Ratku Zsófia: A származékos ügyletek könyvvizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ratku Zsófia: A származékos ügyletek könyvvizsgálata"

Átírás

1 Ratku Zsófia: A származékos ügyletek könyvvizsgálata 2008 októbere óta jelentően megváltoztak a világgazdaság és a pénzügyi közvetítőrendszer működési feltételei. A kirobbant gazdasági és pénzügyi válság ráirányította a közvélemény és a törvényhozók figyelmét a pénzügyi szektor működésének kockázataira is. Az Amerikai Egyesült Államokban a Dodd Frank törvény 2010 évi elfogadásával elkezdődött a pénzügyi rendszer megreformálása (lényegesebb elemei: too big to fail elv megtörése; a bankok alaptőkéjük maximum 3 százalékáig eszközölhetnek kockázatosabb befektetéseket; a származékos ügyletek piacán az átláthatóság növelése; fogyasztóvédelem megerősítése; vezetői javadalmazások jóváhagyásának újszerű elvei). 1 Az Európai Unió pénzügyi szolgáltató rendszerének szabályozói környezetében is fontos változások történtek (pl. a prudenciális szabályok szigorítása; új európai felügyeleti rendszer és egységes szabálykönyv kialakítása; válságkezelési eljárások kidolgozása, felelős hitelezés előmozdítása; a vállalati irányítás és a javadalmazási rendszer megreformálása; bankadóztatás és betétbiztosítás). 2 A 2008 as pénzügyi válság kialakulásában jelentős szerepet játszottak a származékos ügyletek, bár nem lehet kijelenteni, hogy a válságot kifejezetten ezen ügyletek okozták volna. Az OTC piacokon kötött, alacsony mértékben sztenderdizált, jórészt nem nyilvános szerződéses feltételekkel létrejött ügyletek erőteljesen hozzájárultak a piacokon tapasztalható feszültség megnövekedéséhez, ezáltal a likviditás csökkenéséhez, ez pedig veszélybe sodorta a piacok pénzügyi stabilitását. A piacok átláthatatlansága miatt a felügyeleti szervek nem észlelték a pénzügyi rendszerben felgyülemlő kockázatokat. 3 A globális gazdasági és pénzügyi válság többek között rávilágított a pénzügyi kimutatások kiemelt fontosságára, és növelte az összeállításukat alátámasztó információk megbízhatóságának, teljességének, valódiságának és pontosságának ellenőrzését, auditját. A könyvvizsgálat jelentősége megkérdőjelezhetetlen a gazdasági 1 2 Hitelintézeti Szemle 2011/5. Tajti Zsuzsanna: A bázeli ajánlások és a tőkemegfelelési direktíva (CRD) formálódása 3 The future regulation of derivatives o 1

2 stabilitás és a piaci bizalom szempontjából, mert garanciákkal szolgál a vállalkozások tényleges pénzügyi erejét illetően. 4 Az európai pénzügyi szabályozórendszerben bekövetkező változások érintették a számvitellel és könyvvizsgálattal összefüggő követelményeket is (pl. a Bizottság 1126/2008/EK rendelete egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról; International Standards on Auditing (ISA) Nemzetközi Könyvvizsgálati standardok; 2010 International Financial Reporting Standards (IFRSs); Magyarországon a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok). Ezekkel párhuzamosan, illetve ezek következményeként a korábban a pénzügyi szabályozórendszerrel összefüggésben kiadott állásfoglalások is felülvizsgálatra, aktualizálásra kerültek, illetve kerülnek. A tanulámány első részében rövid áttekintést adok a származékos ügyletekről, azok fogalmáról, kialakulásáról és fejlődéséről, csoportosításáról, valamint a vonatkozó számviteli szabályozásról. A második részben a származékos pénzügyi instrumentumok könyvvizsgálatának sajátosságait kívánom számba venni. A tanulmány elsősorban e téma bemutatására fókuszál, nem terjed ki más alapvető lényeges szabályozás (pl. IFRS, ISA, Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok) részletekbe menő bemutatására. A téma feldolgozása során alapvetően leíró módszert alkalmaztam. A származékos pénzügyi instrumentumok könyvvizsgálatával összefüggő ajánlásban foglaltak bemutatásakor az általam legfontosabbnak vélt kérdéseket tekintettem át a teljesség igénye nélkül. 4 Dr. Lukács János: A könyvvizsgálói szakma felelőssége és feladatai a pénz és tőkepiaci szereplőkkel szemben megrendült bizalom helyreállításában (Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach 2011) 2

3 Ratku Zsófia: A származékos ügyletek könyvvizsgálata 1 A származékos pénzügyi instrumentumok bemutatása 1.1 A származékos ügyletek fogalma A származékos vagy származtatott ügyletek, derivatívák olyan befektetési ügyletek, amelyek során származtatott termékekkel kereskednek. Ezen termékek értéke egy alaptermék (underlying, ami lehet részvény, kötvény, deviza, stb) értékétől függ. Az ilyen ügyletek gyakorlati alkalmazásának egyik legfőbb jellemzője, hogy a teljesülésük nem az ügyletkötés időpontjában, hanem egy meghatározott későbbi időpontban, esetleg időintervallumon belül jön létre, illetve egyes fajtáinál nem is történik meg az alaptermék (underlying) adás vétele, csak árkülönbözet elszámolás. Az ügylet megkötésének és a teljesítésének/elszámolásának időpontjában a származtatott termék árfolyama jelentősen eltérhet, ami kockázatot hordoz, és spekulációra teremt lehetőséget. Ugyanakkor a termékek megfelelő alkalmazás mellett nyitott pozíció fedezésére, ezáltal a kockázat csökkentésére is alkalmazhatók. 1.2 A származékos ügyletek kialakulása Az első olyan tranzakciókról, melyek a származékos ügyletek vonásait hordozzák, i.e körül, az ókori Asszíriából maradtak fenn írásos emlékek. Hammurappi uralkodásának első évéből fennmaradt váltó jellegű dokumentum jogot biztosít a tulajdonosának 15 napon belül a Tigris folyó menti Eshama városban 8½ mina 5 ólom átvételére. A görög és római civilizációk alatt jelentős fejlődésen mentek keresztül a derivatív értékpapírokhoz kapcsolódó tranzakciók, az opciós és határidős ügyletek kötése egyre elterjedtebbé vált. Arisztotelész feljegyzéseiből ismert, hogy Thalész az oliva bogyó termesztésének körülményeit tanulmányozva képes volt megjósolni a 5 ókori Kis Ázsiában használt súlymérték 3

4 következő év bőséges termését Miletus város környékén. Opciós jogot vásárolt a környékbeli összes olivaprés használatára, majd a szüreti időszakban magas felárral továbblízingelte a préseket, jelentős haszonra téve szert. Derivatív ügyletek kötéséről a 16. századtól kezdődően már a világ minden részéről származnak feljegyzések, Hollandiában tulipánhagymákra, Japánban pedig rizsre kötöttek a kereskedők olyan ügyleteket, melyeknél elsősorban a közlekedés és áruszállítás nehézségei, valamint a nagy fizikai távolságok következtében a termék árazásának és az ügylet tényleges teljesítésének időpontja elkülönült egymástól. Az árupiacok fejlődésével az ezen vonásokkal bíró tranzakciókat fokozatosan értékpapírosították. Az elsősorban váltókereskedelemre épülő champagne i, valamint antwerpeni piacok hanyatlását követően nyitotta meg kapuit az amszterdami (1611), valamint a londoni Royal Exchange (1571) tőzsde, melyeken a derivatív értékpapírok kereskedelme már a modern derivatív piacok számos vonását hordozta magában. Az első részvényopciós szerződést 1678 ban dokumentálták a londoni tőzsdén. A kizárólag spekulatív célú kereskedelem elsőként az amszterdami tőzsdén vált elterjedtté, valamint elterjedt az ún. stock jobbing gyakorlata is, mely során az értékpapír adásvétel célja a gyors, rövidtávú, spekuláción alapuló nyereségszerzés volt. 6 A holland hatóságok a Holland Kelet Indiai Társaság részvényei elleni bear raid 7 spekulációs támadás miatt már az 1610 es években célként tűzte ki a stock jobbing felszámolását, és betiltotta a fedezetlen short pozíciókon alapuló spekulatív kereskedelmet. A 18. századi Anglia legnagyobb pénzügyi összeomlásához, az 1720 as South Sea Bubble kialakulásához is jelentősen hozzájárultak az opciós és spekulatív határidős ügyletek. A South Sea Company Angliának a háborúk következtében felhalmozott államadósságát volt hivatott finanszírozni a dél amerikai spanyol gyarmatokkal történő kereskedelem kizárólagos jogáért cserébe. A vállalat részvényei szárnyaltak, a legtöbb befektető kizárólag spekulációs célokból vásárolt belőlük. A tapasztalatlan, valós pénzügyi adatokat elhallgató menedzsmentnek köszönhetően a lufi kipukkant, közel száz éves gazdasági válságba sodorva az országot. 8 A kormány végül 1734 ban vezette be a 6 9. Development of derivative securities 7 Kísérlet a részvény árainak leszorítására egy short pozíció fedezése érdekében 8 market crash.net/south sea bubble/, letöltés: október 6. 4

