FERTŐZŐ BETEGSÉGEKRŐL ÉS VÉDŐOLTÁSOKRÓL

Átírás

1 VÉDŐ N Ő XX. évfolyam 3. szám melléklete Szerkesztők: Csordás Ágnes Fekete Gáborné Lektorálta: dr. Mészner Zsófia gyermekinfektológus az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója FERTŐZŐ BETEGSÉGEKRŐL ÉS VÉDŐOLTÁSOKRÓL INFORMÁCIÓS FÜZET GYERMEKET NEVELÔNEK 2. átdolgozott kiadás Impresszum A kiadvány a Magyar Védőnők Egyesülete gondozásában, a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával készült 1399 Budapest Pf Felelős kiadó: Csordás Ágnes Minden jog fenntartva fu zet-bor-xx.e f-3.indd 1 borító IV borító I 5/20/10 7:35:19 PM

2 BCG VÉDŐOLTÁSI NAPTÁR 2010* Oltás Életkor Megjegyzés FOLYAMATOS OLTÁSOK Kötelező Önkéntes 0-6 hetes korig DTPa + IPV + Hib PCV-13 2 hónapos korban DTPa + IPV + Hib 3 hónapos korban általában szülészeti intézményben távozás előtt a PCV oltás a január 31. után születettekre vonatkozik DTPa + IPV + Hib PCV-13 4 hónapos korban a PCV oltás a január 31. után születettekre vonatkozik MMR PCV hónapos korban a PCV oltás emlékeztető DTPa + IPV + Hib 18 hónapos korban DTPa + IPV 6 éves korban KAMPÁNYOLTÁSOK* dtap emlékeztető oltás 11 éves korban szeptember hónapban az általános iskolák VI. osztályában (6. évfolyamot végzők) MMR revakcináció 11 éves korban Október hónapban az általános iskolák VI. osztályában (6. évfolyamot végzők) az I. oltás szeptember hónapban 13 éves korban Hepatitis B az általános iskolák VII osztályában (7. évfolyamot végzők) + BCG 13 éves korban Szükség esteén *Az oltások végzésénél elsősorban nem az életkor, hanem az iskolai osztályok az irányadóak BCG = Bacillus Calmette-Guérin/tuberculosis elleni oltóanyag DTPa = diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag Hib = Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag IPV = inaktivált poliovírus vakcina PCV-13 = 13-valens konjugált pneumococcus vakcina MMR = morbilli-mumpsz-rubeola elleni vakcina dtap = diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag újraoltás céljára Információs honlapok: Köszönjük mindazoknak, akik segítették tevékenységünket adójuk 1 %-nak felajánlásával. Egyesületünk az adó 1%-ából befolyt összeget a védőnők népegészségügyi feladatainak meg valósulására és a lakosság egészségfejlesztését segítő rendezvényeink megvalósítására fordította, melyeket kiadványok megjelentetésével támogattunk. Amennyiben személyi jövedelemadója 1%-val a Magyar Védőnők Egyesülete tevékenységét szeretné támogatni, kérjük a következő adószámot jelölje meg adóbevallásán: Adószámunk: Az adója 1+1 százalékának felajánlásáról az adóbevallásának részét képező 0953-D lapon van módja rendelkeznie és azt adóbevallásával együtt beküldenie. Kérjük, amennyiben meghatalmazott közreműködésével készül adó bevallása, tájékoztassa, hogy ki javára kívánja 1 százalékát felajánlani, amikor az elkészült kimutatást Ön aláírja Lehetősége van az 1+1 százalékról rendelkező nyilatkozatát a bevallástól függetlenül elküldeni elektronikusan, vagy külön borítékba téve postai úton A postai úton megküldött rendelkező nyilatkozatot az adóhatóság május 20-ig fogadja el. Az egyesületről további információ elérhető: Letölthető rendelkező nyilatkozatot megtalálja a következő linken: fu zet-bor-xx.e f-3.indd 3 borító II borító III 5/20/10 7:35:19 PM

3 Kedves Olvasó! A Magyar Védőnők Egyesületének újabb kiadványát tartja kezében. Ez része annak a sorozatnak, mellyel a védőnőkön keresztül segítséget kívánunk adni a családok számára egészségük megőrzése érdekében. Napjainkban egyre többet hallunk a védőoltásokról. Ezt a füzetet azért állítottuk össze, mert fontosnak tartjuk az egészség védelmét, a betegségek megelőzését. Igyekeztünk összegyűjteni minél több információt azokról a fertőző betegségekről, melyek ellen Magyarországon is elérhetők a védőoltások. Reméljük, kiadványukkal segíteni tudunk eloszlatni a tévhiteket vagy éppen megerősíteni a már eddig is jól ismert lehetőségeket. A fertőző betegségek nem ismernek határokat, nincsenek tekintettel jómódú vagy szegényebb körülmények között élőkre, tehát nagy gondot kell fordítani arra, hogy gyermekeink védettek legyenek olyan betegségekkel szemben, melyek évtizedekkel ezelőtt még retteget betegségek voltak. A kutatók kimutatták, hogy egy populáción belül 95 %-os átoltottság szükséges ahhoz, hogy ne alakuljanak ki járványok. Magyarországon a 80-as években az Egészségügyi Világszervezet (WHO) áttekintette, hogy a magyar oltási rendszer hogyan illeszkedik az Európai rendszerekhez. Büszkén mondhatjuk, hogy a legjobb átoltottságot, szervezett rendszert ismerhetett meg a vizsgáló bizottság. Köszönhető ez a jól szervezett preventív hálózatnak, a védőnői szolgálatnak és a házi-gyermekorvosi/háziorvosi ellátásnak. A területi védőnők a legfontosabb életszakaszoknál vannak jelen a családok életében, így sok lehetőségük adódik, hogy a sajátosságokat figyelembe véve közreműködjenek az egészségvédelemben, így a gyermekkorban megelőzhető betegségek elkerülésében is. A védőnői családgondozás célja segítséget, támogatást nyújtani a szülőknek a család egészséges fejlődését segítő gyermeknevelési módszerek alkalmazásához. A csecsemők egészségben való fejlődésének fontos mérföldköve a védettség megszerzése a potenciálisan fellépő súlyos fertőzésekkel szemben. A fertőző betegségek megelőzésének leghatékonyabb és leggazdaságosabb módja a védőoltások alkalmazása, ezért is kötelező a többségük. fuzet-xxe f-3.indd 1 5/20/10 7:40:42 PM

