Bevezetés a csillagászatba II.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés a csillagászatba II."

Átírás

1 Bevezetés a csillagászatba II. Dobos László dobos@complex.elte.hu É április 4.

2 Csillagok fényessége Luminozitás a csillag által egységnyi idő alatt kibocsátott energia jele L, mértékegysége [L] = erg s 1 vagy L Fluxus a csillag kibocsátott energiájának egységnyi felületen, időegység alatt áthaladó része jele F, mértékegysége [F ] = erg s 1 cm 2 alapképlete F = L 4πDL 2, ahol D L az ún. luminozitástávolság a luminozitástávolság csillagokra azonos a fizikai távolsággal

3 A csillagok fényének detektálása Színszűrők használatával adott r(λ) átviteli függvény keskeny vagy széles hullámhossztartomány ( Å) léteznek sztenderd szűrőkészletek (Johnson UBV, SDSS ugriz) CCD-detektorral képalkotó félvezető eszköz vezetési elektronok keltése fotoelektromos effektussal fotonszámlálás lineráris: elektronok száma fotonok száma kvantumhatásfok: hozzászorzódik az r(λ) átviteli függvényhez Csillagok (pontforrások) esetében elektronok száma fotonok száma fluxus

4 A magnitúdó A látszólagos magnitúdó a fluxus logaritmusa: m = 2,5 log 10 F + m 0, ahol az m 0 konstanst a fotometriai rendszer rögzíti (a továbbiakban elhagyjuk). Azonos színszűrőben mért magnitúdók különbsége a fluxusok arányának logaritmusa: m 1 m 2 = 2,5 log 10 F 1 + 2,5 log 10 F 2 = = 2,5 log 10 F 1 F 2 Különböző színszűrőkben vett magnitúdók különbsége a színindex: m A m B = 2,5 log 10 F A F B Mindig a kékből vonjuk ki a vörösebbet

5 A színindex és a távolság Két azonos spektrumú csillag színindexe független a távolságtól: m A,1 m B,1 = 2,5 log 10 = 2,5 log 10 = m A,2 m B,2 L A 4πD 2 L,1 L B 4πD 2 L,1 L A 4πD 2 L,2 L B 4πD 2 L,2 = =

6 Az abszolút magnitúdó Mintha a csillag 10 pc távolságra lenne: A távolságmodulus M = 2,5 log 10 DM = m M = 2,5 log 10 L 4πD 2 L L 4π(10 pc) 2 = 2,5 log 10 4πD 2 L L 4π(10 pc) 2 L = + 2,5 log 10 L 4π(10 pc) 2 DL 2 = 2,5 log 10 (10 pc) 2 = 5 log D L 10 (10 pc) = 5 log 10 D L 5

7 Az optikai mélység Csillagközi anyag a megfigyelt csillag és köztünk gáz és por alkotta közeg az áthaladó fényt elnyeli és szórja erős hullámhossz-függés Elnyelő közegben haladó monokromatikus fény intenzitása csökken I λ (s) = I λ,0 e κ λρs A felhő τ λ optikai mélysége megadja az áthatoló fénysugár intenzitásának csökkenését I λ I λ,0 = e τ λ

8 Az extinkció Az optikai mélységet figyelembe véve a látszólagos magnitúdó m λ = M λ + DM + A λ A valódi és az extinkció nélküli látszólagos magnitúdók különbsége az intenzitások arányának logaritmusa: m λ m λ,0 = 2,5 log 10 I λ I λ,0 = 2,5 log 10 e τ λ = = 2,5τ λ log 10 e = 1,086τ λ Az extinkció és az optikai mélység kapcsolata A λ = 1,086τ λ