5 Barnard Act nevű rendeletet, melyben betiltott mindenféle opciós ügyletet, az árkülönbözet rendezésével záródó, valamint a kizárólag spekulációs célú ügyleteket. 9 A származékos termékek piaca csak a XX. században, ezen belül főképpen az 1970 es évektől kezdett ismét jelentősebbé válni, mivel a számítógépek megjelenése, valamint az opcióárazáshoz használható Black Scholes formulához hasonló matematikai módszerek elterjedése lehetővé tette ezen termékek elterjedését, egyre szélesebb körben történő alkalmazását. Egészen 1972 ig kizárólag áruk leszállítási határidős ügyleteket kötöttek a tőzsdéken, ekkor azonban elsőként a chicago i tőzsdén lehetővé tették, hogy a felek elszámolási ügyleteket is köthessenek. 10 Az 1980 as és 90 es években a pénzügyi piacok egyre kockázatosabbá váltak, ami a származékos termékek sokaságának megjelenését vonta maga után. 1.3 A származékos ügyletek fajtái A származékos ügyletek különleges ügyletnek minősülnek. A különleges ügyletek között az ügyletkötés helye alapján megkülönböztetünk tőzsdei valamint tőzsdén kívüli (over the counter, OTC) ügyleteket. A tőzsdei ügyletek esetében a felek meghatározott feltételekkel sztenderd szerződést kötnek egymással, és az ügyletet egy elszámolóház bonyolítja le közöttük, mely az egyik féllel szemben vevőként, a másikkal szemben eladóként lép fel. Az ügyletet meghatározott fedezeti illetve margin előírások szerint kell megkötni. Az OTC ügyletek esetében az ügyletkötő felek által meghatározott feltételek mentén kerül sor a szerződés megkötésére. Ekkor nem működik közre elszámolóház a tranzakció lebonyolítása során, minden fél maga könyveli le az ügyletet. Ezáltal a felek megkerülhetik az elszámolóház fedezeti és margin követelményeit, vagy saját maguk állapíthatják azt meg. A tőzsdei és tőzsén kívüli ügyletek alapvető típusait az alábbi táblázat foglalja össze azok legfőbb jellemzőivel együtt. 9 Stuart Banner: Anglo American Securities Regulation, Cultural and Political Roots , o 10 René M. Stulz: Demystifying financial derivatives,

6 Összehasonlítási szempont Ügylet lényege Ügylet fajtái Ügylet célja OTC ügyletek Tőzsdei ügyletek Repo Forward Swap Opció Futures Kétoldalú megállapodás, az értékpapírt eladó fél egy jövőbeni időpontban köteles visszavásárolni azt Overnight, term, open ügylet A vevő számára befektetési, az eladó számára finanszírozási; likviditás növekszik Kétoldalú megállapodás egy meghatározott jövőbeni időpontban történő cash flow cserére, a jelenben meghatározott forward áron Árura, árfolyamváltozásra kötött forward Árak és árfolyamok kedvezőtlen változásából eredő kockázat fedezése Kétoldalú megállapodás cash flow-k cseréjére adott időszakonként vagy időpontban Kamatswap, árfolyamswap, CDS Fix és változó pénzáramok cseréje fedezeti célból, árfolyam- és hitelkockázat csökkentése 1. ábra: A származékos ügyletek típusai Kétoldalú megállapodás, az opció vevője jogosult venni (call) vagy eladni (put) egy meghatározott áron Vételi (call), eladási (put) opció Nyitott értékpapírpozícióból eredő veszteség kockázatának csökkentése Forrás: Saját készítésű táblázat Információk forrása: Christopher Esposito: The Dangers of Financial Derivatives, Internal Auditor, 2012 június, articles/2012/june/the dangers of financialderivatives/, letöltve: augusztus 28 án. Kétoldalú megállapodás egy meghatározott jövőbeni időpontban történő cash flow cserére, a jelenben meghatározott Árura, árfolyamváltozásra kötött forward Partnerkockázat csökkentése A tőzsdei származékos ügyletek Amint az a táblázatból is látható, a tőzsdei származékos ügyletek közé tartoznak a futures ügyletek, valamint az opciós ügyletek jelentős része. Nem tartoznak ide az egzotikus opciókra kötött ügyletek, ezekkel jellemzően nem kereskednek tőzsdéken. A futures ügyletek határidős ügyletek, melyek szerződéses kötelezettséget jelentenek az ügylet tárgyát képező termék beszerzésére illetve értékesítésére, vagy az árfolyamkülönbségből származó különbözet elszámolására. Amennyiben az eszközpénz cserét az eszköz tényleges átruházása és birtokba adása kíséri, leszállításos ügyletről, amennyiben a felek csupán az alaptermék azonnali és határidős árának különbözetét rendezik egymás között, elszámolási ügyletről beszélünk. Származékos ügyletnek az árura vonatkozó elszámolási, valamint a pénzügyi eszközre vagy mögöttes termékre vonatkozó és leszállítási ügyletek minősülnek. 11 A hazai (számviteli, tőkepiaci) szabályozás szerint a futures ügyletek esetében a felek vállalják, hogy 11 Számviteli esettan., Bankszámvitel 6

7 kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzatban rögzített feltételek szerint egy későbbi időpontban teljesítik. Az ügylet azzal jön létre, hogy azt az elszámolóház nyilvántartásba veszi, illetve visszaigazolja. Az elszámolóház, mintegy mindkét fél felé kötelezettséget vállaló fél, teljesíti az ügyletet a működési szabályzata szerint. 12 A tőzsdei opciós ügyletet a tőkepiaci megközelítés olyan ügyletként definiálja, melynek kötelezettje vételi opció esetén vételi jogot enged a másik szerződő fél számára, aki a jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja, eladási opció esetén pedig egyoldalúan eladhatja azt. Opciót legfeljebb a tőzsdei ügylet megkötését követő öt évre lehet kikötni, azonban a jog gyakorlása egy adott határnapra is kiköthető. Utóbbi esetben a határnap nem lehet későbbi az ügylet megkötését követő öt évnél A tőzsdén kívüli nem származékos ügyletek A tőzsdén kívüli (OTC over the counter) származékos ügyletek közé tartoznak a forward ügyletek, az egzotikus opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek túlnyomó többsége is. A forward ügyletek a futures ügyletek tőzsdén kívüli megfelelőinek tekinthetők. A Szvt. csak a forward ügyletek definícióját tartalmazza, mely szerint a forward ügylet valamely áru vagy pénzügyi instrumentum előre meghatározott áron, előre meghatározott mennyiségben és időpontban (főszabály szerint az ügyletkötést követő 8 munkanapnál, devizaügylet esetében 2 munkanapnál később teljesített), tőzsdén kívül történő adásvétele. 14 A swap ügyletek pénzáramok cseréjét jelentik jövőbeni időpontokban. Összetett megállapodások, általában egy azonnali és egy határidős, vagy több határidős ügyletből állnak. A gyakorlatban beszélhetünk többek között kamat, deviza, értékpapír, hozadéki, és hitel swap ügyletekről. A swap ügyletek jellemzően tőzsdén kívüli ügyletek, ám bizonyos swapokkal kereskednek például a chicago i és a frankfurti tőzsdéken. 12 Tpt (1) 13 Tpt (1) (3) 14 Sztv.3. (8)5.,9. 7

