Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 3.
|
|
- Alajos Molnár
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Extragalaxisok és távolságuk mérése Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék É március 3.
2
3 Galaxisok észlelése Alapvető technikák IR, optikai és UV tartományokban Fotometria: fényképek készítése széles sávú színszűrővel Spektroszkópia: hullámhossz-tartományban részletes, kis területről Integrálismező-spektroszkópia (Integral Field Spectroscopy): pixelenkénti spektrum Fotometria: fényesség, színindex fényességprofil morfológia Spektroszkópia: Látóirányba eső sebességek Abszorpciós és emissziós vonalak
4 Kiterjedt objektumok magnitúdója Csillagoknál: pontterülési függvény, ki kell integrálni Galaxisoknál fő kérdés: meddig tart egy galaxis? bonyolult morfológia hol a galaxis közepe? a széle nagyon halvány Sokfajta magnitúdó definiálható: Apertúramagnitúdó: egy fix látószögön belüli fényesség Modellmagnitúdó: elméleti fényességprofil illesztéséből stb.
5 A felületi fényesség Kiterjedt objektumoknál A fluxust közvetlenül tudjuk mérni Van értelme az egységnyi látószögre eső fényességről beszélni. Felületi fényesség Jele: µ, mértékegysége: mag arcsec 2 Vagy: I intenzitás, mértékegysége: L pc 2 Nem függ a luminozitástávolságtól! Izofóták: azonos felületi fényességű szintvonalak közeĺıthetők ellipszisekkel
6
7
8 A felületi fényességprofil A galaxis felületi fényességét (intenzitást) a középpontól mért távolság függvényében adjuk meg, de ehhez meg kell mérni a távolságot becsülni kell az inklinációt De Vaucouleurs-profil Elliptikus galaxisok Spirálgalaxisok magja I (R) e kr1/4 Exponenciális profil: I (R) e kr Spirálgalaxisok korongja
9 Galaxisok összetevői Világító barionikus anyag csillagok Csillagközi barionikus anyag anyag insterstellar medium (ISM) gerjesztett, ionizált, emmitáló gázok sötét gáz, molekulafelhők, atomos hidrogén (21cm) por: a fényt elnyeli, infrában visszasugározza Fekete lyukak Csillag méretű és szupernehéz központi (ld. később) Anyagakkréció esetén az elnyelt anyag sugároz Sötét anyag Tömeg nagy része Nem sugároz, csak gravitációs hatás
10 Galaxisok tömege Többfajta tömeg definiálható: Sztelláris tömeg: a galaxisban levő csillagok össztömege Dinamikai tömeg: a csillagok sebességdiszperziójából vagy kollektív mozgásából kikövetkeztetett tömeg Tömeg-fényesség arány Világító/nem világító komponensek arányát jellemzi Utal a galaxis alkotó csillagok korára: fiatal csillagok: fényesek, törpecsillagok: halványak Jele: M/L Mértékegysége: M L 1
11 Galaxisok színe Színindex: két széles sávú szűrőben mért magnitúdó különbsége. Pl. Johnson UBV esetén: U B vagy B V SDSS ugriz szűrőkben: u g, g r, r i, i z kékebb: fiatal, forró csillagok, kisebb B V érték vörösebb: öreg törpecsillagok vagy sok por, nagyobb B V érték Színprofil általában radiális színprofilt nézünk a galaxis különböző részeiben más-más csillagtípusok dominálnak mag: vörös, spirálgalaxis korongja: kék
12 Közeli és távoli galaxisok összehasonĺıtása Színek látszólagos függése a távolságtól Tejúton belül: a színindex független a távolságtól (miután korrigáltuk az extinkciót) Kozmológiai távolságokon: jelentős függés z-től korrigálható: K-korrekció Nagy z különbség esetén: evolúciós effektusok is ez is korrigálható
13 Intersztelláris gáz és por Galaxison belüli, csillagok közötti térben Gáz: Alacsony hőmérsékleten molekulafelhők, elnyelési vonalak Forró, ionizált, gerjesztett gáz sugároz: emissziós vonalak Por: erős optikai és UV elnyelők IR tartományban sugároz
