás

1 Klinikai audit helye az akkreditációs rendszerben Dr. Gődény Sándor (DE OEC, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet) I. Háttér információk 1.1. Nemzetközi helyzet A színvonalas egészségügyi ellátást biztosító minőségügyi módszerek és technikák fontosságát az Európai Unió az egészségügyi ellátás lényegi és nélkülözhetetlen összetevőjének tartja (Miniszteri Bizottság R (97) 17 számú ajánlása). 1 Az Európai Unió 2006-ban kiadott ajánlása külön felhívja a figyelmet a betegbiztonság fontosságára, és hogy ennek megvalósításának érdekében fontos a megfelelő kockázat-menedzsment (risk-management) az egészségben bekövetkező károsodás megelőzés érdekében. Az Európai Unió ajánlása szerint a biztonságos gyakorlaton alapuló, jó minőségű, betegközpontú ellátás megteremtését a megfelelő minőségfejlesztési programok és minőségmenedzsmenti rendszerek támogatják. (European Comission, Committee of Ministers, ) 1.2. Hazai helyzet Magyarországon, az egészségügyi szolgáltatás és ellátás körülményei között jelenleg alkalmazható minőségirányítással, illetve az egészségügyi minőségbiztosítással kapcsolatos modellek az alábbi fő csoportokra oszthatók: 1. Belső minőségmenedzsmenti rendszerek: 1 Committee of Ministers: Recommendation No R(97)17 of the Committee of Ministers to member states on the development and implementation of quality improvement systems (QIS) in health care. Committee of Ministers on 30 September 1997, at the 602nd meeting of the Ministers' Deputies. 2 Council of Europe: Recommendation Rec(2006)7 of the Committee of Ministers to member states on management of patient safety and prevention of adverse events in health care. (Adopted by the Committee of Ministers on 24 May 2006 at the 965th meeting of the Ministers Deputies) 361

2 1.2. Általános kritériumokat meghatározó minőségirányítási rendszer (MSZ EN ISO 9001:2001, illetve az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány) 1.3. Speciális működési területeket támogató rendszerszabványok (Hazard Analysis and Critical Control Points (HACCP), Occupational Health and Safety Management System (OHSAS), Good Manufacturing Practice (GMP), Good Laboratory Practice (GLP), Good Laboratory Practice (GCP), Good Hygienic Practice (GHP), stb.) 1.4. Szakma-specifikus standard elvárásokat megfogalmazó gyűjtemények (Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES)) 1.5. A kiváló működés egyre szélesebb elérését célzó, az EFQM önértékelései modellre (EFQM) épülő eljárás, ami jelentősen támogatja a teljeskörű minőségirányítás Total Quality Management (TQM)) munkakultúráját (Nemzeti Minőségi Díj, EFQM elismerési rendszer a kiválóságért) 1.6. Az orvosi diagnosztikai laboratóriumok akkreditációja. 2. Külső minőségmenedzsment rendszer (minimum követelmények, orvostechnikai eszközök megfelelőség tanúsítása) Az évi CLIV. törvény az egészségügyről, mely január 1.-i hatállyal kötelezővé teszi a minőségügyi rendszerek működtetését az egészségügyi intézményekben: Magyarországon is lendületet adott a minőségügyi tevékenységekhez. A törvényi előírás ellenére, az Egészségbiztosítási Felügyelet 2009-es országos felmérése szerint a kórházi telephelyeknek csak 71%- rendelkezett tanúsított minőségügyi rendszerrel. Ezek túlnyomó többsége ISO 9001 szabványon alapuló minőségirányítási rendszer, mely a szakmai folyamatokkal nem foglalkozik. Ugyanakkor egyre több kórházban alkalmazzák a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) követelmény-rendszert, amely - bár nem közvetlenül a szakmai folyamatokat, hanem azok megvalósulhatóságának feltételeit rögzíti - mégis közelebb áll az egészségügyi ellátás gyakorlatához mint az ISO 362

3 minőségirányítási rendszer. A szakmai tevékenység intézményi szintű rendszeres felülvizsgálata klinikai audittal továbbra is csak szórványosan valósul meg. Magyarországon jelenleg még nem működik olyan rendszer sem, amely az egészségügyi szervezetek működését vizsgálná felül nemzetközi előírásoknak megfelelően kifejlesztett és akkreditált standardok alapján. 2. Akkreditációs rendszerek kialakítása Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációjának módszerét az Egyesült Államokban fejlesztették ki, majd az 1970-es évektől Kanada és Ausztrália kezdte alkalmazni, míg Európába az 1980-as években érkezett. Napjainkban 18 nemzeti program fut, és négy tagállamban zajlik új programok kialakítása. Dániában és Franciaországban a kórházak teljes köre akkreditált, de csak a franciáknál kötelező az intézményi akkreditáció. A portugáloknál és az íreknél is elindult a program, ám ösztönző rendszerek, politikai akarat híján egyelőre nem működik. Az akkreditáció kapcsolódik az EU 2012 májusában meghirdetett közös programjához, amely az ellátás minőségének, a betegbiztonság javítása érdekében különböző direktívákat fogalmazott meg például a szervek szövetek adományozására, a farmakovigilanciára, a határokon átnyúló betegellátásban a betegjogok érvényesítésére. 3. TÁMOP-6.2.5/A Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban 3.1 TÁMOP 6.2.5/A általános célja A TÁMOP 6.2.5/A programban a szervezet működését szabályozó standardok kidolgozása történik meg, felülvizsgálati eljárással, mellyel az akkreditációt vállaló szervezet működését minősíti (organizational audit). A szervezeti 363