4 Védőoltás a fogékony egyén kórokozóval szembeni ellenállóvá tétele (immunizálása) két, egymástól lényegileg eltérő módszerrel végezhető: Aktív immunizálás: a kórokozókból készített, veszélytelen oltóanyaggal (vakcina) a szervezetet ellenanyag (védőanyag, immunanyag) termelésére késztetjük. Hatása hosszantartó. Passzív immunizálás: más emberben, előzetesen termelt, kész ellenanyag beadása. Itt a védelem időtartama legfeljebb néhány hónap. Az egészségügyben minőségi ellátás a védőoltás. A védőoltási rend úgy került kialakításra, hogy az egyes oltásokat akkor kapja meg a csecsemő/gyermek, amikor az anyától, az anyatejjel már nem biztosított a kellő védelem, és a gyermek a legfogékonyabb. A védőoltásokkal kapcsolatban a szülők körében sokáig nem voltak komolyabb problémák, mindenki elfogadta és oltatta gyermekét. Az utóbbi időben sajnálatos módon hangot kaptak olyan vélemények, melyek megkérdőjelezik a védőoltások szükségességét. Azonban csak annak lehet ilyen véleménye, aki nincs tisztában az egyes védőoltások hatásával, nem ismeri azokat a betegségeket, amelyek ellen védelmet nyújtanak az oltások. Az, hogy a betegségeket nem ismerik a mai fiatal szülők, éppen annak köszönhető, hogy a védőoltások hatására ezek eltűntek. Komoly szakmai apparátus dolgozik azon, hogy meghatározza az alkalmazandó védőoltásokat, oltások rendjét, figyelembe véve az adott ország megbetegedési (morbiditási) statisztikáit, járványügyi helyzetét. Számos példa figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi a védőoltásokkal megelőzhető fertőzéseket tekintve igen kedvező epidemiológiai helyzet csak addig tart, amíg fennáll a kialakított immunitás. Az oltások szükségessége tehát nemhogy nem kérdőjelezhető meg, hanem alapvetően fontos preventív tevékenység. A szülők felelőssége, hogy gyermekeiknek megadjanak mindent, ami segíti egészséges fejlődésüket. A felelős döntéshez segítséget kaphatnak a védőnőktől és a házi gyermekorvosoktól. Az oltások rögzítése a Gyermek Egészségügyi Kiskönyvben történik, ennek megőrzése fontos, mivel szükséges lehet kórházi kezeléskor, közösségbe való beiratkozáskor illetve Európába és Európán kívüli utazások alkalmával. 2 fuzet-xxe f-3.indd 2 5/20/10 7:40:42 PM

5 Mit kell tehát mérlegelni a védőoltások esetében? Megelőzhető-e súlyos, esetleg komoly szövődményekkel járó betegség? Egészséges-e a gyermek amikor az oltás ideje eljön? Az oltásokat szigorú rendben, bizonyos életszakaszokhoz kötve kapják meg gyermekeink, azonban nincs kizárva, hogy egyéni oltási tervet készítsünk az elvégzésükre. A védőoltások igen érzékenyek a külső hatásokra, ezért fontos, hogy a tanácsadóban kapják meg a gyermekek az oltást, amikor betöltötte az optimális életkort. A gyermeket mindig fel kell készíteni arra, hogy mit fog érezni az oltás kapcsán, és hogy miért van szükség rá! A csecsemő is könnyen megnyugtatható, ha az anya/ apa biztonságos közelségét és szerető ölelését érzi, a védőoltás megkapásakor. Manapság szerte a világon kötelező, illetve ajánlott védőoltások sorozatát kapják a gyermekek olyan fertőző betegségekre, amelyeket veszélyesnek ítél az orvostudomány. Az oltások célja, hogy védve legyünk bizonyos fertőző betegségek ellen májusa után az Európai Unió tagjai lettünk. Ezzel nagyobb szabadságot kaptunk az uniós országokba való utazás terén is, de hozzánk is több országból egyszerűbb lesz az utazás. A védőoltások jelentősége ezért is megnő, fontos, hogy ne keletkezzenek újból járványok Európában. Kedves Szülők! Kérjük hogy a gyermeküknél esedékes kötelező, illetve választott, oltások előtt figyelmesen olvassák el az arra vonatkozó részeket e kiadványban. Amennyiben még felmerül kérdésük, forduljanak bizalommal a védőnőjükhöz, házi gyermekorvosukhoz/háziorvosukhoz. Csordás Ágnes Magyar Védőnők Egyesülete elnöke 3 fuzet-xxe f-3.indd 3 5/20/10 7:40:42 PM

6 A VÉDŐOLTÁSOKRÓL ÁLTALÁBAN Hogyan védekezik szervezetünk a betegségek ellen? Az ember szervezetét egy igen bonyolult, több ponton összefüggő védekező appparátus, az immunrendszer védi a kívülről bekerülő, illetve a szervezetben található, többniyre betegséget okozó mikroszkopikus élőlények (baktériumok, vírusok, gombák stb.) ellen. A kórokozók mindegyike tartalmaz olyan alkotórészt, ún. antigént, amely alapján az immunrendszer felismeri, majd leküzdése céljából ellenanyagot (más néven antitestet) kezd képezni. Ehhez a folyamathoz a kórokozóval való első találkozáskor bizonyos időre, napokra, esetleg hetekre van szükség. Az immunrendszer megfelelő sejtjei minden egyes új kórokozót megjegyeznek (immunmemória), ezért a későbbiekben, a kórokozóval való ismételt találkozáskor az antitestek képződése nagyon gyorsan elindúl. Egyes fertőző betegségek átvészelése után egészségesekben az immunrendszer életre szóló védettséget biztosít. Más betegségek esetében a védettség csak rövidebb idejű, néhány hónapig vagy évig tart. Aktív immunizálásnak azt a folyamatot nevezzük, amikor antigen hatására antitestek képződnek és védettség alakul ki. Vannak olyan esetek, amikor az antitest készen kerül a szervezetbe, ilyenkor passzív immunitásról beszülünk, mely hetek hónapok alatt elmúlik, mivel a bejuttatott antitestek lebomlanak (Az utóbbira írásunk nem tér ki részletesen.) 4 Hogyan működnek a védőoltások? Védőoltások adásakor az immunrendszert mesterségesen késztetjük a védettség kialakítására. A védőoltások a betegségek természetes kórokozójának elölt, legyengített (attenuált) formáját, vagy a kórokozónak csak azt a részét tartalmazzák, amely a védettség kialakítását biztosítja. Védőoltás adásakor szervezetünkben ugyanaz a folyamat megy végbe, mint amikor szervezetünk az igazi kórokozóval találkozik. Azonban a legtöbb védőoltásban lévő antigén hatása gyengébb a betegségért felelős igazi kórokozó antigén hatásánál, ezért a megfelelő védettség elérése érdekében bizonyos oltásoknál ismétlésére van szükség. Minden védőoltás tartalmaz adalékanyagokat illetve a gyártás során, a nagyfokú tisztítás ellenére visszamaradó anyagokat, alig mérhető, a microgram töredékének megfelelő mértékben, illetve nyomokban. (pl. az előállítás folyamán használt antibiotikumok, tojásfehérje). A konzerváló anyagok közül leginkább a tiomerzálról ismert, de nagyon sok védőoltásban ennek szintje igen minimális vagy már ki sem mutatható. Antibiotikumok hozzáadására a bakteriális szenynyeződés megelőzése érdekében van szükség, az oltásokban található antibio- fuzet-xxe f-3.indd 4 5/20/10 7:40:42 PM

