Szlovénia Hírlevél JÚLIUS - AUGUSZTUS. A kormány hat hónapja Janez Janša miniszterelnök vezetésével SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE

Átírás

1 SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE Szlovénia Hírlevél JÚLIUS - AUGUSZTUS A kormány hat hónapja Janez Janša miniszterelnök vezetésével csökkenteni a kormány kiadásait, hogy elnyerjék a nemzeközi környezet bizalmát. Ebbıl a szempontból fontos az államkincstári aranyszabály alkotmányba iktatása, az Állami holding létrehozása és a bankrendszer rehabilitálása, a szerkezeti reformok elfogadása után. A kormány fı céljai az elsı fél évben a pénzügyi stabilitás megteremtése és a gazdaság fejlesztése voltak. A költségvetési hiány miatt sürgıs intézkedések voltak szükségesek: megszorító intézkedések, a 2012-es költségvetés módosítása és ugyanakkor a szlovén gadaság állapotának és versenyképességének javítása. Márciusban a kormány elfogadta az elsı gazdaságfejlesztési programot: a vállalatok és beruházasok adóterhei csökkentésérıl Június végén elfogadták a program második csomagját, amelyben 16 törvény szerepelt azzal a céllal, hogy a beruházásoknak kedvezıbb környezetet biztosítsanak, csökkentve a pénzügyi terheket és egyszerősítve az adminisztratív eljárásokat. Az intézkedések harmadik csomagja ıszre várható, és bizonyos változásokat hoz majd a rendszerben a szlovén versenyképesség növelése érdekében. A kormány következı jelentıs feladata a és évi költségvetés egybehangolása és az államháztartás kiegyensúlyozása. Jelentısen kell NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Az ENSZ Fıtitkára Ban Ki-Moon látogatása Szlovéniában Az ENSZ Fıtitkára Ban Ki-Moon július 19-én Szlovéniába látogatott, itt kezdve látogatásait a balkáni régióban. Szlovéniában találkozozott Danilo Türk köztársasági elnökkel, Janez Janša miniszterelnökkel és Gregor Viranttal, a parlament elnökével. Ban Ki-Moon fıtitkár és Danilo Türk köztársasági elnök a sziriai helyzetrıl tárgyaltak és a BT további lépéseirıl a válság kezelésénél. A preventív diplomácia, az emberi jogok és a környezetvédelem kérdéseit is megvitatták. Janez Janša miniszterelnökkel a régió problémáiról tárgyaltak és egyetértettek, hogy az euróatlanti integrációs folyamatokat fel kellene gyorsítani. Ban Ki-Moon parlamenti felszólalásában Szlovénia jelentıs nemzetközi feladatairól beszélt, kiemelte Szlovénia törekvéseit a

2 stabilitás megırzésére a volt Jugoszlávia területén és részvételét a nemzetközi erıkben. Szlovénia eredményesen mőködött közre az ENSZ Biztonsági Tanácsában és az Emberi Jogok Bizottságában. Szlovéniát mint kicsi, de igen jelentıs országot értékelte, gazdag történelemmel. Ban Ki-Moon elsı látogatása 2008-ban volt, amikor Szlovénia vette át az EU elnöklését, a mostani második látogatására Szlovénia és Horvátország ENSZ tagságának 20. évfordulója alkalmával került sor. Szlovénia után a fıtitkár Horvátországot, Montenegrót, Szerbiát, Koszovót és Macedóniát látogatta meg, és látogatásait Bosznia-Hercegovinában fejezte be. Szlovénia az új szavazó csoport tagja az IMFben Szlovénia és hét IMF tag Ausztria, Fehéroroszország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Koszovo, Szlovákia és Törökország - Bécsben július 11-én megállapodást írtak alá szavazó csoport létrehozásáról, azzal a céllal, hogy az alapon belül jobban képviselhessék érdekeiket. Remélik, hogy saját igazgatójukat delelgálhatják a 24 tagú IMF bizottságba. Az új közép- és keleteurópai csoport az összes szavazat 2,85 %-val rendelkezik, Szlovénia szavazattal, vagyis 0,14 %-kal. KÜLÜGYEK Bledi Stratégiai Fórum A 7. Bledi stratégiai fórumot a Szlovén Köztársasá g Külügyminisztériuma az Európai perspektíva központjával együttmőködve szervezte szeptember 2-3-án. A Fórumon államférfiak, politikusok, közgazdászok és más szakértık tárgyaltak az európai