XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

Átírás

1 XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egységes szerkezetben mutatja be az adósságszolgálat évi folyó kiadásait és bevételeit. A központi költségvetés adósságával kapcsolatos folyó kiadás 2012-ben ,5 millió forint, melyből a kamatkockázati tartalékkal együtt ,8 millió forint a kamat-, és ,7 millió forint az egyéb kiadás. A kamatbevételek együttes összege 2012-ben várhatóan ,0 millió forint. Az adósságkezelés nettó kamatköltsége 2012-ben így ,8 millió forintot tesz ki a kamatkockázati tartalék felhasználását is feltételezve. 1. CÍM: A DEVIZÁBAN FENNÁLLÓ ADÓSSÁG ÉS KÖVETELÉSEK KAMATELSZÁMOLÁSAI A devizaadósság után fizetendő kamatkiadások 2012-ben gyakorlatilag nem változnak a 2011-es kiadásokhoz képest, ,6 millió forintot tesznek ki, amely a kamatkockázati tartalék nélkül számított kamatkiadás 30,0%-át jelenti. A devizában fennálló követelések várható kamatbevétele 5 590,3 millió forint. Az összességében stagnáló devizaadósság állomány következtében a devizakamatkiadások nominális összege nem emelkedik 2012 során, szerkezetében azonban átalakul. A devizaadósságon belül a nemzetközi hitelcsomag visszafizetésének folytatása és az IMF hitel törlesztésének megkezdése miatt csökken ezen devizahitelek után fizetendő kamatok összege, ugyanakkor a 2011-től kezdődően jelentős devizakötvény kibocsátás miatt növekszik a devizakötvények után fizetendő kamatok nagysága. 1. ALCÍM: DEVIZAHITELEK KAMATELSZÁMOLÁSAI Az alcímen belül található az állam által nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hosszú lejáratú devizahitelek külföld felé történő kamatfizetése, illetve bevételként az ugyanezen hitelekből a belföldi kereskedelmi banki adósoknak továbbhitelezett állomány utáni és az MNB-nél elhelyezett betétek utáni kamatfizetések a költségvetés felé. Itt szerepelnek továbbá az átvállalt hitelek kamatai is. A nemzetközi fejlesztési intézmények és pénzügyi szervezetek közül az Európai Beruházási Bank (EBB), a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az IMF, az Európai Bizottság, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bank (CEB) felé áll fenn kamatfizetési kötelezettség ben. Az átvállalt hitelek közül a MÁV-tól és GySEV 2002-ben, és az ÁAK Zrt-től 2002-ben átvállalt hitelek után keletkezik kamatkiadás az év során. Ezen a címen 2012-ben várhatóan ,6 millió forint kamatkifizetés várható, ami csökkenést jelent a megelőző évhez képest a 2010-ben és 2011-ben lehívott hitelek visszafizetése miatt. Ebből a legnagyobb kifizetés ,3 millió forint az IMF és ,0 millió