4 működés szabályozása azt célozza, hogy a betegségektől, betegektől, állapotoktól függetlenül, de persze arra figyelemmel, a szervezeti sajátosságok úgy kerüljenek kialakításra, hogy általánosságban a szakmai megfelelőség, időszerűség, stb. megvalósulhasson. A standardok elsősorban a működés megszervezését célozzák figyelemmel a magas kockázatú betegcsoportokra és ellátásokra Az akkreditációs rendszer bevezetésének specifikus céljai: a beteg- és gyógyszerbiztonsági standardok kidolgozása (kockázatok, csökkentés lehetőségei, nemkívánatos események). standardrendszerek kidolgozása (oki kutatások, nemzetközi gyakorlatok és ajánlások) működési standardok (szabályozandó működési területek, potenciális gyengeségek, legjobb gyakorlat) gyógyszerészi gondozási szakmai irányelvek a meglévő standardok felülvizsgálata, fejlesztése, integrálása a végrehajtás lehetőségei, a gyakorlati alkalmazás korlátai és feltételei a megvalósulás támogatása. Az újonnan kialakított akkreditációs, a betegellátás minőségét és biztonságát biztosító és fejlesztő standardok értelmezése, eredményes alkalmazásuk egységes megközelítést igényel mind a szolgáltatók, mind a külső felülvizsgálatot végzők számára. Ennek érdekében szükséges, hogy az egyes standardokhoz olyan szakmai anyagok készüljenek, amelyek az egységes értelmezést segítik. 4. Klinikai audit szükségessége Az akkreditációs standardok mellett szükséges, hogy a szakmai tevékenység megfeleljen a szakmai elvárásoknak és megvalósuljon a bizonyítékokon alapuló 364

5 egészségügyi ellátás EBP), mely szakmai irányelveken, finanszírozási protokollokon és helyi szakmai protokollokon alapul. Ennek gyakorlati megvalósulását klinikai audittal lehet értékelni. A klinikai audit rendszerének bevezetése és rendszerszerű működtetése érdekében - a szerződésben megfogalmazott tevékenységek keretében - a Debreceni Egyetem, mint a kiemelt projekt egyik konzorciumi partnere, a klinikai audit módszertanának és annak gyakorlati alkalmazhatósága területén járul hozzá a TÁMOP /A sikeres megvalósításához: 4.1. A klinikai audit fogalma A klinikai audit egy folyamat, melynek során orvosok, nővérek és szakdolgozók rendszeresen áttekintik, és ha szükséges, változtatnak a betegek kezelésével és ellátásával kapcsolatos gyakorlatukon A klinikai audit jelentősége A klinikai audit igazoltan alkalmas arra, hogy segítségével a szolgáltatások szakmaisága, a bizonyítékon alapuló irányelvek, standardok gyakorlati alkalmazása rendszeresen felülvizsgálatra kerüljenek és - az egészségügyi szolgáltató szervezetek minőségügyi rendszerére támaszkodva - a szakmai ellátás színvonala a szervezet szintjén, illetve regionálisan, sőt országos szinten folyamatosan növekedjen. 4 A kifejlesztett standardok és a felülvizsgálati eljárások (szervezeti és klinikai audit) csak akkor érik el céljukat, ha azok szervesen beépülnek a szervezetek irányításába, a szervezeti kultúrába és az egészségügyi gyakorlatba. 3 National Audit Office, Jamtvedt G, et al: Audit and feedback: effects on professional practice and health care outcomes (Cochrane Review),

6 A az akkreditációs standardok és a klinikai audit-rendszer között egyes területen átfedések lehetnek. 1. ábra: Átfedések az akkreditációs standardok és a klinikai audit-rendszer között Akkreditációs standardok Klinikai audit SZERVEZETI KULTÚRA 4.3. Klinikai audittal kapcsolatos problémák A klinikai audit magyarországi helyzete Magyarországon még csak elvétve működik intézményi klinikai audit rendszer, ezért az akkreditációs standardok bevezetésével párhuzamosat szükséges a klinikai audit rendszerének bevezetése is, hogy a klinikai audit rendszerszerűen működjön azokban az egészségügyi szervezeteknél, akik vállalták az akkreditációs standardok bevezetését. Tekintettel arra, hogy a klinikai audit rendszerszerű alkalmazása, azaz a szakmai munka szisztematikus értékelése, a gyakorlat összevetése a szakmai ajánlásokkal nem gyakorlat a bizonyítékokon alapuló gyakorlat megvalósulása is kérdéses. Fontossága miatt lényeges lenne, hogy a klinikai audit a szervezeti működés részévé váljon. Ennek keretében a belső klinikai auditok rendjének kialakítása, 366

7 a lebonyolításra vonatkozó ajánlások, szempontok kidolgozása hozhat jelentős értéket a TÁMOP / A program számára, természetesen figyelembe véve a fokozatos bevezetés elvét A klinikai audittal és a klinikai audithoz kapcsolódó problémák részletezése A bizonyítékokon alapuló gyakorlat személete és gyakorlata nem terjedt el Magyarországon A szakmai minőségfejlesztés nem épült be a szervezetek minőségügyi tevékenységébe Bár rendelkezünk Klinikai audit irányelvvel 5, ez kilenc éve jelent meg és nem tartalmaz részletes módszertani útmutatót. Sem az EBP (evidence based practice), sem a klinikai audit módszertanát nem ismerik sem az egészségügyi szervezetek vezetői, sem azok szakemberei. Az irányelv ellenére a klinikai audit gyakorlata nem terjedt el Magyarországon A jelenleg gazdasági helyzet és a humán erőforrás állapota nem kedvez új minőségfejlesztési eljárások bevezetéséhez, működtetéséhez, fejlesztéséhez. Hiányzik az a szemlélet, hogy a minőségügyi tevékenységek támogatják a vezetés eredményességét Hiányzik az a szemlélet, hogy a minőségügyi tevékenységek és a "jó klinikai gyakorlat" egymástól elválaszthatatlanok A klinikai audit bevezetésével és alkalmazásával problémákat a 2. sz. ábra szemlélteti 5 Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai irányelve a klinikai audit végzéséhez Egészségügyi Közlöny január szám 367