pénzügyi válság, az Arab tavasz, a közép-ázsiai és afganisztáni helyzet kihívásairól, és az Európa és Kína közötti együttmőködés elınyeirıl Az idén a rendezvény keretében elkezdıdött a Fiatalok stratégiai fóruma, amelyen egyetemi hallgatók megvitatták a fiatalok munkanélküliségének kérdéseit és az EU nyitását keleti szomszédai felé. A Fórumon nemzetközi szervezetek képviselıi, üzletemberek és akadémikusok, ezenkívül a Cseh Köztársaság, Albánia és Koszovo miniszterelnökei, valamint a szlovák, jordán, macedón és montenegrói külügyminiszterek, a palesztin hatóságok képviselıi, az OECD és OSCE fıtitkárai, az ENSZ fötitkára és speciális afganisztáni képviselıje is részt vettek. További információk a Bledi Stratégiai Fórum weboldalán, a Facebookon, és a Twitteren találhatók Nemzetközi konferencia a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából Budapesten Augusztus 23-án kommemorációt és nemzetközi konferenciát szerveztek Budapesten a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából. A konferencián a Szlovén Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának államtitkára, Helmut Hartman és a Nemzeti Békéltetési Tanulmányi Központ igazgatónıje mag. Andreja Valič Zver vettek részt. Az emléknapot 2009-ben az Európai Parlament vezette be határozatával, mint minden totalitárius rendszer, mint a fasizmus, nácizmus és kommunizmus áldazatainak emléknapját.1939 augusztus 23-án Németország és a Szovjetunió megállapodást írtak alá Európa érdekszférákra történı felosztásásról. A parlament képviselıi kihangsúlyozták a múltra való emlékezés jelentıségét, mivel igazság és emlékezés nélkül nincs kibékülés. Az elsı emléknapot Varsóban tartották augusztusában. Augusztus 23-át Szlovénia kormánya is emléknappá hirdette ki. Hartman államtitkár beszédében kihangsúlyozta, hogy Szlovénia a 20. században a fasizmussal, nácizmussal és a kommunizmussal is szembesült, és hogy a szlovén társadalom jogi, társadalmi,

3 pszihológiai és egyéb károkat szenvedett a totalitárius rendszerek agresszivitása következtében. Felidézte George Santaya amerikai filozófus gondolatát: «Akik nem képesek emlékezni múltjukra, annak megismétlıdésére vannak ítélve.«a határokon túli Szlovének találkozója Ljubljanában Július 4-én a határokon túl élı szlovének találkozójára került sor Ljubljanában. Ljubljana polgármestere Zoran Jamković és a határontúli szlovénekért felelıs miniszterasszony Ljudmila Novak üdvözölte a résztvevıket. Elégedettségüket fejezték ki, hogy szeretik és beszélik a szlovén nyelvet. A rendezvényen a szlovén Orlek zenekar lépett fel, ezenkívül olaszországi színészek, a Danica kórus Ausztriából, a Sv. Jernej kórus Opčineból, egyetemisták Argentinából és Kanadából, és gyermekek Bosznia és Hercegovinából. A szervezık standokat állítottak, amelyeknél tipikus szlovén termékeket kínáltak és a határokon túli szlovén kultúráját mutatták be. A kísérı programban szakértıi konferenciát szerveztek a határontúli szlovének gazdasági tevékenységérıl, Novak miniszter asszony pedig a szlovén gyökerekkel rendelkezı Ted Kramolc mővész kiállítátását nyitotta meg. Július 5-én a parlament is vendéglátója volt a határontúli szlovének találkozójának, itt a nemzedékek közötti viszonyról tárgyaltak. Ebbıl az alkalomból a résztvevıket a parlament elnöke Gregor Virant, a miniszterelnök Janez Janša és a határontúli szlovének parlamenti biztottságának elnöke Franc Pukšič üdvözölték. KULTÚRA Népmővészeti Fesztivál Budapesten A 26. Népmővészeti Fesztivált augusztus 17. és 20. között rendezték a Budai várban. Az idei évben a fesztivál kiemelt vendége Szlovénia volt. A következı népmővészek vettek részt a rendezvényen Szlovéniából: Jožica Celec a híres szlovén mézeskalács készítı, Franc Grom tojás díszítı mester, Franc Jaklič és Franc Košir faárú készítık, Darko Korošec- zenei hangszer készítı, Dimitrij