1. Infláció kérdésköre. külső deficit. 4. Az euróra való áttérés folyamata

Átírás

1 BANCA Román NAŢIONALĂ Nemzeti Ă A Bank ROMÂNIEI

2 1. Infláció kérdésköre Tartalom 2. Nemzetközi pénzpiaci zavargások és hatása a román gazdaságra: gazdasági növekedés és külső deficit 3. Nemzetközi pénzpiaci zavargások és hatása a román gazdaságra: árfolyam és pénzügyi szektor 4. Az euróra való áttérés folyamata

3 1. Infláció kérdésköre

4 Makrogazdasági fejlődések(1) Inflációs ráta (fogyasztói árindex alapján): - Éves ráta 27 dec./ 26 dec.: 6,57% 28 dec. / 27 dec. 5,9% (RNB projekció) - Éves átlag ráta 27: 4,84% 28 tervezett*: 5,7% GDP növekedési ráta: 27: 6% 28 tervezett*: 6,5% Ipari termelés növekedése 27: 5,4% 28 tervezett*: 5,2% Folyó fizetési mérleg deficitje: 27: a GDP 13,9% 28 tervezett*: 13,6% din PIB

5 Makrogazdasági fejlődések(2) Államháztartás deficitje(sec95 metodológia): 27: -2,5% din PIB Nemzetközi tartalék( valuta és arany): 27: 27,2 milliárd EUR; valuta tartalék 25,3 milliárd EUR 28 február 29: 27,4 milliárd EUR; Pénzügyi közvetítés 27: 36,6% din PIB A magán szektornak nyújtott hitelek reál növekedése 27: 5,5% (RON: 3,6% valuta: 72,6%)

6 5 százalék Inflációs ráta ,7 4,7 34,5 3,3 Inflációs cél (dec./dec.) Megvalósult éves átlag infláció Megvalósult inflációs ráta(dec./dec.) ,5 17,8 15,3 14,1 11, ,3 9, 8,6 7,5 ±1pp 6,56 4,87 5 ±1pp 6,57 4,84 4 ±1pp 3,8 ±1pp 3,5 ±1pp Forrás:OSH, RNB

7 Inflációs nyomások forrásai Jelenleg az inflációs szint egy időszakos növekedésének vagyunk tanúi, így az inflációs várakozások lehorgonyozása nagyon fontos a növekedés korlátozása érdekében Az infláció növekedése a kínálati sokkoknak, az élelmiszer és üzemanyag árak növekedésének az eredménye, amelyet az aggregált kereslet dinamikus növekedése (jövedelem növekedések illettve hitelezés gyors üteme), és az árfolyam korrekciója befolyásol A RNB eszközeivel széles körben megerősítette a monetáris feltételeket, de tevékenységének hatékonysága a jövedelem és fiskális politikák elvárt támogatásától is függ ian.6 Éves változás (%) mar.6 mai.6 Inflációs rátai üzemanyagi élelmiszerek Éves változás (%); (+)leértékelés/(-)felértékelés 12 árfolyam (RON/EUR; jobb skála) iul.6 sep.6 nov.6 ian.7 mar.7 mai.7 Forrás: Országos Statisztikai Hivatal és RNB iul.7 sep.7 nov.7 ian

8 Infláció kialakulásának előrejelzései A RNB a makrogazdasági kockázatok adminisztrálásával eggyütt egy fenntartható dezinfláció megvalósulását követi a makrogazdasági kozkázatok adminisztrálásával eggyütt: így figyelembe veszi az inflációs szintnek az előre bejelentett inflációs sávba való minél hamarabbi visszakerülését, a meglévő makrogazdasági egyensúlytalanságok mélyítése nélkül és a pénzügyi stabilitás fenntartásával Éves változás (%) Inflációs ráta 4 évharmadra Változás intervalluma** Éves inflációs cél Inflációs cél(dec./dec.) 28: 3,8% 29: 3,5% A RNB-nak nincs szándékában az inflációs célokat modosítani, hanem megtesz mindent a célok elérése érdekében, hogy minél gyorsabban elérje -fenntartható módon- a dezinflációs céljait, és ne befolyásolja az Euróra való áttérés ütemtervét III IV 28 I II III IV 29 I II III IV *) a tervezett infl.szint a 27 fogyasztási kosár szerkezetének felhasználásáv **) sáv szélesség ±1 százalék pont Inflációs jelentés február 28 szerint Forrás: OSH, RNB 2

