Előszó. Mihály Sándor igazgató, Szervkoordinációs Iroda

Átírás

1 1

2 2

3 Előszó Az elmúlt 5 év során a szervátültetés világszerte bevált gyakorlattá vált, ami óriási jótéteménnyel járt több százezer beteg számára. Az utóbbi két évtizedben az emberi szervek szervátültetésre történő felhasználása folyamatosan növekedett. Napjainkban a szervátültetés a legköltséghatékonyabb kezelés végstádiumban lévő veseelégtelenség esetén, míg olyan szervek végstádiumú elégtelensége esetén, mint a máj, a tüdő és a szív, az egyetlen rendelkezésre álló kezelés. A szervek szervátültetés során történő felhasználásának azonban vannak kockázatai. A szerv átültetés céljából történő, széleskörű, terápiás célú alkalmazása megköveteli, hogy a szervek minősége és biztonsága olyan legyen, hogy minimális szintre csökkenjen a betegségek átadásának kockázata. A jól szervezett nemzeti és nemzetközi transzplantációs rendszerek, valamint az elérhető legjobb szaktudás, technológia, és az innovatív orvosi kezelések alkalmazása jelentős mértékben csökkentheti az átültetett szervekkel kapcsolatos kockázatokat a recipiensek tekintetében. Ráadásul, a terápiás célokra használt szervek hozzáférhetősége attól függ, hogy az Unió polgárai készek e szervadományozásra. A tagállamok minden évben végeznek szervcserét. A szervcsere fontos módszer a rendelkezésre álló szervek számának növelésére, valamint a donor és a recipiens közötti jobb egyezés biztosítására, és így az átültetés minőségének javítására. Ez különösen fontos bizonyos betegek például a sürgős kezelést igénylő betegek, hiperimmunizált betegek és gyermekek optimális kezeléséhez. A rendelkezésre álló szerveknek szükségtelen problémák és késedelmek nélkül kell tudniuk átlépni a határokat. Az átültetés kockázatainak csökkentése és előnyeinek maximalizálása érdekében a tagállamoknak hatékony minőségi és biztonsági keretrendszert kell működtetniük. Az említett keretrendszert a teljes lánc mentén, az adományozástól az átültetésig vagy ártalmatlanításig kell megvalósítani és fenntartani. Idézet az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról szóló 21/53/EU irányelv bevezetőjéből. Munkánk iránti elkötelezettségünk alapja, hogy a szervátültetés életet ment, hiszen az életmentő és életminőség javító transzplantációs programok működéséhez szükséges szervdonációs riadókat szervezzük nap, mint nap. A koordináció szervezett kapcsolatot teremt a donor és a recipiens oldal között, amelynek célja a minőség és biztonság fenntartása és javítása egy átlátható és nyomon követhető struktúrában. A földrajzi, szakmai és egyéb távolságokat igyekszik kezelni és leküzdeni a Szervkoordinációs Iroda, többek között az 211. évről szóló Szakmai Beszámolóval is, amely a hazai szervdonációs tevékenység minden fontosabb összesített adatát bemutatja, valamint rövid áttekintést nyújt a magyarországi transzplantációs tevékenységről is néhány mutatón keresztül. Mihály Sándor igazgató, Szervkoordinációs Iroda 3

4 4

5 Tartalomjegyzék Előszó... 3 Tartalomjegyzék... 5 Bevezetés... 6 Fogalomjegyzék... 6 A Szervkoordinációs Iroda létrehozása, jogszabályok, tevékenységi köre, feladatai... 9 A Szervkoordinációs Iroda működését meghatározó jogszabályok... 1 Szervezeti felépítés, organogram 211 ben A Szervkoordinációs Iroda dolgozói 211 ben Szervkivételi riadók szervezése és dokumentálása Magyarországon Szervkivételi riadók szervezése Magyarországon, 211 ben A transzplantációs koordinátori munkát meghatározó alapelvek Mikor, mit és hogyan kérdez a koordinátor? Szervkivételi riadók dokumentálása Magyarországi cadaver szervdonációs aktivitás 211 ben Országos adatok A jelentések jellemzői Donorjellemzők Időszakos adatok Területi aktivitás Magyarországi transzplantációs aktivitás 211 ben Vese Máj Szív Pancreas Tüdő Időszaki összehasonlítások Gyermekdonációs és transzplantációs aktivitás Adatszolgáltatás nemzetközi regisztereknek Magyarország adatainak összehasonlítása az Eurotransplant adataival 211 ben Meghiúsult szervdonációk és szervkivételek 211 ben Családi tiltakozás Akut szervkérés Szervkivételi riadók alatt mért időfaktorok A Szervkoordinációs Iroda egyéb feladatai: donációélénkítés, oktatás, tájékoztatás Egy éves pilot program a kórházi koordinátori hálózat és a szervdonációs minőségbiztosítás program kialakítására Kórházlátogatási program... 6 Oktatás... 6 Orvos továbbképzés... 6 Egészségügyi szakdolgozói továbbképzés Transzplantációs Koordináció, mint az ápolás speciális területe Egészségügyi felsőoktatás Média aktivitás 211 ben XIII. Szervdonációs és Transzplantációs Európa nap Kongresszusi részvételek Nemzetközi szervkérések, felajánlások 211 ben EU tagállamokkal közös pályázati részvételek COORENOR MODE Melléklet: effektív szervdonorok száma kórházanként 211 ben

6 Bevezetés Fogalomjegyzék Szövet: Az emberi test bármely része, ide nem értve a spermiumot és a petesejtet, az embriót és a magzatot, a vért és a véralkotórészt. Szerv: Az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezetű egysége, és amelyet egészben történő eltávolítása esetén a szervezet nem képes regenerálni. Szerv és szövetátültetés: Szerv és szövet eltávolítása emberi testből, valamint annak más élő személy testébe történő beültetése. Donor: Az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából, illetve akinek testéből halála után szervet vagy szövetet távolítanak el más személy testébe történő átültetés céljából. Recipiens: Az a személy, akinek testébe más személyből eltávolított szervet, illetve szövetet ültetnek át gyógykezelés céljából. Agyhalál: Az agy beleértve az agytörzset is működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése. Halál: Amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. Halott donor: Donorok csoportja, ide értve a dobogó szívű agyhalott, és a nem dobogó szívű donorokat. Halott dobogószívű donor: A nemzeti törvények szerint halottnak nyilvánított dobogószívű agyhalott donor, aki az agyhalál neurológiai kritériumainak megfelel és szervei vagy szövetei transzplantációs céllal kivételre kerülnek. Szervdonáció: Legalább egy szerv eltávolítása szervátültetés céljából. Szervriadó: Az az eseménysorozat, amelynek időtartama a potenciális donor kijelölésétől az adott szerv beültetésének kezdetéig tart. Jelentett eset: A transzplantációs koordinátor szervezet értesítése, ha egy beteg kezelése kapcsán a szervdonáció lehetősége felmerül. Lehetséges donor: Elsődleges vagy másodlagos agykárosodást szenvedett halott, akinél nem áll fenn a donációra való alkalmasságot befolyásoló orvosi vagy egyéb kontraindikáció. 6