7 tikum mennyisége azonban szintén minimális. A felszívódás elősegtésére, illetve egyenletesebbé tételére leggyakrabban alumínium-hidroxidot tesznek védőoltásokhoz. A hordozó anyagokra érzékeny gyermekek esetében az oltóorvos a számára előírt óvatossággal jár el. Vannak-e veszélyei, mellékhatásai a védőoltásoknak? A védőoltásoknak, mint minden gyógyszerkészítménynek, lehetnek mellékhatásai, melyek az oltóanyag jellegéből, illetve az oltás technikájából (injekció) adódnak. A védőoltás beadása után oltási reakciók jelentkezhetnek, ami lehet hőemelkedés, láz, étvágytalanság, fejfájás, rossz közérzet,nyugtalanság (általános tünetek), illetve az oltás helyén bőrpír, duzzanat (helyi, vagy lokális tünetek). Az oltási reakciónál súlyosabb mellékhatás az oltási szövődmény, mely oltásonként eltérő lehet. Ezek megfigyelése, bejelnetése fontos feladat, legtöbbjük igen ritkán adódik és jól ismert. Tájékozódni lehet a vakcinák dobozában lévő betegtájékoztatóból, illetve kérhetjük háziorvosunk, gyermekorvosunk felvilágosítását is. Bizonyos betegségek és állapotok esetében egyes védőoltások nem, vagy csak külön mérlegelés után, a Védőoltási Szaktanácsadó orvosa javaslatára adhatók. Általános szabály, hogy nem ép immunrendszerű személyek élő, attenuált (gyengített) vírust vagy baktériumot tartalmazó oltást nem kaphatnak. Ugyanakkor az élő kórokozót nem tartlamazó védőoltások adhatók, egyedül azt érdemes megfontolni, hogy milyen módon várható hatásukra a legoptimálisabb immunválasz adott betegség kezelése során. Kismamáknak a haszon/kockázat mérlegelése után bizonyos védőoltások beadhatók. Elvégzett vagy tervezett műtét előtt és után a beavatkozás jellegétől függően lehet dönteni a védőoltásokról az érvényben lévő Védőoltások és Műtétek szakmai ajánlásnak megfelelően. Ennek alapján általánosságban elmondható, hogy vitális indikációval műtét, illetve beavatkozás az elvégzett oltástól függetlenül is végezhető, legfeljebb szükséges lehet a védőoltás megismétlése a műtét utáni gyógyult szakban. Élő kórokozót nem tartalmazó vakcinát a tervezett beavatkozások előtt egy héttel (minimum 3 nappal), élő gyengített kórokozót tartalmazót 3-4 héttel (minimum két hét) beadhatunk, a műtétek után pedig a sebbgyógyulás ideje a mérlegelés józan alapja. Mindezek elméleti háttere az, hogy minél kiterjedtebb, megterhelőbb műtétet végzünk, annál inkább sérülhet a védőoltás hatékonysága, míg a védőoltás kiváltotta immunválasz érdemben nem befolyásolja a sebgyógyulást. Ugyanakkor szempont az is, hogy a védőoltást következően jelentkező oltási reakciót pl. lázat, hőemelkedést tévesen ne gondolja senki műtéti komplikációnak. Ellenjavallt a védőoltás akkor is, ha valamelyik alkotórészre az oltandó személy allergiás. Ilyen esetekben a védőoltás beadásáról az orvos az adott személyre szabottan dönt. 5 fuzet-xxe f-3.indd 5 5/20/10 7:40:43 PM

8 Védőoltás beadása minden esetben erre felhatalmazott szakember feladata. A védőoltások magas technológiai színvonalú gyógyszeripari termékek, ezért szigorúan tilos védőoltást bizonytalan forrásból (árustól, piacról stb.) vásárolni. Bizonyos fertőző betegségek elleni védőoltások beadása adott kor elérésekor törvényileg kötelező. Alóla átmeneti vagy végleges felmentést csak azok a gyermekek kapnak, akiknél az oltás beadásával kapcsolatban súlyos mellékhatások vagy szövődmények várhatók. Áltlában véve nem oltható az éppen lázas, heveny betegségben szenvedő gyermek sem, de a védőoltás az aktuális fertőzés gyógyulása után pótlandó. A törvényi szabályozásnak köszönhetően Magyarországon a kötelező védőoltásokkal történt átoltottság aránya 99 % feletti, így azok a gyermekek, akik valamilyen ok miatt az egyes oltásokat nem kaphatják meg, környezetük ún. nyáj (populációs) immunitása által védettek. Vannak olyan országok, amelyekben kötelező védőoltások nincsenek, de bizonyos oltások nélkül gyermekeket, fiatalokat oktatási intézményekbe, kollégiumokba nem vesznek fel. Néhány (többnyire trópusi) ország munkavállalási vagy turisztikai céllal történő beutazáskor megköveteli egyes védőoltások meglétét, amelyekről utazás előtt háziorvosától vagy a megyei oltóközpontokból, az Országos Epidemiológiai Központban működő Nemzetközi oltóközponttól, illetve a minden megyében és a fővárosban is elérhető védőoltási tanácsadóktól kérhet tájékoztatást. Magyarországon az Országos Epidemiológiai Központ minden évben egy módszertani levélben határozza meg az oltások körét és menetét. 1 Magyarországon 2010-ben a gyermekek életkorhoz kötött védőoltásai az alábbiak*: Gyakran felmerülő kérdések, problémák a védőoltások kapcsán 1. A védőoltástól gyengül az immunrendszer. Minden betegség átvészelése megviseli a szervezetet, és ezzel párhuzamosan átmenetileg kevésbé vagyunk képesek védekezni más fertőzések ellen. A védőoltások beadása után azonban más a helyzet: bár a szervezetünkben a betegség kiállásához hasonló folyamatok mennek ugyan végbe, mint amikor az igazi kórokozóval találkozunk. A vakcinában a betegség tüneteit kiváltani képes kórokozó már nincs, csak annak vagy a gyengített (attenuált), azaz ártalmatlanná tett változata, vagy csak a védettség kiváltásáért felelős kis része. Az oltóanyagban található kórokozó antigén az immunrendszert tehát nem gyengítheti, hanem működteti: megtanítja védekezni, vagyis felismerni és semlegesíteni a kórokozót a következő találkozáskor. 6 * Országos Epidemiológiai Központ módszertani levele a évi védőoltásokról Hivatalos értesítő szám fuzet-xxe f-3.indd 6 5/20/10 7:40:43 PM