8 2. ábra: A klinikai audit működéséhez szükséges feltételek 4.4. A klinikai audit rendszer kialakítása és bevezetése Szakértői anyag kifejlesztése A Debreceni egyetem, a TÁMOP 6.2.5/A projekt keretében, konzorciumi partnerként, csatlakozva a projektgazda (GYEMSZI) feladataihoz, a szerződésben rögzített feladatinak megfelelően, a következő feladatokat tervezi elvégezni: Klinikai audit standard kifejlesztése a következő szempontok és fejezetek szerint: Vezetés és szakmai irányelvek, finanszírozási protokollok, helyi szakmai protokollok (1997. évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, 31/2010. (V. 13.) EüM rendelet a finanszírozási eljárásrendekről, 18/2013. (III. 5.) EMMI rendelet a vizsgálati és terápiás eljárási rendek kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályairól) 368

9 A bizonyítékokon alapuló gyakorlat klinikai helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek működésében, az egészségügyi ellátó szervezetek stratégiájában, a menedzsmenti tevékenységeknél, a szervezeti kultúrában, illetve annak fejlesztésében. A bizonyítékokon alapuló gyakorlat (evidence based practice) nemzetközi gyakorlatának hazai alkalmazhatóságának értékelése, adaptálása Nemzetközi jó klinikai audit gyakorlatának (best clinical audit practice) hazai alkalmazhatóságának értékelése, adaptálása A klinikai audit helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek működésében, az egészségügyi ellátó szervezetek stratégiájában, a menedzsmenti tevékenységeknél, a szervezeti kultúrában, illetve annak fejlesztésében. A szakmai irányelvek, finanszírozási protokollok bevezetése, EBP bevezetése és működtetése a folyamat-újraszervezési projektekben (business process reengineering (BPR), healthcare process reeengineering (HPR)) Klinikai audit lehetőségei, a folyamat-újraszervezési projektekben (business process reengineering (BPR), healthcare process reeengineering (HPR)) TQM-re épülő önértékelés (EFQM) és a klinikai audit kapcsolata (nemzetközi tapasztalatok) Az ISO, illetve a MEES alapú tanúsított intézményekben alkalmazott auditálás és a klinikai audit közötti hasonlóságok, különbözőségek elemzése, Klinikai audit módszertanának kialakítása a magyarországi egészségügyi ellátás körülményeire, a kórházi ellátás szakmai eredményességére, 369

10 3. ábra: A klinikai audit ciklus általános lépései A klinikai audit rendszerének sikeres bevezetése érdekében különös fontosságú a klinikai audittal kapcsolatos szemlélet és képzés kialakítását. Ennek keretében a következő feladatokat szükséges megvalósítani : Bevezetést támogató oktatási segédanyag elkészítése, A klinikai audit által elért fejlesztés megtartásának módszerei, Klinikai audit során alkalmazható minőségfejlesztő technikák módszertani segédanyagának kifejlesztése, A klinikai audit minőségét biztosító ellenőrző lista kifejlesztése (klinikai audit auditjának módszertanának kifejlesztése), A humán erőforrás motivációja, a változtatást gátló és segítő tényezők feltárása, csapatmunka kialakítása a klinikai audit bevezetése és működtetése érdekében. 370

11 4. ábra Klinikai audit során alkalmazott módszerek A klinikai audit gyakorlati bevezetése A projekt egyik legnehezebb feladata olyan módszer kifejlesztése, amely az új rendszer bevezetését támogatja. A szervezeti változásnak vannak támogató és gátló tényezői. A projekt keretében azonosítani kell mindkét irányban ható tényezőket, majd és a támogató tényezőket erősíteni, a gátló tényezőket csökkenteni szükséges. A kialakított segédanyag elsődleges értékelése érdekében, próba klinikai audit szervezését, bevezetését és lebonyolítását tervezzük a DE OEC egyik klinikáján. Ennek tapasztalatait felhasználjuk a segédanyag további fejlesztése érdekében. 371

12 5. ábra: Példa a klinikai auditot támogató és a gátló tényezőkre (Lewin s Force Field Model alapján) A pilot projekt keretében tervezett feladatok: Klinikai auditot végzők (klinikai audit team) oktatása, képzése A kijelölt szakterületeken próba-klinikai auditok előkészítése, tanácsadás a lebonyolításban, alkalmazásának monitorozása a mindennapi egészségügyi ellátás során, A monitoring során szerzett eredmények és a pilot intézmények visszajelzése alapján a klinikai audit módszertanának és a segédanyag fejlesztése, módosítása 372

A bizonyítékokon alapuló gyakorlat és a klinikai audit jelentősége. I. Háttér információk 1.1. Nemzetközi helyzet 1.2.

A bizonyítékokon alapuló gyakorlat és a klinikai audit jelentősége. I. Háttér információk 1.1. Nemzetközi helyzet 1.2. A bizonyítékokon alapuló gyakorlat és a klinikai audit jelentősége. Dr. Gődény Sándor (Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet) I. Háttér információk 1.1. Nemzetközi helyzet

Részletesebben

Klinikai audit és az MSZ EN 15224:2013 szabvány

Klinikai audit és az MSZ EN 15224:2013 szabvány Klinikai audit és az MSZ EN 15224:2013 szabvány Dr. Gődény Sándor (Debreceni Egyetem, NK, Megelőző Orvostani Intézet) A klinikai audit szükségessége A klinikai audit az egészségügyi ellátás minőségének

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam EOQ QMHC tanfolyam Minőségi vezetők az alapismereteket egyetemi / felsőfokú végzettség során szerzik meg és emellett legalább négy éves teljes munkaidős munkahelyi tapasztalata szükséges, melyből legalább

Részletesebben

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Dr. Belicza Éva szakmai vezető / GYEMSZI egyetemi docens / SE EMK DEMIN, 2013. május 31. Miért? Mit? Ki? Hogyan? Mikor? Miből?

