Egészségügyi jogi ismeretek. Dósa Ágnes Igazságügyi Orvostani Intézet

Átírás

1 Egészségügyi jogi ismeretek Dósa Ágnes Igazságügyi Orvostani Intézet

2 Esetek, először megoldjuk közösen, és utána megnézzük a kapcsolódó joganyagot Témák orvos tájékoztatási kötelezettsége beleegyezés milyen a jó beleegyező nyilatkozat kinek kell a beleegyezését kérni, kinek nem, hogy kell dokumentálni, adatvédelem kinek adható, kinek nem adható felvilágosítás, és kinek kell kiadni az információt? felelősség, felelősségbiztosítás, kockázatmenedzselés Menü

3 diagnózis, prognózis (kezeléssel és kezelés nélkül) kockázat kezelési alternatívák javasolt (betartandó) életmód A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon

4 Eütv. A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak.

5 A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint az orvos által a beavatkozás előtt adott tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a beteg minden olyan lényeges információ birtokába kerüljön, amelyek alapján megalapozottan tud dönteni a műtéthez való hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról.

6 Az egészségügyi intézmény kártérítési felelősségét megalapozza, ha a tájékoztatás csak a beavatkozás várható pozitív eredményeit tartalmazza, de azt nem, hogy adott esetben - ha ritkán is, - állapotrosszabbodás is bekövetkezhet

7 mérce: az adott beteg nem a százalékos valószínűség számít, hanem a beteg döntésére gyakorolt súlya Kockázatmenedzselési szempontból érdemes minél több információt átadni, a ritkábban előforduló kockázatokat is

8 bizonyítási teher a kórházon! ezért bár jogszabály nem írja elő, de célszerű írásban tájékoztatni ha nincs írásos dokumentum a tájékoztatásról, akkor az alperes nagyon nehéz bizonyítási helyzetbe kerülhet tanúbizonyítás nehézségei, példák

9 Önrendelkezés: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a beteg beleegyezett. A beteg fő szabály szerint maga dönti el, hogy igénybe vesz-e egészségügyi ellátást, illetve, hogy több rendelkezésre álló alternatíva közül melyik ellátást veszi igénybe, melyiket utasítja vissza. Az önrendelkezési jog gyakorlása szorosan összefügg a tájékoztatáshoz fűződő joggal, hiszen csak a részletekbe menően tájékoztatott beteg tudja az önrendelkezési jogát gyakorolni. Önrendelkezéshez való jog

10 beleegyezhet a gyógykezelésbe visszautasíthatja a gyógykezelést, megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, későbbi cselekvőképtelensége esetére visszautasíthat egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat, későbbi cselekvőképtelensége esetére megnevezheti azt a személyt, aki helyette a beleegyezés, illetve visszautasítás jogát gyakorolhatja. Cselekvőképes beteg által tehető jognyilatkozatok

11 Későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére visszautasíthat a 20. (1) bekezdése szerinti egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat, a 20. (3) bekezdése szerinti beavatkozásokat (életmentő, életfenntartó beavatkozás visszautasítása terminális állapot esetén) egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. megnevezheti azt a személyt, aki ezt a jogát helyette gyakorolja Cselekvőképes beteg által tehető jognyilatkozatok

12 szóbeli: általában egyszerű magánokirat: invazív Invazív beavatkozás: a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat. mi az elhanyagolható kockázat? Formai követelmények

13 teljes bizonyító erejű magánokirat: a cselekvőképes beteg által a helyette nyilatkozattételre jogosult személy megnevezése a cselekvőképes beteg által az arra jogosultak közül bizonyos személyek kizárása a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból olyan ellátás visszautasítása cselekvőképes beteg által, amelynek elmaradása esetén a beteg egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, életmentő, életfenntartó ellátás visszautasítása, ha annak feltételei megvannak, és három tagú bizottság is eljárt Formai követelmények

14 közokirat [+ pszichiátriai vélemény + korlátozott érvényesség (2 év)] Cselekvőképes személy által későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére tett, egyes beavatkozásokat visszautasító nyilatkozat ( living will ) Cselekvőképes személy által későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére tett nyilatkozata, amelyben megnevezi azt a személyt, aki a kezelés visszautasításának jogát helyette gyakorolhatja (tartós meghatalmazás) Formai követelmények

15 A cselekvőképes személy a polgári jog szabályai szerint önállóan tehet jognyilatkozatokat, hozhat döntéseket, vállalhat kötelezettséget, szerezhet jogokat. Az egészségügyi döntések területén ez a jog azonban nem érvényesül korlátozás nélkül, a cselekvőképes beteg döntését bizonyos esetekben figyelmen kívül kell hagyni. ellentmondásos szabályozás, gyakorlatban nem alkalmazzák Az önrendelkezési jog korlátai cselekvőképes személy esetében