Kranjc- játékszer készítı fából, Franc Kremžar- fazekas, Ivan Žižek és neje Bernarda, szalmából készült termékek gyártói, Tina Koder öltözék és csipke készítı, Vlado Zupančič díszkovács, Mojca Žalik kerámikus és a Soven kft., családi vállalkozás Selnica ob Dravából. A fesztivált a Magyar Népmővészeti Szövetség szervezte. Körülbelül 800 mester és látogató vett részt a négynapos rendezvényen a hagyományok hangulatában. Forrás: Idria és az UNESCO világörökségi listája Az UNESCO felvette világörökségi listájára az Idriában és a spanyol Almadenben lévı higanybányát. Az idriai technológiát a tudomány és a gazdaság együttmőködésével fejlesztették és számos találmányt vezettek be a bányászatba. A két legnagyobb higanybánya a világon még nemrég aktívan mőködött. Idriában állították elı a higany világtermelésének 13 %-át. A higany kitermelését 1994-ben fejezték be, leginkább annak alacsony ára miatt. A hivatalos ünnepély, amelyen Idria hivatalosan átveszi a bizonyítványt, ısszel kerül megrendezésre. GAZDASÁG A Gorenje a svédországi Asco termelését Szlovéniába kívánja áttelepíteni A Gorenje a svédországi Asco termelését Varaból Szlovéniába, Velenjebe kívánja áttelepíteni, az Asco gyenge eredményei miatt. A végleges döntést a mosó- és szárító gépek termelése áttelepítésérıl az Asco igazgatótanácsa hozza meg. Ebben az esetben Varaban az 500 foglalkoztatott 90 % elveszíti munkahelyét. A termelés Varában a Gorenje teljes termelésének körülbelül 7 %-át teszi ki. Mélyitik a koperi kikötı medrét

4 A Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium bejelentette, hogy 11,4-rıl 15 méterre mélyítik a koperi kikötı medrét. A 15,7 milliós projekt növelni fogja a koperi kikötı biztonságosságát és versenyképességét. Várakozások szerint a munkálatokat 2015 áprilisában fejezik be. A minisztérium az egyetlen szlovén kereskedelmi kikötıt Európa nemzetközi tengeri útjainak déli kapujaként jellemezte. Poziciója kapcsolatot biztosít a közép- és kelet-európai kereskedelmi központok között. A JAPTI portál valósítja meg a legjobb gyakorlatot a külföldi beruházások - FDI vonzásánál A világszerte 189, beruházásokat promováló ügynökségnél elvégzett tanulmány azt mutatja, hogy az Invest Slovenia web portál, amelyet a JAPTI mőködtet, rendelkezik a külföldi beruházok vonzása terén a legjobb eredményekkel. A portálnak a múlt évben több, mint látogatója volt. Az info portál az érdeklıdı beruházókat tájékoztatja a beruházások feltételeirıl Szlovéniában. A széles adatbázison kívül a portál a beruházási leheıségekrıl is áttekintést biztosít. A portál angol, valamint részben német, olasz és szlovén nyelven mőködik, rövid idın belül pedig francia nyelven is. MEZİGAZDASÁG Mezıgazdasági és élemiszeripari vásár Gornja Radgonában, Szlovéniában Az 50. mezıgazdasági és élemiszeripari vásárt (AGRA) Gornja Radgonában augusztus között rendezték meg. Ez a legnagyobb ilyen jellegő vásár Szlovéniában. Dr Danilo Türk, köztársasági elnök a megnyitó rendezvényen elhangzott beszédében kihangsúlyozta, hogy a mezıgazdaság nem csak gazdasági tevékenység, hanem kultúrák alapja, amely meghatározza létünket és jövınket. Beszédében kiemelte az önellátás és a vidékfejlesztés jelentıségét. Az AGRA vásáron 1700 kiállító vett részt 32 országból és termék került bemutatásra. A vásárt egyben az európai közös mezıgazdasági politika CAP 50. évfordulója jegyében is rendezték. A megnyitó ünnepségen a magyar vidékfejlesztési miniszter Fazekas Sándor is részt vett, és Franc Bogovič, szlovén mezıgazdasági miniszterrel folytatott tárgyalásokat. A miniszterek áttekintették a két ország álláspontjait a CAP-ra vonatkozólag, és az aszálykárra vonatkozó intézkedéseket. Közel 100,000 ha mezıgazdasági területen okozott kárt az aszály Közel 100,000 ha mezıgazdasági területen okozott kárt az aszály Szlovéniában. A legnagyobb