9 Felhőn keresztülhaladó fény extinkciója

10 Az extinkció hullámhossz-függése A fényszórási effektusok erősen hullámhosszfüggők Compton-szórás Rayleigh-szórás: λ 4 Mie-szórás, stb. gáz és porfelhőkben Rayleigh-szórás a kék hullámhosszakra sokkal erősebb a vörös hullámhosszak maradnak meg a háttérben levő csillag fénye vörösödik 1 A hullámhossz-függés kihasználása függ a használt színszűrőtől több hullámhosszon mérve egy háttérben levő csillagot az előtérben levő gázfelhő extinkciója kikövetkeztethető 1 reddening

11 Távolságmérés sztenderd gyertyákkal Sztenderd gyertya ismert luminozitású (abszolút magnitúdójú) objektum valamilyen elméletből adódóan (SN Ia) kalibrált összefüggésből adódóan (Cefeidák) Fotometrikus parallaxis M és m ismeretében becsülhető a csillag távolsága DM = m M A λ Az extinkciót becsülni kell az extinkció hullámhosszfüggése ismert több színszűrővel végzett méréssel kiejthető

12 Cefeidák

13 Cefeidák Pulzáló változócsillagok a pulzáció periódusideje korrelál az abszolút magnitúdóval Henrietta Leavitt (1908)

14 Csillagképződés A csillagképződés nagy molekulafelhőkben zajlik csillag is keletkezhet egy időben idővel a nagy tömegű csillagok szele szétfújja a felhőt Csillagok meghatározott tömegeloszlással sok törpecsillag és kevés kék óriás kezdeti tömegeloszlás-függvény hatványfüggvény jellegű: ξ(m) M α, α 2.35 kis tömegek felé már α < 1 átlagos csillagtömeg M 0,5M

15 Egy időben keletkezett csillagok A csillagok párhuzamosan fejlődnek a csillag luminozitása erősen függ a tömegtől: L M 4 a nagy tömegű csillagok sokkal rövidebb ideig élnek hamar elvándorolnak a HRD-n a fősorozatról, stb. a teljes csillaghalmaz kezdetben kék idővel a kék csillagok eltűnnek, ezért bevörösödik Csillaghalmazok egy időben keletkezett csillagok azonos gázfelhőből azonos fémtartalom nyílt halmazok és gömbhalmazok

16 Csillaghalmazok Nyílt halmazok: azonos gázfelhőből, de gravitációsan nem kötöttek a galaxissal való kölcsönhatás idővel szétszórja őket általában nagyon fiatalok (max néhány Gyr) Gömbhalmazok: akár több 10e csillag gravitációsan kötöttek nagyon öreg csillagok (akár Gyr) alacsony fémtartalom

17 Elméleti HRD

18 A szín-magnitúdó diagram Hertzsprung Russel-diagram az elméleti asztrofizikus ábrája T, log L A megfigyelő csillagász ábrája vízszintes tengely: színindex T függőleges tengely: abszolút magnitúdó Azonos, de ismeretlen távolságra levő csillagok esetén nyílt halmaz, gömbhalmaz az abszolút magnitúdó helyett látszólagos magnitúdó DM az összes csillagra azonos

19 Megfigyelt HRD - elméleti szín magnitúdó diagram

20 Absolute Magnitude Spektroszkópiai parallaxis -15 Csillag a HRD-n: színképosztály luminozitási osztály fősorozati csillagokra erős összefüggés a színképosztályból becsülhető a luminozitási osztály ebből csillagmodellek alapján az abszolút magnitúdó DM = m M Hypergiants Supergiants RR Lyrae variables classic cepheids Main Sequence Dwarfs White Dwarfs Subdwarfs The Instability Strip W Virginis variables Bright Giants Giants Subgiants Brown Dwarfs O B A F G K M L T Spectral Class

21 Tájékozódás a szín magnitúdó diagramon Vízszintes tengely színindex, kékebből vonjuk ki a vörösebb magnitúdót balra: kékebb csillagok, jobbra: vörösebb csillagok Függőleges tengely fordított magnitúdóskála felfelé fényesebbek, lefelé halványabbak A fősorozat vége: lefordulási pont a halmazt egy időben keletkezett csillagok alkotják melyik a legnagyobb tömegű, mely még épp fősorozati a nagyobb tömegűek már elvándoroltak megmérhető a csillaghalmaz kora