8 A tőzsdén kívüli származékos ügyletek közé szokták sorolni a repó ügyleteket is, melyek egy spot és egy forward ügylet kombinációját jelentik. Ezen ügyletek során az egyik fél a jelenben értékesít egy értékpapírt, majd egy előre maghatározott időpontban és áron visszavásárolja azt. 1.4 A származékos ügyletek hasznossága, kockázatai A pénzügyi instrumentumok egyik fajtáját képező származékos ügyletek olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap ügyletek, illetve ezek további származékai, amelyek alkalmasak lehetnek a gazdálkodó kockázatának hatékony menedzselésére, a kockázatok megosztásához, átcsoportosításához, jelentős gazdasági előnyök eléréséhez. Ugyanakkor a származékos termékek használatából adódóan a gazdálkodónak különféle pénzügyi kockázatai merülhetnek fel A származékos ügyletek hasznossága A származékos ügyletek jelentős gazdasági előnyt jelenthetnek egyes vállalatok számára. A származékos ügyletek hozzájárulnak a kockázatok megosztásához, illetve átcsoportosításához. Az ISDA International Swaps and Derivatives Association évi felméréséből kiderül, hogy éves árbevételük alapján rangsorolva a világ 500 legnagyobb vállalatának több mint 94% ánál alkalmaztak derivatív eszközöket a tevékenységükből fakadó kockázatok hatékony menedzselésére. A származékos ügyletek között az ügyletkötés célja alapján megkülönböztetünk fedezeti célú valamint spekulatív célú ügyleteket. A vállalkozások üzleti tevékenységük során különféle kockázatokkal, bizonytalansággal szembesülnek, melyek az eredményre is hatást gyakorolhatnak. A kockázatok mérséklése érdekében kötnek a vállalatok fedezeti ügyleteket, melyek ellentételezik az alapügyletből fakadó eredmény vagy cashflow hatást. Ezen ügyletek egyrészt fedezeti lehetőséget, védelmet biztosíthatnak bizonyos eszközár, árfolyam, kamatlábváltozások ellen, mivel egy ellentétes irányú tranzakció megkötésével a vállalat semlegesíteni tudja az adott ügyleten elért esetleges veszteségét. A vállalatok mérsékelhetik a kitettségüket az olyan külső hatásokkal szemben is, melyekre nincsen ráhatásuk, ezáltal lehetőségük nyílik elsősorban az alaptevékenységükre fókuszálni. A British 8

9 Airways légitársaság például a működésével kapcsolatos kiadásainak 32% át üzemanyag beszerzésére fordítja, így jelentősen ki van téve az üzemanyagár változásából fakadó kockázatoknak. Az olajt előre meghatározott áron futures ügyleteken keresztül szerzi be a társaság, ami védelmet biztosít az üzemanyag árának emelkedése ellen. Amennyiben az üzemanyag ára csökken, a származékos ügyleten elért veszteséget ellentételezi az a nyereség, melyet a vállalat az üzemanyag alacsonyabb áron történő beszerzésével ér el. A Sztv. definíciója szerint fedezeti ügyletnek minősülnek alapvetően azon kockázatfedezeti céllal kötött származékos ügyletek, melyek várható árfolyamnyeresége, kamatbevétele, valamint jövőbeni pénzáramlása egy másik ügyletből (fedezett ügylet) fakadó nyitott pozíció, várható árfolyam illetve kamatveszteség, illetve jövőbeni pénzáramban bekövetkező változás kockázatának a fedezetére szolgálnak. A fedezeti és fedezett ügyletek eredményének nagyságrendileg azonosnak, ám ellenkező előjelűnek, egymást ellentételezőnek kell lennie, fontos, hogy az eredmények nagy valószínűséggel realizálódjanak és szorosan korreláljanak. 15 A fedezeti ügyletekre azok célja szerint a Sztv. kétféle csoportosítást alkalmaz. Egyrészt beszélhetünk kamatfedezeti valamint egyéb (pl. árfolyamkockázat fedezeti) ügyletekről, másrészt pedig piaci érték (valós érték) fedezeti, cashflow fedezeti, valamint külföldi gazdálkodó szervben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletekről. A kockázatok fedezése mellett a piaci szereplők köthetnek származékos ügyleteket további kockázatvállalás, spekuláció céljából is, lehetőségük van akár úgy is spekulálni az alaptermék értékének változására, hogy az adott termék sohasem kerül a birtokukba. A derivatív ügyletek egyik szerződő fele az adott pozícióból fakadó kockázatát kívánja mérsékelni, a másik fél pedig magára vállal egy bizonyos alaptermékkel kapcsolatos kockázatot. Az alaptermék értékváltozására spekuláló félnek sok esetben nem is fűződik konkrét gazdasági érdekeltsége az adott alaptermékhez. A derivatív piacokon kötött tranzakciók napjainkra sok esetben igen 15 Sztv. 3. (8) 10. 9

10 átláthatatlanná váltak, így a felek a spekuláció során gyakran túlzott mértékű kockázatokat vállalnak magukra A származékos ügyletek kockázatai A származékos termékek használatából adódóan a gazdálkodó egységnek különféle pénzügyi kockázatai merülhetnek fel. Az alábbiakban a legfontosabb, származékos ügyletekhez általánosságban köthető kockázatok kerülnek bemutatásra. A származékos ügyletekkel kapcsolatos legfontosabb kockázat a piaci kockázat, mely egy származékos termék valós értékében bekövetkezett, valamely szerződéskötő fél számára hátrányos változásokból eredő gazdasági veszteségekkel áll kapcsolatban. A piaci kockázatok közé tartozik egyrészt az árkockázat, mely magában foglalja kamatlábak, devizaárfolyamok és indexek változékonyságéból fakadó kockázatokat. A piaci kockázatokhoz kapcsolódik emellett a likviditási kockázat, mely azzal áll kapcsolatban, hogy a származékos termékek eladási lehetőségei folyamatosan változnak, nem mindig állnak rendelkezésre a szerződések, vagy maguk a szerződő felek, és emellett sokszor nehézségekbe ütközhet a biztosítékok beszerzése is. 17 Bár a származékos ügyletek kapcsán felmerülő kockázatok közül a piaci kockázatot szokták elsősorban kiemelni, a 2007 ben kezdődő hitelválság során világossá vált, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyes esetekben igen jelentős hitelkockázatot (más néven partnerkockázatot) sem. A hitelkockázat abból fakadhat, hogy a szerződést kötő valamely fél nem teljesíti a kötelességét esedékességkor vagy egy későbbi időpontban. A derivatívák jellemzően akkor vannak hitelkockázatnak kitéve, amennyiben pozitív a piaci értékük. A piaci érték gyorsan ingadozhat pozitív és negatív értékek között, ami jelentős hatással lehet a hitelkockázatnak való kitettség mértékére. A tőzsdén forgalmazott származékos termékek esetén az egyéni partnerkockázat jelentősen csökkenthető azáltal, hogy a klíringház mintegy központi szerződő félként felelős a tranzakciók pénzügyi lebonyolításáért, és garantálja az ügyletek elszámolását mindkét szerződő féllel szemben. 18 Az elszámolóház biztosítékot kérhet az ügyfeleitől, 16 the future regulation of derivatives market oldal /21a 18 Derivatives Market Development 10