9 2. Jobb, ha valaki inkább átesik a betegségen és megszerzi a természetes védettséget. Sokan gondolják úgy, hogy ez a helyes hozzáállás, pedig egyetlen fertőzést sem érdemes kipróbálni ha el is lehet kerülni. Egy betegség átvészelése erősen igénybe veheti szervezetünket, immunrendszerünket, ilyenkor sokkal jobban ki vagyunk szolgáltava egyéb kórokozóknak, nagyobb az esélye más betegségek, súlyos szövődmények kialakulásának. A védőoltásokkal mindez megelőzhető. Sajnos a betegségek nagyon kis részére létezik a védelem lehetősége, nem szakszerűen mondva marad bőven elég betegség, amelyen át kell esnünk, amelyeket sajnos nem tudunk kivédeni. 3. Az MMR védőoltástól autizmus alakulhat ki. A védőoltásoknak, mint minden más gyógykészítménynek, lehetnek szövődményei, ritkán akár súlyosak is. Minden ilyen esetet be kell jelenteni, melyet ezután az egészségügyi hatóságok és az adott termék készítői is kísérletekkel, vizsgálatokkal elemeznek. Mostanáig sehol a világon nem találkoztak olyan esettel, amelynél kiderült, hogy a védőoltás következményeképpen alakult volna ki autizmus. 4. A védőoltástól autizmus alakulhat ki. Évtizedek óta keringő tévhit, mely mostanra kezd Magyarországon is hívekre találni. A tudományos viták azonban már lezárultak, egyértelműen megállapítható, hogy semmilyen ok-okozati összefüggés nincs az autizmus kialakulása és bármelyik védőoltás között. 5. A védőoltástól allergia alakulhat ki. Allergia bármilyen a szervezetünkbe került anyagra, így a védotlások különböző stabilizáló és vivőanyagaira is létrejöhet, ám szerencsére extreme ritka. Ma már azt is tudjuk, hogy az ételallergiások pl. A tojásallergiások biztonságosan kaphatnak tojás felhasználásával készült olóanyagokat -pl. MMR vakcina is, egyedül a tojásfehérjére anafilaxiás reakciót adók nem olthatók ám ilyen okból évtizedek óta senkit sem ápoltak Magyarországon intenzív osztályon. 6. Az oltás beadás után mégis beteg lettem. Ennek több oka is lehet. Az egyik lehetőség az, amikor az oltás beadásakor már a szervezetben volt a kórokozó (nem ismert lappangási időben történt az oltás), és már nem volt idő a védettség kialakulására..előfordulhat az is, hogy a védőoltás beadását követően megbetegszik valaki, de más kórokozótól pl. influenza ellen kapott védőoltást és adenovrus fertőzés betegíti meg. Ez gyakori jelenség lehet a téli, hurutos szezonban, amikor számos, egyidőben támadó vírusfertőzés közül egyedül az influenzta ellen van védőoltásra lehetőség.. 7 fuzet-xxe f-3.indd 7 5/20/10 7:40:43 PM

10 FERTŐZŐ BETEGSÉGEK, MELYEK ELLEN ÉLETKORHOZ KÖTÖTTEN KAPUNK VÉDŐOLTÁST BCG vakcina Tuberkulózis (TBC) A tuberculosis (tbc) ma is a 2. leggyakoribb infekciós halálok és az egyik leggyakoribb fertőző betegség világszerte. Legismertebb formája a tüdő-tbc, de a kórokozó gyakorlatilag minden szervet képes megbetegíteni. Magyarországon a XX. század ötvenes évei előtt népbetegségnek számított, de a védőoltás bevezetését, a tüdőgondozó-hálózat megszervezését, a szociális helyzet javulását követően a megbetegedések száma jelentősen csökkent. A tuberculosis kórokozója a Mycobacterium tuberculosis, mely a szervezetben allergiás állapotot alakít ki. Ez bizonyos mértékben ellenállást nyújt az újabb fertőzéssel szemben. A tuberkulózis elleni védőoltás az úgynevezett BCG (Bacillus Calmette Guerin) oltás, melyet már néhány napos korban megkapunk. Az oltás élő, legyengített tbc bacilust tartalmaz, mely az allergia mesterséges és veszélytelen módon történő kialakítását célozza. A bőr rétegei közé adott (un. intracutan) oltás helyén néhány hét alatt borsónyi göbcse alakul ki, amely az esetek többségében felszívódik, ritkábban kifakad és heteken át nedvedzik. Esetenként a környező (főleg hónalji) nyirokcsomó is megduzzad. Az oltás sikerességét 6 hónapos korban ellenőrizni kell, melyet a védőnők látogatás/tanácsadás alkalmával tesznek meg. A jellegzetes heg hiánya esetén az oltást meg kell ismételni. Napjainkban 1 éves koron túl sem a tuberculinpróbát, és az oltást sem kell már elvégezni. DTPa-IPV-Hib - öt komponensű vakcina Torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs (DPTa) A torokgyík (diphtheria) leginkább nyálcseppekkel terjedő, bakteriális betegség, amelyben a torokban képződő álhártya, valamint a baktérium mérgező toxinja képezi a veszélyt. Az álhártya a felső légutak belső üregét mechanikusan szűkíti, súlyos esetekben el is zárja, ezáltal a beteg fulladását okozza. A diphteria-toxin károsítja a szívizmot és a perifériás idegrendszert, mely utóbbi lágyszájpad-bé nu lásban, izomgyengeségben nyilvánul meg. A kötelező védőoltás előtt a diph teria gyakran halálos kimenetelű betegség volt csecsemő- és gyermekkorban. A Szovjetúnió szétesése után a tagországokban a gyermekegészségügyi ellátás megrendelülésével párhuzamosan sok tízezer gyermeket érintő diftéria járványok léptek fel számos kisgyermek halálát is okozva a védőoltások elmaradása miatt 8 fuzet-xxe f-3.indd 8 5/20/10 7:40:43 PM

11 A szamárköhögés (pertussis) kínzó köhögéssel, húzó belégzéssel járó, bakteriális betegség. A baktérium toxinja a légutak köhögésért felelős receptoraiban fejti ki a hatását, jellegzetes, rohamokban jelentkező köhögést idézve elő. A rohamok száma a napi et is elérheti. A köhögési rohamok között a beteg általános állapota jó. Főleg a még oltatlan, vagy csak részben oltott fiatal csecsemőket veszélyezteti, idősebb gyermekek jobban tûrik január elsejétől kapnak a gyerekek teljes sejtes pertussis komponens helyett tisztítottabb, kevesebb oltást követő lázas reakciót okozó, úgynevezett acelluláris pertussis (ap) komponensű oltásokat. Világszerte a pertussis reneszánszát tapasztalják, melynek oka az, hogy az utolsó, pertussis komponenst is tartalmazó védőoltás után már 3-4 évvel a védettség lényegesen csökken. Ez a felismerés vezetett a 11 évesek di-te oltása helyett a dapt (pertussis komponenst is tartalmazó változat) bevezetéséhez hazánkban is 2009-től. A fiatal csecsemők környezetében élő felnőttek (szülők, nagyszülők) és az újszülötteket ellátó egészségügyi szeélyzet emlékeztető oltása is világszerte megfontolás tárgya. A merevgörcs (tetanus) a Clostridium tetani baktérium toxinja által okozott, súlyos betegség. A baktérium egyes állatok bélflórájának része, az állati ürülékkel kerül a talajra, ahol sokáig életképes marad. Sérülés esetén, ha a seb földdel szennyeződik, a baktérium a sérült, rosszul szellőző szövetekben elszaporodik, és az általa termelt toxin a nyirok- és a véráram útján az egész szervezetet elárasztja. A toxin a központi idegrendszer mozgató idegsejtjeit tartja állandó izgalmi állapotban, ill. az ideg és az izom közötti ingerületet átvivő anyag lebontását gátolja; az eredmény az izmok állandó görcsös állapota. Speciális formája ennek a betegségnek az újszülöttkori tetanusz, ilyenkor az újszülött szülés közben fertőződik. Ha a betegség alakul ki, lefolyása súlyos. Különösen nagy a halálozás az újszülöttkori és az időskori esetekben. 9 Járványos gyermekbénulás (Poliomyelitis anterior acuta) elleni inaktivált vakcina, IPV) A betegség kórokozója a poliovírus, mely az enterovírusok közé tartozik. Ezek közös jellemzője, hogy a beteg ember szervezetéből a széklettel ürülnek, szennyezett tárgyak, piszkos kéz közvetítésével terjednek, a szájon keresztül jutnak a szervezetbe és betegségek egész sorát (pl. agyhártyagyulladás, torokgyulladás, májgyulladás) képesek előidézni. A poliovírusok a gerincvelő azon részét ún. elülső szarvát- betegítik meg, ahol az izmok mozgatásáért felelős impulzusokat kibocsájtó idegsejtek (ún. motoros neuronok) találhatók. Ha vírusfertőzés következtében a motoros neuronok bizonyos hányada elpusztul, az anatómiailag hozzájuk tartozó izmok nem kapnak impulzusokat, ennek következtében nem képesek mozgásra, megbénulnak. Egyes ese- fuzet-xxe f-3.indd 9 5/20/10 7:40:43 PM