22 Vogt Russell-tétel és csillagok fejlődésének modellezése Egy csillag teljes életútja csak a kezdeti tömegétől kezdeti fémtartalmától függ de: szoros kettősök is vannak! Egy csillag életét elméletileg is tudjuk követni a kor függvényében nézzük a csillag állapotát a csillagok evolúciós modelljei megadják a a csillag légkörének T hőmérsékletét a teljes L luminozitást a log g felszíni gravitációt (v.ö. kezdeti tömeg és óriásállapotok) a T, L, log g hármashoz társítható egy légkörmodell a légkörmodell megadja a részletes spektrumot minden korra ki tudjuk számítani az abszolút magnitúdót és a színindexeket a kezdeti fémtartalom árnyalja a képet

23 Csillagfejlo de si trajekto ria, M = 5M

24 Csillagfejlődési trajektóriák

25 Csillaghalmazok szín magnitúdó diagramja

26 Nyílt halmazok korának meghatározása

27 Fősorozat-illesztés Nyílt- vagy gömbhalmaz esetében meghatározzuk a csillagok magnitúdóit szín magnitúdó diagramot készítünk Azonos, de ismeretlen távolságra levő objektumok a szín magnitúdó diagramon kirajzolódik a fősorozat, stb. Fősorozat-illesztés különböző korú és fémességű modellezett csillagokat veszünk a modelleket a megfigyelésekre illesztjük a függőleges irányú eltolás a DM illesztését jelenti a jobbra történő eltolás az extinkciónak felel meg figyelem: a jobbra tolásnak nincsen fizikai tartalma! a lefordulási pont eltalálása megadja a kort

28 Fősorozat-illesztés

29 Primordiális nukleoszintézis (Alpher Bethe Gamow, 1948) Az ősi atommagok létrejötte az Univerzum hajnalán a kezdeti ősanyag: kvark-glüon plazma a tágulás során lehűl, és kifagynak a barionok (proton, neutron) picivel később létre jönnek az atommagok a hőmérséklet gyorsan csökken, a nukleoszintézis hamar leáll már perccel a nagy bumm után csak kis tömegszámú atommagok jönnek létre Az Univerzum barionos anyagának összetétele jól meghatározott 76 % hidrogén (szabad proton) 24 % 4 He nagyon kevés 2 H, 3 He és 7 Li

30 A különböző izotópok mennyisége

31 Héliumnál nehezebb elemek További nukleoszintézis kizárólag a csillagokban a 7 Li a nagy tömegű csillagok élete elején lebomlik a p-p ciklus 4 He-ot stb. hoz létre tripla-α folyamat CNO-ciklus s-folyamat (óriásokban), r-folyamat (szupernóvákban) Li probléma: nagyon öreg csillagokban kevesebb Li, mint amit a primordiális nukleoszintézisből várnánk Minden He-nál nehezebb elemet fémnek hívunk: 1 = }{{} X + }{{} Y + }{{} Z H 4 He fém

32 A Nap fémtartalma Z = 0,02 Fémtartalom H-ra vett arányként megadva n Fe /n H [Fe/H] = log 10 n Fe, /n H, mértékegysége a dex [Fe/H] = 0 szubszoláris fémesség: [Fe/H] < 0 szuperszoláris fémesség: [Fe/H] > 0

33 Csillagok fémtartalma A csillagok turbulensen átkeveredett gázfelhőből jönnek létre a halmaz csillagainak azonos fémtartalma van A fotoszféra fémtartalma sokáig nem változik a csillag az élete során nehéz elemeket gyárt ezek a magban keletkeznek nem jutnak fel a fotoszférába ehhez a magig leérő konvekciós zóna kell vagy a köpeny ledobása Felkeveredett csillagok szubóriás-ág végén magig érő konvekciós zóna aszimptotikus ág elején szintén termikus pulzáció szakaszában újra a fémek vonalai megjelennek a spektrumban extrém eset: széncsillagok

