Gyakorló ápoló képzés

Átírás

1 A TRANSZPLANTÁCIÓ ÉS AZ EUTANÁZIA KÉRDÉSEI évi CLIV. törvény az egészségügyről alapján A TRANSZPLANTÁCIÓ KÉRDÉSEI 1

2 Szerv és szövet beültetése-1 IX. fejezet (1) Azt a beteget, akinél szerv-vagy vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, és megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára. A felvételt a szerv-vagy vagy szövetátültetés indikációját felállító egészségügyi szolgáltató kezdeményezi. (2) A beteget tájékoztatni kell a várólistán való szerepeltetésével kapcsolatos minden lényeges körülményről. Szerv és szövet beültetése-2 (3) A várólistáról a recipiensek kiválasztása kizárólag a szakmai szabályok szerint történik. (pld. immunológiai azonosság, vércsoport azonosság, HLA tipizálás, stb.) (4)A várólistára kerülés, a listáról történő kiválasztás szakmai kontrollját és a betegek panaszainak kivizsgálását az egészségügyi államigazgatási szerv végzi. 2

3 Szerv és szövet beültetése élő személyből-1 Élő személy testéből más személy testébe történő átültetés céljára csak a következő szerveket, szöveteket szabad eltávolítani: a) olyan páros szerv egyikét, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos és maradandó fogyatékosságot, b) olyan szerv részletét (szervszegment), amelynek eltávolítása esetén a szerv jelentősebb funkciókiesés nélkül működik tovább; c) regenerálódó szövetet Szerv és szövet beültetése élő személyből-2 (2) Az (1) bekezdés b) pont esetén is a szervátültetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (1) Szervet, illetve szövetet -az (5) bekezdés kivételével -csak cselekvőképes személy adományozhat. 3

4 Szerv és szövet beültetése élő személyből-3 Élődonor esetén az önkéntesség problematikus, mert anyagi és erkölcsi nyomás egyaránt érheti a donort, valamint sok esetben nehéz biztosítani, hogy valaki menet közben meggondolhassa magát, és visszavonhassa a belegyezését. (pld. Csontvelő átültetésnél a recipiens saját csontvelőjét kiirtják az átültetés előtt 1 héttel, és ha donor az utolsó pillanatban visszalép, akkor a recipiens biztosan meghal (jogilag visszaléphet, de erkölcsileg meg nem engedhető a visszalépés) Transzfúzió adása is transzplantáció Szerv, szövet eltávolítása halottból -1 Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. (Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) vagy amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni - kezelőorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvőképes személytiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet. 4

5 Szerv, szövet eltávolítása halottból -2 A kezelőorvos a szerv, illetve szövet eltávolítására rendelkezésre álló időn belül köteles meggyőződni arról, hogy az elhunytnál maradt-e tiltakozó nyilatkozat. Amennyiben az elhunyt kiskorúvolt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerv-, szöveteltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárult. Szerv, szövet eltávolítása halottból-3 A szerv, szövet eltávolítása akkor kezdhető meg, ha egy háromtagú orvosi bizottság (a továbbiakban: bizottság) tagjai -véleményüket egymástól függetlenül kialakítva -egybehangzóan, a miniszter rendeletében meghatározott módon megállapították az agyhalál beálltát. 5

6 A halál típusai Klinikai halál:a a légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti megszűnése, amely nem jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát; Agyhalál:az az agy -beleértve az agytörzset is - működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése; Halál:amikor amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul; A halál megállapítása-1 A teljes agyhalál megállapításához két, a transzplantációs eljárástól független neurológus vizsgálata kell. Ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy a beteg mérgezés, relaxáló szer vagy gyógyszer illetve sokk hatására került az agyhalál határára. A kóros lehűlés, metabolikus vagy endokrin eredetű kóma eseteit is ki kell zárni Az agyhalál klinikai tüneteinek jelen kell lenniük (kóma, apnoe, hiányzó agyi reflexek) 6