2 forint az Európai Bizottság felé, amelyek a törlesztés miatt csökkennek 2011-hez képest. Az IMF-től felvett hitelek egy részét az állam a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló, évi CIV. törvény és az Áht. 8/B paragrafusában a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának céljából kapott felhatalmazások alapján belföldön továbbkölcsönözte pénzintézeteknek, a fennmaradó összeget pedig betétként elhelyezte a Magyar Nemzeti Banknál, amelynek kamatból a költségvetésnek 2012-ben várhatóan 5590,3 millió forint bevétele származik. 2. ALCÍM: DEVIZAKÖTVÉNYEK KAMATELSZÁMOLÁSAI A Magyar Állam által kibocsátott devizakötvények után fizetendő kamatkiadások alakulását az 1999-től kibocsátott devizakötvények kamatterhe határozza meg, amely a költségvetés deviza forrásbevonásának döntő többségét képezi. E devizakötvények várható kamatkiadása 2012-ben ,5 millió forint, amely a devizakamat kiadások 67,5%-át teszi ki években a magas deviza hitel lejáratok refinanszírozása miatt nagy a bruttó kötvénykibocsátás, így a évi kamatkiadás nő az idei kibocsátások kamatfizetései miatt. Ennek hatására a devizakötvények kamatkiadása 2012-ben 14,1 milliárd forinttal lesz több a 2011-ben várható kiadásoknál. Az amerikai tulajdonosok kezén lévő, a Magyar Királyság által 1924-ben kibocsátott ún. Népszövetségi kötvények állománya folyamatosan csökken, kamatterhük ben mindössze 1,5 millió forint. 2. CÍM: A FORINTBAN FENNÁLLÓ ADÓSSÁG ÉS KÖVETELÉSEK KAMATELSZÁMOLÁSAI A forintadósság kamata a Magyar Állam által felvett hitelekhez, kibocsátott államkötvényekhez és kincstárjegyekhez kapcsolódó folyó kamatkiadásokat foglalja magában. A költségvetés forintban fennálló adóssága után fizetendő kamatok összege 2012-ben várhatóan ,2 millió forint lesz, amely az összes kamatkiadás 70 %-át teszi ki. A forint kamatkiadások 2012-ben 12 milliárd forinttal csökkennek, amelyben fontos szerepe van a 2011-ben bekövetkezett államadósság csökkenésnek, ezen belül a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap révén bevont állampapírok kiadáscsökkentő hatásának, a csökkenő hozamszintnek és a kisebb bruttó kötvénykibocsátásnak. Ezek a tényezők ellensúlyozzák a hiány finanszírozása miatt nominálisan kismértékben növekvő adósságállomány kamatkiadásokat növelő hatását. A forintbevételek előirányzat-összege csökken a 2011-ben várható bevételhez képest, mind a Kincstári Egységes Számla (KESZ) állománya után kapott kamatok összegének mind az államkötvények értékesítésekor felmerülő felhalmozott kamatokból eredő bevételeknek a csökkenése miatt ben összességében ,7 millió forint forint-kamatbevételre lehet számítani. 2

3 1. ALCÍM: FORINTHITELEK KAMATELSZÁMOLÁSAI A központi költségvetés forinthiteleinek ,8 millió forintos kamatkiadása az infrastruktúra fejlesztése és innovációs céllal EIB-től felvett forint hitelek ,8 millió forintos és a CEB-től felvett hitelek 3 793,0 millió forintos kamatából tevődik össze. 2. ALCÍM: ÁLLAMKÖTVÉNYEK KAMATELSZÁMOLÁSAI Az államkötvények után fizetendő kamatok pénzforgalmilag 2011-hez képest várhatóan 2,6%-kal csökkennek. Ennek oka a csökkenő hozamszint és a kisebb bruttó kötvénykibocsátás. A költségvetés finanszírozási és adósságmegújítási szükségletét az elmúlt években egyre nagyobb részben a hiányt finanszírozó, piaci értékesítésű államkötvények biztosították. A piac fejlődésével a finanszírozásban betöltött szerepük ismét növekszik, a tervek szerint állományuk 2012 során tovább nő ben az államkötvények után a központi költségvetésnek pénzforgalmi szemléletben ,4 millió forint kamatkiadást kell teljesítenie. Ebből ,2 millió forint a piaci értékesítésű, míg ,1 millió forint az egyéb, nem piaci értékesítésű államkötvényeket terheli. Az egyéb, nem piaci értékesítésű államkötvények nem vesznek részt a finanszírozásban, és állományuk, valamint kamatkiadásuk a törlesztések révén és a csökkenő kamatszint miatt folyamatosan csökken. A konszolidációval kapcsolatos kötvények ,1 millió forintos és a kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos, 1996 végéig kibocsátott államkötvények 7 955,1 millió forintos terhei jelentik a legnagyobb tételeket. A nem piaci kötvények között szerepelnek továbbá a rubelköveteléssel kapcsolatos, a lakással kapcsolatos, valamint az MFB-nek 2002 végén átadott kötvények kamatkiadásai is, amelyek állománya az elmúlt években a lejáratok miatt folyamatosan csökkent. A központi költségvetés forintkötvényei után járó kamatbevételek meghatározó részét az ugyanazon piaci államkötvények többszöri kibocsátásakor, illetve a visszavásárláskor jelentkező felhalmozott kamatok és árfolyamnyereség teszik ki. Ennek nagysága 2012-ben az idei várható összegnél 12,7%-kal lesz alacsonyabb (38 322,1 millió forint). Ennek oka, hogy csökken a bruttó kötvénykibocsátás, valamint 2011-ben is kerülnek új kötvénysorozatok kibocsátásra, amelyeknek kuponmegállapításai az aktuális hozamszintekhez igazodnak, így a rábocsátások során kevesebb árfolyamnyereség keletkezik. Szintén bevétel származik a bankkonszolidáció keretében az érintett hitelintézetek által kibocsátott alárendelt kölcsöntőke-kötvények után kapott kamatok révén, amelyek nagysága várhatóan 948,4 millió forintot tesz ki 2012-ben. 3. ALCÍM: KINCSTÁRJEGYEK KAMATELSZÁMOLÁSAI A kincstárjegyek utáni kamatkiadások várható összege ,0 millió forint, mely összegből ,0 millió forint a diszkont, és ,0 millió forint a lakossági kincstárjegyek után fizetendő. A diszkontkincstárjegyek kamatkiadása 2012-ben kismértékben nő, melynek oka, hogy 2011-hez képest 2012-ben eggyel több 1 éves lejáratú diszkont kincstárjegy 3