34 Kémiai evolúció Egy galaxis élete során több csillaggeneráció AGB csillagokban s-folyamat, erős csillagszél a nagy tömegű csillagok hamar szupernóvaként robbannak szupernóvákban r-folyamat feldúsítják a csillagközi anyagot fémekkel a későbbi csillaggenerációk fémben gazdagabbak Kor-fémesség reláció: öreg, kis tömegű csillagok: fémben szegények fiatal csillagok: fémben gazdagok Első generációs csillagok (III. populáció) az ősi anyagból jöttek létre: Z = 0 sehol sem látunk ilyeneket (hova lettek?) nagyon nagy tömegűek, hamar legyártották a fémeket?

35 A fémesség hatása a csillag spektrumára A fématomok könnyen ionizálhatók sok elektron juttatnak a csillag fotoszférájába elnyelési vonalak sorozata a csillag fénye vörösödik luminozitás azonos M mellett kissé nő a fősorozat jobbra és felfelé tolódik

Csillagok parallaxisa

Csillagok parallaxisa Csillagok parallaxisa Csillagok megfigyelése elég fényesek, így nem túl nehéz, de por = erős extinkció, ami irányfüggő Parallaxis mérése spektroszkópiailag a mért spektrumra modellt illesztünk (kettőscsillagokra

Részletesebben

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása

Részletesebben

A változócsillagok. A pulzáló változók.

A változócsillagok. A pulzáló változók. A változócsillagok. Tulajdonképpen minden csillag változik az élete során. Például a kémiai összetétele, a luminozitása, a sugara, az átlagsűrűsége, stb. Ezek a változások a mi emberi élethosszunkhoz képest

Részletesebben

Abszorpciós spektrumvonalak alakja. Vonalak eredete (ld. előző óra)

Abszorpciós spektrumvonalak alakja. Vonalak eredete (ld. előző óra) Abszorpciós spektrumvonalak alakja Vonalak eredete (ld. előző óra) Nagysága Kiszélesedése Elem mennyiségének becslése a vonalerősségből Elemi statfiz Boltzmann-faktor: Megadja egy állapot súlyát a sokaságban

Részletesebben

TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás.

TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás. TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás. Napi parallaxis: a bázisvonal a földfelszín két pontja Évi parallaxis: a bázisvonal a földpálya két átellenes pontja. A

Részletesebben

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 3. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.03. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.

Részletesebben

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 6. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2017.11.21. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.

Részletesebben

Csillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből

Csillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből Csillagászati földrajz 2018. december 13. Kitekintés a Naprendszerből Csillag: saját fénnyel világító égitest A csillagok tehát nem más fényét veri vissza (mint a bolygók, holdak, stb.) a gravitációs összehúzó

Részletesebben

Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés

Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés Hajdu Tamás & Császár Anna & Perger Krisztina & Bőgner Rebeka A csillagászok egyik legnagyobb problémája a csillagászati objektumok távolságának

Részletesebben

Aktív magvú galaxisok és kvazárok

Aktív magvú galaxisok és kvazárok Aktív magvú galaxisok és kvazárok Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2015. március 3. Tipikus vörös galaxis spektruma F λ 1.4 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 4000

Részletesebben

A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése

A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március

Részletesebben

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 3.

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 3. Extragalaxisok és távolságuk mérése Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2014. március 3. Galaxisok észlelése Alapvető technikák IR, optikai és UV tartományokban

Részletesebben

Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.

Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12. Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei Bevezetés a csillagászatba 4. 2015. május 12. Miről lesz szó? Hubble vagy nem Hubble? Galaxisok, galaxishalmazok és az Univerzum szerkezete A műszerfejlődés útjai

Részletesebben

Milyen színűek a csillagok?

