Waldorf-pedagógia Szegeden. Kézikönyv szülőknek, érdeklődőknek

Átírás

1 Waldorf-pedagógia Szegeden Kézikönyv szülőknek, érdeklődőknek

2 a 2006-os első kiadás szerkesztői: Gábor Adrienn Marosi Tiborné Palotás Csilla Tombácz Bea a 2011-es javított és bővített kiadás szerkesztői: Egri Ágnes Fabulya Edit Ökrösné Forró Mária Samu Gabriella a 2012-es javított és bővített kiadás szerkesztője: Palotás Csilla Verebély Mariann E-könyv adaptáció: Tápai Csaba Kiadja: Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület 2

3 Tartalomjegyzék I. A Waldorf-iskolák és -óvodák történeti háttere... 4 I.1. Waldorf-intézmények a világban... 4 I.2. A Waldorf-intézmények Magyarországon...5 I.3. A Waldorf-intézmények szellemi háttere...5 II. A szegedi Waldorf iskola és óvoda... 6 II.1. Múlt, jelen, jövő... 6 II.2. A fenntartó, a Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület...7 II.3. Az egyesület, az óvoda és az iskola szervezeti felépítése, működése... 8 II.4. A szülői közösség szerepvállalása III. A Waldorf-pedagógiáról III.1. Alapvető értékek és célok III.2. A Waldorf-óvoda III.3. A Waldorf-iskola - a fej, a kéz és a szív iskolája III.4. A tanulás ritmusa III.5. Tanulás a különböző életkorokban III.6. Taneszközök...24 III.7. Értékelés III.8. Évkör - ünnepeink, rendezvényeink IV. Hasznos tudnivalók...30 Könyvajánló Linkajánló

4 I. A Waldorf-iskolák és -óvodák történeti háttere I.1. Waldorf-intézmények a világban A Waldorf-iskolák története a 20. század elején kezdődött Németországban áprilisában Rudolf Steiner a társadalmi élet kérdéseiről tartott előadást a stuttgarti Waldorf-Astoria Cigarettagyárban. A pedagógia jövőjéről kifejtett gondolatai hatására a gyár munkásai felkérték Emil Molt gyárigazgatót egy 12 évfolyamos egységes iskola megalapítására. A pedagógiai irányítást maga Rudolf Steiner vállalta. Rudolf Steiner (Murakirály-Horvátország, február Dornach-Svájc, március 30.), osztrák filozófus, író, dramaturg és tanár, az antropozófia megalkotója. Az általa életre hívott antropozófia jelentése: az Ember Bölcsessége (antroposz=ember, szófia=bölcsesség). Ennek a filozófiai irányzatnak célja az volt, hogy a 20. század kereső embere előtt új világ- és emberképet tárjon fel. Tanítása szerint a gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner kutatási eredményei a gyakorlati élet számos területén megmutatkoznak. Így például a nevelésben (Waldorf-iskolák és felnőttképzés, beszédformálás), a gyógyászatban (antropozófiai orvoslás és gyógyszergyártás), a gyógypedagógiában (Camphill-mozgalom), a művészetben (organikus építészet, festészet, euritmia), a mezőgazdaságban (biodinamikus módszerek), a társadalmi élet (a szociális organizmus hármas tagolása) és a vallás területén (Keresztény Közösség). A Waldorf-iskola szociális alapgondolata szerint mindenki számára nyitva áll, függetlenül attól, hogy melyik társadalmi réteghez tartozik, milyen a világnézete, politikai vagy vallási hovatartozása. A Waldorf-iskola működése során az állam és a gazdaság közvetlen befolyásától mentes, önigazgató intézményi rendben megvalósulhat a tanulás és a tanítás szabadsága. Rudolf Steiner elképzelése az volt, hogy egy mélyebb emberismeret az, amely megalapozza, hogy egységes iskolában tanuljanak együtt a jövő kovácsai, gyári munkásai, orvosai, tanárai és ügyvédjei. Hiszen azok a folyamatok, amelyek a 7. és 18. életév között az emberi fejlődésben törvényszerűen lejátszódnak, érvényesek minden ember fejlődésére, függetlenül attól, hogy a későbbiekben fizikai vagy szellemi munkát fog-e végezni. A Waldorf-iskolák nem politikai, gazdasági és főként nem ideológiai céllal jönnek létre. A mozgatóerő, az alapvető szándék ma is ugyanaz, mint ben. A pedagógián keresztül megérteni az embert, gyakorlati utakat keresve kibontakoztatni és nevelni a gyermek és ifjú ember értékeit, felébresztve és ösztönözve szociális képességeit. 4

5 A XX. század embertelensége, a felbukkanó ideológiák bukása érthetővé teszi, hogy az emberi természet spirituális megértését és fejlesztését célul kitűző reformpedagógiákat nagy nyitottsággal fogadta a társadalom, a kor kereső embere. Ezt a mélyről jövő igényt fejezi ki az is, hogy a XXI. század fordulóján a világ 57 országában 850 Waldorf-iskola, közel 1100 Waldorf-óvoda és 60 tanárképzés működik. Nemcsak a Waldorf-intézmények száma jelentős, hanem az a tény is, hogy a megalakult iskolák, óvodák működése töretlen. A pedagógiai elgondolások átvétele nem ütközik kulturális nehézségekbe. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Waldorf-iskolákat és -óvodákat megalapozó mélyebb emberismeret lehetővé teszi, hogy az be tudjon illeszkedni minden népcsoport életkultúrájába. Japántól Ausztrálián át Dél- Afrika, Amerika, Európa és Ázsia területén számos Waldorf-intézmény működik hasonló hatékonysággal. A Waldorf-iskolák és -óvodák létrehozása és működtetése mindig nagyban függ az egyéni erőtől és akarattól, az érintettek együttműködési készségétől, azonban nem hanyagolható el a törekvések országon belüli és nemzetközi elfogadottságának mértéke sem. A Waldorf-intézmények ezért úgy működnek a világ bármely táján, hogy a nemzeti identitást kiemelve és az iskola életébe szervesen beépítve sajátosan japán, fekete-afrikai vagy éppen magyar iskola jöjjön létre és valósuljon meg. I.2. A Waldorf-intézmények Magyarországon Az első Waldorf-iskola 1919 szeptemberében nyílt meg Stuttgartban. Nagy Emilné Göllner Mária 1924-ben megkérdezte Rudolf Steinert, hogy mire lenne a legnagyobb szükség Magyarországon, mi lenne a legfontosabb teendője az antropozófusoknak. Steiner azt válaszolta, hogy Waldorf-iskolát kell alapítani, és le kell fordítani a A szociális élet kérdései című könyvét ban megnyitotta kapuit az első magyarországi Waldorf-iskola, és lefordították Rudolf Steiner könyvét is ban politikai okok miatt bezárták a Waldorf-iskolákat, és csak a háború után nyíltak meg újra, azonban már csak nyugat-német területeken. A világon mindenütt, ahol Waldorf-iskolák működnek, az volt a kezdeti alaphelyzet, hogy egy, időnként két vagy három Waldorf-iskola fejlődött lassan, alternatív megoldásként, többé vagy kevésbé védetten a hagyományos állami iskolarendszer peremén. Ezek jellegét erős, még Steiner vagy tanítványai által képzett pedagógusok határozták meg. Ezeknek az iskoláknak volt idejük és szellemi terük pedagógiai arculatuk kifejlesztéséhez, és ezen iskolák tapasztalataihoz lehetett visszanyúlni, amikor a hetvenes évektől kezdődően rohamosan növekedni kezdett a Waldorf kezdeményezések száma. 5