Részletesebben

Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam)

Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam) Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam) Tanfolyam célja A tanfolyam célja a résztvevők számára olyan általános és egészségspecifikus minőségmenedzsmenti ismeretek

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010.

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010. A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben Dr. Szecsei Klára 2010. Helyzet bemutatása Az 1997 évi CLIV. törvény írja elő belső minőségirányítási rendszer (MIR) kötelező működtetését

Részletesebben

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében Dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője Háttér TÁMOP 6.2.5/A jelű pályázat több éves előkészítés

Részletesebben

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi

Részletesebben

IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT

IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT dr. Safadi Heléna REGISZTRÁLT JOGVÉDŐK ÉVES TOVÁBBKÉPZÉSE 2015. december 07. Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van

Részletesebben

A klinikai audit és az EN 15224 szabvány

A klinikai audit és az EN 15224 szabvány A klinikai audit és az EN 15224 szabvány Dr. Gődény Sándor Debreceni Egyetem NK, Megelőző Orvostani Intézet Minden modell hibás. Néhány modell viszont használható (Deming) Miért szükséges a klinikai audit?

Részletesebben

A magyar kórházi ellátás minőségüggyel kapcsolatos tevékenységeinek érettségi szintje a 2013-as felmérés alapján

A magyar kórházi ellátás minőségüggyel kapcsolatos tevékenységeinek érettségi szintje a 2013-as felmérés alapján A magyar kórházi ellátás minőségüggyel kapcsolatos tevékenységeinek érettségi szintje a 2013-as felmérés alapján Dombrádi Viktor, Dr. Gődény Sándor, Dr. Margitai Barnabás, Gáll Tibor) (Debreceni Egyetem,

Részletesebben

32. NEVES Betegbiztonsági Fórum

32. NEVES Betegbiztonsági Fórum 32. NEVES Betegbiztonsági Fórum Best of BELLA II. - Az akkreditációs program betegbiztonságot támogató legjobb gyakorlatai: A szakmai protokollok szerinti tevékenység lehetőségei és korlátai 2015. december

Részletesebben

Kitaposatlan úton az akkreditáció felé

Kitaposatlan úton az akkreditáció felé Kitaposatlan úton az akkreditáció felé DEMIN Konferencia 2015. Május 27-29. Dr. Antal Gabriella főigazgató Tüdőgyógyintézet Törökbálint A MKSZ elnökségének tagja Előzmények ISO 9001 - MIR MEES ESzCsM szakmai

Részletesebben

Jó ez nekem? az akkreditációs standardokkal szerzett első tapasztalatok. XXIX. Betegbiztonsági Fórum június 12.

Jó ez nekem? az akkreditációs standardokkal szerzett első tapasztalatok. XXIX. Betegbiztonsági Fórum június 12. Jó ez nekem? az akkreditációs standardokkal szerzett első tapasztalatok XXIX. Betegbiztonsági Fórum 2014. június 12. Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja az adott ellátási formára specifikus standardok

Részletesebben

MINŐSÉGMENEDZSMENT (marketing mesterszak) 2. előadás Minőségbiztosítási rendszerek és ISO 9000-es szabványrendszer

MINŐSÉGMENEDZSMENT (marketing mesterszak) 2. előadás Minőségbiztosítási rendszerek és ISO 9000-es szabványrendszer MINŐSÉGMENEDZSMENT (marketing mesterszak) 2. előadás Minőségbiztosítási rendszerek és ISO 9000-es szabványrendszer Amiről szó lesz ma Választ adok a következőkre: Hogyan fejlődtek a minőségbiztosítási

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek ágazati irányai. Dr. Mészáros János helyettes államtitkár EMMI, Egészségügyért Felelős Államtitkárság május 27.

Minőségügyi rendszerek ágazati irányai. Dr. Mészáros János helyettes államtitkár EMMI, Egészségügyért Felelős Államtitkárság május 27. Minőségügyi rendszerek ágazati irányai Dr. Mészáros János helyettes államtitkár EMMI, Egészségügyért Felelős Államtitkárság 2015. május 27. Előadás tartalma Nemzetközi elvárások Magyarországi jogszabályok

Részletesebben

A BELLA PROGRAM SZEGEDI ADAPTÁCIÓJA

A BELLA PROGRAM SZEGEDI ADAPTÁCIÓJA TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben Területi együttműködések kialakítása A BELLA PROGRAM SZEGEDI ADAPTÁCIÓJA Tanúsítás és akkreditáció Dr.

Részletesebben

Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi

Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető

Részletesebben

Kitaposatlan úton - az akkreditáció felé

Kitaposatlan úton - az akkreditáció felé Jogszabályi környezet DEMIN XV. Kitaposatlan úton - az akkreditáció felé Dr. Antal Gabriella (Magyar Kórházszövetség) Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása392 124. 393 (1) Az egészségügyi

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem

Részletesebben

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. Bognárné Laposa Ilona (Zala Megyei Kórház) Intézetünk sikerrel pályázott a GYEMSZI

Részletesebben

Klinikai gyógyszervizsgálatok minőségbiztosítása

Klinikai gyógyszervizsgálatok minőségbiztosítása Klinikai gyógyszervizsgálatok minőségbiztosítása Tősér Ildikó, EOQ Debreceni Egyetem Klinikai Központ Belgyógyászati Intézet Klinikai Farmakológiai Részleg Minőségbiztosítás klinikai vizsgálóhelyen A vizsgálatot

Részletesebben

MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN Programfüzet

MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN Programfüzet DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2014. (DEMIN XIV.) Debrecen 2014. május 21-23. MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN Programfüzet Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

Betegbiztonság az alapellátásban

Betegbiztonság az alapellátásban Betegbiztonság az alapellátásban Dr. Kolozsvári László Róbert, MBA, PhD 1 A betegbiztonság az egészségügyben Az egészségügy világszerte közismerten magas kockázatú terület A nem kívánt események bekövetkezése

Részletesebben

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment Klinikai audit-rendszer helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában-a stratégiai tervezésben és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga

Részletesebben

Versenyelőny vagy nyűg a minőségirányítás?