Milyen színűek a csillagok? Milyen színűek a csillagok? A fényesebb csillagok színét szabad szemmel is jól láthatjuk. Az egyik vörös, a másik kék, de vannak fehéren villódzók, sárga, narancssárga színűek is. Vajon mi lehet az eltérő

Részletesebben

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT Az extragalaktikus távolságlétra Takáts Katalin

SZAKDOLGOZAT Az extragalaktikus távolságlétra Takáts Katalin SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR OPTIKAI ÉS KVANTUMELEKTRONIKAI TANSZÉK FIZIKA SZAK SZAKDOLGOZAT Az extragalaktikus távolságlétra Takáts Katalin Témavezető: Dr. Vinkó József,

Részletesebben

A fotometria alapjai

A fotometria alapjai A fotometria alapjai Műszertechnika előadás I. félév Székely Péter 2008. Hipparkhosz: i.e. 200 körül csillagok fényessége magnitúdóban nagyságrend 1: legfényesebb 6: szabad szemmel még éppen látható Gyűlöletes

Részletesebben

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C -Mészáros Erik -Polányi Kristóf - Vöröseltolódás - Hubble-törvény: Edwin P. Hubble (1889-1953) - Ősrobbanás-elmélete (Big

Részletesebben

2011 Fizikai Nobel-díj

2011 Fizikai Nobel-díj 2011 Fizikai Nobel-díj MTA WFK SZFKI kollokvium SZFKI kollokvium 1 SZFKI kollokvium 2 SZFKI kollokvium 3 Galaxisunk rekonstruált képe SZFKI kollokvium 4 SZFKI kollokvium 5 SZFKI kollokvium 6 Cefeidák 1784

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

Spektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer

Spektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Spektrográf elvi felépítése A: távcső Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Kis kromatikus aberráció fontos Leképezés a fókuszsíkban: sugarak itt metszik egymást B: maszk Fókuszsíkba kerül (kamera

Részletesebben

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Asztrofizika II. és Műszerismeret Megoldások

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Asztrofizika II. és Műszerismeret Megoldások Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör 2015-16 4. Asztrofizika II. és Műszerismeret Megoldások Dálya Gergely, Bécsy Bence 1. Bemelegítő feladatok B.1. feladat Írjuk fel a Pogson-képletet:

Részletesebben

Hadronok, atommagok, kvarkok

Hadronok, atommagok, kvarkok Zétényi Miklós Hadronok, atommagok, kvarkok Teleki Blanka Gimnázium Székesfehérvár, 2012. február 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Atomok Démokritosz: atom = legkisebb, oszthatatlan részecske Rutherford

Részletesebben

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11. Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok

Részletesebben

Az univerzum szerkezete

Az univerzum szerkezete Az univerzum szerkezete Dobos László dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. május 16. Szatellitgalaxisok és galaxiscsoportok Szatellitgalaxisok a Tejút körül számos szatellitet találni alacsony felületi fényességűek

Részletesebben

Abszorpciós spektroszkópia

Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 7. Cephei és SPB csillagok, megfigyelés Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.10. 2 Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy. I. 6. Cep, SPB, megfigyelés 2 /

Részletesebben

A csillag- és bolygórendszerek.

A csillag- és bolygórendszerek. A csillag- és bolygórendszerek. A csillagok tömegének meghatározásánál már szó esett a kettőscsillagoknál. Most részletesebben foglalkozunk velük. Régóta tudjuk, hogy a csillagok jelentős részének van

Részletesebben

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25. Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, 2016. augusztus 25. Történeti visszapillantás Asztrometria: az égitestek helyzetének és mozgásának meghatározásával

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. 1 Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,

Részletesebben

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern Fizika Labor Fizika BSC Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond

Részletesebben

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási

Részletesebben

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken

Részletesebben

A világegyetem elképzelt kialakulása.