7 Potenciális donor: Minden olyan személy, akinél a donációra való alkalmasság tekintetében nem áll fenn orvosi kontraindikáció és megfelel a dobogószívű agyhalott donor, a nem dobogószívű donor, ill. az élődonor fogalmaknak/kritériumoknak. (Az Európa Tanács meghatározása alapján potenciális szervdonor minden olyan agyhalott, akinél a klinikai vizsgálatok kizárják a donációra való kontraindikációkat.) Nem tiltakozott : Olyan dobogó szívű agyhalott, akinél nem áll fenn a szervdonációra abszolút kontraindikáció és életében nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Effektív szervdonor: Olyan személy, akiből legalább egy szervet eltávolítottak szervátültetés céljából. Utilizált szervdonor: Olyan személy, akiből szervet eltávolítottak szervátültetés céljából, és az eltávolított szerv(ek) közül legalább egy beültetése megtörtént. SOD, Single Organ Donor: Egyszerv donor, ha cadaver donorból egy szerv eltávolítása történik transzplantációs céllal. MOD, Multiorgan donor: Többszerv donor, ha cadaver donorból legalább két különböző típusú szerv eltávolítása történik transzplantációs céllal. Kidney SOD (K SOD): Csak vese donáció transzplantációs céllal. Kidney MOD (K MOD): Olyan többszerv donáció, amikor vese és legalább egy másik típusú szerv eltávolítása történik transzplantációs céllal. Non Kidney SOD (nk SOD): Egy szerv de nem vese eltávolítása transzplantációs céllal. Non Kidney MOD (nk MOD): Olyan transzplantációs célú többszerv donáció, amikor a vesék eltávolítása nem történik meg. Donorjelentés: Potenciális, halott donorról érkező értesítés, amikor az agyhalál első jeleit észlelték, és nem áll fenn abszolút kontraindikáció. Donáció: Legalább egy szerv transzplantációs céllal történő eltávolítása. (A csak szövet donor nem tartozik ebbe a kategóriába.) Csak szövetdonor: A szervezési folyamat szervdonációs szándékkal kezdődik, de végeredményben szervkivétel nem, csak szövet kivétel történik. Teljes szervezési idő: A donorjelentés és a szervkivétel között eltelt idő. Donorgondozási idő: Az agyhalál észlelése és a szervkivétel között eltelt idő. Agyhalott gondozási idő: Az agyhalál megállapítása és a szervkivétel között eltelt idő. 7

8 Pozitív beleegyezés vagy donorkártya rendszer (Opting/Contracting in): Amely azt jelenti, hogy az agyhalott donorból történő szervkivételhez a donor még életében tett beleegyező nyilatkozata szükséges. Pozitív beleegyezés elvét használják USA, Egyesült Királyság, Kanada, Németország, Hollandia, Svájc, Új Zéland, Ausztrália, Japán, Dél Korea, Thaiföld, Írország, Dél Amerika, Latin Amerika és az arab országok többségében. Feltételezett beleegyezés elve (Opting/Contracting out): Amely szerint, ha valaki életében nem tiltakozott az ellen, hogy halála esetén szerveit transzplantációs célra felhasználják, akkor feltételezhető a beleegyezése, így a szervkivétel elvégezhető. Magyarországon is ehhez a formához alkalmazkodik az ide vonatkozó jogszabály, de ezt a jogrendet követi Európa legtöbb országa is, így pl. Ausztria, Csehország, Dánia, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Finnország. Néhány országban azzal a kiegészítéssel alkalmazzák a feltételezett beleegyezés elvét, hogy a tiltakozó nyilatkozat keresése mellett megkérdezik a család véleményét is a donációról. Ezt nevezzük a feltételezett beleegyezés gyenge formájának, amelyet pl. Franciaország, Olaszország, vagy Spanyolország is alkalmaz. BMI: Testtömeg index. A testsúly ellenőrzésére használt mérőszám. Kiszámítása: testtömeg kg elosztva a méterben mért testmagasság négyzetével. PMP (per million population): Egy adott mutató egy millió lakosra jutó száma, amelynek alkalmazásával a különböző lakosságszámú területek, megyék, régiók és országok adatai összehasonlíthatóak. Forrás: évi CLIV. törvény az egészségügyről 287/26. (XII. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól EUROCET Európai szerv, szövet és sejt regiszter az Európa Tanács e TEN programja keretében alapított projekt Improving the Knowledge and Practices in Organ Donation DOPKI projekt (EU) Országos Vérellátó Szolgálat, Szervkoordinációs Iroda 8

9 A Szervkoordinációs Iroda létrehozása, jogszabályok, tevékenységi köre, feladatai A Szervkoordinációs Iroda 27. január 1 én kezdte meg munkáját az Országos Vérellátó Szolgálat Központjának szervezeti egységeként. A Szervkoordinációs Iroda alkalmazásában az igazgató irányítása alatt 5 fő országos koordinátor látja el a feladatokat, és biztosítja a non stop készenlétet. A pécsi, szegedi és debreceni transzplantációs centrumokban 2 2 fő félállású centrum koordinátor látja el a szervkivétellel és beültetéssel kapcsolatos feladatokat, míg Budapesten 3 fő főállású centrum koordinátor végzi a beültetéssel kapcsolatos teendőket. A Szervkoordinációs Iroda központi szervezési feladata a magyarországi szervkivételek szervezésében a 323/26.(XII.23.) Korm. rendelet alapján a donorjelentéstől a transzplantációs céllal eltávolított szervek szállításának befejezéséig tart. Az Iroda legfontosabb feladata az ország területén minden szervkivételi riadó szervezése. Ennek érdekében az Iroda non stop készenlétet biztosít a donorjelentések fogadására és a szervezési teendők ellátására, az első információk alapján felméri a donor alkalmasságát és a szervek transzplantációs célú felhasználhatóságát, értesíti a területileg és az egyes szervek vonatkozásában illetékes szervkivételre feljogosított centrumokat, illetve a felek között kapcsolatot tart, valamint megszervezi a szervkivételt. Eközben segíti a kórházat a jogszerű adminisztrációban és donorgondozásban. A szervkivételen az országos koordinátor vesz részt, vagy az OVSz által félállásban alkalmazott centrum koordinátor veszi át a szervezést az adott szerv(ek) vonatkozásában. Segít a szervkivétel helyszínén, összegyűjti és ellenőrzi az adatokat, elkészíti a koordinátori és szervdonációs dokumentációt, rögzíti az esetleges hiányosságokat és eltéréseket, valamint gondoskodik ezek kiküszöböléséről. Ezt követően a 287/26. (XII.23.) Korm. rendeletnek megfelelően az illetékes centrum megbízásából, az orvos utasításának megfelelően megszervezi az alkalmasnak vélt recipiensek behívását, kivizsgálását, illetve a szerv(ek) beültetését. A dokumentáció véglegesítését minden dobogó szívű agyhalottból történő donáció vonatkozásában az országos koordinátorok végzik, így nemzeti adatbázist kezelnek a donációstranszplantációs aktivitásról. Ennek összesített és egyszerűsített adatai honlapunkon is megtekinthetők. A szervkivételek szervezésén kívül a Szervkoordinációs Iroda feladatai közé tartozik még: Donációt ösztönző programok végzése, pl.: kórházlátogatás Donációban résztvevő szakemberek számára továbbképzések szervezése és lebonyolítása Az egészségügyi intézmények és a transzplantációs centrumok igényeinek megfelelő tájékoztatás A hazai közvélemény hiteles, rendszeres tájékoztatása. 9