11 melyet a teljesítés elmaradása esetén mindvégig felhasználhat. Emellett tovább csökkenti a partnerkockázatot az a tény is, hogy a tőzsdei derivatívák esetében a pozíciók értékében bekövetkező változásokat naponta rendezik. A származékos ügyletekhez köthető működési kockázat elsősorban az értékelési technikák, valamint kockázatkezelési politikák megfelelőségéhez, valamint az ügyletek számviteli kezeléséhez kapcsolódik. Ez utóbbi magában foglalja többek közt az ügyletek helytelen vagy hiányos elszámolásának kockázatát. Ezen kockázatot jelentősen csökkenteni lehet nettósítási keretszerződések kötésével, mely révén a felek az összes fennálló követelésüket és kötelezettségüket a pénzügyi rendezés során ellentételezhetik. A működési kockázathoz sorolható emellett annak kockázata, hogy a tranzakciók nem megfelelő dokumentálása következtében nem lehet azokat megfelelő módon nyomon követni. Amennyiben maga a szerződéses dokumentáció nem megfelelő, előfordulhat például, hogy egy esetleges csőd esetén nem lehet végrehajtani a nettósítási megállapodást A származékos ügyletek a pénzügyi válságot megelőző időszakban A derivatívák piaca a pénzügyi válságot megelőző tíz évben folyamatosan bővült, a 2008 as gazdasági válságot megelőző 10 év alatt 7,8 szorosára nőtt a világ tőzsdéin megkötött ügyletek száma, ami még a készpénz piac 2003 és 2007 közötti növekedésénél is nagyobb mértékű bővülést jelentett. A legnagyobb mértékű, 13,5 szeres növekedés a részvényekre kötött ügyletek (equity derivatives) esetében volt megfigyelhető, melyek 1998 ban az összes származékos ügylet 40% át, 2008 ban pedig 69% át tették ki. A kamatlábra, árfolyamváltozásra és árura kötött származékos ügyletek volumene rendre 5,7, 4,9, illetve 7,8 szorosára növekedett ez idő alatt. A részvényekre, valamint kamatlábra kötött derivatív ügyletek jelentős része, mintegy 42% a továbbra is az amerikai kontinenshez köthető, ám ez kismértékű csökkenést jelent az 1998 as volumenhez képest. Az Ázsiában kötött ügyletek aránya azonban időközben 9% ról 13% ra nőtt. Figyelemre méltó az a jelenség, hogy a tíz év során Ázsiában 40 ről 3057 millióra, évi 54% kal nőtt az indexopciós ügyletek száma, így 2008 ban az összes kontinensen megkötött indexopciós ügyletek 75% a itt 19 hitelintézetek számveitele, 311. o, 1012/21 11

12 bonyolódott le. Az amerikai, illetve európai kontinenseken a legnagyobb mértékben, évi 33% os illetve 27% os rátával az index futures ügyletek volumene nőtt, 2008 ban Amerikában 941 millió Európában pedig 761 millió ügyletkötést regisztráltak. Ez alatt a tíz év alatt számos tőzsdefelvásárlás és egyesülés történt világszerte, Ázsiában pedig számos új tőzsde megalakulása is hozzájárult a származékos ügyletek piacának rohamos mértékű bővüléséhez. A 20. század végétől egyre inkább kibontakozó technológiai fejlődésnek köszönhetően a tőzsdéken a hagyományos kereskedést felváltotta az elektronikus kereskedés. Ugyanakkor nem lehet azt állíthatani, hogy a származékos ügyletek piacának jelentős bővülése kizárólag ennek köszönhető. Az elektronikus kereskedés megjelenését követően nem nőtt ugrásszerűen az egy adott napon megkötött ügyletek száma Visszaélések a származékos ügyletekkel Az elmúlt évtizedek során a származékos ügyletekhez számos botrány kapcsolódott, mely során az érintett vállalatok jelentős veszteségeket szenvedtek el, illetve sok közülük meg is szűnt. A botrány szó alatt szándékos csalást kell érteni. Nem sorolom ebben a kategóriába a Bear Stearns, Merrill Lynch, Citigroup, vagy UBS példájához hasonló, pénzügyi válság következtében elszenvedett jelentős kereskedési veszteségeket, melyek létezése a vállalaton belül ismert tény volt, bár mértékét a vállalat külső és belső érintettjei rosszul becsülték meg. Az szándékos csalással járó botrányok során jellemzően egy vagy több szélhámos bróker okozott jelentős veszteségeket a vállalat belső és külső kontroll környezetének kijátszásával. A legjelentősebb, származékos ügyletekhez köthető csalások közé tartozik a Barings Bank és a Kidder Peabody 1994 es, az Allied Irish Bank és National Australia Bank 2002 es, valamint a Société Générale 2008 as botránya. Az érintett brókerek az esetek többségében azért tudták elkövetni a csalásokat, mert a vállalat vezetése, valamint a külső könyvvizsgáló sem tudta pontosan felmérni az általuk megkötött ügyletek gazdasági tartalmát és kockázatát, az informatikai rendszer lehetőséget adott hamis, fiktív tranzakciók rögzítésére, valamint a vállalatok belső ellenőrzési rendszere sem 20 Davydoff, Naacke: IOMA Derivative trading: trends since 1998, IEM Finance, május 12

13 működött megfelelően. A két legnagyobb összegű csalást a Barings Bank és a Société Générale bankok esetében követték el. A Société Générale jelenleg is működik, míg a Barings Bank a botrányt követően megszűnt önállóan létezni. A Barings brókerének, Nick Leeson nak a feladata a bank szingapúri irodájában az oszakai OSE és szingapúri SIMEX tőzsdék közötti arbitrázs lehetőségek kihasználása lett volna, elsősorban a Nikkei 225 részvényindex, a 10 éves japán államkötvény piacán. Leeson a bank indonéziai fiókjában szerzett korábbi tapasztalatait kihasználva nyittatott a szingapúri fiókban is egy bizonyos számú számlát, melyeket Indonéziában arra használtak, hogy az eladási és vételi pozíciók közötti, átmeneti fedezethiányból fakadó eltérést kiegyenlítsék. Leeson kihasználta, hogy a számla egyenlegéről az indonéz gyakorlathoz hasonlóan Szingapúrban sem készült napi jelentés, és a megengedett limitnél jóval nagyobb összegű, kockázatos pozícióin elért veszteségeket ezen a számlán vezette keresztül. A Nikkei re kötött long pozícióinak értéke kétszerháromszor meghaladta az államkötvényekre kötött short pozíciók értékét, így nem volt fedezet a hatalmas összegű kintlévőségekre. Ahhoz, hogy fedezeti követelményeket teljesíteni tudja, pénzre volt szüksége, melyet fiktív tranzakciók rögzítésével, belső jelentések meghamisításával, valamint a Nikkei indexre kötött terpesz pozíciókkal ért el. A terpesz pozíció egy short put és egy short call opció kombinációja, mely csak akkor lehet nyereséges, ha az árak a kötési árhoz képest bármely irányban csak kis mértékben változnak. Egy nyitott futures és terpesz pozíció együttesen az árak emelkedése esetén konstans összegű nyereséget biztosíthatott volna. A probléma abból fakadt, hogy Leeson a futures ügyletekhez szükséges fedezet megszerzése érdekében egy futures ügyletre nem csak egy, hanem számos terpesz pozíciót kötött, mely az árak csökkenése és jelentősebb emelkedése esetén is összességében veszteséget eredményezett minden egyes pozíción. A további veszteségei fedezésére a duplázó stratégiát alkalmazta, melynek lényege, hogy minden egység felrakott tét elvesztése után duplázta az új pozíciójának értékét, annak reményében, hogy az előző pozíció vesztesége is megtérül. A stratégia hátránya, hogy ha egymás után hétszer veszít például egy eredetileg 1 dolláros pozíción, a veszteségének összértéke 128 dollárra nő. Leeson várakozásaival ellentétben a Nikkei index, elsősorban az januári Kobe földrengés következtében jelentősen esett, és a darab nyitott 13

14 futures pozícióján összesen 830 millió font veszteséget ért el. A vállalatvezetés, valamint belső ellenőrei és könyvvizsgálói figyelmen kívül hagyták a as számlán felhalmozódó jelentős összegeket. Emellett nem kérdőjelezték meg Leeson ügyletkötési stratégiáját már korábban sem, akkor, mikor 1993 ban a Barings világszerte elért nyereségének 20% a kizárólag az általa elméletileg kockázatkerülő, kis nyereséggel kecsegtető, arbitrázs stratégiával kötött ügyletekből származott. 21 A Société Générale botrány sok tekintetben hasonlít a Barings csalásra. Az eredetileg back office részlegen dolgozó Jérôme Kiervel feladata a bank kockázatos pozíciónak fedezése lett volna a front office részlegen. Európai részvénytőzsdéken kellett volna alacsony kockázatú plain vanilla fedezeti ügyleteket kötnie. Ehelyett azonban spekulációs stratégiát követve számos európai részvényindexre fedezetlen long pozíciót vett fel, melyekkel szemben naponta újrakötött fiktív short pozíciókat rögzített az informatikai rendszerben. Az informatikai rendszer hiányosságait kihasználva mindezt a többi alkalmazott felhasználó neve alatt tette meg. Mivel az ügyletek tényleges teljesítési ideje 2007 ben a tőke derivatívák esetében átalagosan 14 napot, hitelderivatívák esetében pedig 7 napot vett igénybe, Kiervel fiktív tranzakciói soha nem kerültek kiegyenlítésre. A pozícióinak kizárólag a nettó értékéről kellett jelentéseket adnia, így nem derült ki, hogy a short pozícióinak bruttó összege csupán fikció. Előszeretettel alkalmazta a matrac stratégiát, melynek lényege, hogy a gyanú elkerülése érdekében, ha egy adott évben a tervezettnél nagyobb nyereséget ért el, a többletnyereséget a következő évre vezette át. 22 A könyvvizsgálók munkájuk során figyelmen kívül hagyták a feladatok nem megfelelő szegregációját a vállalaton belül, valamint az informatikai és belső ellenőrzési rendszerek hiányosságait is. Miután a vállalatvezetés 2008 januárjában tudomást szerzett Kiervel tranzakcióiról, a veszteséges pozíciókat a következő három nap során, a botrány kitudódása előtt a legnagyobb titoktartás közepette zárták le, így mérsékelve az elszenvedett veszteség mértékét. Bár a 6,4 milliárd eurós veszteség jelentős része 2008 januárjában keletkezett, az a 2007 es beszámolóban került megjelenítésre. A vállalatvezetés az IFRS 1 nemzetközi számviteli sztenderdre hivatkozott a veszteség 2007 es megjelenítésekor, 21 Barings Bank PLC: Leeson s Lessons o 22 The tale of two banks: Societe Gen and Barings o 14