14
15
16
17 Irreguláris galaxisok magnitúdó M B = tömeg M = M átmérő D = 0,5 50 kpc tömeg fényesség arány M/L 1 színindex B V = 0,37 0,47 gáz tömegaránya M gáz /M tot = 0,25 0,9 kis tömegűek, a de tömegükhöz képest fényesek nagyon kékek: sok fiatal csillag lehetnek nagy átmérőjűek, de ilyenkor a felületi fényességük általában kicsi nagy gáztartalék, heves csillagkeletkezés minden vöröseltolódáson, nagyon távol is Hubble-mélyég terület (Hubble Deep Field)
18
19
20 Másodlagos távolságindikátorok Galaxisok távolságának mérése problémás A Cepheidákat a Hubble-űrteleszkóp is csak néhány Mpc-ig látja A szupernóvák nagyon ritkák (kb. 100 évente egy galaxisonként, de ennek csak kb. negyede Ia típusú) Másodlagos távolságindikátor Valamilyen könnyen mérhető mennyiségből következtet a fényességre Ezeket az összefüggéseket közeli galaxisokon kell kalibrálni
21 Spirálgalaxisok mag: vörös, ellipszoid, random csillagpályák korong: kék, lapos, a forgás stabilizálja spirálkarok: fényességkontraszt, fiatal csillagok halo: öreg csillagok, random csillagpályák
22 Spirálgalaxisok magnitúdó M B = tömeg M = M átmérő D = kpc tömeg fényesség arány M/L 2,6 6,2 színindex B V = 0,52 0,75 gáz tömegaránya M gáz /M tot = 0,04-0,16 az irregulárisoknál lényegesen több, halványabb (öreg) csillag emiatt az irregulárisaknál vörösebbek persze még így is többnyire kékek sok bennük a por van valamennyi gáztartalék folyamatos, de gyenge csillagkeletkezés a karokban emiatt a karok kékek
23 Sa Sab Sb Sbc Sc Sd Sm Im Ir Egyre töredezettebb, kevésbé feltekert karok Egyre több gáz és por Egyre kékebb szín Egyre kisebb M/L arány
24 Spirálgalaxisok rotációs görbéje korongban a csillagok közel kör alakú Kepler-pályákon A rotációs göbe kilapul sötét anyag, izotermális gömb V max függ az össztömegtől
25 Rotációs sebesség mérése: hosszú réses spektroszkópia A rést a galaxis nagytengelyére álĺıtják be Merőleges irányban diszperzió
26 Rotációs sebesség mérése Tejútban 21 cm-es mérésekből, vonalkiszélesedésből Távoli galaxisok túl kicsik a hosszú réses spektroszkópiához vonalkiszélesedést lehet nézni inklinációval számolni kell Tipikus értékek: V max = km s 1
27 A Tully Fisher-reláció
28 A Tully Fisher-reláció Spirálgalaxisokra A rotációs görbe maximuma arányos a galaxisok abszolút magnitúdójával Morfológiai osztálytól függően A jelenség mögötti fizika nem teljesen világos V max függ az össztömegtől, de a fényességet a csillagok adják, viszont a tömegben a sötét anyag dominál Következtetés: A sötét anyag valamilyen módon meghatározza a galaxisban a csillagkeletkezés mikéntjét
29 A Tully Fisher-reláció A reláció: ±0,5 mag körül van infrában pontosabb, jóval kisebb az extinkció Tömeg meghatározása: M = V maxr 2 G Tegyük fel, hogy a fényesség tömeg arány és a felületi fényesség kb. állandó: M/L = áll.; L/R 2 = áll. L Vmax 4
30 Kölcsönható galaxisok Egymás közelében levő galaxisok gravitációsan kötöttek Idővel összeütköznek és összeolvadnak Csillagok csak nagyon kis valószínűséggel ütköznek A csillagközi gáz erősen perturbálódik Heves csillagkeletkezés A magba anyag hullhat aktivizálódhat (AGN) - ld. később Összeolvadás időskálája: Gyr Ütközés során a korábbi spirálstruktúra összeomlik Eredmény: elliptikus galaxis csillagpályák random inklinációval
31