12 10 tekben a poliovírusok az ún. nyúlt agyvelőben található légzésközpont motoros neuronjait támadják meg, aminek a következménye a légzőizmok bénulása. A védőoltás korábban szájon át adható vakcinával (Sabin cseppek) megadott időben végzett kampányoltásokkal történt. Jelenleg már a gyermekbénulás ellen is inaktivált formában (IPV, inaktivált polio vakcina), öt kom po nensû védőoltással védekezünk A jelenleg használatos, DPTa-IPV-HIB kombinált oltóanyag, amely egyidejûleg a mind az öt, előtt röviden vázolt fertőzés ellen egyetlen tűszúrással alakít ki védettséget. A WHO eradikációs programjának köszönhetően a betegség teljes felszámolása világszerte zökkenőkkel ugyan, de halad. Kisebb-nagyobb polio járványok még Afrika egyes részein (Elefáncsontpart) Indiában és Törökországban vannak, míg az amerikai kontinens, Európa (benne hazánk is), Ausztrália már jó ideje polio mentes. A DPTa kombinált oltóanyag, amely egyidejûleg a három betegség ellen teremt védettséget. A védőoltás a diphteria-toxinnak és a tetanus-toxinnak a betegség kiváltására nem képes, átalakított formáját tartalmazza. A pertussis komponens elölt egész baktériumot tartalmaz. Ezek a betegségek hazánkban a rendszeresen végzett oltások eredményeképpen úgyszólván teljesen eltûntek. A WHO programjának köszönhetően a betegség teljes felszámolása jól előrehaladott, többek között Európa és benne hazánk is már poliomentes. HIB (Haemophilus influenzae b) A HIB a Haemophilus influenzae B baktérium nevének a rövidítése. A baktérium nevében az influenza szó azzal kapcsolatos, hogy korábban a klasszikus influenza kórokozójának tartották, de semmiképp sem keverendő a vírusos influenzával, hiszen influenzát nem okoz. Az egyik leggyakoribb bakteriális légúti kórokozó, melynek két nagy csoportja van: a tokot termelő és a tokot nem termelő csoport. A tokot termelő csoport súlyos betegségek, gennyes agyhártyagyulladás, gégefő-gyulladás, tüdőgyulladás, szeptikus ízületi gyulladás, csontvelőgyulladás okozásáért felelős. Ezeknek a betegségeknek nagy része kezelés nélkül halálos is lehet. A HIB cseppfertőzéssel terjed, majd az orr-, garatűrben tapad meg. A védőoltás a kórokozó poliribozil-ribitol-foszfát (PRP) tokanyagát tartalmazza, olyan antigént, amely a védekező antitest képzéséért felelős. A jobb antigénhatás érdekében a PRP-t más baktérium fehérjéjéhez kapcsolják (konjugálják). A védőoltás a HIB tokot nem termelő csoportja ellen nem véd, így az ezek által okozott enyhébb légúti betegségek (arcüreggyulladás, középfülgyulladás) továbbra is gyakoriak. A HIB oltás Magyarországon a '90-es évek eleje óta hozzáférhető, április 1. után született gyermekek részére kötelező. Fontos a védőoltást a léphiánnyal élőknek is megkapniuk, életkortól függetlenül. fuzet-xxe f-3.indd 10 5/20/10 7:40:43 PM

13 MMR vakcina Mumpsz, kanyaró, rózsahimlő A járványos fültőmirigy gyulladás (mumpsz), kórokozója a mumps vírus. A betegség cseppfertőzéssel terjed. A vírus a nyálmirigyeket, leggyakrabban a fültőmirigyeket betegíti meg, láz, a nyálmirigyek fájdalmas duzzanata jellemzi. Leggyakoribb szövődménye a savós agyhártyagyulladás, ritkábban előfordul maradandó, belső fül eredetű süketség, petefészek ill. heregyulladás, mely kétoldali folyamat esetén is sterilitást okozhat. kanyaró (morbilli) magas lázzal, jellegzetes kiütéssel, orrfolyással, kötőhártya gyulladással, hörghuruttal járó betegség. Kórokozója a kanyaró vírus. Típusos esetben a kiütések a fülek mögött és az arcon jelennek meg először, majd lefelé terjednek, megjelenésük után 2-3 nappal már az alsó végtagokon is láthatók. vírus fertőzőképessége igen magas, gyakorlatilag minden fogékony személy, aki a vírussal találkozik, megbetegszik. A betegség a szövődményei lehetnek gégegyulladás, agyvelőgyulladás, bakteriális felülfertőződés, ritkán előfordul súlyos idegrendszeri komplikáció is. Halálozás általában a szövődményekből adódik. A rózsahimlő (rubeola) általában cask hőemelkedéssel, ritkán lázzal, foltos kiütéssel, a tarkótáji nyirokcsomók megnagyobbodássával járó betegség. Szövődményei igen gyermekkorban ritkák, veszélyességét a felnőttkorban az idegrendszer gyulladása, illetve a magzatkárosító hatása adja. Ha a terhesség első harmadában kapja meg a várandós kismama, az igen gyakran súlyos fejlődési rendellenességet (kongenitális rubeola szindróma) okozhat. A három vírusbetegség ellen az oltás kombinált oltóanyaggal, az MMR oltással történik, melyben mindhárom betegség élő, gyengített kórokozója van jelen. A védőoltás vírus-összetevőit ugyan csirkeembrióban szaporítják, ma már azonban tudjuk, hogy az un. alimentáris tojásallergia (a tojásevésre allergies kiütésekkel reagáló gyermekek) a védőoltásnak nem ellenjavallata, az ilyen gyermekek is biztonsággal olthatók. A védőoltást a bőr alá (subcutan) ajánlott adni. Oltási reakcióra láz, igen ritkán a három megelőzendő fertőzésnek megfelelően kiütések, nyirokcsomóduzzanat és nyálmirigyduzzanat) az oltást követő 7-14 napon belül (leggyakrabban 7-9 nap) lehet számítani. Az oltási reakció ártalmatlan, nem fertőz és tennivalót esetleg lázcsillapításon túl nem igényel. A védőoltás várandósnak nem adható, de a várandós környezetében élőknek igen, rájuk semmilyen kockázattal nem jár. A családtervezés időszakában megállapítható, hogy a kötelező oltási rendben még nem oltott, leendő anyák fogékonyak-e rubolára, mert, amennyiben igen, a vakcina térítés ellenében gyógyszertárban hozzáférhető. Négy héttel az oltás után terhesség vállalható. 11 fuzet-xxe f-3.indd 11 5/20/10 7:40:43 PM