10 A Szervkoordinációs Iroda működését meghatározó jogszabályok 2249/26. (XII.23.) Korm. határozat A HUNGAROTRANSPLANT Egészségügyi Koordináló Közhasznú Társaság végelszámolásáról és faladatainak átadásáról az Országos Vérellátó Szolgálat részére. A Kormány egyetért azzal, hogy a HUNGAROTRANSPLANT Egészségügyi Koordináló KHT. által végzett a szervtranszplantációval kapcsolatos koordinációs feladatok a feladat ellátásához szükséges létszámmal és eszközökkel együtt kerüljenek átadásra az Országos Vérellátó Szolgálat részére. 323/26. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Vérellátó Szolgálatról 5. (1) Az állami vérellátó szolgálat feladatainak ellátására a Kormány az OVSZ t jelöli ki. (2) Az OVSzK i) szervdonáció és szervdonációhoz kapcsolódó szövetdonáció szervezésével összefüggő koordinációs tevékenységet végez. 287/26. (XII. 23.) Korm. rendelet A várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól 2. c) szervriadó: az az eseménysorozat, amelynek időtartama a potenciális donor kijelölésétől az adott szerv beültetésének kezdetéig tart. 5/26. (II.7.) Rendelet a mentésről (Módosította: 37/211. (VI. 28.) NEFMI rendelet 3. (1). Hatályos: 211. VIII. 1 től) 3. (2) A mentés az alkalmazott mentőegység típusa szerint lehet a) o) transzplantációs mentő gépkocsival, végrehajtandó mentési feladat. (3) A mentés a végzett tevékenység típusa szerint lehet g) szervátültetéssel kapcsolatos mentési feladat. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT Budapest, 29. október hó 6. nap Az általános főigazgató helyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek Szervkoordinációs Iroda A Szervkoordinációs Iroda feladatai: a) működteti a kétszintű koordinátori hálózatot (transzplantációs centrumoktól független, főállású országos koordinátorok és félállású regionális centrum koordinátorok), b) a donorjelentések fogadására 24 órás készenlétet lát el, c) a szervkivételi riadókat megszervezi és koordinálja, d) szervdonációt ösztönző tevékenységet folytat, e) elkészíti a szükséges donációs jelentéseket. 1

11 Szervezeti felépítés, organogram 211 ben A Szervkoordinációs Iroda közvetlenül az Országos Vérellátó Szolgálat általános főigazgató helyettesének hatáskörébe, irányítása alá tartozik. A szervezet vezetése, és a riadószervezéssel kapcsolatos operatív irányítás az igazgató felelőssége. Az Iroda végzi az összes magyarországi szervkivételi riadó központi szervezését, amelynek biztosítása érdekében háromszintű koordinátori hálózatot működtet. A budapesti központ irodájában, vagyis az első szinten országos koordinátorok fogadják egy ingyenesen hívható zöldszámon a donorjelentéseket minden egészségügyi intézményből. Az itt dolgozók feladata a donorkórház és a többi szereplő közötti kapcsolattartás, szervezés és segítségnyújtás a jelentéstől a szervkivétel kezdetéig. A transzplantációs központokban, a második szervezési szinten klinikai centrum koordinátorok dolgoznak, akiknek feladata a szervkivételtől a beültetésig terjed. Mindez azt is jelenti, hogy a központi szervezés a szervkivételig, illetve a kivett szervek szállításának szervezéséig tart, azt követően, a folyamat sajátosságaiból adódóan párhuzamos szervezésre van szükség, amelyek önállóan lebonyolíthatóak a transzplantációs központokban, egymás tevékenységének befolyásolása nélkül. 21. április 1 től négy fekvőbeteg ellátó intézményben kórházi koordinátorok kezdték meg a munkát egy minisztérium által támogatott fejlesztési program első lépéseként. Az egy éves program a spanyol és brit koordinátori struktúrát vizsgálja meg a hazai környezetben azzal a céllal, hogy az országos program kialakítása előtt megismerjük a két módszer hatékonyságát. ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT Főigazgató ORGANOGRAM Általános Főigazgatóhelyettes a Szervkoordinációs Iroda igazgatója Országos koordinátor Országos koordinátor Országos koordinátor Országos koordinátor Országos koordinátor Országos koordinátor Budapesti központi Iroda Centrum koordinátor Centrum koordinátor Centrum koordinátor Centrum koordinátor Centrum koordinátor Debrecen Kórházi koordinátor Dunaújváros Kaposvár Centrum koordinátor Pécs Kórházi koordinátor Kórházi koordinátor Kecskemét Centrum koordinátor Szeged Kórházi koordinátor Veszprém Centrum koordinátor Centrum koordinátor Budapest Szervkoordinációs Iroda 1. ábra 11

12 A Szervkoordinációs Iroda dolgozói 211 ben Mihály Sándor igazgató Egyetemi ápoló, Egészségügyi szakmenedzser, Európai transzplantációs koordinátor (CETC), Vice Chair of National Key Member Committee ETCO, Vice Chair of Board of Transplant Coordination, Division of Transplantation, UEMS Országos koordinátorok Auer Brigitta Országos koordinátor Diplomás ápoló Deme Orsolya Országos koordinátor Diplomás ápoló Szakács Éva Országos koordinátor Diplomás ápoló Szűcs Anikó Országos koordinátor Egyetemi ápoló Holtzinger Emese Országos koordinátor Diplomás ápoló Klinikai centrum koordinátorok Gudor Károlyné, Gabriella Centrum koordinátor, Debrecen Diplomás ápoló Kabai Krisztina Centrum koordinátor, Debrecen Diplomás ápoló Vinczen Mónika Centrum koordinátor, Pécs Egyetemi ápoló Viola Mária Centrum koordinátor, Pécs Mentőtiszt Illencsik Mária Centrum koordinátor, Szeged Szociális munkás Zámbó Mónika Centrum koordinátor, Szeged Diplomás ápoló Kórházi koordinátorok Dr. Jobbágy Lajos Kórházi koordinátor, Dunaújváros Aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos Dr. Molnár Márta Kórházi koordinátor, Kaposvár Aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos Dr. F. Kiss Zoltán Kórházi koordinátor, Kecskemét Aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos Dr. Bíber Kinga Kórházi koordinátor, Veszprém Aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos 12