15 mondván, a tranzakciók azt az üzleti évet érintették. Megkérdőjelezhető az eljárás, hogy a Société Générale t vizsgáló mindkét nemzetközi könyvvizsgáló társaság tiszta jelentést adott ki a 2007 es üzleti év beszámolójáról. 23 A veszteség 2007 es évre történő visszavezetése ugyanis éppen az IFRS 1 szerinti valós bemutatás elvével áll ellentétben. (Mindez elgondolkodtató abból a szempontból is, hogy mennyire rugalmasan lehet értelmezni a nemzetközi sztenderdeket, és így azok eredeti céljukkal ellentétben nem éppen nehezítik e a pénzügyi beszámolók összehasonlíthatóságát.) A származékos ügyletek szerepe a pénzügyi válságban A 2008 ban kibontakozó pénzügyi válságot megelőző 10 évben az OTC derivatívák piaca a tőzsdei ügyletekhez hasonlóan jelentősen, évente átlagosan 22% kal bővült világszerte ban az ügyletek jelentős része, több mint 70% a kamatlábra kötött forward, opciós vagy swap ügylet volt ben az OTC piacokon kötött származékos ügyletek piaci értéke nyolcszorosa volt a világ tőzsdéin kötött származékos ügyletek értékének végén az OTC piacokon fennálló nyitott pozíciók összértéke megközelítette a 600 milliárd dollárt, ami az 1998 as érték több mint ötszöröse, és a 2005 ös összérték duplája. (A tőzsdék és OTC piacok összehasonlítása során célszerű a relatív növekedési ütemeket figyelembe venni, és figyelembe kell venni, hogy a tőzsdék esetében a nyitott pozíciók nettó pozíciók, az OTC piacok esetében pedig bruttó pozíciók, a lezárni kívánt ügyletekkel szemben felvett szimmetrikus pozíciók értékét is tartalmazzák, ami megnöveli a nyitott pozíciók értékét.) A 2008 as pénzügyi válság kialakulásában jelentős szerepet játszottak a származékos ügyletek, bár nem lehet kijelenteni, hogy a válságot kifejezetten ezen ügyletek okozták volna. Az OTC piacokon kötött, alacsony mértékben sztenderdizált, jórészt nem nyilvános szerződéses feltételekkel létrejött ügyletek jelentős mértékben hozzájárultak a piacokon tapasztalható feszültség megnövekedéséhez, ezáltal a likviditás csökkenéséhez, ami veszélybe sodorta a piacok pénzügyi stabilitását. A piacok 23 A francia jegyzett társaságoknak a helyi szabályozás szerint két könyvvizsgálót kell megbízni a beszámoló vizsgálatával. 24 Societe Generale: An instructional case focusing on international accounting and auditing issues 25 The future regulation of derivatives 10.o 15

16 átláthatatlansága miatt a felügyeleti szervek nem észlelték a pénzügyi rendszerben felgyülemlő kockázatokat A származékos ügyletek napjainkban A hitelválságot követően 2010 től kezdődően a futures és opciós ügyletkötések száma ismét gyors növekedésnek indult világszerte. A világ tőzsdéin megkötött futures és opciós ügyletek száma 2010 re 22,3 milliárdra tehető, ami az előző évi értékhez képest mintegy 26% kos növekedést jelentett. A növekedés legfőbb motorja a valuta szektor volt, ahol az ügyletkötések száma mintegy 42% kal nőtt 2009 ről 2010 re. Az ázsiai tőzsdéken kötött ügyletek száma nőtt meg a legjelentősebben, mintegy 42,8% kal, a 2009 es adatokhoz képest, és a világon megkötött összes ügylet mintegy 39,8% át az ázsiai tőzsdéken regisztrálták. Különösen a részvényindex futures és opciós ügyletkötések száma emelkedett jelentősen ben a legtöbb futures és opciós ügyletet közel 3,8 milliárd ügylet a koreai tőzsdén kötötték. 27 A 2012 első félévében megkötött futures és opciós ügyletek számra az előző évi adatokhoz képest mintegy 10% kal esett vissza. A legnagyobb mértékű, közel 25% os visszaesés a valutára kötött ügyleteknél tapasztalható, azonban a nemesfémek, illetve nem nemesfémek piaca 2011 első félévéhez képest 20,3% kal, illetve 32,8% kal bővült. Ami az ügyletkötések színhelyét illeti, az ázsiai régióban közel 1 milliárddal kevesebb ügyletet kötöttek 2012 első felében, ami mintegy 20% os visszaesést jelent a megelőző évhez képest. Dél Amerika az egyetlen kontinens, ahol növekedett az ügyletkötések száma ezen időszak alatt, közel 20% kal, nagyjából 150 millióval első felében a legnagyobb forgalmat a CME Group bonyolította le, megelőzve a koreai tőzsdét, melyen 34,4% kal esett vissza az ügyletkötések száma. 28 Az ügyletkötések hatalmas volumene, az ügyletek értéke és az ezekből eredő kockázatok miatt indokolt a származékos ügyletek szabályozottságának erősítése, a szükséges kontrollmechanizmusok meghatározása és érvényesítése. 26 The future regulation of derivatives o Derivatives market o 28 Derivatives statistics pdf o 16

17 2 A származékos pénzügyi instrumentumok számviteli szabályozása A származékos vagy származtatott ügyletek, derivatívák számviteli szabályozásának kereteit az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok (Megjelenítés és értékelés) standard, az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok (Bemutatás) standard, a hazai szabályozásban a számvitelről szóló C. számú törvény (a továbbiakban: Sztv.) és a tőkepiacról szóló évi CXX. számú törvény (a továbbiakban: Tpt.), illetve a kapcsolódó kormányrendeletek (pl. 250/2000. Kormányrendelet) határozzák meg. 2.1 A származékos ügyletek fogalmi elhatárolása Nemzetközi szabályozás főbb elemei Az IAS 39 standard nem nevesíti külön az egyes ügylettípusokat, hanem az IAS 39 standard hatóköre alá tartozó valamennyi pénzügyi instrumentumot, illetve más szerződést származékos ügyletnek tekint, amennyiben az megfelel az IAS 39.9 pont kritériumrendszerének. A standard a pénzügyi instrumentum fogalmat egyaránt olyan szerződésként definiálja, mely az egyik félnél pénzügyi eszközt, a másiknál pedig pénzügyi kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot keletkeztet. Az IAS 32 standard külön kiemeli a definíciókban azokat a tőkeinstrumentummal teljesíthető vagy teljesítendő ügyleteket, melyek rögzített összegű pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz rögzített számú részvényére való cseréjétől eltérő módon teljesített vagy teljesíthető származékos ügyletek. (IAS 32.11) A származékos ügyletekhez a standard szerint csekély mértékű kezdeti befektetésre van szükség, ugyanakkor a standard csak iránymutatást ad arra, hogy mit kell annak tekinteni. Eszerint alacsony mértékűnek minősül az a befektetés, amely kevesebb annál az összegnél, amelyért azt a bizonyos pénzügyi instrumentumot a piacon be lehetne szerezni Hazai szabályozás főbb elemei A származékos ügyletekre a Sztv. és a Tpt. törvény is tartalmaz definíciót. A Tpt. meghatározása egybeesik a Sztv. definíciójával, mely szerint a származékos ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi. A 17