9 16 14 százalék Éves inflációs szint* Közép-Kelet Európa országaiban (dec./dec.) BANCA NAŢIONAL IONALĂ Ă A ROMÂNIEI Lituania Lengyelo Cseho. Szlovénia Litvána Magyaro. Eszto. Szlovákia Bulgaria Letto. România Slovacia Polonia Cehia Slovenia România Magyatro. Estonia Bulgaria Letto. *) lakossági fogyasztói árindex szerint Forrás: Központi bankok weboldalai, OSH

10 Inflációs nyomások mutatóinak alakulása nemzetközi szinten Kőolaj árfolyama Búza árfolyama Arany árfolyama USD/hordól futures* (május 28), USD/t USD/uncia Brent* 4 WTI** Londra Chicago * spot ** futures cu scadenţa aprilie ian.7 feb.7 mar.7 apr.7 mai.7 iun.7 iul.7 aug.7 sep.7 oct.7 nov.7 dec.7 ian.8 feb.8 mar.8 ian.7 feb.7 mar.7 apr.7 mai.7 iun.7 iul.7 aug.7 sep.7 oct.7 nov.7 dec.7 ian.8 feb.8 mar.8 ian.7 feb.7 mar.7 apr.7 mai.7 iun.7 iul.7 aug.7 sep.7 oct.7 nov.7 dec.7 ian.8 feb.8 mar.8 Forrás: Bloomberg *) 31 oktober 27 4 BANCA NAŢIONAL IONALĂ Ă A ROMÂNIEI

11 Élelmiszer árak növekedése- fő ok az inflációs célok túllépésének világszinten december 27 Inflációs cél Teljes Infláció Élelmiszer árak inflációja Éves változás (%) A felső korlát túllépése az inflációs cél körül (sz.p.) Latin Amerika Argentina 7,7-11, 8,5 8,6 Brazilia* 4,5(+/-2,) 4,5 1,8 Chile* 3,(+/-1,) 7,8 15,2 +3,8 Kolumbia* 3,5-4,5 5,7 8,5 +1,2 Mexic* 3,(+/-1,) 3,8 6, Venezuela 12,-14, 22,5 3,9 +8,5 Ázsia Kína 2,3 6,9 1) 18,2 1) +4,6 Hong Kong 1,5 3,8 11,7 +2,3 Indonézia* 5,-7, 6,6 11,3 Taiwan 1,5 3,3 7,6 +1,8 K-K Európat Cseho.* 3,(+/-1,) 5,4 11,2 +1,4 Lengyelo.* 2,5(+/-1,) 4, 7,9 +,5 Oroszo. 6,5-8, 11,9 +3,9 Szlovákia* sub 2, 3,4 7,7 +1,4 Töröko.* 4,(+/-2,) 8,4 12, +2,4 Magyaro.* 3, 7,4 13,1 +4,4 Románia 4,(+/-1,) 6,6 9,1 +1,6 Euró Zóna sub 2, 3,1 4,8 +1,1 * Országok melyek az inflációs célkövetést alkalmazzáki 1) november 27 Forrás: JP Morgan, Eurostat,OSH--k 5

12 2. Nemzetközi pénzpiaci zavargások és hatása a román a román gazdaságra: gazdasági növekedés és külső deficit

13 A GDP dinamikája magas szinten helyezkedik el: 2-27 átlaga 5,6%, és előrejelzései 5-6%, hasonló a potenciális növekedési szinttel, kockázatok negatív hatásainak figyelembe vételével 4% körül helyezkedik el. A kockázat nem a gazdasági recesszió bekövetkezése lenne, hanem egy rendetlen korrekció, amit az árfolyam piaci mozgásai befolyásolnak, valamint a drága finanszírozási forrásokhoz való jutás korlátozása, adva lévén a külső deficit magas szintje és a magánszektor külföldi eladosodottságának rendkivül magas üteme. Gazdasági növekedés éves százalékos változás 2,1 5,7 5,1 5,2 8,5 4,2 7,9 6, Forrás: OSH 1

