ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSE

Átírás

1 ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSE Állami számvevőszék (ÁSZ): évi,,üvegzseb törvény alapján minden olyan helyet ellenőrizhet, ahol állami pénz használnak fel. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI): kormány jóváhagyása alapján végzi a vizsgálatait, elsősorban minisztériumokat ellenőriz.

2 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve ellenőrzéseit általában célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint egyaránt végzi az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjedően ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását

3 KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL országos hatáskörű közigazgatási szerv ellenőrzési hatásköre a Kormány programjából adódó feladatok és egyéb kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére a központi költségvetés bevételei és kiadásai, az elkülönített alapok, a TB alapok, központi költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzése. költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzése (kivéve önkormányzatok) európai uniós források felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok egyéb feladatok (informatikai rendszerell. áll-i kezességváll. jogossága ) Minden ellenőrzésről összefoglaló jelentést, illetve éves összefoglaló jelentést készít, melyet a Hivatal elnöke a MEH miniszter útján a Kormány elé terjeszt.

4 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁST BEFOLYÁSOLÓ MAKROGAZDASÁGI TÉNYEZŐK 1. Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói) 2. Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika) 3. Folyó fizetési mérleg (külgazdasági egyensúly tényezői) 4. Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás (redisztrubúció) 5. Államháztartási hiány 6. Államadósság

5 A KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA ALAPELEMEI

6 A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA A költségvetési politikának mint a gazdaságpolitika többi eszközének is az a célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést. Eszközei: - a költségvetési egyenleg (hiány, többlet) - a költségvetésbe bevont pénzek nagysága - a hiány finanszírozásának módja - a befizetések csökkentése vagy növelése - a kiadások csökkentése vagy növelése

7 A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA FUNKCIÓI 1. allokációs funkció (közjavak, közszolgáltatások és meritorikus javak előállítás, vagy előállíttatása ) 2. redisztributív funkció (jövedelemelosztás módoítása az adók és a támogatások révén ) 3. stabilizácós funkció (konjunktúraszabályozás) + fejlesztési funkció + társadalompolitikai funkció

8 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS SÉMÁJA I. Kiadás Központi Költségvetés Bevétel Kormányzati vásárlások (G) Bruttó adók Transzferek (TR) Államadósság kamatai (rb) Költségvetési deficit Mindegyik változót reálmennyiségekben mérjük.

9 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS SÉMÁJA II. Kiadás Központi költségvetés Bevétel Kormányzati vásárlások (G) Nettó adók (T) Költségvetési deficit (G T) Nettó adók (T) = Bruttó adók Transzferek Államadósság kamatai = = Bruttó adók TR rb. A központi költségvetés egyenlege: deficit, szufficit, egyensúly A fiskális politika két gazdaságpolitikai változója: G és T.

10 FISKÁLIS POLITIKAI SZABÁLYOK I. Kiegyensúlyozott költségvetés típusú szabályok Szigorúan kiegyensúlyozott költségvetés (mindenkor nulla deficit) Aranyszabály: a folyó bevételek és kiadások egyensúlya (hitelfelvétel csak beruházásokra) (Az előző kettő prociklikus politikára vezet) Strukturális egyenleg egyensúlya (ciklikus hatásoktól és egyszeri tételektől megtisztított egyenleg)

11 FISKÁLIS POLITIKAI SZABÁLYOK II. Deficitszabályok Teljes hiányra vonatkozó korlátozás Strukturális hiányra vonatkozó korlátozás Finanszírozási szabályok Belső finanszírozás tilalma Jegybanki finanszírozás teljes tilalma vagy korlátozása Adósságszabályok Bruttó vagy nettó államadósság rátájára kiszabott felső korlát vagy célérték

12 A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY, ÁLLAMADÓSSÁG Költségvetési deficit finanszírozása Jegybank által nyújtott hitelek: olcsó, nem igényel parlamenti felhatalmazást, de inflációnövelő, ellentétben áll a jegybank függetlenségével. EU tiltja. Belföldi kamatozó hitelek (kötvény) felvétele: inflációs hatása minimális, adósság-és kamatfizetési kötelezettség a kormányt terhelik Külföldi kamatozó hitelek (kötvény) felvétele: inflációs időszakban előnyös, mert kisebb a devizaadósság kamata, de hosszabb lejáratú, mint a pénzpiaci hitel, problémát jelenthet az árfolymaok ingadozása, különösen a valuta leértékelődése (leértékelési veszteséget szenved el a jegybank, amit a költségvetésnek kell fedeznie)

13 REFORMOK AZ ÁLLAMADÓSSÁG JOGÁBAN MAGYARORSZÁGON évi költségvetési törvény: - tételesen felsorolta az államadósságok egyes elemeit, - megszűnt az államadósságügy titkossága 1997-től: - az MNB likviditási hitel kivételével az államháztartásnak nem nyújthat hitelt, - csak a központi költségvetés lehet adós a belföldi és külföldi államadóssági hitelviszonyokban, - az MNB és a költségvetés szerepének tisztázása, elkülönítése től: - az MNB likviditási hitelt sem nyújthat a költségvetésnek.