16 A beteg nem utasíthatja vissza az ellátását, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti. Ez az általános rendelkezés az alapja a járványügyi kényszerintézkedések alkalmazásának is. Az önrendelkezési jog korlátai cselekvőképes személy esetében

17 a beteg közvetlen életveszélyben van ilyen esetben sincs szükség a beleegyezésére, kivéve, ha az életmentő kezelés visszautasításának megvannak a feltételei (ha a beteg terminális állapotban van) Az önrendelkezési jog korlátai cselekvőképes személy esetében

18 Életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása. Életmentő beavatkozásnak minősül a tágabb értelemben vett sürgős szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi tevékenység. Életfenntartó beavatkozásnak minősül a beteg életének mesterséges módon történő fenntartására, illetve egyes életműködéseinek pótlására irányuló egészségügyi tevékenység Az önrendelkezési jog korlátai cselekvőképes személy esetében

19 A hatályos szabályozás az életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítását csak abban az esetben teszi lehetővé a cselekvőképes beteg számára, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül megfelelő egészségügyi ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. redundáns megfogalmazás mi van, ha nem felel meg a feltételeknek, és mégis visszautasítja az ellátás? életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása

20 a nyilatkozattétel formai feltétele: közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelenség esetén két tanú együttes jelenlétében, szóban kell megtenni; a nyilatkozatot kétszer kell megtenni, másodszorra az orvosi bizottság nyilatkozatát követő harmadik napon; háromtagú orvosi bizottság eljárása. életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása

21 Az orvosi bizottságnak legkevesebb három tagból kell állnia, egyik tagja a beteg kezelőorvosa, másik tagja egy a beteg gyógykezelésében részt nem vevő, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, harmadik tagja pedig egy pszichiáter szakorvos. Mind a három tagnak meg kell vizsgálnia a beteget, és nyilatkozniuk kell arról, hogy a beteg a törvényi feltételeket kielégíti (tehát terminális állapotú és cselekvőképes), valamint arról, hogy döntését úgy hozta meg, hogy annak következményeinek tudatában volt. életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása

22 kényszert nem lehet/kell alkalmazni dokumentálni kell a visszautasításról szóló nyilatkozatot alá kell íratni a beteggel, lehetőleg teljes bizonyító erejű magánokiratban életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása

23 Tájékozottság (megtartott?) Tudat (tiszta, zavart?) Érzékcsalódás, téveszme (utal erre a magatartása?) Pszichomotoros nyugtalanság van? Mini pszichés státusz

24 honnan lehet tudni, hogy a beteg gondnokság alatt van-e? a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló évi CLXXV. törvény Országos Bírósági Hivatal kezeli. a nyilvántartásból az adatfelhasználás jogszerű céljának és jogalapjának igazolása esetén lehet adatokat kapni, személyesen vagy elektronikus úton Térítésköteles! határidő: nyolc napon belül Cselekvőképtelen beteg

25 Beleegyezés jogát gyakorolja: 1. az, akit a beteg cselekvőképes állapotában teljes bizonyító erejű magánokiratban megnevezett, ennek hiányában 2. törvényes képviselő, ennek hiányában 3. hozzátartozó 1. közös háztartásban élők, majd ennek hiányában 2. közös háztartásban nem élők mit jelent a közös háztartásban élő fogalma? hogy lehet az eü. ellátásban megállapítani, hogy ki milyen fokú hozzátartozó, és hogy közös háztartásban élneke? ezek bizonyítására nincs lehetőség, nyilatkozati elv! Cselekvőképtelen beteg

26 Hozzátartozók sorrendje: Közös háztartásban élő házastárs, élettárs gyermek Közös háztartásban nem élő gyermek szülő Az szülő egy sorban nyilatkozattételre testvér jogosultak ellentétes testvér nyilatkozata esetén nagyszülőa beteg egészs állapotát nagyszülő várhatóan legkedvezőbben unoka befolyás döntést kell figyelembe venni. unoka Cselekvőképtelen beteg

27 DE: a tv-es képviselő és a hozzátartozók nyilatkozata a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki, és a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. Rendkívül korlátozott a döntési joga Cselekvőképtelen beteg

28 Életmentő, illetve életfenntartó ellátást a törvényes képviselő, illetve a hozzátartozó is visszautasíthat, de csak abban az esetben, ha annak a cselekvőképes beteg vonatkozásában felállított feltételei fennállnak (terminális állapot), és a megfelelő eljárást lefolytatják. Az egészségügyi szolgáltatónak azonban ebben az esetben keresetet kell indítania a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség. Cselekvőképtelen beteg

29 Olyan beavatkozást, amely elmaradása esetén a beteg egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, se a meghatalmazott döntéshozó, se a törvényes képviselő, se a hozzátartozó nem utasíthat vissza. Cselekvőképtelen beteg