32 Elliptikus galaxisok I I I I vo ro s (vagy ke k) ellipszoid szivar, diszkosz vagy ha romtengelyu lehet a nagyokban o reg csillagok, hideg ga z random mozga s stabiliza lja
33 Elliptikus galaxisok magnitúdó M B = tömeg M = M átmérő D = kpc tömeg fényesség arány M/L nagyon széles méret- és magnitúdóskálán nagyon nagy átmérőjűek vörösek, öreg csillagok, nincsen csillagkeletkezés gáz és por minimális mennyiségben Legnagyobbak a halmazok központi galaxisai (BCG vagy cd) Az S0/SB0 galaxisok teljesen olyanok, mint a spirálok magjai
34 Törpe elliptikus galaxisok magnitúdó M B = 8 19 tömeg M = M átmérő D = 0,1 10 kpc tömeg fényesség arány M/L vannak egész kicsi, ún. törpe szferoidális galaxisok: nagy galaxisok körül keringő szatellitek a nagy galaxis elszívta a gázt, nincsen csillagkeletkezés, halványak többnyire vörösek
35 Vörös óriásgalaxisok - Luminous red galaxies (LRG) Az Univerzum legnagyobb galaxisai Többnyire galaxishalmazok központi régióiban, de nem csak BCG Nincsen bennük por és gáz Passzívan öregedő csillagpopuláció nincsen csillagkeletkezés ún. száraz összeolvadással növekednek z 2 körül keletkezett csillagok Ma 12 milliárd évesek A nagy skálás szerkezet feltárásához fontosak nagyon fényesek z 0,7-ig könnyen megfigyelhetők könnyű mérni a vöröseltolódásukat fotometrikus vöröseltolódásuk is jól becsülhető
36
37 A sebességdiszperzió A csillagpályák random inklinációjúak Ez stabilizálja a galaxist Néha némi forgás is van A random pályák miatt a csillagok látóirányban vett sebességeloszlása kb. Gauss-eloszlású vörös galaxisok: törpecsillagok dominálnak ezek spektrumában erős abszorpciós vonalak vannak a vonalak kiszélesedéséből mérhető a σ v sebességdiszperzió
38 A Faber-Jackson-reláció
39 A Faber-Jackson-reláció Összefüggés elliptikus galaxisok magnitúdója és sebességdiszperziója között. L σ 4 v A viriáltétel miatt az M σ 4 v érthető Itt is felmerül a kérdés, hogy L miért függ M-től Meglehetősen nagy a szórás, ami függ a morfológiai típustól is.
40 A fundamentális sík Elliptikus galaxisok radiális fényességprofilja (de Vaucouleurs-profil): [ ( ) ] I (R) = I e e R 1/4 1 Re A nagyobb (fényesebb) elliptikus galaxisok felületi fényessége kisebb az effektív rádiusznál mérve. Összefüggés található M, σ v és az R e effektív sugár között: L σv 2,65 Re 0,65
41 A felületi fényesség fluktuációi 1 A módszer alapelve: A galaxisok képét CCD detektorral rögzítjük Egy távoli galaxis képe sok pixelen fog elterülni Egy pixelre változó számú csillag kerül attól függően, hogy a galaxis hozzánk közel vagy tőlünk távol van. Pixelenként más-más számú csillag: a Poisson-zaj is más lesz Az eljárás: Levonjuk a képből a galaxis profiljának modelljét Ekkor csak a fluktuációk maradnak A fluktuációk Fourier-spektrumát nézzük Elliptikusokra működik jól A profil sima, nincsenek csomók, spirálkarok stb. A csillagok nagyjából egyformák: öreg törpecsillagok 1 Surface Brightness Fluctuations (SBF)
Csillagok parallaxisa
Csillagok parallaxisa Csillagok megfigyelése elég fényesek, így nem túl nehéz, de por = erős extinkció, ami irányfüggő Parallaxis mérése spektroszkópiailag a mért spektrumra modellt illesztünk (kettőscsillagokra
RészletesebbenGalaxishalmazok. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 17.
Galaxishalmazok Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. március 17. Szatellitgalaxisok Nagy galaxisok körül keringő törpegalaxisok a Tejút körül 14-16 szatellit,
RészletesebbenGalaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.
Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei Bevezetés a csillagászatba 4. 2015. május 12. Miről lesz szó? Hubble vagy nem Hubble? Galaxisok, galaxishalmazok és az Univerzum szerkezete A műszerfejlődés útjai
RészletesebbenA csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD
A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása
RészletesebbenKomplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.
A nagyléptékű szerkezet kialakulása, fejlődése Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. április 28. Az Univerzum sűrűségfluktuációinak fejlődése A struktúra kis
RészletesebbenAz univerzum szerkezete
Az univerzum szerkezete Dobos László dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. május 16. Szatellitgalaxisok és galaxiscsoportok Szatellitgalaxisok a Tejút körül számos szatellitet találni alacsony felületi fényességűek
RészletesebbenKozmológiai n-test-szimulációk
Kozmológiai n-test-szimulációk Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. április 21. Inhomogenitások az Univerzumban A háttérsugárzás lecsatolódásakor (z 1100)
RészletesebbenAktív magvú galaxisok és kvazárok
Aktív magvú galaxisok és kvazárok Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2015. március 3. Tipikus vörös galaxis spektruma F λ 1.4 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 4000
RészletesebbenSpektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer
Spektrográf elvi felépítése A: távcső Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Kis kromatikus aberráció fontos Leképezés a fókuszsíkban: sugarak itt metszik egymást B: maszk Fókuszsíkba kerül (kamera
RészletesebbenBevezetés a csillagászatba II.
Bevezetés a csillagászatba II. Dobos László dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. április 4. Csillagok fényessége Luminozitás a csillag által egységnyi idő alatt kibocsátott energia jele L, mértékegysége
RészletesebbenAz Univerzum szerkezete
Az Univerzum szerkezete Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március Kifelé a Naprendszerből: A Kuiper(-Edgeworth)-öv
RészletesebbenA nagy skálás szerkezet statisztikus leírása
A nagy skálás szerkezet statisztikus leírása Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2014. április 7. A nagy skálás szerkezet statisztikus leírása Össze akarjuk hasonĺıtani
RészletesebbenAktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak
Aktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2015. március 17. Aktív magvú galaxisok egyesített modellje 2 Úgy gondoljuk,
RészletesebbenCsillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből
Csillagászati földrajz 2018. december 13. Kitekintés a Naprendszerből Csillag: saját fénnyel világító égitest A csillagok tehát nem más fényét veri vissza (mint a bolygók, holdak, stb.) a gravitációs összehúzó
RészletesebbenAbszorpciós spektrumvonalak alakja. Vonalak eredete (ld. előző óra)
Abszorpciós spektrumvonalak alakja Vonalak eredete (ld. előző óra) Nagysága Kiszélesedése Elem mennyiségének becslése a vonalerősségből Elemi statfiz Boltzmann-faktor: Megadja egy állapot súlyát a sokaságban
RészletesebbenAktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak
Aktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. március 10. Aktív magvú galaxisok egyesített modellje 2 Úgy gondoljuk,
RészletesebbenPulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.
Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 7. Cephei és SPB csillagok, megfigyelés Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.10. 2 Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy. I. 6. Cep, SPB, megfigyelés 2 /
RészletesebbenCsillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés
Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés Hajdu Tamás & Császár Anna & Perger Krisztina & Bőgner Rebeka A csillagászok egyik legnagyobb problémája a csillagászati objektumok távolságának
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon
Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2015. augusztus 16-22. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenTRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás.
TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás. Napi parallaxis: a bázisvonal a földfelszín két pontja Évi parallaxis: a bázisvonal a földpálya két átellenes pontja. A
RészletesebbenA változócsillagok. A pulzáló változók.
A változócsillagok. Tulajdonképpen minden csillag változik az élete során. Például a kémiai összetétele, a luminozitása, a sugara, az átlagsűrűsége, stb. Ezek a változások a mi emberi élethosszunkhoz képest
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenMérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal
Mérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal MTA CSFK CSI szeminárium 2012. december 13 http://www.konkoly.hu/staff/racz/spectrograph/ Medium resolution.html http://www.konkoly.hu/staff/racz/spectrograph/
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT Az extragalaktikus távolságlétra Takáts Katalin
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR OPTIKAI ÉS KVANTUMELEKTRONIKAI TANSZÉK FIZIKA SZAK SZAKDOLGOZAT Az extragalaktikus távolságlétra Takáts Katalin Témavezető: Dr. Vinkó József,
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó
RészletesebbenMilyen színűek a csillagok?