6 Magyarországon az 1989-es fordulat olyan iskolaalapítási akaratot szabadított fel, amely egy évtized alatt 14 iskolaalapításhoz vezetett. Összehasonlításul: pl.: Franciaországban 50 évvel az első iskolaalapítás után 13 iskola volt, Ausztriában 30 évvel az első iskolaalapítás után 10 iskola működött. A magyarországi Waldorf kezdeményezések 1989-ben óvoda alapításával indultak. Létrehozták a solymári Waldorf-óvodát, és csak ezután alapították meg a solymári Waldorf-iskolát. Azóta 26-ra növekedett az iskolák és közel 40- re az óvodák száma, valamint 6 különböző képzés és tanárképzés működik az országban. A számokat tekintve mindez nagy eredmény, de a szülők még ennél is több iskola és óvoda alapítását igényelnék. A magyarországi Waldorf-intézmények munkáját a Magyar Waldorf Szövetség segíti, amely ellátja az érdekképviseleti feladatokat, megszervezi a Waldorftanárképzést, valamint útmutatást ad az intézményekben megvalósuló pedagógiai munkához. Ennek érdekében kidolgozták a Waldorf-iskolák helyi pedagógiai programjához alapul szolgáló Waldorf-kerettantervet, amelyet az Oktatási Minisztérium is elfogadott. I.3. A Waldorf-intézmények szellemi háttere Az iskolák és óvodák, mint intézmények a társadalmi tapasztalatszerzés különleges területét képviselik, mivel működtető folyamataik alapjában véve társadalmi érintkezések halmazából állnak. Ezeknek a folyamatoknak az a célja, hogy a gyermekben és a kamaszban ösztönözze tanulmányainak előmenetelét, képességeinek kibontakozását. A modern kor embereként a társadalom individualizációs eseményeinek kellős közepén találjuk magunkat, ahol egyfelől az egyén erőteljesebben fejlődhet, és teljesebb módon juttathatja kifejezésre önmagát, másfelől olyan jelenségeket is felszínre hoz, mint az önzés, az erőszakosság, az akaratosság. A Waldorfintézmények e társadalmi jelenségek közepette úgy igyekeznek működni, hogy bennük a közösségi tudat új formája valósuljon meg, teret adva az egyéni kezdeményezőkészség és felelősségvállalás kibontakozásához. A Waldorf-iskolák és -óvodák létrehozásának, támogatásának, s az egész feladat vállalásának is elsődleges indítékai maguk a gyerekek. A szülők általában nagy elvárásokkal tekintenek gyermekeik pedagógusaira, a Waldorfpedagógia nevelési elvére, az iskolai és óvodai szervezetre és működésre, s annak társadalmi értékére. A létrehozás és működtetés minden résztvevőtől aktív együttgondolkodást kíván, hiszen azok a minőségek, melyek a közösség felnőtt tagjain keresztül az iskola és óvoda atmoszféráját alakítják, egyben az intézmény diákjait, gyermekeit is erősen érintik. 6

7 A Waldorf-pedagógusok és -szülők pusztán választásuk által kívül helyezik magukat a hagyományos iskolai és óvodai kereteken és normákon. A Waldorfiskolák és -óvodák ugyanis nemcsak egyszerűen alternatív intézmények, ahol a hagyományostól eltérő oktatási módszerek használatosak, hanem olyan iskolák és óvodák, ahol megkísérlik - az ember hármas tagolású egysége (test-lélekszellem) alapján - a gyermek átfogó oktatását, egyéni képességeinek szabad kibontakoztatását, fejlődésének előmozdítását, amihez hozzátartozik a fej, a szív és a kéz egyidejű fejlesztése. A hármas tagolású egység a társadalmi életben is épp olyan jól megragadható, mint az ember individuális életében. Steiner úgy fejtette ki, hogy a társadalmi hármas tagozódás egy dinamikus, formateremtő elv, mely lehetővé teszi, hogy a társadalom szellemi-kulturális életében a szabadság, a jog-törvénykezés területén az egyenlőség, és a gazdasági szférában a testvériség eszméi működjenek. Az iskolaszervezet a hármas tagozódás rendező elve szerint önigazgatású. Így a Waldorf-iskolák a szabad szellemi élet intézményei, melyekből impulzusok származhatnak az államától független, szabad kulturális élet megteremtéséhez, a társadalom közösségi rendjének megújulásához. Steiner nevelésművészete szociális elképzeléseiben gyökerezik. Az első Waldorf- iskolában a jövő pedagógiáját kívánta megvalósítani, s ez a példa a jövő társadalmára akart előremutatni. Elképzelése szerint ebben a társadalmi tagolásban a képzés és nevelés olyan szociális emberi képességeket fejleszt majd ki, amelyek modern korunkban elengedhetetlenek egy valamelyest is harmonikus együttélés számára. A Waldorf-intézményekben a nevelésművészet által eleven bensőségesség és szeretet árad a gyakorlati pedagógiai tevékenységbe azáltal, hogy a tanárok igen aktív, belső lelki tevékenység mentén folyamatos fejlődésre, mélyebb megértésre, szakmai tapasztalatuk és tudásuk bővítésére vállalkoznak. Azonban nemcsak a tanár, hanem a szülő is az emberi természetről szerzett mélyebb tudás által tanulja meg megérteni a gyermekét, és az érzékelt és megfigyelt jelenségekből felismerni fejlődésének alapelveit. Mindez arra a tényre világít rá, hogy az egyes gyermek esetében a tanár és a szülő egyenlő partnerek a nevelésében. A kommunikáció, a pszichológia és a csoportdinamika alapelvei szerint kell együtt dolgozniuk, gondolkodniuk, és tanulniuk, hogy a Waldorf-intézményekben végzett közös munkát a gyermekek, önmagunk és a társadalom számára igazán gyümölcsözővé tegyék. Mindezek megvalósítása a nevelés és a szeretet művészetét jelenti. 7