Versenyelőny vagy nyűg a minőségirányítás? Versenyelőny vagy nyűg a minőségirányítás? Dr. Kardos Lilla Vezető orvos igazgató 2 Vezető európai egészségügyi szolgáltató Fejlett képalkotó diagnosztika Sugárterápia Diagnosztikai és sugárterápiás szolgáltatások

Részletesebben

Egészségügyi Szakmai Irányelvfejlesztés Magyarországon

Egészségügyi Szakmai Irányelvfejlesztés Magyarországon Egészségügyi Szakmai Irányelvfejlesztés Magyarországon Kis Erika 2013. Szeptember 28. 2013.09.28. 1 18/2013. (III. 5.) EMMI rendelet a vizsgálati és terápiás eljárási rendek kidolgozásának, szerkesztésének,

Részletesebben

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS E- LEARNING. Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS E- LEARNING. Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS E- LEARNING Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola Minőség fogalma (üzleti) 1 egy termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak összessége amelyek meghatározott vagy elvárható

Részletesebben

Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix

Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix Laukó Krisztina SZTE SZAKK, intézményi koordinátor 35. NEVES Betegbiztonsági Fórum, 2016. 06. 23. Előzmények 1998 Mintaklinika program 2002 az összes szervezeti

Részletesebben

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI RENDSZEREK, SAJÁTOSSÁGAIK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIK

MINŐSÉGÜGYI RENDSZEREK, SAJÁTOSSÁGAIK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIK MINŐSÉG, MINŐSÉGÉRTÉKELÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN MINŐSÉGÜGYI RENDSZEREK, SAJÁTOSSÁGAIK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIK DR. SAFADI HELÉNA 2015. OKTÓBER 3. MINŐSÉG A KÜLÖNBÖZŐ MINŐSÉGSZEMLÉLETEK TÜKRÉBEN

Részletesebben

A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben Szerkesztette: Gődény Sándor

A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben Szerkesztette: Gődény Sándor A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben Szerkesztette: Gődény Sándor Mi volt az, ami az emberi kéz oly sok alkotásának segített túlélni a korokat, ellenállást tanúsítani az évszázadokkal szemben,

Részletesebben

Klinikai audit- minőségügyi rendszerek. Katonai Zsolt. (Debreceni Egyetem külsős szakértője)

Klinikai audit- minőségügyi rendszerek. Katonai Zsolt. (Debreceni Egyetem külsős szakértője) Klinikai audit- minőségügyi rendszerek. Katonai Zsolt Q-MASTER TRUST Tanácsadó Kft. (Debreceni Egyetem külsős szakértője) 1. Tanúsítható MIR modellek Az egészségügyi intézményekre vonatkozó nemzetközi

Részletesebben

Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában, stratégiájában és a menedzsmenti tevékenységekben

Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában, stratégiájában és a menedzsmenti tevékenységekben TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában,

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Egészségügyi szolgáltatók külsőminőségértékelési módszerei

Egészségügyi szolgáltatók külsőminőségértékelési módszerei Egészségügyi szolgáltatók külsőminőségértékelési módszerei dr. Belicza Éva dr. Lám Judit Takács Erika rezidensképzés 2014. január 16. Miről lesz szó? Minőségbiztosítás Minőségfejlesztés Egészségügyi szolgáltatók

Részletesebben

Gyógyszerbiztonság a klinikai farmakológus szemszögéből

Gyógyszerbiztonság a klinikai farmakológus szemszögéből Gyógyszerbiztonság a klinikai farmakológus szemszögéből Prof. dr. Kovács Péter Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Klinikai Farmakológiai Részleg BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ ORVOSLÁS (EBM=

Részletesebben

TestLine - Minőségmenedzsment vizsga Minta feladatsor

TestLine - Minőségmenedzsment vizsga Minta feladatsor műtéttel kapcsolatban előforduló leggyakoribb valós nemkívánatos esemény (1 helyes 1. válasz) 0:51 gyszerű beteg tévesztés terápia tévesztés informed consent (tájékozott beleegyezés) hiánya oldaliság tévesztés

Részletesebben

Standardok bevezetése intézményi koordinátori és felülvizsgálói szemmel

Standardok bevezetése intézményi koordinátori és felülvizsgálói szemmel Standardok bevezetése intézményi koordinátori és felülvizsgálói szemmel Zsombikné Zsirkai Rita (Törökbálinti Tüdőgyógyintézet) Kezdetek 1998. Előkészületek a ISO 9002:1994 minőségirányítási szabvány bevezetésére

Részletesebben

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság működési rendje

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság működési rendje A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság működési rendje 2015-2017 - végleges - A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottsága (továbbiakban: GYTB) 41/2007 (IX. 19) EüM rendeletének 35 -ban

Részletesebben

A szakmai irányelvek jelentősége, szerepe

A szakmai irányelvek jelentősége, szerepe XII. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK A szakmai irányelvek jelentősége, szerepe Dr. Kárpáti Edit Dr. Muzsik Béla Szakmai irányelv Olyan szisztematikusan kifejlesztett szakmai ellátásra vonatkozó

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

MINŐSÉGMENEDZSMENT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A BELLA STANDARDOK ALKALMAZÁSÁVAL. Dr Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház

MINŐSÉGMENEDZSMENT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A BELLA STANDARDOK ALKALMAZÁSÁVAL. Dr Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház MINŐSÉGMENEDZSMENT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A BELLA STANDARDOK ALKALMAZÁSÁVAL Dr Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Tartalom Fogalmak A standardrendszer kialakításának célja A standardok bevezetésének projektmenedzsmentje

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

Ép testben ép lélek alapítvány. 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve

Ép testben ép lélek alapítvány. 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve Ép testben ép lélek alapítvány 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve 2000 MOTIVÁCIÓ LEHETŐSÉG FORRÁSTEREMTÉS CÉLMEGHATÁROZÁS, ÚTKERESÉS, GYŰJTŐMUNKA, RENDSZERKIÉPÍTÉS TANÚSÍTÁS 2001-2005

Részletesebben

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok

Részletesebben

A minőségbiztosítási rendszerek jelentősége az egészségügyi ellátásban és annak nemzetközi vonatkozásai

A minőségbiztosítási rendszerek jelentősége az egészségügyi ellátásban és annak nemzetközi vonatkozásai A minőségbiztosítási rendszerek jelentősége az egészségügyi ellátásban és annak nemzetközi vonatkozásai Dr. Felszeghi Sára (Miskolci Egyetem) Magyarország Alaptörvénye alkotmányos joggá teszi a magyar

Részletesebben

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME)

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem XV. DEMIN 2015. május 27. Egy kis visszatekintés Boján, Réthelyi, Szócska, Belicza, Zombor Könyvek (Gulácsi L., Gődény

Részletesebben

A MEGGYŐZÉS MŰVÉSZETE ÚTON A BIZTONSÁGOS BETEGELLÁTÁS FELÉ 30. BETEGBIZTONSÁGI FÓRUM

A MEGGYŐZÉS MŰVÉSZETE ÚTON A BIZTONSÁGOS BETEGELLÁTÁS FELÉ 30. BETEGBIZTONSÁGI FÓRUM A MEGGYŐZÉS MŰVÉSZETE ÚTON A BIZTONSÁGOS BETEGELLÁTÁS FELÉ 30. BETEGBIZTONSÁGI FÓRUM STANDARDOK BEVEZETÉSE INTÉZMÉNY KOORDINÁTORI ÉS FELÜLVIZSGÁLÓI SZEMMEL 2015. JÚNIUS 25. ZSOMBIKNÉ ZSIRKAI RITA TÜDŐGYÓGYINTÉZET

Részletesebben

Nemzetközi szolgáltatói standardok és határokon átnyúló minőségbiztosítás

Nemzetközi szolgáltatói standardok és határokon átnyúló minőségbiztosítás Nemzetközi szolgáltatói standardok és határokon átnyúló minőségbiztosítás Dr. Mayer Ákos Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet Mi a minőségfejlesztés feladata a gyógyturizmusban? Mi

Részletesebben

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Minőségmenedzsment Bedzsula Bálint BME MVT bedzsula@mvt.bme.hu 2013.04.03. Bedzsula Bálint 1 Témakörök 4 előadás Minőség fogalma, minőségrendszerek fejlődése Szektor

Részletesebben

Minőségbiztosítás és minőségfejlesztés az egészségügyben

Minőségbiztosítás és minőségfejlesztés az egészségügyben Minőségbiztosítás és minőségfejlesztés az egészségügyben Dr. Janik Leonárd 2015. november 12. SE Népegészségtani Intézet Mi a minőség? Minőség A hétköznapi életben sokszor mondják: minőségi áru (=jó! Noha

Részletesebben

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Biztonság és önellenőrzés Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Alapvető fogyasztói elvárások az élelmiszerekkel szemben Az élelmiszer legyen biztonságos elegendő mennyiségű

Részletesebben

Klinikai kockázatelemzésre épülő minőségfejlesztés

Klinikai kockázatelemzésre épülő minőségfejlesztés Klinikai kockázatelemzésre épülő minőségfejlesztés Katonai Zsolt (Q-Master Trust Kft) A minőségirányítási modellek többsége az iparban keletkezett és kiemelten a magas kockázatokkal járó termékeket előállító

Részletesebben

KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT?

KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT? KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT? Becskeházi-Tar Judit, SGS Egészségügyi team Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok, 2014. MÁJUS 21-23. Piac vezető és újító Ellenőrzés,

Részletesebben

ISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK?

ISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK? ISO/DIS 45001 MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK? MIÉRT KELL SZABVÁNYOS IRÁNYÍTÁSI RENDSZER? Minden 15 másodpercben meghal egy dolgozó Minden 15 másodpercben 135 dolgozó szenved balesetet 2,3 m halálos baleset

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER IRÁNYÍTÁSA MF 01.RE

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER IRÁNYÍTÁSA MF 01.RE Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER IRÁNYÍTÁSA MF 01.RE Készítette: Dr. Váncsa Andrea Átvizsgálta: Dr. Szűcs Gabriella Jóváhagyta:

Részletesebben

A klinikai audit bemutatása

A klinikai audit bemutatása TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Klinikai audit jó nemzetközi gyakorlata: A klinikai

Részletesebben

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2015. (DEMIN XV.) MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN (ELŐZETES PROGRAM)

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2015. (DEMIN XV.) MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN (ELŐZETES PROGRAM) DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2015. (DEMIN XV.) MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN (ELŐZETES PROGRAM) A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet és a Debreceni

Részletesebben

Mai előadások. Két rendszer Alapelvek. Saját tapasztalatok és példák. interaktív tapasztalatcsere

Mai előadások. Két rendszer Alapelvek. Saját tapasztalatok és példák. interaktív tapasztalatcsere Dr. Kovács Erika Mai előadások Két rendszer Alapelvek Saját tapasztalatok és példák interaktív tapasztalatcsere KÖZÖS CÉLUNK KÖZÖS RENDSZER ISO szabványcsalád 9001: minőségirányítási rendszerek 9001:2008