A világegyetem elképzelt kialakulása. A világegyetem elképzelt kialakulása. Régi-régi kérdés: Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Talán ez a gondolat járhatott Georges Lamaitre (1894-1966) belga abbénak és fizikusnak a fejében, amikor kijelentette,

Részletesebben

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2015. augusztus 16-22. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,

Részletesebben

9. Változócsillagok ábra Instabilitási sáv a HRD-n

9. Változócsillagok ábra Instabilitási sáv a HRD-n 9. Változócsillagok A változócsillagok fogalma nehezen határozható meg, hiszen valójában minden csillag változik valamiképpen, ha elég hosszú távon tekintjük, vagy ha elég nagy pontossággal követhetjük

Részletesebben

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül. 1 / 5 A TételWiki wikiből 1 Newton-féle gravitációs erőtörvény 2 Az ősrobbanás elmélet alapvető feltevései 3 Friedmann-egyenletek szemléletes értelme 4 Galaxisok kialakulása, morfológiája, Hubble törvény

Részletesebben

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html

Részletesebben

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III. Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak

Részletesebben

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28. A nagyléptékű szerkezet kialakulása, fejlődése Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. április 28. Az Univerzum sűrűségfluktuációinak fejlődése A struktúra kis

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi kar Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Csillagász szak

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi kar Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Csillagász szak SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi kar Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Csillagász szak DIPLOMAMUNKA Gömbhalmazok életkorának becslése csillagpopuláció-modellek illesztésével Készítette:

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény;  Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;

Részletesebben

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.

Részletesebben

A csillagfejlődés korai szakasza fiatal galaktikus nyílthalmazokban

A csillagfejlődés korai szakasza fiatal galaktikus nyílthalmazokban OPTIKAI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS KVANTUMELEKTRONIKAI TANSZÉK A csillagfejlődés korai szakasza fiatal galaktikus nyílthalmazokban PhD értekezés Készítette: Balog Zoltán (tudományos segédmunkatárs) Témavezetők:

Részletesebben

Abszorpciós spektrometria összefoglaló

Abszorpciós spektrometria összefoglaló Abszorpciós spektrometria összefoglaló smétlés: fény (elektromágneses sugárzás) tulajdonságai, kettős természet fény anyag kölcsönhatás típusok (reflexió, transzmisszió, abszorpció, szórás) Abszorpció

Részletesebben

A világűr nem üres! A csillagközi anyag ezerarcú. Pompás képek sokasága bizonyítja ezt.

A világűr nem üres! A csillagközi anyag ezerarcú. Pompás képek sokasága bizonyítja ezt. A világűr nem üres! A kozmoszban (görög eredetű szó) a csillagok közötti teret is anyag tölti ki. Tehát a fejezet címében olvasható megállapítás helyes. Egy példa arra, hogy a világegyetem mennyire üres

Részletesebben

PÁPICS PÉTER ISTVÁN CSILLAGÁSZATI SPEKTROSZKÓPIA HF FELADAT: egy tetszőleges nyers csillagspektrum választása, ábrakészítés IDL-ben (leírása az

PÁPICS PÉTER ISTVÁN CSILLAGÁSZATI SPEKTROSZKÓPIA HF FELADAT: egy tetszőleges nyers csillagspektrum választása, ábrakészítés IDL-ben (leírása az PÁPICS PÉTER ISTVÁN CSILLAGÁSZATI SPEKTROSZKÓPIA 1. 3. HF FELADAT: egy tetszőleges nyers csillagspektrum választása, ábrakészítés IDL-ben (leírása az objektum, a műszer, és az időpont megjelölésével).

Részletesebben

Az elektromágneses hullámok

Az elektromágneses hullámok 203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert

Részletesebben

Mérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal

Mérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal Mérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal MTA CSFK CSI szeminárium 2012. december 13 http://www.konkoly.hu/staff/racz/spectrograph/ Medium resolution.html http://www.konkoly.hu/staff/racz/spectrograph/

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény;   Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;

Részletesebben

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2013. augusztus 12-17. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,

Részletesebben

Milyen fényes egy csillag?