14 B típusú fertőző májgyulladás (Hepatitis B) A hepatitis B elterjedtsége és súlyos következményei miatt kiemelkedően fontos betegség. Kórokozója a hepatitis B vírus, mely testnedveken keresztül terjed, vérrel, sokszor szexuális úton, intravénás kábítószer beadásához használt eszözökkel. A klinikai lefolyásban lehet enyhe, akár fel sem ismerhető, de súlyos, gyorsan halálhoz vezető formák is előfordulnak. A betegség mintegy 5-10%-ban idültté válhat, krónikus aktív hepatitis, májzsug, májrák alakulhat ki. Előfordulhat az újszülöttkorban szerzett hepatitis-b fertőzés. A betegség 2-3 hónapos korban jelentkezik, melyet a tünetmentes vírushordozó vagy krónikus hepatitis-b-s anya ad át újszülöttjének a szülőcsatornában. A csecsemőkorban jelentkező betegség súlyos lefolyású, nem ritkán halálos kimenetelű, ezért a várandósság a 16. hetében kötelező a tünetmentes szűrővizsgálat, melyet követően a vírushordozó anyák újszülöttei védőoltást kaphatnak. Járványtanilag kiemelkedően fontos azok szerepe, akik tünetmentesen hordozzák a vírust, arányuk sok helyen alacsony (<2%), de ők a vírus és a betegség terjesztésben nagy szerepet játszanak. A védőoltás a vírus felszíni, protektív antigénjét (HBsAg) tartalmazza, melyet géntechnológiai úton állítanak elő. Az oltóanyagban olyan vírus alkotórész, mely a szaporodásért, kórokozó tulajdonságokért felelős, nem találtható. Az immunizálás általában 3 oltásból áll, rendje 0., 1. és 6. hónap. Kötelező a HBsAg hordozó anyák újszülöttjeinek oltása, ezeket 12 órán belül hiperimmun gamma-globulin adásával passzív védelemben is kell részesíteni. Kötelező a 13 éves korú serdülők, és a közép- és felsőfokú, egészségügyi iskolák elsőéves hallgatóinak oltása is. (A évesek minimum 5-6 hónap időközzel adott két oltással immunizálhatók az iskolai kampányoltások során.) FERTŐZŐ BETEGSÉGEK, MELYEK ELLEN LÉTEZIK AJÁNLOTT VÉDŐOLTÁS A és B típusú fertőző májgyulladás (Hepatitis infectiosa) 12 A hepatitis fertőzések forrása minden esetben valamilyen beteg ember, tünetmentes vírushordozáscsak a kisgyermekkorban adódhat. A vírus a lappangási idő végén az icterus megjelenése előtt ürül a legnagyobb mennyiségben a szervezetből a széklettel. Amikorra a betegség legjellemzőbb tünete, a sárgaság mmegjelenik, a vírusürítés mennyisége már jelentősen csök- fuzet-xxe f-3.indd 12 5/20/10 7:40:43 PM

15 ken. A betegek döntő többsége néhány hét alatt meggyógyul, egy részük 1 éven belül még visszaeshet. Krónikus betegség nem alakul ki. A fertőzés elsősorban az alacsony higiénés színvonalú területeken elterjedt. A védőoltás elölt vírust tartalmaz, az alapozó oltás után 6 60 hónap múlva emlékeztető oltás szükséges. Az oltás különösen ajánlott fertőzött területre utazóknak (pl a Mediterrán országok tengerpartjai), a laboratóriumi alkalmazottaknak, a szennyvízzel foglalkozóknak. A hepatitis B elleni védőoltás ajánlott és ingyenes a kiemelten veszélyeztetettek, az egészségügyi dolgozók, a rendőrök, tûzoltók, és a fertőzöttek környezetében élők számára. Ajánlott oltani azokat is, akik a fertőzésnek különösen ki vannak téve (pl. huzamosabb tartózkodás fejlődő országokban, homoszexualitás, injekciós kábítószer élvezet). Létezik a két, védőoltással megelőzhető májbetegség ellen kombinált vakcina is, melynek mind a gyermekek, mind a felnőttek számára készült változatával 0,1,6 hónapos oltási sor ad immunitást. Minden krónikus májbetegségben szenvedő beteg védőoltása a megelőzhető májgyulladások ellen ajánlott. Vírusos influenza Az influenza korunk egyik leggyakoribb fertőző súlyos betegsége, mely cseppfertőzés útján terjed, és nemtől és kortól függetlenül mindenkit támad. Megjelenésekor tömeges megbetegedést, járványt okoz. A betegségről már az ókorból vannak feljegyzések. A XX. sz. első nagy járványa a spanyolnátha volt, amely az I. Világháborút követően tört ki, 21 millió ember halálát okozta. Nagyobb járvány volt 1947-ben, 1957-ben (Ázsiai influenza), 1968-ban (Hong-kongi influenza) és ban is. A nagy járványok főleg a mérsékelt klímájú területeket sújtják, az északi féltekén december-március között alakulnak ki, a déli félgömbön áprilistól szeptemberig tart az influenza szezon. A trópusokon és a sarkvidéken, egész éven át járvány lehet. Jellegzetes tünetei a magas láz, fejfájás, fáradság, gyengeség, mellkasi fájdalmak, köhögés. A betegség kórokozója az A, B illetve C típusú influenza vírus, melyek közül az A és a B felelős a járványok kialakulásáért. Veszélyességét elsősorban a szövődményei adják, gyakori és súlyos a tüdőgyulladás, főleg az idősebbek között, akiknél akár halálozással is végződhet a betegség, de előfordulhat gennyes középfülgyulladás vagy akár idegrendszeri fertőzés is. 13 fuzet-xxe f-3.indd 13 5/20/10 7:40:43 PM