Milyen színűek a csillagok? A fényesebb csillagok színét szabad szemmel is jól láthatjuk. Az egyik vörös, a másik kék, de vannak fehéren villódzók, sárga, narancssárga színűek is. Vajon mi lehet az eltérő
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció Abszorpciós fotometria Spektroszkópia - Színképvizsgálat Spektro-: görög; jelente kép/szín -szkópia: görög; néz/látás/vizsgálat Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2012. február Vizsgálatok
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenA FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
RészletesebbenA galaxisok csoportjai.
A galaxisok csoportjai. Hubble ismerte fel és bizonyította, hogy a megfigyelhető ködök jelentős része a Tejútrendszeren kívül található. Mivel több galaxis távolságát határozta meg, ezért úgy gondolta,
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. szeptember 15. E B x x Transzverzális hullám A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz Az elektromos a mágneses térerősség
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenNemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Távcsövek és kozmológia Megoldások
Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör 2015-16 7. Távcsövek és kozmológia Megoldások Bécsy Bence, Dálya Gergely 1. Bemelegítő feladatok B1. feladat A nagyítást az objektív és az
RészletesebbenNemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Asztrofizika II. és Műszerismeret Megoldások
Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör 2015-16 4. Asztrofizika II. és Műszerismeret Megoldások Dálya Gergely, Bécsy Bence 1. Bemelegítő feladatok B.1. feladat Írjuk fel a Pogson-képletet:
RészletesebbenBevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.
A FÖLD GÖMB ALAKJA, MÉRETE, FORGÁSA A Föld alakja Égbolt elfordul világtengely. Vízszintessel bezárt szöge helyfüggő földfelszín görbült. Dupla távolság - dupla szögváltozás A Föld gömb alakú További bizonyítékok:
RészletesebbenDr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12
Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs
RészletesebbenA világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása
Horváth Dezső: Kozmológia-1 HTP-2011, CERN, 2011.08.17. p. 1/24 Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása HTP-2011, CERN, 2011 augusztus 17. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske
RészletesebbenA Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása
A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása Összeállította: dr. Szuhay Péter Budapest, 2013 Filename, 1 Hang és zaj 1. rész Dr. Szuhay Péter B & K Components Kft
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenSzínképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.
Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok
RészletesebbenModern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy
RészletesebbenBevezetés az asztrofizikába
Bevezetés az asztrofizikába Balog Dániel 2011. 10. 17 Morfológia: Hubble a huszas évek végén, harmincas évek elején nagyon sok galaxis lefényképezett, és észrevette, hogy morfológiailag két különböző galaxis
RészletesebbenGaia a következő évtized nagy űrcsillagászati projektje
Bevezetés Gaia a következő évtized nagy űrcsillagászati projektje Szabados László MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Az ESA 1989 1993 között működött Hipparcos asztrometriai űrmissziójának
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenÖsszeállította: Juhász Tibor 1
A távcsövek típusai Refraktorok és reflektorok Lencsés távcső (refraktor) Galilei, 1609 A TÁVCSŐ objektív Kepler, 1611 Tükrös távcső (reflektor) objektív Newton, 1668 refraktor reflektor (i) Legnagyobb
RészletesebbenKészítsünk fekete lyukat otthon!