30 A korlátozottan cselekvőképes beteg (akár kiskorú, akár nagykorú cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy) általában tehet jognyilatkozatot, azonban ennek érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ez az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos jognyilatkozatokra is vonatkozik, tehát a korlátozottan cselekvőképes beteg esetében mind a beteg, mint a törvényes képviselője beleegyezését be kell szerezni (invazív beavatkozások esetében írásban). Korlátozottan cselekvőképes személy

31 A korlátozottan cselekvőképes kiskorúak esetén ez a szabály azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az ő esetükben az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos nyilatkozatot a törvényes képviselő önállóan is megteheti, a kiskorúnak magának nem kell a beleegyezése. Korlátozottan cselekvőképes nagykorú esetében akkor van lehetőség arra, hogy a gondnok önállóan eljárjon a gondnokolt helyett, ha azonnali intézkedést igénylő esetről van szó, ilyenkor a gondnokolt beleegyezését nem kell beszerezni. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és nagykorú esetében az életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítására, illetve az olyan ellátás visszautasítására, amelynek elmaradása súlyos, maradandó fogyatékosságot okoz, ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a cselekvőképtelen személyekre. Korlátozottan cselekvőképes személy

32 Sajátos jogosítványokkal rendelkezik megnevezhet helyettes döntéshozót, aki a beleegyezés jogát gyakorolja helyette azt is megteheti, hogy a törvényes képviselőjét (szüleit), illetve más hozzátartozóit kizárja azoknak a köréből, akiket tájékoztatni kell, illetve akik a beleegyezés jogát helyette gyakorolják önállóan is lemondhat a tájékoztatásról. 16. életévét betöltött kiskorú

33 életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítására két formája: meghatározott ellátásokat utasít vissza meghatalmaz más személyt a visszautasításra nincs hagyománya nincs gyakorlata angolszász jogintézmény, most kezd átmenni az európai gyakorlatba, rendkívül sok problémával legnagyobb probléma: nincs lehetőség a visszavonásra, nincs kontroll a döntéshozó felett Előzetes rendelkezés

34 Az előzetes nyilatkozatban az életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítására sajátos módon szélesebb körben van lehetőség, mint amikor a cselekvőképes személy személyesen eljárva dönt. A cselekvőképes beteg ha a döntés meghozatalakor is cselekvőképes csak akkor utasíthatja vissza a kezelést, ha terminális állapotú Az előzetes jognyilatkozatban arra az esetre is visszautasíthat egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. Van racionális oka a különbségtételnek? Előzetes rendelkezés

35 Egészségügyi dokumentáció két része: személyazonosító adatok egészségügyi adatok A dokumentációval az eü. szolgáltató, az adattal a beteg rendelkezik. Adatkezelés - titoktartás

36 A beteg jogosult: a rá vonatkozó adatokat megismerni a dokumentációba betekinteni másolatot kapni (saját költségén!) zárójelentést kapni adat kijavítását kezdeményezni. Mi a helyzet a nem másolható dokumentációval (pl. rtg. felvétel)?

37 Csak nagyon kivételesen! pszichiátriai betegek esetében ha más személy magántitok-védelmét érintő adatot tartalmaz Korlátozható-e a beteg betekintési joga?

38 Ha a beteg él és cselekvőképes: nem, csak ha a beteg írásban felhatalmazta (forma!) vagy: ha a hozzátartozó életét, egészségét befolyásoló ok feltárása a cél. Ha a beteg él és nem cselekvőképes: igen Ha a beteg meghalt: tv. képviselő, hozzátartozó, de csak a halál okával összefüggésbe hozható adatokat Hozzátartozó betekinthet-e a dokumentációba?

39 A betegnek joga van arra, hogy az ellátásában közreműködő személyek a tudomásura jutott egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azt bizalmasan kezeljék. Titoktartás

40 akit a beteg megnevez (akár szóban is) ha mások életének, testi épségének és egészségének védelme érdekében szükséges (kivel?) ápolását végző személlyel háziorvossal (kivéve, ha a beteg megtiltotta) fertőző betegségek esetében Kivételek kivel közölhető jogszerűen

41 ügyészség, bíróság, iü. orvosszakértő 8 napon túl gyógyuló sérülés, ami feltehetően bűncselekmény következménye

42 inkább segítséget kell kérni tökéletes dokumentáció a kulcs felelősségbiztosítással vigyázni kell hosszúfarkú és széles ülepű felelősség külföldi betegek ellátása során is gondolni kell rá! Felelősség gyakorlati tudnivalók

43 szabályzatok készítése megfelelő tájékoztatási gyakorlat kialakítása beleegyezés dokumentálása előre felkészülés a felelősségi eljárásokra jogi háttér biztosítása Kockázatmenedzselési lehetőségek