18 származékos ügylet tehát mindig feltételez valamilyen alapügyletet, és a származékos ügylet értéke ezen ügylet értékének alakulásától függ. 29 A Sztv. definíciója értelmében a származékos ügylet olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek további származéka, amely teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik, értéke egy meghatározott kamatláb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetés árfolyama, áru vagy pénzügyi eszköz ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelmérték (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik, a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva, pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor. A fenti kritériumok mindegyikének teljesülnie kell ahhoz, származékos ügyletről beszélhessünk. A törvény kiemeli, hogy nem minősül származékos ügyletnek az olyan határidős és opciós ügylet, amelynek célja az ügylet tárgyát képező áru beszerzése, értékesítése vagy használata, és amely az ügylet tárgyát képező áru átadásával teljesül. 2.2 A származékos pénzügyi instrumentumok elszámolásának szabályai A származékos vagy származtatott ügyletek, derivatívák elszámolásának kereteit a nemzetközi szabályozásban az IAS 39 és az IAS 32 standardok, a hazai szabályozásban a Sztv., illetve a kapcsolódó kormányrendeletek határozzák meg. A származékos ügyletek elszámolását és értékelését alapvetően meghatározza, hogy fedezeti, vagy nem fedezeti elszámolásról van e szó, illetve az a tény, hogy a vállalkozás él e a valós értéken történő értékelés lehetőségével, avagy sem. 29 Tpt. 5. (1)

19 2.2.1 A származékos pénzügyi instrumentumok elszámolásának nemzetközi szabályai Nem fedezeti elszámolású ügylet esetén A származékos termékek kezdeti megjelenítése a mérlegben a beszerzéskori valós értéken történik. Opciós ügyletek esetén, amennyiben azt piaci értéken kötötték, az opciós díjat az opció vevője eszközként, az opciós eladója pedig kötelezettségként mutatja be. A piaci árfolyamon kötött határidős ügyletek mérlegben megjelenő kezdeti értéke nulla lesz, mivel nem igényelnek kezdeti befektetést. A származékos termékeket az IAS 39 értelmében a bekerülés után is valós értéken kell értékelni, a valós érték változásait az eredményben kell megjelenítni. Amennyiben az ügylet mögöttes terméke olyan tőkeinstrumentum, melynek nincs jegyzett piaci ára, valamint az ügyletet ezen instrumentum átadásával teljesítik és a társaság nem tudja megbízhatóan meghatározni a valós értéket, akkor a származékos terméket bekerülési értéken kell megjeleníteni. A másik kivételt az általános szabály alól a fedezeti ügyletek jelentik Fedezeti elszámolású ügylet esetén A fedezeti ügyletek kötésének célja, hogy a fedezett és fedezeti ügyletekből származó nyereségek és veszteségek egy időszakban jelenjenek meg a társaság eredménykimutatásában. Az IAS 39 részletesen szabályozza a fedezeti elszámolás feltételeit és módszereit, valamint azt, hogy egy közgazdasági értelemben fedezetinek minősülő kapcsolatot számvitelileg is fedezeti kapcsolatként kell e kezelni. A fedezeti elszámolás csak akkor alkalmazható egy fedezeti kapcsolatra, ha azt a standardban meghatározott módon megfelelően dokumentálták, a fedezeti kapcsolat várhatóan folyamatosan nagyon hatékony lesz, és ez a hatékonyság megbízhatóan mérhető. Cashflow fedezet esetén az előre jelzett ügylet bekövetkezésének nagyon valószínűnek kell lennie. 31 A származékos ügyleteket az opciós szerződés belső értékének és a forward deviza szerződés spot összetevőjének kivételével csak teljes egészében lehet fedezeti instrumentumként megjelölni. Nettó pozíciót fedezeti vagy fedezett tételként tilos megjelölni. A származékos termékeket csoportosan is meg lehet jelölni fedezeti 30 Balázs et al o 31 IAS

20 instrumentumként, azt az esetet kivéve, amikor a kombináció nettó kiírt opciós pozíciót eredményezne. Fedezett instrumentumként is megjelölhetők csoportok, amennyiben a kockázati kitettségben a csoport minden egyes tagja osztozik, vagyis az egyes tételekben a fedezett kockázat miatt bekövetkező valós érték változások előreláthatóan arányosak a csoport egészének valós érték változásával. 32 Amennyiben valós érték fedezet esetében a fedezeti instrumentum származékos ügylet, annak valós értéken történő értékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget azonnal el kell számolni az eredménykimutatásban, a fedezett tétel könyv szerinti értékét pedig módosítani szükséges azzal a valós érték változással, amely a fedezett kockázatnak tulajdonítható. A könyv szerinti értéknek ezt a módosítását az eredménnyel szemben kell elszámolni, ami ellensúlyozza a származékos ügylet valós érték változása miatti eredményváltozást. Cash flow fedezet esetében a fedezeti instrumentum valós érték változásának hatékony fedezetként meghatározott részét közvetlenül a saját tőkében kell elszámolni a cash flow tartalékban, és abban az üzleti évben kell az eredménybe visszavezetni, amikor maguk a fedezett cash flow k az eredményre hatást gyakorolnak. Ha a fedezett cash flow k következtében a mérlegben nem pénzügyi eszköz vagy kötelezettség jelenik meg, a társaság módosíthatja a korábban tőkében elhatárolt eredménnyel annak a bekerülési értékét. Amennyiben a társaság ezt a módszert (bázis módszer) választja, következetesen kell azt alkalmaznia minden olyan cash flow fedezeti ügylet esetében, mely során nem pénzügyi eszközt vagy kötelezettséget kell megjeleníteni. Nettó befektetés fedezeti ügyletek esetében a fedezetként megjelölt származékos termék valós érték változásának hatékony fedezetként meghatározott részét is a cash flow fedezeti ügyletekhez hasonlóan közvetlenül a saját tőkében kell elszámolni. Az IAS 39 pontosan meghatározza, hogy egy fedezetet abban az esetben lehet hatékonynak tekinteni, amennyiben a fedezeti kapcsolat kezdetekor valamint egész fennállása során a prospektív valamint retrospektív hatékonysági tesztek eredménye a % os sávba esik. 32 Balázs et al. 2006, o 20

Valós értéken történő értékelés

Valós értéken történő értékelés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Valós értéken történő értékelés Várkonyiné Dr. Juhász Mária Jogszabályi háttér Hazai 2000.

Részletesebben

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság 25. szám 127. évfolyam 2012. október 26. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság Utasítások TARTALOM Oldal Egyéb közlemények: Oldal 11/2012. (X. 26. MÁV Ért. 25.) GÁVIGH számú gazdasági

Részletesebben

Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben

Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Ellenőrzési Osztály 5. 1 Jövedelem transzfer

Részletesebben

IFRS 9. Pénzügyi instrumentumok - megjelenítés és értékelés. Megjelenítés. Besorolás. Kezdeti értékelés. Követő értékelés. Kivezetés RDA 2014.10.21.

IFRS 9. Pénzügyi instrumentumok - megjelenítés és értékelés. Megjelenítés. Besorolás. Kezdeti értékelés. Követő értékelés. Kivezetés RDA 2014.10.21. Pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos standardok IAS 32 IFRS 13 2014. január 1-től Pénzügyi instrumentumok - megjelenítés és értékelés IFRS 7 2013. január 1-től Megjelenés: 2014. július, Alkalmazás: 2018.

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Fedezeti ügyletek, avagy a vállalatok lottójátéka. Zsombori Zsolt fiókvezető (MKB Bank) 2012

Fedezeti ügyletek, avagy a vállalatok lottójátéka. Zsombori Zsolt fiókvezető (MKB Bank) 2012 Fedezeti ügyletek, avagy a vállalatok lottójátéka Zsombori Zsolt fiókvezető (MKB Bank) 2012 Az MKB Bank bemutatása* 1950, 1996 Fő tulajdonosa: Bayerische Landesbank (~90%) Mérlegfőösszege: ~3000 Mrd, jegyzett

Részletesebben

IAS 32, IAS 39, IFRS7, IFRS 9. IAS 39 Megjelenítés és értékelés. IAS 32 Bemutatás. IFRS 7 Közzétételek. IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok.