Készítsünk fekete lyukat otthon! Készítsünk fekete lyukat otthon! BH@HOME Barnaföldi Gergely Gábor, Bencédi Gyula MTA Wigner FK Részecske és Magfizikai Kutatóintézete AtomCsill 2012, ELTE TTK Budapest
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenAZ UNIVERZUM FELTÉRKÉPEZÉSE A SLOAN DIGITÁLIS
AZ UNIVERZUM FELTÉRKÉPEZÉSE A SLOAN DIGITÁLIS ÉGBOLTFELMÉRÉSSEL Varga József MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet ELTE, Komplex rendszerek fizikája tanszék Big data téli iskola Budapest, ELTE
RészletesebbenFényhullámhossz és diszperzió mérése
Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina Szerda délelőtti csoport Mérés ideje: 11/09/011 Beadás ideje: 11/16/011 1 1. A mérés rövid leírása
RészletesebbenEgyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására
Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására A bolygók és kisbolygók pályájának analitikus meghatározása rendszerint több éves egyetemi előtanulmányokat igényel. Ennek oka
RészletesebbenSpektrográf elvi felépítése
Spektrográf elvi felépítése A: távcső Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Kis kromatikus aberráció fontos Leképezés a fókuszsíkban: sugarak itt metszik egymást B: maszk Fókuszsíkba kerül (kamera
RészletesebbenFekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp
Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp GERGELY Árpád László Fizikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem 10. Bolyai-Gauss-Lobachevsky Konferencia, 2017, Eszterházy Károly Egyetem, Gyöngyös
Részletesebben2011 Fizikai Nobel-díj
2011 Fizikai Nobel-díj MTA WFK SZFKI kollokvium SZFKI kollokvium 1 SZFKI kollokvium 2 SZFKI kollokvium 3 Galaxisunk rekonstruált képe SZFKI kollokvium 4 SZFKI kollokvium 5 SZFKI kollokvium 6 Cefeidák 1784
RészletesebbenHogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát?
Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát? Először egy régóta használt, praktikus módszerről lesz szó, amelyet a térképészetben is alkalmaznak. Ez a geometriai háromszögelésen alapul, trigonometriai
RészletesebbenVilágító diódák emissziójának szimulációja Monte Carlo sugárkövetés módszerével
Világító diódák emissziójának szimulációja Monte Carlo sugárkövetés módszerével Borbély Ákos, Steve G. Johnson Lawrence Berkeley National Laboratory, CA e-mail: ABorbely@lbl.gov Az előadás vázlata Nagy
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
Részletesebbengalaxispopulációk vizsgálata a Sloan Digital Sky Survey alapján
Korai és késői típusú galaxispopulációk vizsgálata a Sloan Digital Sky Survey alapján Doktori tézisek Győry Zsuzsanna Budapest 2008 Győry Zsuzsanna Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék 1117 Budapest, Pázmány
RészletesebbenPulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.
Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 3. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.03. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.
Részletesebben9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése jegyzőkönyv
9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 008. 11. 1. Leadás dátuma: 008. 11. 19. 1 1. A mérési összeállítás A méréseket speciális szögmérő eszközzel
RészletesebbenEdwin Hubble amerikai megfigyelő csillagász érdeme. Hubble 1920-ban cefeida típusú
4. fejezet Galaktikus csillagászat A galaxisok igen nagy számú (10 10 10 11 ) csillagból álló, óriási ( 10 5 fényév) méretű csillagrendszerek. Habár a hozzájuk hasonló sziget-univerzumok létezését Immanuel
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenA csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21.
A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1 Az atomoktól a csillagokig sorozat 150. előadása 2016. 01. 21.
RészletesebbenPulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.
Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 6. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2017.11.21. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.
RészletesebbenModern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenMinden olyan, nagy méretű csillagcsoportot így nevezünk, amely a Tejútrendszer határán túl van. De, hol is húzódik a Galaxis határa?
Az extragalaxisok. Innen az extragalaxisokat vizsgálni olyan, mintha egy bolhát beültetnénk egy öveg lekvárba és arra kérnénk, hogy figyelje meg a külvilágot Mai óránk háziállata a bolha. (Mindez Marik
RészletesebbenPÁPICS PÉTER ISTVÁN CSILLAGÁSZATI SPEKTROSZKÓPIA HF FELADAT: egy tetszőleges nyers csillagspektrum választása, ábrakészítés IDL-ben (leírása az
PÁPICS PÉTER ISTVÁN CSILLAGÁSZATI SPEKTROSZKÓPIA 1. 3. HF FELADAT: egy tetszőleges nyers csillagspektrum választása, ábrakészítés IDL-ben (leírása az objektum, a műszer, és az időpont megjelölésével).