16 A védőoltás elölt influenzavírusokat tartalmazó kombinált vakcinával történik, melyet évente meg kell ismételni. Erre azért van szükség, mert az A és B típusú influenza vírusok felszíni antigénjei változásra képesek, és előfordulhat, hogy akár évente más-más vírussal találkozunk. A megfelelő védekezés érdekében a WHO egyéb egészségügyi szervezetekkel együttműködve minden tavasszal megállapítja a következő influenza szezonban várható vírusokat, a gyógyszergyártók pedig ezen irányelvek alapján készítik el az influenza elleni védőoltásokat. A védőoltás a szövetkultúrán vagy csirkeembrión (tojásban) szaporított, majd elölt, teljes vírust, a vírus egy részét (hasított vírus vakcina), ill. a protektív hatásért felelős antigént (alegység vakcina) tartalmazza. Nem szabad oltani akut, lázas betegségben, valamint az oltóanyag bármely alkotórészére ismert allergia esetén. Tojásra allergiás személyek oltása nagyon gondos körültekintést igényel, egyes esetekben nem is szabad, szükség esetén konzultálni kell a Klinikai Védőoltási Szaktanácsadóval illetve a háziorvossal. Várandósság és szoptatás ideje alatt is lehet és ajánlott oltani, illetve mindazok oltása kiemelten fontos, akik a várható influenza szezonban fognak szülni. A 2009/2010-es szezonban érte el a világot az influenza vírusok genetikailag új, járványos terjedésre képes változata, az A (H1N1), vagy pandémiás influenza, illetve új influenzajárvány. Ennek a járványnak az volt az első hullámban a fő jellemzője, hogy a korábbi, szezonális influenzajárványoktól eltérően az ötven évesnél fiatalabbakat is érintette, a halálos kimenetelű esetek között várndósok és korábban egészségesek is adódtak. A továbbiakban várható, hogy ez a vírus a szezonális influenzajárványok kórokozójává válik, ennek megfelelően antigénje az influenza elleni vakcinákban szerepelni fog. A hazánkban forgalomban lévő influenza vakcinák jól tolerálhatóak, az oltási reakciók enyhék. Az oltás helyén bőrpír, duzzanat, láz, rossz közérzet alakulhat ki, de ezen tünetek rövid idő alatt megszűnnek, általános tünetek ritkák. 14 Amit még érdemes tudni a 2009-ben megjelent új influenzáról A vírusok felépítésüket tekintve nagyon egyszerűek, mindössze néhány szerkezeti elemet tartalmaznak, mint az örökítő anyaguk, néhány fehérje és egyes esetben a burok. A vírusok csak gazdasejtben képesek szaporodni. A megfertőzött sejt anyagcseréjét ugyanis oly módon alakítják át, hogy az a vírus fehérjéit és örökítő anyagát állítsa elő. Ezután az alkatrészekből összeszerelődnek az újabb vírusok, majd kiszabadulnak a gazdasejtből, és újabb sejteket támadnak meg. Az influenzavírusok ugyanolyan burokkal rendelkeznek, mint szervezetünk öszszes sejtje. Ezt a lipidburkot ugyanis az őt termelő gazdasejtből való kiszabadulás során lopják el. A burok két fehérjét tartalmaz, melyek a vírus életképessége és az immunrendszer által való felismerés szempontjából is fontosak. Az egyik a hemagglutinin (H), a másik a neuraminidáz (N). A hemagglutinin a vírus gazda- fuzet-xxe f-3.indd 14 5/20/10 7:40:43 PM

17 sejten való megkötődéséhez szükséges. A neuraminidáznak a vírus gazdasejtből való kiszabadulásánál van nagy szerepe, segíti a sejthártya egy részének kiszakítását, amely azután a vírus burka lesz. Ennek a két fehérjének különböző típusai találhatók meg az egy-egy szezonban támadó influenzatörzsekben, ez alapján különböztetik meg az influenzavírusokat. A jelenlegi újinfluenza-vírus hemagglutininja és neuraminidáz enzime is az 1-es típusú, ezért hívják H1N1-nek. Hogyan védekezik szervezetünk a vírus ellen? Az influenzavírus súlyosan károsítja az általa megfertőzött gazdasejteket, ugyanis azok normális anyagcseréje teljesen megbénul, mely végül a sejt halálához vezet. Az influenzavírus csak néhány napig szaporodik a tüdősejtekben, ám ez idő alatt is súlyos károkat okoz.az immunrendszer a védekezés során felismeri a vírusburok felszínén lévő egyes fehérjéket, mint például a hemagglutinint. Az immunsejtek a hemagglutininhez kapcsolódnak, és nem engedik a vírust a gazdasejtbe jutni, és azt megfertőzni. A vírust felismerni képes sejtek egy részéből később, nap alatt memóriasejtek fejlődnek ki, melyek emlékeznek az adott típusú hemagglutininra. Vagyis egy későbbi fertőzés során hamarabb, még a betegség kialakulása előtt legyőzik a vírust. Hosszabb betegség esetén viszont más típusú immunsejtek szállnak szembe a vírussal, olyanok, amelyek az egész fertőzött sejtet elpusztítják. Ennek az a következménye, hogy maga a megfertőződött szerv is károsodik. Az immunrendszer által megtámadott szervben gyulladásos folyamatok alakulhatnak ki, amelyek kialakulásához a károsodott szövetekben megtelepedő baktériumok által okozott fertőzések is nagymértékben hozzájárulnak, különösen akkor, ha a páciensnek gyengébb az immunrendszere, és már nem bír el a két fertőzéssel együtt. A H1N1-es influenzavírus is képes olyan súlyos, és hosszú ideig tartó betegséget okozni, amikor az immunsejtek a beteg tüdejét is megtámadják. Sok legyengült egészségű, vagy egyéb betegségekkel is küzdő fertőzött kerül lélegeztető gépre ám az orvosok számára is meglepő volt, hogy H1N1 által fertőzött, egyébként egészséges fiatalok is kerültek lélegeztetőgépre súlyos szövődmények miatt! Miért jó a védőoltás? A védőoltásokban vagy egész vírusok vannak, vagy csak a kórokozó bizonyos részei. A bőr alá oltva az immunrendszer idegenként ismeri fel a bejutott vírust vagy vírusdarabkákat, és védekezni kezd ellenük. Az oltásban lévő hemagglutinint felismerve memóriasejteket termel ellene, melyek egy valódi influenza-fertőzés esetén kivédik a betegség kifejlődését. A mesterséges megfertőződés esetén is nap kell a memóriasejtek éréséhez, ezért kell 2 hetet várni a teljes védettség kialakulására. 15 fuzet-xxe f-3.indd 15 5/20/10 7:40:43 PM

18 A problémát az jelenti, hogy az influenzavírus rendkívül változékony, évente újabb és újabb törzsek jelennek meg, nagy kihívást okozva ezzel az embereknek. A szezonális influenza esetén a vírus évente kisebb genetikai változáson megy át, ezzel megváltoztatja a hemagglutinin és más fehérjéknek a szerkezetét, melyek a burokban találhatók. Így pedig azt éri el, hogy az előző évben termelt memóriasejtek nem ismerik fel őket. Ezért kell évente új vakcinát készíteni influenza ellen, és azzal újraoltani a veszélyeztetetteket. Az influenzavírusok változékonysága fontos a terjedésük, túlélésük szempontjából, hogy el tudják kerülni a szervezet specifikus védekezését és fenn tudjanak maradni a természetben. Emiatt ritkán, évente nagyobb genetikai változáson esnek át, ekkor nagy, világméretű járványokat idéznek elő, és súlyosabb megbetegedéseket okoznak mint például most a H1N1. A mostani pandémia előtt utoljára több mint 40 éve volt világjárvány. Az influenzát soha nem lehet kiirtani, minden évben előbukkan, viszont lehet ellene védőoltást készíteni, amely elég hatékonyan véd a betegség kialakulása ellen. Bárányhimlő (varicella) A bárányhimlő általában komplikációk nélkül átvészelhető, zömmel enyhe lefolyású, bár igen kellemetlen tünetekkel járó fertőzés, melyen a gyermekek többsége óvodás, iskolás korban átesik, de előfordul csecsemő- és felnőttkori varicella is. Gyakran járványszerű méreteket ölt, mely hazánkban a téli és tavaszi hónapokban éri el tetőpontját. A rendkívül ragályos betegség cseppfertőzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik. A lappangási idő kb nap, ezután jelentkeznek az első kiütések, a beteg azonban már 1-2 nappal a jellegzetes foltok megjelenése előtt is fertőz. A viszkető pöttyök mellett gyakori a nem túl magas láz (37,5-38,5 C), a gyengeség, étvágytalanság és a hasfájás. A bárányhimlő kórokozója a varicella-zoster vírus, mely a betegségen átesettek szervezetében még hosszú évekig lappang a gerincoszlop melletti idegdúcokban. Az immunitás gyengülésével főleg idősebb korban, daganatos megbetegedés, AIDS, kemoterápia esetén övsömör formájában jelentkezik. A védőoltás élő-, gyengített vírusvakcina két adagjával történik (minimum 4-6 hét időköz) vírussal történik, mely hatékony, tartós immunitás kialakítására alkalmas és kevés mellékhatással jár. Alkalmazásával az oltottakban ritkább a felnőttkori övsömör előfordulása, valamint súlyossága csökkenthető. Az oltás 9 hónapos kortól adható, 12 éves korig 1 adag szükséges. 12 év felett 2 adaggal érünk el teljes védettséget, melyek beadása között 6 hétnek kell eltelnie. Optimális védettség várható az 1-2 év közöttiek oltásától. 16 fuzet-xxe f-3.indd 16 5/20/10 7:40:43 PM