14 EU-MAASTRICHTI KRITÉRIUMOK 1. A költségvetési hiány nem lehet magasabb a GDP 3 %- ánál. 2. A teljes államadósság-állomány nem lehet magasabb a GDP 60%-ánál. 3. Infláció: kisebb mint a három legkisebb inflációval rendelkező tagállam + 1,5% 4. Hosszú távú kamatok: maximum a három legalacsonyabb tagállamé + 2% 5. Nemzeti valuta stabilitása: leértékelés nélkül 2 évig az ERM sávjában marad (max 15% ingadozás, ±7,5%

15 A KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT FENNTARTHATÓSÁGA I. A költségvetési deficit az államadósság növekedésére vezet. Ha az államadósság növekedési üteme tartósan meghaladja a gazdasági növekedés ütemét, akkor tartósan növekszik az adósságráta (adósság/gdp arány) Ez hosszú távon nem fenntartható, kiigazításra van szükség.

16 A KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT FENNTARTHATÓSÁGA II. Államadósság = B (= kibocsátott államkötvények állománya) Adósságráta: b = B/Y Költségvetési deficit: D = G T + ib Elsődleges hiány = G T Kamatkiadások = ib Deficitfinanszírozás: D = ΔB + SEIGN Seigniorage bevételektől eltekintve: D = ΔB Adósságráta növekedési üteme:δb/b = ΔB/B ΔY/Y

17 A KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT FENNTARTHATÓSÁGA III. Adósságráta növekedési üteme: Δb/b = ΔB/B ΔY/Y Δb/b = D/B x Δb/b = d/b x (GDP-vel osztva D-t és B-t) Adósságráta változása: Δb = d xb Kontans adósságráta esetén: Δb = d xb = 0 Adott x nominális növekedési ütem és b adósságráta à d = xb deficitráta. Adott x nominális növekedési ütem és d deficitráta à d/x = b adósságráta.

18 A KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT FENNTARTHATÓSÁGA IV. Az adósságráta konvergenciája Adósságráta változása, Δb Δb = d xb Δb = 0,03 0,05b +0,01 0 Adósságráta, b 0,4 1 0,6 0,02 Pl. vegyük a maastrichti kritériumokat: d = 3 %, b = 0,6. Feltételezték, hogy évenként x = 5 %-os nominális növekedés (3 % reálnöv. + 2 % infláció) lesz: akkor b = 3/5 = 0,6. Az egyik kritérium redundáns!!!

19 A KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT FENNTARTHATÓSÁGA V. Tanulság Az expanzív fiskális politika csak átmenetileg alkalmazható és súlyos ára van. A későbbiekben a fenntarthatóság érdekében az ország prociklikus fiskális politikára, ill hosszas restrikcióra kényszerülhet.

20 TAPASZTALATOK I. Belgium, Hollandia és Olaszország költségvetési deficitbe szalad az 1980-as években Forrás: Paul de Grauwe, Economics of Monetary Union, 2009

21 TAPASZTALATOK II. Amely fenntarthatatlan államadósság dinamikához vezetett Forrás: Paul de Grauwe, Economics of Monetary Union, 2009

22 TAPASZTALATOK III. Az országok az 1990-es években hosszú restrikcióra, ill. prociklikus politikára kényszerültek. Az ábrán: A költségvetés elsődleges egyenlege (%/GDP) Forrás: Paul de Grauwe, Economics of Monetary Union, 2009

23 Forrás: KSH MAGYAR ADATOK, Q3.

24 MEGÁLLAPÍTÁSOK A kormányzati szektor hiánya 2012 I-III. negyedévében 375 milliárd forint volt, a GDP 1,8%- a, amely a magánnyugdíjpénztári vagyon állam részére történt átadása nélkül számítva 639 milliárd forinttal, GDP arányosan 3,1 százalékponttal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakának hiányánál. A jóval kisebb hiány a bevételek dinamikus növekedésének és a kiadások csökkenésének volt köszönhető. A harmadik negyedévében a hiány 17,3 milliárd forint volt (a GDP 0,2%-a), amely 345 milliárd forinttal (GDP arányosan 5 százalékponttal) maradt el az előző év azonos időszakától.

25 Forrás: KSH ÁLLAMADÓSSÁG ALAKULÁSA