8 II. A szegedi Waldorf iskola és óvoda II.1. Múlt, jelen, jövő Szegeden 1997 őszén alakult meg a Waldorf Baráti Kör szülők, pedagógusok és az antropozófia iránt érdeklődők részvételével. Heti rendszerességgel találkoztak, ahol kézművességgel, zenével és képzőművészettel, önismerettel, az évkör ünnepeivel és néphagyományokkal, valamint gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. Rendezvényeket, előadásokat és játszóházakat szerveztek és igyekeztek jelen lenni a város közéletében, az érdeklődő szülők körében, hogy lehetőséget adjanak a Waldorf-pedagógia és szellemi hátterének megismerésére nyarán fogalmazódott meg a Szabad Waldorf Óvoda és Iskola létrehozásának gondolata, ezért első lépésként megalapították a fenntartó szervezetet, a Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesületet márciusában szülői összefogással elindult az óvodai játszócsoport Szeged-Szőregen, a Traktor utcai kis faházban, majd 1999 őszén, Szegeden a Rigó utcában megkezdte működését a Szegedi Szabad Waldorf Irányba Tevékenykedő Óvoda. Az óvoda 2007 nyarán telephelyet váltott, melynek során a béketelepi Napos útra költözött. Immár Szegedi Waldorf Óvoda néven azóta is évről-évre fogadja immár két vegyes életkorú csoportban - a kisgyermekeket januárjában iskolaalapító szülői kör alakult, ahol a leendő két pedagógus és érdeklődő család tervezte, szervezte az iskolát. A szegedi lehetőségek mellett fölvetődött, hogy az iskola lehetne Újszentivánon, a Szegedtől 15 km-re levő kisközségben. A közösség Újszentiván mellett döntött szeptemberében az iskola kitárta hívogató kapuit a 12 fős első osztálynak, a tanítóknak, és a szülői közösségnek. Egy alapító szülő így emlékezik vissza: Az iskola épületét egész nyáron szépítettük. Sok munka, fizikai, lelki és szellemi erő épült be az iskolába, magába az épületbe, önmagunkba és közösségünkbe is. Az iskola közös alkotás. Erőfeszítései által mindenkiből egy szikrányi benne van. Ez ad neki lelket és szellemet, ezek az adottságai, lehetőségei, és mint iskola, ezeken az alapokon képes növekedni évről évre, osztályról osztályra. Ez vonz, és ha nem vagyunk éberek, ez távolíthat. Iskolát alapítani nagy felelősség. 8

9 Értő figyelemmel kell jelen lennünk napról napra, hogy segítsük fejlődését, gyarapodását. Az élet, mely a falak közé költözött, közös munkánknak ad alapot, közös és egyéni reményeinknek valóságot. Iskolánk jelen van, a jövőt építi, és sorsa egyéni sorsunknak is részévé vált. Az iskola avatója, a tanév megnyitója egyszerű, természetes és szép volt. Együtt ünnepeltünk gyermekek, szülők, pedagógusok és segítő barátok. Átjárt bennünket a megszülető iskola lénye. Reményeink közös reményekké kapcsolódtak össze. A hónapok óta tartó közös munka öröme és feszültsége, néhány nehéz pillanat emléke és az utolsó napok beteljesülő várakozása egy-egy csöpp könnybe oldódva meghitté és bensőségessé varázsolta ezt a délutánt. Gyermekeinknek iskolát teremtettünk. Iskolát, ahol mozgásuk szabadon, lelkük biztonságban, szellemük nyitottan és szárnyalóan lehet jelen. Az újszentiváni kis iskola épülete három évig adott otthont iskolai közösségünknek nyarán egy fejezet lezárult, és egy új kezdődött el azzal, hogy az iskola Szeged kertvárosába, Béketelepre költözött, egy nyolc tantermes iskolaépületbe, majd pedig megtaláltuk 2007-ben jelenlegi épületünket Szegeden, a Kolozsvári téren, ahol mind a 8+5 évfolyam egészen a gimnáziumi érettségivel bezáróan helyet kapott. II.2. A fenntartó, a Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület Az óvoda és az iskola, mint a Waldorf-intézmények általában, állampolgári kezdeményezésre jöttek létre, és non-profit közhasznú egyesület biztosítja számukra a működéshez szükséges jogi keretet. Az óvodáért és az iskoláért, mint közintézményekért a fenntartó Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület vállal mindennemű felelősséget. Az Egyesület elsődleges feladata az intézmények működéséhez szükséges fizikai feltételeknek a megteremtése. Ezek közé tartoznak a gazdasági és jogi ügyek rendezése, az épületek, a karbantartás, az adminisztráció, a dologi feltételek, az egészség és biztonság, a biztosítás stb. kérdései. A Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület 1998-ban alakult azzal a céllal, hogy a Waldorf pedagógiát Szegeden és környékén meghonosítsa. Az egyesület alapítói akik többségében szülők 1999-ben létrehoztak egy vegyes életkorú, egycsoportos óvodát, 2000-ben pedig megalapították a szegedi Szabad Waldorf isko lát, mely felmenő rendszerben, folyamatosan 12+1 évfolyamos intézménnyé válik; szeptemberében indult a 13. évfolyamunk. Intézményeink csak a csalá dokkal való szoros együttműködésben tudnak fennmaradni és működni, így a szülők tevékenyen részt vesznek az itteni életben, önkéntes munkákat végeznek és lehetőségeikhez mérten anyagilag is hozzájárulnak a fenntartáshoz. 9

10 Az egyesület által fenntartott óvoda a Napos úton van, és éppen most bővült kétcsoportossá, a 12+1 évfolyamos iskola pedig a Kolozsvári téren található. A két intézménybe összesen 285 gyermek jár, ami kb. 180 családban közel 700 főt érint; valamint az egyesületben és a két intézményben összesen 45 fő a foglalkoztatottak létszáma: így elmondható, hogy immár nagy szervezet lettünk, elmúlt az az időszak, amikor mindenki személyesen ismert mindenkit. Természetesen a családias légkört a továbbiakban is igyekszünk megőrizni, az óvodához, ill. az egyes osztályokhoz tartozó szülői kör általában havonta egyszer, szülői estek keretében találkozik, ill. vannak nagyobb közös ünnepeink is. Az Egyesület tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az alapszabályt elfogadja, a tagdíjat megfizeti, három egyesületi tag aláírással hi te lesített ajánlását megszerzi, a belépési nyilatkozatot kitölti és az Egyesület vezetőségéhez eljuttatja. Minden tagnak joga van részt venni az Egyesület rendezvényein, valamint a közgyűlésen, ahol felszólalási, észrevételezési, javaslattételi és tanácskozási joggal rendelkezik. A közgyűlésen minden tagot megilleti a szavazati jog. Az Egyesület szervei a közgyűlés és a közgyűlés által választott vezetőség. Ez utóbbi munkáját a közgyűlés által választott elnök irányítja. Az Egyesület legfőbb irányító és döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlést a tagok összessége alkotja. A közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A vezetőség az Egyesület végrehajtó, ügyintéző és képviseleti szerve. Gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az alapszabályban meghatározott feladatok megvalósításáról, valamint két közgyűlés között az egyesületi munkát vezeti. Az Egyesület működését az Alapszabály rögzíti, amely elérhető az iskola honlapján ( vagy elkérhető az irodából. II.3. Az egyesület, az óvoda és az iskola szervezeti felépítése, működése Az óvoda és az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata amely megtekinthető az irodában vagy az egyesület honlapján részletekbe menően rögzíti az intézmények működési rendjét. Ennek alapelvei a következők: a törvényesség (Közoktatási Törvény, Waldorf Kerettanterv) tiszteletben tartása, törekvés az önigazgatásra és a hármas tagozódásra. A szociális hármas tagozódás megvalósítására való törekvés a Waldorf-intézmények működésének egy olyan alapelve, amelynek részletes szakirodalma van (lásd ajánlott olvasmányok). A szegedi Waldorf-intézmények szervei: Egyesület tagjai: tanárok, szülők és támogatók, a fenntartói szerepet látja el egy ötfős operatív döntéshozó szervvel, a vezetőséggel és egy háromfős felügyelő 10