14 Folyó fizetési mérleg A folyó fizetési mérleg deficitje 27-ben kb.14% a GDP-ből, amely habár egy jelentős catching-up részt is tartalmaz, hosszú távon nem fenntartható, a veszélyt amelyet képvisel fokazatosan csökkenteni kellene a deficit csökkentésével. % a GDP -3,3-5,8-8,4-8,7-1,4-13, * 24* 25* 26* 27* *) beruházott nyereséget is tartalmazza Forrás:OSH, RNB 2

15 miliárd EUR Küladósság összesen Rövid távon Többségében magánszektor 1,2 Közép és hosszú távon 6,5 15, 15,9 18,3 24,6 22 2, 23 3, ,6 28,6 26 2,7 19,9 37,1 38, 27 28* Közép és hosszú távú küladósság miliárde EUR 6 Közadósság és államilag garantált 55 Magán szektor adóssága 5 Külföldiek betétei ,4 1, ,1 11,3 2 23,5 24, 15 1, 9,2 9,7 12,4 16,6 1 5,6 6, 7,9 5 3,2 3,3,2,2,4,9 1, * Forrás:RNB, GKPM *)január 3

16 Kereskedelmi mérleg Az év első 2 hónapjában az export nagyobb növekedési üteme mint az importé, biztató folyamat elindulását jelzi, de következtetéseket nem lehet még ebből levonni. Az euró-zóna növekedési ütemének csökkenése, korlátozottan éreztetné hatását Románia gazdasági növekedésére, a belső kereslet folyamatos növekedése miatt, valamint az exportra tett hatása is alacsony lenne, figyelembe véve az exportált áruk korlátozott rugalmasságát a gazdaság ciklikus fáziasainak változásásra milió EUR 22 export fob import fob Kereskedelmi mérleg deficitje milió EUR Forrás: OSH 4

17 EU-s országok eurókötvényeinek jövedelmzőségének különbözete a Németország 212-es lejáratú kötvények jövedelmezőségéhez viszonyítva Százalék pont Románia (BBB-) Bulgária (BBB) Letto. (BBB+) Litvánia(A-) Cseho. (A) Magyaro. (BBB+) Lengyelo. (A-) ian.7 feb.7 mar.7 apr.7 mai.7 iun.7 iul.7 aug.7 sep.7 oct.7 nov.7 dec.7 ian.8 feb.8 mar.8 Megjegyzés: Spread a Németo. 212 lejáratúkötvényeihez viszonyítva Kötvény lejárati határidőr: 211 Magyaro.; 212 Lengyelo., Románia és Litvániaia; 213 Bulgária; 214 Cseho.és Letto. Forrás: Bloomberg () Összetett Rating (Moody's, S&P, Fitch) 5

18 éves letétjegyek jövedelmezőségi különbozete(spread) K-K Európa országaiban Százalék pont Bulgária Letto. Litvánia Lengyelo. Cseho. Románia Magyaro feb.7 mar.7 Forrás: Bloomberg apr.7 mai.7 iun.7 iul.7 aug.7 sep.7 oct.7 nov.7 dec.7 ian.8 feb.8 mar.8 17 mar.8 6

19 Folyó fizetési mérleg deficitjének finanszírózása külföldi közvetlen beruházásokkal Habár a fizetési mérleg deficitjének finanszírozása 27-re 42%-ra csökkent külföldi közvetlen beruházásokkal, a 26-os 67,5%-ról( BCR kivételével), vannak pozitiv fejlemények is: A privatzáláshoz nem kötödő külföldi beruházások jelentős növekedése, A közvetlen külföldi beruházás által termelt nyereség további beruházása, Egy jelentős nagyságú csoporton belüli hiteléz megléte közép és hosszú távon, Külföldi közép és hosszú távú hitelek lehívása a rövid távú hitelek kárára, (főleg a pénzügyi intézmények körében) miliárd EUR Forrás: RNBi 8,7 (8,9%GDP) -1,2 (1,4% GDP) -,3 (,3% GDP) Tőke átutalás Ikülföldi közvetlen beruházás Fizetési mérleg deficit,8 (,6% GDP) 7,1 (5,8% GDP) -16,9 (13,9% GDP)