IAS 32, IAS 39, IFRS7, IFRS 9. IAS 39 Megjelenítés és értékelés. IAS 32 Bemutatás. IFRS 7 Közzétételek. IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok. IAS 32, IAS 39, IFRS7, IFRS 9 IAS 32 Bemutatás IAS 39 Megjelenítés és értékelés IFRS 7 Közzétételek IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok 2 1 Bármely szerződés, amely egy gazdálkodónál pénzügyi eszközt, ugyanakkor

Részletesebben

Általános útmutatók a prezentációhoz:

Általános útmutatók a prezentációhoz: Általános útmutatók a prezentációhoz: A feladatok során, amennyiben a feladat szövegezése alapján lehetőség van több lehetőség közüli választásra, a hallgató választ a lehetséges esetek közül. Az esettanulmányokban

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1 1 Határidős szerződések és opciók 1 Mi egy származékos pénzügyi termék (derivative)? Értéke egy másik eszköz, vagyontárgy (asset) feltételezett jövőbeli értékétől függ. Pl.: határidős szerződés, opciók,

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ Jelen terméktájékoztatóra vonatkozóan a Terméktájékoztató egyszerű (plain vanilla) devizaárfolyam opciós ügyletekhez elnevezésű terméktájékoztatóban

Részletesebben

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT WABERER'S International ZRt. 2012-2014. évi KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT a vállalkozás vezetője (képviselője) WABERER'S International

Részletesebben

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K KSH: 10043691641912205 Cg.: 05-02-000266 Ricse és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2013.év 2014.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök

Részletesebben

KELER Zrt. Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák)

KELER Zrt. Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) 1. 1. Pénzeszközök (MNB nostro + MNB betét) 10 717 0 146 714 2. 2. Állampapírok (3.+4. sorok) 140 954 0 28 301 3. a) forgatási célú (MÁK + DKJ) 140 954 0 28 301

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEG 2014.12.31. HATVAN ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEG 2014.12.31. HATVAN ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET MÉRLEG 2014.12.31 Hatvan, 2015. március 26... Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet Juhász Ferenc Turányikné Borsik Éva elnök ügyvezető ügyvezető igazgató MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z

Részletesebben

MÉRLEG MÉRLEG KSH:10045916-6512-122-16. Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet. Cg.:16-02-001531

MÉRLEG MÉRLEG KSH:10045916-6512-122-16. Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet. Cg.:16-02-001531 MÉRLEG KSH:10045916-6512-122-16 Cg.:16-02-001531 Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2012.év 2013.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2010. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2010. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 159 267 192 484 2. Állampapírok 4 310 515 0 4 762 679 a) forgatási célú 4 257 225 4 709 389 b) befektetési célú 53 290 53 290 2/A. Állampapírok értékelési különbözete

Részletesebben

Bankmérleg jellegzetességei

Bankmérleg jellegzetességei Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés

Részletesebben

Alap letét Az alapletét a szükséges fedezet összege, amellyel a befektetőnek rendelkeznie kell a számláján ahhoz, hogy megnyithasson egy kontraktust.

Alap letét Az alapletét a szükséges fedezet összege, amellyel a befektetőnek rendelkeznie kell a számláján ahhoz, hogy megnyithasson egy kontraktust. 1 450 különböző termék kereskedhető, 21 különböző tőzsdéről érhetők el kontraktusok. Energiahordozók (pl.: olaj, földgáz), nemesfémek (arany, ezüst) devizák, kötvények, mezőgazdasági termények (búza, narancs),

Részletesebben

Kategóriák Fedezeti követelmények

Kategóriák Fedezeti követelmények 1 Válasszon kedvére a világ 20 különböző tőzsdéjét leképező 6.000 különböző CFD közül. Az elérhető tőkeáttétel akár 10-szeres is lehet. Long és short pozíció nyitására egyaránt van lehetőség, akár napon

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

ESZKÖZÖK (aktívák) A tétel megnevezése Az előző év Tárgyév

ESZKÖZÖK (aktívák) A tétel megnevezése Az előző év Tárgyév KSH: 10044276-6419-122-08 Cg. 08-02-000916 Sorszám ESZKÖZÖK (aktívák) A tétel megnevezése Az előző év Tárgyév a b c d 1. 1. Pénzeszközök 1 938 211 1 686 753 2. 2. Állampapírok 14 542 341 16 807 748 3.

Részletesebben

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt

Részletesebben

5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is

5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is KSH: 10044427641912209 Cg.: 09-02-000061 Biharkeresztesi Takarékszövetkezet ZÁRÓMÉRLEG adatok: ezer Ft-ban Sor szám M e g n e v e z és 2010. év 2011. év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01

Részletesebben

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt (székhely: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.; cégjegyzékszám: 01-10- 042685, a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

KSH: 10043897 6419 122 06 Cg.: 06-02-000014 PILLÉR Takarékszövetkezet

KSH: 10043897 6419 122 06 Cg.: 06-02-000014 PILLÉR Takarékszövetkezet KSH: 10043897 6419 122 06 Cg.: 06-02-000014 PILLÉR Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2009.év 2010.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök

Részletesebben

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K Adószám:10044465-1-09 Cégjegyzékszám:09-02-000180 Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.s z. M e g n e v e z és 2013.év 2014.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Mérleg 2013.05.07-2013.12.31

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Mérleg 2013.05.07-2013.12.31 AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Mérleg 2013.05.07-2013.12.31 Cégnév: AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Székhely: 1091 Budapest, Üllői út 1. Cégjegyzékszám:

Részletesebben

KSH:10047808641912205. Cg.: 0502000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG

KSH:10047808641912205. Cg.: 0502000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG KSH:10047808641912205 Cg.: 0502000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. Megnevezés 2012.év 2013.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök 490

Részletesebben

IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura

IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura 1. nap (360 perc) 1. IFRS háttere 1.1. Az IFRS (Nemzetközi számviteli szabványok) általános áttekintése, története, elvei 1.1.1. Számviteli rendszerek a világban milyen

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KAMATLÁBCSERE-MEGÁLLAPODÁS (CROSS CURRENCY INTEREST RATE SWAP, CIRS) ÜGYLETEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KAMATLÁBCSERE-MEGÁLLAPODÁS (CROSS CURRENCY INTEREST RATE SWAP, CIRS) ÜGYLETEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KAMATLÁBCSERE-MEGÁLLAPODÁS (CROSS CURRENCY INTEREST RATE SWAP, CIRS) ÜGYLETEKRŐL A Kétdevizás Kamatlábcsere-megállapodás (CIRS vagy Kétdevizás Kamatswap ügylet) olyan származtatott

Részletesebben

Pénzügyi instrumentumok számvitele

Pénzügyi instrumentumok számvitele Név: Érdemjegy:.. Neptun kód:... Aláírás:. MINTA MEGOLDÁS 180 perc Feladat Elérhető pontszám Elért pontszám 1. 8 pont 2. 25 pont 3. 15 pont 4. 20 pont 5. 13 pont 6. 19 pont Összesen: 100 pont javította

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ A termék leírása: A Devizaárfolyam Digitális-opció (vagy más kifejezéssel Bináris opciós) egy olyan ügylet, amely keretében az opció jogosultja

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó.

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó. US GAAP szerinti konszolidált éves beszámolója 2003. és 2002. december 31-én végzodo évekre független könyvvizsgálói jelentéssel együtt Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÁTLAGÁRFOLYAMOS DEVIZA OPCIÓKHOZ (ÁZSIAI TÍPUSÚ OPCIÓ)

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÁTLAGÁRFOLYAMOS DEVIZA OPCIÓKHOZ (ÁZSIAI TÍPUSÚ OPCIÓ) TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÁTLAGÁRFOLYAMOS DEVIZA OPCIÓKHOZ (ÁZSIAI TÍPUSÚ OPCIÓ) A termék leírása Az Átlagárfolyamos devizaopció vagy más néven Ázsiai típusú opció keretében az ügyfél egy olyan devizaopciós megállapodást

Részletesebben

Ismertetendő fogalmak

Ismertetendő fogalmak Ismertetendő fogalmak 1. szintű inptuok (IFRS 13) 2. szintű inputok (IFRS 13) 3. szintű inputok (IFRS 13) a (kormányzati) támogatással összefüggő bevétel a (kormányzati) támogatással összefüggő eszköz

Részletesebben

- Befektetési vállalkozások -

- Befektetési vállalkozások - MKVK PTT oktatás 2014. december 8. 2013. évi könyvvizsgálói külön jelentések feldolgozásának, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai - Befektetési vállalkozások - Csendes Zsoltné Kiss Szilvia Tartalom 2013.