11 bizottsággal. Legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, melyen minden egyesületi tag szavazati joggal rendelkezik, választó és választható az egyes tisztségekre. Az alábbi szervezeti egységek nem tartoznak közvetlenül ugyan az egyesülethez, de azokban az egyesület is képviselteti magát delegáltak útján. Óvodai Kerekasztal az óvoda vezető szerve, az óvodával kapcsolatos döntések színtere. Iskolatanács az iskola döntéshozó testülete minden nem pedagógiai kérdésben, tagjai delegált tanárok, szülők, az egyesület vezetőségének 2 tagja és az egyesület alkalmazásában levő gazdasági vezető. Tanári Kollégium az iskolában tanító tanárok közössége. Szülői Kollégium tagjai a szülők által választott osztályonkénti 2-2 osztálykép vi selő. Az egyes szervek működése: Az egyesület tevékenységét és működését az alapszabály szabályozza. Ez a szervezet látja el a fenntartói feladatokat az óvodában és az iskolában: összeállítja és nyomon követi a költségvetést, munkáltatói jogokat gyakorol a két intéz mény vezetője, és más egyesületi alkalmazottak felett, felel az intézmények fenntarthatóságáért, ellenőrzi az intézmények különböző jogszabályoknak való megfelelését, biztosítja a működéshez szükséges infrastrukturális feltételeket. Az óvoda és az iskola épületét az egyesület hosszú távú bérleti szerződés kereté ben és bérleti díj fizetésének fejében béreli (ezek önkormányzati tulajdonú épületek). Az iskola eredetileg 8 osztály számára épült, így évről évre új osztálytermeket kellett kialakítanunk, hogy minden osztály számára legyen megfelelő hely. Az intézmények egészét érintő kérdésekben, pedagógiai, jogi, gazdasági téren, valamint a minőség ellenőrzésében az óvónői és a tanári kollégium szorosan együttműködik az Egyesülettel. Ugyanakkor elsősorban az óvónői illetve tanári kollégium vállal felelősséget a nevelésért és tanításért, a pedagógiai programért, a tanterv fejlesztéséért, a pedagógusok felvételéért és azok képzéséért, a gyermekek felvételéért, a mentori rendszer kiépítésért, a napirend illetve óra rend kialakításáért, az ünnepek megtartásáért, és az óvoda és iskola egész szellemi életéért. Az iskolát az önkormányzattal, a helyi és az országos oktatásirányítással való kapcsolatban megbízott egyszemélyi felelős vezető, az iskolaképviselő képviseli, hasonló módon az óvodát pedig az óvodavezető. Az Egyesület a nevelést, oktatást érintő napi kérdések intézését az óvónői illetve tanári kollégiumra ruházza, amely rotációs alapon, rövid hivatali időre konferenciavezetőt jelöl ki tagjai közül. A kollégium képviseli az intézmények pedagógiai szellemi alapjait, és együttesen vagy delegált képviselői (óvodavezető, 11

12 iskolaképviselő) által minden olyan területen felelősséggel tartozik, amely más óvodák, iskolák esetében a vezető illetve az igazgató hatásköre volna. Az iskolában tanító tanárok közössége a Tanári Kollégium, amely heti rendszerességgel, csütörtök délutánonként ülésezik. Ez az alkalom a Tanári Konferencia, amely egyben az iskola pedagógiai döntéshozó szerve is. A munkát a konferenciavezető koordinálja, akit a tanév elején közösen választunk ki, lehetőleg egyéni jelentkezés alapján. A konferenciavezető feladata a találkozók előkészítése, ütemezése, levezetése, a több héten át tartó témák nyomon követése. A konferenciákról jegyzőkönyv készül, melyek a titkárságon megtalálhatók. Az iskolai Kalendáriumban rendszeresen rövid összefoglalók jelennek meg a konferenciákon folyó munkákról. A konferencia két jól elhatárolható részből áll: pedagógiai és technikai munkából. A fő hangsúly a pedagógián van, hisz a tanároknak ebben kell folyamatosan munkálkodniuk. Feladatuk, hogy a pedagógiát érintő problémákra a lehető legkörültekintőbb módon keressék a megoldást. A pedagógiai rész több szakaszból áll: egy, a kollégium által választott pedagógiai könyv közös feldolgozásából, ez a stúdium; tudati munkából, amelyet néhány tanár hétről hétre felváltva vezet; ún. művészeti munkából (ez lehet bothmer-gimnasztika, euritmia, éneklés, ill. egyéb kézműves tevékenység). Ahhoz, hogy egy-egy témában jobban meg merít kez hessenek a tanárok, egy-egy művészeti tevékenységgel több héten át foglalkoznak. Egy rövid szünet után az adott hétre összegyűlt, illetve akár hosszabb feldolgozást igénylő technikai ügyekkel foglalkoznak. Igyekeznek mindenki véleményét meghallgatva konszenzussal megszületett döntéseket hozni, amelyeket ezt követően minden kolléga egyformán képvisel. Mivel a felmerülő témák nem minden esetben érintik az iskola egészét, ezért a közös munka után két részre válik a kollégium: az egyikben az alsó- és közép tagozaton (általános iskolai) tanítók, míg a másikban a felső tagozatos (gimnáziumi) kollégák folytatják a felmerülő technikai ügyek megbeszélését. A fő döntéshozó szerv ugyanakkor a teljes Tanári Konferencia. Ezek az alkalmak a feladatok elvégzése mellett jó lehetőséget kínálnak arra is, hogy a tanárok tanuljanak egymástól, egymásról és önmagunkról. Az Iskolatanács dönt minden nem pedagógiai döntést igénylő jogi, gazdasági, adminisztratív kérdésben. Így például az Iskolatanácsnak döntési joga van: - az iskolai költségvetés elfogadásában, - bármely, a szülőket anyagilag érintő ügyben, - az iskolaépülettel összefüggő kérdésekben (építkezés, felújítás, költöz ködés) 12