Részletesebben

Dr. Topár József (BME)

Dr. Topár József (BME) (BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem XXII. Magyar Minőség Hét 2013. november 6. 1 Projekt minőségbiztosítás?? minőségmenedzsment??? Projekt K+F+I Mit várunk e rendszerektől? Összehangolás-

Részletesebben

Minőség a vezetésben Minőség a gyakorlatban

Minőség a vezetésben Minőség a gyakorlatban Minőség a vezetésben Minőség a gyakorlatban Dr. Gődény Sándor Most nem érek rá minőséggel foglalkozni! Nem látják, hogy dolgozom? Minőség fogalma az egészségügyben A minőség az egészségügyi ellátás olyan

Részletesebben

Készítette: Bodrogi Sándorné Minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító Hódmezővásárhely 2014.01.30.

Készítette: Bodrogi Sándorné Minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító Hódmezővásárhely 2014.01.30. Készítette: Bodrogi Sándorné Minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító Hódmezővásárhely 2014.01.30. 1 Mióta foglalkozunk a minőségüggyel? Az egészségügyi ellátás és annak minőségéért érzett felelősség

Részletesebben

Standardok, szakmai irányelvek és az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja az egészségügyben. dr. habil. Belicza Éva SE EMK 2015. június 4.

Standardok, szakmai irányelvek és az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja az egészségügyben. dr. habil. Belicza Éva SE EMK 2015. június 4. Standardok, szakmai irányelvek és az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja az egészségügyben dr. habil. Belicza Éva SE EMK 2015. június 4. Az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítási eszközei

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

Minőségügyi szakfőorvosi és szakterületi vezetői rendszer. Baticz Orsolya Muzsik Béla GYEMSZI Minőségügyi Főosztály

Minőségügyi szakfőorvosi és szakterületi vezetői rendszer. Baticz Orsolya Muzsik Béla GYEMSZI Minőségügyi Főosztály Minőségügyi szakfőorvosi és szakterületi vezetői rendszer Baticz Orsolya Muzsik Béla GYEMSZI Minőségügyi Főosztály Bemutatkozik a GYEMSZI 2011. május 1. A GYEMSZI történelem Korábbi egészségügyi háttérintézmények

Részletesebben

Menedzsment rendszerek

Menedzsment rendszerek Menedzsment rendszerek Anyagmérnök mesterképzés (MsC) Tantárgyi kommunikációs dosszié MISKOLCI EGYETEM Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék

Részletesebben

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János 2013. szeptember 14. Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő kontrolling és minőségbiztosítási csoportja 2009 óta végez részletes szakmai és gazdasági

Részletesebben

Európai drogprevenciós minőségi standardok kidolgozásának folyamata és a kézikönyv. Budapest, március 19.

Európai drogprevenciós minőségi standardok kidolgozásának folyamata és a kézikönyv. Budapest, március 19. Európai drogprevenciós minőségi standardok kidolgozásának folyamata és a kézikönyv Budapest, március 19. A drogprevenciós minőségi standardok kimunkálását célzó projekt háttere A projekt célja: arra törekedett,

Részletesebben

Szemán Éva szakdolgozói igazgató XV. Kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye

Szemán Éva szakdolgozói igazgató XV. Kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye Szemán Éva szakdolgozói igazgató XV. Kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye Zala megyei kórház tanúsításának híre Egy érdeklődő, erre fogékony ember az Intézménynél, ha kórházban csinálják, miért

Részletesebben

MEGHÍVÓ. MSZ EN ISO 13485:2012 Belső auditor tréning NYÍLT KÉPZÉS 2014.10.07-09.

MEGHÍVÓ. MSZ EN ISO 13485:2012 Belső auditor tréning NYÍLT KÉPZÉS 2014.10.07-09. MEGHÍVÓ Jelentkezés www.saasco.hu MSZ EN ISO 13485:2012 NYÍLT KÉPZÉS 2014.10.07-09. Előadó: Helyszín: Juhász Attila divízióvezető, partner SAASCO Kft. Gyöngyösi Iroda 3200 Gyöngyös, Búza u. 1. I. em. 108.

Részletesebben

Minőségirányítás az orvosi laboratóriumi medicina területén hazánkban, tanúsítás vagy akkreditálás? Dr. Hetyésy Katalin Témakörök

Minőségirányítás az orvosi laboratóriumi medicina területén hazánkban, tanúsítás vagy akkreditálás? Dr. Hetyésy Katalin Témakörök Minőségirányítás az orvosi laboratóriumi medicina területén hazánkban, tanúsítás vagy akkreditálás? Dr. Hetyésy Katalin (Petz Aladár Megyei Oktató Kórház) Témakörök I. Minőség a mai magyar egészségügyi

Részletesebben

A minőségügyi munka múltja, jelene, jövője a MOHE CÉGCSOPORT tagjai között

A minőségügyi munka múltja, jelene, jövője a MOHE CÉGCSOPORT tagjai között A minőségügyi munka múltja, jelene, jövője a MOHE CÉGCSOPORT tagjai között XVII. Otthoni Szakápolási Kongresszus Ráckeve 2015. Október 08-09. Készítette: Bodrogi Sándorné minőségfejlesztési vezető 1 Újraélesztés

Részletesebben

A Népegészségügyi Kar minőségbiztosítása, minő rendszerének és eredményeinek értékelése

A Népegészségügyi Kar minőségbiztosítása, minő rendszerének és eredményeinek értékelése A Népegészségügyi Kar minőségbiztosítása, minő ségfejlesztés rendszerének és eredményeinek értékelése. 2013. 1. Általános minőségbiztosítási elvek A Kar szakjainak minőségbiztosítási tevékenységei 2013-ig

Részletesebben

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2015. (DEMIN XV.) MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN (VÉGLEGES PROGRAM)

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2015. (DEMIN XV.) MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN (VÉGLEGES PROGRAM) DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2015. (DEMIN XV.) MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN (VÉGLEGES PROGRAM) A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet és a Debreceni

Részletesebben

Szy Ildikó DEMIN 2014.