13 Szervkivételi riadók szervezése és dokumentálása Magyarországon Szervkivételi riadók szervezése Magyarországon, 211 ben A szervdonációs riadó menete az első koordinátor szervezet létrehozása óta lényegesen megváltozott. 27. január 1. óta a Szervkoordinációs Irodába fut be az ország egész területéről minden donorjelentés az erre a célra fenntartott, ingyenesen hívható zöld számra. A donorjelentés során az ügyeletes országos koordinátor rögzíti a donor mindazon adatait, amelyek alapján nagy valószínűséggel megítélhető a donoralkalmasság jogi és orvosi értelemben egyaránt, valamint az egyes szervek átültetésre való alkalmassága. Az adatokat gyorsan és pontosan, strukturált elrendezésben; a donorlekérdező lapon kell rögzíteni, majd továbbítani a területileg, illetve az adott szerv szempontjából illetékes centrum koordinátorának. A transzplantálható szervek ismeretében a rendelkezésére álló, naprakész információkat tartalmazó transzplantációs várólisták alapján tudja eldönteni a centrum, hogy az adott donor vércsoportjának és testméreteinek megfelelő máj, szív, pancreas+vese, illetve tüdő átültetésre váró beteg van e a hazai várakozók között. Az átültethető szervek alkalmasságának pontosabb megítélése érdekében a transzplantációs központok néha további vizsgálatokat kérnek az országos koordinátoron keresztül. Végül megszületik a végső döntés, hogy mely szervek eltávolítása valósulhat meg. Az agyhalál megállapítása után minél közelebbi időpontra célszerű meghatározni a szervkivétel kezdeti időpontját, figyelembe véve az érintetteknél rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeket, illetve ennek ismeretében a különböző centrumokból érkező orvoscsoportok érkezési idejét. A mentésnek minősülő, szervdonációhoz kapcsolódó szállítások szervezését az országos koordinátorok végzik. Általánosságban elmondható, hogy a hasi szervek eltávolítását végző központok képviselői a bemetszés időpontjára, a mellkasi szerveket explantáló orvosok pedig 3 45 perccel később érkeznek. A szervkivétel során a szervkivevő csoportokat a budapesti transzplantációs régióban országos koordinátorok kísérik. A debreceni, pécsi és szegedi transzplantációs régióban a centrum koordinátor(ok) segítik a szervkivételen az orvos csoportok munkáját. A donáción résztvevő koordinátor feladata a donort adó kórházban a donor kórlapja alapján a korábban kapott adatokkal való egyeztetése, az agyhalál megállapítás törvény által előírt formai követelményeinek biztosítása, a daganatos vagy fertőző betegség átvitele megelőzésének érdekében az erre utaló anamnesztikus adatok, illetve vizsgálati eredmények áttekintése stb. A donortól származó (vér és lép ) minták összegyűjtése és a kivett szervek előírás szerinti jelölése, tárolása és szállítása szintén a koordinátor feladata. Máj, szív és tüdőkivétel esetén a recipiens már a szervkivétel előtt kiválasztásra, behívásra és előkészítésre kerül a donor vércsoportja és testméretei alapján. A szervkivételt követően 8 1 órával elkészülő veseszelekciós lista érkezésekor az OVSz és a budapesti Transzplantációs és Sebészeti Klinika centrum koordinátorai részt vesznek a vesék allokációjának technikai lebonyolításában (centrumok közötti veseelosztás), a recipiensek kiválasztásában és behívásában, műtét előtti vizsgálatok megszervezésében, műtéti előkészítésükben. A szelekciós lista az országos várólista azon ad hoc szelektált része, mely a donor vércsoportjának és HLA antigénjeinek alapján kb. 15 olyan recipiens nevét tartalmazza, akik az adott donor két veséjének egyikét jó immunológiai egyezéssel kaphatják január 1 től a előzetes, vérből történő DNS alapú HLA tipizálás került bevezetésre, amely lehetővé 13

14 teszi a vese recipiensek szervkivétel előtti vagy azzal párhuzamos kiválasztását és behívását. Az Országos Vérellátó Szolgálaton belül zajló központosítási folyamat részeként a budapesti és a debreceni donorkivizsgáló és immungenetikai laboratóriumok végzik a szervkivételt megelőző vérből történő vizsgálatokat október 3 tól az OVSz kezdte meg a szervdonációkhoz kapcsolódó szállítási feladatok ellátását. Ennek értelmében átvételre került az Országos Mentőszolgálattól a szervkivevő orvoscsoportok és a transzplantációs céllal eltávolított szervek szállítása. Továbbá olyan korábban nem megoldott feladatokat is ellátunk saját gépjárműveinkkel, amelyekre korábban nem állt rendelkezésre szervezett megoldás. Ezek közé tartozik a szervdonációhoz szükséges vérminták szállítása: pl. vércsoportszerológiai vizsgálat, fertőző betegségek kizárása céljából végzett vizsgálatok, HLA szövettipizálás, keresztpróba vizsgálatok. A fent említett feladatok mindegyike mentési feladatok közé tartozik az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 94. a, valamint a mentésről szóló 5/26. EüM rendelet 3. a alapján. Utóbbi rendelet módosítása éppen az új feladat jogszabályi hátterének meghatározása miatt is szükséges volt, ezért külön definícióval ellátva megjelölik a transzplantációs célú mentőgépjárművet a rendeletben. A szervdonációhoz kapcsolódó szállítások koordinációja az országos koordinátorok feladatai közé tartozik. Az elvégzett transzplantációk fontosabb adatairól a koordinátorok pontosan szabályozott, standardizált iratkezelési rend alapján készítenek dokumentációt. Az országos koordinátorok minden esetben tájékoztatják a donorkórházakat a kivett szervek sorsáról. A donációs eseményekről és az ezt követő beültetésekről a transzplantáló centrumok koordinátorai küldenek havi rendszerességgel beszámolót az OEP nek, amely ez alapján tudja a donorkórházak és a szervkivevő teamek munkáját a vonatkozó kormányrendelet szerint finanszírozni. A transzplantációra kerülő szervek életképességét növelhetjük, ha az agyhalál észlelésétől a potenciális donor jelentéséig, valamint az agyhalál megállapítástól a szervkivételig eltelt időt csökkenteni tudjuk. Ennek hatékony eszköze a rendszeres kórházlátogatás, a szervenkénti kivevő teamek utazásának és munkájának pontosabb összehangolása, illetve az agyhalál észlelését követően előírt megfigyelési idő kiváltására szolgáló műszeres vizsgálatok használatának propagálása. A transzplantációval kapcsolatos tevékenységek minőségbiztosításában az egyes riadók menetének szabályozott és pontos dokumentálása jelent komoly előrelépést a korábbi gyakorlathoz képest, elsősorban a visszakereshetőség és a nyomon követhetőség szempontjából. A dokumentáció két területen zajlik: a teljes dokumentáció a központi irodában történik a donorjelentéstől a donációs folyamat végéig, amely a kimenetel tekintetében lehet meghiúsult donáció, sikeres szervkivétel, meghiúsult beültetés és sikeres transzplantáció. Emellett a centrum koordinátorok vezetik és továbbítják az országos koordinátoroknak a transzplantált recipiens/ek alapadatait tartalmazó információs lapokat. A szervek útját a koordinátor szervezet követi a kivételtől a beültetésig, ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a donorgondozásban és szervkivételben részt vevő kórházi dolgozóknak, a szervkivétel és beültetés kimenetelének ismeretében, levélben köszönjék meg munkájukat minden donációt követően. A pontos és dokumentált szervkövetés adatokat szolgáltat a súlyos káros események és szövődmények bejelentési rendszerének kialakításához. A cadaver donorok legközelebbi hozzátartozói is tájékoztató levélben értesülnek a szervátültetések eredményeiről. 14