13 Az Iskolatanács tagjai: - 2 fő a Tanári Kollégiumból, amelyből az egyik tag a mindenkori Tanári Konferencia-vezető - iskolaképviselő - 3 fő a Szülői Kollégiumból - 2 fő a Fenntartó részéről - a gazdasági vezető - 3 fő a Diákönkormányzat részéről Az Iskolatanács tagjainak összetétele mutatja, hogy mind tanári-, mind szülői-, mind tanulói részről egyenlő arányban vannak benne képviselők, ezzel biztosítva valamennyi fél érdekeinek megjelenését a döntéshozatalban. A szülői képviselőket a Szülői Kollégium delegálja tagjai közül. Az iskolatanácsi tagság egy évre szól. Az Iskolatanács ülései nyitottak, kivéve az indokolt, titoktartást igénylő személyi esetekben, amikor az Iskolatanács elnöke zárt ülést rendel el. Az IT ülések időpontját és tervezett napirendjét a Kalendáriumban lehet nyomon követni, ill. utólag rövid beszámolót lehet olvasni az ülésekről. Egy szervezetfejlesztési folyamat során a szegedi Waldorf-közösség így határozta meg önmagát: A szervezet küldetése az, hogy gyerekek és felnőttek számára nyitott, befogadó, Waldorf szellemiséget sugárzó közösségben, megértő tanári, óvónői figyelemmel és szülői támogatással, az egyén harmonikus testi-lelkiszellemi kiteljesedését, saját útjának megtalálását segítsük. A stratégai tervünk a honlapunkon, megtalálható. II.4. A szülői közösség szerepvállalása A Waldorf-intézmények kiegyensúlyozott működéséhez nélkülözhetetlen a szülők odaadó és aktív részvétele az óvoda és az iskola életében. A szülők ezt az alábbi módon teszik meg. Együttműködés az óvodával és az iskolával Az óvónő és az osztálytanító által tartott szülői estek jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szülők tájékozódjanak a csoportban, illetve az osztályban folyó pedagógiai munkáról, gyermekeik fejlődéséről, ezen kívül megbeszéljék az aktuális feladatokat. Fontos, hogy minden család képviseltesse magát, vagy legalább telefonon és/vagy ben tájékozódjon, hogy miről esett szó a szülői esten. Heti rendszerességgel jelenik meg az iskola elektronikus hírújságja Kalendárium néven, melyet a szülők ben is megkapnak, ill. az a szervezet weboldalán is megtekinthető. Számos olyan ünnepet, rendezvényt szervez az óvoda és az iskola, amelyeken kívánatos a szülők jelenléte: évnyitó, ünnepek, hónapünnepek, Adventi Bazár, 13

14 a Waldorf Hetek előadásai. Az egyes rendezvényeken való szülői jelenlét a gyermekek számára is fontos, vannak viszont olyanok, amelyek elsősorban a szülőknek hasznosak. Lényeges azonban az is, hogy lehetőség szerint a szülők segítsenek a rendezvények szervezésében és lebonyolításában. A Waldorf-intézményekben rendkívül fontos a szülők és tanárok szoros együttműködése. Elengedhetetlen, hogy amennyiben a szülőnek bármilyen kérdése, kérése van, azt megbeszélje az óvónővel, az osztálytanítóval, vagy az illetékes tanárral, akár telefonon, akár személyesen. A kérdéseket írásban, ben is eljuttathatják az óvodába és az iskolába azzal a céllal is, hogy azt közösen megbeszéljék a szülői esteken. A Waldorf-pedagógia különbözik az általánosan megszokott pedagógiától és oktatási formától. Ezért nagyon fontos, hogy minden szülő, aki Waldorfintézménybe íratja gyermekét, még ezt megelőzően alaposan megismerje a Waldorf-pedagógia elveit. Erre több lehetőség is adódik: a szülői estek, a Waldorf Hetek előadásai, valamint számtalan hasznos könyv. A szülő csak akkor tud elkötelezett és odaadó támogatóként részt venni az óvoda vagy az iskola életében, ha ismeri is a Waldorf-pedagógiát, és meg van róla győződve, hogy valóban ezt akarja biztosítani gyermeke számára. A Waldorf-pedagógia csak abban az esetben fejti ki jótékony hatását a gyermekre, ha annak alapelveit a szülők is el tudják fogadni, és a gyermek otthon is ilyen jellegű nevelésben részesül. Szülői önkéntes munka Az iskola folyamatos működtetéséhez, fenntartásához állandó szülői aktivitás szükséges. Már a kezdetekkor, magát az iskolát is szülői igény és összehangolt munka hozta létre. A szülői aktivitás sokkal többet jelent a szülői esteken való részvételnél. Ideális esetben minden szülő nagyjából egyenlő mértékben veszi ki részét a feladatokból, és így elkerülhető az elegem van abból, hogy mindent én csinálok -életérzés kialakulása. Természetesen a családok különböző élethelyzetéből adódóan, mindig lesznek különbségek a szülők erőforrásait illetően. Kinek ideje van több, másnak bizonyos szaktudása segíthet, míg megint mások inkább pénzbeli hozzájárulással segítenek szívesebben. A fenti gondolatok gyakorlati megvalósításának eszköze a társadalmi munka, ami családonként 24 óra/év munkavégzést jelent. A munkaórák értéke jelenleg 600 Ft/óra. (Bizonyos nehezebb fizikai, ill. komplexebb, speciális tudást vagy szakértelmet igénylő munkák értéke az előbbi összeg kétszerese is lehet.) A nem teljesített munkaórák minden év szeptember 15-ig visszamenőleg rátekintve befizetendők az iskola pénztárába. Ennek hiányában a hiányzó összeg a család tartozásaként fog megjelenni. Fontos ennek a tevékenységnek az elkülönítése a fizetési könnyítést kérő családok kompenzációs munkájától (pl. portaszolgálat, iskolabusz kisérés), aminek konkrét összegét a Megállapodás tartalmazza. 14

15 Munkavégzés, ami ide tartozhat: - osztályok körül végzett tevékenységek (osztályterem kialakítása/ átalakítása, takarítás, viráglocsolás, varrás, függönymosás, karbantartás, szerelés, bútor felújítás, kísérés osztálykiránduláson, stb.) - iskolai ünnepekhez kapcsolódó tevékenységek (szervezés, próba, ünnep lebonyolítása, süteménysütés - ételkészítés, dekorálás, elpakolás, adott ünnep egyedi jellemzőinek megfelelő tevékenységek) - iskolai munkacsoportok munkájában való részvétel (pl. ülésezés iskolatanácsban, szülői kollégiumon részvétel, iskolaszépítő tevékenység, konfliktuskezelés, minőséggondozó tevékenység) Az elvégzett munkaórák nyilvántartása iskolai szinten történik. Feladat- és munkavállalás, munkacsoportok A munkacsoportok a legjellegzetesebb megnyilvánulásai annak, hogy a Waldorf több mint iskola. A munkacsoportokban szülők és tanárok, sőt olykor külsős támogatók is együtt dolgoznak (ingyen!) azért, hogy az iskola egyes fogaskerekei forgásban maradjanak, és olajozottan működjenek. Egy-egy munkacsoport feladata lehet: iskolaszépítés, minőséggondozás, stratégiai tervezés, konfliktuskezelés, nyelv tanítás, PR tevékenység, könyvtárfenntartás, pénzszerzés, öko-élet mód tanácsadás, stb. És persze van olyan csoport, ami valóban az SZMSZ-nek megfelelően próbál működni, jegyzőkönyveket, munkaterveket és kommünikéket írnak a rend kedvéért, és van, ahol fontosabb a tea és a sütemény és a jó társaság. Mert ha a dolgok mélyére tekintünk, talán nem is "csak" az a célja ennek a fajta együttműködésnek, hogy egy intézményt fenntartsunk, hanem talán a civil, polgári életforma gyakorlására adnak ideális terepet az iskolai munkacsoportok. Ahol felnőttként tovább tanulunk: például közösen dönteni, kommunikálni (lehetőleg erőszakmentesen), egymást (és magunkat) elviselni, felelősséget vállalni, együttműködni, és hinni valamilyen jó ügy megvalósulásában. Az SzMSz a következőképpen határozza meg a munkacsoportok működését: Az iskolai feladatok ellátásának szervezeti egységei a munkacsoportok. Ezek tagjai az iskola dolgozói, szülők lehetnek. Munkacsoportot az Iskola Tanács hozhat létre a Tanári Kollégium, az iskolaképviselő, a Szülői Kollégium vagy a Diákönkormányzat javaslatára. Működésének megkezdésekor minden munkacsoport titkárt (képviselőt) választ a csoport tagjai közül, majd létrehozza működési tervét, mely tartalmazza a csoport tagjainak névsorát, a feladatok listáját, elvégzésük határidejét, költségeit, a csoport választott titkárának nevét. A csoport működési tervét az Iskola Tanács hagyja jóvá. Az ideiglenesen felállított csoportok mellett működő állandó csoportok: Gazdasági Csoport, Pedagógiai Csoport, Szervezési Csoport. 15