Szy Ildikó DEMIN 2014. Szy Ildikó DEMIN 2014. Az azonos bánásmód és a szolidaritás elvének megfelelően a ritka betegségek multidiszciplináris megközelítésű diagnosztikájának és kezelésének fejlesztése, a racionalizált beteg

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Standardfejlesztési tevékenység

Standardfejlesztési tevékenység TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Standardfejlesztési tevékenység Vezetés, humánerőforrás,

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

Egészségügyi teljesítménymérési rendszerek példák a külföldi gyakorlatból

Egészségügyi teljesítménymérési rendszerek példák a külföldi gyakorlatból Egészségügyi teljesítménymérési rendszerek példák a külföldi gyakorlatból VI. Egészséginformációs Fórum 2007. május 24. Takács Erika, dr. Belicza Éva A teljesítmény mérésének lehetséges szintjei az egészségügyben

Részletesebben

Szeretetotthoni működés minőségügyi szemléletben A cél az út maga

Szeretetotthoni működés minőségügyi szemléletben A cél az út maga Szeretetotthoni működés minőségügyi szemléletben A cél az út maga Ritz Judit intézm zményvezető Bálint Sándor Szeretetotthon, Szeged DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK DEMIN XII. Debrecen, 2012.

Részletesebben

Minőségirányítás. 2. Előadás

Minőségirányítás. 2. Előadás Minőségirányítás 2. Előadás 2010.09.22. I. MINŐSÉGMENEDZSMENT RENDSZEREK FEJLŐDÉSE A minőségmenedzsment fejlődésének fontosabb szakaszai és jellemzői Minőség-ellenőrzés Minőségszabályozás Minőségbiztosítás

Részletesebben

Kockázatszeml. zatszemlélet let. Dr. Kárpáti Edit GYEMSZI Operatív Minőségközpont DEMINXIV. 2014.05.23

Kockázatszeml. zatszemlélet let. Dr. Kárpáti Edit GYEMSZI Operatív Minőségközpont DEMINXIV. 2014.05.23 Kockázatszeml zatszemlélet let az egészs szségügyi gyi ellátásban Dr. Kárpáti Edit GYEMSZI Operatív Minőségközpont DEMINXIV. 2014.05.23 Bemutatkozás Dr. Kárpáti Edit karpati.edit@gyemszi.hu 20 315 3883

Részletesebben

1 ÓBUDAI EGYETEM TÜV RHEINLAND REFERENS KÉPZÉSEK

1 ÓBUDAI EGYETEM TÜV RHEINLAND REFERENS KÉPZÉSEK 1 ÓBUDAI EGYETEM TÜV RHEINLAND REFERENS KÉPZÉSEK Minőségirányítási referens: A képzés ajánlott mindazon hallgatóknak, akik szeretnének megismerkedni a minőségirányítási ek kiépítésének alapjaival, i ismereteket

Részletesebben

GYÓGYSZERTÁRI AKKREDITÁCIÓ: KELL, LEHET?

GYÓGYSZERTÁRI AKKREDITÁCIÓ: KELL, LEHET? It is not enough to just do your best or work hard. You must know what to work on."- Deming GYÓGYSZERTÁRI AKKREDITÁCIÓ: KELL, LEHET? Dr. Csóka Ildikó Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerfelügyeleti

Részletesebben

A szervezeti önértékelés mint minőségfejlesztő eszköz Katonai Zsolt (Q-MASTER TRUST)

A szervezeti önértékelés mint minőségfejlesztő eszköz Katonai Zsolt (Q-MASTER TRUST) A szervezeti önértékelés mint minőségfejlesztő eszköz Katonai Zsolt (Q-MASTER TRUST) Aktuális helyzetkép Az utóbbi évek gazdasági nehézségei komoly kihívást jelentenek a szervezetek vezetői számára a válságból

Részletesebben

Dr. Gődény Sándor. Akik különböző úton járnak, nem adhatnak egymásnak hasznos tanácsokat. Konfuciusz

Dr. Gődény Sándor. Akik különböző úton járnak, nem adhatnak egymásnak hasznos tanácsokat. Konfuciusz Az "EOQ Quality Manager in Health Care" harmonizált követelményrendszer adaptálása és bevezetése a hazai egészségügyi intézmények minőségügyi oktatásába Dr. Gődény Sándor Akik különböző úton járnak, nem

Részletesebben

Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás

Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Szervezési és Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt.) Az Egészségügyi

Részletesebben

PR10 dokumentum A.I.M KONZORCIUM február

PR10 dokumentum A.I.M KONZORCIUM február PR10 dokumentum Javaslat(ok) az egységes szemléletű protokoll struktúrájának és tartalmi elemeinek meghatározására A.I.M. 2011 KONZORCIUM 2012. február Készült: az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit

Részletesebben

Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és fejlesztésben

Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és fejlesztésben Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és fejlesztésben A konferencia célja: 2001. június. 7-8. Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen,

Részletesebben

Tematika minőségügyi oktatáshoz MU 008.EF

Tematika minőségügyi oktatáshoz MU 008.EF Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: Tematika minőségügyi oktatáshoz MU 008.EF Készítette: Dr. Zagyi Bertalan Folyamatgazda Átvizsgálta: Dr. Zagyi Bertalan

Részletesebben

SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE

SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE KISVÁLLALKOZ LLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE SE INNONET Innovációs és Technológiai Központ, Győr 2007. május 08. Előadó: Hajdu Elemér cégvezető tanácsadó Hajdu & Társai Tanácsadó és

Részletesebben