15 A transzplantációs koordinátori munkát meghatározó alapelvek Az országos koordinátor felelős a donorjelentéstől a szervkivételig a szervezés központi irányításáért, melynek során az alábbi szempontok határozzák meg a munkáját: Non stop elérhetőség. Minden szervezési feladat felelősségteljes elvégzése (tehát a folyamat minden lépéséről tud, de leginkább maga végzi), miközben tudatosan kezeli az adatok továbbítását, hogy ne legyen információtorzulás. A donorjelentő személy segítése és motiválása az összes olyan adat megszerzésére, amelyek a donor és a szervek alkalmasságának megítéléséhez szükségesek. A jelentő kórház érdekeinek képviselete a transzplantációs centrumok felé a szervezés során. A transzplantációs centrumok érdekeinek képviselete a jelentő kórház felé a szervezés során. A beültetésre alkalmas szervek számának maximalizálása, minél rövidebb idő alatt (időfaktor). A donáció megvalósulásának segítése különleges helyzetekben (marginális donorok/kiterjesztett donorkritériumok). A többszerv donáció feltételeinek megteremtése, míg a centrum koordinátor az adott szerv kivételét segíti (pl. egy vesetranszplantációs centrumban dolgozó regionális koordinátor a vesék kivételénél működik közre). A szervek transzplantációra való alkalmasságának megőrzésére irányuló törekvés (donorgondozás, időfaktor). Az agyhalál megállapítás jogszerű lebonyolításának segítése. Hozzátartozókkal való kommunikáció segítése. Multiorgan donáció esetén, a sürgősségi várólistán levő beteg transzplantációját végző központban végzendő átültetés elsőbbségének biztosítása a szervezés során. A fenti szempontok teljesülése akkor biztosítható, ha a transzplantációs koordinátor: Ismeri a teljes folyamatot és a résztvevőket (donorjelentő, donorgondozó, kivevő team, centrum koordinátor, mentőszolgálat, tömegközlekedés, rendőrség, egyéb hatóságok és egészségügyi szolgáltatók). Bizalmat kap a donorjelentő kórháztól és a transzplantációs centrumoktól, tehát részletesen ismeri: az agyhalál megállapítás menetét és jogi szabályozását, a donorgondozás alapelveit, a vegetatív vihar jellemzőit és az egyes szervek életképességének megőrzése miatt szükséges terápia lépéseit, a család bevonásakor felmerülő nehézségeket és azok megoldására irányuló kommunikációs technikákat, a donor és szervek alkalmassági kritériumait, az egyes centrumokban zajló szervezési folyamatot és annak időigényét, a szervkivétel menetét, a kivevő team ek igényeit a donáció során, az egyes szervenként eltérő recipiens kiválasztási szempontokat, a recipiens kiválasztás, behívás, előkészítés menetét és időigényét, 15

16 a szerv beültetésének menetét, a szervek és a team ek szállítási lehetőségeit és szervezési formáit, speciális helyzetekben (bűnügy, öngyilkosság, külföldi szerv felajánlás, stb.) követendő eljárási rendet. Mikor, mit és hogyan kérdez a koordinátor? Nemzetközi és ma már hazai tapasztalatok is alátámasztják, hogy a koordinátori tevékenység éppen azáltal képes javítani a donációs és transzplantációs folyamat eredményét, hogy a szervezés által a lebonyolítás gyorsabb, pontosabb. Kulcsfontosságúnak kell elismerni a donorkoordinátorok vagy a koordinációs csoportok szerepét nem csupán az adományozási és az átültetési folyamat hatékonyságának, hanem az átültetendő szervek minőségének és biztonságának javítása terén is. (21/53/EU irányelv, (17)) A folyamatban résztvevő orvosokra egyre kevesebb szervezési teendő hárul, így koncentrálni tudnak az orvosszakmai feladatok ellátására. A koordinátori protokollok alkalmazásával egyre kevesebb információ veszhet el, csökken a tévedések lehetősége, egyre gyorsabban gyűjthetők és továbbíthatók a döntéshez szükséges adatok, valamint azok később is visszakereshetőek. Az országos koordinátor akkor kérdezi a potenciális donor adatait részletesen, ha az agyhalál jeleinek első észlelése már megtörtént (nem biztos, hogy az észlelés után közvetlenül minden adat rendelkezésre áll, amely a szervek alkalmasságának megítéléséhez szükséges döntésekhez kell). Ekkor az alábbi struktúrában történik az adatok lekérdezése: Donort, intézményt és donorjelentőt azonosító adatok, Jogszabályi követelményeknek való megfelelés, Donoralkalmasság megítéléséhez szükséges adatok. Akkor biztonságos a koordináció, ha minden történésről tud a szervező. Az országos koordinátor döntési jogköre korlátozott, nem a döntéshozói feladata a legfontosabb, hanem ő az információforgalom irányítója, tevékenysége a transzplantálható szervek minőségét és biztonságát szolgálja. A szervezett keretek között történő transzplantációs koordináció még mindig új munkaterület hazánkban, évtizednyi tapasztalattal és kitűnő példákkal világszerte. A fenti felsorolásból is látható, hogy a tevékenység legfontosabb jellemzője a hatékony szervezés, amelynek hátterét a teljes folyamat részleteinek ismerete biztosítja. Szervkivételi riadók dokumentálása Az OVSz, Szervkoordinációs Iroda a szervkivételi és szervtranszplantációs riadók során részletes dokumentációt vezet, az erre készült formanyomtatványokon dokumentálja, majd papíron és elektronikus formában archiválja a szervkivételek kimenetelét és a szervek sorsát. Célunk a szervkivételi transzplantációs riadók során zajló események biztonságának, átláthatóságának, nyomon követhetőségének, ellenőrizhetőségének biztosítása, ill. a szervdonációk és transzplantációk kimenetelének egységes archiválása, protokoll szerint. A dokumentáció elvégzésének felelőse: az adott riadó szervezését végző országos koordinátor. Az ellenőrzés felelőse: a Szervkoordinációs Iroda igazgatója. 16