16 Amelyik munkacsoport a tanév elején leadja az éves munkatervét az Iskolatanácsnak, és a tanév végén pedig a beszámolóját ugyanide, és azt az Iskolatanács elfogadja, annak a munkacsoportnak a tagjaként végzett tevékenység beleszámít a szülői önkéntes munkába, amelynek elvárt éves óraszáma jelenleg 24 óra/ család. Szülői Kollégium A szülői közösség tagjai szervezeti keretek között is gyakorolhatják az őket megillető jogokat és kötelességeket. E szülői szervezet a szegedi Waldorf Iskolában a Szülői Kollégium. A Szülői Kollégium (SZK) tagjai az osztályképviselők, osztályonként 2, akiket az osztályok szülői közössége választ meg. A Kollégium üléseit a tagjaiból választott elnök hívja össze és vezeti le. A határozatképességhez az osztályok több mint felének képviseltetnie kell magát. A döntések egyszerű többséggel születnek, minden osztálynak egy szavazata van. Feladatát a Kollégium maga fogalmazta meg: A SZK fő feladatát a szülők véleményének képviseletében és az iskola működéséhez szükséges feladatok összefogásában látjuk. Célul tűztük ki a testület megerősítését, melynek eredményeként kiegyensúlyozó harmadik lábbá válna a Tanári Kollégium és az Egyesület Vezetősége mellett. Az osztályképviselők feladatai minden osztályban: - élő kapcsolatot tartani a szülőkkel, - befizetési helyzet nyomon követése az osztályban, - társadalmi munkák figyelemmel kísérése és szervezése, - új szülők mentorálása, - szülői vélemények összegyűjtése a SZK-ra, - felkészült részvétel a Szülői Kollégium ülésein. Az osztályképviselők feladatai az osztálytanító/közösség igényeitől függően: - osztálypénz szedése, - takarítási rend kialakítása az osztályban, - osztálykirándulás megszervezése. A Szülői Kollégium jelenlegi tagjai honlapunkon ( megtalálhatóak. Szülői mentorálási rendszer A szülői mentorálási rendszert 2011 őszén hívta életre a Szülői Kollégium. A rendszer kidolgozásakor kettős célt tartottunk szem előtt: egyrészt a pedagógiai szűrő mellé szerettünk volna egy szülői szűrőt is beépíteni a 16

17 családok felvételekor, másrészről segítséget szeretnénk nyújtani az újonnan érkezetteknek, hogy minél előbb be tudjanak illeszkedni, és jól érezhessék magukat. A szülői mentorálási rendszer két területe: leendő elsős családok mentorálása és az év közben érkezettek bevezetése a közösségbe: a) b) A leendő első osztályba jelentkezők több alkalommal kapnak meghívást játszóházakba még a felvételi előtt és maga a játékos ismerkedés is tulajdonképpen annak tekinthető. Amíg a gyerekek játszanak, a felnőttek öreg róka waldorfos szülőkkel beszélgethetnek az iskoláról és a szülői szerepvállalásról. Terveink szerint a leendő elsős osztálytanító előző osztályából (ha volt neki) kérnénk fel szülőket - természetesen egyeztetve a pedagógussal - az új szülők segítésére. Ők először az évet lezáró, piknik jellegű János Ünnepen találkoznának egymással kötetlen beszélgetés formájában, majd igény szerint év közben is segítő jobbot nyújtanának. Ezt azért tartjuk fontosnak, hogy az elsős szülők könnyebben megtalálják helyüket a szülői közösségben. Létkérdés a friss szülőket megnyerni a közösségi aktivitásnak, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekekkel együtt a szülők is kamaszodnak, és kb. a 6. osztály után kevéssé lelkesíthetőek. Az év közben jelentkező családokkal felvételükkor az egyesület kijelölt munkatársai és az adott osztály osztályképviselői beszélgetnek el és adnak nekik tájékoztatást. Ezt követően az osztályképviselők feladata annak elősegítése, hogy az új szülők gyorsan a szülői közösség részeivé válhassanak, ne érezzék magukat kívülállóként pl. a szülői esteken. Az éves ünnepkör megszervezésében minden osztály kap feladatot. A szülőket segíti a már megvalósított események leírásainak összegyűjtése. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanúgy kell a következő évben is mindennek történnie, de támpontot adhat és megkönnyíti a szervezést. A szülői mentorálási rendszer úgy igazán gördülékeny, ha az egyesület azon alkalmazottai működtetik, akik tagjai a SZK-nak is. Gyorsabban jutnak információhoz és könnyebben meg tudják szervezni a mentorálási alkalmakat az egyesületi munka keretein belül. Hozzájárulás vállalása és teljesítése Intézményeink költségvetését egy tanévre tervezzük, működésüket több forrásból tudjuk biztosítani: egyrészt normatív állami támogatásból, másrészt szülői hozzájárulásból, harmadrészt különféle pályázati forrásokból. Az állami támogatás mértéke a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát mutat; míg 17