Részletesebben2016. április 5. Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok április 5. 1 / 28
Kvazárok Balogh Gáspár Sámuel 2016. április 5. Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok 2016. április 5. 1 / 28 Jellemző sűrűségadatok ρ universe 10 27 kg Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok 2016. április 5. 2 / 28 Jellemző
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon
Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2013. augusztus 12-17. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,
RészletesebbenAbszorpciós spektrometria összefoglaló
Abszorpciós spektrometria összefoglaló smétlés: fény (elektromágneses sugárzás) tulajdonságai, kettős természet fény anyag kölcsönhatás típusok (reflexió, transzmisszió, abszorpció, szórás) Abszorpció
RészletesebbenSzupermasszív fekete lyukak. Kocsis Bence ELTE Atomfizikai Tsz. ERC Starting Grant csoportvezető
Szupermasszív fekete lyukak Kocsis Bence ELTE Atomfizikai Tsz. ERC Starting Grant csoportvezető 100 évvel ezelőtt Egy elmélet jóslatainak kidolgozásához jobban megéri pacifistának lenni. r = 2GM c 2 Broderick,
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
RészletesebbenHIPPARCOS (HIgh Precision PARallax COllec7ng Satellite)
HIPPARCOS (HIgh Precision PARallax COllec7ng Satellite) ESA, 1989-1993 Első űrbéli asztrometriai műhold 120,000 csillag, 1 mas pontosság Magnitúdólimit M V =12.5 10% pontosság parallaxisban >10 mas, távolságban
RészletesebbenModern képfeldolgozó eljárások alkalmazása csillagászati égboltfelmérésekben
Modern képfeldolgozó eljárások alkalmazása csillagászati égboltfelmérésekben Doktori értekezés tézisei Varga József okleveles csillagász Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Fizika Doktori
RészletesebbenGravitációelméletek tesztelése gömbhalmazokkal
Gravitációelméletek tesztelése gömbhalmazokkal Sötét anyag vagy alternatív gravitáció? A modern csillagászat egyik legnagyobb felfedezése és mindmáig megoldatlan rejtélye a galaxisok és galaxishalmazok
RészletesebbenXML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at http://www.renderx.com/ A galaxisok világa. Tóth L. Viktor
A galaxisok világa Tóth L. Viktor A galaxisok világa Tóth L. Viktor Szerzői jog 2013 Eötvös Loránd Tudományegyetem E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elemanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elemanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Kémiai szenzorok 1/ 18 Elemanalitika Elemek minőségi és mennyiségi meghatározására
Részletesebben11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?
Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A
RészletesebbenFényhullámhossz és diszperzió mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 9. MÉRÉS Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 19. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja
RészletesebbenA csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése
A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március
RészletesebbenŰRCSILLAGÁSZAT VÁLTOZÓCSILLAGOK A HST SZEMÉVEL. MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem
ŰRCSILLAGÁSZAT VÁLTOZÓCSILLAGOK A HST SZEMÉVEL MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem Miért éppen a változócsillagok? Hogyan alkalmazható erre a HST? GSC: Guide Star Catalogue 1989 ben 15m ig, 2001: GSC II
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenKísérlettervezés alapfogalmak
Kísérlettervezés alapfogalmak Rendszermodellezés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Kísérlettervezés Cél: a modell paraméterezése a valóság alapján
RészletesebbenNagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem
agy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem A mérés mint statisztikai mintavétel A méréssel az eloszlásfüggvénnyel
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása
Horváth Dezső: Kozmológia-1 HTP-2016, CERN, 2016.08.16. p. 1 Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása HTP-2016, CERN, 2016 augusztus 16. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA KFKI Wigner
RészletesebbenA világűr nem üres! A csillagközi anyag ezerarcú. Pompás képek sokasága bizonyítja ezt.
A világűr nem üres! A kozmoszban (görög eredetű szó) a csillagok közötti teret is anyag tölti ki. Tehát a fejezet címében olvasható megállapítás helyes. Egy példa arra, hogy a világegyetem mennyire üres
RészletesebbenÁltalánosan, bármilyen mérés annyit jelent, mint meghatározni, hányszor van meg
LMeasurement.tex, March, 00 Mérés Általánosan, bármilyen mérés annyit jelent, mint meghatározni, hányszor van meg a mérendő mennyiségben egy másik, a mérendővel egynemű, önkényesen egységnek választott
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenSugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.
Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16
RészletesebbenOPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István
OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten sr A 2 r (szteradián = sr) i r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)
Részletesebben