20 hónapok Hivatalos tartalék és államadosság Derivált mutatók Hivatalos valuta tartalék- áruk és szolgáltatások importjának hónap fedezeti Hivatalos tartalék - áruk és szolgáltatások importjának hónap fedezete Államadosság és államilag garantált adósság - áruk és szolgáltatások exportjának hónap fedezete ,4 6,3 4,2 4,1 3,5 3,4 6,3 6,4 5,9 6, 5,5 5,8 5,6 5,2 5,1 5,1 4,8 4,7 4,2 3,4 3, ianuarie * 28-ra tervezett adatok *) 29 feb. Forrás: RNB, GKPM 9

21 3. Nemzetközi pénzpiaci zavargások és hatása a román gazdaságra: árfolyam és pénzügyi szektor

22 Nemzetközi pénzpiaci zavargások és hatása a román pénzpiaci szektorra (1) A reálgazdaságra kifejtett hatása moderált( GDP növekedés és kereskedelmi folyamatok) DE Pénzpiacra kifejtett hatásai jelentősek lehetnek, melyek a következő kanálison valósulhatnak meg: A lej leérékelődésének nyomásai( a valuta kockázati implikációk azon hitelt felvevők esetében akik valutában adósódtak el, de lejben vannak jövedelmeik) Külföldi hitelvonalak beszűkülése a romániai hitelintézeteknek, illettve a román gazdasági magán szektor nehezebb hozzáférhetése és magasabb áron való külföldi finanszírózása. 1

23 Nemzetközi pénzpiaci zavargások és hatása a román pénzpiaci szektorra (2) A Romániában működő bankok központjaiban pénzpiaci zavargások és likviditási problémák megléte nélkül, kisebb ütemben, de elképzelhető a banok hitelezési tevékenységének további növekedése-okai: a piac nem teljesen telített, jövedelmező kamatmarzsok megléte mellett, A tőke költségének növekedésével, és annak a lehetősége, hogy Romániára kevésbé exponálják magukat a külföldi tőke befektetők, nőni fognak a bankok érdekei a belföldi betétek iránt. A külföldi befektetők kockázattal szembeni magatartásának hangsúlyózódása mellett nagy a valószínűsége annak, hogy a román magánszektor külföldi forrásokból való finanszírozása, rövid távon főleg, magasabb költségekkel fog járni. Az úgy nevezett stress teszetek elvégzése ami Románia pénzügyi szektorjának stabilitását illetti, jelenleg nem mutatnak rendszer kockázati problémákat. 2

24 The image cannot be displayed. Your computer may not have enough memory to open the image, or the image may have been corrupted. Restart your computer, and then open the file again. If the red x still appears, you may have to delete the image and then insert it again. 2,7 RON/EUR A valuta piac árfolyama (napi adatok) 2,9 3,1 3,3 3,5 Az árfolyam nagyobb flexibiltása 3,7 3,9 4,1 4,3 ian.2 apr.2 iul.2 oct.2 ian.3 apr.3 iul.3 oct.3 ian.4 apr.4 iul.4 oct.4 ian.5 apr.5 iul.5 oct.5 ian.6 apr.6 iul.6 oct.6 ian.7 apr.7 iul.7 oct.7 ian.8 Forrás: RNBi 3

25 Reál jövedelem növekedés és a munkatermelékenység a feldolgozó iparban =1 munkatermelékenység Bruttó reál jövedelem növekedés (ipari árindex alapján munkatermelékenység Elözó év =1 Bruttó reál jövedelem növekedés (ipari árindex alapján * * 1 Forrás:OSH, RNB *) január 5

26 Pénzügyi közvetítés* 4 százalék Nem pénzügyi társaságoknak nyújtott hitelek 36,6 35 Lakossági hitelek Valuta hitelek 3 25 Lej hitelek 26,8 18,9 19,9 2 16,6 2,8 15,4 12, ,4 11, ,8 1,2 17,7 16,7 14,1 11,4 9,4 4,8 6,4 7, *) Magánszektor hitelezése / GDP Forrás: OSH, RNB 6

27 Magán szektornak nyújtott hitelek Éves reál változás* (%) Éves reál változás* (%) Lej hitelek összesen Valuta hitelek Lakossági hitelek összesen 12 1 Kersekedelmi társaságok és nem monetáris pénzügyi társaságok dec.5 feb.6 apr.6 iun.6 aug.6 oct.6 dec.6 feb.7 apr.7 iun.7 aug.7 oct.7 dec.7 dec.5 feb.6 apr.6 iun.6 aug.6 oct.6 dec.6 feb.7 apr.7 iun.7 aug.7 oct.7 dec.7 Forrás: RNB, OSH *) fogyasztóiárindex 7