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDŐS ÁRFOLYAM-MEGÁLLAPODÁS (FX OUTRIGHT FORWARD) ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDŐS ÁRFOLYAM-MEGÁLLAPODÁS (FX OUTRIGHT FORWARD) ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDŐS ÁRFOLYAM-MEGÁLLAPODÁS (FX OUTRIGHT FORWARD) ÜGYLETEKHEZ A termék leírása A Határidős árfolyam-megállapodás (vagy más néven határidős ügylet, vagy forward ügylet) olyan deviza

Részletesebben

- Befektetési vállalkozások -

- Befektetési vállalkozások - MKVK PTT oktatás 2013. december 4. 2012. évi könyvvizsgálói külön jelentések feldolgozásának, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai - Befektetési vállalkozások - Csendes Zsoltné Kiss Szilvia Tartalom 2012.

Részletesebben

Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához

Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához Az egyes tőzsdén kívüli származtatott Egyedi Ügyletek változó letét igény mértékének számításáról

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19%

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19% 1. Mekkora az euró féléves paritásos határidős árfolyama, ha az azonnali árfolyam 240 HUF/EUR, a kockázatmentes forint kamatláb minden lejáratra évi 8%, a kockázatmentes euró márka kamatláb minden lejáratra

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

Gazdasági Információs Rendszerek

Gazdasági Információs Rendszerek Gazdasági Információs Rendszerek 7. előadás Bánhelyi Balázs Alkalmazott Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem 2009 Opció fogalma Az opció jövőbeni döntési lehetőséget jelent valami megtételére,

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ Rt. 1998. éves gyorsjelentés. Mérleg adatok 1997. dec. 31.( E Ft) 1998. dec. 31.( E Ft)

PANNON-VÁLTÓ Rt. 1998. éves gyorsjelentés. Mérleg adatok 1997. dec. 31.( E Ft) 1998. dec. 31.( E Ft) PANNON-VÁLTÓ Rt. 1998. éves gyorsjelentés Mérleg adatok 1997. dec. 31.( E 1998. dec. 31.( E A. Befektetett eszközök 777.056 606.959-22 % I. Immateriális javak 1.596 887-44 % II. Tárgyi eszközök 9.455 9.967

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19.

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19. HIRDETMÉNY Az FHB Bank Zrt. hivatalos tájékoztatója az Egyedi Árfolyamos Azonnali Deviza Adásvételi és Befektetési Szolgáltatási Ügyletek Keretszerződés alapján kötött Ügyletek Óvadéki Követelményeiről

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár. 2005. december 31-i éves beszámolójához

OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár. 2005. december 31-i éves beszámolójához 1 Kiegészítő melléklet OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2005. december 31-i éves beszámolójához Az OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2005. évi Mérlege az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak beszámoló

Részletesebben

A határidős kereskedés alapjai

A határidős kereskedés alapjai A határidős kereskedés alapjai Molnár Melina Budapest, 2014.11.25. A határidős ügyletekről általánosságban Határidős termékek a Budapesti Értéktőzsdén A letéti díj A határidős ár meghatározása 2 Az árak

Részletesebben

Portfólió jelentés értékpapíralapra Alapadatok Alap neve, lajstromszáma: Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Befektetési Alap lajstromszám 1112-218 Alapkezelő neve: Concorde Alapkezelő zrt. Letétkezelő

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök Pénzügyi számvitel V. előadás Követelések, pénzeszközök A követelés fogalma jogszerű teljesített elfogadott, elismert pénzben kifejezett, kifejezhető FIZETÉSI IGÉNY Tágan értelmezve A számviteli szempontból

Részletesebben

A CFD kereskedés alapjai

A CFD kereskedés alapjai A CFD kereskedés alapjai Equilor Befektetési Zrt. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke

Részletesebben

Alkalmassági és Megfelelési teszt KÖZÜLETEKNEK

Alkalmassági és Megfelelési teszt KÖZÜLETEKNEK KÖZÜLETEKNEK Az Üzletszabályzat 19. sz. melléklete Az alábbi teszt kitöltését a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények. 2003. évi LXXXV. törvény. 9844 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/131. szám

II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények. 2003. évi LXXXV. törvény. 9844 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/131. szám 9844 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/131. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2003. évi LXXXV. törvény a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény módosításáról* Az Országgyûlés az európai közösségi szabályozással

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Erste Befektetési Zrt. alábbi közzététele a 164/2008-as a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló

Részletesebben

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó főbb adatai - Székhely: - Internetes honlap címe: (ha a beszámolót a honlapon is közzéteszi) - Működési forma: Társasdalmi Rgyesület

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

Határidős ügyletek. Határidős ügyletek Általános Terméktájékoztató. 2. Termékparaméterek, fogalmak

Határidős ügyletek. Határidős ügyletek Általános Terméktájékoztató. 2. Termékparaméterek, fogalmak Határidős ügyletek Egy határidős ügylet mindig egy jövőbeli időpontra szól, egyszerűen egy termék jövőbeni árfolyamára vonatkozó spekuláció, ahol minden teljesítés is a jövőbeni időpontban esedékes az

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA Statisztikai számjel: 10044393641912208 Téti Takarékszövetkezet vállalkozás megnevezése 9100 Tét, Fı u. 86. címe 96/561-240 telefonszáma HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE

Részletesebben

KSH:10045655-6419-122-15 Cg.:15-02-050265 TiszavasváriTakarékszövetkezet

KSH:10045655-6419-122-15 Cg.:15-02-050265 TiszavasváriTakarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2009.év 2010.év a. b. c. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 568 996 551 705 02. 2.Állampapírok 1 619 269 1 386 999 03. a) forgatási célú 1 545

Részletesebben

Milyen szabályok alapján értékeli az önkéntes pénztár letétkezelője azt a kötvényt, amelyet a kibocsátója a lejáratkor nem váltott vissza?

Milyen szabályok alapján értékeli az önkéntes pénztár letétkezelője azt a kötvényt, amelyet a kibocsátója a lejáratkor nem váltott vissza? Milyen szabályok alapján értékeli az önkéntes pénztár letétkezelője azt a kötvényt, amelyet a kibocsátója a lejáratkor nem váltott vissza? Egyes önkéntes nyugdíjpénztárak ( ) kötvényt (Kötvény) tartanak

Részletesebben

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő Buda-Cash Brókerház Határidős piacok Sőre Balázs Határidős üzletkötő Elmélet A határidős ügylet célja, egy mögöttes termékben, adott időszak alatt bekövetkező, kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás kockázatának

Részletesebben

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő Buda-Cash Brókerház Határidős piacok Sőre Balázs Határidős üzletkötő Elmélet A határidős ügylet célja, egy mögöttes termékben, adott időszak alatt bekövetkező, kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás kockázatának

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

Pénzügyi instrumentumok számvitele

Pénzügyi instrumentumok számvitele MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Pénzügyi instrumentumok számvitele Füredi-Fülöp Judit Irodalom Fülöp Juhászné Kántor

Részletesebben

Konszolidált pénzügyi beszámoló

Konszolidált pénzügyi beszámoló Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA

CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde PB2 Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás 2014.12.3 1 Vagyonkimutatás

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Szöveges kiegészítő melléklete a 2014. évi beszámolóhoz Budapest, 2015.03.12 a szervezet képviselője 1 K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T 2014. I. Általános

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Tőzsdei ügyletek 68. lecke A tőzsde kialakulása, fogalma,

Részletesebben

Pénzügyi számítások. A cash flow kimutatás részei. Elektronikus_Pénzügyek01 1. Kockázattípusok. A cash flow elemzés célja. A) Cash flow kockázat

Pénzügyi számítások. A cash flow kimutatás részei. Elektronikus_Pénzügyek01 1. Kockázattípusok. A cash flow elemzés célja. A) Cash flow kockázat Pénzügyi számítások Csorba László 5. Előadás A pénzügyi és egyéb kockázatok; mérésük, kezelésük Kockázattípusok Pénzügyi kockázatok: meghatározott folyamatok nem teljes mértékben való előzetes kiszámíthatóságának

Részletesebben