7 A halál megállapítása-2 Az agyfunkció műszeres vizsgálatára is szükség van (EEG-vel) elvégzett különféle vizsgálatok vagy az agy keringésének leállását igazoló vizsgálatra (agyi SPECT, angiografia). Csecsemők és kisgyermekek esetén, akár 72 óráig terjedő megfigyelésre is szükség van, a minimum 12 óra. Ki kapja a rendelkezésre álló szervet? Legjobb orvos-biológiai és etikai megoldásnak a várakozólisták tűnnek, amelyen egy pontrendszer alapján jelölik ki a recipiens helyét. A pontrendszer elemei: súlyossági fokozat, szervi károsodás mértéke, szövet és immunológiai azonosság, vércsoport azonosság, a várólistán eltöltött idő intervallum hossza). Ma a legtöbb szerv donorja agyhalott. Az agyhalál megállapításának és donorként való felhasználásának etikai és orvos-biológiai szabályai gondosan kidolgozottak. 7

8 AZ EUTANÁZIA KÉRDÉSEI Eutanázia etikai kérdései-1 Hazánkban jelenleg az önkéntes passzív eutanázia az engedélyezett. Az erre vonatkozó szabályokat az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény szabályozza. 8

9 Az önrendelkezéshez való jog (1) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. (2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve a 20. -ban előírt korlátozásokat. (lsd. ott) Az önrendelkezéshez való jog (3) A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja. 9

10 Az önrendelkezéshez való jog (4) A beteg a (3) bekezdésben foglalt beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik. (5) Az invazív beavatkozásokhoz a beteg írásbeli vagy -amennyiben erre nem képes -két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges. (6) A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja Az ellátás visszautasításának joga (1) A cselekvőképes beteget -a (2)-(3) (3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel, illetőleg a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével -megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. (2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell,amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. 10

11 Az ellátás visszautasításának joga Eutanázia fogalma: (3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül -megfelelő egészségügyi ellátás mellett is -halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekezdés szerinti alaki előírások betartásával történhet Az ellátás visszautasításának joga (4) A (3) bekezdés szerinti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg,illetve, hogy a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon -két tanú előtt -ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. 11

12 Az ellátás visszautasításának joga (1) A 20. (3) bekezdése szerinti beavatkozás megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni; ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell. Eutanázia etikai kérdései-1 Az eutanázia erkölcsi értelemben elfogadhatóként csak akkor jöhet szóba, ha a beteg kezdeményezi, azonban sokan azt is az öngyilkosság egyik formájának tekintik. Az eutanázia lehet aktív és passzív. Az aktív eutanázia erkölcsileg tilos és a büntetőtörvénykönyv tilalmába is ütközik. 12

13 Eutanázia etikai kérdései-3 A passzív eutanáziaazt azt jelenti, hogy az életmeghosszabbító beavatkozásokat az orvos el sem kezdi, vagy a már elkezdetteket leállítja. A passzív eutanázia mindenütt megengedett, mert a beteg visszautasíthatja az életmentő kezelést. Aktív eutanáziárólakkor akkor beszélhetünk, amikor az orvos tevőlegesen hozzájárul betege halálához, azaz szenvedései lerövidítése érdekében a gyógyíthatatlan beteget kérésére leggyakrabban gyógyszerek vagy egyéb orvosi eszközök segítségével - a halálba segíti. Eutanázia etikai kérdései-2 Ellentétes az egészségügyi dolgozó alapfeladatával és minden ember alapvető jogának súlyos megsértése, amennyiben az életét értéktelennek nyilvánítva rövidítik meg. Súlyos betegeknek a saját kérésükre történő megölése is ellentétes az orvos és egészségügyi dolgozó tradicionális alapkövetelményeivel. Aktív eutanázia bizonyos országokban pl. Hollandiában engedélyezett. 13

14 Eutanázia etikai kérdései-4 Nem tekinthetjük aktív halálba segítésnek azt, ha a beteg erős fájdalom csillapítására adott szerek megrövidítik a beteg életét, ez a kettős hatás elve, amely szerint: s ennek mellékhatásaként, de nem az eljárás céljaként, elfogadható a beteg életének megrövidülése. amely szerint: a fájdalom csillapítása itt a fő cél, Eutanázia etikai kérdései-5 A legközelebbi hozzátartozó vagy az orvos saját hatáskörében dönthet-e e a kezelés folytatásáról vagy leállításáról? A jövőben annak a tendenciának kell érvényesülnie, amely az ilyen döntések felelősségét leveszi az eü.i dolgozók válláról A jövő medicinájának hitelessége, legitimitása nagy mértékben függ attól, hogy mennyire tudja bevonni az embereket a saját életükkel és halálukkal kapcsolatos döntésekbe, illetve mennyire tudja nekik átadni az ilyen döntések felelősségét 14

15 Köszönöm a figyelmet! 15