kárt a takarmánynövényeknél, rozsnál és a zöldségeknél okozta. A kár a legnagyobb mértékben az ország északkeleti részében tapasztalható, és Dolenjsko régióban. A kukorica termény %-át érte a kár, továbbá nagy a kár az olajbogyó, burgonya és napraforgó termelésben is. Negatív hatással volt az almatermelésre is, amely legalább 25 %- kal lesz kevesebb, de a gyümölcs minısége is kérdéses lehet. ESEMÉNYEK Harmadik beruházási csúcstalálkozı Szlovéniában szeptember A FDI csúcstalálkozó 2012, amelyet a The Slovenia Times szervez, az egyedüli szakértıi találkozó Szlovéniában, amely külföldi beruházásokkal foglalkozik. A kétnapos csúcstalálkozó témaköre»a retorikától a tettekig«lesz. A konferencián részt vesznek a lehetséges beruházók, az állami szektor jogi személyei, minisztériumok, állami vállalatok, szakmai- és kutató intézmények, hazai és külföldi magántulajdonban lévı vállalatok és nemzetközi részvénytársaságok. A rendezvényt a Közgazdasági Egyetemen tartják Ljubljanában 2012 szeptember 20 és 21- én. A program és több információ a

5 weboldalon, vagy az címen érhetı el. Maribor botlatókıvel emlékezik a holokauszt áldozataira Maribor azokhoz a városokhoz csatlakozott, amelyek botlatókıvel emlékeznek a holokauszt áldozataira. A nácizmus áldozatainak kicsi, burkolatkıbıl készült emlékmővet Danilo Türk köztársasági elnök, a projekt kitalálója Gunter Demnig, és a szlovéniai zsidó közösség képviselıi jelenlétében leplezték le július 13-án. Türk elnök elmondta, hogy Európa nem csak a jólét, hanem a bizonytalanság helye is volt, és ezért Európa tragikus múltjának eseményeit nagy érzékenységgel kell kezelni. Az emlékmőveket három helyre helyezték el a Maribor-Európa kultúrális fıvárosa projekt keretében. A nácik 558 szlovéniai zsidót öltek meg, ezekbıl 481 embert szállítottak haláltáborokba óta, amióta Demnig mővész a projektet elindította, botlatókı emlékmővet helyeztek el 450 európai városban. OKTATÁS Szlovén nyelvi nyári iskola A határontúli szlovénekért felelıs miniszter Ljudmila Novak nyitotta meg a 7. Szlovén Ifjúsági Iskolát, és a 31. Szlovén Nyelvi Nyári Iskolát július 2-án a Bölcsészettudományi Karon. Felszólalásában a miniszterasszony a szlovén nyelv tanulására buzdította a résztvevıket, és arra bíztatta ıket, látogassanak gyakran Szlovéniába. Elégedettségét fejezte ki, hogy a szlovén emigránsok 3. és 4. nemzedéke is még gyakran tanul szlovénul. Mindkét nyári iskolát a Ljubljanai Egyetem Szlovén, mint a Második/Idegen Nyelv Központja szervezte, a programok kivitelezéséért a határontúli szlovének hivatala felelıs, mely ösztöndíjakat is biztosít. Az 1965-ben megalakult Központ nemzetközi kutatásokat támogat a szlovén nyelvrıl és irodalomról, és nemzetközi tudományos konferenciákat szervez. Számos tudományos kiadványt, és a szlovén nyelv tanulásánál hasznos tankönyvet ad ki. Világszerte 58 egyetemen mőködik szlovén lektorátus, ezekbıl 22 egyetemen a hallgatók szlovén nyelvbıl diplomát szerezhetnek és posztgraduális szinten folytathatják tanulmányaikat. A Központról több információ a weboldalon található. Ösztöndíjak határontúli szlovének számára A szlovén Emberi Források Fejlesztése és Ösztöndíj Alap ösztöndíj pályázatott hirdetett határontúli szlovének számára a 2012/2013 tanévre. A pályázat a Szlovén Közlöny július 27-i számában jelent meg. A jelentkezési határidı szeptember 20. az újonnan jelentkezık számára, és szeptember 28. azok számára, akik már a korábbi években ösztöndíjasok voltak A pályázati összeg ,00 EUR-t tesz ki, az alapösztöndíj pedig havonta 150 EUR. A pályázatot a Szlovén Emberi Források Fejlesztése és Ösztöndíj Alaphoz kell benyújtani. Cím: Dunajska 20, 1000 Ljubljana. A feltételekrıl és a jelentkezési őrlapról az Alap weboldalán: lehet több információt találni. Szlovén Köztársaság Nagykövetsége Cseppkı u. 68 HU Budapest T: (+) F: (+)