28 A privát szektornak nyújtott hitelek pénznem szerkezete Miliárd RON-ban kifejezve RON EUR USD CHF Más valuták ian.7 feb.7 mar.7 apr.7 mai.7 iun.7 iul.7 aug.7 sep.7 oct.7 nov.7 dec.7 ian.8 Forrás:RNBi 8

29 miliárd RON miliárd RON lejben EUR Más valuta Lakosságnak nyújtott hitelek (reál értékben) Fogyasztási hitelek Lakás hitelek Más célokra nyújtott hitelek (fogyasztói árindexxel deflatálva, január 28=1) 1 Forrás:RNB, OSH BANCA NAŢIONAL IONALĂ Ă A ROMÂNIEI oct.7 nov.7 dec.7 ian.8 ian.7 feb.7 mar.7 apr.7 mai.7 iun.7 iul.7 aug.7 sep.7 oct.7 nov.7 dec.7 ian.8 ian.7 feb.7 mar.7 apr.7 mai.7 iun.7 iul.7 aug.7 sep.7

30 Bankrendszer fontosabb mutatói A tőke megfelelés és az aktívák mínőségének mutatói % % 253,6 1, dec.98 Forrás:RNB 17,9 1,3 31,2 dec.99-15,3 23,8 15,6 12,5 21,2 3,3 2, 1,5 dec. dec.3 18,1 1,2 dec.6 12,7 1,4 2,6 dec Késedelmes és peres követelések / saját tőke (jobb skála) Fizetőképesség (>12%) Pénzügyi jövedelmezőség (nettó profit / Saját tőke Bankszektor koncentráció Az első 5 bank) 27 mld. RON mld. EUR Arány a rendszer ben (%) Aktívák 141, 39,1 56,4 Hitelek 85,5 23,7 57,1 Saját tőke 12,8 3,5 48,8 Letétek 19,6 3,3 6,1 1

31 18 A monetáris politika kamata, a RNB sterilzációs műveletei és az inflációs ráta %/év miliárd RON; napi átlag készlet 3 A bankrendszer kamatai % / év ' ian.5 apr.5 iul.5 Forrás: RNB, OSH oct.5 ian.6 apr.6 iul.6 oct.6 ian.7 apr.7 iul.7 Sterilizációs tömeg (jobboldali skála) Monetáris politika ráta Éves inflációs ráta % Strerilzációs efektív ráta oct.7 ian.8 ian.5 apr.5 iul.5 oct.5 ian.6 apr.6 iul.6 oct.6 ian.7 apr.7 iul.7 oct.7 ian.8 A kerskedelmi társaságoknak és a lakosságnak nyújtott lejes hitelek átlag kamatai Kerskedelmi társaságoknak és a lakosságnak nyújtott lejes betétek átlag kamatai 11

32 A RNB által megtett lépések A monetáris politika alapkamatának módosítása 2,5 %-al 27 november és 28 márciusa között, amely ma a 9,5% -os szinten helyezkedik el. A monetáris piac likviditás adminisztrálásának szígorítása, A kötelező tartalék ráta szintjének meg nem változtatása( 2% a lejes passzívákra és 4% a valuta passzívákra). A céltartalékok képzésének szigorítása, prudenciális és makrogazdasági okokból kiindulva, ami azon kihelyezett hitelekre vonatkozik amelyek kedvezményezettei a valuta kockázatnak vannak kitéve. 12

33 Perspektívák Az adott belső és külső feltételek mellett, a lej árfolyamának jövőbeni alakulását bizonytalanság jellemzi. - A külső, kifejezetten fontos, tényezők közé tartozik a külföldi befektetők viszonyulása az átalakuló gazdasággal rendelkező országokban (értsd Románia) tervezett befektetésekhez. - A nemzetközi piacon bekövetkezett turbulenciák folytatódnak, és ennek következtében a befektetők óvatos magatartást tanúsítanak.