4 lejárat lesz, melynek kamatkiadás növelő hatása ellensúlyozza a 2012-ben bekövetkező állománycsökkenés hatását. A lakossági kincstárjegyek pénzforgalmi kamatkiadása a kétéves Kincstári Takarékjegy lejáratnak a kamatadó bevezetése miatti ciklikus ingadozása miatt nő 2012-ben. 4. ALCÍM: KINCSTÁRI EGYSÉGES SZÁMLA FORINT-BETÉT KAMATELSZÁMOLÁSAI A Kincstári Egységes Számla (KESZ) forintállománya után az MNB a központi költségvetésnek a jegybanki alapkamat szerint fizet kamatot. E kamatbevétel nagyságát alapvetően a jegybanki alapkamat mértéke és a KESZ állománya befolyásolja. E bevételek jelentősen csökkennek 2012-ben, amelyet a KESZ átlagállományának tervezett csökkenése eredményez. A KESZ utáni kamatbevétel a tervek szerint ,2 millió forintot ér el. 3. CÍM: AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉSKEZELÉS EGYÉB KIADÁSAI A címben szereplő nem kamatjellegű kiadások a költségvetés jutalékjellegű kifizetéseit és egyéb költségeit (pl. marketingköltségeket) tartalmazzák. A devizajutalékok évi 2481,4 millió forintos összege elsősorban az új devizakötvények kibocsátásakor fizetendő jutalékokat és a nemzetközi hitelminősítő szervezeteknek fizetett díjakat foglalják magukban. Az új devizakötvények a kibocsátáskor jutalékfizetési kötelezettséggel járnak, így a devizakötvények után fizetett díjak nagysága az adott évben értékesített kötvény mennyiségétől függ. A forintjutalékok és -költségek (8798,3 millió forint), azon belül is a lakossági papírok értékesítése után kifizetendő forgalmi jutalékok és az egyéb költségek (BÉT-, és KELER-díjak, az állampapírok előállításának nyomdaköltségei stb.) a évi várható összeghez képest csökkennek. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is a lakossági állampapírok (kincstári takarékjegyek, kamatozó kincstárjegyek és a Prémium Magyar Államkötvény) értékesítésének jutaléka teszi ki a forintjutalékok jelentős részét, amely azonban az állománycsökkenés, illetve a hosszabb futamidejű és így kisebb forgalmi jutalékot eredményező prémium államkötvény részarányának növekedése miatt csökken. A forintjutalékokon belül van az államkötvények aukciós értékesítése után fizetett értékesítési jutalék, amelynek célja, hogy a hosszabb futamidejű forrást jelentő államkötvények értékesítése növekedjen. A tervezett kibocsátás csökkenés miatt ez csökken 2012-ben. Az állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadásokra (1500 millió forint) elsősorban az alternatív finanszírozási forrást jelentő lakossági papírok keresletének megtartása, illetve növelése érdekében van szükség től a tervek szerint cél a lakossági állampapírok értékesítésnek erősítése, amely növekvő marketing tevékenységgel valósítható meg. Emellett a kereskedelmi bankok egyre élesebb marketingtevékenységet folytatnak a lakosság körében, ami fokozottabb jelenlétet igényel, illetve támogatni szükséges az új lakossági állampapírok és értékesítési csatornák bevezetését. A tervezett jelentős devizakötvény-kibocsátások miatt és a nemzetközi hitelcsomag lejárata miatt 2012-ben is szükség van a nemzetközi állampapír kommunikációra. 4

5 Az adósságkezelés költségeire a 2012-re tervezett összeg 899,0 millió forint. 6. CÍM: KAMATKOCKÁZATI TARTALÉK A nemzetközi pénz- és tőkepiacon tapasztalható zavarok miatt 50 milliárd forint kamatkockázati tartalék kerül megképzésre. Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 5