Milyen fényes egy csillag? Milyen fényes egy csillag? Az éjjeli égen néhány ezer villódzó fénypontot látunk. Ezek a csillagok. Szinte mindegyik fényessége eltér egymástól. De valójában milyen fényerővel világítanak? A kérdés felvetése

Részletesebben

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől

Részletesebben

EXTRA FELKEVEREDÉS ÓRIÁSCSILLAGOKBAN

EXTRA FELKEVEREDÉS ÓRIÁSCSILLAGOKBAN függvényében. A 4 He és 16 O erõsen kötött magokkal létrehozott reakciók vannak alul, a 6,7,8 Li-mal létrehozottak középen és a 2n-halo 6 He-mal nyert eredmények felül. Az ábra világosan utal arra, hogy

Részletesebben

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití

Részletesebben

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés

Részletesebben

A fény tulajdonságai

A fény tulajdonságai Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó

Részletesebben

Galaxishalmazok. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 17.

Galaxishalmazok. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 17. Galaxishalmazok Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. március 17. Szatellitgalaxisok Nagy galaxisok körül keringő törpegalaxisok a Tejút körül 14-16 szatellit,

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy

Részletesebben

Modern kozmológia. Horváth István. NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék

Modern kozmológia. Horváth István. NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék Modern kozmológia Horváth István NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék 2015 a fény nemzetközi éve 1015 Ibn Al-Haytham optika 1815 Fresnel fény hullámelmélete 1865 Maxwell egyenletek

Részletesebben

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

Sugárzások és anyag kölcsönhatása Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció

Részletesebben

BevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.

BevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely. A FÖLD GÖMB ALAKJA, MÉRETE, FORGÁSA A Föld alakja Égbolt elfordul világtengely. Vízszintessel bezárt szöge helyfüggő földfelszín görbült. Dupla távolság - dupla szögváltozás A Föld gömb alakú További bizonyítékok:

Részletesebben

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét

Részletesebben

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása

Részletesebben

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása Horváth Dezső: Kozmológia-1 HTP-2011, CERN, 2011.08.17. p. 1/24 Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása HTP-2011, CERN, 2011 augusztus 17. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

A csillagok születése, életútja és halála.

A csillagok születése, életútja és halála. A csillagok születése, életútja és halála. Nem élőlények, de életük a miénkhez hasonlóak. Megszületnek, majd stabilan élnek az energiatermelés szempontjából, majd elérik a változó kort, amikor a korábbi

Részletesebben

Aktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak

Aktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak Aktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2015. március 17. Aktív magvú galaxisok egyesített modellje 2 Úgy gondoljuk,

Részletesebben

Fényhullámhossz és diszperzió mérése

Fényhullámhossz és diszperzió mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 9. MÉRÉS Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 19. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja

Részletesebben

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Az axion mint sötét anyag ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Borsányi Sz., Fodor Z., J. Günther, K-H. Kampert, T. Kawanai, Kovács T., S.W. Mages, Pásztor A., Pittler F., J. Redondo, A. Ringwald, Szabó K. Nature

Részletesebben

A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a

A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Függvények. Függvények A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a szabadon eső test sebessége az idő függvénye. Konstans hőmérsékleten

Részletesebben

Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.

Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. Pósfay Péter ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. A Naphoz hasonló tömegű csillagok A Napnál 4-8-szor nagyobb tömegű csillagok 8 naptömegnél nagyobb csillagok Vörös óriás Szupernóva

Részletesebben

Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél

Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél Fémgőz és plazma Buza Gábor, Bauer Attila Messer Innovation Forum 2016. december

Részletesebben

Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek

Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon

Részletesebben

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK Légköri nyomanyagok forrásai: bioszféra hiroszféra litoszféra világűr emberi tevékenység AMI BELÉP, ANNAK TÁVOZNIA IS KELL! Légköri nyomanyagok nyelői: száraz

Részletesebben

A hőmérsékleti sugárzás

A hőmérsékleti sugárzás A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti

Részletesebben

Gaia a következő évtized nagy űrcsillagászati projektje

Gaia a következő évtized nagy űrcsillagászati projektje Bevezetés Gaia a következő évtized nagy űrcsillagászati projektje Szabados László MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Az ESA 1989 1993 között működött Hipparcos asztrometriai űrmissziójának

Részletesebben

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12 Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs

Részletesebben

Mit értünk a termikus neutronok fogalma alatt? Becsüljük meg a sebességüket 27 o C hőmérsékleten!