18 2011/12-ben a működési kiadások 54 %-át fedezte, a 2012/13-as tanévben csupán 49 %-át fedezi. Ebből következik, hogy a szülői támogatások összegéből kellene nagyobb arányt biztosítani, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a családok egyre kevésbé terhelhetőek a gazdasági környezet változásai, a munkanélküliség, különböző hitelek negatív hatásai miatt. A szülői hozzájárulás mértékét évek óta nem emeltük jelentősen. A fenntartó szándéka szerint a szolidabb mértékű összegek könnyebben teljesíthetők, nem terhelvén túl a családokat. Az úgynevezett harmadik lábnak nevezett pályázati források mivel bizonytalan, hogy megnyerjük-e -, nehezen tervezhetők, ezért különösen fontos a szülők által vállalt összegek rendszeres beérkezése. Nyilvánvaló, hogy a jövőt nehéz biztosra tervezni, így a családok életében bekövetkező negatív változások sem tervezhetőek. Ez a helyzet az intézményeink működtetésében is, mert a betervezett, de be nem érkezett bevételekből nem lehet munkabéreket, üzemeltetési kiadásokat finanszírozni. Költségvetésünknek mintegy 70 %-át teszik ki csak a bérek és járulékok, melyek hónapról hónapra kifizetendő jogszabályi kötelezettségeket jelentenek, viszont teljesíteni csak akkor tudjuk, ha a betervezett, a szülők által aláírt megállapodásban vállalt kötelezettségüknek eleget tesznek. Ezért kiemelten fontos, hogy azok a családok, akik betegség, munkanélküliség vagy egyéb más, átmeneti probléma miatt pénzügyi krízisbe kerülnek, haladéktalanul jelezzék azt a fenntartó felé. Ha ezt nem teszik meg, azzal egyrészt a vállalt kötelezettségüket szegik meg, másrészt veszélyeztetik az intézmény finanszírozhatóságát, így a gyerekeikkel naponta foglalkozó pedagógusok megélhetését. Ezért azt kérjük a családoktól, hogy jelezzék, ha befizetési problémájuk adódik, és a hozzájárulást csak késedelmesen tudják teljesíteni. A szülői hozzájárulás két részből áll: családi díjból, amely minden családnál azonos mértékű, a 2012/13-es tanévben Ft; valamint a gyerekenként fizetendő díjból, ez jelenleg Ft. Így az intézményeinkbe járó gyermekek után az alábbi díjak fizetendők: egy gyermek esetén: Ft/hó, Ft/év, két gyermek esetén: Ft/hó, Ft/év, három gyermek esetén: Ft/hó, Ft/év, négy gyermek esetén: Ft/hó, Ft/év. Az egy tanévre megállapított szülői hozzájárulást 12 havi, egyenlő részletre osztottuk, mivel így a szülőknek is kényelmesebb. 18

19 A szülői hozzájárulás teljesítésének legegyszerűbb módja, hogy a szülő a bankjában rendszeres, fix összegű megbízást ad a bérfizetése napjára. Így nem történhet meg, hogy véletlenül elmarad a vállalás befizetése. Készpénzben is teljesíthető a befizetés az iskola pénztárában, vagy a CIB Bank Zrt. fiókjaiban, Szegeden a Széchenyi téren, a Kiss Menyhért utcában és Mérey utcában, illetve akinek van e-bankos felülete, interneten is elutalhatja tárgyhó 10-ig a szülői hozzájárulását. A minden félév elején fizetendő művészeti hozzájárulás háttere a következő. Iskolánk, mint művészeti alapképzést is nyújtó intézmény állami művészeti normatívára jogosult. A normatíva összege jelenleg gyermekenként Ft/év. Ez az összeg abban az esetben igényelhető, ha az iskola a szülőktől művészeti térítési díj jogcímen félévente egyben beszed egy előre meghatározott összeget. Ez a mi iskolánkban jelenleg Ft/félév/gyermek. Ha ez az összeg nem érkezik be, úgy az iskola jogosulatlanul hívja le a Magyar Államkincstártól az állami támogatási részt, és a visszautalás mellett büntetést is kell fizetnie. Ezért olyan fontos, hogy a művészeti térítési díj az iskola nevére és határidőre ér kez zen be. Hogy mit kap mindezért a gyermek az iskolában? Az órarendbe beépítve, mindenki számára kötelezően és elérhetően magas számú művészeti órát minden területről. Ezt a Waldorf Kerettanterv komplex művészeti nevelésként említi, melynek célja nem a művészképzés, hanem az egészséges, harmonikus ember nevelése a művészetek segítségével, melyek elsősorban az akarati és az esztétikai érzékekre hatnak, így egyensúlyozva ki a más típusú iskolákban egyébként alapvetően jellemző intellektuális túlsúlyt. A konkrét óraszámok: osztály: 4 (kézimunka, zene, festés, dráma a főtanításban) 3 4. osztály: 5 (kézimunka, zene, festés, dráma a főtanításban) 5 8. osztály: 8 (fafaragás, kézimunka, zene, festés, rajz, dráma a főtanításban) osztály: 8-9 (faművesség, kézimunka, zene, festés, rajz, agyagozás, dráma) Ezeken kívül gimnáziumban tömbösítve lehetőségük van a gyerekeknek arra, hogy kipróbáljanak egyéb kézműves technikákat is: rézművességet, kőfaragást, bőrművességet, könyvkötészetet, kosárfonást stb. Sajnos van hiány az oktatásunkban: jelenleg elsősorban anyagi okok miatt - nem minden osztályban van euritmia oktatás, de ennek megváltoztatására törekszünk. Az egyszeri beruházási díjat a családoknak a Waldorf iskolába való belépéskor (a Waldorf Óvodába való belépéskor is), a rendszeres havi hozzájáruláson felül kell befizetni az egyesület számlájára. Ennek mértéke jelenleg egy gyermek esetén egyszeri Ft, több gyermek esetén pedig Ft. Ennek befizetése a 19

20 Waldorf Óvodából a Waldorf Iskolába beiratkozó családok esetében is kötelező az iskolai beiratkozással egyidejűleg. Az egyszeri beruházási díjat infrastrukturális fejlesztésre költjük. Az egyesület az iskola céljaira az önkormányzattól évi 4 millió Ft bérleti díjért bérel egy épületet, mely eredetileg egy 8 osztályos iskolaépület volt. Ezt a teret kell folyamatosan úgy kialakítanunk és rendben tartanunk, hogy alkalmas legyen egy 12+1 évfolyamos általános iskola és gimnázium működtetésére. Ennek érdekében több új tantermet kellett és még kell is kialakítanunk. Az idei tanévre tervezett nagyobb beruházás az étkező pincébe való leköltöztetése, mely által a földszinten felszabadul egy helyiség, amiből újabb tantermet lehet kialakítani. Elkerülhetetlenek továbbá az olyan jellegű karbantartással járó munkák, mint a korszerűtlen lapos tető szigetelése, a régi nyílászárók cseréje, a konyha mindenkori fejlesztése az érvényes jogszabályoknak megfelelően, stb. Ezen munkák egy része szerencsére a bérleti szerződés értelmében az önkormányzatnak fizetendő bérleti díjból leírható, ám a munkákat az egyesületnek kell fizetnie. Az egész épület infrastrukturális feladatain túl vannak olyan további, az infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek, melyek az egyes osztályokra korlátozódnak (és amelyek a bérleti díjunkból nem is írhatóak le). Alapvetően ilyen a tantermek egyedi kialakítása és az olyan tartós eszközök jellemzően padok, székek, táblák, hangszerek beszerzése, melyek több éven át nagyon intenzív használatban vannak, ezért időről időre szükség van az állomány megújítására. Mivel a gyerekek a nálunk töltött 12+1 év alatt szépen növekednek, több különböző méretű készlettel is rendelkeznünk kell, melyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy követve a növekedésüket, igyekezzünk megfelelő eszközökkel szolgálni a kényelmüket. Ezért az is előfordulhat, hogy nem az az osztály kapja az új bútorokat, ahova az éppen beruházási díjat fizető szülők gyermeke jár, de valahol biztosan újítunk az állományon. A nagyobb osztályokban inkább a tanítást közvetlenül segítő eszközök térképek, kísérleti- és egyéb szemléltető eszközök, szerszámok, varrógépek beszerzése a feladat, ezt is ebből a keretből igyekszünk megoldani. A számlaszám az alábbi: SZEGEDI WALDORF TÁRSAS KÖR EGYESÜLET 6725 SZEGED, KOLOZSVÁRI TÉR (CIB bank Zrt.) A közlemény rovatba szülői hozzájárulás megjegyzést kell beírni. 20