17 Donorjelentéskor a Donorlekérdező adatainak kitöltésével állnak rendelkezésre azon adatok, amelyek a donoralkalmasság, ill. az egyes szervek alkalmasságának elbírálásához szükségesek. A donációs riadó alatt, az országos koordinátor a Riadónapló Időfaktorok nyomtatványon rögzíti a szervezési folyamat fontos lépéseit. A szervkivételi riadó alatt használatos egyéb nyomtatványok: Vércsoport szerológiai vizsgálat kérőlap (első és második vizsgálat) Vírus szerológiai vizsgálat kérőlap Előzetes keresztpróba/hla tipizálási kérőlap Mentési utalvány Szervkövetés lap Agyhalálhoz vezető kórok A szervkivétel után megtörténik az adatgyűjtés a szervkivétel kimeneteléről a transzplantációs centrumoktól. A donáció után legkésőbb 24 órával a centrum koordinátorok az alábbi dokumentumokat küldik meg a Szervkoordinációs Irodába: Donációban résztvevők névsora Szervkivételt végzők névsora Necro report (szervenként) Vércsoport vizsgálati lelet Megvalósult transzplantáció alapadatai A szervkivételek és beültetések eredményéről köszönőlevélben kap tájékoztatást a donort jelentő kórház főigazgatója, valamint a Donációban résztvevők névsora nyomtatványon feltüntetett minden kórházi dolgozó. A Donorlekérdező adatait és a szervalkalmasságok megítélését, valamint a szervbeültetések eredményét együttesen tartalmazó Donációs epikrízist tájékoztatásul megküldjük a kórházigazgatónak, ill. a donorjelentőnek. A Donor legközelebbi hozzátartozójának adatai nyomtatvány alapján tájékoztató levelet kap a donor legközelebbi hozzátartozója, mely tartalmazza a recipiens(ek) életkorát, nemét. Az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodája, a szervkivételi riadók archiválása, pontosabb szervezése és ellenőrizhetősége miatt rögzíti a zöldszámra és az ügyeletes országos koordinátor által használt telefonra bejövő, valamint a riadó szervezéssel kapcsolatos kimenő hívásokat. 17

18 Magyarországi cadaver szervdonációs aktivitás 211 ben Országos adatok A jelentések jellemzői 211 ben összesen 234 jelentett eset érkezett a donorjelentő zöld számra. Ebből 25 olyan meghiúsult esetet regisztráltunk, amelyek során az agyhalál megállapítása nem történt meg, de a kórok elsődleges vagy másodlagos agykárosodás volt. Az év során 36 olyan potenciális donort jelentettek, amikor az agyhalál megállapítása megtörtént, de a donáció valamely oknál fogva meghiúsult. 4 olyan jelentés volt, amikor az agyhalott életében tett tiltakozó nyilatkozata az Országos Transzplantációs Nyilvántartásban nem szerepelt, azonban a donáció meghiúsult. 131 alkalommal valósult meg szervkivétel cadaver donorból, amelyek közül 13 effektív donor volt, tehát a szervkivételt nem követte beültetés és 118 utilizált donort regisztráltunk, amikor a transzplantációs célú szervkivételt szervátültetés követte. Két esetben történt csak szövetdonáció (TOD), amikor a szervkivételeket megszerveztük, azonban makroszkópos szervalkalmatlanság miatt egyik szerv kivétele sem történt meg, azonban a szövetkivételeknek orvosszakmai akadálya nem volt, így 2 szívbillentyű eltávolítása történt meg. 77 esetben egyféle szervkivétel történt, amelyek közül 7 csak vesedonáció (K SOD) és 7 vesekivétellel nem járó egyszerv kivétel (nk SOD) volt. Az említett 7 nk SOD egyike a pécsi régióban valósult meg, 2 esetben a debreceni régióban történt ilyen típusú donáció és 4 nk SOD a budapesti régióban valósult meg. Összességében 1 szívkivétel, 4 tüdődonáció történt és 2 esetben csak májat távolítottak el a szervkivevő orvoscsoportok. Mind a hét esetben megvalósult a szervek beültetése is, így sikeres transzplantációk követték a szervek eltávolítását. 211 ben 53 a vesék kivételét is magába foglaló többszerv kivétel (K MOD) történt és 1 esetben történt nk MOD, tehát a vesék kivétele nélkül járó többszerv kivétel. Ebben az esetben máj és tüdőkivétel történt a donorból. Az 53 K MOD közül 22 esetben három szerv kivétele, 2 esetben négy szerv kivétele, 11 esetben öt szerv kivétele történt. 18

19 ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT Riadók kimenetelének megoszlása, szerv kivétel 5 szerv kivétel 4 szerv kivétel 3 szerv kivétel nk MOD K MOD nk SOD K SOD Utilizált donor Effektív donor Nem tiltakozott Potenciális donor Lehetséges donor Szervkoordinációs Iroda 2. ábra ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT Cadaver, élő és többszerv donációk Magyarországon, cadaver donor élő donor többszerv donor (%) % ,2 21, ,6 18,4 12, Szervkoordinációs Iroda 3. ábra A 234 jelentés 58 kórházból érkezett, amelyek közül 117 megyei (5 %), 56 fővárosi (24 %), 29 városi (12 %) és 32 egyetemi (14 %) intézmény. A 131 donáció 44 kórházban valósult meg, amelyek közül 74 megyei (56 %), 24 fővárosi (18 %), 16 városi (12 %) és 17 egyetemi (13 %) intézmény. 19