19 A bárányhimlőt sokan az enyhe lefolyású gyermekbetegségek közé sorolják, azonban serdülőkortól kezdve súlyosabb lehet, és szövődményei (pl. tüdőgyulladás, a pöttyök felülfertőződése, agyvelőgyulladás, a Ramsey-Hunt-szindróma), is gyakrabban fordulnak elő. A vírussal szemben fokozott veszélynek vannak kitéve a várandós édesanyák, mivel a bárányhimlő magzatkárosító kockázata a terhesség első 3 hónapjában jelentős. Ilyenkor a baba szervfejlődésének időszakában gyógyíthatatlan fejlődési rendellenesség alakulhat ki. A születés körüli időszak is nagy kockázatot jelent, ha a kismama a szülés előtt öt napon belül vagy két nappal utána betegszik meg bárányhimlőben. Ilyen esetben ugyanis nagy vírusmennyiség juthat a magzatba, aki világra jön, még mielőtt az anya termelte ellenanyagokhoz hozzájutna. Ezeknek az újszülötteknek az esetében súlyos lefolyású fertőzésre lehet számítani napos korban, mely megfelelő ellátás nélkül az esetek 30%- ában halállal végződhet. Különösen veszélyeztetettek még az immunhiányos emberek, a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok és az egészségügyben dolgozók is. A varcellán gyermekkorukban még át nem esettek oltása a családtervezés idején ajánlott. A második oltás után négy héttel terhesség vállalható. Neisseria meningitis okozta gennyes agyhártyagyulladás (meningococcus meningitis, meningitis epidemica) A gennyes agyhártyagyulladás egyik leggyakoribb kórokozója a meningococcus baktérium, melynek több csoportja létezik, ezek földrajzi előfordulása változó. Az A, C, Y és W-135 típusok ellen létezik hatásos védelem, míg az Európában gyakori B változat ellen eddig nem sikerült vakcinát előállítani. A betegség halálozása még megfelelő időben kezdett intenzív ellátással is 10% körüli, illetve életben maradás esetén is lehetségesek súlyos maradványtünetek. Egyes esetekben az meningococcus által okozott gennyes agyhártyagyulladás mellékvese bevérzéssel társul, ez utóbbi néha kezelés ellenére is gyorsan shock állapothoz, keringés összeomláshoz, halálhoz vezet. A védőoltás a meningococcus poliszacharida antigénjét tartalmazza. Az antigén hatás fokozása érdekében az egyes oltásokban a meningococcus poliszacharida antigént más baktérium fehérjével kapcsolják össze ( konjugálják), ezek az ún. konjugált vakcinák. A konjugált vakcinák már csecsemőkortól hatékonyak, adásukkal immunmemóriára is lehet számítani, míg a csupán poliszaharid vakcinák hatása pár év alatt lecseng. Az oltás kifejezetten ajánlott a veszélyeztetett területre történő utazás előtt. Két kiemelt kockázati csoport van az életkor alapján a két évesnél fiatalabbak 17 fuzet-xxe f-3.indd 17 5/20/10 7:40:43 PM

20 és a serdülők, fiatal felnőttek. Fokozott kockázati csoportba tartoznak még a komplement rendszer veleszületett zavaraiban szenvedők, illetve a lép nélkül élők. Kullancsvírus agyvelőgyulladás (kullancs-encephalitis) A tavasz-nyári kullancsos agyvelőgyulladás kórokozója a kullancs által terjesztett vírus, mely a kullancs csípése után néhány órával amikor a kiszívott vért a kullancs már emészti, és az emésztett vért visszaöklendezi a sebbe kerül a szervezetbe. A kórokozó ezután a vérárammal jut az agyba, ahol leggyakrabban savós agyhártyagyulladásként jelenik meg. A betegek döntő többsége 3-4 hét alatt maradványtünetek nélkül meggyógyul, de előfordulhat végleges izombénulás, nagyon ritkán halál is. A kullancson kívül a vírus terjedhet beteg állatok (tehén, kecske) nyers tején keresztül is. A védőoltás elölt (inaktivált) vírust tartalmaz. A védőoltás optimális alkalmazása az előre megtervezett, ebben az esetben 3 alapozó oltás szükséges, lehetőleg úgy időzítve, hogy a veszélyes évszakra az immunizálás befejeződjék. A védettség fenntartására emlékeztető oltásokra van szükség, első alkalommal, 3, majd öt évente. Nem szabad oltani akut lázas betegségben valamint az oltóanyag bármely alkotórészére ismert allergia, ill. tojás allergia esetén. Az oltás beadása az autoimmunbetegségek lefolyását ronthatja, ezét autoimmun-betegségben szenvedőkben valamint kismamáknak és szoptató anyáknak az oltás csak a haszon/kockázat mérlegelésével adható. Magyarországon a legtöbb fertőzött kullancs Zala, Somogy és Nógrád megyében található, de előfordulhatnak a Somogyi-hátságban, a Budai-hegyvidékben és a Mátrában is. Pneumococcus Streptococcus pneumoniae A kilencvennél is több szerotípussal rendelkező pneumococcus baktérium napjainkban is minden életkorban, de leginkább az öt véesnél fiatalabbakban és az idősekben súlyos fertőzések forrása. Felnőttekben az influenza járvány során a másodlagos tüdőgyulladás és a gyermekkori középfülgyulladás leggyakoribb kórokozója, de felelős még az egyes esetekben halállal végződő gennyes agyhártyagyulladás, szepszis és a mellhártyagyulladás kialakulásáért is. Az ép immunrendszerű embereket is megbetegítheti, de az immunrendszer csökkent működése, szív- és tüdőbetegség, anyagcsere-betegség esetén különösen veszélyes. 18 fuzet-xxe f-3.indd 18 5/20/10 7:40:44 PM