21 III. A Waldorf-pedagógiáról III.1. Alapvető értékek és célok Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg saját szemével nézni a világban A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Nézzétek most már meg ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk. És őket is a keresők útjára kell vezetnünk. 21 (Rudolf Steiner) A Waldorf-pedagógia nevelésművészet, amely emberképét Rudolf Steiner antropozófiai embertanából meríti. Az antropozófia életfilozófia és megismerési út, amely az élet itt és mostjához a szellemi lét perspektíváját kívánja hozzáadni. A Waldorf-pedagógia mint a közel egy évszázados reformpedagógiák egyike gyermekközpontú, képességfejlesztő pedagógia, melynek célkitűzése, hogy szorongásmentes légkörben, szabad döntésekre képes, önállóan cselekvő embereket neveljen, akik ki tudják bontakoztatni magukkal hozott képességeiket a maguk és a világ javára. Sem a Waldorf-óvoda, sem az iskola nem világnézeti beállítottságú. A pedagógiai felfogás hangsúlyozottan tiszteletben tartja a gyermekek és a szülők vallásos és egyéb meggyőződéseit, valamint az eltérő nemzeti kultúrák sajátosságait. A Rudolf Steiner munkásságából létrejövő antropozófiának kidolgozott fejlődéstani rendszere van. Alapos gyermekismeretet, testi- lelki, élettani és lélektani állapotát, fejlődését figyelembe véve a megfigyelt fejlődéslélektani törvényszerűségekre épít, mindig belekalkulálva az egyéni jellegzetességeket. Aki azt állítja, hogy az antropozófiai szemléletű szellemtudomány alapította a Waldorf-iskolát, és ezt a szemléletet akarja meghonosítani ebben az iskolában, az nem mond igazat. Semmi sem áll tőlünk távolabb, mint hogy elveinket, világnézetünk tartalmát ráerőszakoljuk az ifjúságra. Nem kívánunk dogmatikusan nevelni. Csak azt kívánnánk, hogy amivel a szellemtudomány gazdagított bennünket, azt a nevelésben hathatós tettekre tudjuk átváltani. (Rudolf Steiner)

22 A Waldorf óvoda és iskola célja, hogy olyan emberi képességeket hozzon felszínre, amelyek nélkülözhetetlenek a harmonikus együttéléshez minden társadalomban a világon. Ezen szociális képességek, amelyeket a Waldorf-pedagógia kibontakoz tatni kíván: óvodáskorban az utánzás által: a másik ember szabadsága és tiszteletbetartása iránti érzék, kisiskoláskorban a tekintély által: a létbiztonság érzése és a demokratikus együttműködés képessége, serdülőkorban, amikor a tanár a tekintélyről lemondva, közvetlen emberi kapcsolatot alakít ki a tanítás során diákjaival: az érdeklődés elmélyítése a világ dolgai és a többi ember életviszonyai iránt. III.2. A Waldorf-óvoda A Waldorf-óvoda célkitűzései Tiszteli a gyermek emberi méltóságát. Feladatának tartja, hogy előkészítse egészséges életvitelét. A gyermekek és a felnőttek művészi erőkkel áthatott együttélését akarja megvalósítani, kerülve a szabályokat és tilalmakat. Mindez akkor valósítható meg, ha a nevelő nyitott, járatos az embertani ismeretekben. Érzékeli a gyermek szükségleteiből érkező kéréseket. A pedagógiai szemlélet alapelvének a gyermeki utánzást tartja, melyben a gyermek a mintaképül szolgáló óvónők tevékenységét követi. Szabadon hagyja fejlődni a gyermekben működő természetes erőket. A játékhoz szükséges eszközök egyszerű kiképzésével kívánja a gyermek fantáziáját és tevékenységének belső aktivitását táplálni. A nap szervezésével (napirend) lehetőséget ad arra, hogy a gyermek érzékeit és tettre készségét használva, jó szokásokra tegyen szert - az akarat nevelésével, és erősítésével. Fel akarja ébreszteni a gyermekben a szociális érzékenységet. Segíti, hogy a gyermek az előforduló feszültségeken megtanuljon felülkerekedni. Meg akarja valósítani, hogy a gyermek az éves ünnepkört ritmikus ismétlődésben élje át. A nevelőkkel és a szülőkkel énekelve, játszva ünnepeljen együtt. 22

23 El akarja érni, hogy a gyerekek a mesélések és előadó játékok (például bábjátékok) során tiszta és érzékletes nyelvet sajátítsanak el. Meg akarja őrizni a gyermeki nyitottságot, amelyben természetes a másság elfogadása. Alapokat teremt a természet értő szemléléséhez, s utat akar nyitni a majdani globális szemléletmód előtt. Hangsúlyt kíván helyezni a helyi hagyományok, a kulturális örökség megismerésére, ápolására is. Így lesz a Waldorf-óvoda mindenütt hasonló és mégis mindig más. Az iskolaérettség kritériumaira úgy tekint, hogy nem alkalmaz külön iskolára felkészítő foglalkozásokat. mivel az életkori sajá-tosságoknak nem megfelelő a túl korai fejlesztés. Mert idő előtti absztrakt, verbális és intellektuális tanítás elvonja a személyiség önfejlesztő erőit azoktól az adott életkorban legfontosabb feladatoktól, amelyek a testi, lelki egészséget szolgálják. Ritmus és harmónia Az óvodában vegyes életkorú csoport működik, vagyis minden gyermek másutt tart a fejlődésben, ezért tudásuk és képességeik nem lehetnek egyformák. A Waldorf-óvoda tudatosan él a ritmikus ismétlés én-erősítő, szorongásoldó hatásával. A témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok visszatérnek évi, heti és napi ritmusokban, így harmonizálják a gyermek életét. Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai s az ezzel összefüggő emberi munkák. A csoportszobában is tükröződik az adott évszak hangulata és az évkörön belüli ünnep jellegzetessége (színekben, virágokban vagy a termésdíszekben, egy-egy képzőművészeti alkotás kisméretű reprodukciójában). A hét napjaihoz kötődő, mindig vissza-visszatérő azonosságok tagolják a hetet érzékletesen. Az óvónő mindezt nagyon tudatosan alakítja ki, úgy, hogy a változásokat a művészeti tevékenységek heti ritmusában is fel lehessen fedezni: a rajzolás, festés, sütés, gyapjúkép készítés és méhviaszgyurmázás is tükrözi az adott időszakot, és egyben alapanyagul is szolgál az ünneplés eszközeihez. Az óvónő a gyermek napját úgy tagolja, hogy a koncentráltabb tevékenységek után mindig egy szabadabb következik, ez által ritmusa lesz a napnak, mint ahogy a lélegzésnél a ki- és belégzés váltakozik. Így lesz képes a gyermek egészségesebben, harmonikusabban élni. 23