20 ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT Donációs transzplantációs aktivitás, Donorjelentések Donorjelentő kórházak Transzplantációk Szervkoordinációs Iroda 4. ábra A független koordinátor szervezet működése óta eltelt időben minden, már lehetséges donort jelentett intézményt nyilvántartunk a rendszerünkben, így 22 óta eddig összesen 12 a regisztrált kórházak száma. Az elmúlt években zajlott struktúraátalakítások következtében néhány intézmény kikerült a potenciálisan donort jelentő intézmények listájából, így a 21 es évben 94, eddig már jelentett egészségügyi ellátó intézményt tartottunk számon. 211 ben 2 olyan kórházzal bővült a lista, ahonnan eddig még nem jelentettek a donorjelentő zöld számon. Ebből a 96 intézményből 58 jelentett donort 211. év folyamán és 38 olyan intézmény volt, ahonnan egyáltalán nem érkezett jelentés. A legtöbb jelentés a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház orvosaitól érkezett, akik 17 alkalommal kerestek meg minket donációs szándékkal. Átlagosan 4,3 jelentés érkezett 1 jelentő intézményből. A megvalósulások tekintetében nyilvántartásunk 87 intézményt tartalmaz 22 óta. A legtöbb megvalósult donáció 12 volt egy kórházban, és 43 korábban donort adó intézményben nem történt donáció 211 ben. Átlagosan 2,98 donáció valósult meg egy aktív intézményben. 211 ben 165 orvos jelentette a 234 lehetséges donort. Egy jelentő orvos átlagosan 1,42 donort jelentett. A legtöbb orvostól 1 jelentés érkezett az elmúlt év folyamán, míg a legtöbbet jelentett orvos összesen 9 lehetséges donort jelzett a zöld számra. Az első megkeresések időpontja többségében reggel 9: és délután 15: óra közé tehető, de amint az a lenti ábrából is kiderül az ezt követő, 22: óráig terjedő időszak is aktív periódus a donorjelentések időzítése tekintetében. Az első értesítéstől kezdődik el a tényleges központi szervezés, amely megvalósulás esetén a szervkivételig tart. A szervkivételek kezdeti időpontjai (pontosabban a szervperfúzió kezdetének időpontjai) változatos képet mutatnak és a nap 24 órájának minden időszakában előfordultak. 2

21 ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT A donorjelentések előfordulási gyakorisága a nap 24 órájára, Szervkoordinációs Iroda 5. ábra ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT A szervkivételek előfordulási gyakorisága a nap 24 órájára, Szervkoordinációs Iroda 6. ábra Minden lehetséges alkalommal azt az üzenetet továbbítjuk az intenzív osztályok felé, hogy ne donorokat, hanem agyhalottakat jelentsenek a donorjelentő zöld számra és az agyhalál jeleinek első észlelése után keressenek meg bennünket. A 29 es év folyamán egy olyan tendencia indult el, hogy több esetben már az agyhalál tüneteinek első észlelése előtt megkerestek bennünket a transzplantációs céllal eltávolítható szervek alkalmasságának bizonytalansága miatt. Ezt a tendenciát 21 év folyamán is érzékeltük, azonban 211 ben etikai, jogi megfontolásból változtattunk a potenciális donorok adatainak rögzítési rendjén. 21

22 A potenciális agyhalottakról csak abban az esetben történt meg a részletes adatok felvétele, amennyiben az agyhalál jeleinek első észlelése is megtörtént, tehát amikor potenciális donorrá vált az addig kezelt beteg. Összesen 13 esetben történt észlelés előtt első megkeresés, míg 129 esetben észlelés után kerestek meg bennünket. Ezek közül három olyan eset volt, amikor már az aláírt jegyzőkönyv is elkészült mire az első megkeresésünk megtörtént. Donorjellemzők Az elmúlt évek során a donorok jellemzőit tekintve változások figyelhetők meg. Ezen változások közül talán legjelentősebb a donorok átlagéletkora, illetve életkori eloszlása. ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT Cadaver donorok életkora, évig 11 2 évig 21 3 évig 31 4 évig 41 5 évig 51 6 évig 61 7 évig 71 8 évig 8 év felett Szervkoordinációs Iroda 7. ábra 211 ben a donorok átlagéletkora 46,18 év volt. Az életkori megoszlás szempontjából az a tendencia figyelhető meg a 21. év adataihoz képest, hogy a csökkenő donorszám a 41 6 év közötti donorok számának csökkenését jelentette, míg a fiatalabb korosztályban (11 3 év között) kismértékű emelkedés tapasztalható. 211 ben a legfiatalabb cadaver donor 13 éves volt, míg a legidősebb 81 éves. Két, 18 év alatti cadaver donorból történt szervkivétel. A legfiatalabb vesedonor 17 éves volt, míg a legidősebb 69 éves. A vesedonorok átlagéletkora 45,96 év. A legfiatalabb májdonor 17 éves volt, míg a legidősebb 81 éves. Az átlagéletkor a májdonorok esetében 38,98 év volt a 211 es év folyamán. A szívdonorok átlagéletkora 211 ben 3,64 év volt, a legfiatalabb szívdonor 2 éves, míg a legidősebb 47 éves volt. A tüdődonorok átlagéletkora 39,95 év, a legfiatalabb tüdődonor 13 éves volt, míg a legidősebb 68 éves. Pancreas tekintetében az átlagéletkor 34,8 év volt 211 ben, a legfiatalabb pancreas donor 24 éves, míg a legidősebb 45 éves volt. A 234 jelentett lehetséges donornak 33,8 % a volt nő (79) és 66,2 % a férfi (155). A jelentett esetek vércsoport eloszlását tekintve a legtöbbször előforduló A vércsoport volt (46,87%), 22