Mit értünk a termikus neutronok fogalma alatt? Becsüljük meg a sebességüket 27 o C hőmérsékleten! Országos Szilárd Leó fizikaverseny Elődöntő 04. Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrenen lehet megoldani. A megoldáshoz bármilyen segédeszköz használható. Rendelkezésre

Részletesebben

19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata

19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata 19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolyam Mérőpár: Balázs Miklós 2006.04.19. Beadva: 2006.05.15. Értékelés: A MÉRÉS LEÍRÁSA Fontos megállapítás, hogy a fénysugárzásban

Részletesebben

11 osztály. Osztályozó vizsga témakörei

11 osztály. Osztályozó vizsga témakörei 11 osztály Osztályozó vizsga témakörei (Keret tanterv) I. Félév I. Rezgések és hullámok Egyenletes körmozgás (Ismétlés) Frekvencia, periódusidő, szögsebesség 2. Harmonikus rezgőmozgás leírása Kitérés,

Részletesebben

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson

Részletesebben

Nagy tömegű csillagok modellezése és szupernóva-robbanásaik vizsgálata

Nagy tömegű csillagok modellezése és szupernóva-robbanásaik vizsgálata SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Optika és Kvantumelektronikai Tanszék DIPLOMAMUNKA Nagy tömegű csillagok modellezése és szupernóva-robbanásaik vizsgálata Készítette: Erdei

Részletesebben

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás

Részletesebben

Abszorpciós fotometria

Abszorpciós fotometria abszorpció Abszorpciós fotometria Spektroszkópia - Színképvizsgálat Spektro-: görög; jelente kép/szín -szkópia: görög; néz/látás/vizsgálat Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2012. február Vizsgálatok

Részletesebben

Válogatott nyílthalmazok griz szűrős fotometriai vizsgálata

Válogatott nyílthalmazok griz szűrős fotometriai vizsgálata Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Diplomamunka Válogatott nyílthalmazok griz szűrős fotometriai vizsgálata Czavalinga Donát Róbert Fizikus MSc szakos hallgató Témavezető: Dr.

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,

Részletesebben

Abszorpciós fotometria

Abszorpciós fotometria A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. szeptember 15. E B x x Transzverzális hullám A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz Az elektromos a mágneses térerősség

Részletesebben

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez. Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem

Részletesebben

Diagnosztikai röntgen képalkotás, CT

Diagnosztikai röntgen képalkotás, CT Diagnosztikai röntgen képalkotás, CT ALAPELVEK A röntgenkép a röntgensugárzással átvilágított test árnyéka. A detektor vagy film az áthaladó, azaz nem elnyelt sugarakat érzékeli. A képen az elnyelő tárgyaknak

Részletesebben

Csillagászat (csillagok és csillaghalmazok)

Csillagászat (csillagok és csillaghalmazok) Fizika és csillagászat tagozatok. Hétfő 16:00 Gróh-terem 1. Ács Barbara Klagyivik Péter (ELTE TTK) 2. Csorba Katalin (ELTE TTK) 3. Gáspár András Makai Zoltán (SZTE TTK) 4. Juhász Attila (ELTE TTK) 5. Jurkovity

Részletesebben

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása Horváth Dezső: Kozmológia-1 HTP-2016, CERN, 2016.08.16. p. 1 Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása HTP-2016, CERN, 2016 augusztus 16. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA KFKI Wigner

Részletesebben

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához? Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A

Részletesebben

Modern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:

Modern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés: Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin

Részletesebben

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér

Részletesebben

Röntgensugárzás. Röntgensugárzás

Röntgensugárzás. Röntgensugárzás Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ

Részletesebben