34 Románia esetében, a gondot jelentő problémát a: 1. Folyó fizetési mérleg deficitjének mérete és tarthatósága, 2. A hatóságok korlátozott képessége arra nézve, hogy összehangolt intézkedéseket foganatosítsanak a folyó fizetési mérleg deficitjének csökkentésére, 3. Relaxált bérpolitika az állami szektorokban, amely dominóhatásként, fokozza a bérfejlesztés dinamikája és a termelékenység közti rést, és hatással van a magánszektorra is, 4. A költségvetési hiány 28-ra előirányzott nagyságának (GDP 2,7%-a) tarthatóságával szembeni bizonytalanság, és további költségvetési hiány növekedésének lehetősége.

35 Az erősödő és restriktív monetáris politika eggyüttes hatása egy határozottabb fiskális és adópolitikával, párhuzamosan olyan jövedelmpolitikák alkalmazásával amellyel elejét veszik mindenféle nagyobb méretű béremelésnek, ezek az intézkedések képesek megállítani a lej további gyors romlását, és lehetővé teszik az árfolyam kiegyensúlyozott szintbe kerülését, ami megfelel majd a gazdasági követelményeknek.

36 4. Az euróra való áttérés folyamata

37 Az euróra való áttérés folyamata(1) Az euróra való áttérés olyan projekt, amely katalizálni képes a gazdaság politikákat EU-s csatalkozás utáni időszakban Bármely késés a gazdasági reformok vagy a nominális és reál konvergencia területén, az euróra való áttérés késéséhez vezethet, így ez a katalizátor szerep hígulna fel, amit a makrogazdasági politikák mixe jelentne. 1. Az ERM II.be való lépést megelöző időszak Az alacsony inflációs szint konszolidálása (fentartható dezinflációs folyamat), magas inflációs szint megléte az euróra való áttérés ütemtervének módosulását jelentené. A belső tőkepiac hosszú távú konszolidálása, a kamatok szintjének konvergenciája. Az árfolyam relatív stabilizálása, teljes konvertibilitás mellett, a lej egyensúlyi szintje körül. A strukturális reformok végrehajtása 1

38 Az euróra való áttérés folyamata (2) 2. Az ERM II-be való belépés tervezett időpontja 212, teljesítve: Ex ante, és fentartható módon a nominális kritériumokat, annak érdekében, hogy minimizálni lehessen az ERM II-ben eltöltött időszakot. A reformok vérgehajtásásnak okainak teljesítése, a gazdasági fegyelem konszolidálása makrogazdasági szinten is. A maximális tőke bejövetel időszakát követően az egyensúlyi árfolyam minnél jobb becslése a az egyensúlyi érték körül. Az euró-zonához való csatlakozás 214 körül 2

39 A maastrichti kritériumok (Nominális konvergencia mutatók) Nominális konvergencia mutatók Maastrichti kritériumok Románia, 27 Az infláció rátája (százalékok, éves átlag) Lejben kibocsájtott állampapírok hosszú távú kamatszintje (éves százalékok) Lej árfolyam szintje az euróhoz képest (maximális százalékarányos növekedés/csökkenés a kétéves átlaghoz képest)* A konszolidált államháztartás deficitje (százalékok GDP-ben) Államadósság (százalékok GDP-ben) 1) Állami értékpapírok kibocsátásakor, 25 augusztusában 2) ESA95 metodológia alapján <1,5%-kal több, mint a 3 legerősebb gazdasággal rendelkező EU tagállam átlaga 4,84 <2%-kal több, mint a 3 legerősebb gazdasággal rendelkező EU tagállam átlaga 7,27 1) + / - 15 százalék +1,2 / -6,9 3 százalék alatt -2,9 2) 6 százalék alatt 11,9 2) *) A közötti periódus alapján, mivel a kritérium teljesítését az utolsó két év árfolyam-stabilitása szerint értékelik. **) Az EKB (Európai Központi Bank) konvergencia-jelentése (26. december) szerint. Forrás: EUROSTAT, EKB, Országos Statisztikai Intézet (Institutul Naţional de Statistică), Román Nemzeti Bank (Banca Naţională a României)

40 Reál konvergencia mutatók (GDP/fő) EUR PPS* p p EU Románia % în UE-15 7,8 9,8 16,3 19,4 22,4 25,8 34,6 36,2 Bulgária Cseho Lengyelo Magyaro *) standard vásárló erő paritás p)terv Forrás: Eurostat, OSH, RNB 4

41 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!