23 ezt a vércsoport követte (3,81%), majd a B vércsoport (11,6%) és végül 1,72 % ban fordultak elő AB vércsoportú lehetséges donorok. Az agyhalálhoz vezető kórokokat a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság (MAITT) Szervdonációs Munkacsoportjával közösen kialakított csoportosítás alapján dokumentáljuk. Az ICD1 kódokat folyamatosan bővítjük az egyes egyedi eseteknek megfelelően. A donorok diagnózisát tekintve az agyi vascularis történések fordulnak elő leggyakrabban (64,89%), ezek közül is az aneurysma ruptura által okozott nagyagy féltekei agyállomány vérzés (49 esetben) volt a legtöbbször az agyhalálhoz vezető kórok, illetve az aneurysma ruptura talaján kialakuló subarachnoideális vérzés (21 esetben). Ezt követik a traumás történések (29,77%), amelyek közül a traumás eredetű subdurális vérzés a legtöbb esetszámú diagnózis (2 esetben) és 5,34 % ban egyéb diagnózis állt az agyhalál háttérben (hypoxiás agykárosodás). Donordiagnózisok Gyakoriság ICD 1 ICD 1 Traumás SAV 9 Traumás SAV, polytrauma 1 Traumás SDH 2 31 S64 S65 S66 S68 S62 S21 S63 S69 Traumás SDH, polytrauma 1 Contusio cerebri 1 Contusio cerebri, nagyagyi 1 Contusio cerebri, többszörös lokalizáció 5 8 S6. Contusio cerebri, többszörös lokalizáció, polytrauma 1 Aneurysma ruptura, SAV I6 Aneurysma ruptura, kamravérzés 2 Aneurysma ruptura, agyállományvérzés, agytörzsi 5 49 I61 I62 Aneurysma ruptura, agyállományvérzés, nagyagy féltekei 42 Stroke, vérzéses, agytörzsi 1 Stroke, vérzéses, nagyagyi 5 Stroke, lágyulásos, agytörzsi 2 15 I64 I63 I66 I69 I65 I67 Stroke, lágyulásos, nagyagyi 7 Hypoxia, újraélesztés után 5 Egyéb 2 2 Összesen: táblázat: Agyhalálhoz vezető kórokok A vírusszerológiai vizsgálatok eredménye sok esetben befolyásolja a donáció kimenetelét. A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet írja elő a szerv és szövetdonoroknál fertőző betegségek kizárása céljából kötelezően végzendő vizsgálatokat. 24. (1) A véregységek (donációk) szűrővizsgálata kötelező lues, HIV1, HIV2, HBsAg, anti HBc és HCV fertőzöttség ellenőrzésének céljából, illetve külön jogszabályban foglalt esetben CMV fertőzöttség ellenőrzése céljából. (2) Szerv, szövet vagy sejtátültetés esetén a donorok szűrővizsgálata az (1) bekezdésben felsorolt fertőzöttség kizárása céljából kötelezően elvégzendő. A 234 esetből 148 esetben történt vírusszerológiai vizsgálat. 9 olyan eset volt, amikor a vírusszerológiai vizsgálat elkészült, de a donáció valamely más oknál fogva meghiúsult. 8 esetben pedig a reaktív eredmény hiúsította meg a donációt. A fentebb felsorolt vizsgálatok közül a CMV pozitivitás az egyetlen, amely nem kontraindikálja a donációt és a recipiens oldalon van jelentősége. Az esetek 84 % ban a CMV vizsgálat eredménye pozitív volt. 11 esetben az anti HBc eredménye reaktivitást mutatott. Ekkor az OVSz belső eljárásrendjének megfelelően anti HBs titer meghatározása történik és 23

24 amennyiben megfelelő az eredmény (>1 miu/ml) a vesék beültetése megtörténhet. 211 ben mind a 11 esetben történt kiegészítő vizsgálat, amelyek közül 5 esetben az anti HBs titer nem érte el a 1 miu/ml szintet, így ezen donációk az eredményt követően meghiúsultak. 6 esetben volt az anti HBs titer szintje 1 miu/ml felett, ezekből három esetben megtörtént 5 vese kivétele, amelyek közül 3 vese került beültetésre. Egy esetben HBsAg reaktív, 3 esetben HCV reaktív eredmények hiúsították meg a donációt. A lehetséges donorok anamnézisét tekintve 42 (17,9%) alkalommal történt az ellátás során komplett reanimáció. 5 (2,1%) lehetséges donor anamnézisében szerepelt Inzulin Dependens Diabetes Mellitus és 78 (33,3%) agyhalott anamnézisében szerepelt hypertonia diagnózis. A jelentett lehetséges donorok közül 13 (5,55%) másodlagos agykárosodás miatt került az agyhalál állapotába, ezért 72 órás volt a megfigyelési idő. Összesen 17 alkalommal történt kiváltó vizsgálat a megfigyelési idő lerövidítése céljából, de ez csupán 4 esetben történt hosszabb, 72 órás megfigyelési időt igénylő potenciális donornál. 29 előzetes keresztpróba és 149 előzetes tipizálás történt vérmintából. A megfigyelési idő megszakítására 8 esetben volt szükség, ebből két esetben később meg tudták állapítani az agyhalált és sikeres transzplantáció követte a donációt. Keringés összeomlás 4 alkalommal történt. 4 külföldi állampolgárt regisztráltunk és 1 fogvatartott agyhalottat. 11 alkalommal a család tiltakozása miatt hiúsult meg szervadományozás, amelyek közül 1 volt kiskorú, tehát a szülők írásos beleegyezése nem történt meg. Időszakos adatok Az Iroda havi rendszerességgel készít elemzéseket a rendelkezésre álló adatokból és értékeli azokat. Az elmúlt évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy 211 ben a havi átlagos jelentések, a meghiúsult jelentések, valamint a megvalósult donációk számának havi átlagában is csökkenés tapasztalható ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT Jelentések havi átlaga az elmúlt 5 évben ,58 11,41 11,41 1,66 8, ,58 12,33 11,66 13,25 1, Megvalósult donációk Meghiúsult donációk Szervkoordinációs Iroda 8. ábra 24

25 A donációs aktivitást nagyon sok tényező befolyásolja, befolyásolhatja. (médiában megjelenő szervadományozással kapcsolatos hírek, strukturális, vagy személyi változások, szabadságolás, tanfolyamaink, kórházlátogatásaink, kongresszusok, egyéb helyi személyi és/vagy tárgyi feltételek megléte, vagy hiánya, időjárás, stb.). Ezen okok eredményeként az a tapasztalat, hogy a jelentések száma nem egyenletes tendenciát mutat, hanem változatos képet ad. 211 ben a jelentések számát tekintve március volt a legaktívabb hónap, amikor 34 donációs szándékú megkeresés érkezett az Irodába. A legkevesebb szeptemberben történt, akkor 1 jelentett esetet számoltunk. Megvalósult cadaver donációk szempontjából január volt a legaktívabb hónap, amikor 19 alkalommal történt szervkivétel, míg a legkevesebb donáció júliusban valósult meg (6). Az alábbi ábrán jól érzékelhető, a Szervkoordinációs Iroda által egy évig működtetett és 211. június végéig meghosszabbított koordinációs hálózat fejlesztésére irányuló pilot program lezárásának időszaka, valamint ezzel egy időben a potenciális agyhalottak regisztrációjának módosítása (a módosítás lényege, hogy csak az észlelt agyhalottak adatainak felvétele történt meg). ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT Jelentések eredménye 211 ben December November Október Szeptember Augusztus Július Június Május Április Március Február Január Megvalósult donációk Meghiúsult donációk Szervkoordinációs Iroda 9. ábra A jelentések eredményeinek ábráját vizsgálva elmondható, hogy a jelentések száma nem áll egyenes arányban a megvalósult donációk számával. A transzplantációs céllal eltávolított szervek havi átlaga az előző években tapasztaltakkal összehasonlítva az eddigi legalacsonyabb mértéket mutatja 211 ben (29,8 szerv/hó), úgy, mint az átlagos szervbeültetések száma is (25,75 szerv/hó). Az ábrából látható, hogy a legkevesebb eltávolított szervek száma egy hónapban 211 ben 12 volt júliusban, míg a legtöbb, egy hónapban kivett szervek száma 55 volt januárban. A beültetett szervek száma szintén júliusban volt a legalacsonyabb (7), míg a legtöbb szervet januárban ültették be (48). 25